Nógrád. 1975. május (31. évfolyam. 101-126. szám)
1975-05-18 / 115. szám
/ .Vigyázzanak iá maguk’’ Utolsókból Szécséiiy formálódó; fejlődő ><■ özmaoeiodeseneK egyiu ot~ony,,.eka a Helyi erólc össze jog.,.s<u i'al létrehozott állandó kiállítási galéria, amely a II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központban kapott helyet. A június elejéig nyitva tartó képzőművészeti kiállítás megnyerte a jelentős történelmi múlttal rendelkező nagyközség lakóinak ás- a környékbelieknek tetsze-- sét. Az első tárlat néhány megyénkben élő képzőművész grafikaival és pár évvel ezelőtt elhunyt Kondor Béla Madách-'llusztrációvval ismerteti meg a látogatókat. Képünkön: Erdős Szilvia és Hanzelik Ágnes általános iskolai tanulók Zsidai Katalin, a művelődési központ munkatársának társaságában megtekintik a tárlatot Négy irodalmi színpad Balassagyarmaton Nehezebb bejutni az óvodába, mint az egyetemre — lehetett hallani az ehhez hasonló és az epésebbhél-epé- sebb megjegyzéseket. A helyszínt: Kist^enye nagyközség. Azi időpont, a 70-es évek eleje. libben az időben Kistere- nye'ivolt nemcsak a járásban, hanem az egész megyében a negati v példa. A családoknak művészet volt gyermeküket a2 óvodában elhelyezni. Pedig a szükséi: nagyon sürgetett. A munkahely várta vissza a fiatal n" '.t 1 lkat, meg' aztán a család" .is érdeke volt, hogy az anya; mihél előbb munkábá álljon. Két keresettel könv. nyebb boldogulni. — N át any évvel ezelőtt — emlékezik vissza Bódi József- né. az óvodai igazgatóság vezetője, aki egyúttal a Hámán Kató úti intézmény vezető óvónője — csak a legrászorul- tabbakat dudtuk felvenni. Mi azt is figyelembe Vettük, hány éves a nagymama, beteg-e. mi_ Íven' súlyos a betegsége. Volt aki az operációját is megmutatta, csakhogy elhiggyük, valóban rászorul gyermeke az óvodára. Három év alatt fi duplájára Kisterenyén és a közigazgatásilag hozzátartozó településeken ma négy óvoda működik, a régi panaszokat sem hallani már.1 Varga József tanácstitkár: — Az óvoda ügyét nem lehetett tovább halogatnunk* A szülők állandóan a nyakunkra jártak, csináljunk valamit, mert ha nem, itthagyják a gyereket, vigyázzunk mi rá. És a kérések legtöbbje jogos volt. Például az anya albérletben szült két gyereket. Természetes, hogy igyekezett dolgozni menni, mert építkezni akart, kikerülni az albérletből. De nem mehetett, mert óvodai elhelyezést nem tudtunk biztosi tani. Ezek a társadalom politikai okok ösztönözték a tanácsot a szágszerté kirándulásokat szerveznek az iskolák- Balassagyarmaton két általános iskola programja nyerte meg leginkább a tetszésemet, mert példásan szolgálja az ismeretszerzést és a szórakoztatást egyaránt, s imponálóan bizonyítja, hogy a közös cél érdekében milyen szépen tud együtt dolgozni két általános iskola. Buday György né, a Bajcsy üti iskola történelem—magyar szakos tanárnője az iskolában, tanultakhoz keresett „szemléltetést”, fgy mentek el Óbudára az ötödikesek, ahol a rómaikori történelem feltárt leletanyagát tekintet25. — Bolond volt szegény, isten nyugosztalja! — mondta a kis öreg, majd eladogatta Maianie ócska bútorait, ruhainak maradványait elégette a kályhában és nyomtalanul eltűnt. Eltűnt, mint Eötvösék, A háború után vidéki birtokukra mentek, de hamarosan megneszehék a földosztást és külföldre szöktek. 1956-ban üzentek, hogy hamarosan visszatérnék és visszaveszik tulajdonukat. Ez az üzenet volt róluk az utolsó életjel. Azóta senki nem hallott felőlük. Ezalatt Simóéknál még dúlt a családi viszály. Simó az eltelt huszonöt évben számtalan helyen dolgozott. Volt függetlenített funkcionárius, minisztériumi osztályvezető, vállalati igazgató. 1958-ban — ekkor már közeledett a hetvenedik életévéhez — nyugdíjba helyezték. Simó néni hangosan zokogott az ünnepélyen, ahol a miniszter tűzte férje mellére az egyik legnagyobb kitüntetést. Aztán hazavitte őket egy nagy kocsi. gyorsabb cselekvésre, a társadalmi összefogásra. A tanácsi fejlesztési' alapból biztosították az építési költségeket, az üzemek, vállalatok szocialista brigádjai pedig a berendezéseknél, a játékudvarok kialakításánál segítettek. — Ma ott tartunk, h v minden jelentkező gyere , fel tudunk venni — jegyzi meg elégedetten a titkár. Somoskői Gyuláné, az egyik kislerenyei gyár utókalkulátora mondta: — Szerencsés helyzetben vagyok, hogy óvodába járhatnak a gyerekeim. Másképpen nem dolgozhatnék. 1972-ben 105 óvodai férőhely volt Kisterenyén, 1975-ben 190. Három év alatt, csaknem duplájára emelkedett a férőhelyek száma. Kisterenye a rossz példából pozitív példa lett. Bővítettek* korszerűsítettek, újat építettek. Ez nem kevés pénv'.ébe került a tanácsnak, amely a gyermekek napi ellátásából is tetemes részt vállal. Egy óvodás gyermek egyéves ellátása az idén hétezér-hét- száz forintba kerül. Ennek az összegnek hozzávetőlegesen 70 százalékát a tanács fizeti, a megmaradó százalékot a szülő. Az oroszlánrés« tehát ebben is az államé. Amikor az óvodákról beszélünk, jó ha erre is gondolunk. Már a jövöl tervezik A legrégebbi, s egyben a legkorszerűtlenebb a 21 férőhelyes Rákóczi-telepi óvoda, melyet egy megvásárolt családi házból alakítottak ki. A felszabadulást közvetlen követő években épült népkerti óvodában 50 kisgyermeket tudnak elhelyezni. A mai igényeknek már ez sem tud a kívánt mértékben megfelelni. Kevés a szociális létesítmények — például öltözők, raktárak — száma. A bányatelcpi intézményt a közelmúltban korszerűsítették, bővítették. Több mint egymillió forintba került. A nagyközség legfiatalabb téfc meg, többek között a katonai amfiteátrumot, a polgárvárosból a rom kertet és a Hercules-villát. Azután a hazai történelmet idéző Hősök terére ment a kis társaság, ahol az ezeréves emlékművel ismerkedtek. A rendhagyó történelemórát kiadós szórakozás követte: járták a Vidám Parkban, majd a Fővárosi Gyermekszínházban megtekintették a Csudakarl- kás című népi tárgyú mesejátékot. A szünétben színész- gyermekközönség találkozón vettek részt. A Bajcsy úti és a Dózsa úti általános iskolák nyolcadikosai közös kiránduláson járták be Nógrád megyét, — Most végre az enyém leszel papa — mondta Simoné. — így lesz mama — egyezett belé Simó és néhány hétig valóban nyugton volt. Aztán hamarosan nyugdíjas klubot szervezett a kerületben. A huszonöt éves évfordulóra kiállítást rendezett, eljárt a környék iskoláiba és mesélt a fiataloknak. Mindenütt szívesen fogadták a fürge, friss észjárású kis öreget. Izgalmasan tudott mesélni és különösen szépen beszélt egy Rózsi nevű lányról. Rózsi elbeszélései során valóságos hőssé emelkedett, aki nemcsak megmentett egy házat, hanem több fegyveres harcban is kitüntette magát. Amikor hallgatói közül valaki megkérdezte, hogy mi lett Rózsival, Sirpó rejtélyesen elmosolyodott; . óvodája, a Hámán Kató utcai 75 férőhelyes intézmény 1973 szeptemberében nyitotta meg kapuit. A korszerű igényeknek megfelel. Az eredeti tervek szerint csak ebben az esztendőben épült volna fel. de any- nyira szorított a szükség — évente mintegy száz gyermeket nem tudtak elhelyezni —, hogy előre hozták az építést. Az akkor még önálló szupa- taki termelőszövetkezettel kedvező szerződést kötöttek, és az építőbrigád rekordidő — hét hónap — alatt elvégezte a kétmillió forintos munkát. — Mi a tanács terve a korszerűtlen óvodákkal? Varga József válaszol: — A népkerti óvodát a következő évben felüjítjuk. A munka jelenleg az előkészítés fázisában tart. A Rákóczi-telefti óvodával következő a tervünk. Az önálló felső tagozat megszűntével a felszabaduló helyet óvodává alakítjuk, így négy új férőhelyet nyerünk.. Ars itt maradt alsó tagozatos tanulók számára pedig napközit biztosítunk. — Jelenleg tehát nincs óvodai gond. De ml várható egykét éven belül? Több gyermek — Gondoltunk erre is. Számításaink szerint körülbelül három év múlva lesz kevés a mostani férőhely. Tavaly például 25 gyerekkel született több mint az előző évben. Ha marad ez az ütem, akkor hamarosan újabb 75 gyerek kopogtat, akiket el kell helyeznünk. A fejlesztés lehetőségeivel már most foglalkozunk, nehogy meglepetés érjen bennünket. Kisterenyén felelősséggel gondolnak a családokra. Mert a társadalom közös érdeke, hogy minél több gyerek kapjon óvodai elhelyezést, nevelést, minél több szülő végezhesse nyugodt lelkiállapotban munkáját, annak biztos tudatában. hogv gyermekére vigyáznak, jó helyen- van. Sulyok László Pólyák Ferenc iskolaigazgató. Gondos, Bertalan, Fekete Ottó napközis tanárok és ugyancsak Buday Györgyné tanárnő vezetésével. Szécsényben a kastélymúzeumot, a Rákóczi- emlékszobát Benczúrfalván idős Szabó István szobrász- művész híres műtermét. Nóg- rádmegyeren üzemet, Salgótarjánban a művelődési központot nézték meg. majd Rá- róspusztán. az Ipoly mellett nagyot játszottak a végzős diákok. Valamennyien elmondhatták. nagyon hasznosa;* és nagyon kellemesen töltötték el együtt ezeket az egynapos tanulmányi kirándulásokat. — elek es — — Méltó helyre került.., Az egész ország ismeri, de nem akarom megmondani a nevét és a beosztását.., Ö kért erre... Tudjátok, nem szereti a személyi kultuszt..: És ezalatt egy Békés megyei faluban csendesen éldegélt egy Zsoldos Lászlóné nevű. korán megöregedett asszony. Két évvel ezelőtt még a termelőszövetkezet kertészetében dolgozott. de szíve miatt az orvos eltiltotta a munkától. Kocsis Erzsi rosszul tudta. Az a szekeres ember békési volt. Ö verte el Rózsit feleségű I. A lány az 1000 pengőt adta hozománynak és a lovat. Az 1000 pengőn éppen annyi takarmányt vásároltak, amennyit a ló hazáig megevett. Mai tévéajánlatunk 16H5: A paprika* ember. A rendkívül érdekes port- ' i'é-dokom°ntum film cselekménye két szálon fut. Egyrészt Berta. Jenő életútját tárja elénk a film. másrészt. a magról' vetéses fűszerpaprika-terme-ztés meghonosítását — mutatja be Major Sándor saertoesatö. Fájsz a Kalocsa környéki fűszerpaprika-termesztő vidék egyik települése. Itt él Berta Jenő. aki hat elemit végzett parasztember, ként gazdálkodott a s-aját földjén. De már akkor, kis- OBraszt. korában magról, ve- f el te a paprikát; — nem úgy, mint a többiek, akik palántáról ültették A termelőszövetkezet megalakulása után Berta Jenő előbb brigádvezető, majd. szövetkezeti elnök lett. S amikor a palántanevelésen alapuló nagyüzemi paprikatermesztés kátyúba jutott, Berta Jenő, a Kék Duna tsz- ben elkezdte magról vetni a paprikát. Előbb ötven. majd száz holdon, s tavaly már 500 holdon vetettek fűszer- paprikát. S a terméseredmény meglepően magas lett A tsz-elnök időközben technikumba iratkozott, majd a gödöllői agrártudományi egyetem hallgatója lett. S megírta a doktori értekezését élete fő művéről, a magról vetéses fűszerpaprika-termesztésről. Két gyerekük született: László, 1946-ban. ö a felszabadulás huszonötödik évében kapta meg mérnöki diplomáját. 1949-ben született egy kislányuk, akit Rózsi. férje ellenkezése dacára Krisztinának keresztelt. Krisztina a szövetkezetben dologzik az irodán. Az eltelt évek alatt a gyerekek többször kérték, hogy meséljen fiatal éveiről. Rózsi nekik sem mondott sokkal többet, mint amennyit egyszer — még 1952-ben egy életrajázba is beleírt: „1934- től 1945-ig Pesten voltam cselédlány. 1945-ben költöztem férjemmel ebbe a faluba..:” 1958-ban a tévéhíradóban látott egy riportot Simó kitüntetéséről. Másnap délelőtt, amikor egyedül maradt otthon. levélírásba kezdett: „Kedves Simó elvtárs! Láttam a tévében és gratulálok. Gratulálok, hogy ilyen sokra vitte és különösen azért, hogy az akkori jóslataiban igaza lett.. Egyedül abban tévedett, amit rólam jósolt. De ennek is örülök. Nyugodt, szép életem volt a férjem mellett. Van két szép Négy irodalmi színpad, a bttlassagvarmet.i Madách Imre. eay budapesti, duntaú'jva- nosj és székesfehérvári Irodalmi színpad kö?ö» programot dolgozott ki egymás munkájának jobb megismerése ás segítése céljából. A oégv sizínpadi együttes május 18-án közös műsorban lén fel a balaßsiaayarm«.t.i Mikszáth Kálmán Művelődési Központban. Az előadás előtti A szakmunkásképzés egészére kiterjedő, 1970-ben kezdődött és egyre inkább kiteljesedő korszerűsítés jegyében ez év őszétől megszűnik a tagozatos, és kezdetét veszi az egységes szakmunkásképzés a tanintézetekben Az tette szükségessé és időszerűvé az ezzel kapcsolatos intézkedéseket, hogy a különböző szakmákkal járó munkatevékenységek természetszerűleg különböznek ugyan egymástól, korántsem indokolt azonban, hogy a szakmunkások általános műveltségének szintje, tartalma attól függjön, hogy milyen szakmát választott életpályául. A korábbi években egy sor szakmai és oktatáspolitikai meggondolásból a túlnyomórészt manuális készségeket gyakorlati Jártasságot igénylő. így pl. a mezőgazdasági kovács, a kőműves stb. szakmát tanulóknak kisebb terjedelmű általános műveltségi gyerekem és semmiben sem szenvedek hiányt. Ennél többre én nem is. vágytam soha. Szeretném még látni magát, jó lenne elmenni abba a házba is. megnézni azt a pincét, de ebből mar nem lesz semmi. Talán nem is akarom komolyan. Hiszen azóta egyszer jártam Pesten az urammal. Gondoltam is rá. hogy átmegyek a Margit hídon. de aztán meggondoltam magam... Jaj. el ne felejtsem! Tudja, az a fehér ló még öt évig élt. Ha igaz; amit Tószeghy mondott, hoey ezen valaha talán Horthy lovagolt. hát akkor egyedülálló ló 'volt, mert még a tsz-be is belépett. Ha ezti Horthy megtudta volna... Na. de nem fecsegek többet. Kívánok magának m£g hosszú életet, és sok-sok bii- dogságot. Megérdemli. miit ahogy én sem jutottam érdemtelenül az én boldogságomhoz... Ugye egy öregasz- szony már azt is megengedheti, hogv így búcsúzzon: Sokszor csókolja, a Rózsi." A papírt összehajtogat*a borítékba tette, de soha nem küldte el a címzettnek... (Vége) házi ünnepséget tartanak abból az alkalomból, hogy a- halassagyaamati csoport eddigi tevékenysége elismeiésé- Ü1 az idén megkapta a Nógrád megyei Tanács- által »lapított Madách-emlékérme:. Az ünnepi rnegemtékeaésve meghívták a színpad alapító tagjait, a korábbi nagy sikerek fő részesed, dr. Kala« Géza. p* Csikasz látván rendezőket. is. törzsanyagot oktattak.' Ezt akkor az indokolta, hogy e gyakorlati ismeretek elsajátításához sok idő kellett, é« hogy e szakmák tanulói közül viszonylag kevesen akartak továbbtanulni a szakmunkás-bizonyítvány megszerzésié uitán. — A jelenlegi helyzet és a jövő igényeinek elemzése alapján. azonban ma már alapvető követelménynek tekintendő, hogy valamennyi szakmunkástanuló viszonylag magas szintű, egységes általános műveltséggel kerüljön ki az isfcolábóL Értnek megfelelöen jogos annak a« igénynek a teljesítése is. hogy nemcsak az úgynevezett elit szakmák tanulói számára legyen biztosított a szervezett, továbbtanulás lehetősége, liánom valamennyiük számára. Ezek azok a körülmények, amelyek a tagozatok megszüntetéséhez. a szakmunkás- képzés egységesítéséhez vezettek: az 1975—76-os tanévtől kezdve ennek figyelembevételével szervezték meg az oktatást a szakmunkásképző iskolákban, — Rövidesen napvilágot lát a munkaügyi miniszter ezzel foglalkozó utasítása. Ez meghatározza a tanítandó tantárgyak kötelező óraszámát, és hamarosan eljutnak az iskolákhoz az Oktatást Minisztérium általi kidolgozott közismereti tantárgyi tanter- vek is; amelyek részletes út- i mutatóst adnak a tananyag egységesítésére. — Ennek megfelelően például a hároméves képzési ■ idejű szakmákban 33 tanítási hétre kell tervezni a tanévet, és hetenként a közismereti tantárgyakat az I. és II. évfolyamon 10—10, a Hl. évfolyamon pedig 8 tanórán kell tanítani. — Mint ismeretes, vannak olyan szakmák is (például hegesztő, tetőfedő, műszövő stb.), amelyek képzési ideje nem 3, hanem 2 esztendő. A már említett cél elérésére a rövidebb képzési idő alatt hetenként több időt kell fordítani a közismereti tantárgyak oktatására, ezért e szakmákban mindkét évfolyamon 12 —12 óra áll rendelkezésre. I Tanulmányi kirándulások Ezekben a napokban or| ŐSZ FERENC: | S I (Kisregény) Í973 őszétől Egységesítik a szakmunkásképzési
