Nógrád. 1975. június (31. évfolyam. 127-151. szám)

1975-06-15 / 139. szám

Korszeríí tizemben Melegítők, felsőruházati cikkek készülnek Pásztőn a Vá­ci Kötöttárugyár korszerű gyáregységében. A kelméket is helyszínein kötik az automata szövőgépek, melyek aztán továbbfeldolgozásra más üzemcsarnokokba, vagy a váci „anyaüzembe” kerülnek. — kulcsár felv. — nem automatikusan, hanem szívós küzdelemben valósul meg. A szocialista külpoliti­kai gondolkodás a békés egy­más mellett élést eleve a világméretű osztályharc egyik formájának minősíti, s ko­rántsem valamilyen idilli ál­lapotnak fogja fel. Bármily sikeresen haladjon is a nor­malizálás és az enyhülés fo­lyamata, történelmi értelem­ben a kapitalista világrend- szerhez fűződő kapcsolat a harc viszonya marad. Külpoli­tikánk abból indul ki, hogy a két társadalmi rend, a ka­pitalista és szocialista rend­szer osztályharca a gazda­ságban, a politikában, s min­denekelőtt az ideológiában folytatódni fog. Ez elkerül­hetetlen, mert a szocializ­musnak és a kapitalizmusnak ellentétesek és kibékíthetet­len ek az osztálycéljai. A szo­cialista közösség azonban ar­ra törekszik, hogy ez a törté­nelmileg elkerülhetetlen harc olyan mederbe kerüljön, amely nem fenyeget hábo­rúkkal, veszélyes konfliktu­sokkal, ellenőrizhetetlen fegy­verkezési hajszával. Ezért stra­tégiai jelentőséget tulajdonít a békés egymás mellett élés politikájának, mert ennek a politikának kell biztosítani, hogy a múlt és a jövő társa­dalmi rendszere közötti kike­rülhetetlen harc ne százmil­liók és az emberi civilizáció pusztulásával járjon. A békés egymás mellett élés megte­remti azt az alapot és meg­terem ti azokat a kereteket, amelyek között a két társa­dalmi verseny a legteljeseb­bén bontakozhat kj. A békés egymás mellett élésnek az a jelentősége, hogy a legkedve­zőbb nemzetközi feltételeket biztosítja a forradalmi harc számára. Hiszen békében1 van lehetőség egyrészt arra, hogy a szocializmus teljességgel ki­bontakoztathassa előnyeit, másrészt arra is, hogy az imperializmus ingatagsága és történelmi bukása nyilván­valóvá váljék az emberek milliói számára. Mindaz, amit a nemzetközi feszültség enyhülésének kö­rülményei között sikerült el­érni, világosan mutatja, hogy a szocialista közösség orszá­gainak külpolitikai irányvo­nala új erőt ad a társadalmi haladás törvényszerűségei ér­vényesülésének, kitágítja az antiimperialista mozgalom ke­reteit. A békés egymás mel­lett élés nem akadályozza, hanem segíti a nemzeti füg­getlenségért, a demokráciáért és a társadalmi haladásért ví­vott harcot. Tévedés azt hin­ni, hogy a békés egymás mel­lett élés a kapitalizmus men­levele a belső társadalmi megrázkódtatások ellen. A forradalmi folyamat elkerül­hetetlen, hiszen magának az imperializmusnak a társadal­mi-gazdasági talaján nő ki. A békés egymás mellett élés politikája a kapitalista orszá­gokban kedvezőbb feltétele­ket teremt ahhoz a harchoz, amelyet a munkásosztály és az_ összes antiimperialista erők vívnak helyzetük meg­javításáért, demokratikus jo­Pezsgőbb, újszerűbb élet A szakszervezeti választások tapasztalatai az SKÜ-ben A megye egyik legnagyobb iétsaamú vállalata a Sal­gótarjáni Kohászati Üze­mek. A több mint 4000 dol­gozó 98 százaléka tagja a szakszervezetnek, de a vál­lalati szakszervezeti tanács közvetlen irányítása alá tar­tozik Ot, 1300 nyugdíjast es a több mii-t 300 tanműhelyi fiatalt magában foglaló alap- szervezet is. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben félidejénél tar­tanak a szakszervezeti vá­lasztások: áprilisban a bizal­miakat választották újra, má­jusban az alaipszer vezete k vezetőségét; a szakszervezeti tanács újraválasztására szep­temberben kerül sor. Az ed­digi tapasztalatokról és a to­vábbi feladatokról beszél­gettünk Merlák Ervinnel, a, vállalati szakszervezeti ta­nács elnökével. — A választások közel 5000 embert érintenek, s mindez nagyfokú szervezettséget, jól kimunkált terveket igé­nyel. Hogyan készültek a választásokra? — Feladatainkat ismerve, már a múlt év végén meg­kezdtük az előkészületeket. A munka zavartalan lebo­nyolítására intézkedési ter­vet dolgoztunk ki, amelynek ütemei biztosították az előze­tes tennivalók végrehajtását, a válaszási munkában részt vevők kiválasztását, a kellő felvilágosító és agitációs munka végzését. Idén janu­árban, miután a SZOT ha­tározatából ismertté vélt g válaszások menete, tettük meg mi is a további lépése­ket. Több száz szakszerveze­ti tagot vontunk be a mun­kába és az intézkedési terv­ben foglalt teendők jól ér­tei rrjezett végrehajtása után került sor áprilisban a bi­zalmiak választására. — A bizalmiak a szakszer­vezeti élet alappillérei... — Valóban. Ezért is fordí­tottunk megkülönböztetett fi­gyelmet kiválasztásukra és el­fogadtatásukra. Hiszen nap­jainkban egyre inkább szű- nőíben van a régi értelemben vett szakszervezeti munka, az „adom a bélyeget — kapom a pénzt” típusú bizalmi. Külö­nösen az üzemi demokrácia igazán demokratikus szelle­mének kibontakozása, az egy­re szélesebb társadalmi mun­ka végzése kíván megfelelő embereket erre a tisztre. Rendkívül örvendetesnek tar­tom. hogy ez a szemlélet mind általánosabbá válik a tagság körében, s ezt bizonyítja: csak az előző évek során jó, tar­talmas munkát végzetteket vá­lasztották újra. A korábbi 245 bizalmival szemben most csak 12® van. — Számottevő csökkenés. Nem okoz-e majd gondot, nem hátráltatja-e a még jobb munkára való törekvést? — Határozottan állítom: nem! Egészséges átrendező­dés következett be, egyfajta minőségi változás, amelyet a mozgalmi életben, még nem alkalmazott formákkal bő­vítettünk. — Mik ezek? — Létrehoztuk a« egy művezető — egy biaalnru, va­lamint az egy osztályvezető — egy bizalmi rendet, amely­nek bevezetése után szánté azonnal éreztük a pozitív változást Hogyan? Régebben egy művezetőhöz több bizal­mi is tartozott. Logikus: megoszlott a felelősség, és sok esetben, mint ahogy mondani seokták, a s°k bá­ba között elveszett a gyer­mek, s volt rá példa, hogy a munkás ügye eltűnt vala­hol a süllyesztőben. A most kialakított rendszer szerint nem lehet megosztani a fe­lelősséget, nem lehet embe­reket ide-oda küldözgetni: egy-egv személynek kell ki­mondani az igent, vagy a nemet. Ez különösen nagy szerepet játszik az üzemi demokrácia fokozottabb ér­vényesítésében. A kezdeti jó tapasztalatok hatására, s az előbb említettek miatt, várhatóan a közeljövőben, ve­zérigazgatód utasítás bővíti majd a művezetők ős a bizal­miak jogait. Látjuk, több döntési alkalmat kell adni nekik, viszont szeretnénk erősíteni függési viszonyu­kat is: kötődjenek még job­ban, azokhoz, akiket irányí­tanak, képviselnek. Még na­gyobb összhang szükséges a csoport, a művezető és a bír zalmi között, hiszen — ha mélyebben vizsgáljuk — e hármas tagozódás függvénye a közösségi és az egyéni ér­dek is. — Eddigi tapasztalatai alap­ján, képesek lesznek-e a megválasztott bizalmiak e fokozottabb követelmények­nek eleget tenni? — Üjra csak megismételhe­tem: igen. Az azóta eltelt közel két hónap bizonyítja: pezs­gőbb, újszerűbb lett a szak­szervezeti élet, javult, köz­vetlenebb lett — a szó ne­mesebb értelmében a munká­sok és művezetők viszonya, kedvezőbb a munkahelyi lég­kör. jó a megoszlásuk is. Közülük 95 a férfi, 34 a nő, másfajta szemszögből: 98 a fizikai dolgozó, 31 az alkal­mazott. Fejlett politikai ér­zékkel rendelkeznek, sokan középiskolát végeztek, vagy továbbtanulnak. Ügy gon­dolom, még magasabb szín­vonalú munka végzésére is alkalmasak. — Májusban újraválasztot­ták a műhely- és osztály­bizottságok tagjait. Történ­tek-e itt pozitív változások? — Természetesen. Bár a választások során a bizottsá­gok tagjainak 45—50 száza­léka kicserélődött, a fejlődés ezen a területen, is egyér­telmű. Különösen pozitívan értékelhető a választások alatt megnyilvánult nagyfo­kú aktivitás, amelyre jel­lemző: a 21 alap6zerveaet- nél 170-en szólaltak fel és több száz javaslat hangzott el. Ezek között nagyon sok olyan hasznos, hosszabb táv­ra is érvényes felvetést je­gyezhettünk le, amelyek nemcsak egyes embereket, hanem sok esetben egész gyárrészlegeket is foglalkoz­tatnák — Hogyan összegezné a választások eddigi tapaszta­latait? — Ügy látjuk, erősödött a szervezett dolgozók aktivi­tása, nőtt a választások al­kalmával tanúsított fegy el­mük. Mindezen pozitív ész­revételek ellenére viszont további feladatok megoldá­sa vár ránk. A jövőben még több információt kell adni a szakszervezeti munkáiról, még alaposabbat, mindenkit érintőt. Tovább kell javítani a tagság és vezetőik közöt­ti kapcsolatot, szélesebb tö­megeket kell bevonni a ter­vek elkészítésébe, ki leéli ele­mezni és megvalósítani a hasznos észrevételeket. Befe­jezésképpen: eddigi tapasz­tal otsinkat felhasználva ké­szülünk a szeptember 13-án esedékes szakszervezeti ta­nácsválasztásokra. Karácsony György Elismert munka Küiönös ok? Nem gondolta volna Kere­kes Mária, néhány évvel ezelőtt, hogy érettségi után gyárba megy dolgozni. — Mikor az érettségi tá­ján mondtam a többieknek, hogy a síküveggyárba me­gyek munka felvételre, — cukkoltak. Azt mondták, nem merek elmenni. Hát eljöttem. Felvettek, azóta megszereztem a szakmunkás- vizsgát, elektroműszerész let­tem, s itt vagyok. De sok­minden történt ez alatt az öt év alatt! Rossz is, jó is, kellemes és kellemetlen do­log. Nem véletlen, hogy maradtam, nem a cukkolás miatt. Jól érzem magam. Mire panaszkodhatnék? A karbantartói munka, amit végzek, nem túl nehéz. A fizetésemmel is megvagyok elé­gedve. s a munkatársaim is jók. Gyorsan beilleszkedtem, gaik kiszélesítéséért, a nem­zeti felszabadító mozgalmak sikeréért, a társadalmi hala­dásért. Ezt sok egyéb tény mellett alátámasztják a dél- kelet-ázsiai térségben lezaj­lott események, mindenek­előtt a vietnami nép törté­nelmi győzelme, a portugá­liai és görögországi esemé­nyek is. Egyáltalán nem vé­letlen, hogy éppen a feszült­ség enyhüléséinek feltételei között nyílt kilátás arra, hogy Európa megtisztuljon a fa­sizmus szörnyűségeitől, shogy reális reményekkel halad­jon a béke-biztonság megte­remtésének útján. Sikeresen folyik a gyarmati rendszer utolsó maradványainak fel­számolása, és saélesedik az újgyarmatosítás, fajüldözés elleni harc bázisa. Űj lehető­ségek nyílnak a nemzetközi kapcsolatok demokratizáló­dási folyamatának meggyor­sítására. A Szovjetunió és a szocia­lista közösség békepolitikája összhangban van korunk alap­vető érdekeivel, minden nép létérdekeivel. Éppen a való­ságos szocializmus hatalmá­nak növekedése, nemzetközi pozícióinak megszilárdítása teszi lehetővé az olyan prob­lémák megoldását, amelyek­től az emberi társadalom lé­te íügg. Napjainkban az em­beriség sorsa egyre szorosab­ban összekapcsolódik a szo­cializmus sorsával. Valóban, a békeharcban egyesült an­tiimperialista erők között el­sősorban az államilag szerve­zett munkásosztály, a szocia­lista államok közössége által megtestesített valóságos szo­cializmus emelkedik ki. Befő. lyásának köszönhető, hogy a- békés egymás mellett élés el­vei a kapitalista és szocialis­ta államok kapcsolatainak ál­landó tényezőivé válnak. Eb­ben tükröződnek vissza azok a mély változások, amelyek a nemzetközi kapcsolatok rend­szerében az utóbbi években bekövetkeztek. A munkásosztály tu^; Tívos világnézetének, a mar­xizmus—leninizmusnak győ­zelmes előretörésével, az em­beriség ezeréves álma a tar­tós békéről már nem ábránd­kép, óhajtott, de elérhetetlen eszmény. A munkásosztály felbecsülhetetlen, világtörté­nelmi jelentőségű érdeme, alkotó erejének megnyilvánu­lása az, hogy forradalmi el­mélete által vezérelve feltár­ta a béke objektív előfelté­teleit, lerántotta a leplet a háborúk születésének „titká­ról”, keletkezésük feltételei­től, okairól. A szocializmus erre a tudásra támaszkodva az emberiség béketörekvését társadalmi realitássá tudta változtatni, amely anyagi alapját, az új szocialista tár­sadalom megteremtésének for­radalmi folyamatában talál­ta meg, abban a társadalom­ban, „melynek nemzetközi el­ve — ahogyan Marx ezt jö- vőbelátóan írta — a béke, mert minden nemzetnél egy. azon elv lesz uralkodó: a munka”. Ur. Bandur Károly megszerettek, nem volt prob­léma a kezdetén sem. Mikor iskolába jártam, tanulni is segítettek. Nemcsak nekem. Főként Dombóvári Feri bá­csi. Csak az volt a baj, hogy sokat tanultunk olyan magas szintén, amit itt nem tudunk hasznosítani. Az egy­szerűbb dolgok nagy részét viszont itt, benn kellett elsa­játítanunk. A tanulás most tovább folytatódik. Szakmun­kásképző tanfolyamot indíta­nak az üzemben a műszeré­szeknek. Ebben az évben fe­jezem be a marxista közép­iskolát, s jelentkeztem egye­temre is. A tmk-ban a Kilián György alapszervezet KISZ- titkárává választottak, ahol 39 férfi és 5 nő élén kell bizonyítanom; mire hagyok képes. Egyszóval minden rendben. Kell annál több mint hogy elismerjék az em­ber munkáját, biztosítsák to- továbblépisét, segítsék támo. gassák? X — Nem láttam értelmét a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után a tovább­tanulásnak, — mondja Ge­ese István, aki szintén a tmk-ban dolgozik. Karbantar­tó. — Általános iskolában kezdett érdekelni a villamos­ság. Szakmaira ide jártam dolgozni a síküveggyárba, s már akkor megtetszett a munka, melyet később még jobban megszerettem. Most fejezem be a gimnáziumot. Sok az előnye annak, hogy munka mellett végeztem el. Szükség van az iskolára. Amikor az ember felelőssé­gét érzi végzett munkájának, akkorra már érzi a tanulás a továbbképzés fontosságát is. Nem mindegy, meddig megy el egy gép. amit javí­tottunk, vagy felújítottunk. Jó a kollektíva. Akik itt szabadultak fel, eddig még megálltak a helyüket. Segítő, egymás problémái iránt ér­deklődő emberek dolgoznak együtt, s ez sok mindennel felér. Sokat jelent az erköl­csi elismerés. Sokszor két jó szó is helyre tudja billen­teni az önbizalmat, a mun­kakedvet. Nemsokára visznek katonának. Távolabbi terve­im is ide kötnek. Technikusi végzettséget szeretnék sze­rezni. Kétezer forintot kere­sek, ami se nem sok, se nem kevés. A pénz azonban egyelőre nem foglalkoztat, hiszen ömagamról kell csak gondoskodnom. A katonaság letelte egy határkő lesz majd. Sok minden eldől addigra. Talán a felfogásom, elképze­léseim is megváltoznak. Ego­né azonban akkor is töreked­ni fogok: — hiszen ahol az ember élete nagy részét tölti, ott jó, ha jól érzi magát, — otthon legyek a gyárban is. X Mi köt egy mai fiatalt a gyárhoz? Sokszor feltett kér­dés, melyre a válaszok kö­zött leggyakrabban a fizetés hallható első szempontként. Egyre többen vannak azok kiknek munkájuk, szakmá­juk, hivatásuk és hobbyjuk is. Ok állítják: Rossz, na nincs anyagi elismerés, de baj, ha csak az van. — bi — Importanyagot takarítanak meg Az ország exportja és im­portja közötti helyes arány kialakítása fontos népgazda­sági érdek, hiszen ez az or­szág pénzügyi mérlegének pozitív, vagy negatív muta­tója. A Salgótarjáni Kohá­szati Üzemekben tudatos tö­rekvés indult meg az import­anyagok visszaszorítására. Amennyiben az ésszerű gazdálkodás ezt lehetővé te­szi, egyes importanyagokat hazaiakkal helyettesítik. A gyárban felhasznált re­zsianyagok értékének jelen­tős részét a színesfémek és a forgácsolószerszámok teszik ki. Ezért a lehetőségek fel­mérése során a vizsgálatok különös súlyt fektettek e két terület felülbírálására. Megállapították, hogy az elmúlt évben az importból behozott színesfémek fel- használásának értéke megkö­zelítette a másfél millió fo­rintot. S noha szükség van importból behozott színesfé­mekre, mégis nagy lehetősé­geket látnak arra, hogy ezek egy részét hazai anya­gokkal helyettesítsék. A meg­fontolások során lehetősége­ket látnak arra, hogy im­portmegtakarítást érjenek el a színesfém műanyagokkal való helyettesítésével, a ke­letkező hulladékok csökkenté­sével, összegyűjtésének jobb megszervezésével. Ezenkívül lehetőség van arra is, Ijogy az elhasználódott alkatrésze­ket esetenként hegesztéssel felújítják.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom