Nógrád. 1975. június (31. évfolyam. 127-151. szám)

1975-06-18 / 141. szám

Balassagyarmat határában Farkas András fi pártoktatási év tapasztalatai Munkásarcok Szolgálatnak tekinti Ahogy én látom... Igazgatói tanács és demokrácia — NEM HIÁBA áflliaDÍtotta meg az MSZMP XI. kong­resszusa, hogy az üzemi de­mokrácia jelenlegi rendszere nem felel meg a követelmé­nyeknek. Mert, tényleg így van. Hiszen sok helyen, még puszta formalitás róla be­szélni, és megnyilvánulási fórumai is leszűkíthetek a már évekkel ezelőtt is léte­zett termelési tanácskozások­ra és műszaki konferenciák­ra. fis ez kevés: sokszor for­mális, tartalmatlan. Nálunk, a Nógrád megyei Textilipari Vállalatnál, már elmondhat­juk: az elmúlt évek. de fő­ként az utolsó két év alatt, sokat tettünk azért, hogy ér­vényre jusson a demokratiz­mus. Mert, kísérje csak fi­gyelemmel a felsorolást, mi­lyen formái vannak a véle­ménymondásnak. a vezetésbe beleszólásnak! Természetesen nálunk is van műszaki kon­ferencia, azzal a módosítás­sal. hogy a szocialista bri­gádvezetők is részt vesznek rajta, és termelési tanácsko­zás. Évenként, a dolgozók leg­szélesebb körének bevoná­sával tervkonzultáciökat tar­tunk; rendszeres a szocia­lista brigádvezetők tanácsko­zása. a dolgozókkal folytatott kerekasztal-beszélgetés, a pá­lyakezdő szak munkásokká 1 történő konzultáció. És. amit nagyon jelentősnek tartok: a múlt év közepe táián meg­alakult a vállalatnál az igaz­gatói tanács. Romi-lányi Istvánnéval. a Nógrád megyei Textilipari Vállalat szakszervezeti bizott­ságának titkárával beszélge­tünk, az üzemi demokráciáról általaiban és vállalatukra le­szűkítve. Sok hasznos tapasz­talata van már a titkárnőnek a témával kapcsolatban és szavaiból kitűnik: a vállalat­nál valóban nagy gondot for­Ssakmunkás-utánpótlás A szakmunkásképzés újfaj­ta gyakorlati megoldásaival próbálkoznak a munkaerő- utánpótlás gondjaival küsz­ködő fogyasztási és értékesí­tő szövetkezetekben. Az úi utak keresésére a szükség készít et­te az egyre több jól képzett, korszerű ismeretekkel rendel­kező kereskedelmi és vendég­látóipari szakembert igénvlő szövetkezeteket. Az ÁFÉSZ- ek mintegy 125 ezer dolgo­zója közül ugyanis kevesen, ezren rendelkeznek szakmun­kás-bizonyítvánnyal, s a szö­vetkezeteknek mindössze 7200 szakmunkástanulójuk van. — Említette: fontos a tar. talmi munka változtatása. — Igen. Ez különösen a ta­nácsiban résztvevő munkások felkészítésére vonatkozik. Mert bár az ülések előtt egv hét­tel legalább ők is megkap­ják a napirend írásos anya­gát. de — főleg az első idők­ben — nem tudtak mit kez­deni vele. Sokan, főleg azok. akiknek még a legminimáli­sabb mozgalmi, vagv közéleti tapasztalatai sem voltak, bi­zony nem tudtak élni a fó­rum adta lehetőségekkel. Mi is láttuk. ezen változtatni kell. Hiszen forma, tartalom nélkül... Hogy úgy mondjam, 'betanulási idő kell a mun­kástanácstagoknak, amihez elengedhetetlenül szükséges a munkahelyi párt- és szak- szervezeti vezetők segítsége. Még tovább menve: a válasz­tott tagokban tudatosítani kell. hogy nem egyének, egyes csoportok, hanem egv közösség érdekeit képviselik, javaslatait viszik az igazgatói tanács elé. Igaz. főleg az utóbbi időben kedvezően ta­pasztaljuk, hogy mindinkább kezdik ezit megérteni. De az egyéni megértés kevés: ne­künk kell tudatosítani felada­taikat. Több gondot kell fordítanunk a tanácsülésekre történő felkészítésükre, hogv ne csak az őket közvetlen érintő témákhoz szóljanak hozzá, szóljanak bele. hanem mindenbe, ami a vállalati gazdálkodással kapcsolatos. — ön szerint az igazgatói tanács valóban a demokrácia egyik fóruma lett? — IGEN. ÉS EZT a mun­kástagok aktívabbá válása is bizonyítja. Persze, ahogy én látom, még vannak megoldás­ra váró feladataink. De — ahogy a mondás is szól — gyakorlat teszi a mestert... K. Gy. szakmákban pedig 9fl száza­léka leány, ez pedig további problémákat vet fel. az úgynevezett kabinet-okitatás- sal is próbálkoznak. Üi áru­házakban, nagyobb kereske­delmi egységekben vagv azokhoz kapcsolódó külön épületben oktatótermeket lé­tesítenek. amelyekben minden korszerű eszköz rendelkezés­re áll. Minden ilyen intéz­ményhez 200 ezer forinttal járul hozzá a Belkereskedel­mi Minisztérium, s e cél ér­dekébén, hasznosítják a szö­vetkezetek által befizetett központi alap egy részét is­A párt ideológiai ’munka, ját a marxizmus—leniniz­mus általános érvényű taní­tásának terjesztése és alko­tó alkalmazása jellemzi. A káderképzés mellett az ideo­lógiai tevékenység, a nevelő munka egyik fő eszköze a párt-tümegpropaganda. Alap­vető feladata: ismertetni, ma­gyarázni, megérteni a marxiz­mus—leninizmus elméleti té­teleit, a párt politikájának el­vi alapjait. Mindezzel a párt­tagság eszmei-politikai-cse- lekvési egységének erősítését szolgálja. Ezeket a feladatokat fogalmazzák meg a pártokta­tás szervezésének alapdoku­mentumai, a X. kongresszus után kidolgozott középtávú tervek. Reális célok Salgótarjánban, az elmúlt pártoktatási év feladatait a megyei párt-vb 1974. február 12-i határozata alapján fogal­mazta meg a városi végrehaj­tó bizottság. A célkitűzések végrehajtásához kedvező fel­tételeket teremtettek a jó po­litikai légkör, a művelődés helyzetét elemző, feladatait meghatározó dokumentumok. A pártoktatási év előkészí­tése, szervezése, a gyakorlati munka összhangban volt az­zal a határozattal, amelyet a megyei pártbizottság 1973 jú­niusában hozott a párttagság eszmei-politikai neveléséről, s amelynek végrehajtása fo­lyamatosan halad. A marxista—leninista esti középfokú iskola elmúlt évi tapasztalatainak elemzését már elvégezte a városi párt­végrehajtóbizottság. Megálla­pította többek között, hogy a párt-tömegpropagandában részt vevők létszáma stabili­zálódott: nem egészen ötez­ren tanultak a különböző ok­tatási formákon. A marxista— leninista esti középiskolai hallgatók száma jobban iga­zodott a politikai szükségle­tekhez. Jelentős eredmény, hogy a tömegpropaganda tan­folyamokon tovább emelke­dett — megközelítette a het­ven százalékát — a párttagság aránya. A párttisztségviselők képzésére ugyancsak ' nagy gondot fordítottak. A város nagyüzemeiben 18 csoport­ban 320 tisztségviselő tanult. A pártoktatásban tovább emelkedett a munkások ará­nya, megközelítette a het­ven Százalékot. Üj vonása volt az elmúlt oktatási évnek, hogy a peda­gógusok ideológiai tovább­képzésének fő formája a párt- tömegpropaganda lett. Törek­vés volt arra, hogy azok is bekapcsolódjanak a párt-tö- megpropagandába, akik ko­rábban esti egyetemet végez­tek. A városi és a járási párt- bizottság együttműködési ter­vének megfelelően, a vidék­ről bejáró párttagok lakóhe­lyükön tanultak. Sok alap­szervezetben taggyűlés dön­tött a párttagok beiskolázá­sáról, valamint a propagan­disták kiválasztásáról és megbízásáról. Folyamatos ellenőrzés Az elmúlt évben előnyösen módosult a párt-tömegpropa- ganda tanfolyamok szerkeze­te. Lényegesen emelkedett például a társadalompoliti­kai jellegű tanfolyamok szá­ma. Amíg a megelőző oktatá­si évben a városban két tan­folyamon foglalkoztak kultu­rális kérdésekkel, most már tizennégy ilyen tanfolyam volt. A tömegpropaganda és a marxista—leninista közép­iskola központilag előírt te­matikájába jól illeszkedett a közművelődés-politikai, a ká­derpolitikai határozat, vala­mint a Központi Bizottság 1974. december 5-i határoza­ta. A tanév végén valameny- nyi tanfolyamon feldolgozták a XI. kongresszus anyagát. A társadalompolitikai pro­paganda a munkásosztály ve­zető szerepének, a párt szö­vetségi politikájának, az üze­mi demokrácia, az ifjúság esz­mei-politikai nevelésének he­lyes értelmezésére törekedett. A gazdaságpolitikai propa­ganda kiemelten foglalkozott gazdaságpolitikánk lényegé­vel, az üzem- és munkaszer­vezés, gazdasági hatékony­ság kérdéseivel, a negyedik ötéves terv végrehajtásának feladataival. Feldolgozta a KB 1974. december 5-i határoza­tát. A művelődéspolitikai pro­paganda pedig a kultúra he­lyére, szerepére, a közmű­velődés társadalmi, politikai jelentőségére, a szocialista er­kölcs, munkaerkölcs, közös­ségi magatartás kérdéseire fordított nagy figyelmet. Míg a nemzetközi propagandában a szocialista világrendszer he­lye és szerepe, a békés egy­más mellett élés politikája és a, nemzetközi ideológiai harc kérdései kerültek részletes megtárgyalásra. Kialakult a pártoktatás el­lenőrzésének társadalmi aktí­vahálózata is, Ebben jelen­tős részt vállalt a városi párt- bizottság agitációs és propa­ganda-munkabizottsága. Ülé­sein megvizsgálta az oktatás szervezeti és politikai tapasz­talatait. Különösen a XI. kongresszust előkészítő mun­ka során érződött, hogy ja­vult a tömegpropaganda és a tömegpolitikai munkakap­csolata, a politikai informá­ciós rendszer jobban felhasz­nálta a pártoktatás tapaszta­latait, a tömegpropaganda a pártmunka szerves részévé vált. Segítette, hogy reális szemlélet alakuljon ki társa­dalmi valóságunkról, hogy erősödjék a pártegység, az osztályszemlélet, javuljon a közösségi magatartás, növe­kedjék a politikai aktivitás. A pártoktatásnak is része van abban, hogy fokozódott a dolgozók részvétele, aktivi­tása a X. kongresszus hatá­rozatainak végrehajtásában a negyedik ötéves terv célkitű­zéseinek megvalósításában. A pártoktatás ösztönzőleg ha­tott a munkaverseny-mozgal- makra, társadalmi munkaak- ciókra. Hogyan tovább? Az elmúlt pártoktatási év eredményei alapján tovább erősödött a pártoktatás társa­dalmi presztízse. Elsősorban szervezeti kérdésekben sike­rült döntő változásokat elér­ni. A tapasztalatok birtoká­ban azonban arra kell töre­kedni, hogy a tömegpropa­ganda jobban szolgálja a po­litikai döntéseket, még szoro­sabban kapcsolódjék politikai célkitűzéseink megvalósítá­sához. Ezért nagyobb figyel­met szükséges fordítani az ok­tatás következetes ellenőrzé­sére, a számonkérésre. Mind­ebből következik, hogy az új oktatási év szervezését még tervszerűbben szükséges vé­gezni. Továbbra is a párt­tisztségviselők, a bejáró mun-’ kasok és a három műszakban dolgozók képzése jelenti a központi feladatot. Tóth Péter Hazakészülód ik, ami abból is látszik, hogy marógépe és környéke már majdnem tel­jesen tiszta. így cselekszik, amióta ezt a szakmát Vácott, az Egyesült Izzóban kitanul­ta és 10 éve a Pestvidéki Kő­bánya Vállalat tmk-üzemében dolgosak. Mivel rokonszakma, így hát ért a gyaluláshoz és a fúráshoz. Megvan a gépjármű- vezetői jogosítványa is. — Nagyon szép, nagy figyel­met és pontosságot, logikai készséget kíván az én szak­mám. Itt az ember nemcsak a kezét, hanem a fejét is használja. Szinte minden­nap változik a feladat. Egy­szer fogaskerekeket kell mar­ni, másszor lapmarásra szól az utasítás. Amit a gépből ki lehet hozni, azt megteszem, de nem a gép kárára. Erről szó sem lehet! Ugyanis sajat magamnak okoznák gondot, nehéz, kellemetlen perceket, mert nincs váltótársam, egye­diül dolgozom a gépen. Tizedmilliméter pontosság­ra dolgozik. Előfordul, hogy egy-egy fontosabb alkatrész megmunkálása, előtt szakmai tanácsot kér esztergályoskol­légáitól. — Nem szégyen ez. Az ember mindig tanul. Kiket tar­tok a legjobb szakemberek­nek? Herédi Miklós és Deme­ter László esztergályosokat. Elméletileg ők a legjobbak, régi tagjai a kollektívának; Biróczi Pál — mert róla van szó — marósnak sincs miért szégyenkeznie. — Kivá­ló Dolgozó jelvény tanúsít­ja, hogy magas osztályzatot szerzett a szakma gyakorlá­sa közben, öt dicsérik azok az ügyes kezű tanulók is, akik általa ismerték meg e szakma szépségeit Közülük Koplá- nyi István harmadéves fia­tal nevét említi. Azt mond­ja: — Ha így folytatja, jó szakember lesz belőle... Kedveli, szereti a bonyolul­tabb feladatokat, mivel az jobban próbára teszi az em­ber képességeit. Rajzról dol­goznak. amit jónak tart, de kezeügyében van mindig az a kézikönyv, ami a napi mun­kához elengedhetetlenül szük­séges. — Az ember feje nem ka­lendárium, hogy minden apró részkérdés benne legyen. Idő­vel felejt is. főleg azt, amit régebben csinált. Bércéiről jár be. Egy 10 éves fia van. Nemrég meglátogat­ta a műhelyt, anol édesapja dolgozik. Mindent alaposan szemügyre vett, mindenről kér­dezősködött. Tetszettek neki d ítanak a XI. kon.girese.zus határozatai megvalósítására. Mert a oél továbbra is az üzemi demokrácia formáinak, tartalmának és módszereinek fejlesztése. — bár, ahogy én lá­tom, nálunk már sikerült a megnyilvánulási formák kia­lakítása és többé-kevéstoé si­keres módszereket alkalma­zunk. de a tartalom, lsen, ez még javításra síziorul. — Mire gondol? — Vegyük példaként az igazgatói tanácsot! Közel egv éve. hogv megalakult és működéséről, hatékonyságá­ról már elég sok tapasztala­tot leszűrhetünk. És ezek alapján világosan kitűnik, hogy valóban a tartalmi munka erősítésére van szük­ség. Mire gondolok? A ta­nácsnak közel húsz tagja van, és a vezetők között három munkásnő is helyet foglal az üléseken: a három telephe­lyünk egy-egv képviselője. Őket féléves időtartamra vá­lasztják meg maguk közül a dolgozók, utána —. hogv ígv fogalmazzak —, leiár a man­dátumuk és más kerül a he­lyükre. — Nem szűk ez a kereszt- metszet? Másutt sokkal több munkás kap helyet az igaz­gatói tanácsokban. — Ügy tűnik, nem. Hiszen egy-egv ember is tolmácsol­ni tudja a teleohelyek —. le­gyen az a balassagyarmati., a jobbágyi, vagy a salgótariáni —. dolgozóinak véleményét, javaslatát az adott kérdések­ben. És csak azért, hogv a létszámot szaporítsuk. vagv esetleg a statisztikai mutató­kat tegyük szebbé, látványo­sabbá, nem látjuk feltétlenül szükségesnek több munkás- képviselő beválasztását. Egyébként ezt egv év tapasz­talatai is bizonyítják. Bár a Belkereskedelmi Mi­nisztérium a jelenlegi terv­időszakban több szakmunkás- képző iskolát is létesített, s a szövetkezetek megyei szö­vetségei, valamint a SZÖ- VOSZ intézkedései révén is számottevően javultak a kép­zés anyagi-tárgyi feltételei, és sok szövetkezetben gonddal, szeretettel foglalkoznak a ta­nulókkal — korántsem prob­lémamentes az utánpótlás biztosítása. Kevés a képzésbe vonható korú gyermekek szá­ma, s emellett a tanulók többsége — a vendéglátó iparban 70, a kereskedelmi a gépek; Arra a kérdésre, hogy a fiú követi-e az édesapját, így válaszol: majd eldől. A kisfiú jól tanul, 4.2-es az átlaga és édesapja szemefé- nye. Ugyanezt lehet monda­ni a nagyszülőkről is, akik vigyáznak a jövő emberpalán­tájára, amíg az apuka dolgo­zik. Biróczi Pál nemcsak jó munkás, hanem lelkiismere­tes szakszervezeti tisztségvi­selő is. Ellátja a bizalmi te­endőket. elvégzi a szakszerve­zeti bizottság munkavédelmi felelősséggel járó feladatokat, fél év óta pedig a munkaügyi döntőbizottságban tevékeny­kedik. — Melyik a legnehezebb? — A legutóbbi. Nagyon ne­héz a vitás kérdésekben igaz­ságot tenni. Szerencse, hogy kevés ilyen ügyünk van. De ezeknél a „szembenálló” fe­lek azt várják, hogy mind­egyiküknek igazat adjunk. Mi­vel egy kérdésben csak egy­féle igazság van, így hát dön­téseinkben fiigyelem.be vesz- szük a törvényt, vagyis azt, hogy kit támogat és miért. Sokat kell még tap aszta lno-m, gyakorolnom ezt a megbíza­tást. hogy úgy lássam el, aho­gyan szeretném. Az egyéb tisztségek ellátásánál viszony­lag könnyebb a dolgom. Olyan ió a munkahelyi légkör, mint egy megértő családban. Ez ta­lán annak is tulajdonítható, hogy csak 15-en dolgozunk ut, és majdnem mindannyian szakmunkások vagyunk. Közéleti tevékenysége azon­ban nem zárul le az üzem­ben. Odahaza, a községben mint a futballszakosztály ve­zetője továbáb folytatta. Ez a társadalmi megbízatás is el­vesz szabad idejéből több-ke­vesebb időt. Vasárnaponként pedig együtt van a csapatta;. Szívesen fáradozik, mert lát­ja, hogy van ertelme. A já­rási bajnokságban az elsők lettek. Sokirányú szakszervezeti te­vékenységéért a Szakszerve zeti Munkáért oklevéllel tün­tették ki. Józan gondolkodású, meg­fontolt ember, aki csendben, szerényen, jó munkáshoz méltóan. de eredményesen dolgozik. Valóban szolgálat­nak fogja fel a sokszor nem éppen hálás társadalmi meg­bízatásait is. V. K. NÓGRÁD - 1975. iúnius 18., szerda 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom