Nógrád. 1975. május (31. évfolyam. 101-126. szám)

1975-05-11 / 109. szám

Nem baj* de mégis,»

Már hetek óta készen várnak a próbaöntésre a formák...

A próbaöntés első határh ideje: 1975, március 15. )

A második: 1975. május X- I A harmadik: reális mérleH gelések alapján, néhány hét. [múlva.

bár a gyár, az Üvegipari! Müvek pásztói szerszám- és készülékgyárának főmérnö-1 ke azt mondja, idézzük;

„Nem baj, mert ez nekünk] csak minimális problémát? jelent” azért mégis...

Hiszen a kormány Gazda-! sá.gi Bizottsága által kiemelt,) négyszázmillió forintos be-| ruhúzáshoz kapcsolódó öntö-1 dér ól, van szó, amelyet ai sajószentpéteri csomagúló-i üveg-program megvalósulói sónak biztosítására is építet-! ■tek, intetve, építenek még! most is. Éis igaz, az üveg-) gyárban még csak a techno-l liógiai, szerelés folyik, így! a-z öntöde próbaöntési határ-1 idejének csúszása valóban! nem okoz gondot — s az! időeltolódás is megkérdőjelei zen dó, hiszen megvalósulását az első fél évre tervezték és erre kész lesz —, de azért! mégis... I

Országos viszonylatban isi rekordgyonsasággal épült öntödének tartják számon a! pásztóit, hiszen alig csak egy1 éve tették meg az első kapa-' vágásokat, és — mint fent tebb már említettük — a próbaöntésre hamarosan sor kerül. Az évi ezertonnás kapacitású, elektromos ol-, vasztású szürkevasöntöde;

amely nagyban segíti majd! az Üvegiapri Művekhez tar-l tozó gyárak alkatrészellátás sát, s így folyamatos üze-l meiésiülk biztosítását, már!

termelhetne, ha... I

— ha az ilyen jellegű munkák tervezési jogát meg nem vonják, a tervezést márt megkezdett Mátraaljai Szén-t bányák irodájától;

— ha a munkát folytatói budapesti SZÖVTERV idejé-i ben a kivitelezők rendelke-i zésére bocsátja a terveket; l

— ha a kivitelező, a né-i

zsai TÖVÁLL, elégtelen. ka-< pacitása miatt, nem csúszott volna tetemes időt a beton-* alapozással. i

Sertéstelep a bányavárosban

Aki fürkésző szemmel jár- kel Nagybátony-Bányaváros- ban, a Bányász Művelődési Ház környékén, az különös dologra figyelhet fel. A közművelődési intézménytől mintegy kétszáz méterre egy völgy ölén, akácfák között fából, lemezekből, egyéb alkalmatosságokból összeszkábált ólakat fedezhet fel. Tenyésztenek kutyát, ny-ulat, tartanak galambot, és elsősorban sertéseket. A tákolmányok szemre is rosz- szul festenek. Ám a nagyközségi tanács 1973-ban mégsem ezért alkotta meg köztisztasági tanácsrendeletét, amelyben előírták a telep fokozatos felszámolását.

Az esztétikai látványon túl több súlyos kifogásolnivaló is akad. A közegészségügyi előírásokat sérti. A szennyvíz nyitott árkon keresztül befolyik a bányavárosba. Az ólakat építési engedély nélkül, az építési előírásokat figyelmen kívül hagyva létesítették. Nem utolsósorban önkényes hely- foglalásról van szó! Hosszú ideig a terület a termelőszövetkezeté volt. Három hónappal ezelőtt a nagyközségi tanács tulajdonába ment át, csere útján. A tanács komolyan veszi a telep felszámolását. A bontás már tavaly elkezdődött. A tulajdonosok persze nem sietnek, eddig mindössze tíz ólat bontottak le. Pedig a közérdek ezt kívánja. A tanács ugyanis a telep területén, és környékén, mintegy' 67 hektáron pihenőparkot kivan kialakítani. A közelében öl hold kiterjedésű halastó is található, így a munkában megfáradt dolgozók pihenésére, regenerálódására a pihenőpark ideális területnek ígérkezik. A városlakókhoz méltatlan sertéstelep teljes felszámolása 1976-ban várható. Az érdekeltek is belátták, hogy kívánatos a megszüntetése, anyagi érdekük bármennyire ellene szól. Nem szabad feledni, hogy 1959-ben már előfordult olyan súlyos, általános fertőzés a bányavárosban — éppen a közegészségügyi előírások semmibevevése miatt — amely sok kellemetlenséget okozott és sokba került a közösségnek. Más kárán tanul az okos. A sajáton is érdemes...

R. I.

Szófia lakossága

Szófia lakossága 1880-ban, az első népszámlálás idején 20 856 fő volt: 12 368 férfi és 8488 nő. Harminc év múltán már 102 812-en éltek a bolgár fővárosban.

Az 1944. szeptember 9-i szocialista forradalmat követően Szófia lakosságának száma rohamosan növekedett. Az 1946ban végzett népszámlálás adatai szerint már 436 623 főre emelkedett a szófiaiak száma. Jelenleg pedig 1 055 100-an élnek a bolgár fővárosban, ami négyzetkilométerenként 1015 fős átlagsűrűséget jelent. A férfiak és nők aránya 1000:995.

Kulcsár József felvétele

— ha a Gyár- és Gépsze-! relő Vállalat idejében végezi a szereléssel. (A kazánház készültségi foka még mindig csak 90 százalékos);

— ha a Ganz Villamossági

Művek berendezésében nemi jelentkezett volna gyártómű-! vi hiba. i

S ha még tovább rétezlefez-' ménk, folytathatnánk ezeket! a feltételes módban íródotti mondátokat.

Igaz, az öntöde techmológi-1 ai Sora máir kész, a TÖVÁLU még villamos szakipari sze-i relést végez, ami azonban az üzJemelé&t nem zavarná, a Ganz emberei is hamarosan, megszüntetik a gyártóművil hibát, az átadási határidőit I sem kell módosítani, de azért a téma megéri, hogy foglalkozzunk véle. Mert gondol-1 juk csak meg: mennyi népű gazdasági hasznot hozhatott volna akár egyetlen hónap' alatt i® a pásztóiak öntödéje. Mennyi felesleges izgalomtól; kapkodástól megkímélte vol-j na az embereket az előrelát több szervezés. Mennyien —i igaz, ezt már tudjuk: majd-i nem ötvenen —dolgozhatná-! nak, már korszerű, egészsé-i ges körülmények között. És! mennyi levél nem íródott volna meg, ha a fent levezeí tett „láncreakció” meg nemi indul. i

És tényleg: ha szöro6am vesszük, hiba nem történt; mert az öntődé határidőre kész lesz. De azért, mégis... i — karácsony —

A politikai irodalomról

Beszélgetés Tóth Zoltánnal, a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltségének vezetőjével

A párttagok ideológiai képzése, a párt eszmei-politikai egysége a XI. pártkongresszus beszámolójának, referátumainak, a vitának egyformán témája volt. A pártpropaganda növekvő hatékonyságáról, szemléletformáló szerepéről, a politikai oktatásról, a politikai irodalomról, mint az eszmék, nézetek küzdelmében mindinkább nélkülözhetetlen „fegyverről” ugyancsak sok 6zó esett. Mindezekről, s a pártpropagandával összefüggésben a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltség tevékenységéről, tennivalóiról beszélgettünk Tóth Zoltánnal, a kirendeltség vezetőjével.

— Az elmúlt évek tapasztalatai azt igazolják, hogy társadalmi szinten nőtt a marxizmus—leninizmus eszméinek befolyása. Mindez, hogyan követhető nyomon a Kossuth Könyvkiadó munkájában, a megyei kirendeltség tevékenységében?

— Mindenekelőtt úgy, hogy az elmúlt években szinte ugrásszerűen megnövekedett az igény a politikai irodalom, a könyvek, a folyóiratok iránt, — mondotta Tóth Zoltán. — A megye pártalapszervezetei- nek mintegy kilencven százalékában rendszeresen foglalkoznak a politikai irodalom terjesztésével. Egyre nő azoknak a párttagoknak a száma, akik rendszeresen vásárolják, olvassák a Kossuth-könyveket, elméleti-politikai folyóiratokat. Ennek bizonyítására csupán egyetlen példát említek: 1971-ben kilencszáztizenegy- ezer. tavaly pedig csaknem másjfél millió forint értékű Kossuth-ki ad vény talált gazdára Nógrád megyében.

— Mivel magyarázza a könyvforgalom gyors ütemű növekedését?

— Azon túl, hogy nőtt a párttagság, a munkások, a szocialista brigádok tagjainak érdeklődése a politikai irodalom iránt, javult a terjesztői munka is az alapszervezetek- ben. A pártpropaganda, így a politikai irodalom terjesztése egyre inkább a pártmunka szerves részévé válik. Ugyanakkor a kiadványok szebbek, tartalmasabbak, jobban igazodnak a korszerű követelményekhez, az igényekhez. Érdekes és egészen sajátos válogatást ajánlunk a szocialista brigádoknak, a középiskolásoknak, és igyekszünk megfelelő gazdaságpolitikai ismereteket nyújtani a gazdasági vezetőknek is. Olvasóink köré- ben igen népszerűek például a Korszerű társadalmi ismeretek, a Lenin összes Művei, A

filozófia rövid története Sorozat. Az a tapasztalatunk, hogy az emberek azokat a munkákat keresik elsősorban, amelyek viszonylag átfogó, komplex ismeretet nyújtanak. Emellett természetesen a korábbinál több és igényesebb szépirodalmi mű jelenik meg a Kossuth Könyvkiadó gondozásában. Ügy gondolom, a tartalmi munka javításában jelentős része van annak, hogy 1972-től folyamatosan, a kiadó átszervezte a terjesztői hálózatot. Mindez lehetővé tette az olvasók igényeinek rendszeres felmérését. Az észrevételeket, javaslatokat az új művek előkészítésénél, kiadásánál figyelembe veszi a könyvkiadó.

— Ismeretes, hogy a szocialista brigádmozgalomnak a termelőmunka mellett jelentős szerepe van a munkások szakmai-politikai műveltségének gyarapításában is. Hogyan segíti a kollektívák törekvéseit a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltsége?

— Tavaly az írószer Ktsz pártalapszervezete a XI. párt- kongresszus tiszteletére terjesztési mozgalmat indított és erre buzdította a megye valamennyi pártalapszervezetét. Vállalták, hogy a korábbinál húsz százalékkal több könyvet terjesztenek. A terjesztési mozgalom — amelyhez a párt- szervezetek jelentős része csatlakozott — eredményesen zárult. A terjesztett kiadványok értéke csaknem mégegy- szer annyi volt. mint egy évvel korábban. Van azonban ennek a „vetélkedőnek” ennél nagyobb, pénzzel egyáltalán nem mérhető haszna is. Az tudniillik, hogy a rendszeres olvasás egyet jelent az ismeretek, a politikai ismeretek bővítésével, szélesítésével. A legeredményesebben tevékenykedő terjesztőket — Takács Já- nosnét az Írószer Ktsz-től, Vida Györgyöt, a násztói szerszám- és készülékek gyárától

— a Központi Bizottság Agitá- ciós és Propaganda Osztálya, valamint a Kossuth Könyvkiadó „Kiváló Terjesztő” emlékplakettel jutalmazta.

— Az idén — az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága propaganda- és művelődési osztályával, valamint az SZMT kulturális bizottságával együtt

— újabb akciót kezdeményeztünk. Meghirdettük a szocialista brigádok között a „Tudjunk többet” politikai könyvmozgalmat. A mozgalomhoz eddig mintegy félezer brigád csatlakozott. A kirendeltség oly módon segíti a szocialista közösségeket, hogy rendszeresen tájékoztatja őket a megjelenő új könyvekről. Emellett válogatást, ajánlást készítünk a brigádok számára. Szeretnénk, ha a „Tudjunk többet” politikai könyvmozgalom — a kongresszus tiszteletére indult terjeszési mozgalomhoz hasonlóan, — sikeresen zárulna. Segítené a szocialista brigádok kulturális vállalásainak teljesítését, ismereteik gyarapítását, az életmód szocialista vonásainak erősítését.

— Milyen egyéb feladatok várnak a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltségére ebben az esztendőben?

— Az igények növekedésével együtt sokasodnak a ki. rendeltség tennivalói is. Szeretnénk tovább erősíteni azt a szemléletet, hogy a pártpropaganda, a politikai irodalom terjesztése, olvasása része a pártmunkának. Mindebből következik, hogy sem a párl- alapszervezet sem pedig a megyei kirendeltség nem tekintheti ezt a munkát kampányfeladatnak, tevékenységük nem merülhet ki különböző akciók szervezésében. Ezért a folyamatos, tervszerű munka feltételeinek megteremtésére kell törekednünk a továbbiakban is. A vezetőség- választások után az alapszervezetek terjesztői hálózata lényegesen megváltozott. A terjesztők közül többen más feladatot kaptak, s ezért a ki- rendeltségnek a korábbinál több segítséget kell adnia a pártalapszervezetnek a terjesztői hálózat kiépítéséhez. Különösen a megye ipari nagyüzemeiben szeretnénk előbbre jutni a politikai irodalom fojamatos terjesztésében. Ami a tartalmi munkát illeti, lényegesnek tartjuk, hogy segítsük a XI. kongresszus anyagának széles körű megismerését. Emellett különböző válogatással igyekszünk kedvet

»csinálni az olvasáshoz, a szocialista brigádoknak iskolai könyvakciókat szervezünk és segítjük a propagandisták, a párttisztviselők, a gazdasági vezetők ismereteinek szélesítését is.

— Észak-Magyarország öt megyéjének — Borsod, Heves, Hajdú, Szabolcs és Nógrád — kirendeltségei szocialista brigádban dolgoznak. Augusztusban itt, Salgótarjánban kerül sor a brigád tanácskozására. Az összejövetel jó alkalom lesz arra, hogy értékeljük az eddig végzett munkát, megvitassuk a politikai irodalom terjesztésével kapcsolatos tennivalókat is. Arra törekszünk, hogy minél több mondanivalónk legyen a tanácskozáson — mondotta befejezésül Tóth Zoltán.

Vincze Istvánná

Az újító gyalus

— Forgácskihordócsille-ké- szítés. Az újítást kísérletre elfogadták. Űj maró, hosszabbító kúposhüvely a munka korszerű elvégzéséhez, BKV- motorcsapágyak megmunkálása harántgyalugépen. Ez viszont a munka leegyszerűsítését szolgálja. A másik is, ami a koronásanya biztosítóhornyainak egy befogással történő rnegi—uikáiását teszi lehetővé. Újítások, és „mi közös bennük, az a szerző személye. Szakács Sándor, a nagybátonyi gépüzern gyalusa az idén már eddig 18 újítási javaslat kidolgozásában vett részt, ebből néhányban társként. Sajátja 11 újítás, amit el is fogadtak.

Fiatal, zömök, határozott ember Szakács Sándor. Köz- tiszteletnek örvend munkatársa,, vezetői előtt egyaránt. Mióta dolgozik az üzemnél?

— Már 11 éve, mióta a szakmunkásvizsgát letettem. Kis műhelyben kezdtem a tanulást, de már itt lettem esztergályos szakmunkás. Akkor gyalusból volt hiány, gyalugépre osztottak be, azóta azt csinálom.

— Esztergályosnak, vagy gyalusnak jobb?

— Nekem mindegy, ez is jó az is jó. A 11 tagú Kossuth Szocialista forgácsoló Brigádnak vagyok tagja. Fodor István a brigádvezetőm. Már többszörös aranyjelvényes brigád a miénk.

— Mióta újít?

— Az első újításomat talán

4 éve adtam be. Ez egy hat- 1 ápoló készülék, ami a gyalugépen bármilyen méretre . alkalmas. Legutóbb, amikor az alkotó ifjúság pályázatra készült eszközöket kiállították, ez a készülék is helyet kapott. Ezenkívül még két pályaművem szerepelt a kiállításon.

Nálunk például nincs vésőgép, ezért gyalugépen kell a bordázást és még 6ok mindent megoldanunk. Néha a kényszer is gondolkodásra serkenti az embert, hogy törje a fejét ésszerűbb, jobb megoldásokon. A széráiban visszatérő munkáknál különösen jelentősége van ennek. Érdemes is újítani — mondja Szakács Sándor.

A nagybátonyi gépüzemnél egyébként az elmúlt negyedévben 80 újítási javaslatot naplóztak. Ebből 50 az elfogadott és 32 már meg is valósult. Az újítások gazdasági eredménye a számítások szerint 236 ezer forint. A vá’la- lat üzemei között folyó újítási versenyben élen járnak.

Igen eredményes volt egyébként a legutóbb szervezett ifjúsági újitóhónap is, amiben közreműködött Szakács Sándor.

— A munka, az újítások mellett úgy tudom, társadalmi funkciója is van. Erről mit hallhatnánk?

— Valóban van. Már 28 éves vagyok. A KISZ-ben a munkavédelmi járőr munkájában vettem részt. A szak- szervezetnél propagandistaként tevékenykedem. A párttagok sorába 1968-ban vettek fel. Itt bizalminak választottak. A mi pártcsoportunknak 16 tagja van. Legutóbb pedig beválasztottak az üzemi párt-végrehajtóbizottságba. Van tehát tennivalóm bőven, de szívesen csinálom.

— Család?

— Van egy kisfiúnk. Egyébként a feleségem is itt dolgozik az üzemi laboratóriumban. Most azonban szülési szabadságon van a kicsivel. Ez minden, amit magamról elmondhatok...

B. J.

NÓGRÁD — 1975. május 11., vasárnap