Nógrád. 1975. június (31. évfolyam. 127-151. szám)

1975-06-21 / 144. szám

„A bájoló hegedűs”- , V Emlékezés Lavotta Jánosra Kisferenyén a Népkertben tű férfiúnak festi le Lovat- ran a lakbérét sem tudja hosz megáradt Szinyvába. Lavotta befejezéséhez közeledik a tát. Arcszíne barna, arca ér- szú hónapokon keresztül ki óvatosan nekitámaszkodott Gyürky—Solymossy-féle kas- dekes, szemei kifejezőek, hóm- fizetni és „pénztelensége si- a kőhídnak és a szennyes téíy teljes helyreállítása. A loka magas, amelyre rende- ralmát rendszerint sétálgatás- hullámokat nézve elgondol- barokk stílusban épült kas- zetlen haja hullott. Öltözeté- sál és fütyölgetés által tudta kozva mondta: télyt az úttörők veszik maid re ekkor már kevés gondot enyhíteni.” — Ha már a fatum által birtokukba. Az épület falára fordított, s egész külseje el- Különösen nehéz lesz a hely- kénytelen-kelletlen nedvesség- a salgótarjáni járási pártbi- hanyagolt volt. Kedvelte a zete, amikor rövid jogásako- be fullasztatnám, inkább vá- zottság emléktáblát kíván el- zöldsaánü posztót és csaknem dás után. elhagyja hivatalát lasztanám a heidelbergai hí­helyezni. amely Lavotta János mindig zöld kabátot viselt és emiatt apja kitagadja. Eb- rés nagy hordót, tele miskol- hegedűművész és zeneszerző sújtásokkal. „Arca, növése, s bői a nehéz helyzetiből szaba- c‘ jó borral, mint a hitvány ottani tartózkodására emlé- viseletéi kevés és homályos dítja meg az a szerződés, Szinyva vizét. Mert én, aki — kezteti az utókort. A hánya- nyomokat hagytak hátra lel- amellyel 1792-ben tagja lesz a megvallom — nem ismertem tott sorsú muzsikus ugyanis kémben, s nem emlékszem a Nemzeti Játszó Színnek. A eddig gégémre, csupán őr­lőbb alkalommal, huzamosabb egyébre, hanem, hogy a pa- július 22-i színlap beielemti, camra nézve a vizet, bizony ideig, 1811-ben élt és tanított lackot Servus humillimusnak hogy: „A Muzsika Igazgató- mondom: fürdőmnek is in- Gyüirky Pál házánál, aki ek- (alázatos szolgának) nevez- sát már régen különös Ta- hább szeretném a bort kíné­kor nógrádi főjegyző volt Itt te. Compositiójának karakté- lentumairól esméretes Lavota vezni. , találkozott Lavotta Szemere re felől ítélni nem tudok...”, úr vállalván magára, oly’ ál- A bornak és pálinkának Pállal is, aki hosszasan eibe- de mert hallotta játszani, ki- 1 apóiban teszi a Muzsikát, alázatos szolgája: ennek EvjiiBPfcptt . mnzK,ikii«sal és emeli a játékában levő finom- hogy nem csak válogatott áldozta tehetseget, muvesze- .... . ságot, eredetiséget, a dalai- Szimfóniákkal, hanem Nemze- tet; Vegigvendegeskedi az benyomásairól be is számolj ból bőségesen áradó, meg- ti Magyar Tántz-nótákkal is e§esz országot, ha kedve Van , Szemere szép, szikár terme- vesztegetőén bájos melódiákat, gyönyörködtesse az érdemes muzsikával is meghálálja a ■m? i f , ,, ~ - . < nézőket. Hozzá iárulméa az is. vendéglátást, olykor még Egy meghasonlott elet története hogy több nagy Nemből való kompozícióra is futja erejé­Muzsikában gyönyörködök bo1- lat;Ja . a ka' Lavotta életéről egy, a Nem- Lavotta hátát és azt mondta: ajánlották, hogy az Orches- lommal vendégül Nograd is, sseti Múzeum kézirattárában Az úrban felette kár az, hogy trában Muzsikusok jelen le- a Benk° és a Gyürky család, található könyv beszél, a kor magyar. gyenek.” abo* tanítással is foglalkozik. szokásnak megfelelően kis- Szomorú megállapítás: hisz’ Muzsika-direktor lesz tehát, hontalt^’ réme^sv^frik Z se hosszú címmel: A hajoló ebben az időben jarja az oi- „ujnpU- nemcsak a „~npi ki- nonta anßa^ reme gyotriK es hegedűs, a híres virtuosug s szágot egyre gyengülő tüdő- ™,pt hnprn színi- közben a keze eSVre reme­niletant H.wdü.. Lavo.u «• vM „gy „MW. SlTÄl g*“ ÄÄ n06 Életenek leírása légin- cenast keresve es írja írmg. h jh Ti a nawérdemű kö- éri a hegedűsök reme. nem kább Téli szabad Óráiban ki- hogy „az is bolond, aki Ma- tórakoffia í?dja ,mar tlsztan íogm a dolgozta Tekintetes Nemes gyarországon poétának szüle- a feladata. A szép címhez 15 hangokat. éíeves és Külső Szolnok Tör- tik”. Liszt Ferencnek világot váltóforint fizetést kan ami _ Berna^ , . ......................... v ényesen összvekaptsolL vár- kell járnia. h®gy hallathass bizony nem sok, ha összevet- ntd^iwtt ^avotta^ Élt^"«« kiseb° társaságoknak ját tavolta lines muzsika-riirtMornak szerződik Mai napon alább Irt I»J. UBzölt és a Magyar Játszé-Társaság kö­tött a kóvetkBzö egyezés szereztetett, úgymint: lZször. ígér ss említett db-eetío Lavotta Jánosnak a* muslkáknak ákectiojaért hónaponként 15 Htokat, sót azt is ajánlja, hogy ha _ szorgaimatosságának tökéletesítéséről játékja által nyilvánvaló teo* telcssége teendi, e-en ígért tizetekét tulajdon&ágaihoa képest meg is íoá,ja SLaponUu-u# Ellenben én alább f® weglrt t.T. k«t<?!#?em »naeamat hogy én 9fl% ígért s hónaponként 15 rfor in tokkal teendő hopt-nőért, amelyek a lentebb irt direcliotui e végre tőlem kivárilatni lógnak, ege&í szop*» galmalo*»ággal vegben vinni semmi s^in alatt el nem mulatom; egy« szóval; Minden izellensegre »zolgállató okokat részeOVÓi ftieSfilÓm* ni igyek*2enu Ha hogy pedig; ezeket nem tenném! 3-azor. Szabél!jón a direelionak engemet alkalmatos n*S­dok által kötelességemre szorítani, azon esetre pedig, ha vagy ér% a Társaságtól végképpen akarnék vájni, vagy pedig a directio el­válásomat elkerülhetetlen okokbol szükségesnek Ítélné. tehat akko­ron mindkét részről azon elvó« iást 3 hónapok ellolyása előtt» ezukség legyen megjelentetni# Melynek nagyobb bizonyságig * «zen egyezi.'» levét mindkét részről aláirattatván. egy példa* mánián az emlitétt Directional mai'adott, másban pedig «labt» is irt Lavotta Jánosnak ke&eir* be adaltatotl* Kbit 1 esten 4. Januar 179> ciik eaztendoberi c*£lv<rfát. A szerződés, amelyben Lavotta muzsikiadirektomak sze­gődik. Bernát, szinte mosolyogva nyjivanog szereplést. Inkább tes lehetett. Próbál ugyan megyékbe helyffetetett Ti- a magyar lelket. A tehetsé- Jük7 hogy a hajfodorító és'a 7V't ‘Yí!” .^o*'tla: ^ JL® szott. legtöbbször, ha már a is komponálni, többek között sza-Füred Mező-Városában gében kevésbé állhatatos La- súgó például 16 forintot kap. “sztenaot es ““ r>aPUf mámor istene is megkörnyé- a „Nobilium Hungáriáé In­1818-dik Esz/mdei Április votta további sorsat illetően Igaz viszont, hogy csak 12 J.8.. 77’ s *7'ornJU. ™ „ kezte, de ilyenkor csodálatos surgentium Nóta Insurectio­22-dik Napjan Tisztelt Heves szinte jóslat ez a megállapí- dirigálásra volt kötelezve, vf8y” 1V™., , variációk kerültek ki ujjai nalis Hungarica” címűt, Vármegyének Betsületbeli tás. • muzsikai akadémiáit külön 7° A-)13?/’ „A , R alól. Körülbelül 120 müve amelyben tábori képeket akar Vise-Fiscáhssa Bernátfalvi Becsből Lavotta Fraknóra díjazzák. Tíz zenész volt a C ‘ ---------­j gyohb lélegzetű művet Bernát Mihály m. p. költözik, 'lalán abban remény- keze alatt, akiket a zenekar­maradt fenn. De ezeket se festeni, a tábor zaját, táncait ____ ____, ........ „ _______ 99 9-n R. e, xf f ° irta le> hanem masok kot- és oroméit akarja a magyar „É n, aki gyakor ízben hall- kedik, hogy innét az Eszter- h(S1 _ hegedűvel a kezében— utolsó naniait a Heavalián tázták- “‘elve lettéK át, zon inszurrekciós időből zeneileg gatoja valék ezen különös fe- házy-birtokról sikerül bek*- vezényelt, s a szólórészeket Táiiván' 1itt Sorára, kifejezésre juttatni, de e mű jű, talentumu és gondolkodású rülnie Eszterházy Miklós hí- maga játszotta. Li , i. inon írt magyar nótákat, ver- vében sem tud a verbunkos­hazafinak, úgy Pesten, mint rés Kismartonban koncerte- • . , na”^, Vl„ ,L butikosokat, német és lengyel ból, a lassú és friss táncokból más helyeken: sajnálván az 5 zó zenekarába, tálán az is csa- ^ Vao Avnni utána hmn/láhlnt wm í táncnótákat, könnyű duette- kibontakozni. Ne feledjük, jövendő elhalását es drágakő- bítja, hogy Haydn keze alatt £P^a‘^zgatot kap L 'h^ im «ivuul i. ! ket- menüetteket. Zenei költe- tiogy Lavotta bizonyára is­seket érdemlő ujjainak hideg tanulhat. De terve nem sike- ^°l^ áTa „iTfff’ u.,_ h4f hanmí hegedű ményei közül a Szigetvár őst- merte Haydn és Mozart zené­vetet- nil. Ismét Pestre megy Jus fzlat«n a színháznál kap al- hangú hegedű amelyen ko- roma A éBi háború a Mu. 1At K hoPv UBvanakkor Bot­lást. raban 6 tudott a megmerevedését, arra , ráhan a +t.óoh Toma, Az égi háború, a Mu- jét s. hogy ugyanakkor Beet­tem magamat, hogy beszél- Civile Roman,umot tanulni a last- *aD““ ° +aLj „ZIa? " ravölgyi emlék, a Hevesi nóta hoven Bécsben alkotta halha­tessem élő tulajdon magával Magyar Királyt Universitas- 1801-től kezdődően azonban ™agaí . a legjelentősebbek. tatlan mesterműveit! És La­az ő világi egész életét s vi- ba. De a jogi tanulmányok élete végéig nincs többé biz- „nemzet, s tuiajaon aicsose- Hubay Jenő a világhírű he- votta működése mégis rend­azon tagságait.” — írja Bér- ..terhes gond voltak”, egyéb- tos állása. Vándorol az or- sere a xeso viiag eiou esrne- gedűművész Lavotta halálá- kívül nagy jelentőségű a nát. ként is jogásztársai lelkes ün- szagban, főúri és nemesi kas- ’ nak 100. évfordulójára írt magyar zene fejlődésében, ö Iíj. Lavotta János Puszta- nepléssel fogadták és hamaro- télyokat látogat, víg cimbo- méltatásában teszi fel a kér- több ebben ' egy láncszemnél, födémesen született igen. régi san „muzsikai akadémiákat” rakkal, tehetsegtelen tanít- Egy szatmamemeti műked- dést: 6 valóságos kapocs a múlt és nemesi családból. Édesapja tart- ES3dk méltatója, Káldy ványokkal^ bajlódik, egyre velő tarsasag — nemes uraic _ Művész volt-e Lavotta? a jelen között.” izsépfalvi Lavotta János, a Gyula szerint „hangverse- inkább hatalmaba keríti a “ mesteremberek zenei olyan értelemben volt az, Műveinek nagy része elve­Helytartótanácsnál hivatalno- áyein bemutatta néhány ma- bor. Bernát elmeséli róla, együttese — 1831-ben díszes, mint a csalogány, mely min- szett az időben, csak egyes koskodott, amíg II. József, szerzeményét és ez volt hogy egy alkalommal Mtskol- "’’"a* 0ranö*emlékrnűvet ál- den tavasszal Isten szabad dallamai élnek nagy művö­mért nem tudott németül, 82 eleó eset, hogy a magyar eon az Avas pincéiben, megint ütött nein. Az emlékoszlop ege alatt rendezi elbűvölő szék alkotásaiba bedolgozva, nyugdíjaztatta. Édesanyja, ^one múzsája hangversenyte- „többre méltoztatta torkát, mmd a négy oldalán írás ol- hangversenyeit... Ámde szer- Egy dala azonban mindenki Szvetearjyei Klára. A római ka- nemben megszólalt. E művek mintsem^ hogy az mendóség vasható,- a szokott adatokon zeményeinek művészi becsét által ismert és Petőfi is sejti­toiiikus plébánia ma is meglő- eredetisége és az addig nem hozta volna magaval s ami- kívül egy elismerő mondat: mérlegelve, mégis azon kriti- tette, hogy halhatatlan ma­ró bejegyzése szerint a szü- i*on hallott virtuózelősdás kor arataival hazadé b<^ „Itt nyugszik maga idejé- kai 'megállapításhoz jutunk, radjon, a „Cserebogár, sárga let« 1764. július 5-én történt egészen felvillanyozta a fővé- tarkáit, csaknem beleesett a nek Orpheusa. hogy LaVOtta a legegyszerűbb cserebogár”, amely híven őrzi. Hegedülni egész kisgyermek ros közönségét és Lavotta hí- Tnnnttn n mitánc- és dalformákból kibon- hogy Lavotta az örökbecsű, korában tanul meg és apja re olyan gyorsan emelke- l^avuilU, a művész takozni nem tudott. Ebből tiszta dallamkötési magyar felismerve á fia tehetségét dett- hogy Sándor Lipót ná- _____, . következtetve zenei képzettsé- népdalnak tavábbfolytatója S“ ,lbb JSSSSfS ÍSL*Í3SÍ ^ “ meí' 1»^ rak,uí4“ “*k atr-^rss& sä-t“sä -** - «^»mban mian tanulja a „termeszei,,o tor szállodában. Egy ilyen al- i)Lavotta elsú szerelme” című A Regélő című lap 1842- Az életrajz során említett, kott Nagy-Bajomban 1798— got es mellette zenet is. Itt kálómmal II. József is meg- daltt ameiy úgy kezdődik: ben így ír: „Különösen Cső- illetve idézett műveken kívül 99-ben, de ekkor Lavotta Pes­nriar nem cs-ak hegedülni ta- jelenik es annyira elragadja a álmodj még csacsi szív konai versei bírták figyel- (Bernát, Káldy Gyula) Lavot- ten tartózkodott. Tudni azon­nui, hanem komponál is. bx- művész jateka, hogy maga is tovább...” Pedig ezt a dalt mét. Azon hangok, amelyek, te életével és működésével ban tudtak egymásról. La­Fo alkotása a „Rhetoncci , eg^.brugot ragad es végig- nem hanem egy Kossovitz mint szárnyain a madár, még több szerző is foglalkozik, votta több Csokonai-verset amelyről később is szívesen kíséri Lavottat. Csak a búcsú. nev)j szerző komponálta. ma Is ajakról ajakra szállnak, Ezen művek közül a legala- megzenésített, többek között emlékezik ™eg. záskor tudja meg, hogy ki Sokkal közelebb visz az Csokonai költeményei, több- Posabb, tudományos igénvü a Reményhez-t is. Csokonai = w„r°^n igazsághoz, ha a korabeliek nyíre Lavottától valók. Rit- feldolgozás Szilágyi Sándor pedig dicséri „Lavotta úr ma­apja masou„z»r is megnősül, szar 6 arajiyat nyom a mar véleményére hallgatunk. Köl- ka magvar ház, ahol eltéved- „Lavotta Janos, a kor és a-z gyarjait”„ de találkozni nem í1®. 3 ™í*t?haanya nem szív- kaba. Az anekdota szerint La- csey Ferenc a Mondolat vita ve is, újabb költők versei ember” című munkája. Ebben találkoztak. Hívták ugyan leli a fiút. Lavotta az otthoni votta elete későbbi folyamán során az orthológusokkal énekeltetnének, míg új La- a szerző kritikáját adja az Lavottat karmesternek Debre­ceneknek matt Pozsonyban is sokszor e dicsekedett vele, szemben kiemeli Lavotta te- votta nem jön.” 1930-as évekig megjelent élet- cenbe is, de nem fogadta el. belep a Ferdinand gyalogez- hogy o kira.yoknak es kira- vékenységét, mint aki a ci- SAnte minden méltíatója rajzoknak, korrigálja azok té- Amikor pedig 1816-ban Deb­i-edbe közkatonának. n- lyokkal játszott. gányzenével és a verbunko- kiemeli, hogy művészi ereje védéséit. Ugyanakkor igen recenbe ment és ott kották wet azonoan apjanaK saxerui Anyagi helyzete azonban .sokkal szemben új színt adott fantáziadairabjaiban mutat* részletesen bemutatja, hogy árusításával próbált, biztos leszerel tetrii. Becsbe megy, ____ ______ .................. n agyon komoly zenei élet van. Lavotta pénztárcáját”, gyak- írja C6ereynek: „S veszte e volt, élete során kerülte Itt tanul es a bécsiek „a he- gedülésnek tálentomát taPasz' talván benne, szinte vetél­kedő elsőséggel kapták, s hur­colták fényes társaságaik gyö­nyörködtetése és muzsikálta- tása céljából maguk közé”, sikerei voltak, már ekkor vir- tuozus muzsikus. Bernát, aki egyébként sze­reti az anekdotát és többet meg is örökít Lavottával kap­csolatban, a bécsi tartózko­dás kapcsán is elmond egy jel­lemző és a magyar kulturá­lis viszonyokat illetően szo­morú történetet. Lavotta egy alkalommal II. József császár és előkelő kör­nyezete, több híres muzsikus jelenlétében szerepel. (Bécs­ben ez idő tájt gyakran meg­fordul Mozart, Beethoven, Gluck, Haydn —, b,ogy közü­lük ki volt jelen, forrásunk nem említi.) Nagy csodálattal hallgatják Lavotta játékát, azt a képességét., hogy első látásra is.tökéletesen le tud játszani darabokat. A hang­verseny befejeztével az egyik híres muzsikus megveregette A kisteicnyci kastcl.v állandóan bizonytalan. „A a magyar tánczenének. Ka- kozott meg. Már említettük, Lavotta szerencsétlen, eltéko- alapot teremteni hulló életé­an°ii ®KKor Pénz teljességgel nem flotta zinczy_ Ferenc 1821-ben ezt hogy bár virtuóz hegedűs ^t élete törvényszerű jelen- nek. Csokonai már nem élt. a s^g volt. Forrása nemcsak a Barát Endre „Bolygótűz” zeneköltő állhatatlansága, című regénye, amelyben a gvenge akarata volt, hanem verbunkos regényét dolgozza azok az áldatlan ^ gazdaságj, fel 1966-ban jelent meg. Eb­társadalmi és művelődésooli- ben szb] Lavottáról, Cser* viszonyok, amelyek mákról, de legrészletesebben meghatározták a kort. • Bihari életét dolgozza fel. Az ujabbkon feldolgozások Székely Júlia: „A. magyar között Káldor János: A ver- Orfeusz” című 1973-ban meg- bunlkos kialakulása. Kérész- jelent regényében (alcíme sze- —V'-csev Jenő— rint Lavotta és Csokonai) Falyy Zoltán: A magyar ze- tényként kezeli . találkozásat- netörténet képeskönyve. Sza- kát és beleszövi a regénybe bolcsi Bence: A magvar zene Csokonai egyik tanítványá- évszázadiai. Szerén vi István: nak, Mikolai Pistának a för- A magyar zene története cí- tünetét is, akit a magvar ja- mű műveiben foglalkozik kobinusok kivégzése kapcsán hosszaibb„rövidebb terjed«- végeznek ki. lemben I.avot»ávál. X A szépirodalmi feldolgozá- Ha felavatják majd La- sok közül említenünk kell votta emléktábláját Kistere- Jókai Mór: „Két lángész egy nyén, emlékeztessen minden­házban” című elbeszélését, kit, de elsősorban a fiatalsá- amelyben hely és név emlí- got arra, hogy nem elég a tése nélkül ugyan.de Sárközy tehetség, csak szorgalommal, somogyi alispán házát teszi állhatatos munkával lehet azt meg a találkozás színhelyéül, a közösség és önmagunk szá- Ez a találkozás azonban va- mára is a legmagasabb szín- lójában nem történt meg. ten kiteljesíteni. Csokonai ugyan tényleg la- CsukJy László I NÓGRÁD - 1973. június 21., szombat 9~

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom