Nógrád. 1975. április (31. évfolyam. 77-100. szám)
1975-04-04 / 79. szám
Megyénk ünnepségei, vendégei (Folytatás az 1. oldalról) Folytatta programját a F. V. Popov az SZKP Kemerovo területi Bizottságának má- sodtitkára által vezetett és az Igor Bella vezette Szlovák Kommunista Pár'ja. Közép- szlovákiai kerületi Bizottsága pártdelegációjának megyénkben tartózkodó küldöttsége. Sí.libériái vendégeink Devc&ics Miklós, a megyei párthizőtt- ság titkára társaságában látogatást tettek a salgótarjáni városi pártbizottságon, ahol Ozsvárt József, s a pártbizottság vezető munkatársai fogadták a kedves vendégeket, és adtak tájékoztatót a város fejlődéséről. Városnézésre is sor került, majd megtekintették a 30. évforduló tiszteletére rendezett iparitermék-kiál- lítást. Csehszlovák barátaink a megyei fan ácson tettek látogatást, ahol Hoffer István, a megyei tanács elnöke fogadta a vendégeket.. & adott tájékoztatót megyénk három évtizedes fejlődéséről. A hazánk felszabadulásénak 30. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségsorozat tegnap tovább folytatódott. Délután Salgóarjánban ünnepélyes keretek között adták áf az úi November 7. Filmszínházat. Az avatóünnepségen ott volt Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első tiitkára, I. Ny. Konyev vezérőrnagy, a Salgótarjánt felszabadító szovjet csapatok egyik parancsnoka, a besztercebányai, pártdelegáció tagjai, komszomolisták, a Szlovák ifjúsági Szövetség képviselői1, tervezők, kivitelezők,. a megye párt- állami és társadalmi életének több képviselője, az üzemek küldöttei. Kispál József, az Állami Építőipari Vállalat igazgatója meleg szavakkal, emlékezett a 30. évfordulóról, s arról!, hogy éppen legnagyobb nemzeti ünnepünk előestéjén adhatta át a kulcsot Fekete Nándornak a városi tanács elnökének a megyeszékhely új, több mint 500 személyes filmszínházának a bejáratánál. Fekete Nándor ünnepi beszédében a többi között ezt mondotta: — Ezt a várost az itt élők építették, teremtették, dolgoztak és aggódtak érte; tudták, fej iődésünk, városunk építése bonyolult feladat, nem mentes ellentmondásoktól, feszültségektől. Őszintén és bátran mondhatjuk: a város dolgozói, elsősorban Salgótarján munkásai egészségesen, fejlődő igényeinek kielégítésére törekedtünk. .. Engedjék meg, hogy ezen ünnepi alkalommal mindnyájunk nevében, megköszönjem a filmszínház tervezőinek és építőinek magas színvonalú, ió minőségű szép munkáját. Most, amikor átadom városiunk új büszkeségét, arra kérem a vendégeket, Salgótarján, lakosságát vegyék birtokukba, szórakozzanak, művelődjenek falai között, szeressék és használják. De vigyázzanak is rá, őrizzék meg, mert mindannyiunké, mert mi építettük magunknak, hosszú időre. A szalag átrvágásia után Kiss Imre, a moziüzemi vállalat igazgatója üzemeltetésre átvette az új létesítményt, majd a vendégek számára bemutatták a Felszabadítás című film 3. részét. Tegnap a késő délutáni órákban koszo- rúzási ünnepségre került sor a megyeszékhelyen. A Lenin téren felállított szovjet hősi emlékműnél a kegyelet és a hála koszorúit helyezték el a megyei, járási, városi pártbizottság, a megyei, városi tanács, a Hazafias Népfront megyei, városi bizottsága, a KISZ megyei, városi bizottsága. a szakszervezetek megyei tanácsa, a fegyveres testületek képviselői. testvérme- gyénk, Kemerovo, Besztercebánya párt- és újságírőkül- döttei, a komszomolisták, a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség vezetői, a társadalmi és tömegszervezetek vezetői, az üzemek képviselői. az MSZBT-tagosoportok küldöttei. A Lenin téri koszorúzása ünnepség után az ifjúság nagyszerű demonstrációjára került sor a megyeszékhelyen. Salgótarjánban a megye több mint hétezer fiatalja vonult fel a Rákóczi utcán, egyik részük a Lenin, térről, másik a Malinovszkij utcából. Fegyelmezett sorokban találkoztak a felszabadulási emlékmű előtt. Énekeltek, daloltak. A fiatalság, a derű áradt valamennyiük bői. Jelszavak hangoztak el, s felemelő érzés volt hallani a hétezer fiatal ajkából: Egy a jelszónk a béke. . .! Az ünneplőket Varga György, a KISZ salgótarjáni városi bizottságának titkára üdvözölte, hazánk felszabadulásánál? 30. évfordulóját, a szobai izmust építő munkánk ifjúsági tevékenységét Füssy József, a KISZ Nógrád megyei bizottságának első titkára méltatta. Köszöntötte megyénk ifjúságát A. M. Zsedja- jevszkij, a Komsaomol Kemerovo területi bizottságának titkára és Ivan Dzurjanik, a Szlovák Ifjúsági Szövetség besztercebányai bizottságának elnöke is. Koszorúzás; ünnepélyre került sor a felszabadulási emlékműnél. Elhelyezték koszorúikat, a kegyelet virágait a párt, a tanács, a KISZ megyei, járási, városi bizottságának vezetői, a hazánk feliszabadulásának 30. évfordulója ünnepségein megyénkben tartózkodó delegációi, az üzemek képviselői, Salgótarján ifjúságának küldöttei. . Losonczi Pől beszéde (Folytatás a 2. oldalról) számolniuk kell a realitásokkal. Öröm és büszkeség számunkra, hogy nemzetközi tevékenységünkkel a szocializmus, a nemzeti függetlenség, a béke és az enyhülés erőit gyarapíthatjuk. A magyarság évezredes történelme során először került tartósan a társadalmi haladás élvonalába. És ott lesz a jövőben is, mert tovább erősíti kapcsolatait a Szovjetunióval, a testvéri szocialista országokkal, a világ haladó erőivel, mind egységesebben, lendületesebben halad előre a szocializmus útján. Kedves elviársak! Pártunk XI. kongresszusa világos feladatokat tűzött ki, vonzó távlatokat áhított népünk elé. Tudjuk, mit akarunk elvégezni a következő öt esztendőben és látjuk távolabbi jövőnk körvonalait is. A XI. kongresszus határozatai és a párt új program- nyilatkozatának feladatai nagy lendületet adnák gazdasági, kulturális építőmunkánknak, arra ösztönzik népünket, hogy tovább erősítsük társadalmunk szocialista vonásait. A Magyar Szocialista Munkáspárt tovább halad — a párt politikai fő irányvonalának megfelelően — a lenini úton. Ez népünk társadalmunk számára azt jelenti, hogy tovább szilárdítjuk a munkás- osztály vezető szerepét, a szövetségi politikát, a szocialista tulajdonviszonyokat: erősítjük a szocialista államot, szélesítjük a szocialista demokráciát. A gadzasági épí- tőmunkában tovább fejlesztjük a tervgazdálkodást, biz- .osítjuk a népgazdaság tervszerű és arányos fejlődését. hatékonyabb, céltudatosabb, takarékosabb munkára törekszünk minden területen. jól kihasználva a hazai erőforrásokat és a nemzetközi munkamegosztás — elsősorban a szocialista nemzetközi gazdasági integráció — lehetőségeit. Következetesen folytatjuk életszínvonal-politikánkat, az életkörülmények, a szociális viszonyok további javulásán dolgozunk. Tovább munkálkodunk népünk kulturális, műveltségi ( színvonalának emelésén. Arra törekszünk, hogy a marxizmus—leniniz- mus eszméinek mind szélesebb kisugárzása legyen társadalmunkban, és annak minden rétege érvényesüljön a szocialista gondolkodás és erkölcs, a közösségi felelősség- érzet, a közösségért való cselekvés. Történelmiünk új korszakának miniden nagyszerű eredménye és beteljesülése egyetlen forrásból fakad, attól ered, aminek jubileumi, ünnepét ma üljük. Pártunk programnyilatkozatának szavai tömören fogalmazzák meg e korszakos esemény jelentőségét: »A szovjet hadsereg felszabadító harcának eredményeként 1945-iben új korszak kezdődött történelmünkben. Hazánk függetlenné vált, és népünk: előtt ismét megnyílt a társadalmi haladás útja”. Ha rtsszatekintünfc az eltelt harminc évre, méltán mondhatjuk el: munkásosztályunk, pártunk, dolgozó népünk élt a történelmi lehetőséggel. Szilárd munkáshaitalimat teremtettünk. Leraktuk és megszilárdítottuk hazánkban a szocializmus. alánjait, magasabb szintre emeltük a társadalmat, s lendületesen építjük tovább a fejlett szocialista táreadiaímatSzámotvetve a múlttal és a jelennel, jövőnk tiszta képe rajzolódik ki pártunk újonnan elfogadott programnyiilat- kozatábam. A magunk választotta úton haladunk előre. Bátran következetesen kell előretörnünk nagyszerű, történelmi céljaink felé. Népünkre most az a nagy feladat hárul, hogy a programnyilatkozat szelleméiben teremtsük meg hazánkban a fejlett szocialista tánsadalmat. A fejlett szocialista társadalom építése azonban nemcsak népünk, nemzetünk ügye, hanem a közös erőfeszítések és tapasztalatok alapján, valamennyi szocialista országé, minden haladó és békeszerető erőé a világon. A szovjet nép harminc ér előtti áldozatvállalása, nagy internacionalista tette arról győz meg bennünket újra és újra, hogy szilárd egységben a Szovjetunióval és a szocialista országokkal vegyük ki részünlket abból az egész világira kiterjedő folyamatból, amely lezárja az osztálytársa- dalmak korszakát, és az emberiséget a kommunista tár- sadalömba vezeti el. Ehhez a történelmi méretű feladathoz, hazánk további felvirágzásához kívánok önöknek és magyar népünknek sok sikert, erőt, egészséget. Éljen szocializmust építő népünk, hazánk, a Magyar Népköztársaság! Éljen felszabadítónk, « nagy Szovjetunió! Éljen a szocializmus és a béke! Géczi János ünnepi beszéde Hazánk felszabadulásának 30., évfordulója előestéjén politikai ünnepi, naggyűlésre került sor Salgótarjánban a József Attila Megyei Művelődési Központban. A díszünnep- ség elnökségében helyet foglalt Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, országgyűlési képviselő, Pothomik József nyugdíjas, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Matúz József, Devcsics Miklós, dr. Boros Sándor a megyei pártbizottság titkárai, Hoffer István a megyei tanács elnöke, Ozsvánt József, a salgótarjáni városi pártbizottság első titkára, Fekete Nándor, a Salgótarjáni városi Tanács elnöke, Lipták József, a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsa vezető titkára, Füssy József, a KISZ Nógrád megyei bizottsága első titkára. Marczi- nek István, a Hazafias Népfront Nógrád megyei bizottságának titkára, Ivan Nyiki- tics Konyev vezérőrnagy, Filip Vaszilijevics Popov a Kemerovo területi pártbizottság másodtitkára, Igor Bella a besztercebányai kerületi pártbizottság első titkára, A. M. Zsedjajevszkij. a Kotmszo- mol Kemerovo területi bizottságának titkára, Ivan Dzurjaniik, a Szlovák Ifjúsági Szövetség besztercebányai bizottságának elnöke, a hazánkban ideiglenesen, tartózkodó egyik szovjet katonai alakulat parancsnoka, Szerémi Sándor megyei rendőrfőkapitány, Kiss József, a munkásőrség megyei parancsnoka. Szabó Jenő, a megyei hadkiegészítő és területvédelmi parancsnokság parancsnoka,, Alles János. Káda- si Pál, Reiner Sándor, Kosz- telnyik Károlyné, a Szocialista Hazáért Érdemérem kitüntetettjei, nyugdíjasok. Nagy Béla, Zsivera János, az 1919- eg köztársaság parancsnoka és vöröskatonája, Varga Gyula, az öblösüveggyár vezérigazgatója, Szilágyi Dezső, a kohászati üzemele pártbizottságának titkára, Bakos Dezső, a Volán 2-es számú Vállalat autószerelője, IHefalvi József- né, a síküveggyár munkásnője, Molnár Sándor, ÁllamiDíjas szocialista brigádvezető, Megyes. PáL a bányagépgyar lakatosa, Varga Rozália, a textilipari vállalat szakmunkásnője, Hajas; Vilimosné, a BRG munkásnője, Krenács Sándor szakoktató, Czinke Ferenc grafikusművész, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze, Kugel Tiborné pedagógus, dr. Momiori József orvos, Ozsvárt Ferenc, a salgótarjáni járási pártbizottság első titkára, Bállá István, az őrhalmi Hazafias Népfront Termelőszövetkezet elnöke. A díszünneipség résztvevőit Fekete Nándor köszöntötte. Köszöntőjében a többi között ezeket mondotta: — A dicső Vörös Hadsereg harcosai harminc évvel ezelőtt nagy véráldozatok árán hozták el népünk számára a szabadságot, a nemzeti függetlenséget, s kezünkbe adták felemelkedésünk évszázadok óta várt lehetőségét.. . Felszabadulásunk napja legjelentősebb nemzeti ünnepünk, mert e napnak köszönhetjük nemzeti létünket, felemelkedésünket, az emberiség haladása érdekében vállalt történelmi feladatainkat. Ezután Géczi János elvtárs emelkedett szólásra. — Hazánk felszaibadulásá- sának 30. évfordulóját ünnepeljük. 1945. április 4-re, népünk története új korszakának születésére emlékezünk. Legnagyobb ünnepünkön, kö- saöntjük szabadságunkat, új életünket, köszöntjük a három évtized eredményeit, sikereit, köszönti ük testvéri barátságunkat ai Szovjetunióval, a szocialista országokkal. Köszönt j ük. a békét, a társadalmi haladást, bizakodva tekintünk a jövőbe. — kezdte ünnepi. beszédét Géczi] János elvtárs. Ezután így folytatta: — Felszabadulásunk harmincadik évfordulójának megünneplése egybeesik a XI. kongresszus eseményeivel. A felkészülés során, áttekintettük három évtizedes utunk eredményeit. tapasztalatait, meghatároztuk a közeljövő és a távolabbi időszak feladatait. Mindenütt méltó módion emlékeztek meg szabadságunk születéséről, a Szovjetunióval és a testvéri szocialista országokkal való sokoldalú együttműködésről, barátságról!. Az ünnepi felkészülést egész népünk — így megyénk lakosságának is — magasflokú politikai aktivitása jellemezte. A XI. kongresszusit és hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját munkások, termelőszövetkezeti parasztok, értelmiségiek újabb munkasi- kerekkeli köszöntötték. A kongresszusi és felszabadulási mun ka verseny szélles tömegmozgalommá vált, amely új Lendületet adott a dolgozók kezdeményezésének, alkotó kedvének. Mint mindig, amikor e történelmi sorsfordulót ünnepeljük, népünk, megyénk dolgozói meghajtják a tiszteiéit. a hála lobogóját mindazok emléke előtt, akik életüket, vérüket áldozták szabadságunkért, boldog életünkért. Nem felejtjük ©l sohasem azt az áldozatot, amelyet a szovjet nép, a szovjet hadsereg hozott a második világháborúban a fasiszta fenevaddal folytatott élethalálharcban. E dicsőséges, győzelmes harc során a vörös csillagos katonák nemcsak hazájuk földjéről űzték ki a barbár támadókat, hanem megmentették a világ népeit a fenyegető pusztulásitől, a legnagyobb áldozatot vállalva, felszabadították az Európa nagy részét rabságban tartó hitleri fasizmus alól, s a feneVadat salát barlangjában semmisítették meg. Ebben a gigászi, hőki harcban kaptuk vissza függetlenségünket, e harcban született szabadságunk. A második ukrán front csapatai Battonyától — az első szabad községtől — Nemesmedvesig, megyénkben Erdőtarcsától, Sziráktól — Ipolytamóciig hatalmas áldozatot hoztak, keményen küzdöttek azért, hogy né-', pünkre, megyénk dolgozóira fel virrad jón a szabadság hajnala, hogy megvalósuljon a dolgozó nép évezredes állma. Hazánkban az 1944. szeptemberétől, 1945. áprilisáig terjedő időszak — megyénkben 1944. decembere — az egyes települések lakóinak nemcsak a pusztítás, a háború, befejezését jelző dátum, hanem a régi rend végét, az új korszak, az emberibb élet kezdetét jelzi. Erre emlékeznek minden év utolsó hónapjában megyénk lakói. Most, országunk felszabadulásának 30. évfordulóját köszöntve tisztelettel, és mély hálával emlékezünk azokra a katonákra, akiknek legdrágább kincsünket, szabadságunkat köszönhetjük. Kegyelettel emlékszünk azokra a hősökre, akik életüket adták szabadságunkért, akik a nógrádi, a magyar földben pihennek. Emlékezünk azokra a bolgár, román, jugoszláv, csehszlovák és más nemzetiségű katonákra, akik a szovjet hadsereggé! együtt küzdöttek, s életüket áldozták. A köszönet, a hála érzései azonban nemcsak az évfordulók, az ünnepek alkalmával nyilvánulnak meg, hanem átszövik mindennapi életünket, tevékenységünket. Ez az érzés kitörölhetetlen népünk életéből, gondolkodásából. Őszintéin tisztelgünk azoknak a magyar kommunistáknak, ellenállóknak, antifasisztáknak az emléke előtt, akik fegyverrel, tettekkel, igaz szóval bátran harcoltak a fasizmus ellen, akik a felszabadítók oldalán tevékeny részt vállaltak a közös ellenség elleni harcból. Akik partizán- osztagokban, ellenállási csoportokban küzdve a legdrágábbat, életüket áldozták népünk jövőjéért. A kommunisták, az antifasiszták .tevékenysége mellett a munkások, a bányászok, a falusi szegények magatartása bizonyította, hogy a szovjet katonákat felszabadítókként várták... Érezték, tapasztatták ezt a felszabadító szovjet katonák is. A díszüinniepség előadója ezután arról szólt, hoigy harminc évvel ezelőtt, szabadságunk megszületésével hatalmas |történelmi lehetőséget kaptunk a kommunisták, népünk legjobbjainak tervei, álmai megvalósuláséihoz. Mint mondotta, a legfontosabb feltétel jött létre: visszanyertük függetlenségünket, megszűnt a kegyetlen, népelnyomó fasiszta rendszer. Lehetőségünk nyílt arra, hogy kedvezőbb nemzetközi feltételek között folytassuk ismét azoknak a feladatoknak a megvalósítását, amelyeket dicső elődünk a Magyar Tanácsköztársaság célul tűzött ki. Géczi János elvtárs ünnepi beszéde további részében arról szólt, hogy a Magyar Kommunista Párt volt az egyetlen erő, amely erre szellemileg és politikailag felkészült, vállalta, hogy nemcsak élharcosa, hanem irányítója, szervezője lesz a demokratikus újjászületésnek. Hangsúlyozta, hogy a nógrádi kommunisták is gyorsan újjászervezték erőiket, s nagy befolyással rendelkeztek — különösen az iioarrnedeneében — a munkások között. Megyénk bányászai, üzemi munkásai között a párt szava visszhangra talált. A lerombolt, kifosztott üzemekben megindult a terme(Foly'íatás a 4. oldalon) Gcczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára ünnepi beszédét tartja r NÓGRÁD — 1975. április 4., péntek *
