Nógrád. 1975. június (31. évfolyam. 127-151. szám)

1975-06-07 / 132. szám

Érdek és társadalompolitika a szocializmusban HOSSZÚ i<tón ** állt valamennyiünkben az a hit hogy a szocializmus automatikusain meg­oldja az egyéni, a közösségi és az össztársadalmi érde­kek ' egyeztetését. Hosszú időn. át hittük, hogy az egyé­ni megélhetés és érvényesülés széleskörű lehetőségeinek biztosítása összhangba hozza az egyének és csoportjaik érdekeit. Kiderült azonban, hogy a lehetőségek széles körű kiterjesztése és egyenlősítése nem vezet automati­kusam. az érdekek harmóniájához, illetve az össztársadal­mi érdek egyértelmű érvényesüléséhez. Miért? A válasz — látszólag — nagyon egyszerű. Nem élünk egyformán ugyanakkor a lehetőségekkel. Pon­tosabban: nem tudunk azonos módon hozzáférni árok­hoz a javakhoz, és csatornákhoz, amelyek szükséglete­inket kielégítik, érdekeinket közvetítik. A szocializmus — a marxizmus klasszikusainak meg­fogalmazásait szem előtt tartva — két ponton tért el döntő módon a kapitalizmustól» Egyfelől ott, amikor megszünteti a termelési eszközök magántulajdonát, s ez­zel a magánelsajátítás — a kizsákmányolás — minden lehetőségét. D,e nem feledkezhetünk meg a második szem­pontról sem. A kapitalizmusban elsősorban azokat a ter­melési ágazatokat fejlesztik, amelyek gazdaságosak, számukra gazdaságilag racionálisnak bizonyulnak, ma­gyarul: biztosítják a tőkésnek a profitot. Másszóvi ez azt jelenti, hogy a társadalmi érdekeknek é6 szükségletek­nek a termelés szférájának nincs hatékonyabb jelenlétük és kényszerítő erejük. A társadalmi szükség]eteket a tő­kés legfeljebb közvetett úton — a piac kereslet-kínálat arányaiból tájékozódva — veszi tudomásul. Ismételjük: azt, hogy a tőkés mit állít elő — cipőt, vagy ágyúcsövet vagy húsBosiUagps konyakot —, ebben a rendszerben alapvetően az értékesítés lehetőségei, azaz a gazdasági racionali tás határozza meg. A tátrsdalmi racio­nalitás — azaz a társadalmilag létező szükségletek és ér­dekek sokfélesége — ebben az értelemben háttérbe szo­rul. Ennek csöppet 6em mond ellent a legújabbkori tő­kés fejlődésnek az a sajátossága, hogy képesnek bizo­nyult a társadalmi szükségletek, közelebbről a fogyasz­tói ízlés és magatartás befolyásolására, idegen szóval: manipulálására. Bizonyos ízlés- és saülk&églebmánták tömegméretű elfogadtatása a hatékony propaganda, a rafűnált — egyebek mellett lélektani V— eszközök igénybevétele, to- vábbmenve: a piackutatás révén csak megerősíti azt a tényt, hogy a tőkés továbbra is azt adja el, amit akar: azaz ami gazdaságilag racionális, ami profitot biztosít. A társadalomkutatás idevágó jelzői: az „értelmetlen”, . a „túlzó”, „hivalkodó” fogyasztás kifejezések mind ugyan­arra a tényre irtainak — az irracionális szükségletek ki­alakítására és mesterséges életben tartására. Nehéz ugynis belátni mennyiben racionális — mint szükséglet­ki elégnés — évenként kicserélni a gépkocsit, vagy hogy mennyiben racionális szükse'glétkiélégatést' szolgál az a kolosszális méretű szórakoztató irodaiorh, amelynek sző­rös (eszefüggé&e, pl. a bűnözéssel jól ismert. r II* B ÍÜ II Bt mármost vissza fentebbi kérdésfelveté- s/ümkihöz. Szemben a mondottakkal, a szocializmus az a társadalom, ahol nem csak azokat a termel esi ágazatokat fejlesztik, melyek nyereséget hoz­nak, hanem azokat is, amelyek a dolgozók társadalmi szükségletei alapján fontosnak és racionálisnak ítélhe­tők. A szocializmus lényege, hogy a profitra orientált gazdaság kizárólagosságát megszünteti, és azt részben a valóságos-racionális szükségletek szerint alakítja át. Masszóval megteremti annak lehetőségét, hogy a dolgo­zók különféle érdekképviseleti fórumaik útján, saját fontosnak és racionálisnak ítélt szükségleteik alapján tu­datosan beleszóljanak a társadalmi termelés központi, közép- és egyéb szintű megtervezésébe. E szempont a szocializmus egyik kritériumának tekinthető. Érvényesí­tésekor azonban legalább két problémával kellett — és kell — szembenéznünk. Jól ismert egyfelől az, hogy a társadalmi érdekek és szükségletek alakulásába előre nem látható, ki nem szá­mítható tényezők óriási tömege „belejátszik”. Lehet itt beszélni a gazdasági élet változásairól,/a technikai fejlő­désről, a küikapcsolatok alakulásáról, a világ- és belpo­litikai események hatásairól. E tények ugyanis amellett szóinak, hogy — a széles értelemben vett — fogyasztói érdekeknek, s éppígy a társadalmi termelőegységek tevé­kenységének mindenre kiterjedő és mindent átfogó köz­ponti megszabályozása kivitelezhetetlen valami. Ezért szükséges a piaci kategóriák némelyikének felhasználása a szocializmusban, ez — is — magyarázza a vállalati ön­állóság viszonylagos növelését, a központi mutatók csök­kentését stb. Ez a szükségszerűság azonban — más oldalról — el­választhatatlan a dolgozók, a termelői kollektívák érdek­képviseleti fórumainak, beleszólási lehetőségeinek kiala­kításától. Ami azonban mindaddig csak általánosság ma­rad, amíg nem látjuk be, hogy társadalmunk . termelői kollektívái a termelés más és más pontján elhelyezked­ve más és más szempont — érdek! — alapján vitathat- jáü a megtermelt javak előállításának és _ elosztásának konkrét módozatait. Élről beszéltünk írásaink elején, arra utalva, hogy más és más társadalmi csoportok eltérő módon fémek hozzá azokhoz az intézményekhez, ahol társa dal omooli- tikai intézkedéseket hoznak, ahol döntenek. Döntenek az iskoláztatásról és a pályaválasztásról, a szabad idő el­töltésének, avagy a lakások elosztásának konkrét for­máiról. Jól tudjuk, hogy ezeken a területeken is összeüt­közhet egymással a gazdasági racionalitás és a társadal­mi hasznosság, a társadalmi érdek szempontja. A á «■ í»s:"» íS *a 1 ril a érdekek figyelembevétele azon- • * 141 ■ ! *ll**,,,,,,bain megvalósíthatatlan az ér­dekképviseletek különféle, a „visszacsatolást” szolgáló szférái nélkül. A tudatos, aktív társadalompolitika és az érdekkifejező funkciót' teljesítő intézmények létezése el- válaszhatatlan egymástól. Amennyiben sikerül a társa­dalmi csoportok szükségleteit társadalompolitikailag köz­vetíteni és kifejezni, úgy és csakis ezen az úton a dolgo­zók szamára tapasztalihatóvá. kézzelfoghatóvá lesz, hogv egyéni érdekeik összefüggenek a társadalom egészénekj érdekeivel. Tapp Zsolt A megyei közművelődési bizottság munkájáról Aíiwrrt az a megyei pártbizottság közműve- lődésMpoiitikai határozatának megvalósítását célzó, a tanácsok közművelődési feladatait tartalmazó dökumentumlhan is áll: a közmű­velődés összehangolt irányítására a felsőbb szervek határozatának és irányelveinek meg­felelően, meg kell alakítani a megyei közmű­velődési bizottságot. A bizottság, amelynek tevékenységéről azóta lapunkban már több alkalommal beszámoltunk, 1974 novemberé­ben alakult meg. Részt vesznek munkájában a párt-, a társadalmi szervek képviselői, > a KISZ. a két termelőszövetkezeti területi szö­vetség. a KISZÖV, a MÉSZÖV, a TIT illeté­kesei, s természetesen, tanácstagok is, ­E tanácsi bizottság legfőbb teendője a kü­lönböző szektorok közművelődési tevékeny­ségének összehangolása a megyei közművelő­— Közművelődésünk fő hetőségük is nagyobb, irányát vizsgálva, a szsocializ- amennyit ebből eddig megva dési céloknak megfelelően. Ennek érdekében nek kell lennie. E közős fenn- biztosítja az állami és társadalmi szervek, tartás, működtetés egyébként gazdasági egységek koordinált részvételét, a azt is tartalmazza, hogy érvé- megyei közművelődés-politika alakításában nyesüljenek a fenntartói érde- és végrehajtásában, ellenőrző szerepet tölt be kék is. Ezzel összefüggésben a közművelődés-politika gyakorlati megva- még az idén további munkája fásításában. koordinatív szerepet lát ei a ta- lesz a bizottságnak, nácsi határozatok előkészítésében, végrehaj­tásában, közművelődés-politikánk megvalósí­tásához koncentrálja a szellemi és az anyagi erőket. Tehát javaslatokat tesz, véleményez, ellenőriz és koordinál. A bizottság kéthavon­ta tartja üléseit. tár, Horváth Istvánnál, Nógrád megye Ta­nácsa elnökhelyettesével, a megyei közműve­lődési bizottság elnökével a bizottság tévé- közművelődési feladatok meg- kenységéről beszélgetünk. határozásánál is a reális gaz­dasági lehetőségeket. Ez- nem mint most a teendőnk, hogy ezt az a közművelődési feladatok el­___|_ _ __________ ____________________ __ „ együttműködési készséget irá- hagyását jelenti. Tapasztala ­r ous építésének jelen szaka- lósí toltak. Ezen, túl. a bízott- nyitva maradéktalanul ér- wjink, hogy az im/tezmények szában is kétségtelenül a mun- ság munkájában; a tanácsi te- vényt szerezzünk a párt köz- gazdálkodására is nagyobb fi­kásság az a legfontosabb tár- vékenység is szóba kerül. Az művelődés-politikai határoza- gyeimet kell fordítanunk, sadalmi csoport, amelyet fo- új ötéves tervre középtávú tában foglaltaknak. S most Szükség van arra, hogy imtéz­— Részben már érintettük e téma kapcsán is a közös fenntartás gondolatát. az anyagi feltételeket. Milye­nek a lehetőségeink e szem­pontból? — Figyelembe kel venni a kozott erővel szükséges be- egységes művelődési terv ké- már a mindennapi tevékemy­vonni a művelődésbe. Me- szül, egyik ülésünkön ez volt ségben is érvényesüljenek az gyérükben különös gondot ki- napirenden» Ez az ülésünk általános elvek. Itt még gon­ményeink a gazdálkodás szem­pontjaiból is szakszerűbben működjenek, ez a tartalmi te­vánunk fordítani mindenek- igen aktív volt. Azon helyi ta- dokkal számolunk. Egyébként, vékenvseg javulását is jeleli előtt a tíz kiemelt nagyüzem- rácsoknak is adunk felada- felvetődött a művelődési szak­ben dolgozó munkások képzé- tot. ahol a bejárók száma je- emberek részéről az összeáll í- sére, továbbképzésére, műve- lentős, így a balassagyarmati tásnál, hogy ez „laikus bizott- lődésére, a szocialista brigá- és a pásztói tanácsok elnöke- ság”, ahol fennáll annak a vé­dők kulturális szokásainak it kértük fel, hogy még anya- szélye, hogy a szakmai szem­alakítására, a bejáró rnunká- ron számoljanak be a réteg- pont nem fog kellően érvénye­A jelenleg még dekomcentrált, a kulturális ágazatra fordít­ható anyagi forrásokat (gaz­dasági egységeknél, társadal­mi szerveknél, tanácsoknál etb.) jobban össze kell fogni. sok művelődési lehetőségeinek ről, művelődési helyzetéről, sülni, s így esetleg nem is ^gy-egy ga.zdasa gi, vagy köz­gyarapítására, a munkásmű- Továbbá az egész feladatterv- válik hatékonnyá a bizottság vetődés és általában a műve- ben nagy helyet kapott az ön- működése. A kétkedés két lődés. művészet haladó ha- tevékeny művészeti mozgalom szempontból sem volt he- gyományainafc ápolására, tartalmi és szervezeti feladat- lyénvafó. Egyrészt a bizottság igazgatási körzetben a mű­velődési intézmény közös fenntartására kell ösztönözni a termelőszövetkezeteket, Hangsúlyozott figyelemmel meghatározása. Az a helyzet összetételénél fogva az együk , .T“' ,, tanácsokat wo. 's «•-ii. ......... . . ... . i i * * 1 -<• . ...... rs Q r aIt rvn xr anh i í ftrrvi íilr/'w! oc közművelődési bizottság, miint már mondottam, nemrég mű­ködik. Az együttműködési készség jó. Természetesen, fogva v*aa!! gondok. Részben már bi_ utaltunk rá, hogy a közműve­förduliunk az ifjúság kultmró- ugyanis megyénkben. hogy legfontosabb kérdéskörben, a hatékonyabb együttműködés lódása. életmódjának aíakftá- számos csoport működik, de koordinálásban igen fontos szükséges , az intézményt fenn - fia felé stb. Mennyiben tükrö- bemutató rendszerünk, támóga- szerepet tölthet és tölt be. Az tartó közös szervek között. A ződik mindez a megyei1 köz- tásmk anyagi háttere, egységes együttműködésnek nagy sze- művelődési bizottság tévé- irányítása kidolgozatlan. A repe van, s a különböző sraek­kenységében ? Megyei József Attila Művelő- torok, intézmények stb. kö­— A kérdés valóban össze- dési Központ igazgatója erről zötti eddigi széthúzást a bi­fcett. s ez a bizottság még vi- jó helyzetelemzést készített, & rottság összetételénél sronylag rövid ideje működik, szólt a feladatokról. Az is megszünteti. Másrészt _ Mindenekelőtt a bizottsággal természetes, hogy közművelő- rottsági ülésekre esetenként lodés területén, a sokszekto- szemben támasztott követel- dést anyagi feltételek nélkül és témánként annyi művelő- rüság következtében, még él ménveknek kívánunk eleget nem lehet végezni. Figyelem- dési szakembert hívhatunk -az en házam, az én váram’ tenni, meglevő eszközeinkkel, be véve jelenlegi körűimé- meg, amennyire szükség van helytelen szemlélete. Megvan Ennek megfelelően állítottuk nyelőket nagy szerepe van a szóban forgó témakör érdem még -a hajlam a széthúzásra a össze a programunkat is. Kü- annak, hogy a meglevő eszkö- megvitatásához. Egyébként mi csoportok, intézmények kö- lönös gondot fordítottunk — zeinket hatékonyabban hasz- nem vagyunk szakibizottság, rött. A szemiléletúnkön kell többi között — arra, hogy a náljuk fel. Ezért is fordítunk de a szakmai igényt e módon mindenekelőtt változtatni, bizottság munkájához kötő- gondot a tanácsi pénzügyi ap- ki tudjuk elégíteni. Részben ezen is múlik, hogy dóén is érvényesüljön az ál- parátus közművelődési szem- — Az eddig megvitatott té- az érdemi feladatok szerveze- lami irányítás és koordinálás leletének fejlesztésére, más- mák közül szóljunk talán az ti. szakmai, anyagi háttere- a gyakorlatban. Ezért például részt a művelődési apparátust egyik legutóbbiról, az öntevé- ne,k együttes biztosítását, ho- rendkívül nagy figyelmet for- kívánjuk racionálisabb gaz- kény művészeti mozgalom STan sikerül a gyakorlati dítottunk a társadalmi szer- dálkodásra ösztönözni. A me- helyzetéről, megyénkben. munkában megvalósítani a vek, gazdasági egységek te- gyei pénzügyi osztály vezető- — Nyilvánvalóvá vált, hogy hétköznapokon. Szubjektív vékenységére. Néhány pélSát je beszámolt arról, hogy az ez a széles körű mozgalom szempontok miat+ ne szorul­om lítek. Tájékoztatót kértünk apparátusban hogyan hajtják sem szervezeti, sem szakmai hassanak esetenként háttérbe a Hazafias Népfronttól a hon- végre a tanácsi műveLódési szempontból nincs kellően a nagyobb közösség érdekei, ismereti mozgalom helyzeté- feladattervben foglaltakat. A összefogva, a feladatokat nem Az együttműködést akadá- rőL további teendőiről. A művelődési és a pénzügyi ősz- határozták meg kellően, s a 1?ózza. hogy művelődési szak­munkásnál vetődéssel összefüg- tály együttes előterjesztésében végrehajtás sincs kellő szín- embereinknél néha szakmai gó feladatok összehangoltabb tárgyalja meg a bizottság a vonalon. E csoportokkal ősz- arisztokratizmust tapaszta- végrehajtása érdekében kér- pénzügyi koncentrálás lehető- szefüggiásben is felvetődik lünk. vannak akik a fenntar­tunk tájékoztatót az SZMT- ségeit. egyébként a csoportok, illetve tói igényt nem szívesen _ ve­tői, különös tekintettel a tíz — Az eddigi tapasztala- intézmények közös fenntartó- figyelembe. Az iránví­nagyüzemre. Ugyancsak tőlük tok alapján, a megyei köz- sárnak gondolata és szüksé- fásban a különböző fenntartá­művelődési bizottság össze- gessége. Egységesebb tévé- wi intézményeket figyelembe tétele jó lehetőséget jelent- kenységre van szükség. Azt véve is előbbre kell lépnünk, e, a feladatok elvégzésére? körvonalazza az előterjesztés Az együttműködésnek pedig —- Azt kell figyelembe ven- is. hogy egy közös szervezet szervezettebbnek kell kérjük, hogy tapasztalataik birtokában körvonalazzák a szocialista brigádmozgalom, művelődési tevékenységével lennie. kapcsolatos együttes tenniva- ni, hogy a művelődés sokszek- létrehozásával a csoportok A bizottság ebben sokat^ tehet, lókat. Felkértük a megyei torűságának megtartása mel- szakmai tevékenységét is ia- KISZ-t, hogy számoljon be az lett érvényesüljön a feladatok vítani kell. A közös fenntar- ifjúsági klubon ozgalom.ról. két egységes végrehajtása. Ennek tás gondolata azt is megfogal- téesz-szövetségünket nedig ar- feltételeit a bizottsági munka mázzá, hogy úgynevezett bá- ra. hogv a termelőszövetkezeti az eddigi tapasztalatok alap- ziscsoportok létrehozására is azon cikkeket, amelyek e te hiszen a bizottsági tagok már a közös elhatározást képvise­lik saját területükön. Köszön­jük a NÖGRÁD-nak is mind­naras-rtság művelődési helv- ján megteremti. A társadalmi szükség van. S ezzel kapcso- vékenvségünkben zetéről és a fejlesztés felada- szervek, gazdasági egységek latban megfogalmazza, hogy a bennünket, fairól készítsen beszámolót, részéről együttműködési kész- legfontosabb bázri«csoportnak Tehát elsőként azon erőket séget tapasztalunk, bár ez a Salgótarjánban létrehozan- mozgósítjuk, amelyeknek le- differenciáltan jelenik meg. Az dó központi művészegyüttes­tómogatnak Köszönöm a beszélgetést. T. E. ZELK ZOLTÁN: Győzelem Ha átgázolva a tengereken, az öregség csuszamlős földrészét megtalálod, visszanézve, látod az ifjúság fölbokrétázott csillagok alatt, mindig zöld évszakokban járva, zsákmánnyal megrakott napokkal is kudarc kudarc kudarc — megöregedni! LÁZÁR TIBOR: 4 A napok arca A napok tüzes szegek, szúrnak, égetik testemet, ha elmúlik egy, jön a másik, a páros lángol, a páratlan fázik, s végteienná női a sor. És e nagy vonulásban a napok arca Tehozzád hasonlít. az a győzelem. NÖGRÁD - 1975. június 7,, szombat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom