Nógrád. 1975. június (31. évfolyam. 127-151. szám)

1975-06-18 / 141. szám

Fasor (Farka* András) Szolnokra készülnek a Bányász-fúvósok A salgótarjáni Bányász Mű­velődési Ház fúvószenekara gazdag múltra tekint vissza. Az öntevékeny együttes nem csupán idehaza aratott eddig nagy sikereket, hanem az or­szág határain túl is. Szere- neltek már több alkalommal a szomszédos Csehszlovákjá­ban, sőt, eljutottak nyugati or­szágokba is. Franciaország­ban nagy sikerrel mutatták be műsorukat. Az együttes karnagya a kö­zelmúltban hunyt el, így má- ius elsejétől Torják Vilmos dirigálja a rézfúvósokat. Ko­rábban aranylant diplomával minősítést értek el a rangos nemzetközi siklósi vándorfesz­tiválon. Ebben az évben is­mét zsűri elé lépnek. Június 21—22-én Szolnokon adnak számot zenei tudásukról. Bi zony. nem lesz könnyű fel­adatuk. ha meg akarják erő­síteni korábbi minősítésüket. Éppen ezért az új karnagy irányítása alatt nagyo l ke szülnek a szolnoki fúvószene kari randevúira. A Tisza parti város az idén ünnepli fennállásának ÜOO. évfordulóját. Ebből az alka­lomból számos jelentős ese­ményre kerül sor a szőke Ti­sza partján. Mint megtudtuk. a csoport műsorán szerepel az Egri hősök című induló a I'lu- sica Piccola című mű. továb­bá számos egyéb nyitány és feldolgozás. A minősítés mel­lett összzenekari szamokban is részt vesznek. így többek között perecesé, dorogi, szol­noki karnagyok irányításá­val és Marosvólgyi Károly vezényletével. Mi tagadás, a tarjáni fúvó­sok szeretnének eddigi hírne­vükhöz méltóan szerepelni Szolnokon, a Tisza-hgeti sport- stadionban, ahol a versenyt rendezik, n. l. Hírek — furcsaságok Courréges, a neves párizsi divattervező legújabb rek­lámplakátja kiváltotta a nyak­kendőkészítők felháborodását. A plakáton ugyanis ez ol­vasható: „Tíz éven belül a kutya sem visel nyakkendőt.” Genfben megjelent Jean Marais „Életem "története” cí­mű önéletrajzi műve. Ebben a művész közzétette néhány rajzát és költeményét is. A kötetben szerepel Jean Coc- teau-nak, a művészről készí­tett egyik rajza. A recesszió érezteti hatását a japán luxusteaházakban is. amelyek tömeges elbocsátás­hoz folyamodtak. A munka nélkül maradt gésák többsé­ge azonban új munkát talált: állandó szolgálatra elszegő­dött gazdag, régi klienseihez. + Julianna holland királynő elfogadta egyik miniszterének lemondását, akit a rendőrök immár harmadszor kísértek be ittas vezetés miatt. Egy római bemutatón nagy sikert aratott az ún. „selfca- bana” öltözősátor, amely pa- godaszerűen körülzárja a strandon öltözni vagy vetkőz ni kívánó vendég testét. F •*'- találója Rudi Gemereich. aki 1964-ben meghódította a vilá­got a topless divattal. X Felfedezték a világon az el ső két embert, akitől nem le­het ujjlenyomatot venni. Ar. ders Danielsson 50 éves svéd mérnök és 18 éves lánva uj jain ugyanis teljesen sima a bőr. ÉLETRE SZÓLÓ SZÖVETSÉG x, , ... . .. Ferenczy Béni Nyolcvanöt eve született /v - • J terenczy Noémi Nyolcvanöt évvel ezelőtt. 1890. június 18-án. az ikrek havában született a nagybá­nyai festők vezéralakiának. Ferenczy Kárólvnak Béni és Noémi nevű ikeravermeke Szentendrén. Az aoa néhánv év múlva Nagybányára köl­tözött, ott töltötték evermek - koruk java részét abban a csodálatos művészvilágban, amely egy életre szólóan el­felezte őket is. Ferenczy Béni három esz­tendőt a nagvbánvai festőis­kolában tanult. Az első raj­zok. a bronzérmek, a fából faragott „Ülő kínai” azonban csak szecesszión ista kísérle­tek. Firenze. München. Pá­rizs a következő állomások, ahol a szobraszatot. a tafara- aás technikáját tanulta. A nvugtalan. vívódó, kísérlete­ző embert az első világhábo­rú megfosztotta az utazások­tól. Nagybányán élt. ahon­nan a Tanácsköztársaság bu­kása után menekülnie kellett. Uécsben, majd Berlinben te­lepedett le. 1932—1935. között négy esztendőt a Szovjetunió­ban töltött. Budapestre csak 1936-ban tért vissza. Szobraival, érmeivel. raj­zaival eszmélésem esztende­jében szinte még gvermek- fejjel ismerkedtem meg. de a döbbenetét, amely mindörök­re tisztelői közé sodort az 1948-ban alkotott „Petőfi” ál­ló szobra okozta. Az eszmé­nyi, daliás termetű Petőfi helyett, nyitott zuibbomvos. el­szánt, komor, keserű, láz- rózsás arcú Petőfi nézett ve­lem fankasszemet. Esztendők viharos vitája után kapott csak igazságot az alkotó, és új megfogalmazású ércalakot a költő. Szüntelenül kísérletező, ér­zékeny egyénisége. szívós, szinte emberfeletti akaratere­je bámulatra méltó. Szobrai, portréi, kisplasztikái életteli- ek. érzelemgazdaeok. Raizai végigkísérték pálváiát. Szo­borkompozícióinak egy-egy figuráját bravúros könnyed­séggel vetette papírra. 1956-ban agyvérzés követ­keztében megbénult. Kevesen hitték akkor, hogv néhánv esztendő múltán bal kézzel megtanul rajzolni, festeni, mintázni, hogy értékes szob­rokkal. rajzokkal gazdagít­ja még életművét. A légkör, a művészet min­dent átható atmoszférája Fe­renczy Béni ikertestvérét. No­émit is a művészet felé haj­lították. Párizsi tanulmányai után élebreszólóan szövetke­zett a szövőszékkel. Sajátos mondanivalóját önálló keni nyelven igyekezett megfő"-1- mazni. Gobelin kompozíciói­ban a korai kísérletektől el­tekintve. mindig az ember, a cselekvő ember iut szerephez. A „Tavaszi munka” a ..Szé­na, evűjtő”. a „Fabordó nő”, a „Házéoítő”. a „Kőműves”, a „Gereblvézők” mind-mind ar­ról vallanak. hogv azokhoz tartozónak vallotta masát, akik szántanak, vetnek, há­zat építenek, akik alkotnak, cselekszenek. 4 NÓGRÁD - 1975. június 18., szerda 'Szórakoztató, A hét három új filmbemu­tatójából kettő szovjet stú­dióban készült. A Leonyid Bikov által rendezett, A re­pülőszázad című film a máso­dik világháborúba vezet el bennünket. Többen talán, amikor olvassák ezeket a so­rokat, azt mondják: hát még mindig nem volt elég a há­borúból, a borzalmak felidé­zéséből? S ha vannak ilye­nek. akkor azt válaszolom er­re, nem, igenis, nem volt elég. Erről győz meg bennünket az arab—izraeli háború, a cipru­si kérdés — többek között. Mert a békéért való harc egyik formája — legalábbis véleményem szerint — a ször­nyűségekre való emlékezés. Leonyid Bikov filmjében azonban — s ebben érzem leg­főbb erényét — nem is annyi­ra a háború borzalmait mu­tatja be. mint inkább a kato­naiskolából egyenesen a front­ra kerülő újoncok harci szel­lemét, elszántságát. A repü­lők életét bemutató jelene­tek nincsenek híjával a derű­nek és a líraiságnak sem. Az emberien őszinte és hiteles film, amelyben maga a rende­ző is főszerepet alakít, sok kellemes percet szerez a re­pülők, az izgalmas filmjelene­tek szerelmeseinek. Andrej Mihalkov-Koncsa- lovszkij — Az első tanító cí­mű, csodálatosan szép film al­kotója — és Eduard Tropi- nyin írta Tolomus Okejev ren­dező A fenevad című filmjé­nek forgatókönyvét. A Muhtar Auzerov múlt század végi el­beszéléséből készült film al­program kötői példázatot állítottak a nézők elé: egy emberek kö­zött felnőtt farkaskölyök tör­ténetén, s egy gyermekkel va­ló barátságán keresztül a hu­mánumról vallanak, társa­dalmi kérdéseket boncolgat­nak. és etikai kategóriákat állítanak fel. Mindezt közért­hetően, elvontság és elméle- tieskedés nélkül teszik. úgy, hogy a film története és mon­danivalója korosztályoktól és műveltségi szintektől függet­lenül a nézők valamennyi ré­tege számára egyértelmű. Nem véletlen, hogy a film nagy si­kert aratott a III. afroázsiai filmfesztiválon. Bud Spencer, a nyugati western- és kalandfilmek kedvelt sztárja. Mi is láthat­tuk a Sötét Torino című tár­sadalompolitikai olasz film. ben. A most bemutatásra ke­rülő. olasz—francia koopro- dukcióban készült, Piedone, a zsaru című filmben újra meg­bizonyosodhatunk kitűnő szí­nészi, átélő képességeiről. A bizonyára nagy sikert arató filmet, amely végig le tudja kötni a néző figyelmét, a szí­nészként is ismert Steno, tel­jes nevén Stefano Vanzina rendezte. A főfelügyelő sze­repében Adalberto Maria Mer- lit, az alvilági vezérek alak­jában Angelo Infantit és Ray­mond Peilegrint láthatjuk. HETVENÖT ÉVES A BALASSI GIMNÁZIUM V árják as öreg diákokat E hét végén — június 19— 20—21-én — ünnepségsorozat színhelye lesz a Balassi Bálint Gimnázium. Fennállásának 75 éves jubileuma érkezett el. Bő programmal készülnek az iskola tanárai és jelenlegi diákjai az évfordulóra, mely­re meghívták az öregdiákokat is, azokat, akik a 75 év alatt kikerültek az iskola padjai­ból. Mindenki kapott meg­hívót, akinek a címéhez tiké rült hozzájutniuk. Várhatóan nagy számban jönne«: majd el Balassagyarmatra, hogy részt vegyenek a rendezvé­nyeken. megtekintsék a kiál­lításokat, melyek bemutat­ják az iskola múltját, s mai életét. Az évforduló alkalmá­ból mi is gratulálunk a 75 éves gimnáziumnak. A kor. amelvben a Feren­czy ikertestvérek élitek nagy és fordulatokban gazdag volt. amit alkottak benne nagv és maradandó. Műveiket szem­lélve. csodálatos világ tárul fel az ember előtt: a színek, a vonalak, a valósághű for­mák világa, amely élettel, érzelemmel teli. A „Tavaszi munka” című gobelin kaDáló asszonya, a dombra felka­paszkodó virágba borult fák. Ferenczy Béni telt idomú női szobrai, a iátszó gyermekek, a művészeket megörökítő ér­mék festői megfogalmazása csak egy-egv példa abból a gazdag kincstárból, amellyel megajándékozták a kort. A szülői ház varázsa érző­dik minden művükön. És Nagybánya élménvtadó vilá­ga. Ferenczy Béni írja: „Nagybánya tanulsága erköl­csi. A szorgos, elmerülő munka, a töprengés nélküli hozzáfogás. a munkaláz gyö­nyöre. A I’art pour l’art át- lényegülése ez — munka a munkáért —. nem bérért, nem dicséretért, nem versenv- babérért: lelkesedés, amely­ben már benne foglaltatik a rajongás hangulata és tartal­ma is. Nagybánya hagyomá­nya a természetimádat, a meg nem alkuvás, a ráiongó erőkifejtés.” Bába Mihály Mifhilai fesfrnények kiállítása A párizsi Musée des Arts Décoratifs két hónapig nyitva tartó kiállítása a mithilai asz- szonyok 200 festményét és raj­zát mutatta be. Mithilát, India fehér bőrű lakosságának legősibb király­ságát i. e. 1500 évvel alapítot­ták. Bihar államban, a Gan­ges és a nepáli határ között terült el. Ennek a régi civilizációnak nyomait.' amelyben matriar- chátus volt érvényben, még ma is felfedezhetjük néhány fám­ban. A kislányok anyjuktól, vagy nagyanyjuktól tanu’nak festeni és rajzolni. Itt ugyan­is az a szokás, hogy a házas­sági „kérvényt” festmény for­májában kell benyújtani. A falusi asszonyok modell nélkül, csupán a hagyomá­nyokra és egyéni képzelőere­jükre támaszkodva készítik el festményeiket. Soha két egy­forma alkotás nem látott nap­világot. A legtehetségesebb művészek hüvelyk- és muta­tóujjuk közé szorított pa­mutszállal készítik műveiket, a festékek elkészítéséhez nö­vényi és ásványi anyagokat használnak feli Az istenek kegyének elnye­résére a nők különböző pa- pírrajzokat készítenek, ezek­be a papírokba csomagolják az ünnepi ajándékokat. Fres­kóval díszítik a házak falát, és bonyolult figurákat raj­zolnak a padlózatra. Nem is­merik a megőrzés fogalmát: a freskókat lemossa az eső, a díszes papírokkal pedig a gyermekek játszanak. Fogat fogért Es eljött az idő, amikor az emberek megelégelték, hogy minduntalan becsap, iák őket. Elhatározták, hogy bosszút állnak. Sze­met szemért, fogat fogért! És ki tudná ezt az elvet legkönnyebben megvalósí­tani, mint a fogorvos. Lás. suk csak... Ott ül a pá­ciens a vesztőhelyen, a fogorvos mosolyogva kö­zeledik a hideg vassal, egy rántás, egy jajgatás. — Jaj, ez rettenetesen fájt! — ordít a páciens. — Természetesen! Ugyan­is, kevesebb injekciót használtam. Pontosan ki­mértem és húsz százaié, kot spóroltam le. Ugyan­annyit, mint maga, amikor fél deci konyak helyeit mindig csak négy centili. tért ad. Most kvittek va. gyünk. Öblögessen egy ki­csit. A borbély egészen más­képp állt bosszút. A ven. deg arcának jobb oldalé, ról nem beretvált le egy féltenyérnyi szőrt. Tettét így magyarázta a vendég, nek, aki szörnyiüködve nézett a tükörbe: — Amikor tegnap a- víz. csapot javította, kontár munkát végzett. Igaz, nem folyt olyan erősen a víz- csap, mint előbb, de vé­kony sugárban még min. dig folyik. Gondoltam, igazságos lesz, ha én is ilyen munkát végzek. A viszontlátásra. Tegyen zsebkendőt az arca elé, ak­kor nem veszik észre. Elégtételt vett az ügy­véd is. A szép Ibolya váló­perét tárgyalták. Az ügy­véd félgőzzel képviselte ügyfelét. így azután Ibo­lya hibájából mondták ki a válást. A kliens mél. tatlankodott, az ügyvédet vádolta, aki bólintott: — Teljesen igaza van. A beszédem valóban nagyon gyenge minőségű volt. De csak most egyszer, itt a tár. gyalóteremben. Maga vi. szont, kedves Ibolya, évek óta gyenge minőségű feke. tét csöpögtet nekem a Mák. • virág eszpresszóban. Ke­zeit csókolom! Nézzünk csak bo pár percre a női divatszalon, ba is. Branyigáné kosztümjét próbálják. Amikor a szalo. nosnő ki akarja vinni a műhelyből a szoknyát, az egyik varrólány megkér, di: „Nem lesz ez túl rö­vid?” — De igen. Nagyon rö. vid. Csak én végre kvittel, ni akarok. Ahányszor ne. kém Branyigáné a Kö- ZÉRT.ben szalámit, sonkát szeletel, mindig kevesebb egy.két dekával. Most vég. re bosszút állok. Branyigá. né tíz centivel rövidebb szoknyát kap. A próbateremben fel. csillanó szemmel nézett Branyigáné a tükörbe, és lelkendezve mondta: — Remek, hogy milyen rövid ez a szoknya! Ultra, mini! A barátnőim meg fognak pukkadni, ha meg­látják. Köszönöm, drá. gáim! De mondja csak, nem lehetne két.három centivel még rövidebb? Palásti László Mai iévéajániatunk 20.15: A FILMKOMÉDIA ARANYKORA. A filmkomédia aranykora az 1920-as években volt, amikor- is a nézők ezreit, millióit szó rakoztatták a celluloid szalag „bűbájos lehetetlenségei”. A kritikusok elítélték ezt az esztelen komádiázást — de a közönség hamar a szívébe zár­ta Stant és Pant, Tom Mixet, a mesterlovas cowboyt, a mu­latságosan szomorú Harry Landont, a bájos Carola Lom­bard ot. Az amerikai filmben sorra találkozhatnak a legjobb ko­mikusokkal, ismét láthatják az első rövidfilmek mulatta­tó kockáit, a vágtatásokat. a hajszát, a vidám történeteket, amelyek mindig jó szórako­zást jelentettek. Miközben a mulatságos je­lenetek peregnek, a kísérő- szövegben sok érdekesség el­hangzik a némafilmek és a hátborzongató jelenetek mű­helytitkaiból, hátteréről, a fil­mek készülést módjáról. A ma már klasszikusnak számító komédiák bizonyít­ják. hogy a filmbuiieszk cez* deti időszaka megérdemelte az aranykor nevet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom