Nógrád. 1975. május (31. évfolyam. 101-126. szám)

1975-05-11 / 109. szám

AUg marad el az országos átlagtól így látja a hetet lommeulátoruiik, Réti Ervin: Üzenet a világnak (Folytatás az l. oldalról) Ipar Megyénk szocialista ipara, nak termeiébe 1975. első ne­gyedévében a szénbányászat korábbihoz hasonló mérvű (hatszázalékos) termeléscsök­kenése mellett 4,3 százalékkal haladta meg az előző év azo­nos időszakának szintjét, te­hát alig maradt el az országos 4.7 százalékos növekedéstől. A megye ipari termelése szénbá­nyászat nélkül 7,3 százalékkal növekedett. Ezen belül a mi- n Asztériumi ipar termelése 4,9, a tanácsi iparé 9,2 százalékkal haladta meg az előző évi szin­tet, a szövetkezeti ipar terme­lése ugyanakkor 8,7 százalék­kal csökkent. Az előző évinél alacsonyabb termelési index kialakulását nagymértékben az befolyásolta, hogy 1974. el­ső negyedévhez viszonyítva összességében 18 vállalat és ipartelep termelési indexe 100 százalék alatti volt. A szocialista iparban fog­lalkoztatottak száma 1975. el­ső negyedévben meghaladta a 41 ezer főt, 2,5 százalékkal volt több mint az előző év azonos időszakában. A foglal­koztatottak számának növeke­dése továbbra is az ipartele­peknél nagymérvű, 4.9 százalé­kos. A munkás-alkalmazotti arány tovább romlott. Az ezer munkásra jutó alkalmazottak száma 213 fő, 2,2 százalékkal több mint 1974. első negyed­evében. A szocialista ipar a teljesí­tett munkaórák száma az első negyedévben meghaladta a 12,2 millió órát, az előző év azonos időszakához viszonyít­sa csupán 0,2 százalékkal nőtt. A növekedés elmarad a mun­kások számának emelkedésé­től. mivel a munkaidő-felhasz­nálás mértéke kedvezőtlenebb volt, mint a bázisidőszakban. Az említett tényezők hatá­sára a megye szocialista ipa­rában az egy teljesített mun­kaórára jutó termelés 4,7 szá­zalékkal, az egy munkásra ju­tó 2,7, az egy foglalkoztatottra jutó pedig 1,8 százalékkal nőtt, es ez a termelésnövekedés 42 százalékát fedezte. (Országosan a termelékenység 4,8 százalék­kal javult és a termelésnöve­kedés 100 százalékban ennek eredménye volt.) Az ipari termelés 4,3, illetve Rz összes foglalkoztatottak lét­számának 2.5 százalékos emel­kedése mellett az 1975 első negyedévben kifizetett munka­bérek összege a bázisidőszak­hoz viszonyítva 8.4, a keresete­ké pedig 9 százalékkal nőtt. Az előbbiek hatására a foglal­koztatottak átlagos havi mun­kabére 2522 forint, a munká­soké pedig 2472 forint volt, az előbbieknél 5,4, az utóbbiak­nál pedig 5,8 százalékkal több mint egy évvel korábban. Az egy foglalkoztatottra jutó havi átlagkereset 3139 forint, az egy munkásra jutó pedig 3000 fo­rint v’olt, 6.2. illetve 6,5 szá­zalékkal több mint 1974 első negyedévben. Építőipar A megye szocialista építő­iparában a saját épúási-sze- relósi munkák 1975. évi elő­irányzata meghaladta az elő­ző évit és a szerződéssel való lekötöttség aránya is kedve­zőbb miül 1974. első negyedév vígén. A saját építési-szerelési munkák 1975. első negyedévi értéke folyóáron is alig 0,4 százalékkal haladta meg a bá­zisidőszak teljesítését. Ezen belül a két állami vállalat termelése íolyóáron mintegy 1 millió forinttal nőtt, a szö­vetkezeti építőiparé ugyanak­kor körülbelül 4 millió fo­rinttal csökkent. A szövetke­zeti építőiparon belül a visz- szaesés teljes egészében a TÖ- VÁLL-oknál volt. A megye építőiparában fog­lalkoztatott munkások száma az állami építőiparban 4,9 szá­zalékkal csökkent, a szövetke­zetiben ugyanakkor 5,1 szá­zalékkal nőtt, így összességé­ben a munkások létszáma 0,3 százalékkal kevesebb volt mint egy évvel korábban. Ked­vezőtlen, hogy ezen belül az építőipart munkások száma megyei szinten ezt meghaladó mértékben, 3 százalékkal csök­kent. A szövetkezeti építőiparnál — az előbbiek alapján a ter­meléscsökkenés, létszámemel­kedés mellett következett be, vagyis termelékenységük nagy­mértékben romlott. Az építő­ipari szövetkezeteknél 1975. első negyedévben az egy épí­tőipari munkásra jutó saját építési-szerelési munkák ér­téke íolyóáron 4,5, aTÖVÁLL- oknál pedig 11,3 százalékkal alacsonyabb mint egy évvel korábban. Az állami építő­iparban ugyanakkor a termeié kenység 14,1 százalékkal javult és így megyei szinten az épí­tőipar termelékenysége 3,5 szá­zalékkal kedvezőbb mint 1974. első negyedévben. Kedvezőtlen, hogy az építő­iparon belül a fluktuáció to­vábbra is nagy, és olyan irá­nyú, hogy a szövetkezetinéi magasabb termelékenységű ál­lami építőipar létszámcsökke­nésének nagyrésze a szövet­kezeti szektorban jelentkezik növekedésként. Az állami és szövetkezeti szektorban dolgozók kereseti arányaiban már korábban is meglevő különbségek tovább nőttek és jelenleg a szövetke­zeti építőiparban dolgozók át­lagos havi keresete 31 száza­lékkal magasabb, mint az ál­lami építőiparban. Mezőgazdaság A megye mezőgazdasági ter­melőszövetkezeteinek többsége — a nagyobb üzemi méretek­ben rejlő lehetőségeket felis­merve — már a múlt évben előkészületeket tett az egyesü­lésre és ezt sikeresen végre is hajtotta. Az 1975-ös gazdasági évben — az előző évi 73-mal szemben csak 53 mezőgazda- sági nagyüzem működik me­gyénkben, átlagosan 2902 hek. tár földterületen. Az enyhe tél következtében az őszi gabonák átlelelésc a vártnál kedvezőbb volt. Az el­vetett gabonának csak mintegy 2,5 százaléka (785 hektár) pusztult ki, a többi állapota mintegy 80—85 százalékban közepesnek, illetve jónak mi­nősíthető. A tavaszi munkákat gazdaságaink időben megkezd­ték, így a tavaszi árpa, a bor­só, a zab és a cukorrépa ve­tését már befejezték, a burgo­nyának 85, a kukoricának 20, a silókukoricának 15 százalé­kát vetették el április végéig. A tavaszi árpa területe az elő­ző évhez viszonyítva csaknem 20 százalékkal csökkent és ke­vesebb a kukorica és silóku­korica tervezett területe is, cu­korrépából ezzel szemben 28 százalékkal többet vetettek a múlt évinél. Az állati termékek első ne­gyedévben felvásárolt mennyi­sége elmarad a műit év azo­nos időszakáétól. Lényegesen kevese'obb a tojásfelvásárlás, mérsékeltebb csökkenés volt a tehéntejnél, (a nagyüzemek­nél). Némi visszaesés mutat­kozik a vágóállatok felvásárlá­sában is, kivéve a vágósertést, and a kisüzemek értékesítésé­nek növekedése következtében 24.8 százalékkal meghaladta az előző év első negyedévi meny- nyiséget. A lakosság pénzbevétele és vásárlása Megy énk lakosságának 1975. első negyedévben közel 14 szá­zalékkal több — központi for­rásból származó — bevétele volt. mint 1974. azonos idősza­kában. Ennek 77 százalékát a bérből és fizetésből élők be­vételei alkották, ami 16.1 szá­zalékkal haladta meg az 1974 első negyedévit. A munkabé­rek volumenének alakulását nagymértékben befolyásolta az átlagbérek, illetve átlagkerese­tek alakulása. Az egy munkásra jutó át­lagos havi munkabérek 1975. első negyedévében az előző év első negyedévéhez viszonyítva a megye szocialista iparában 2 NOGRAD - 1975. május 11., vasárnap 5.8, az átlagos havi keresetek pedig 6,5 százalékkal nőttek. Az építőiparban a növekedés ennél alacsonyabb, az egy munkásra jutó munkabér 1974. eiső negyedévéhez viszonyítva 5 százalékkal nőtt, az átlagos havi kereset ugyanakkor csu­pán 2,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A megye kiskereske­delmében dolgozó forgalomtól függő alkalmazottak átlagos havi keresete 1974. első ne­gyedévéhez viszonyítva 6.3 szá­zalékkal nőtt, de az átlagok még mindig lényegesen elma­radnak az ipari és építőipari átlagoktól. Az előbbiek mellett a bér­ből és fizetésből élők bérjel­legű bevételeinek 1975. első ne­gyedévi növekedésében lénye­ges befolyásoló tényező volt a közalkalmazottaknál 1974. jú­lius 1-vel végrehajtott bérren­dezés, ami nek hatása ez év el­ső negyedévében jelentkezett első ízben tisztán. Továbbra is jelentős mér­tékben növekedi ek megyénk­ben a különböző társadalom- biztosítási kifizetések. A ne­gyedév folyamán kifizetett csa­ládi pótlék öisszege például — nem kis mértékben a születé­sek számának emelkedése kö­vetkeztében — az előző év első negyedévéhez viszonyítva 33.1 százalékkal nőtt. A lakosság takarékbetétállo­mánya 1975. március 31-én közel 20 százalékkal haladta meg az 1974. első negyedév vé­gi összeget, a lakosság által igénybe vett hitelek összege ugyanakkor ennél lassúbb ülemben csak 13,2 százalékkal emelkedett. Nógrád megye kereskedelme 1975. első negyedévben folyó­áron több mint 911 millió fo­rint forgalmat bonyolított le, 12 százalékkal többet mint az előző év azonos időszakában. 'A forgalom több mint fele az állami kereskedelemben je­lentkezett. Az összes eladási forgalmon belül legnagyobb mértékben a vendéglátás eladása liőtt, majdnem 20 százalékkal. Je­lentősen emelkedett a bolti élelmiszer-forgalom is, mivel több mint 14 százalékkal meg­haladta az elmúlt év első ne­gyedévit. A növekedés üteme mindkét árufőcsoportnál lé­nyegesen nagyobb mint az előző években. A ruházati cikkek forgalmá­nak emelkedése az előbbi két árufőcsoport növekedési üte­métől alaesonyabbb, csak 10,2 százalék. Még ennél is kisebb (7,3 százalékos) a vegyesipar­cikk árufőcsoporthoz tartozó áruk eladási értékének növe­kedése. Az árufőcsoportok for­galmának eltérő növekedési üteme eltolódást okozott a megyei kereskedelmi érték ösz- szetételében is, és ennek hatá­sára az élelmiszerek és élve­zeti cikkek forgalmának ará­nya meghaladta az 50 százalé­kot. A tarlós fogyasztási cikkek forgalmán belül az elektio- mos háztartási cikkek közül továbbra is nőtt a porszívó, a centrifuga, a villanyfőző és a villanytűzhely vásárlása. A járművek közül a 125 köbcen­tis motorkerékpárok iránt emelkedett legjobban az ér­deklődés. A híradástechnikai cikkeken belül — bár az 1973. év első negyedévi szintet még nem érte el — ismét megélén­kült a televíziók vásárlása, és tovább emelkedett a magneto­fon és lemezjátszó forgalma is. AZ EMLÉKEZÉS, a múlt idézése különös 6Úlyt kapott ezen a héten. Harmincadik évfordulóját ünnepeltük a győzelemnek, amely így, ha­tározott névelővel nem egy­szerűen helyi háború befeje­ződését, hanem a szörnyű el­lenség, a fasizmus szétzúzá- sát. a népek felszabadulását jelentette. Különösen nagy­szabású ünnepségsorozatra ke­rült sor a Szovjetunióban, ab­ban az országban, amelynek a legtöbb része volt e győze­lemben. A történelem tényeinek és tanulságainak felelevenítése azonban jelenünknek, jövőnk- nek is szólt. Brezsnyev ün­nepi beszédében ismét kifeje­ződött a Szovjetunió, s a szo­cialista közösség következetes békeakarata. Az évfordulón hangzott el a szovjet párt- és állami ve­zető szervek üzenete a világ­nak. felhívása a népekhez, kormányokhoz, parlamentek­hez. A hidegháború és a sú­lyos válságok kitérői után mo6t a korábbinál kedvezőbb feltételek adódnak az enyhü­lés kibontakoztatásához, s Moszkva ennek érdekében fordult a realitásokat elfogadó kormányokhoz, a felelős tör­vényhozó testületek, a béke legigazibb letéteményeseihez, a népekhez. A mozgalmas hét, a maga tömör keresztmetszetében is, ezekről a biztató fejlődési fo­lyamatokról tanúskodik. Dál- Vietnamban a konszolidáció került napirendre: a béke, a helyreállítás, az újjáépítés. Néhány napos, érthető szünet után újra működik a telefon­éi telexösszekötletés Saigon­nal. ahonnan százhúsz kül­földi tudósító küldi jelenté­seit. általános elismeréssel adózva a DIFK intézkedései­nek. A forradalmi kormányt további államok ismerték el, s első ízben személyes érint­kezés létesült a DIFK diplo­matái és Waldheim ENSZ- főtitkár közölt. Az Egyesült Államok indo­kínai kudarca változatlanul gyűrűzik Délkelet-Azsiában. Laoczban, népi nyomásra, le­mondott a kormány öt jobb­oldali minisztere. Az új thai­földi kormány egy esztendős határidőt adott az országban állomásozó 350 amerikai har­ci repülőgép és 273 ezer ka­tona távozására; Marcos, a Fülöp-szigetek elnöke pedig Washington és Manila viszo­nyának teljes újjáértékelését helyezte kilátásba. Washing­ton igyekezete most elsősor­ban a „második védővonal” megtartására irányul. A hét derekán a Fehér Házban járt Wilson, a tér­ségben ugyancsak érdekelt Nagy-Britannia miniszterel­nöke, az ausztráliai, új-zélan- di és szingapúri kormányfő, illetve a szöuli rendszer kü- lönmegbízottja. Az Egyesült Államok „Vietnam utáni” magatartása sem kelt azon­ban osztatlan helyeslést, leg­alábbis erre vall Whitlam, ausztráliai miniszterelnök he­ves bírálata. SZABADULNAK nyolq esztendős fogságukból a, Szuezi-csaitomáhan rekedt külföldi hajók, megkezdődött! eivontatásuk a nyílt tenge-, rek felé. Kairóban bejelen-, tették, hogy ismét hajózható a „világ legdrágább árka”. Nincs tehát technikai akadé-. lya a június 5-i nyitásnak. Annál nehezebben járhatóki ■egyelőre, a Genfbe vezeti utak. igaz, a közlemények! kifejezik ® genfi újrakezdési óhaját, de jogosan állapítot­ta meg a héten a Pravda! kommentárja: az előbbireiutás sikerének a kulcsa, hogy aa arab országok szilárdan ie,gy-! séges álláspontot foglaljanak el Ügy tűnik, hogy egyelőre súrlódások vannak a frontál- lamok között is, nagyobb erővel kell követelni a pa­lesztin részivélelt. s a belső problémáik — például az el­múlt napokban kiéleződött) libanoni kormányválság —. ugyancsak rendezésre vár-! n;k. ' Európában ezúttal két tar­tományi választás érdemelt) különös figyelmet: a nyugati német Észak-Rajna- Vesztfá-' 1 iában és a Saar-vidéke;ni,i Főként a ti zen hétmilliós raj­nai körzetet tekintették a jövő évben esedékes általá­nos választások főpróbájának a7) eredmények arról tanú®-) kodnak, hogy megfordult) a szél. Visszaestek a felfutó kereszténydemokraták. iólle’ bet alaposan kihasználták és ki tudták használni a gazda­sági nehézségekét. A nyugat- néimef választó szonban visz-* mzariadt 8 iobbnacsúsző el­lenzéktől. Staauss kancellár­ambícióitól. (A CDU—CSL1 szövetségen! beLül a szélsősé­ges hajor viszont társai ra akarja hárítani a kudarcok felelősségét. ■ •) A szociálde­mokrata-szabaddemokrata koalíció tehát haladékot erősítést kapott. Sajnost pol- flitikája változatlanul sok. következetlen elemtől terhes, így e héten megpróbálták kétségbe vonni a .győzelem) évfordulóját, s buzgón helye­seli ek a francia elnök őri-* ári felháborodását kiváltó döntéshez. Eszerint jövőre. Párizs hivatalosan nem kí­ván ünnepelni május 9-én.. 1 Miután Kissinger — á szorongató időzavarok miatti negyedszer is elhalasztotta latin-amerikai küldöttségek hegy ment Mohamedhez”, ai latin-amerikai küldöttségek ■utaztak Washingtoniba az AÄSZ közgyűlésére. Az ame­rikai államok tanácskozó sá­ri tik napirendjét egy .napi­renden kívüli pont uralja: a Kuba"e’lenes blokád megszün­tetése. Fidel Castro világosan tudomásul adta Havanna ál-* .lásfoglaláíót, amikor nyolc órán keresztül tárgyalt a Ku­bába látogató McGoverni szenátorral, e korábbi elnök­jelölttel. Kuba érdekelt a. Washingtonnal fennálló viták) rendezésében, de mindennek) a blokád feloldásiával kell kezdődnie. Amíg ez nem tör­ténik meg, rtem lehet célra­vezető megbeszéléseiket el­képzelni. Ugyancsak Castro /ejtette ki. hogv Kuba sem­mi e*etre sem tért vissza az A ASZ aklába, az am erika­közi kapcsolatokat új ala-l pokra kell helyezni. I FONTOS BEJEGYZÉS ke­rült a budapesti vendég­könyvbe: Síziaddam Husszein iraki alelnök járt hazánkban.' Országaink) kapcsolatát je-* le.ntőssé teszi, hogy Irak ma a legfontosabb kereskedelmi: partnerünk a fejlődő világ­ban. A magyar külpolitika) azonban mindeni téren tevé­keny volt: párt- és kor­mányküldöttség utazott a. moszkvai ünnepségekre; kor­mánynyilatkozatot tettünk: közzé a leszerelésről; a ma­gyar delegáció vezetője fl-1- szó'alt a genfi atomsorompó­ért elkezletem: s megtöritén/t a megállapodás a budapesti palesztin képviselet, egy PFSZ iroda megnyitásáról. 1 álasztási felhívás (Folytatás az 1. oldalról) egész életükkel bizonyítják, . hogy méltóak a bizalomra, epitve, a nemzet erőit egye- Szavazzunk arra a népfront- sl,tv.e. elérjük nagy és nemes politikára, amely hazánk ccljamkät anyagi és szellemi gazdagodá­A Hazafias Népfront felhív szilárd békéjét és biztos .runden választópolgárt, hogy felemelkedését szolgálja, a haza es a társadalom iránti Éljen és erősödjék népünk felelősséggel vegyen részt a jelölő gyűléseken, június 13-i választásokon, és szavazatával is támogassa országépítö cél­jainkat. Jelöljünk és válasszunk meg országgyűlési képviselők­nek olyan férfiakat és nőket, akik önzetlen munkájukkal, Mormnlizalödik a helyzet Dél-Uietnamban A saigoni katonai közigaz- sárlásokat a jövőben a kato- északkeletre fekvő Bien Hoa- gatási bizottság — mint a nai közigazgatási bizottság ban és Vung Tau kikötővá- Felszabadulás Rádió közölte bankszekciója végzi”. rosüan is teljes mértékben — pénteken a következő köz- w helyreállították az energia- és leményt hozta nyilvánosságra. A Ke:6zabadulás hfrüfiynök_ vízellátást Az Üzletek és a Pi­,.Abból a célból, hogy a ség jelentése szerint a dél- acSí- 'SII?et, kl-n.^' lakosság életének megzavará- vietnami népi felszabadító Saigonból erkezett jelenle­sát elkerüljük és az állam fegyveres erők parancsnoksá- seK, nfrmalls í?rga' javait megőrizzük, a katonai ga a DIFK megbízásából pén- mat Donycün le az a Saigon közigazgatási bizottság jelen* teken közleményt hozott nyíl- n^ugatl ^részében fekvő ha - leg még engedélyezi az egy- vánosságra Dél-Vietnam lég- auí°Uusz-allomas, amely a kori saigoni adminisztráció terének külföldi gépek által de|'Vie na.mi ivarost dé.nyu- által kibocsátott bankjegyek történő használatával kapcso- *,! ”’al?y.iaa .. 11 Jaías‘ szó­használatát vásárlásokra. A latosan. hfnyel, kotI ossze- izeken bizottság egyidejűleg betiltja Minden külföldi gépnek —■ F-vonalakon az elmúlt ne - minden más bank által kibo- akár polgári, vagy katonai — iai?y mipon számos olyan csátott bankjegy használatát ameiy érinteni akarja Dél- e]Tl^er vissza otthonaoa, és betiltja különböző devizák, Vietnam légterét, a gép UP**- ?k!t a 1 ^‘eu-rezsnn erosza- az arany és más nemesfémek, sától és a légitársaságtól füg- Adn evakualt. valamint a hitellevelek va- getlenül engedélyt kell kér- **“^1 a , ,, , . me a Del-vietnami Koztarsa- ™e»nyuyanal° novekvo bizt­sai lasat. Az ilyen jellegű va- ^ Ideiglenes Forradalmi lomro1 tanúskodik az a tény Kormányától is' hogy a volt rezslm egv­Mindéin ' olyan gépnek, kori zsoldosai egyre nagyobb amely véletlenül hatol be az sza™ban Jelentkeznek re- ország légterébe, tiszteletben glsztaá-asra. Egyecul \ ung kell tartani az erre vonatko- Jaubfn t°°b mint ezer em zó szabályokat. b«r’ koztuk szaz egykori tuzt A Dél-vietnami Köztársa- Jelentkezett ság népi rászabadító t*iy- . ,A ««agasabbrangu tisztek veres erői megtesznek min- Jelentkezésének határidejét a den szükséges intézkedést k?tona.'. kőygazgatasi bízót - azon gépek ellen, amelyek sag n?a-,Vs lU°®ri szabta meg. nem tartják tiszteletben eze- . A Vietnami Do *ozok Pari­két az előírásokat. E szabá- ja KozP°ntl Bizottsága titka;- lyok esetleges megsértéséért járó teljes felelősséget azok az országok viselik, amelyek­hez az adóit gépek tartoznak — szögezi le végezetül a köz­lemény. 1 cselekvő egysége Éljen ás virágozzék hazánk, a Magyar Népköztársaság! Éljen a szocializmus cs a bé­ke! Budapest. 1975. május 10. A HAZAFIAS NÉPFRONT ORSZÁGOS TANÁCSA Dél-Vietnaniban az élet to­vább normalizálódik. Mint a ságának irányelvei szerint a VDK miniszterelnöke határo­zatot hozott a nagy nemzeti győzelem megünneplésére. A határozat értelmében 1975. május 15-én Hanoiban nagyayü'ést tartanak. Május 15—16-án a VDK-ban kétna­pos ünnepség lesz. Ezeket a napokat a miniszterelnök Felszabadulás Rádió jelentet- munkaszüneti napokká ny;l- te, most már a Saigontól vánitotta. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom