Nógrád. 1975. április (31. évfolyam. 77-100. szám)
1975-04-04 / 79. szám
Losonczi Pal beszéde (Folytatás az 1. oldalról) Bzágök velüruk együtt léptek a forradalmi átalakulás útjára. A magyar kommunisták új életünk hajnalán felismerték, hogy a politikai küzdelem elsősorban a gazdaságii építés területén dől el. Ennek megfelelően elsőként az újjáépítést. majd a gazdasági stabilizációt tűzték ki központi feladatként a párt és az egész nép elé. 1945-ben a földosztással befejeződött a magyar parasztság történelmi pere. A gyáraikban a tőkéstermelést mindinkább a munkásosztály ellenőrizte. A népi demokratikus, forradalom kibontakoztatásában és fejlődésében döntő szerepet játszottak a szövetséges pártok haladó elemei. A Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Parasztpárt és a Független Kisgazdapárt baloldali erői kitartottak a munkás- egység, a munkás-paraszt szövetség, a kommunistákkal való együtthaládás mellett. A népi demokratikus fejlődés így vált valamennyi haladó és következetesen demokratikus erő közös ügyévé . A társadalmi megújhodás történelmi jelentőségű eseménye volt a két munkáspárt egyesülésié. A Magyar Dolgozóik Pártjának megalakulása Világosan kifejezte a hatalomért folytatott harc új állomását, azt, hogy döntő vereséget szenvedtek a reakciós erők, győzptt a proletariátus, uj lehetőségek nyíltak a szocialista előrehaladás gyorsabb ütemű kibontakoztatására. Fő feladattá vált a hatalom megszilárdításai, védelme, a proletárdiktatúra társadalmi és állami rendszerének megteremtése, a szocialista építés szilárd alapjának lerakása. A párt egyesülési kongresszusán elfogadott programjában megfogalmazta a társadalom szocialista átalakításának teendőit. A népi demokrácia a burzsoázia képviselőinek a hatalomból való kiszorításával, a bankok és üzemek forradalmi kisajátításával proletárdiktatúrává fejlődött. A felszabadulás nyomán kibontakozó munkás-paraszt demokratikus diktatúra szocialista forradalomba nőtt át. A szocialista építés során azonban számolni kellett a kedvezőtlenül alakuló külső feltételekkel. A nemzetközi o&ztályharc hevessége fokozódott, az erejét fitogtató imperializmus nyíltan új világháborúra készült. A háború elhárításának alapkérdése lett a Szovjetunió és a többi szocialista ország erejének növelése, egységének erősítése, a nemzetközi békemozgalom kibontakoztatása. A szocialista fejlődés első évei — a nép áldozatvállalása nyomán — komoly sikereket hoztak. Az ipari termelés nagyarányú növekedésének eredményeként hazánk agráripari országból ipari-agrár országgá változott. Gyorsan emelkedett a lakosság élet- színvonala, egészségügyi, kulturális ellátottsága. Az építőmunka kimagasló eredményei mellett azonban egyre inkább megmutatkoztak az akkori pártvezetés súlyos hibái. Eluralkodott a dogirna- tizrmus és a személyi kultusz. Felütötte fejét az opportunizmus. Minden, nek következtében kedvező feltételek alakultak ki a szocializmussal1 szemben ellenséges erők tevékenységének megélénkülésére. A kialakult politikai válság lehetőségét kihasználva külső és belső elllenségeink 1950 őuzén a munkásosztály hatalmára törtek, ellenforradalmat robbantottak ki. A szocializmus ügyének e válságos óráiban a néphatalom hű fiai — támaszkodva a Szovjetunió és a nemzetközi mlunkásosztáiy internacionalista segítségére — visszaverték a burzsoá ellenforradalmi törekvéseket. Az ellen- forradalom sötét erőim azért tudtunk úrrá lenni, mert a párt következetes harcot folyatott mind a szektásság, mind a reviziomiizmus ellen, helyreállította a lenini normákat A tényilégies helyzet ismerete, a munkásosztály és • a párt vezető szerepének helyes értelmezése, a körültekintő szövetségi politika, az átgondolt gazdaságpolitikai intézkedések. az eredményes kulturális és ideológiai tevékenység tette lehetővé, hogy rövid időn belül felszámoljuk korábbi hibáink és az ellenforradalom káros következményeit és lerakjuk a szocializmus alapjait Ez a történelmi jelentőségű folyamait a mezőgazdáság szocialista átszervezésével fejeződött be hazánkban. A munkásosztály a hatalom birtokában gyökeresen átalakította az ország termelési viszonyait 1961-ben a szocialista szektor már a nemzeti jövedelem 96 százalékát adta. A szocializmus alapjainak lerakása, a szocialista termelési viszonyok uralkodóvá válása, a társadalmi méretű politikai érdekazonosság a szocializmus elfogadásában megteremtette a feltételeket a népi-nemzeti egység kialakításához. Hazánk fejlődésének új állomásához, a fejlett szocialista társadalom építésének időszakához érkezett Magyarországon e három évtized alatt végérvényesen felszámoltuk a kizsákmányoló osztályok uralmát, megteremtettük és megszilárdítottuk a munkás hatalmat, a proletárdiktatúra államát. Gyökeres változások következtek be társadalmunk osztályszerkezetében A termelőeszközök társadalmi tulajdoniba vétele és a szocialista tervgazdálkodás a termelőerők soha nem látott gyors fejlődését hozta magával;. A nemzeti jövedelem már csaknem ötszöröse, az ipari termelés tízszerese a háború előttinek. Hazánk a gyorsan iparosodó országok csoportjába lépett. egész külkereskedelmünk egy- hiairmadát. Árucsere-forgalmunk az idén több. mint 60 százalékkal lesz magasabb, mint volt 1970-ben. A termelésihez szükséges legfontosabb nyersanyagok és energiahordozók nagy részét a Szovjetunióból szerezzük be. Ugránátékor a magyar népgazdaság árucikkeinek a Szovjetunió a legnagyobb, ,legbiztosabb piaca. Fejlődnek a gazdasági együttműködés magasabb szintű formái is. Ezt bizonyítja a magyar—szovjet alumí- niumeavezmény. a műanyaggyártási, vagy a Zsiguü-koope- ráció. Az elvtársi segítség és megértés kiemelkedő példáját tanúsította a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a Szovjetunió kormánya, amikor támogatóst nyújtott a világpiaci árak gyors emelkedése nyomón keletkezett nehézségeink leküzdéséhez, a nyersanyag- és energiellátási gondok megoldásához. v A népi hatalom győzelme lehetővé tette a volt uralkodó osztályok műveltségi monopóliumának felszámolását. A társadalmi változások nagy ösztönzést adtak és növekvő lehetőséget biztosítottak a tudomány és kultúra sokoldalú fejlesztéséhez. Oktatásunk eredményei a világ élvonaléba tartoznak. Az általános iskolát végzettek 90 százalékot továbbtanul. Tudományos kutatásokra 1974-ben a nemzeti jövedelem 3,2 százalékát fordítottuk. S nem csupán a lehetőségei teremtődtek meg a kultúra terjesztésének, az oktatásnak és a tömegek művelődésének, hanem kialakult a társadalmi igény is a tanulásra. a kulturált emberi életre. Ez a vívmány csakis a szocializmus sajátja, mert a ml viliágunk minden más társadalomnál szélesebb alapokon biztosítja a személyiség sokoldalú fejlődését, a közösség és az eaves ember iavát szolgálva. Ifjúságunk is annak tudatában tanul, hogy biztos a .jövőjében; abban, hogy megfelelően tudta képzettségét haszr/isítani a köz javária és személyes boldogulására. Az ideologóiai életben mind nagyobb a marxizmus—leni- nizimus befolyása. .Három évtized alatt népünk megismerkedett forradalmi elméletünk alapjaival. Népünk öntudatának feilődiése nemcsak társadalmunk egyik lényeges vonása, hanem hajtóereje is. Egyre többen vannak, akik magukévá teszik a legfejlettebb közösségek, a szocialista brigádok hármas jelszavát: szocialista módon dolgozni, tanulni és élni. ök értik, hogy a mi világunkban az enyém fogalma nem mondhat ellent a miénknek. s csak az lehet ió az egyénnek, ami jó a közösségnek is. Ez erősíti a nemzeti méretekben való gondolkodást és felelősségvállalást, s mind több embert ösztönöz arra. hogy saját tettei és tervei, nemzeti eredményeink és gondjaink mérlegelésekor ablakot nyisson a nagyvilágra is. Váliosatlan politikával Javul as életszínvonal A gyors gazdasági növekedés és a hatékonyabb termelés érdekében korszerűsítjük az ipar ágazati szerkezetét, melynek ! javításában döntő szerepet játszanak a Szovjetunióval kötött kooperációs megállapodásaink, a bauxit— alumíniumi pari-egyezmény, a közúti jármüprogram, az olefin- és más programok megvalósítása. 1950—73 között az ipari termelés több mint hatszorosára, a viUamosenergiia- ipar termelése csaknem nyolcszorosába, a gépiparé kilenc és félszeresére, a vegyiparé csaknem huszomegyszeresére emelkedett. Mezőgazdaságunkban forradalmi változások bontakoztak ki a szocialista átszervezés óta eltelt másfél évtizedben. Szüntelenül gyorsul a mező- gazdasági termelés növekedési üteme. Mezőgazdaságunk ma kisebb területről, fél any- nyi emberkéz nyomán 60 százalékkal több terméket ad a népgazdaságnak, mint az utolsó békeévben, 1938-ban, Az eltért fejlődésiben meghatározó szerepet játszott pártunk helyes, marxista---lem- nista agrárpolitikája, az e politikáit konkrét cselekvési feladatokra váltó pártkongresszusok. amelyek a megoldásra érett kérdéseket tűzték napirendre. A X. kongresszus óta eltelt időben szocialista mező- gazdasági; nagyüzemeinkben széles körben terjedtek el az íoarszerü termelési módszerek. Kiemelkedő eredményeket értünk el a búza és a kukorica termesztésében. Megtettük a kezdő lépéseket. a burgonya és ipari növényeink korszerű módszerekkel történő előá 11 í tása* f el é is. A korszerű technikai, műszaki és vegyi eljárások gyors ütemben hódítanak teret mezőgazdasági nagyüzemeinkben. Az egy főre jutó hústermelésben az elsők között vagyunk. Mezőgazdaságunk eredményei a nagyarányú és hathatós társadalmi összefogásnak köszönhetők: a termelőszövetkezeti gazdák áldozatos munkájának, az állami gazdasági dolgozóknak és munkásosztályunk, szocialista államunk sokoldalú támogatásának. Korszerű nagyüzemi szocialista mezőgazdaságunk fedezi a lakosság egyre növekvő szükségleteit, sőt ezen túl még kivitelre is juttat. Mindez egymagában is meggyőzően tanúsítja, hogy pártunk agrárpolitikája korántsem egyoldalúan mezőgazdaság irányzatú, hiszen a munkásosztály és egész társadalmunk érdekeit szolgálja: politikánk egészének szerves része. A népgazdaság eredményeivel összhangban. pártunk életszínvonal-politikáidnak eredményeként megváltoztak és javultak a lakosság életviszonyai, szociális körülményei. Az I960, óta eltelt évtized alatt egymillió lakás épült az országban. A városok növekedése, az építkezések, a tömegközlekedés, a közművesítés előrehaladásával egvüttiárt a falvak rohamos. mondhatni gyökeres átalakulása. A falusi építkezések korszerűsítése, p víz. a NÓGRÁD - 1973. április 4., péntek villany és a gáz bevezetése. az ipari munka és a munkás- életforma elterjedése, a mezőgazdaság gépesítése megváltoztatja a falu képét Hazánkban csaknem minden lakásban van rádió, tíz család közül kilencnek van televíziója és mosógépe. a háztartások több minit kétharmadában hűtőszekrény működik; A parasztság munka- és életkörülményei mindinkább közelednek a munkásokéhoz. A világgazdaságban végbement változások, a magvar nép gyorsan növekvő szükségleted azonban a jövőben is nagy erőfeszítéseket követelnek tőlünk. Biztosítanunk kell a rendelkezésre álló energia és nyersanyag, korszerű íermelőberendezések, az élőmunka hatékonyabb felhasználását, a minden piacon gazdaságosan értékesíthető áruk termelését, illetve a tőkésimport csökkentését. Számunkra parancsolóan szükséges a szocialista országok gazdasági együttműködésének fokozása, a szocialista integráció erősítése. Különösen most. amikor egyre emelkedik az energiahordozók és a nyersanyagok világpiaci ára; a tőkésviSágot az elhatalmasodó infláció sújtja. Tudjuk és valljuk, hogv további biztonságos előrehaladásunk feltétele a hatékony és gazdaságos termelés, a szocialista nemzetközi integráció fejlesztése a KGST komplex programja alapján. Különösen fontos számunkra a magyar—szovjet gazdasági együttműködés. A Szovjetunióval bonyolítjuk le Pártunk és munkásosztályunk politikája azért lehet sikeres, mert alapjai megbízhatóak, változatlanok. Történelmi tanulság, hogy a szilárd munkáshatalom minden, eredményünk forrása. Az ellenforradalmat követő csaknem két évtizedben tovább erősödött ez a hatalom, fejlődött a munkásosztály szövetsége a parasztsággal és más dolgozó rétegekkel, kibontakozott a népi összefogás szocialista céljaink eléréséért Szélesedett és gyarapodott társadalmiunk gazdasági alapja, a szocialista tulajdon. Népgazdaságunk fejlődésének eredményeként, életünk gazdagabbá lett, emelkedett az életszínvonal, felvirágzott a kulturális élet. Ezek a szilárd és változatlan elérnek teszik lehetővé, hogy a jövőben is kiegyensúlyozottan és következetesen haladjunk tovább a lenini úton a fejlett szocialista társadalom felé. Mély meggyőződéssel állíthatjuk, hogy eredményes szocialista építőmunkánk meghatározója a párt irányító szerepének következetes érvényesülése, a marxizmus—lenini, zmus általános törvény- szerűségeinek helyes, a hazai viszonyokra történő alkalmazása, s a dolgozók általános bizalma politikánk iránt. A Magyar Szocialista Munkáspárt a munkásosztály magasan szervezett, forradalmi élcsapata, társadalmunk politikai vezetője. Nagy történelmi feladatok végrehajtására szervezte és vezette hazánk munkásosztályát, egész dolgozó népünket. Veáfető szerepének érvényesülése a fejlett szocialista társadalom felépítésének is döntő politikai feltétele. Felbecsülihetet^en értékű az, hogy a pártnak az egész nemzett javát szolgáló politikája egyetértésre és cselekvő támogatásra talál népünk körében. Ezt példázza az a megnöve- kedett társadalmi aktivitás, közéleti érdeklődés, amellyel népünk a XI. pártkonigresz- szuara készült, s az a munka- versany-mozgalom, amely a kongresszus és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére kibontakozott. Az a számtalan közérdekű kezdeményezés, amely — elsősorban a szocialista brigádok jóvoltából — e nemes versengés jegyében született, a legszebb szavaknál is ékesebben bizonyítja; dolgozó népünk országépítő munkával támogatja pártunk politikáját, tiszteleg a felszabadító hősök emléke előtt. E helyről is köszöne tünket, elismerésünket fejezzük ki_ a verseny minden résztvevőjének, munkásosztályunknak, dolgozó parasztságunknak. Tiszelt ünneplő közönség! Szocializmust építő munkánk eredményeként a mögöttünk hagyott három évtizedben megváltozott helyünk, szerepünk a nagyvilágban. Szilárd kapcsolatok fűznek össze bennünket a Szovjetunióval és a szocialista test- vérországakkai, a fejlődő nemzetekkel, a világ különböző államaival. Alig vtan olyan jelentősebb nemzetközi fórum, ahol hazánk követel ne foglalnának helyet, méltó módon képviselve a szocialista Magyarországot. Számunkra ma is a legfőbb vezérelv, jövő eredményeink biztosítéka, hogy erősítjük kapcsolatainkat, egy üttműködésünkev, és egységünket a Szovjetunióval, a szocialista közösség országaival. Különösen drága és becses számunkra a megbonthatatlan magyar—szovjet barátság. Az elmúlt három évtizedben szüntelenül munkálkodtunk ennek fejlesztésén. A magyar—szovjet kapcsolatok minden területen tovább mélyülnek, jól szolgálják népeink érdekelt, erősítik szövetségünket, együttműködésünket, barátságunkat. ösz- szefűz bennünket közös eszménk: a marxizmus—leniniz- mus, a proletár internacionalizmus, nagv társadalmi célunk: a szocializmus és a kommunizmus. A nemzetközi küzdőtéren a társadalmi haladás előmozdítására, a népek antiimperi- alista szabadságmozgalmának támogatására, a szocializmus és a béke erőinek győzelmére törekszünk. Minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy a népek harcát az imperializmus és a monopóliumok ellen elősegítsük. Az államközi kapcsolatokban síkraszállunk a békés egymás mellett élés széles körű térhódításéért, a hátrányos megkülönböztetéstől mentes, a rendezett viszonyokon alapuló, kölcsönös érdekeket szolgáló kapcsolatokért. Tudjuk, hogy ez jobb lehetőséget teremt a béke megszilárdításához, a szocialista és kapitalista országok számára egyaránt hasznos gazdasági együttműködés szélesítéséhez, javítja a tőkésvilágban élő osztálytestvéreink harcának feltételeit hozzájárul a szocializmus eszmei-politikai befolyásának kiterjesztéséhez. Mély meggyőződésünk,’ hogy népünk érdekeit szolgáljuk, az internacionalizmus elveit követjük, amikor egyre tevékenyebben és hatékonyabban veszünk részt a fennállásának 20. évfordulóját ünneplő Varsói Szerződés szervezetében és negyedszázada a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában. Az emberiség nagy kérdéseinek megoldása vezérel bennünket, amikor aktívan közreműködünk az Egyesült Nemzetek Szervezetének és más nemzetközi szervezeteknek a munkájában. A népek közötti barátság szálai erősítésén munkálkodunk kétoldalú államközi kapcsolatainkban is. A magyar külpolitika egyik fő feladata, hogy minden lehetséges módon és eszközzel segítse elő a szocialista országok békepolitikájának sikereit, a válsággócok, felszámolását, a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján való rendezését. E tekintetben különösen fontos számunkra az európai béke és biztonság megteremtése. Azon 'fáradozunk, hogy a közeli hónapokban sor kerüljön az európai biztonsági értekezlet harmadik. Helsinkiben tartandó záró szakaszára, legfelsőbb szinten. Meggyőződés" t k, nogy ezt követően új, jobb korszaknak nézünk elébe, kedvezőbb politikai feltételek alakulnak ki a Bécsben .folyó haderőcsökkeriési tárgyalások szempontjából is. Népünk támogatja az indo- ltíni hazafiak függetlenségi küzdelmeit és a dél-vietnami hazafias erők harcát a párizsi megállapodások végrehajtásáért. Továbbra is az arab népek igazságos ügye mellett állunk, és síkraszállunk az Izrael által megszállt területek kiürítéséért, valamint palesztiniai arab nép jogainak elismeréséért. Szon- galmazzuk a ciprusi helyzet rendezését, a szigetország szuverenitásának tiszteletben tartását. Üdvözöljük a portugál demokratikus erők újabb győzelmeit, s a görög- országi demokratikus lépéseket. Szolidárisak vagyunk a fasizmus ellen küzdő spanyol és chilei néppel. Hisszük, hogy harcuk győzedelmeskedik. A nemzetközi helyzetet áttekintve elmondhatjuk, hogy az elmúlt harminc esztendőben kialakult és megerősödött a szocialista világrend- szer, amely egyre nagyobb hatást gyakorol a világ fejlődésére. A tőliésaországok vezető köreinek mindinkább (Folytatás a 3. oldaton)
