Nógrád. 1975. április (31. évfolyam. 77-100. szám)
1975-04-19 / 91. szám
»—m PTAki miatt sok vászon üresen maradt... Beszélgetés Réti Zoltánnal Rózsavölgyi Márkról Időzsonglőr, a percei- . komponistája. Mi más lehel ne? Hiszen egyszerre festő - tanár, karnagy, zenetörténés' —egész emberként művészi hittel. A festőállvány mögött, 0 könyvfal rekeszeiben olajképek, ak,varellek sorakoznak Idébb kották és zenetudományi művek. képzőművészeti és szépirodalmi könyvek. Körben a szabad falakról az Ipoly-vidéki füzesek ismerős motívumai köszöntik a látogatót. mm Felesöng a telefon, A rövid „munkamegbeszélés" után Réti Zoltán visszaül a fotelba, szembe a fénnyel teli kerttel. — Alkati kérdés, hogy valaki tud-e egyszerre, egyforma intenzitással több dologgal is foglalkozni. „Eldöntötted, mi vagy tulajdonképpen?!... — kérdezik, és érzem a kételkedést: lehet-e színvonalasan csinálni min. dezt. Az biztos, hogy önfegyelemre van szükség. Jó gazdája akarok lenni az időnek gyerekkorom óta. Helyet találni a reggelenként! futásnak, tornának, a tanításnak, a próbáknak, a festésnek és esténként a zenei kutatásnak. Nagy híve leltem az „aktív pihenés” elméletének, a tevékenységek váltásával kapcsolódom ki. így tulajdonképpen csak a semleges szórakozásokról kell lemondanom. Mialatt a Rózsavölgyikönyv anyagán dolgoztam, kevesebb időm maradt a festésre, ez igaz... — Mikor, mivel kezdődött ez a „Rózsavölgyi.szerelem?” — 1950-ben tértem vissza Ealassagyarmatra. A megye múltja, zenei hagyományai azóta érdekelnek, Rózsavölgyivel pedig a 60-as évek óta foglalkozom komolyabban. Először a PALÓCFÖLD egyik 1962-es számában írtam róla, azóta már több cikkem jelent meg életéről, szerzeményeiről. A Rózsavölgyiről szóló könyv csírája pár éve született, amikor Kmetty Kálmán, a balassagyarmati tanács elnökhelyettese felkért egy nagyobb lélegzetű tanulmány megírására. Rengeteg anyag összegyűlt — ezért került szóba, hogy a városi tanács támogatásával egy helytörténeti kiadás készül- iön belőle. Gyakori vendég voltam a Széchenyi Könyvtár Zeneműtárában, sokat segített dr. Kecskeméti' István. Kutattam a budapesti, az országos, a megyei levéltárban, az ország számos városának könyvtárával, levéltárával álltam kapcsolatban. Szinte mindenkive] beszéltem vagy ■: ft, si '-Mwimfessl VOf-O Y / MÁRK. Réti Zoltán szénrajza. leveleztem, aki valamit tudott a témában segíteni Átolvastam sok tucat reformkori folyóiratot. MIS — Sajnálatosan keveset tudunk erről a magyar zeneszerzőről. Ki volt ő. milyen helyet foglal el a zenetörténetben? — Egy rövid jellemzés: az elsők egyike Magyarországon, aki képzett, virtuóz hegedűs. aki csak műveiből és hangversenyezésből élt (az 1800-as évek elején ő tartott először beléptidíjas koncerteket), aki az 1830-as években csárdást komponált. Sokat tett a magyar kamarazenei élet kialakítása érdekében. Tánckompozícióink nagy sikere juttatta be a báltermekbe a magyar táncot. Ez megkönnyítette a társadalmi osztályok „közelítését” — a magyar társastánc kialakulása az arisztokrácia mellett a polgárságnak is lehetőséget adott a társaséletre, szórakozásra. Érdemes néhány szóval tisztázni a csárdás születését, sok zűrzavar van e körül. 1844-ben kezdik úgy hívni a „nem szabályozott táncot”, amit a csárdákban szórakozó pórnép is jól ismert, hogy csárdás. Sokan írtak Magyar- országon ilyen tánczenét, de Rózsavölgyi munkái kiemelkednek ebből a sorból, ő a verbunkos muzsikára építve formálta, tette népszerűvé ezt a táncot, illetve zenét. Lezajlott volna ez a folyamat bizonyára nélküle is, de sokkal lassabban. Bónis Ferenc zenetudós a könyvemhez írt előszóban Johann Strauss, a keringőkirály szerepéhez hasonlítja Rózsavölgyi jelentőségét. A csárdás azt jelentette az akkori Magyarországon, amit a lengyeleknek a mazurka. a cseheknek a polka, a spanyoloknak a boleró, az osztrákoknak a keringő. — Emberileg mi a legvonzóbb Rózsavölgyi Márkban? — A Nógrád megyei monográfiában nagyon lesújtó vélemépyt olvastam róla. Egy régi, dilettáns cikkre alapozott. hamis kép alakult ki, került be a köztudatba. Ugyanakkor Szabolcsi Bence, Major Ervin többre becsülte, zenei törekvései felszívódtak az utódok műveibe — elég csak Liszt Ferencet említeni. A másik dolog: kudarcokkal, társadalmi előítéletekkel terhelt pályája. A múlt századi társadalom hivatalosan nem tudta hová tenni — névmagyarosítása, lakhatási engedélyének kiadása miatt sok vesszőfutásban volt része. Botránykőnek számított zenéje, a reformkori ifjúsággal kialakult kapcsolatai is. Nem volt véletlen, hogy 1844. nyarán Petőfi Sándor kelt 1 védelmére, amikor a Pilvax. kávéház-beli fellépéséről gyalázkodó sorok jelentek meg a Pesti Hírlapban. Később is kiállt mellette, halálát ég' szép költeményben siratta el. — Zenei hagyatékát kik tudjak leginkább hasznosita— írt operát is. de Igazi jelentősége az úgynevezett zenei kisformákban, főleg tánckompozícióban mutatkozik meg. Társastáncai és csárdásai mellett kamarazenei darabjai is értékesek. Virtuóz hegedűst kívánnak! Sajnos azonban zenei hagyatékának csak egy részét adták ki eddig. — Hogyan épül fel a könyv? — Két célt szolgál: jó olvasmányt, pályaképet szerettem volna átnyújtani benne, jegyzetanyaga pedig a további tudományos kutatások segítője lehet. Bónis Ferenc javaslatára a Zeneműkiadó gondo- zásában jelenik meg a közeljövőben. Idézet Bónis Ferenc lektori véleményéből: „ .. .e könyv anyagának felkutatásával, összeállításával Réti Zoltán igen nagy szolgálatot tett nemcsak szűkebb pátriájának és nemcsak a magyar zenetörténeti irodalomnak, hanem a teljes magyar művelődés- történetnek. a teljes magyar kultúrának.” A kiadás előtt álló monográfiát a Magyar Rádió és a Magyar Televízió is felhasználta már. 1973-ban Akit Petőfi búcsúztatott címmel Kerényi Mária készített emlékműsort. Ugyanebben az évben a televízió is megemlékezett Rózsavölgyi Márkról. A műsor zenetörténeti érdekessége: 1839. óta most csendült fel először operájának egyik részlete. Komády Ger- zson és Szelecsényi Norbert előadásában. PÁKOUTZ ISTVÁN: Szinkóp — A könyv nemsokára megjelenik. Lesz-e folylatása. vagy egy időre félreteszi a zenetörténeti kutatást? Nehéz ezt abbahagyni.. Üjabb adatok kerültek felszínre e témáról. Emellett izgatnak más, Nógrád megye zenei múltjával kapcsolatos dolgok. Örömei szerez, kikapcsolódás számomra ez 0 munka, szívesen folytatom. G. Kiss Magdolna A a Igazán nem csoda hogy a másoló cseribarát — szent szöveg ide szent szöveg oda — jól elkerítette a Rézangyal-át mikor a körmére égett gyertyacsonkot odavágta és a lekHsmeretfurdaló sötétben rázendített egy zsolozsmára KAROLYI AMY; Szökés Kétszer tízezer napja készülődöm, nem hagytam pillanatot próbálallanu.l; mint aki folyton ugrani tanul. Javamra vált a rossz, ha repülhetek, ő bennem repül. Hajtóerővé változott belül. Itt az idő, a hely, álsüvítek kék gyűrűiken. Messziről látom piciny önmagam. H’ogy visszatérek, már alig hiszem, EADNAl ISTVÁN: Másodév tűz szerelője vagyok a láng fák között osonó falánk nagy didergető ölelő pára magba szökkenő vetemény szára kétnyári növény termő másodéve ablakon jégvirág fűztől körülvéiv tűz szeretője tűz tűzzel oltalak karod szemfedője tár fölém oltalmat Új könyvek A Kossuth Könyvkiadó újdonsága. A szocializmus politikai gazdaságtana, magyar szerzőkollektíva színvonalas munkája. A szocialista integráció gazdasági mechanizmusa című tanulmánykötet szerzője J. Sz. Sirjajev. Megjelent Patkó Imre: „Szuiperha- 'nlcm” és kisországok című k inyve. Földes Mihály doku- mentumregénye, a Virradat a város peremén az újpesti ellenállási mozgalomnak áíllít emléket. A Népszerű történelem sorozat új kötete Som- lyai Magda: Nagy csaták című könyve, amely hazánk 1914—45-ös eseményeit idézi fel. Az új élet kezdete Magyarországon alcímmel. Örök május címmel színvonalas anto'ógia látott napvilágot, Remete László szerkesztésében; a kötet május elsejét az irodalom és a művészetek tükrében mutatja be. A Szépirodalmi Könyvkiadó most jelentette meg Vészi Endre új regényét, címe Gyerekkel a karján. A kiadó Helikon-szerkesztőségének gondozásában, bibliofil kiadásban jelent meg Mikszáth Kálmán regénye, a Szent Péter esernyője, továbbá Stendhal művei sorozatának 10. kötete, Francia földön címmel. Az Európa Könyvkiadó újdonságai között található Balzac híre® regén3re, a Kurtizánok tündöklése és nyomorúsága, továbbá Margaret Wal8 NÓGRÁD - 1975. április 19., szamba) kér: Szabadulás című regénye. A fasizmus felett aratott győzelem 30. évfordulója alkalmából jelennek meg — a szocialista országokban egyidőban. — A győzelem könyvtára kötetei. Ezek közül az első négy már napvilágot i® látott. Közöttük találjuk Konsztantyin Szimonov nálunk is oly népszerű háborús trilógiáját, A könyvek címe: Élők é® holtak, Nem születtünk katonának. Az utolsó nyár. Ugyancsak ebben a sorozatban látott napvilágot, Jerzy Andrzejewski világhírű regénye (melyből film is készült), a Hamu és gyémánt. A Napjaink költészete sorozat új kötete Miron Bialo- szewski verses könyve, a Micsoda szerencse. A Modern Könyvtár legfrissebb köte'e Ayi Kwei Armah regénye A gzépek még nem születtek meg, Erdős István; Hazatérés — Viszlát, én megyek! — kiáltott' az első lépcsőről Révész a kalauznőnek, s ahogy a híd deszkáira zúgott a vonat, leugrott Szerencsés ugrás volt, alig kellett a normálisnál keményebben lecsapnia a bal Iá-, bét, felső testét hátra dönteni, már érezte, nincs baj, elsuhant mellette az utolsó kocsi. Az ugrást követő rövid vágta lendületével felfutott a gátra, s nekivágott a faluba vezető útnak. Átlátszó volt az éjszaka, doboznyi pa- oírbőröndjével integetett a lába előtt fénylő rétre, mintha moccant volna valami, messze a szilváskert garádjá* nál. Révésznek szökés-barna haja volt, válláig ér-tt göndörsége nem hasonlított a dauerolt, divatos hajdzsungelek- hez. természetes maradt, tisztaságra utalt inkább, mint gondoza Hanságra. Meglengette nagy ívben a „bőröndöt”, aztán forgott vele, mintha szélmalmot akarna hajtani: nem gondolná semmire, mocorogni. mozogni, elterelni a nyűgös, kellemetlen gondolatokat, amelyek törvénvszerű pontossággal tolakszanak elő. amint hetek, hónapok teltével újra és újra hazaér. Az emlékezete csöndes posványát ilyenkor mintha felkavarná egy lapát: a szégyen, a bizonytalanság, a kudarcok megülepedett szemétje szem- magasságba tolul. Elhessegetné ezt a kényszerűséget, felborítaná ezt a sokadszor ugyanilyen nyűgös ismerős helyzetet. Egyszerűen nem akarja megengedni magának azt a luxust, hogy áttekinthető dologként lássa, minősítse élete hosszabb, rövidebb szakaszát, mi történt vele. mit élt át, mit ér... A léc fölött maradást könv- nyű naponta konstatálni, könnyű nyugodtairüresen sóhajtani. úgy néz ki, azért nagyobb baj nem történt, hagyjuk a kínzó nyavalyákat. a dilemmákat holnapra, mindig haln^pra. Ki látja szánalmas vergődését? A tehetetlenségét? Senki nem láthatja. Hát akkor? Minek nyavalyogni? Nyugi! Lehet tovább magasba pofozgatni az önbecsülés kis menedékeit. Senkinek nem juthat eszébe, hogy rosszabb volna másoknál. Tud annyit, mint más, lehet akár optimista is. Tud dolgozni, ha muszáj. jelentős terheket elhord a vállán ahhoz képest, hogv vézna, alacsony, húszévesen ötvennyolc kiló. Általában tehetségesnek tartják, az egyetemen az első vizsga látványos kudarcától eltekintve, egész éven át megfelelőnek. vagy kiválónak minősítették. Vannak barátai ebben a faluban, akik szei-etik. várják maguk közé. Akiknek jó ha közöttük nyüzsög, vannak lányok, akik szívesen összebújnak vele, noha az ismerkedés, az egymás felé mozdulás első időszakának nagyhangú rohamai után. félszeg, ügyetlen a szerelemben. És vannak lányok a barátai ki" sebb-nagyobb szerelmei között is, akik intim pillanatok forróségáiban is tudtára adják a szomszéd pádról, hogy szívesebben ütnének mellette, mint öszöregember mellett. Lajos, Gábor vagy akár Rados mellett, mert nagyon is imponál nekik, hogy egyetemre jár, s ha az istenek is úgy akarják, mérnök lesz belőle néhány esztendő múlva. Ha ilyenkor Rados. Gábor, Öszöregember. vagv Lajos nyomon követik a lányok áruló moccanásait, a kiközösítés sárga-dühös lámpái gyúlnak ki szemükben: még egy lépés, öregfiú. ha- verság ide, haverság oda. úgy tökön rúgunk. hogv arról koldulsz. Vigyázz. Révész, vigyázz! Mert mi nagyon fontosak vagyunk neked. S valóban így van. Az egyetemen vannak srácok akikkel együtt focizik. vannak akikkel együtt jár moziba, színházba. vannak akikkel együtt rajzol, tanul, meccsre megy, sörözni, jó srácok lehetnek. de barátja nem akad közöttük. Egyikkel se tudna úgy beszélni legbensőbb ügyeiről, szerelemről, álmokról, félelemről mint az itthoni srácokkal. A városban töltött napok valahol hamisak lesznek, bizonytalan kimenetelük, mintha minden csakar*