Nógrád. 1975. június (31. évfolyam. 127-151. szám)

1975-06-19 / 142. szám

Tábori előzetes Biztosítják a gyermekek üdülésétf szórakozását VA GYERMEKEK — az ál­talános és középiskolások — minijén évben izgatottan vár­ják aat a .pillanatot, amikor felcsendül a tanév befejezé­sét, az utol.só tanítási óra vé­gét jelző ctiengő. Ez számuk­ra elsősorban nem a „vég”, hanem a „kezdet” jelképe, egy má6 életforma, egy szép élményeket ígérő nyári va­káció kezdete. Ilyenkor. jú­nius végén az iskolai tevé­kenységi formákat felváltják az egyénileg, vagy a gyerme­kek környezete által kialakí­tott elfoglaltságok. A felnőttek, a szülők, a ta­nárok, az úttörő- és KISZ-ve- zetők jól látták és jól látják, hogy a gyermekek nyári éle­te nem az utolsó csengetés­sel kezdődik. A programok ki­alakítása egész évben folyt, az üdülés* a táborozás program­ja már elkészült, most a vég­rehajtáson a sor. A nyári iskolai szünet első­sorban természetesen a pi­henést, a szellemi és fizikai felfrissülést szolgálja; me­gyénkben több mint 25 ezer tanuló számára. Az egyes korosztályoknak más és más programot állí­tottak Ö6sze. A kisdobosok és az ötödikes pajtások közül kevesen jutnak el központi szervezésű úttörőtáborokba. Ezért az úttörőcsapatok sok helyen, csapattábort szervez­tek, s így biztosítják a gyer­mekek üdüléseit, szórakozását.. A táborokon kívül, a legjob­ban dolgozó úttörőcsapatok­nál, biztosítják megyénkben a kirándulások, túrák, por­tyák, munkaakciók, mese- délelőttök, közös játékok szer­vezését. Sok művelődési ház dicséretes nyári programot készít a kisdobosok és úttö­rők számára, de jelentős se­gítséget nyújtanak a könyvtá­rak is. Itt arra törekszenek — a nyári szabadságok üte­mezése szerint —, hogy meg­határozott időben, biztosít­sák a könyvtári órákat. MEGYEI és járási szerve­zésű táborok mellett, jelen­tős számban vesznek részt út­törők főleg Zánkán, Csille­bércen, Ezekben a táborok­ban az úttörő-tisztségviselők képzése, a különféle verse­nyeken díjat nyertek üdülé­se folyik, A Magyar Úttörők Országos Elnöksége expedi­ents táborokat is szervezett; azzal a céllal, hogy a pajtá­sok megismerjék a felszaba­dító harcok, az ellenállás és a partizánharcok történetét, a felszabadulás óta eltelt harminc év eredményeit, ha­zánk történelmét, természeti nevezetességeit és szépségeit. Ebben az akcióban jelentős helyet kap megyénk is, mert a Nógrád megyei kirándulás „Partizánok útjain” címmel szerepel. Főleg Salgótarjánban és Ba­lassagyarmaton alakult ki — más települések mellett — az elmúlt években, a napközis táborok szervezésének elis­merésre méltó formája. Je­lentős azoknak a gyermekek­nek a száma, akik a nyári napközis táborokban töltik el a nyári vakáció nagy részét. Megyénk e két legjelentősebb településén — többek között —, így is biztosítják a városok művelődésügyi osztályai és út­törőelnökségei, hogy a tere­ken, az utcákon minél keve­sebb gyermek csellengjen, nyakba akasztott kulcsokkal a nyár folyamán. A napközis táborokban — évek óta — jelentős kultu­rális eseményekhez fűződő nyári programok kialakítását oldották meg. Többször viszik el a gyermekeket egész napos kirándulásokra, túrákra, üzem­éi múzeumlátogatásra. A KISZ-korosztályú fiata­lok nyári építő- és üdülőtá­borai is megnyitották ka­puikat. Már most, sok dol­gos fiatal indult el. hogy la­pátot, kapát, gyümölcsszedő kosarat vegyen a kezébe. Csak külön dicsérettel lehet emlegetni azokat a tanulókat, akik alig zárták be a tan­könyveket, máris csomagol­tak. indultak az ország kü­lönféle gazdaságaiba, hasz­nos munkára. Ezek a diákok, a munka utáni szabad idejü­ket is tartalmasán, kulturál­tan töltik el. Az elmúlt egy-két év során a középiskolai tanulók köré­ben olyan vélemény alakult ki — a jó szervezés kapcsán —, hogy az építőtáborok az üdülés határait is súrolják. Jelentős azoknak a középisko­lai tanulóknak is a száma megyei összesítésben, akik a nyáron a Balaton partjára, üdülőtáborokba mennek. Hat napra száz forintot fizetnek be. ehhez az ifjúsági alap­ból 260 forint támogatóst kannak. A támogatás kitép jed az ifjúmunkásokra, a mezőgazdaságban dolgozó fia­talokra is. EDDIG IS minden évben az általános és középiskolai tanulók százai, ezrei töltöt­tek felejthetetlen napokat nyári táborokban. így lesz ez az idén is. Nógrádi diákok­kal lehet majd találkozni a Balaton partján, a Duna mel­lett, a Mátra és a Bükk fenn­síkjain. Táboroznak hegyvi­déken. vízparton és alföldön, laknak sátorban, turistaház- ban, átalakított iskolákban. Mindenütt szövődnek az új barátságok, fejlődik gyerme­keink közössége. Ne féljünk elengedni őket. — s — o ÚJ KÖNYVEK 'A Kossuth Könyvkiadó új­donságai között első helven kell említenünk A szocialista forradalomért című kötetet, amely a magyar forradalmi munkásmozgalom 325 ki­emelkedő harcosának portré­ját ismerteti. Lenin a mun­kásosztály történelmi szere­péről a címe A. A. Matvurin tanulmánykötetének. A Wa- tergate-ügv és ami mögötte van a címe Vajda Péter kö­tetének. A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó újdonságai között találjuk Illés Sándor köny­vét; a Bakonyi legények. Sób- ri Jósika regényes életét is­merteti. Benkő Sándor illuszt­rációival. Thomas Mavne Reid: A fehér törasfőnök cí­mű regényét Szirmai Tivadar dolgozta át az ifjúság számá­ra; a könyv a Deli in-sorozat­ban jelent meg. Meséket, verseket, ki találós játékokat közöl — Réber László ked­ves illusztrációival — Végh Gvörgv könyve. A Nyugal­mazott Elefánt Úr Birodalma. Az Utazz velünk! tanozó- könyv verseit Varga Katalin írta. rajzait Kondor Laios készítette: az Éhes vág vök! la- pozókönyv szövegét Mosomvi Aliz írta míg az illusztráció Heinze'mann Emma munká­ja. A Kozmosz-könyvek is úi kötettel gazdagodtak; P. G. Wodehouse Hübele Sámuel című regényével. A Szépirodalmi Könyvkiadó Illyés Gyula munkái 11. és 12. köteteként megielemtette a költő tanulmányainak két vaskos kötetét; az Iránytűvel illusztrációit Borsos Miklós készítette. Mesterházi Laios cikkeinek, tanulmányainak kötete a Szólni szólítatlan. Hámori Ottó regénye a Fogd kézzel a halat. Kertész Ákos regénye, a Sikátor második kiadásban látott napvilágot, ez alkalommal a népszerű Szépirodalmi Zsebkönwtár- ban. A Diákkönyvtár úi kö­tete Mikszáth Kálmán elbe­széléseiből közöl válogatást. Tót atyafiak címmel. Az Európa Könyvkiadó a Századunk mesterei sorozat­ban megjel öntette Thomas Mann válogatott elbeszélései­nek kötetét, Az Európa zseb­könyvek sorozatában látott napvilágot — immár harma­dik kiadásiban. — Daniel Keyeis nálunk is népszerű re­génye. a Virágot Algernon- nak.. Manuel Hűig űi regé­nyének címe: Ruzsos kis ai-. kak. A Janus-ikömvvek soro­zataiban látott napvilágot — párhuzamosan az eredeti an­gol szöveggel, mellette a ma­gyar fordítással — Ernest He­mingway világhírű regénye. Az öreg halász és a tenger. (Ottlik Géza fordításában!. A Századok — emberek sorozat új kötete Kasimir Edschmid Simon Bolivárról szóló törté­nelmi regénye. A szabadító. Második, átdolgozott kiadásá­ban jelent meg ölvedii Ignác és Száva Péter két kötetes műve. A második világhábo­rú képei 1939—1945. Magyar —csehszlovák közös kiadás­ban látott napvilágot — a po­zsonyi Madách Kiadóval együttes gondozásban — Jan Otoenásek nagy nemzetközi sikert aratott regénye, a Ró­meó, Júlia és a sötétség. Hagyomány és modernség 15 éves a Pécsi Balett Mahler; Balettek fehérben Az 1950-es évek vége a ma. gyár balett fejlődésének ér­dekes korszaka volt. A buda­pesti Operaház balettegyüt­tese fiatal koreográfusokat kutatott, akik a magyar ba­lett klasszikus tradícióit to­vábbfejleszthetik. Ugyanek­kor az együttes koreográfu. sa és magántáncosa, Eck lm. re elhatározta, hogy önálló együttest szervez, saját ko­reográfiái elképzeléseinek megvalósítására. 1960-ban kü­lönböző igények és lehetősé­gek szerencsés találkozásá­ból jöhetett létre a Pécsi Ba­lett. Katona Ferenc, a pécsi Nemzeti Színház igazgatója bővíteni akarta a színház pro­filját — ekkor jött létre az operaegyüttes is —, így tö­rekvése találkozott Eck Im­re elképzeléseivel. Az együt­tes tagságának szerencsés összetételéhez a körülmé­nyek segítettek; míg a ba­lettintézet végzős évfolya­mait az első években tárt ka­rokkal várta a budapesti Ope­raház, erre az időszakra lét­rejött a telítődés; a balett­művészek nyugdíját még nem rendezték, s az újonnan vég­zettek elhelyezkedése első al­kalommal jelentett gondot. Eck Imre így 1960-ban csak­nem egy teljes végzős osz­tállyal kezdett dolgozni, kö­zülük néhányan ma is az együttes immár ország- és vi­lágszerte ismert szólistái: Stimácz Gabriella, Uhrik Dó­ra, Bretus Mária érdemes mű­vész, Hetényi János Liszt- dijas, valamint a jelenlegi ba- lettigazgató és koreográfus: Tóth Sándor. Eck Imre Pécsett az új ma­gyar balettek műhelyét ala­kította ki; koreográfiái zöm­mel kortárs magyar zene­szerzők műveire készültek, együttesének sajátos egyéni arculatot adva, országos ér­deklődés középpontjába emel­te. Előző munkásságának leg­fontosabb állomásai voltak 1958-ban a budapesti Opera­ház számára készített tánc­betétei, Gluck: Orfeusz című operájához, majd 1959-ben el­ső nagy balettje, Weiner: Cson­gor és Tündéje. Pécsett már az első évadban együttesé­vel két bemutató előadáson hat új magyar balettet mu­tatott be. Szokolay Sándor: Az iszonyat balladája, Vuji- csics Tihamér: Változatok egy találkozásra, Hidas Frigyes: Concertino, Bartók: Diverti­mento, Ránki György: 1514 és Maros Rudolf: Bányászballa­Mai tévéajánlatunk 20.25: DULSZKA ASSZONY ERKÖLCSE. Zapolska. lenevel írónő nagysikerű drámáját a evőri Kisfaludy Színház előadásá­ban láthatják felvételről há­rom felvonásban. Századfordul ón vagyunk: Dulszky úr családiában a ház úrnőié: Dulszka asszony. lsen figyelemreméltó elvek alap­ién kormányozza családiát. kát lányát, lumo fiát és tér­iét. Mindennél fontosabb szá­mára a család hírneve. Az ezen esett csorbát megtorol­ni igyekszik, bármi áron. Elnéző viszont olyan esetek­ben.. amikor a „bűn” a lakás falai között marad. Zbvch. a fia láthatóan nagv érdeklő­déssel viseltetik a kis cseléd­lány Hanka iránt. Érdeklődé­sét már a két csitri kislány, húgai is észreveszik. nem maradihat titokban Dulszka asszony előtt sem. Amikor végül megesik a bai és Hanka gyermeket vár. Zbvch el akarja venni fele­ségül. Dulszka asszonv min­dent elkövet, hogy megment­se a csglád ..becsületét”. A hazug, álszient kispolgári er­kölcsöket leleplező dráma fő- szereoében Fónay Mártát lát­hatják. Régi újságok mikrofilmeken NÓGRÁD - 1975. június 19„ csütörtök Az újságpapír faköszőrület­ből készül, hamar tönkre­megy; pár évtized alatt még akkor is saenesedmi kezd. tö­rékennyé válik, ha nem la­pozgatják. kézbe sem veszik. Az Országos Széchenyi Könyvtárban, a régi hírlapok fő gyűjtőhelyén 1967-ben meg­vizsgálták az 1950. előtt meg­jelent újságok állapotát: az eredmény lesújtó volt. A 38 ezer kötetnek csak 18 száza­lékát lelhetett iónak minősí­teni. 45 százalékát legfeljebb közepesnek, 37 százalék vi­szont — 14 000 kötet — már pusztulásnak indult. attól kellett félni, hogy egv vagy két évtized, sőt esetleg né­hány év leforgása alatt tel­jesen tönkremegy. Olvasásu­kat ezért csak nagyon indo­kolt esetben, tudományos cél­ra engedélyezték, vidékre oe- dig egyáltalán nem adták kölcsön. Ez a szükségintézkedés a fővárostól távol élő olvasók számára, elsősorban a hely­történettel foglalkozóknak, nagy hátrányt jelentett. Vi­déki közművelődési könyvtá­raink túlnyomó részét a fel- szabadulás után alaoították. s ígv csak kevés és gvakran hiányos évfolyamokat tudtak beszerezni a megvéitikben. városukban kiadott régi új­ságokból. Márpedig, hogv ír­ion valaki szülőföldie múlt­iáról akkor, ha a minden­napi eseményeket megörökí­tő egykori újságszámokhoz nem tud hozzájutni! Ezen a vigasztalan állapo­ton a Művelődésügyi Minisz­térium 1970-ben egy nagy­vonalú intézkedéssel segített. Pesten, a Belvárosban a Szé­chényi Könyvtár úionna.n alapított hírlapállománv-vé- delmd osztálya részére meg­vásárolt több. összesen közel 3000 négyzetméter alapterü­letű munkahelyet, s ebben korszerű konzerváló és mik­rofilmező műhelyt rendezett be. A régi hírlaoévfol vamok egvmás után ide kerülnek. Először konzerválják a pa­pírjukat. megvédik a további pusztulástól, a szakadásokat beragasztiák. azután lefény­képezik 35 mm széles film- szalagokra. A munkát nagy­üzemi módszerekkel, a leg­modernebb felvevő, előhívó, másoló gépekkel végzi a 16 könyvtárosból és fotószak- emberből álló m'’nkac.sonort. A fényképezésnél téliesség­re törekednek. Ha valamelyik hírlapból a Széchényi Könyv­tárban nem telies az állo­mány. a hiányzó évfolyamokat vagy számokat megpróbálják kölcsön kérni más könyvtá­raktól. vagv múzeumoktól, a budapesti Egyetemi. Akadé­miai Könyvtártól. Debrecen­ből. GvőrbőL Nyíregyházáról. Veszprémből. A munka nagyságát talán egyetlen adat is kellőképp jellemzi: az évi teliesítménv több. mint két és fél millió hirlanoldal. 1971. óta össze­sen 15 millió oldalról ké­szült felvétel. Ez azt ie’enti. hogv a veszélyeztetett állo­mány nagvóbb részét már konzerválták és lefi'mezték. A negativ filmeket léskon­dicionált raktárban őrzik, mielőtt azon,ban ide kerülné­nek. az olvasószolgálat részi­re pozitív másolatokat készí­tenek róluk. Ezeket a min­den nagvobb könyvtárban meglevő leolvasó készüléke­ken eredeti nagyságra le­het felnagyítani. Ez a módszer nemcsak a régi hírlapok életét hosszab- bítia meg. hanem a vidéken dolgozó helytörténészek mun­káiét is elősegíti. Ugyanis a Széchényi Könyvtár labora­tóriuma a megyei, városi iá- rási könyvtárak részére a le­filmezett anyagról felvéte’en- kint — egv felváte'en több­nyire két hirlanoldal van — 64 fillérért másolatokat ké­szít. Vértesy Miklós da bemutatói jelzik az első évad programját. A művek közül néhányat a zeneszerzők Eck Imre kéré­sére az ő együttese számára komponáltak. Eck munkás­sága a magyar táncművé­szeiben új irányzatot jelen­tett, mert kapcsolódott a képzőművészeti és zenei új törekvésekhez. A Pécsi Balett darabjai gyakran kerültek a kritikusok és a kulturális közélet vitái­nak pergőtüzébe, hol túlzott avantgárd izmussal, hol ál­modernséggel vádolva, sőt, olyan vélemény is elhangzott, hogy ezek a művek csak azért keltettek érdeklődést, mert akkoriban nem jutott hoz­zánk Nyugatról semmi, s így azt a hatást keltik, mintha modernek lennének. Eck Im­re a viták során mindannyi­szor elmondta, hogy ő nem tudja, hogy darabjai moder­nek-e, vagy sem, de ő nem is hirdetett modernséget, csak azt szerette volna elérni, hogy darabjai a balett saját mű­faján és nyelvén belül képe­sek legyenek mai gondolato­kat mái embereknek elmon­dani. Gondolatait megfelelő fór. mákkal hozta egyensúlyba, de ez nem a klasszikus ba­lett anyagának eldobását je­lentette — ahogy sokan téve­sen értelmezték, hanem arra építve tágította ki a régebbi lehetőségek határait. Szim­fonikus balettjei a műfaj megújulását jelentették; a ko­rábban csak gyönyörködte­tést szolgáló fcwnát első íz. ben töltötte meg gondolati, érzelmi, filozófiai tartalom­mal. Az együttes nemcsak helyi kulturális szükségleteket elé­gít ki. Mint utazó együttes, tulajdonképpen az országot is ők látják el balettel, és gyak­ran szerepelnek külföldön is. A jubileumi beszámoló kere­tében Eck Tmre nem tulajdo­nított döntő fontosságot a külföldi turnék felsorolása, nak; azt mondta, hogy tér-" mészetesen jóleső elismerés minden külföldi siker, de fon­tosabb, hogy itthon, ’ Pécsett. Budapesten és országszerte is­merjék és szeressék az együt­test. Szerepléseik jelentős ré­szét teszik ki a községekben, vidéki városokban tett' látói gatásaik. Sokszor lépnek fel olyan közönség előtt, amelyik még soha nem látott balett, előadást. A Pécsi Balett i 1 v módon nagyszerű, új törekvéseivel, formanyelvével és mozgás- kultúrájával jelentős helyet vívott ki magának a világ balettművészetében. hazai turnéikkal pedig a kultúrater­jesztés, a közönségnevelés fontos fórumává vált. Korda Ágnes

Next

/
Oldalképek
Tartalom