Nógrád. 1975. április (31. évfolyam. 77-100. szám)

1975-04-20 / 92. szám

Az ellenségei híresztelés ellenére Kambodzsában így látta a belet hímiagyaiázóuk, Pálfy Jónkéi: Dőlnek a dominók lielvi*eállÉ a rend A Thaiföldre menekülő kambodzsai bábrezsim » határon lef egy vérzik a thaiföldi hatóságok alakulatait A kambodzsai királyi nem* zeti egységkormány szóvivője szombaton Pekingben közölte, bogy a kambodzsai fővárost felszabadító népi erők sike, résen munkálkodnak az éle*, újjászervezésében. A szóvivő* cáfolta a nyugati hírügynök­ségek által Phnom Penh rész. leges kiürítéséről terjesztett értesüléseket. Az erről szóló hírek alaptalanok és céljuk az. hocv befeketítsék a vá­rost felszabadító népi erőket mondotta és hozzáfűzte hogy a kambodzsai főváros lakosainak többsége otthoná­ban tartózkodik. Az aki, a kambodzsai ki. rályi nemzeti egységkormány hírügynökségének munkatár­sa az AFP pekingi tudósító­jának elmondta, hogy Phnom Penhben az élet fokozatosan visszatér a normális mederbe és a lakosság lelkesen együtt­működik a felszabadító erő' kel. Ellenséges manővereknek minősítette a Phnom Penh részleges kiürítéséről szóló híreket és azt is közölte, hogy országszerte egymás után számolták fel az utolsó ellenállási gócokat. Így a dél-vietnami határ közelében fekvő Svay Rient csaknem teljes egészében felszabadult, a Mekong-íolyó partján levő Tonle Det város pedig teljes egészében a népi erők ellen­őrzése alá került. Munkához látott az államfő Norodom Szihanuk herceg kambodzsai államfő a felsza­badított ország első külpoli- lilcai ténykedéseként szombaton táviratban értesítette Jasszer Arafatot, a Palesztinái Fel­szabadítás! Szervezet VB el­nökét, hogy a PFSZ-t ,;Egész Palesztina egyetlen törvényes képviselőjének” ismeri el, s Izraelt sem most, sem a jö­vőben el nem ismeri. Egy másik táviratban, ame­lyet Bumedien algériai el­nökhöz, az el nem kötelezett országok értekezletének' elnö­kéhez intézett. Szihanuk egy­felől köszönetét mondott azért a támogatásért, amelyet Algéria és a többi afrikai ország a kambodzsai nép imperialistaellenes harcához nyújtott. Közölte Szihanuk herceg azt is. hogy Kambod­zsa sem a Dél-afrikai Köz­társaság, sem Rhodesia kor­mányát nem ismeri el. s a fajüldöző rendszerekkel sem­mi néven nevezendő kap­csolatot nem létesít. Saigoni harcokról A felszabadító erők győzelmei A népi forraduilmi erők rzombaton Dél-Vietnamnak immár 19. tartományi székhe­lyét szabadították fel: a fel­szabadító csapatok a regge­li órákban, bevonultak Phan Thiet tartományi székhelyre és így a stratégiai fontosságú kikötőváros is a felszabadító erőik birtokába került. Phan Thiet Saigontól 160 kilomé­terrel északra fekszik és Binh Thuan tartomány fővá­rosa. Saigonba érkezett hírek szerint a népi fegyveres erők tüzérsége a harcokban lelőt­te a saigoni légierő egyik F—5-ös típusú vadászbombá- zóját. A saigoni rezsim csa­patai hajókon menekültek el a városból. Ugyancsak szombaton reg­gel a népi erők nehéztüzér­sége Bien Hoát, a saigoni hadseregnek a fővárostól 30 kilométerre levő legnagyobb légitámaszpontját lőtte. A hazafias fegyveres erők szombaton folytatták a kö­rülzárt Xuan Loc tartományi székhely ostromát. Az ottre­kedt saigoni egységek hely­zete kilátástalanná vált. Merre tartanak az anyahajók? A Hancock amerikai repü­lőgép-anyahajó pénteken Sin- ga.pore kikötőjéből ismeretlen rendeltetési helyre iavduM. Hírügynökségek megjegyzik, hogy a Hancock aa. Enterpri­se atommeghajtású repülő­gép-anyahajéval együtt az el­múlt hét szombatján részt vett a Phnom Penhben ma­radt amerikai állampolgárok elszállításában. Bombamerényietek Japánban Szombaton hajnalban két bombamerényletet követtek el Japánban. Az egyik időzí­tett bomba Tokióban, az úgynevezett Tokiwa Building ötödik emeletén robbant, a szöuli érdekeltségű koreai ipari és gazdaságkutató in­tézet irodaheiyiségénél. A másik robbanás a Hyogo prefekturában fekvő Amaga- sakiban történt, a Dailchi Mat- sumoto Building hetedik emeletén, ahol az ugyancsak koreai érdekeltségű Oriental Metal MFG. Co. Irodája mű­ködik. A robbanások csupán anyagi kárt okoztak mert az irodákban nem tartózkodtak emberek. A rendőrség jelen­tése szerint mindkét intéz­mény postaládájában fekete borítékos levelet találtak- amely arra szólítja fel a bombamerényietek kárvallott­jait. h<5gy szüntessék be ag­resszív tevékenységüket .Taj­vanon. Dél-Koreában és' Ma­laysiában, Az idén ez volt a második kettős, bombamerénylet Ja­pánban. Február 23-án isme­retlen tettesek bombame­rényletet követtek el a Ha- zamigumi LTD. tokiói szék­háza és a Saítana prefektu­rában levő gyártelepe ellen. A tavalyiakat is beleszámítva a bombamerényietek száma immár nyolcra rúg. A rend­őrségnek eddig egyetlen merénylet tetteseit sem sike­rült felderíteni. Az indokínai lángnyelvek és a lőporfüst közepette is Moszkvára figyelt a világ, amikor összeült az SZKP Központi Bizottsága. A plé- num — Leonyid Brezsnyev beszámolója alapján — dön­tött a XX V. kongresszus össze­hívásáról, ugyanakkor pedig — Andrej Gromiko beszámo­lóját megvitatva — áttekin­tette a szovjet külpolitikát és meghatározta a nemzetközi tevékenység irányvonalát. Ha valaki nyugaton változást várt, felsült vele: A plénum teljes felhatalmazást adott a párt politikai bizottságának és Leonyid Brezsnyevnek, hogy —. mint eddig tette — céltudatosan és hatékonyan folytassa továbbra is a XXIV. kongresszuson meghatározott békepolitikát. A központi bi­zottság ülésén jelentősnek minősítették a legmagasabb szinten folyt ■ diplomáciai munkát, és az ennek nyomán a szovjet—amerikai kapcso­latokban végbement kedvező fordulatot. A plénum a nem­zetközi problémák élén sorol­ta fel a közel-keleti kérdés- csoportot: a Szovjetunió po­litikai rendezést sürget, de nem valami illuzórikus, ha­nem tényleges politikai meg­oldást. Az SZKP Központi Bizott­sága az indokínai helyzetről megállapította, hogy a saigo­ni rezsim, amely nem is gon­dolt a párizsi megállapodá­sok végrehajtására és sza­kadatlanul szervezte a provo­kációt. az összeomlás szélén áll. A Szovjetunió azért lép fel, hogy szűnjön meg a Vi­etnam belügyeibe való külső beavatkozás és, hogy a pári­zsi megállapodásokat vala­mennyi fél szigorúan tartsa be. Ma már a nyugati polgári sajtó is elismeri, hogy az 1973. januári párizsi megálla­podásokat a saigoniak sér­tették meg. A párizsi Le Monde például bizonyítékként újra leközölte a megállapo­dásoknak azokat a pontjait, amelyek arra vonatkoztak, hogy 90 napon belül meg kel­lett volna szervezni a nemze­ti megbékélés tanácsát, a há­Tanó okozás Rómában Az európai kommunista cs munkáspártok képviselői szombaton tanácskozásra ül­lek össze, hogy megvitassák a gazdasági együttműködés je­lenlegi helyzetét, lehetőségeit és távlatait Európában. A ta­nácskozáson, amelyen mint­egy harminc párt küldöttei vesznek részt, az MSZMP-t Szikszai Béla, a Központi Bi­zottság alosztályvezetője, Kö­vér Károly, a Tervgazdasági Intézet igazgatóhelyettese és Nyilas József, a Marx Károly Közgazdasági Tudományegye­tem rektorhel.vettese kénvi­seli. A találkozót Enrico Bcr- linguer, az OKP főtitkára nyitotta meg szombaton dél­előtt. A kétnapos eszmecsere része annak az előkészítő munkának és tanácskozásso­rozatnak, amely az európai kommunista cs munkáspártok Berlinben tervezett értekez­letét előzi meg. Az igazság keresői Az évszázad bűntetteit Mentik a fegyvereket A NATO-hoz közelálló kö­rökből származó értesülések szerint Genscher nyugatné­met külügyminiszter a közel­múltban Spanyolországban tett látogatásakor olyan irányban tapogatózott, hogy a portugáliai Bej a város közélében levő támaszpont­ról esetleg Spanyolországba szállítanak át hadianyagot. A snanyol fél — mint ugyanezekben a körökben mondják — arra használta fel azt az alkalmat, hogy felvehesse a Spanyolország és a NATO közötti kapcso­latok szorosabbra fűzésének kérdését. Az amerikai közvélemény további erőfeszítéseket tesz, hogy megtalálja az „évszázad bűntetteinek” elkövetőit: a Kennedy-éivérek és dr. Mar­tin Luther King gyilkosait. Ebben az erőfeszítésben fontos láncszem az a sokéves aprólékos munka, amelyet T. Sharach. az amerikai rádió és televízió neves riportere végzett, aki tanúja volt Los Angelesiben az Ambassador Szállóban lezajlott tragédiá­nak, amikor meggyilkolták Robert Kennedy szenátort. Az önálló vizsgálat során, amelyet az újságíró né Irány neves amerikai kriminalistá- val és ballisztikai szakértővel együtt végzett, megállapítot­ták, hogy a Lón Angeles-! rendőrség durván megsértette a vizsgálat lefolytatásának előírásos rendjét. A csoport arra a megállapí­tásra jutott, hogy nem Sirhan pisztolyából lőtték ki azt a golyót, amely kioltotta Robert Kennedy életét. Így keletke­zett a „második pisztoly” teó­riája, amelyet sokan tesznek magukévá az Egyesült Álla­mokban. E teóriára támaszkodva Sharach egy újságfrótánsával 2 NŰGRÁD - 1975. április 20,, vasárnap kutatják együtt elkészítette a „Második pisztoly” című dokumentum- filmet, amelyet pénteki be­mutatóján sokan megtekin­tettek Washingtonban. A filmben idézik a tanúvallo­másokat, bemutatnak fotó­anyagokat és bírósági doku­mentumokat, ismertetik kri- minaMsták meggyőző megálla­pításait. A filmbemutató után T. Sharach sajtóértekezleten el­mondotta, hogy a csaknem hétesztendős munka eredmé­nyeként készült film célja: rábírni az amerikai kongresz- szust,, hogy Indítson alapos vizsgálatot Robert Kennedy meggyilkolása körülményei­nek tisztázására. (MTI) rom dél-vietnami politikai erő: a Nemzeti Felszabadítá- si Front, a saigoni rezsim és a semleges irányzat képvise­lőiből. Ezt Thieu klikkje el­szabotálta és teljes év eltel­tével aztán a Nemzeti Felsza- badítási Front megtorolta a sorozatos szerződésszegése­ket, úgy, hogy Thiuéknak menniök kell. A saigoni bábrezsim sorsa már kevésbé érdekli a világot, annál inkább az, hogy mit szól mindehhez Amerika? Az az Amerika, amely tíz éven keresztül százmilliárdokat ál­dozott dollárban, s még 50 ezer katonájának életét sem sajnálta azért, hogy mester­ségesen fenntartson egy kor­rupt. korhadt, népellenes rendszert. Nos, különös módon: Ame­rika szinte közönyös, alig re­agál minderre. A chicagói külpolitikai tanács megren­delésére közvélemény-ku­tatást végeztek az Egyesült Államokban, ezzel az ered­ménnyel: amerikai polgárok csak akkor éreznének indo­koltnak Ázsiában, bármilyen katonai beavatkozást, ha Tajvant érné kínai támadás. De még ezt is csak a meg­kérdezettek 17 százaléka he­lyeselné! Nem találtak többet, mint százból 11-et (!), aki igent mondana egy újabb dél­vietnami intervencióra! Ez a közhangulat tükröző­dött az amerikai szenátusban is, amely nem volt hajlandó több mint félmilliárd dol­lárt adni a saigoni rezsim to­vábbi katonai megsegítésére. A kormányzat által előterjesz­tett törvényjavaslatot vissza­utasították a honatyák. A külföldi megfigyelők az ame­rikai elszigetelődés! politika feléledését és megerősödését vélik a szenátus magatartá­sában látni. Az elszigetelő­désnek régi hagyományai vannak az USA-ban, hiszen még Washigton György írta búcsúüzenetében, 1797-ben honfitársainak: „igazi politi­kánk az lehet, hogy távoltart­juk magunkat a külvilág bármely részével való állandó szövetségtől..’” Újra és újra hallani a do­minóelméletről, látni karika­túrákat, amelyek a délkelet- ázsiai dominók eldőltét mu­tatják. Kambodzsa már vég­leg felborult. A népi erők, a „Vörös Khmerek” felszabadí­tották a fővárost, amelyet fél esztendeje körülzárva tar­tottak. Lón Nol rendszere csak az amerikai támogatás­ból tudta tartani ideig-óráig magát... Most már Khieu Samphan, a kambodzsai fel­szabadító sereg vezére az úr a fővárosban. Ide várják Pe- kingből Norodom Szihanukot, aki kerek öt évet töltött ott a kínaiak vendégekén. A herceg, aki már volt Kam­bodzsa királya, elnöke, kor­mányfője, most úgy gondolja visszatérhet, hogy ismét az ország élére áll, de a kor­mányzást Khieu Samphanra, és a „Vörös Khemerekre” bízza. Az első nyilatkozatok az új Kambodzsa semleges külpolitikáját helyezik kilá­tásba. Figyelmet érdemel Kim ír Szénnek, a Koreai Munka­párt főtitkárának, a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság elnökének pekingi látoga­tása. Kim ír Szén egy fogadá­son kijelentette, hogy ha Dél-Koreában forradalom tör ki, ami a szöuli rezsim elnyomó akcióinak következ­ménye lehet, akkor a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság nem fogja ölbe tett kézzel szemlélni az éseményeket, ha­nem támogatni fogja Dél-Ko- rea harcát. Kim ír Szén az amerikaiak címére intézte ezt a figyelmeztetést: „Ha az USA valóban békét akar Ko­reában, akkor fel kell hagy­nia a dél-koreai árulók tá­mogatásával, el kell állnia attól a tervétől, hogy két Ko­reát hoz létre, az amerikai­aknak távozniok kell Koreá­ból.” Kim ír Szén sürgette, hogy Szöulban —, ahogyan a nép követeli — egy demok­ratikus személyiség kerüljön, hatalomra, aki nemzeti öntu­dattal rendelkezik. A Thieu-k, a Pák Csöng Hi-k — a jelek szerint — ha­marosan Lón Nol sorsára ke­rülnek. Magyarországon élő nemzetiségiek ünnepi ülése Egyenrangú állampolgárként élnek, dolgoznak Ünnepi országos választ­mányi ülést tartott 6zombaton Magyarországon élő nemzeti­ségeik négy — délszláv, né­met. román és szlovák — demokratikus szövetsége Magyarország felszabadulásá­nak 30. évfordulója tisztele­tére. Az eseményen — amely­re a budapesti Georgi Di­mitrov Bolgár Művelődési Otthonban kerül sor —, Szentistványi Gyuláné, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának titkára mondott be­szédet és felszólaltak a nem­zetiségi szövetségek főtitkárai is. Ünnepi beszédében Szent­istványi Gyuláné hangsú­lyozta hogy nemzeti összefo­gásunk fontos eleme a Ma­gyarországon élő nemzetisé-- giek állampolgári egyen­jogúsága. Hazánk nemzetisé­gei az államigazgatás és a közélet fórumain szabadon használhatják anyanyelvű­ket, ápolhatják nemzeti kul­túrájukat. és ehhez minden támogatást megkapnak. Az MSZMP XI. kongresszusán ismét megerősítette azt az álláspontját. hogy a lenini nemzetiségi politika érvénye­sítése nélkülözhetetlen felté­tele szocialista hazánk belső szilárdságának ugyanúgy, mint a szocialista országok összeforrottságának. a népek barátságának. Eddig ig arra törekedtünk és a párt prog­ramnyilatkozata leszögezi, a jövőben is arra törekszünk, — hangsúlyozta a szónok —, hogy a hazánkban élő német, szlovák, délszláv, román és más nemzetiségek valamint a szomszédos országok ma­gyar nemzetiségű lakossága hidat alkosson országaink között. Elmondta a továbbiakban Szentistványi Gyuláné, hogy a nemzetiségek nyelvén is oktató óvodák, általános is­kolák és gimnáziumok száma öt esztendővel ezelőtt 347 volt. és ebben a tanévben, már százzal több. Tanulóik száma ugyancsak öt eszten­dő alatt mintegy hatezerrel növekedett. A nemzetiségi óvodákban járó gyerekek szá­ma több mint két és fél­szeresére nőtt. Az általános iskolákban nemzetiségi nyel­veket tanulók száma több mint 3 ezerrel emelkedett. Csaknem 900 pedagógus oktat nemzetiségi nyelveken, öt év­vel ezelőtt 134 nemzetiségi művészeti csoport működött, jelenleg a művészeti csopor­tok és — a Hazaifas Népfront által is támogatott — nem­zetiségi nyelvművelő klubok száma: 441. A könyvtárak­ban mintegy 120 ezer könyv található a nemzetiségiek nyelvén. A magyar rádió pécsi stúdiója 6zerb, horvát és német nyelven. a szolnoki stúdió — kísérleti jelleggel — szlovák nyelven is sugároz műsort. Magyarországon minden nemzetiségi szövetség önálló, saját nyelvű lapot je­lentet meg. Hazánkban élő nemzetiségiek nemcsak kap­nak az ország közösségétől — adnak is a közösségnek. Nemcsak a jogban egyenlőek, hanem egyenrangú állampol­gárokként vesznek részt az egész átfogó építőmunkában. Az ünnepi rendezvény al­kalmából a Bolgár Művelő­dési Otthonban fotókiállítást rendeztek a nemzetiségiek magyarországi életéről. Ki­hirdették az „Írjunk. olvas­sunk anyanyelvűnkön” pályá­zat eredményét. Az esemény záróaktusaként művészi mű­sort adott a Magyarországi Nemzetiségiek Központi Tánc., együttese. (MTI) \

Next

/
Oldalképek
Tartalom