Nógrád. 1975. június (31. évfolyam. 127-151. szám)

1975-06-18 / 141. szám

Sz elíd szarvas A kazahsztáni Alma-Ata körül kialakított természet­védelmi területen. Vaszilii Goliak vadász tanyáién eav fiatal. Géia névre hallgató nősténv marál — belső-ázsiai szarvas fajta — él. A marink a Tiensan erdeiben és Dél- Szibéria Imavei közt honosak. A fiatal állatot eeo'ósnsnk találták az eavik - szakadék­ban. ők bízták a vadász csa­ládiának aondiaira. Géia nvuffodt. ^ barátságos állatnak bizanvult. Kü’önö'en a háziasszonnyal. Annával barátkozott össze. Nagvon szereti az almát. az aszalt sárgabarackot. kör­tét és természetesen a hagyo­mányosabb marál-étkeket i.s. a cukrot azonban valósággal imádja. A nappalokat Géia ?» em­berek között töltötte. Estén­ként viszont a szomszédos szakadékban. tért nyugovóra. Egv alka'ommal éiszaka a vadász és családja hangos kutyaugatásra és oatadobo- gásra ébredt. Az aitó előtt Géia állt. Testén farkasfog nvomait fedezték fel. Az ál­lat sebeit bekötötték.- hamar felépült, de a történtek után már éisz.akára sem távozik messzire a vadász-laktól Százéves kerékjiái'pár A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nyugati határá­nál fekvő Cheb város kelet­kezése a 10. és a 11. század fordulóiára tekint vissza: tör­ténelmi és kulturális emlékei miatt évente tízezrével kere­sik fel a bel- és külföldi tu­ristáik. Hiteles okiratok bizo­nyítják. hogy Cheb-ben — először az ország iparának történetében — már 1875-ben állítottak elő gvárban kerék­párokat. kézművesek pedig még korábban is. Cheb nem­csak európai, de világviszony­latban is az elsők között fej­lesztette ki a' kerékoárevár- tást s ma is három üzemben foglalkoznak vele. Jelenleg évente maidmem fé1 millió különböző típusú ke­rékpár hagvia el a gyárakat, e mennyiség felét a világ nyolcvan országába exportál­ják. Nagv té'ele-kben vásárol Kanada. . Ho’ian.dia. Ausztria. Svédország. Sváic. Ausztrália, Kuba és Brazília. A lesnéo- szerűbb kerékpár kétségkívül a ..Varsó” nevű, amelyet a Prága—Berlin—Varsó béke­versenyen is használnak. A kerékpárioar a második világháború után egyesült a Csehszlovák Autótröszttel. A fúzió eredményeképpen fel­lendült a kerékpár gyártás. A chebi Es-Ka nemzeti vállal? például ma évente 250 000 ke rékpárt gyárt szemben az 1038. évi 43 000-rel. Hasonló a helyzet a másik két válla latnál is. A hatvanas évek eleién di­vatba iöttek az összecsukható kerékpárok, a szokásostól tel- ie-sen eltérő keret-szerkezet­tel. A tulgépesített Ameriká­ban és Európában az embe­rek keresni kezdték a test­mozgás úi módisit és azt les- ióbban a kerékpárnál találták meg. Ez nagvon népszerűvé tette a kerékpárt. Gvártása és eladása az egész világon ug­rásszerűen megnőtt és vár­hatóan ígv marad 1980-ig, Te­kintettel arra. hogv a cseh­szlovák kerékpáripar a világ exportjában a hetedik helven ál! és ezéirt egyre nasvobb anyagi előnyt biztosít, a cseh­szlovák aubótröszt a termelés emelése érdekében kidolgozta a kerékpárioar rekonstruk­ciós tervét. A gyártást szá­mítógépek irányítják maid. A tervben nagvobb teret szán­nak a KGST-országokkal való integrációnak is. Hők az NDK-ban A nők nemzetközi éve — amivé az ENSZ 197D-öt nyil­vánította — időszerűvé teszi a demokratikus Németország­ban élő nők helyzetének vizs­gálatát. Annál is inkább, mi­vel az NDK negyedszázados fejlődése a legszebben bizo­nyítja, hogy a szocializmus viszonyai között — műveltsé­gi színvonalát és társadalmi súlyát tekintve — a nők hely­zete döntő módon- megválto­zott. A Német Demokratikus Köztársaság alapítási éveben az országban hárommil’ió asz- szony és leány állt munka- viszonyban — 1973-oan már 800 000-rel több. Jelenleg az NDK népgazdaságában fog­lalkoztatottak csaknem fele nő. A munkaképes korú — 18—60 év közötti — nőknek a 84 százaléka él a munkához, illetve a tanuiá&hoz va,o jo­gával. Egyre több asszony és leány nyújt kiváló teljesít­ményt a termelés és állam- igazgatás különböző területe­in: az állami vállalatok igaz­gatói és főbb vezetői között 1300 nő van. A parlamenti képviselőknek 30,5 százaléka nő. Utóbbiak egyharmadát a Német Demokratikus Nőszö­vetség jelölte, amelynek 1 30Ű 000 tagja van. Az NDK 1172 városában és községé­ben nő a tanácselnök — vagy­is minden ötödik tanácse’nök nő. Ugyanehhez a nemhez Főkötő (Czinkc Ferenc) I Ulászló múzeuma Várnában Több mint 530 esztendővel zelött I. Ulászló magyar— ;ngyel király és a híres had- ezér, Hunyadi János, koalí- iós keresztes hadsereg élén iulgáriába indult, hogy fel- zabadítsa a török hódítók ralma alól, s hogy Délkelet-* s Nyugat-Európa felől útját, Hja a török előnyomulás- lak. A keresztesek 1444. no- ember 10-én Várna alatt saptak össze II. Murad szul­tán csapataival. A csatában, melyben a keresztes hadak ol­dalán magyar, lengyel, horvát. szlovák és bolgár katonák is részt vettek, elesett maga a fiatal Ulászló is. A keresztes hadjárat veresége egyúttal Bulgária felszabadulási kísér­letének a kudarca is volt. Bul­gária csupán négy évszázad­dal később, Olaszország kato­nai segítségével szabadult fel a török rabság alól. tartozik az NDK igazságszol­gáltatási rendszerében min­den harmadik bíró. Az igazságügyről szólva azt is el kell mondani, hogy a nők aktívan közreműködtek a demokratikus Németország egész sor törvényének előké­szítésében. Alig egy évvel az NDK kikiáltása után, 1950 ben fogalmazódott meg az anya- és csecsemővédelemről. valamint a nők jogairól szóló törvény. 1906-ban új családjo­gi törvény lépett hatályba, amely férj és feleség egyen­jogúságát, a gyermek szere- tetét legfőbb elvekként eme­li ki. A Német Szocialista Egy- ségpárt Vili. kongresszusa 1971-ben programot fogadott el a nép anvagi és kultúrá­dé színvonalának további emelésére. E programon be­lül már a 70-es évek célki­tűzése sem egyszerűen a nők egyenjogú közreműködése, a szocialista építés különböző területein, hanem teljes rész­vételük a felelősségvállalás- oan is; számarányuknak meg feielö bevonásuk a vezető tisztségekbe mind a tudó mányban és az anyagi terme­lésben, mind a kultúrában és a művészetben. Így segíthetnek a nők leg­jobb tudásukkal a fejlett szo­cialista társadalom felépíté­sében. £&HctáboPok. 197& Aranyos a kis karikatúra a toborzó- könyvecske fedelén, csokorra való vidám fiú és lány néz szembe — mivel is? Hát, tulaj­donképpen a nyárral, a fénnyel, a levegő­ül. És természetesen, a munkával is sze- nez, elfogadva a kihívást: „Jöjj közénk, je- entkezz!” Megtévesztő 'némileg a szöveg, legalább is ma már: hetekkel ezelőtt „el­kelt minden hely” a június 15-én megnyílt KISZ- építőtáborokban. A toborzó plakát tehát elavult. De azért — kedves és szimbolikus „lejárat” után is. Azt a jókedvű és derék munkát is jelképe­zi, amely immár 17 éve. minden nyáron vis­szatérve, vonz ezreket, tízezreket. Hová? Dol­gozni. Utat építeni. Gyümölcsöt szedni, zöld­séget begyűjteni. Meg sok másféle munkát is végezni. Fiatalok önkéntes népgazdaság-segítő mozgalma. Ez: a tartalom. Jelent, 17 év ko­rántsem teljes mérlegét megvonva: 485 ezer résztvevő fiút és lányt; kezük nyomán 47 ezer katasztrális hold hasznossá, termővé tételét; 118 kilométernyi utat; 1,6 millió má­zsa leszedett zöldséget és gyümölcsöt. 2500 helyrehozott családi házat az árvíz sújtotta Szamosközben. Ennek a munkának az értéke szinte felbecsülhessen. N°-n ezért, mintha nem tudná egy közgazdász könnyedén le­számítani a pénzbeni ellenértékét, koránt­sem. Hanem: mert a fiatalok segítsége mö­gött sokkal több rejlik, mint önmagában a ládákba gyűlt gyümölcshegy, felkupacolt föld. bálázott zöldség. Nevelési — éspedig az egyik legeredmé­nyesebb ifjúsági nevelési lehetőségünk is az építőtáborok sora. ötvözve romantikát mun­kával, pihenést vidám szórakozással, hasz­nos hajtó segítséget az ifjúsági mozgalom jeüemformáló erejével. Évente 25—30 ezer tizenéves ad két hetet a nyarából — a kö­zösségnek. Ök 27 ezren, akik az idén a 35 központi szervezésű táborban, kéthetenként váltják egymást, munkából és szórakozásból egyfor­mán merítenek. A napi 6 órás munka jó- elöre megszervezett, annál is inkább, mert az építőtáborokban ez rendkívül fontos. A lelke az életképességnek, a zavartalan működés­nek. Az ország minden táján. Szabolcstól a zalai dombokig, árbocra kúsztak a KIS/, nyári építőtáborainak zászlói. Ott lengenek augusztus 23-ig, az utolsó táborozok búcsú­jáig. Hisszük, hogv hasznunk az idén is de­rék lesz. Segítik begyűjteni a föld gazdag nyári kincseit. S a 2—2 hét dús .élménvek•' kínál. Derék munka jóleső örömét adja majd 27 ezer fiatalnak, középiskolásnak, egyete­mistának, szakmunkástanulónak. Jó munkát! Jó szórakozást! Várko-nvi Margit Könyvvásárok V orsóban Varsóban a közelmúltban rendezték meg a XX. nem­zetközi könyvvásárt. A Tudo­mány és Kultúra Házának tá­gas termeiben és folyosóin 15 000 négyzetméternél is na­gyobb terűi etet foglaltak el a könyvek, amelyek minden év­ben gazdagabb választékot nyújtanak. Néhány adat ösz- szehasonlításként; tavaly 26 ország vett részt több mint 120 000 könyvvel, idén pedig 29 ország 140 000-nél több ki­advánnyal. Az eltelt 20 év során kiala­kult a varsói könyvvásár sa­játos profilja: a tudományos, műszaki és orvosi irodalom bemutatása. Ez a szakosodás annak a következménye, hogy Lengyelország az említett te­rületeken az eredmények ki­cserélésére törekszik, s igyek­szik hozzájárulni a tudomá­nyos-műszaki haladáshoz. A~z ország a tudományos-műsza­ki irodalom egyik legnagyobb vásárlója, és szállítója a vilá­gon, ha a kereskedelmi ol­dalt vizsgáljuk. A vásár cél­ja ugyanis nemcsak a nyom­dai termékek kiállítása és egy - egy téma bemutatása, hanem a kereskedelem is: könyvcse­re. együttműködés a könyvek elkészítésében és kinyomta­tásában, szerzői jogok, nyom­dai szolgáltatások vásárlása stb. Lengyelország a könyvek szállítására szóló szerződések legtöbbjét a szocialista orszá­gokkal köti, s közülük is a Szovjetunió a legjelentősebb partnere. Ezért a versenyen részt vevő külföldi kiállítók közül a szovjet Mezsduna- rodnaja Knyiga külkereske­delmi egyesülés a legfonto­sabb. Bulgária idegenforgalma Bulgáriát évente több. mint száz ország túristái keresik fel, a legtöbb társasutazó a Szovjetunióból. Lengvelor- szágból. az NDK-ból. Cseh­szlovákiából. Angliáiból. Fran­ciaországból és Belgiumból érkezik. Az 1965. és 1973. kö­zött eltelt években a bolgár téli és nvári üdülőhelyeket összesen 18 millió külföldi kereste fel., akiknek a fele a nyugati országokat képviselte. A vendégszerető Bulgária egyedül tavalv 3.1 millió kül­földi vendéget fogadott. Az országnak az idegenforgalom­ból származó deviza bevétele 1973-ban 20.4 százalékkal ha­ladta túl az előző év*t. A hatalmas érdeklődésre tekin­tettel tavaly már — 85 000 szállodai ágy. valamint 81 000 motel- és kempi.nghelv állt a külföldi turisták rendelke­zésére. A fűz Ali és társai Kint a határban, fent a dombokon még csak virágzik a szőlő, de a kutatóintézet nő- vényházában már gömbölyűd­nek o fürtök. Beérett az első szőlőfajta, a korai Csabagyön­gye, sőt, túl vannak már az első szüreten is. A szüretet, persze, nem kell olyan komo. lyan venni, de leszedtek már néhány fürtöt, s a laborató­riumban vizsgálják a tér. mést. Érik már a másik korán termő, a zalagyöngye is. Erre a fajtára különösen büszkék az egri kutatóintézetben, ahol nemesítették a zalagyongyét. így mondják: anyuka Eger— 2. apuka pedig Csabagyöngye. A szabadban augusztus köze­pén érik ez a bő termést adó fajta, amely fogyasztható cse­megeszőlőként, de jó bort is lehet készíteni belőle. S ami ugyancsak fontos: nem kell permetezni, s alkalmas a ma­gasművelésre is. s jó cukra, sodó fajta, már most, a nö. vényházban 13 fokos, de eléri majd a húsz-huszonnégy cu­korfokot is. A fogyasztók nem mindig méltányolják a kutatók igye­kezetét. Az Éger—1, és medoc noir keresztezéséből neme­sített új szőlő, amely a Gár­donyi Géza nevet kapta, bár sok jó tulajdonsággal ren­delkezik — korán érik, mint a Csabagyöngye, jó ízű csemege, bő termést ad —, de. mert kék szőlő, nerfi szeretik a va- sárlók. Félszáz szőlőfajta sorako­zik az egri Szőlészeti és Bo­rászati Kutató Intézet nö­vényházában, s a szakembe. rek naponta ellenőrzik, vizs­gálják a tőkéket. Olyan sző. lőfajták nemesítésére törek­szenek, amelyek ellenállnak a peronoszpórának, a liszt- harmatnak, filoxérának és egyben alkalmasak a magas­művelésre, sőt, a gépi szürete, lésre is. A hazaiak mellett megta­lálhatók a növényházban a külföldről származott szőlő, fajták is. Az Afuz Ali p>él- dául Bulgáriából érkezett, nagy szemű, fehér csemege, szőlő, s ha beérik, egyetlen fürtje többet nyom egy kilo. nál. <m) mtutinimiiiif: ........................................................................................................................................................wmamm S ok férj elvárja, hogy fele­sége „ugrálja” körül. Tiszta inggel, főtt vacsorával várja, ellenőrizze a gyerekeket, te­hát neveljen, s végül, de nem utolsósorban legyen jó fele­ség. Az a nő, aki e „felada­tai” mellett még társadalmi munkát is vállal, igencsak megbecsülendő. Az, hogy még mindig nincs elég női vezető, senkinek sem mond újat. Pe­dig szükség van rájuk. Hatá­rozott fellépéssel, tudással, ki­állással és még oly’ sok jó tu­lajdonsággal kell rendelkez­niük. Van-e ellenpélda az előbb említett variációra? Tehát mi­kor a férj, mint családfő, nemcsak csendes szemlélője „női munkát” végző, fáradt feleségének? A feleség, Szőke Lászlóné, a Textilipari Vállalat jobbá­gyi telepén egy ezüstkoszo­rús szocialista brigád szalag­vezetője. — Hét éve dolgozom a vál­lalatnál, nem messze lakom, közel a munkahely. Járási népfrontelnökségi és tanács­tag vagyok. A választá­si előkészületek munkáit végeztük, s nemrégen fe. jezlük be, a „Virágos Job­bágyi”, a kongresszus tisztele­tére tett vállalásunkat. A vá­lasztáson kívül legnagyobb gondunk, de ebben az évben Társadalmi munkában Akinek nem inge, ne vegye fel? szeretnénk mindenképpen megoldani a körzetemben a járdaépítést. Nem lenne nagy munka ez, hiszen társadalmi munkában végeznénk el, de sok ház tulajdonosa Buda­pesten lakik, s a beleegye­zésük nélkül nem kezdhetünk hozzá. Sok munkánk van. Hogy bírom, azon, magam is csodálkozom. De én ezekkel a munkákkal, amit társadal­mi munkaként végzek, úgy vagyok, hogy akkor jó, ha sok. Azt hiszem, beteg len­nék, ha nem csinálhatnám. Szerencsére nálam a család­ban nagyon megértőek. Biz­tatnak és segítenek. A fér­jem, bár neki is most van­nak a gépészeti szakon a vizs­gái, sokat segít, ö többet ne­kem, mint én neki. Ha vala­mi nem úgy sikerül, mint ahogy szerettem volna, s az otthoni, néha előforduló nehéz­ségek ellenére sem mondják soha, hogy hagyjam abba, sőt! Eridj, csináld, most ne hagyd el magad, ezt el kell intéz­ned! Harmincnyolc éves, egy ti­zenhét éves fia van, aki a pásztói gimnáziumba jár. Olyan fiatalos lendülettel rendelkezik, s lelkesedéssel, hogy a gyereknevelés és többi munka mellett csodálatra méltó. De vajon miképp old­ják meg családon belül, hogy mindenre jut idő? — Nálunk nincs minden va­csorára főtt étel. Mindenki azt eszik, amit talál. A gye­rek sem kisgyerek már any- nyira, hogy ne tudná ellátni magát. A férjem sincs hozzá­szokva a kiszolgáláshoz. Bár sokszor mondja a fiam, hogy anyu, csak szalad mindig, de elismerik a munkámat. Ép­pen ezért vannak önállóság­hoz szokva. Ha nem segíte­nének, nem állnának mellém, nem tudnám csinálni. S benn az asszonyok is segítenek. Örülnek velem együtt a tár­sadalmi munkában elért sike­reimnek. Én segítek, engem miinniiiimiiimmmiimniiniiiiiiiiiiiimiii-n segítenek. Ez csak ilyen köl. csönös viszonyban lehetséges. A gimnáziumot végzi mind­emellett, estin. Szeretné, ha sikerülne az iskola neki, és a fiának, s azt is, ha a fia több­re vinné. Pedig elégedett le­hetne önmagával. Üjabb ter­vei, céljai vannak, s köztük a legigazibb: ugyanilyen len­dülettel szeretne még dolgoz­ni sokáig. Sikereihez köze van a családnak is. A család tag­jainak, akik támogatják, mél­tányolják munkáját. Társa­dalmi munkában dolgozmak ott is. Nem véletlen, hogy vál­lalja a társadalmi, közösségi feladatokat. — A tanácsi munka köny- nyebben értékelhető. A beszá­molón derül ki, mit végez­tünk, s minél többről szá­molhatunk be. annál kelleme­sebb érzés tölt el. Ha elisme­rést kapok, az úgy érzem, a családomnak is szól. Vajon magára ismer-e vala­ki? Hány család akad, ahol a férj egyetértéssel olvassa a sorokat? S hány olyan, ahol éppen a fotelben elvetve pil­lant fel nadrágot csutakoló, csinos „háziasszonyára” ? Kinek-kinek inge, vegye fel. De le is lehet vetni. Bálki Ildikó NÓGRÁD - 1975. június 18., szerda

Next

/
Oldalképek
Tartalom