Nógrád. 1975. május (31. évfolyam. 101-126. szám)
1975-05-18 / 115. szám
RádupláaíaL Szurdok püspökiben Ha dicsőségtábla lenne A szurdokpüspöki termelőszövetkezetben a mák termesztése évről évre jövedelmezőbb. Az elmúlt esztendőben hektáronként 10 mázsás átlagtermést takarítottak be, ami a megyében a legnagyobb volt. Az idén is szeretnék elérni e hozamot, ezért is szorgoskodnak úgy az asszonyok, akik a mák egyelését végzik — kj — Nagy szilárdságú ásványok ban két cikluson keresztül sok tapasztalatot szerzett, melyet — ha megválaszják — bizonyára a jövőben is kamatoztat.' Más javaslat a jelölő gyűlésen nem vetődött tel. A hozzászólások során Tóth Já- nosn-é, a szügyi HNF titkára hangsúlyozta, hogy a párthatározatok, a kormányzati döntések, az országgyűlés által megalkotott törvények mind- annyiunk érdekeit szolgálja’.:. Örvendetes folyamatként említette a szövetkezeti demokrácia fejlődését, a dolgozók felelősségtudatának növekedését Gál György, a szügyi termelőszövetkezet agro- nómusa. A szandai. körzet bizalmáról biztosította a képviselőjelöltet Balatoni János, a területi pártvezetőség titkára. Egyöntetű helyeslésre talált Hegedűs Istvánná szügyi óvónő hozzászólása. Gondként említette, hogy az óvoda már kicsi. Elkészült az új 75 személyes óvoda tervrajza. Ahhoz, hogy az idén felépüljön, a település lakóinak jelentős társadalmi munkájára van szükség. Kérte a képviselőjelöltet, hogy — megválasztása esetén — nyújtson segítséget az óvoda felépítéséhez. Derültséget keltett Koczur Sámuel szügyi nyugdíjas hozzászólása, aki a helyi szeszfőzde jövőjével kapcsolatban aggodalmának adott kifejezést. Végezetül Hlacsok János, a szügyi termelőszövetkezet főagronómusa elmondotta, hogy a képviselőjelölt jól ismeri a parasztság életét, hiszen maga is paraszti származású. A felvetett bejelentésekre Rados József tanácselnök válaszolt. A jelölő gyűlés egyhangúlag Gajdoís Jánost választotta a 7-es választókerület ország- gyűlési képviselőjelöltjévé, aki köszönetét mondott az előlegezett bizalomért. R. I. kapcsolatba: Egy hasonló mélyedés pereimén például ja- dieitlelőhelyre bukkantak. Ez az ásvány itt olyan szokatlan szilárdságot mutat, amely 55 —80 kilométer mélységben uralkodó nyomásviszonyokra utal. Az ásvány fellelhetősége a földfelszínen azonban a geológusok véleménye szerint azt bizonyítja, hogy meteorit becsapódásénak kellett hatnia a kőzetre. i Fent Lajos, a szurdokpüspöki termelőszövetkezet elnöke nem szereti az irodáját. Hiába a kellemes klíma, a csend, a nyugalom. Az ellenkezőjére vágyik, amit a kétezer hektáros gazdaságban meg is talál. Hol a gépműhelyben, hol a földeken, istállókban. Ezt a „nyüzsgést” a szakemberei is eltanulták tőle, ha csak tehetik, sietnek a munkahelyekre. s ilyenkor a titkárnő azt mondja: — „Területen” vannak a vezetők... Milyen is ez a terület? A püspökiek az aranykorona osztásakor jól „helyezkedtek”, földjeik minősége magasan meghaladja a megyei átlagot. Olyan lehetőség ez, amit nem szabad kihasználatlanul hagyni, mint ahogy nem is hagyják. Hosszú éveken keresztül alakítgatták a vetésszerkezetet, míg végül létrejött a mai: egyszerű, a sajátosságaikhoz, az álla ttenyésztéshez i gazod ó: kalászosok, kukorica, takarmányfélék, s a népgazdaság számára oly fontos növények, mint a cukorrépa, zöldség terem földjeiken. — Csaknem teljes gépesítéssel — jegyzi meg a tsz- einök. A „csaknem” azt jelenti: egyes növények gépi technológiával való termesztésének megoldása még a kutatókra vár. A püspökieket ez azonban mit sem zavarja. Legékesebb bizonyítékok a tavalyi terméseredmények. Búzából például 47 mázsa hektáronként. Sohasena termett még ennyi a határukban. Kukoricából 39, zöldborsóból 27, mákból 10 mázsát takarítottak be hektáronként. Az állattenyésztés dolgozói sem adták alább. Négy esztendővel ezelőtt még 1700 liter átlagos tejhozammal kellett „dicsekedniük”, s hogy nem elégedtek meg, jelzi: tavaly pár liter híján megközelítették a háromezret. Azt forgatják a fejükben, hogy 1980-ra elérik a 4500 litert. — Megalapoztuk a tenyésztési munkát is. Hároméves legelőfejlesztési programunk a végéhez közeledik. A szarvasmarhatelep környékén újabb 220 hektár területen sarjad a frissen telepített gyep — magyarázza Fent Lajos. Másik mutató, ami a fejlődés mércéje: három év alatt a költségszint 90 szá- szalékról 81 százalékra csökkent. 1974-ben a bruttó termelési érték 40 millió forint volt, ebből a nyereség hárommillió. Miért a számok sorolása? Mert a termelő- szövetkezet ezek alapján nyerte el, 1973 után immár másodszor a Kiváló Termelőszövetkezet címet. Rádup- láztak a szurdokpüspökiek. Az elnök elhárítja a gratulációt: — Az embereké az érdem, akik nap mint nap becsületesen elvégezték munkájukat. Nem követeltünk tőlük többet, s hogy mégis adtak? Többek között ennek köszönhető a megtiszteltetés. .. No meg annak, hogy tizennégy szocialista brigád versengett egymással. A kongresszusi munkaversenyben a Győzelem nevet viselő kollektíva a megyei pártbizottság oklevelét kapta. Mások is derekasan helytálltak. Ha a tsz-nek „dicsőségtáblája” lenne bizonyos, hogy Boda Istvánná, Mókái Mártonná növénytermesztők, Mihalovics Mihály, Pintér József állattenyésztők, Sebők László traktoros, Tóth Gábor szerelő neve felkerülne rá a többi mellett, mert nehéz ott különbséget tenni, ahol mindenki kiveszi részét a közös feladatokból. — Hiába a gépek, kezelőiké a főszerep — Fent Lajos nem győzi hangsúlyozni. Pedig az idén is a termelés technikai feltételeinek javítására több mint egymillió forintot költenek. Biztosak abban, hogy gyorsan megtérül a beruházás, hiszen hozzáértő kezekbe kerülnek a gépek, berendezések, a szövetkezet dolgozóinak 32 százaléka szakmunkás. Kevés helyen dicsekedhetnek ilyen aránynyal. — A munkakörülményeken is lényegesen változtatunk. A központi majorban szociális épület' készül, ebédlővel, üzemi konyhával. A tagok régi óhaja teljesül. .. Tóth Ottó, a tsz főtnező- gaz.dásza épp a növényvédelmet végző repülőgéptől érkezik. — Minden rendben — mondja az elnöknek. E két szó gyakran hangzik el vezetők és tagok között i is. Kérdésként, válaszként. Óraműpontosságú szervezettségre utal, anti a szurdokpüspökieknél az ágazati rendszerben testesül meg. — Hogyan lesz egy mezőgazdasági üzemből kiváló termelőszöve tkezet ? — Így — válaszol félig tréfásan Fent Lajos, aki alig várja már, hogy ismét elhagyhassa irodáját. — Nem a cím elnyerését tűztük ki célul, hanem az eredmények javítását. A titulus vele „jár”... Nem értékelik jelentőségén, felül a sikert. Talán ez is az elkövetkezők egyik záloga. ÁLLÁSHIRDETÉSEK tömege a lapokban, munkásfelvételt hirdető táblák a gyárak, az üzemek bejáratánál jelzik a létbiztonságot, hogy senkit nem fenyeget hazánkban a munkanélküliség veszélye. De jelzik a fokozódó munkaerőgondokat is. Hiány van szakképzett és betanított munkásokban, közép- és felsőfokú diplomával rendelkező szakemberekben és főleg segédmunkásokban. A munkaerőhiány jelentős társadalmi veszteségek okozója. Nem használhatják ki kellően az értékes, nagy teljesítményű gépeket, akadozik a kooperáció. nem elegendő mennyiségben, vagy késve készülnek el a keresett termékek. A túlórázás, a hajrá- munka, a várakozás, a sorban állás idegfeszítő. A munkaerőhiány néhol látszólagos, a szervezetlenség, a másutt levő felesleg tünete. Persze a rossz hatásfokkal, alacsony intenzitással foglalkoztatott többletlétszám nem „csenget” magától. De módszeres elemzéssel, hatásos anyagi ösztönzéssel, létszám-csoportosítással feltárhatók és mozgósíthatók ezek a rejtett belső tartalékok. A szervező munkának azonban még ezzel a mondhatnám extenzív módszerével sem élnek eléggé. A munkaműveletek és a mozdulatok elemzéséig, a technológiai sor átrendezéséig, a termelőhelyek ésszerű kialakításáig pedig a legritVidám zeneszó jelezte Szügyben, hogy jelentős esemény lebonyolítására kerül sor a faluban. Az országgyűlési képviselői jelölő gyűlésre mintegy kétszázan gyűltek össze a művelődési otthonban. A felelősségteljes feladat az volt, hogy a járás válasz- i tópolgárait képviselő 7-es j számú választókerület or- j szággyűlési képviselőjelöltjét j megválasszák. A színpadot i labdarózsákkal díszítették. A ! felirat így 6zólt: Tovább a szocializmus útján. A jelölő gyűlésen — többek között — részt vett Hofjer István, a megyei tanács elnöke, Andó Gyula, a balassagyarmati járási pártbizottság első titkára, valamint a járás párt-, állami, társadalmi, tömegszervezeti és gazdasági vezetői. A választópolgárokat Rados József tanácselnök köszöntötte. Kiemelte az 1975. június 15-re kiírt országgyűlési képviselői választások jelentőségét. Az országgyűlés legutóbbi ülésén született döntés értelmében már ötéves ciklusra választják a képviselőket népköztársaságunk legfelsőbb államhatalmi szervébe. A választási hagyományokhoz híven országszerte átfogó eszmecsere bontakozott ki a világ, az ország, a megye, a járás közelmúltjáról, jelenéről és jövőjéről. Alkalom a jelölő gyűlés széles körű politikai eszmecserére, a párt iránt megnyilvánuló bizalom elmélyítésére, a tömegeknek a párt politikája mögötti felsorakoztatására. Ünnepi beszédet Tóth István, a Hazafias Népfront járási bizottságának elnöke mondott. Hangsúlyozta, hogy jó alkalom a jelölő gyűlés a megtett négyéves út felmérésére, és a további tennivalók összefoglalására, örvendetes, hogy a négy évvel ezelőtt meghirdetett népfrontprogram megvalósult. Ezért eredményesen munkálkodtak a Ä Kazah SZSZK-ban levő Tengiz-tő, amely hatalmas mélyedésben helyezkedik el, egy aszteroida becsapódása, vagy egy meteorit robbanása következtében keletkezett. Szovjet tudósok most közelebbről vizsgálták a Celino- grád közelében levő mélyedés struktúráját. A „kráter” átmérője 350 kilométer, mélysége 10—12 kilométer. A mélyedés sok millió évvel ezelőtt a földi és kább esetben jutnak el a szervezők. Hogyan állandósítható törés, visszaesés nélkül a jelenlegi dinamikus fejlődés 1980-ig, vagy az ezredfordulóig úgy, hogy a felhasználható munkaidőalap a jelenlegi szinten marad, sőt előreláthatóan csökken a 40 órás heti munkaidő majdani bevezetésével. Csak a munka termelékenységének emelésével ! Évi 6—7 százalékkal viszont lehet-e növelni hosz- szú távon a munka termelékenységét? Lehet, is, kell is, De nem egyszerűen a begyakorlottság fokozására, a teljesítménykövetelmények szigorítására építve, hanem mindenekelőtt fejlesztéssel és szervezéssel. Nem utolsósorban a szocialista nemzetközi integráció kibontakoztatásával, a termékválaszték szűkítésével és korszerűsítésével a tömegszerűség, a sorozatnagyság emelésével. Dolgozókat nem importálhatunk vendégmunkásokra a jövőben sem számíthatunk. Ám a korszerű, termelékeny gépek és berendezések behozatalát fokozhatjuk főként a szocialista országokból. Különösen azokét amelyekkel jelentős munkaerőt és időt takaríthatunk meg. A gépesítés lehetőségei Szügyben munkásosztály vezetésével a termelőszövetkezeti parasztok, a szocialista értelmiség, párttagok és párton kívüliek. Az országgyűlés az eltelt négy évben jelentős munkát végzett. Huszonhárom törvényt alkotott, köztük olyanokat, mint az ifjúsági, a családjogi, a szövetkezeti, a tanácstörvény, az alkotmány módosítása, valamint legutóbb a társadalombiztosítási törvény. Az országos kérdések taglalása után a választókerület fejlődéséről beszélt Tóth István. Leszögezte, hogy a fejlődés üteme gyorsabb volt a tervezettnél. Jelentősen emelkedett az életszínvonal, javultak az élet- és munkakörülmények, korszerű létesítményekkel gazdagodtak a gazdasági egységek és a települések. A családok anyagi gyarapodását jelzi, hogy 1971 óta 650 magánlakás épült a járásban. Fejlődött a gyermekintézmény-hálózat. A tervezett 35 óvodai hellyel szemben 160-at alakítottak ki. Az előrelépés csaknem minden területen ehhez hasonló ütemű volt. Ezután az országgyűlési képviselők tevékenységéről szólott, akik nem ígérgetnek, hanem, harmonikusan egyeztetik a helyi és országos érdekeket és amit felelősséggel megígérnek választópolgáraiknak, azt beváltják. Nem kijárnak — alkalmilag — a nép közé, hanem közülük jöttek, ma is közöttük ’ élnek, örömeiket és gondjaikat jól ismerik. Az idei gazdaságpolitikai tennivalók taglalása után Tóth István, a Hazafias Népfront megbízásából javaslatot tett a 7-es számú országgyűlési választókerület képviselő- jelöltjének személyére. Mint mondotta: az eddigi képviselő, Gajdos János, a balassagyarmati ÁFÉSZ elnöke jól képviselte a dolgozók érdekeit, méltó a további bizalomra. A képviselői munkaügy kozmikus test összeütközése következtében keletkezett. Olyan jellegzetességeket mutató ásványi anyagokra bukkantak itt, amelyek csak a legerősebb nyomáshullámok, például meteorit- vagy atomrobbanások következtében jöhetnek létre. A Kazah SZSZK területén eddig 17 olyan geológiai struktúrát fedeztek fel, amelyek létrejötte kozmikus tényezők hatásával hozható rendkívül nagyok és még csaknem teljesen kiaknázatlanok az anyagmozgatásban. Jelenleg minden ötödik kereső, legalább egymillió ember foglalkozik az országban cipekedéssel, szállítással. Az anyagmozgatás gépesítése, jobb szervezése nem csupán a nehéz fizikai munkát végzők tízezreit szabadíthatná fel, hanem egyben a termelőberendezések jobb kiszolgálását és folyamatos munkáját is lehetővé tenné. Sajnos ma még gyakori, hogy a legmodernebb termelőberen- dezést hagyományos hórukk munkával szolgálják ki, s nem akalmaznak automatikus adagoló futószalagot, konténert, silót, vagy akárcsak egyszerű emelőgépet, targoncát, rakodólapot. Ahol azonban az anyagmozgatás kényszer- pályára kerül, nyomban egyenletessé és zavartalanná válik a munka. A különböző kisgépeket szintén joggal igénylik a dolgozók. Az ácsok, a parkettások, az épületasztalosok, a könnyű kis fűrészgépeket, a szerelők a mobil csiszoló, csavarozó, hajlító, vágó mechanizmusokat, a forgácsolók- a gyors pneumatikus befogókat, ütközőket, készülékeket stb, A barkácsolók munkáját is napjainkban már számtalan ötlet, szerkezet, gép könnyíti meg, mert a szabad idő is drága. A nagyüzemekben az építkezéseken viszont gyakran ma is régi kézműves módszerekkel „barkácsolnak”. TÖBBET ÉSSZEL, mint erővel — tartja a közmondás. Többet géppel, korszerű szervezéssel, újítással, mint munkaerővel — korunk parancsa ez. E követelménynek megfelelni műszaki, gazdasági, társadalmi és politikai feladat. A! könnyebb, a termelékenyebb munkát, a néhol nyomasztó létszámhiány enyhítését szolgálják tehát a helyi fejlesztési eszközök, a hivatalos szervezők, a szerkesztők, a gyártáselőkészítők, a beszerzők, a beruházók éppen úgy, mint az összefogott társadalmi erőfeszítések, a dolgozók kezdeményezései, az újítómozgalom. Mert a legfőbb termelőerő, a legfőbb érték: az ember. A termelésbe állítható munkaerő létszáma véges, új munkásokat importálni nem lehet. Más választás tehát nincs, csak a meglevő munkaerő ésszerű hasznosítása, a drága és egyre inkább hiányzó munkáskezek gépekkel való helyettesítése, mindenütt, ahol erre a lehetőségek megteremthetők. Kovács József NÖGRÁD — 1975. május 18., vasárnap 3 Sz. Gy. Dolgosokat nem importálhatunk•••
