Nógrád. 1975. június (31. évfolyam. 127-151. szám)
1975-06-21 / 144. szám
Ha valaki a foglalkozásom iránt érdeklődik, zavarba jövök: elpirulok, dadogok — én, akit egyébként magabiztos erdibernek tartanak. Irigylem azokat, akik azt mondhatják: kőműves Vagyok. Irigylem a fodrászokat, könyvelőket és írókat mert egyszerűen bevallhatják a foglalkozásukat, hiszen ezek maguktól értetődnek és nem igényelnek semmiféle hosszadalmas maIícinricJi Dőli: A nevető nevetését, egyszóval, akárhol és akárhogyan kell is nevetni — rajtam nem múlik. Elhihetik. megerőltető az ilyen állás. Kivált, mert — és ez a gvarázkodást. Nekem azonban specialitásom — ragályosan is azt kell erre a kérdésre vála szólnom, hogy nevető vagyok. Ez pedig magyarázatot kíván, mert a második kérdésre is. hogy: „És ebből él?” — igennel kell válaszolnom, hogy hű maradjak a valósághoz. Igen, a nevetésemből élek, mert a nevetésem — hogy üzleti nyelven fejezzem ki magam —. keresett cikk. Kitűnő, képzett nevető vagyok. Senki sem tud úgy nevetni, mint én. Sokáig színésznek mondtam magam, hogy elkerüljem a kínos magyarázkodást, de arcjátékom és beszédtechnikám olyan gyönge, hogy ezt a meghatározást nem mentve, találhattam igaznak. Én pedig szeretem az igazságot. És az igazság az, hogy nevető vagyok. Nem bohóc, és nem komikus, nem mulattatom az embereket, hanem hangot adok a derültségnek: nevetek, úgy, mint egy római császár, vagy mint egy érzékeny érettségiző. ,A tizenhetedik századi nevetésben éppen olvan jártas vagyok, mint a tizenkilencedikben, és ha kell, végignevetek minden évszázadot. társadalmi osztályt és életkort. Hisz megtanultam, egészen egyszerűen úgy, ahogy cipót talpalni tanul meg az ember. A mellkasomban szunytudok nevetni. Így aztán nélkülözhetetlen vagyok a harmad- és negyedrángú komikusoknak, akik joggal reszketnek poénjaikért. Majd minden este varietékben ülök, afféle klakőrként, hogy a program gyenge pontjainál ragályosan felnevessek. Finom, míves munka ez. A szívbői- jövő nevetés nem csattanhat fel sem túl korán, &sm túl későn, éppen a megfelelő pillanatban kell kirobbannia, akkor aztán pontosan időzítve tör ki belőlem, az egész közönség elkapja, kacag, bruha- házik, és a poén meg van De én utána fáradtan ván- szorgok ki a ruhatárba. Fölveszem a kabátomat és örülök, hogy végre szabad vagyok. Otthon többnyire táviratok várnak: „Sürgősen kell a nevetése. Felvétel kedden.” Néhány óra múlva egy túlfűtött gyorsvonaton gubbasztok és átkozom a sorsomat. Megérthetik hogy munka után, vagy szabadságon nincs sok kedvem nevetni. A fejő is örül, ha elfelejtkezhet a fiókokat csali nagynehezen lehet kihúzni. A cukrászok az ecetes uborkát kedvelik, a hentesek a marcipánt, a pék pedig jobban szereti a kolbászt, mint a kenyeret. A torreádorok előszeretettel tenyésztenek galambokat, a bokszolok pedig elsápadnak, ha gyereküknek elered az orra vére. Én mindezt nagyon jól megértem, mert munka után soha sem nevetek. Halálosan komoly ember vagyok, és az emberek pesszimistának hisznek. Talán (joggal. Házasságunk első éveiben még gyakran mondogatta a feleségem: „Nevess már egy kicsit!” De aztán rájött, hogy ez nem megy nekem. Boldog vagyok, ha kimerült arcizmaimat, elnyűtt kedélyemet mély komorsággal üdíthetem fel. Még a .másik nevetése is idegesít, mert túlságosan is emlékeztet a szakmámra. így aztán csöndes, békés házaséletet élünk, a' feleségem is lassan elfelejt nevetni. Egyszer-egy szer mosolygáson kapom rajta, és ilyenkor én is elvigyo- rodok. Halkan beszélünk egymással, mert gyűlölöm a varieték lármáját, meg a stúdiókban uralkodó zűrzavart. Azok, akik nem ismernek jól. B irkózott embernek tartanak. alán azért, mert túl gyakran kell nevetésre nyitnom a számat A magánéletemet viszont merev arckifejezéssel élem végig, csak hébe-hóba engedek meg magamnak egy- egy szelíd mosolyt. Gyakran gondolkodom azon, vajon nevettem-e valaha — csak úgy, maszek. Nem hiszem. A testtehenekről, a kőműves akkor véreim legalábbis úgy emléboldog, ha nem gondol a habarcsra, és az asztalosoknál rendszerint nem csukódnak nyad Amerika nevetése, meg otthon az ajtók odahaza és a Afrikáé; a fehér, a vörös, a ______________________________ k eznek, hogy én mindig nagyon komoly gyerek voltam. Raáb György fordítása sarga nevetés és — kellő tisz teleidí.iért — valamennyit megszólaltatom, ahogy azt a rendező kívánja. Pótolhatatlanná váltam. Nevetek lemezen, nevetek szalagon, és a hangjátékrendezők figyelmesen bánnak velem, nevetek mélabúsan, nevetek tartózkodóan, nevetek hisztérikusan,. Tudok úgy nevetni, mifit egy villamoskalauz, röhögni, mint egy élalmezés- ípari tanonc. Ismerem a reggeli nevetést, meg az estit, az éjszaka és a szürkületi órák Kuk oricaszár-Iiszt takarmányok r A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem termelésfejlesztési intézetében, a szereffn- lei Duna Gyöngye Termelő- szövetkezet megbízására, kidolgozták a kukoricaszár- liszt előállításának és felhasználásának módszereit. A kukorica szárát a gazdaságok eddig a termés betakarítása után beszántották a talajba. A keszthelyi kutatók eljárása szerint a kukoricaszárból lisztet állítanak elő, amely kiválóan alkalmas szarvas- marhák takarmányozására. Védjük meg a gólyákat a pusztulástól Magyarországon 1*41-tói több alkalommal végeztek a tudományos kutatók, a Madártani Intézet részére gólvaszámlálást. Az 1958—1968—1974 évben tartott számlálásban — nemzetközi or- bitológusok mellett — Nógrád megye szakemberei is részt vettek. A munkát a szegedi múzeum irányította. Megállapították: a hazánkban fészkelő gólyák száma rohamosan csappan. A megyéből nyolcvanhét helyről küldtek megfigyelésen alapuló jelentést. Megállapították, hogy a fészkek egy részét vihar sodorta le, többet az emberek pusztították el. A fejlődő technika hatására változnak á fészkelési lehetőségek isv A házépítési módszerek változásával nincs fészkelő aljazat. A villamos vezetékeken rakott fészkek lakói sokhelyütt az elektromos áram áldozataivá lesznek. A kiterjedt vadvízlecsaoolás jelentős mértékben csökkentette a gólyák természetes táplálékszerző területeit. Mindezek következtében rt országban fészkelő gólyák száma az elmúlt években 43,7 százalékkal csökkent. Védelemre szorulnak. hiszen ha ilyen mértékben folytatódik a madarak pusztulása, akkor néhány évtized múlva csak mutatóban marad belőlük. A természetvédelmi törvény a gólyákat védi. Rendelet szabályozza, hogy nem szabad elpusztítani őket. Egv gólya elpusztítóját tízezer forintra is büntethetik. „I” alakú lakótömb Átadták rendeltetésének Ta- kendőben átadják, a követke polcán a második „Y” alakú ^ő, szintén 99 lakásos „Y”-há háztömböt, amelyet a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat a fejlesztési alapból épített dolgozóinak. A korszerű, 2—3 szobás lakásokba megkezdték a beköltözést a bauxitbányászok, többségükben nagycsaládosok. Még ebben az eszzat, s 1976. végéig újabb kettőbe költöznek be a bauxitbányászok. Ezek a rendkívül impozáns épületek önálló lakótelepet képeznek, óvodával, bölcsödével, orvosi rende lővel. ázonos munkakor — eltérd értékelés Mérséklődjenek — megszűnjenek ,,A KB fontosnak tartja, hogy a munka szerinti elosztás. az anyagi érdekeltség szocialista elve „ következetesebben megvalósuljon. (Az MSZMP. KB 1972. novemberi határozatából.) 4975. január 1-től — a bértarifa rendszer részeként — bevezetésre került az országos szakmai bértáblázat (a továbbiakban: OSZB) amelv az ipari és építőipari munkát végzők szakmai, munkaköri alapbérét tartalmazza. E cikk keretében az OSZB bevezetésének szükségesséséről. az alkalmazás egyes kérdéseiről és az eddigi tapasztalatokról szólunk. Mi indokolta? At. OSZB bevezetését — mint ezt az MSZMP KB idézett határozat^ leszögezi — az azonos szakmában. azonos munkakörben dolgozók alapbérének és keresetének túlzott eltérései tették szükségessé. A megyénkben is tapasztalható. kialakult indokolatlan eltérések, több okra vezethetők vissza. A bérfeszültségek egyes részének alapvető oka, hogv a különböző vállalatoknál. ágazatokban. szektorokban azazo- nos munkakörben dolgozók tevékenységét eltérően értékelik. ennek megfelelően különböző mértékben díiazzák. Ugyanakkor előfordul az is, hogy az azonos munkát végzők tevékenységét még egy vállalaton belül sem azonos elvek alapján értékelik. Mindezek a körülmények — ’és itt njég fel nem sorolt egyéb tényezők — tették szükségessé az OSZB beveze* munkásokat az ipari és épí- vállalatok. szövetkezetek tőipari munkán foglalkoztató többsége azokra a mun-ká- miinden munkáltatóra néz- sokra is kiterieszti az OSZB ve követelmény az OSZB-ben bértételeit — beazonosítással, rögzített szakmai bértételek fokozatos érvényesítése. A bértáblázat irányelv iellese tehát a közelítés kötelezettségét foglalja magában. (A szövetkezeti tagok esetében is.) Az OSZB-ben nem szereplő szakmai kategóriák esetében is az OSZB bértételeit kell irányadónak tekinteni. A munkáltatókat az OSZB alkalmazására vonatkozó — 6/1974. (III. 22.) MüM. számú — rendelet arra kötelezi, hogy az általuk foglalkoztatott munkások alapbérét fokozatosan * közelítsék a szakmai bértételekhez, és lehetőségeiktől függően mielőbb érjék el. hogv valamennyi munkás alapbére az OSZB bértételeinek alsó-felső hatóra közé kerüliön. Ez az ajánlás a munkáltatók részére különösen azért fontos, mert hosszabb-rövidebb időn belül — várhatóan — az OSZB bértételei kéoezik maid •kíván, és a kötelező tarifarendszer — tervek alapját is. A munkáltatók — az idézett rendeletben foglaltaknak megfelelően — minden év első negyedévének végéig kötelesek írásban tájékoztatni a felügyeleti és ellenőrzésre jogosult szerveket, valamint a területileg illetékes megfelelő szakszervezeti szervekhez az vákenység OSZB végrehajtásával ösz- szefüggő intézkedésekről. E beszámoló jelentés alapján az OSZB alkalmazásával ösz- szefüggő főbb információk — a következőkben fogathatok össze: tését azzal az alapvető cél- , , . « lai. hogy a nem kívánatos P-tldlgl tapüSZlaJatok kereseti aránytalanságok mérséklődjenek és fokozatosan megszűnjenek. Köielező folyamatosan végrehajtani Az OSZB hatálya a népgazdaság minden ágára, szektorára kiterjed. Az ipari és építőipari szakmáié A tanácsi vállalatoknál a munkás állományú dolgozók 55 százaléka tartozik az OSZB által kiemelt munkaköri kategóriákba. Az ipari és építőipari szövetkezeteknél 85. a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél mintegy 40 százalék ez az arány. . A tényék szerint a összehasonlítással — akikre az nem ad közvetlen formában munkaköri leírást. Viszonylag magas a szakmai bérértékek alsó határa alatt elhelyezkedők száma és aránya is. A tanácsi vállalatoknál aiz OSZB hatálva alá tartozók 35 százalékának, a szövetkezeteknél mintegy 15 százalékának az alapbére nem éri el az OSZB kategóriák alsó határát. A szóródás is jelentős mértékű: az ipari vállalatoknál például az alsó bérhatór alatt levők aránya közel 40 százalék. Ugyanakkor a Víz- és Csatornamű Vállalatnál csak alig több mint 10 százalék. A felső bérhatár feletti dolgozók aránya ugyanakkor nem ie’entős. A fenti információk arra utalnak, hogv az alsó határ alatti alapbérű munkások f e lzá rk ózta tása több vállalatnál jelentős erőfeszítéseket csak folyamatosan szerint — átlagosan mintegy két év alatt biztosítható. Az OSZB bevezetésével.' alkalmazásával kapcsolatban alapvető problémák nem merültek fel. a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél azon. ban a végrehajtás — nem jogpropaganda te- miatt és értelmezésbeli problémák következtében is — időben elhúzódott. A vállalatok és szövetkezetek e téren kifejtett tevékenysége — figyelembe véve, hogv a végrehajtás nagy- volumenű és úiszerű munkát ielent — összességében megfelelőnek ítélhető. még akkor is. ha néhány vállalat, nál a határidők tartása érdekében felügyeleti szervi külön beavatkozásra volt szükség. Minden valószínűség szerint a következő években a végrehajtás zökkenőmente" sebb, a vállalatok munkája e téren is az eddiginél eredményesebb lesz. Barátlii Ottó Nyolcmillió uendég Ennyi sőt, valamennyivel mációk, utazási irodáink, szál- még több külföldi látogatónk lodavállalataink szerződéskö- volt az elmúlt esztendőben, tései és üzleti előrejelzései ar. Zömük természetesen az ide- ra mutatnak, hogy az 1975. geníorgalmi főszezonban, a évi idegenforgalmunk igen nyári hónapokban érkezett. A meteorológiai prognózisok nyelvén szólva, a várható idegenforgalom az év végéig: Nyugatról és Keletről egyaránt megélénkülő vendégjárás, a turistalétszám jóval meghaladja a nyolcmilliót is. A Belkereskedelmi Minisztérium sajtótájékoztatóján ezt így fogalmazták: „Az ederedményes lesz, tovább emelkednek az ebből származó bevételeink, mind többen keresik fel hazánkat, és növekszik szagunkat, amit maga körül lát. Illetőleg, akit és amilyennek lát: szállodai portást, pincért, bolti eladót, idegenvezetőt. Szerencsére, vége már azoknak az időknek, amikor az első nyugati turisták elé a hotelportás szinte szőnyegnek feküdt, a pincér majd a bel- és nemzetközi turiz- nyakát szegte nagy igyekezemusban részt vevő magyar állampolgárok száma is”. A vendéglátás feltételei kétségtelenül tovább javultak. A szállodák zsúfoltságát valamelyest enyhíti újabb Nemcsak a rengeteg babakocsi jelzi az egyre szaporodó gyermekáldást, hanem az épülő bölcsődék, óvodák i< Az ország más városaihoz hasonlóan Salgótarján is küzd bölcsődei és óvodai férőhelyhiánnyal. Ezen a gondon enyhít majd a megyeszékhelyen, az Arany János úton épülő 80 férőhelyes bölcsőde és 150 férőhelyes óvoda. A 18 millió forintos létesítmény, melvet a Nógrád megyei Állami'Építőipari Vállalat énít, a városi tanács tervei szerint ez év végén kerül átadásra. Az Építőipari Vállalat erre többszöri ígéretet tett. Jelenleg a belső szakipari és építészeti munkák végzése a feladat. A tágas helyiségek korszerű. Kati-Patt elnevezésű berendezésekkel lesznek felszerelve. Képünkön az óvoda és bölcsödé Pécskő-domb felöli része. dig szerzett nemzetközi infor- négyszáz ágy, a szolnoki Pe likán Szálló és a hajdúszo- boszlói Délibáb Szálloda új szárnyának megnyitásával. Ezenkívül 1200 vendéggel többet tudnak fogadni az idén az üdülőházak, motelek, turista- szállók és touring hotelek, egyebek közt Komáromban, Sopronban, Berekfürdőn, Fadd-Domboriban, Győröft, Zalakaroson és az E5-ös út mentén, Szatymaznál. A legnagyobb mértékben a kempingek befogadóképessége nőtt, együttesen csaknem 4 ezer hellyel. A számszerű fejlődés tényei nyilvánvalóan jobb lehetőségeket nyújtanak a növekvő idegenforgalom megfelelő lebonyolításához. Nem volna azonban bölcs dolog hallgatni arról, hogy a vendéglátásnak vannak személyi, vagy inkább szemléletbeli követelményei is. Azt szokták mondani, hogy a turista az idegen országban tulajdonképpen hazája követe, tásából rendszerint sító következtetéseket vonnak le a vendéglátók. Kit ne bosszantana, ha külföldön oiyan honfitársával találkozik, aki téliszalámit árul, vagy más módon, de rossz fényt tében, az utcai járókelők pedig csapatostul fogták körül és bámulták az addig csak filmeken, vagy képeken látott külföldi autókat. Mostanában viszont mintha már egy másik véglet kezdene felülkerekedni a külföldiek iránt tanúsított magatartásban. Egyeseknél a vendéglátás leszűkült a legszükségesebb tennivalókra, az udvariasság mércéje a borravaló, a vezérlő elv pedig az lett, hogy minél jobban megvágni a külföldit. Ez a szemlélet szintén ellenszenves, majdnem annyira, mint a korábbi szolgai megalázkodás. Az idegenforgalomnak nem. csak anyagi oldala van. Jól. lehet, a belőle származó devizabevétel tavaly megközelítette az ötmilliárd forintot, a vendéglátás mégsem közönséges üzleti vállalkozás. Nem kisebb fórum, mint a XI. pártkongresszus mondta ki határozatában: „Hazánkba sok külföldi látogat, és számuk tovább növekszik. A többségükben szocialista országokból jövő látogatók itt-tartózt kodása a kölcsönösen jobb megismerést, a kapcsolatok magatar- fejlesztését, bensőségesebbé általáno- tételét is szolgálja. Az idegenforgalom hozzájárul, hogy a kapitalista országokból érkezők körében hazánkról, a valóságot hűen tükröző kép alakuljon ki”. Világos beszéd, nem szorul vet a magyarokra? Ugyanígy bővebb magyarázatra. Minél lehet mondani, hogy az ide érkező külföldi mindenekelőtt abból ítéli meg ordenütt, ahol külföldiekkel találkozunk, ehhez kellene tar. tanunk magunkat. A, J. NÓGRÁD — 1975. június 21., szombat 5
