Nógrád. 1975. április (31. évfolyam. 77-100. szám)
1975-04-19 / 91. szám
Műszaki szakember — zenetanár Tiszteletet érdemlő kézjegyek... Kifutó, szegcsomagoló, anyagvizsgáló, ny ersanyagrak - táros, programozó, főművezető, üzemágvezető, gyárrész- legi programos majd azok csoportvezetője. Egy szerény, de sikeres életút felfelé épülő lépcsőfokai ezek. Mert életünk tág lehetőségei kínálják az alkalmat, csak éppen élni kell a lehetőségekkel. Emberi magatartással, szorgalommal, az általános és szakmai műveltség fokozásával alapot kell teremteni a felfelé ívelő tartalmas életútnak. S Füzes Zsigmond, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek kereskedelmi csoportvezetője, végigjárta ezt az életu- tat. Az idő persze közben elment. Most éppen azt várja, hogy egy kerek és tisztes évfordulót ünnepelhessen. »Hamarosan 40 éve lesz annak, hogy átlépte a Salgótarjáni Kohászati Üzemek gyárkapuját. Hogy mi mindent tehet az ember negyven, munkával és szorgalommal teli esztendő alatt? Életének és kiérdemelt munkájának lépcsőfokait egy-egy fontos állomásnak is felfoghatja. Minden új beosztás valami újat követelt Füzes Zsigmondiéi, s ezt rendszerint nyújtotta is önmagából. Az elsők kozott volt, aki beiratkozott a dolgozók gimnáziumába, hogy munkaidő után belső igényből, önmaga szorgalmazza műveltségi szintjét. S, hogy kiművelt, kritikus 'mestere” lett a hengerészszakmának, azt jól jelzi az újítók aranyjelvénye is. Ez egy kicsit azt igényelte, hogy ne csak figyelemmel kísérje a hengerészek igényes munkafázisainak láncolatait, megkövetelje az előírt tech- nalógia pontos betartását, de képes legyen azt megújítani is. Tán 25 éve annak, amikor az első kidolgozott komplett újítást letette az üzem asztalára. Ez 86 ezer forintos megtakarítást jelentett a vállalatnak. Az elsőt követte a többi. Előfordult, hogy más üzemek gondjaira is odafigyelt A kovácsológyárban, vagy 20 évvel ezelőtt feltűnően sok volt a szalagszakadás az ej- tőkalapácsnál. Füzes Zsigmond eltöprengett rajta és megtalálta a megoldást. Nem hiába volt anyagvizsgáló! Megállapította, hogy az alkalmazott lágyacél helyett minőségi acélra van szükség, máris tizedére csökkent a szalagfelhasználás. Saját maga is többre becsüli azt az újítást, amelyik a hengerpalást ésszerű kihasználásával milliós eredményeket hozott. Akkor a hideghengermű régi gépparkját leépítették. A géppark leszűkült. de a megrendelők várták a kohászati üzemek hengereltáruit. Füzes Zsigmond javaslata és közreműködése tette lehetővé, hogy olyan szélességben hengereltek a gépek hengerpalástján, amilyen csak elfért rajta. Ezt a szélességet azután csak hasítani kellett a megfelelő méretre. így előbb három majd öt ágban gyártottak hengereltárut, és sikerült kielégíteni szűkös lehetőségek ellenére a megrendelők tételes igényeit. Aranyjelvényes újítónak lenni annyit jelent, mint észszerű megoldásokkal egymillió forintot meghaladó gazdasági eredményt felmutatni. Füzes Zsigmond újításai bőven egymillió forint fölött kamatoztak. Nem sajnálta rájuk az időt. bár elhivatottsága más oldalról is ugyancsak időigényes. Sokan, ismerik őt a hengermű műszaki szakemberének, de legalább annyian zenetanári tevékenységét teszik első helyre. Művészi tökéllyel kezeli a hegedűt, de mint kürtös i* figyelmet érdemlő eredményeket ér el. Jelenleg a salgótarjáni zeneiskola hegedű és kürt szakos tanára, 24 gyermeket tanít. Az elmúlt 20 év alatt mintegy 150 növendéket segített a zenei élet magasabb szintjére. Növendékei közül ketten megszerezték a művészi címet: Bolyki Dezső jelenleg az országos postászenekar kürtöse, Péter fia pedig a Magyar Rádió zenekarának kürtöseként szerezhet élményt a zenét kedvelő és azért rajongó emberek millióinak. Rajtuk kívül tanítványai közül még öten emelkedtek tanári szintre, akik Szeged. Pécs, Debrecen, Eger és Budapest zenei életét gazdagítják. Egy ember kétsíkú különös kiterjedését ismerhetjük fel Füzes Zsigmondban. S különös értéke, hogy mind a műszaki, mind a zenei pályán tiszteletet érdemlő kézjegyet hagyott maga után. Orosz Bcla Mai tévéajánlatunk 20.23: öreg rabló, nem vén rabló. Szovjet film-vígjáték. Emil Braginszkij és Elgar Rjazanov szerzőpáros írta ennek a mulatságos film vígjátéknak a forgatókönyvét, (ök a szerzői a nagy sikerű Ma éjjel megnősülök című komédiának is, amelyet az elmúlt hetekben sugárzott a televízió.) Két öreg barátról, a nyugdíjba vonulni nem akaró nyomozóról és egy mérnökről szól a film. A mérnök segíteni akar barátjának. Elhatározzák, hogy közösen produkálják az évszázad bűnesetét, — amit természetesen Mjacsikov leplez majd le. El is lopják a múzeumból Rembrandt önarcképét. De legnagyobb ámulatukra a hiány senkinek sem tűnik fel Sőt, amikor másnap a tett színhelyére visszatérnek, már ott lóg a kép helyén a felirat: „restaurálás alatt”. Tettüket újabb próbálkozás követi. Egy pénz beszed ónöt. — akibe Mjacsikov időköz- beoben szerelmes lesz — rabolnak ki. Hogy ennek a rablásnak milyen következményei lesznek, azt már nem áruljuk el. Nézzék meg! Jelenet a „Frédi és Béni...” című amerikai rajzfilmsorozatból. (Televízió április 10., szombat, 20.00 óra) Munkások és a nyelvtanulás írta: Virizlay Gyula, a SZOT titkára F igyelemre rrtóító felhívásit közöiít az Eenperarutó Magazin tavaly novemberi száma. A budapesti Április 4. Gépgyár „Béke” Szocialista Brigádja kulturális vállalásit tett az esapenamtó megtanulására, és más brigádokhoz fordulva javasolta, minél többen csatlakozzanak újszerű kezdeményezésükhöz. Azt hiszem, a művelődéssel foglalkozó szakszervezeti tisztségviselők érdeklődéssel olvasták a felhívást. Többségük jól tudja, hogy az eszperantó mozgalom sok- eok tagja rmndig köröl állt a munkásmozgalomhoz. Ugyanaikkor a munkásmozgalom számtalan harcosa, köztük több mártírunk, szintén lelkes eszperanitisa volt A magyar eszperantó mozgalomban most még nagyobb arányban vesznek részt szervezett dolgozóik. A felszabadulás óta 100 000 eszperantó tankönyvet adtak el. Ez a szám önmagában, is mutatja, hányán kezdték el — és gondolom, sokan be is fejezték — az eszperantó nyelv tanulását. Napjainkban sok minden történik a munkások műveltségének növelése érdekében. A szakszervezeti mozgalom történelmi hivatását teljesíti azzal, hogy segíti a dolgozók művelődési törekvéseit, fölkelti érdeklődésüket, s kibontakoztatja a különféle formákat, amelyek hozzá járulhatnak a szocialista ember- eszmény kialakításához. Ha Ilyen embereket akarunk nevelni, akkor tudatosan törekednünk kell a művelődés iránti igények fölkeltésére, majd a differenciált igények kielégítésére. Azt kívánjuk tehát dolgozó kollektíváinktól, hogy akik még hézagos alapismeretekkel élnek, végezzék el a nyolc általános iskolát, aztán soraikból minél többen kerüljenek esti középiskolába, főiskolákra. Az a célúink, hogy szakmailag is olyan területek felé irányítsuk a dolgozók érdeklődését, ahol egyén és társadalom érdeke találkozik. Azt szeretnénk, ha az emberek érdeklődési körük s terveik szerint művelődnének, mert e belső indíték az a motor, amellyel sikeresebben juthatnak újabb és újabb ismeretek birtokába. A szakszervezeti mozgalom minden területen, a nevelésiben, is csak akkor tud eredményeket elérni, ha törekvései találkoznak a munkások, a dolgozók aktivitásával. Soha nem gondoltunk arra, hogy a munkásműve-, Lód és érdeledben csupán a művelődés néhány ágát népszerűsítsük a szakszervezeti tagság körében. Ez ellenkezne elveinkkel, s az egyének iránt támasztott társadalmi követélménnyel. Mi egvaránt ösztönzünk a továbbtanulásra, az általános és szakműveltség emelésére, a jó könyvek olvasáséra, a jó művészeit megértésére, művelésére, népszerűsítjük a szomszéd országok eredményeit. A munkásművelődés egyik formájának tekintjük az idegen, nyelvek tanulását. Magyar- országon ma százezrek tanulnak más nyelveket (Igaz, a TIT és az üzemi nyelvtanfolyamok hallgatóinak alig 15—20 százaléka munkás.) A szocializmus minden ország munkásosztályának közös eszméje, természetes tehát, hogy az egyes országok munkásai tiszta szívvel segítik egymást. Hogy együttműködhessenek, szót is keli érteniök, a megértés eszköze pedig más népek nyelvének ismerete. Ahhoz azonban, hogy legalább Európáiban, boldogulhassunk oroszul, németül, franciául és angol/ul kellene tudnunk. E nyelvek alapfokon való elsajátítása is reménytelen vállalkozás. Egyetlen nyelv van, az eszperantó, amelyet a világ bármely táján élő munkások is viszonylag könnyen, 4—8 hónapi tanulással elsajátíthatnak a mindennapos kapcsolatokban szükséges beszéd szintjén. Ezért mondhatta róla Jean Jaures, a nagy francia szocialista politikus és történész: „Az eszperantó a demokrácia latinja.” Olyan közös nyelv ez, amelyben kifejeződik az emberekben élő ősi vágy, hogy más népek fiaival is emberhez méltóan válthassanak szót. s így személyesen megismerhessék életüket, gondjaikat. Internacionalista és kulturális jelentősége volna tehát annak, ha a kétkezi emberek, a munkások soraiból, is miinél többen megismernék a nemzetközi n velvet. Ez lehetővé tenné számukra, hogy más országok dolgozóival és m unkásbrigác - jaival közvetlen szakmai és baráti kapcsolatokat találjanak. E nemes kezdeményezés támogatást érdemel. Szakszervezeti bizottságaink — akjte a művelődés sok formáját segítik — ezt a törekvést is karolják föl. Ösztönözzék szocialista brigádjainkat a felhíváshoz való csatlakozásra, a nyelvtanfolyamokkal kapcsolatos problémáikat pedig a Magyar Eszperantó Szövetséggel együttműködve oldják meg. gy ilyen nemes versengés hozzájáruld ^ hat a népek barátságának további erősítéséhez. Azt hiszem, hogy a szakszervezeti bizottságoknak már ezért » támo- gatniok kell e nyelv tanulását, népszerűéite- niiök az Április 4. Gépgyár szocialista brigádjának felhívását, »As BmperenÉa 1975. márciusi. asátmétoiMt megjelent cfldc röviftoVéfle. Művészeti napok a pásztói járásban Ketten továbbjutottak A jubileumi országos műszaki tanulmányi verseny elődöntőjén, melyet a budapesti Egreesy Gábor Finommechanikai és Műszeripari Szakközépiskolában. rendeztek meg, a salgótarjáni Stromfeld Aurél Gépészeti és Gépgyártástechnológiai Szakközép- iskola négy diákja vett részt. Az elméleti és gyakorlati feladatok megoldásából álló •>.- nulmányi verseny döntőjébe ketten jutottak: Trefimann Katalin és Holló György negyedéves gépész szakos hallgatók. Ezzel az eredménynyel egy másik jogot is szereztek: felvételi vizsga nélkül kezdhetik meg tanulmányaikat valamelyik felsőfokú műszaki oktatási intézményben. A jubileumi tanulmányi verseny döntőjét április 28—29' én Pécsett tartják. Járási művészeti napokat rendez május 10—18 között a pásztói Lovász József művelődési központ. A rendezvény- sorozattal kapcsolatos tennivalókról, a program összeállításáról tárgyaltak a napokban a művelődési központ munkatársai és a járás függetlenített intézményeinek vezetői. A művészeti napok programja igen változatosnak, színesnek ígérkezik. Az amatőr művészeti csoportok mellett hivatásos művészek is fellépnek, s a film, az öltözködés, a zeneművészet, az irodalom egyaránt megtalálhatók a rendezvények sorában. Bemutatkozó: többek között a megyei művelődési központ Főnix bábegyüttese, megrendezik az öntevékeny művészeti csoportok járási fesztiválját, hallhatja a közönség Pap József Liszt-zongora- hangversenyét. Nem akkor születtem címmel fiatal fővárosi művészek vallanak az eltelt harminc évről. A felsorolt rendezvények a pásztói művelődési központban zajlanak majd, a járás különböző községeiben pedig előadások, kiállítások rendezésére ismeretterjesztő filmek vetítésére kerül sor. | ŐSZ FERENC: I (Kisregény) 1. Egy szovjet rakéta repült el a Halászbástya felett. Ezalatt lent a Duna-parton becsapódott az akna, pontosan abba a romhalmazba, amely egy hatalmas háztömbből maradt. A ház előtti villamosvágányon felrobbant egy lőszerrel megrakott szerelvény. Ezalatt egy öregasszony elindult, hogy feljelentést tegyen ismeretlen tettesek ellen, akik az óvóhelyen ellopták három üveg áfonya- befőttjét. Aliig lépett azonban ki a kapun, leverte a lábáról egy hatalmas repeszdarab. Szegény, úgyis hiába ment volna: a rendőrség helyén is csak egy romhalmazt talál. Ezalatt a város pesti oldalát már felszabadították a szovjetek és néhány színész megtartotta a béke első színházi előadását. De ezalatt Budán még dúlt a háború és Köpetzy Mihály nyilas ezredes nagy beszédet tartott a testvéreknek, a talaj gyökérről, az élettérről, a Kárpát-Duma Nagyhazáról. A testvérek csak annyit értettek a dumából, hogy győzünk és erre addig ittak, amíg győzték. Ezalatt egy az Orsolya-apácák gimnáziumában nevelkedett úrileány odaadta magát egy fiatal nyilas suhancnak, mert nem akart úgy meghal4 NÖGRÁD — 1975. április T5., szombat ni, hogy ne ismerje meg a szerelmet Ezalatt, ugyanebben a házban, a viceházmester leánya, aki a békében egy Contj út- cal ház bentlakó tagja volt, örök szüzességet fogadott arra az esetre, ha élve megúsz- sza az ostromot. Ezalatt sok vallásos ember hangosan gyalázta az istent, aki ezt a sok szörnyűséget megengedi. Ezalatt sok ateista buzgón imádkozott istenhez, hogy vegye le a keserű poharat. Ezalatt a Budát egyre szorosabban körülzáró gyűrűben a németek reszketve várták a csodafegyvert, a felmentő seregeket és dicső mundérjuk alatt már legtöbben civil ruhát viseltek. Ezalatt Zimka pék a saját háza padlásgerendáinak tüzén megszakítás nélkül sütötte a lisztből, korpából, krumpliból és kukoricából gyúrt kenyeret és pénz nélkül osztogatta, csupán egy-egy imát kért vevőitől. Tette ezt mindaddig, míg a nyilasok el nem vitték az utolsó csepp lisztjét is. Ettől kezdve magának sem sütött többé. Ült a kialudt kemencéi előtt és ekkor döbbent rá, hogy milyen szörnyű a háború. Ezalatt a Prónay-különít- mény tagjai végigjárták a budai házakat, a 16 éves fiúkat is kihajtották a Széna térre és tankcsapdát ásattak velüik. Ezalatt két ismeretlen fiatalember tüzet nyitott a németek lövészárkaira, melyek a budai Duna-parton húzódtak végág. Hat német fizetett életével, kettőjükért. Ezalatt sokan azt találgatták, hogy ha sikerül a németeknek kitartani akkor az angolok vonulnak be Pestre, ami ugyebár mégi6 más, elvégre kultúmépek. Ezalatt nagy szerencse érte a környékbelieket. Egy kenyérrel megrakott német lovas kocsiba belecsapott az akna. A kenyér és a német kocsis nyomtalanul eltűnt, de megmaradt a két friss lótetem, melynek félóra leforgása alatt egy csontját sem találták a helyszínen. Ezalatt egy nagy bajuszos nyilas keretlegény tíz embert kísért a Duna-partra. Lebújt a sétány kőpárkánya mögé és onnan ordította: — Tudtok úszni, kutyák? — majd sziszegve hozzátette: — Én most a fejetek fölé lövök de essetek bele a vízbe. Muszáj lőnöm, mert az a dög Köpetzy figyel. Aki megússza a jeges vizet, ne feledje: Ká- lóai János tizedes vagyok. Szükségem lesz tanúkra... — és felugatott kezében a géppisztoly. Kilencen sebesülés nélkül dőltek a jeges vízbe. A tizedik — egy öreg reszketős zsidó —, sírva mondta: — Nem tudok úszni, vitéz úr! Kálózi egy sorozattal némí- totta el. Aztán felállt, elfelejtette, hogy a pesti oldalon már szovjetek vannak. Egy mesterlövész golyója pontosan a fejébe fúródott. Ezalatt Buda felett megjelent néhány repülő. Vörös ejtőernyőket szórtak le, majd sebesen elszálltak nyugat felé. Az ejtőernyőscsomagok nagy részét a pesti oldalra vitte át a szél. A ládákban lőszer és röpcédulák voltak, melyek tudatták, hogy a szovjet gyűrű áttörése hamarosan várható. A pestiek felettébb örültek az ég ajándékának. mert az ejtőernyők vörös selyméből kitűnő hiútokat szabtak. Ezalatt a pesti oldalon a rommá lőtt kirakatokban élelmes magánvállalkozók melaszt, cipőfűzőt, rózsafűzért; használt ruhákat árultak és megjelentek az első batyuzók. Egy szekér krumpliért egy szekér ruhát vittek. Ezalatt Budán a tyúkszemvágóból lett városparancsnok az ejtőernyővel ledobott láda kitüntetés szétosztásán fáradozott, de a testvérek többre becsültek két ezüstkanalat, mint tíz vaskeresztet. Mindez 1945 januárjában történt... A ház, amelyről e történetben szó lesz, ma is ott áll a budai Duna-parton. A háború sebeit már régen begyógyították rajta. Lakói részben kicserélődtek, meghaltak, vagy nyugalomban megöregedtek A harminc esztendő alatt megfakulnak az emlékek és a tegnapi apró sérelmek már talán fájóbbak, mint ez az őrült néhány hónap. És talán már senki sem gondol Rózsira. Eötvös háziúrék alföldi cselédlányára, e történet hősére... (Folytatjuk)
