Nógrád. 1975. április (31. évfolyam. 77-100. szám)

1975-04-19 / 91. szám

ÖSSZEFOGÁSBÓL - ÓVODA Diósjenőn aligha épült eddig olyan létesítmény, amely­nek annyian és annyira örültek, s amelyért oly sokat tettek, mint az óvoda. Pedig amikor a község vezetői elhatározták, hogy a kát kisebb óvoda helyett egy korszerű, szép otthont teremtenek az apróságoknak, csak a gondok gyűltek. A tágas, egészsé­ges óvoda gondolatát a növekvő igények sugallták. A népe­sedéspolitikai határozat kedvező hatása ugyanis a községben is jól kiérhető. Évente viintegy hatvanra tehető a kismamák, kisbabák száma. S lám, alig telt el egy esztendő, a régi kő­épületet valósággal újjávarázsolták a gépek, a szorgos mun­káskezek. Hogyan csinálták? A községi tanácson azt tették, hogy rangsorolták a ten­nivalókat. A költségvetésből minden lehetséges pénzt az óvo­dára fordítottak, és a megyei tanács mintegy százötezer fo­rinttal segített. így gyűlt össze kétszázötvenezer forint. Az ppület korszerűsítése, a világos, tágas termek, az öltözők, a mosdók, a tálaló, a központi fűtés azonban mintegy másfél miUió forintba került. Honnan vették a többi pénzt? Az apróságokért összefogott az egész község. A szülők, de azok is, akiknek már nincs, vagy még nincs óvodás korú gyermekük, földmunkát végeztek, építőanyagot hordtak, épí­tettek heteken át. A községben tevékenykedő üzemek, válla­latok munkásai, vezetői sem maradtak tétlenek. A Börzsöny­alja Tsz százhúszezer, a VILTESZ Ktsz mintegy ötvennégy­ezer forint értékű munkát végzett az óvodaépítésnél. A szo­cialista brigádok különmunkát vállaltak, s a pénzért játé­kokat vásároltak az apróságoknak. De segített a Börzsöny és Vidéke ÁFÉSZ is. Így történt, hogy a régi, zord kőépület valóságos mese­kastéllyá alakult Diósjenőn. Munkával, szeretettel... öt óvónő foglalkozik az apróságokkal. A tisztaság fél egészség... Jólesik u uzsonna. Beszélünk a szervezésről (2.) „Hás bőrére" szerveznek A Nemzetközi Számítás- technikai Oktatási Központ (SZÁMOK) tanfolyami jelent­kezési lapjaira először csak gumibélyegzővel. majd ké­sőbb nyomdai úton írták rá, hogy „Csatoljon saját címére 2 borítékot”. Ugye milyen egyszerű? Megtakarítja a boríték, a címzés — és ha bélyeget is ragaszt rá a pá­lyázó a felvétel biztosabb reményében — akkor még a postaköltséget is a tanintézet. Miután a módszer bevált, tovább ment a SZÁMOK a „más” költségeinek növelé­sében. Hároméves tanfolya­maira jelentkezőknek minden félév elején személyesen kell beiratkozni, egyébként törlik a hallgatók közül. Az első al­kalommal á személyes megje­lenés érthető, hiszen olyan személyi adatokat kell nyil­vántartásba venni, a csoport- beosztást tisztázni amelyek­hez a személyes jelenlét szükséges. De a további al­kalommal a beiratkozási „já­ték” felesleges. A nyilvántar­tás adatai nem változnak, az utolßö órán közölhető, hogy a következő félév mi­kor kezdődik, esetleg azt is meg lehet kérdezni, hogy ki ez. aki abba szándékszik hagyni a tanulmányokat. Gondolt-e a SZÁMOK arra, hogy a beiratkozási „játék” hány kiesett munkaórát és felesleges utazgatást jelent különösen a vidéki vállalatok dolgozóinak. Az pedig az oktatóközpont figyelmetlenségének rovására írható, hogy a vidéki hallga­tók. vállalatok igényét, kéré­sét figyelmen kívül hagyja és Még nem hallottak játszani a zenekarunkat? Pedig van egy nagyon klassz énekes srácunk. Mindig ad kölcsön, nem iszik, nem dohányzik. A legyet sem bántja, még a tűre sem lépne rá! Igaz, amikor énekel, mintha üveggel csik­landoznának. De azért klassz srác... Megtartjuk... Az or­gonistánk tele van társadalmi munkával: tagdíj, kirándulá­sok, vagyis minden rendez­vényt a nyakába, varrtunk. Természetesen, érthető mó­don arra törekszünk, hogy egyre kevesebbet orgonáljon. Az (üzemméretek megnöve­lése csupán egy lépés, nem több, mint forma, amit tarta­lommal megtölteni aprólékos, hosszadalmas tevékenység. El­sősorban mindenütt ki kell alakítani a téesz hozzáértő, egymással együtt dolgozni tu­dó és akaró vezérkarát. Ha az egyesült téeszek volt veze­tőit gépiesen helyezik új, ve-i zető beosztásokba, akkor ez esetleg egy helyen topogásb eredményez. Ugyancsak na­gyon fontos, hogy egy közös­séggé simuljanak az eltérő ha­gyományokhoz szokott szövet­kezeti gazdák is. Indokolt számolni bizonyos újonnan keletkező belső el­lentmondásokkal. Ha kimond­juk, ha nem, a tény, az tény, marad. A megnagyobbodott, esetleg ezer-kétezer tagú kö­zös gazdaságban a szövetkeze­ti demokrácia gyakorlása — legalábbis látszólag — a ko­rábbinál nehezebben megy. Emberek százaival nem oly egyszerű a. közös dolgokat megbeszélni, és nőhet azok­nak a száma, akik bizonyos döntések súlyát, irányát, vár­ható eredményét már nem is tudják érzékelni. Márpedig demokráoia nélkül szövetke­zet, még a legkiválóbb szak­emberek irányításával sem működhet tartósan jó ered­ménnyel. Mindig elmondjuk, itt is el keli mondani milyen fontos, nincs tekintettel a vonatok érkezésére. Az órákról való késés, hiányzás a tanulás hi­ányosságai a vizsgaeredmé­nyekben. a lemorzsolódásban mérhetők. Kinek érdeke ez? A vállalatnak, aki beiskoláz nem. A hallgatónak, aki időt, pénzt, fáradságot áldoz az új ismeretanyag megszerzéséért nem. Marad a SZÁMOK ta­lán,. hogy több tanfolyamot kelljen indítani, mert ez is egy szempont. A más bőrére szervezés szép páidáit szolgáltatja a Magyar Posta is. Az expressz- levelek díja azért lett maga­sabban megállapítva a normál levelekhez viszonyítva, mert azokat soron kívül kell kézbe­síteni. Amikor az új árakat megszoktuk, akkor kapták a fiókbérlők a felszólítást, írja­nak alá egy nyilatkozatot, hogy az expressz-, valamint az ajánlott leveleket nem kérik kézbesíteni, azokat is posta­fiókjukba kérik. Apropó, fiók­bérlet. Elgondolkoztató, hogy azért, mert a posta a díjsza­básért járó szolgáltatást nem teljesíti (leveleket házhoz nem szállítja ki) különdíjat szed fiókbérlet címén. (Félre­értések elkerülése végett: nem ő fizet, hanem fizettet!) Miután ezt a részt rendbe tette a posta, jöttek a ma­gánlevelezők. Egyre több le­vélszekrényen látható a ra­gasztások nyoma, amely egy kis figyelemfelkeltő ragasztós papírkának a maradványa. Ezen a következő szöveg ol­vasható: „Expresszküldemény érkezett” A posta a nyom­tatványt ügyfeleinek érdeké­ben készítette azzal a cél­No, persze, ha megszállja az ihlet, akkor... Döhát eoért kidobjuk? A szakszó Ionosunk szóba sem jöhet... Éppen most akar józan útra térni. Egyébként, amikor nem iszik, akkor is tehetséges kölyök. Pont most zárnánk ki. ami­kor elvonókúrán van?!... Az­tán itt van a nagybőgősünk — két gyermek szerető édes­anyja. Perstae, csapnivaló a ritmusérzéke, de kérdem én, rávinne valakit a lelkiisme­ret, hogy kizárjuk? Nem küldhetjük ei pont most, ami­kor két édes kisfia sírva ke­hogy a téessJben — bármilyen nagyra nőtt is a gazdaság — betartsák a demokratikus működés „játékszabályait”. Tehát rendszeresen tájékoz­tassák a tagokat, az eldöntés­re váró fő kérdéseket ne csak az összevont és a határoza­tot kimondó küldöttközgyűlé­sen, de az egyes részlegek gyűlésein is beszéljék meg. Ezeken a vezetők legyenek jelen. A bizottságok éljenek, működjének, jelzéseikre a vezérkar figyeljen. Ez azonban önmagában ke- vés. Keresnünk, kutatnunk kell a nagy méreteken belül kibontakoztatható szövetke­zeti demokrácia , új, hatásos formáit, eszközeit. Sajnos, még nem beszéltünk arról, hogy az élet, a gyakprlat, az új módszerek gazdag tárhá­zát vonultatná fel. Kicsit ag­gasztó is, hogy viszonylag mily kevés helyen sorolják at legfontosabb feladatok közé ezek kutatását, kipróbálását Néhány tapasztalat azonban mégis van. Több helyen, azt keresik, hogyan lehetne a nagy egészen belül, kisebb önálló közösségeket alkotni és működtetni. Olyasféle pró­bálkozások ezek, hogy példá­ul a bizottságokat nemcsak feladatokkal, de hatáskörrel is felruházzák. Bisohyos anya­gi kereteket átengednek a bi­zottságoknak és azok dönté­sükről csupán tájékoztatják a zattal, hogyha a kézbesítés megkísérlése eredménytelen volt (elnézést a szakszerű szövegért, de itt hivatalos pontossággal kell fogalmaz­ni), akkor a küldeményt le­vélszekrénybe dobva felhív­ják a figyelmet. A jó szándék megvolt, csak az emberi tényezőt számítá­son kívül hagyták. A kézbe­sítők úgy egyszerűsítették a dolgot, hogy meg sem kísérlik a kézbesítést, azonnal levél- szekrénybe dobják a külde­ményt a cédula felragasztá­sával. Véleményünk szerint a cédu­lát sürgősen meg kell szün­tetni, a kézbesítőket a szol­gáltatás maradéktalan telje­sítésére kell kötelezni. A kézbesítés megkísérlése any- nyit jelent, hogy a lakásaj­tón csenget, és ha nem nyit­nak ajtót, akkor a bejárati ajtó levéíbedobóján dobja be a küldeményt és nem viszi le a földszinten elhelyezett le­vélszekrénybe. Persze ez is olyan, mint a vasárnapi lapok kézbesíté­se. A napilapok oktatnak bennünket olvasókat a posta kötelességére, természetesen az állandó előfizetés remé­nyében, de levélkihordók nem érnek rá újságot olvasni, s így vasárnap is a földszinten a levélszekrénybe dobják, vagy inkább gyömöszölik be az újságot. A más bőrére szervezési erősebb kifejezesse] a szol­gáltatás, illetve a fogyasztó megrövidítésének is szokás nevezni. Kúti István resi az apuciját... Hogy nem tetszik a dobosunk lábmun­kája? Drága barátaim! Szen­tül meg vagyok győződve, hogy ő már régóta a begyünk­ben van..de már csak két éve van a nyugdíjig. Hadd kalapálja le még ezt a kis időt. A humanizmusunkra, s ne a lábmunkájára le­gyünk tekintettel!... Még nem hallották a zene­karunkat? Kérem, hallgassák meg! Most önöknek játszik. Oroszból fordította Saiga Attila vezetőségei, a közgyűlést. Má­sutt a jól elhatárolható ter­melési köröket (állattenyész­tés, vagy csak annak egy-egy ágazata, növénytermesztés, vagy abból csak egy-egy har- tárrész) önállósítják, önelszá­moló, döntési joggal, de egy­ben felelőséggel működő üzemegységet hoznak létre. Ez már szélesedő gyakorlat. Viszonylag kevés helyen gon­dolnak azonban arra, hogyi egy géplánc személyzete, vagy mondj -_k egy broyler-telep nem túl sok dolgozója na­gyon jól körülhatárolható kö­zösség. Miért ne kaphatna egy ilyen viszonylag kicsi közös­ség is, bizonyos fokú gazda­sági és demokratikus önálló­ságot, az ezzel járó döntési joggal, felelősséggel és anyagi előnyökkel, (vagy hátrányok­kal) együtt. Miközben fáradhatatlanul munkálkodunk a szövetkeze­tek megszilárdításán, a kor­szerűség és ezzel együtt a hozamok, valamint a haté­konyság fokozásán, a szövet­kezeti tulajdon erősítésén, nem szabad egy pillanatra seim megfeledkeznünk a szö­vetkezeti demokrácia érvé­nyesítésének, izmosításának egyáltalán nem kicsiny fel­adatáról. A len reneszánsza Napjainkban, a műanyagok térhódításának korában. jól állja a versenyt a természe­tes szálakból készült textília is. Köztük az egyik legnépsze­rűbb, a nedvszívó tulajdonsá­gában páratlan len. Készítenek belőle ágyneműt, abroszt, ru­haanyagot, lakástextíliát. Ru­haszövettől függönyanyagig, nyugágyvászontól tűzoltótöm- lóig, szabó- és kárpitosipari kelléktől a ponyváig seregnyi holmit alakít ki lenből, illetve szintetikával kevert lenből a termékeiről országhatárainkon Dúl is neves magyar lenipar. E textíliák most reneszánszukat élik. Háztartásainkban is jócs­kán elkel belőlük. Konyharu­hának ez a legjobb, s egye­bek mellett a lenlepedőnek sincs párja. Van aki esküszik a Ientörülközöre. Az már napjaink vívmánya; hogy a lent is mint más ter­mészetes szálat, (például a pa­mutot vagy a gyapjút) gyak- ran „ötvözik” különféle szin­tetikával. Például a len—poli­észter nagyszerű párosítás: a természetes szál nedvszívó tu­lajdonságát, kellemes tapintá­sát egyesítik a szintetikákra jellemző tartóssággal. Ilyen összetételű anyagból készül egyebek mellett az 1974-es sze­gedi vásár nagydíjasa, a Szem- oerlen fantázianevű, nagy si* kerű, filmnyomott női ruha­anyag, amely az őszi BNV-n ugyancsak elvitte a pálmát. Szintén a mai kor fejlett technikájának gyümölcse a len úgynevezett nemes kikészítése. A gyártók a kelmét lángálló­vá, vízlepergetővé, szennytaszí- tóvá, kevésbé vagy egyáltalán nem gyűrődővé tudják tenni. Mit kell tudnunk e kelmék rendben tartásáról. A tiszta lenárukat bármilyen mosószer­rel moshatjuk, a fehéreket ki­főzhetjük, fehéríthetjük. A szintetikával kevert szennye­zett anyagok legjobb tisztító- szere a „szintetikus” feliratú mosópor. Ha a lenfonal gyap­júval ötvözött, az anyagot ki­zárólag semleges vegyhatásti mosószerrel tisztítsuk, meri ellenkező esetben kedvelt tex­tíliánk tönkremegy. (cs. b. j.) Díszcserjék a lakásban Az ember siettetni szeretné • természetet. A borult, ködös té­li napok nyomasztó hatását nyi­tó virágokkal szeretné felolda­ni. Már februárban Is tavaszt varázsolhatunk lakásunkba. A haltatott tulipán, Jácint, nár­cisz. evöngvvirág mellett sok cserjénk levágott vesszője is vi- rágoztatható a lakásban. Ezek közé tartozik az aranvvesszó (Forsythia), a som (Cornusl, a szilvarózsa (Prunus), az igazi tázmin (Jasminum) és a barka­füzek (Salix) stb. A hajtatást nem lehet túl ko­rán kezdeni. Lombhullás után a rügyeknek hideghatást kell kan- niok (nyugalmi szakasz). csak azután virágoznak újra. Ez az idő növényfaionkint változó, de ja­nuár elejére általában befejező­dik. Ezután már — tehát nao- lainkban is — nyugodtan vág­hatunk vírágrügyes vesszőket a kertből, vízzel telt edényben széoen kivirágoztathatiuk a la­kásban. Korai haitatásra azonban ma­gunk is előkészíthetjük a ves­szőket. Még lombos állapotban megszedjük őket. levelezzük éa fóliazacskóba csomagolva —t — —5 C’-on 25 napig tároljuk. Ezu­tán hajtatható. Elsősorban a barkafűz. az aranyvessző, a som alkalmas korai hajtatásra. Korai hajtatás esetén, a halta­tás megkezdésekor 12 órán át 30 C®-os vízbe áztassuk a vessző­ket. Később! hajtatásra a fagy­mentes Időben megszedett vesz- szöket fokozatosan szoktassuk a meleghez. A vesszők 80—100 cm hosszúak ler! yenek. A haltatás megkezdésekor állott vízbe rak- iuk a vesszőket és a kórokozók fellépése ellen faszénport szór­junk a tetejére. A hajtaités elősegítésére, a vesz- szők táplálására a vizbe old­junk fel literenként S dkg étke­zési szőlőcukrot vagy közönsé­ges kristálvcukrot. A növénye­ken a vizet 5—6 naponként cse­réljük és mindig vágjunk le a végéből néhány mm-t. A hajta­tás hőmérséklete januárban 20 C®. februárban, rSárcius'San 16— ’.8 C®. Hasonló módon hajtatjuk a gyümölcsfák. (cseresznye, meggy, mandula, őszibarack, al­ma stb.) vesszőjét is. Földeálti Bcla Fodor Béla NÓGRAD = 1975. április 19., szombat M. Zsvanyeclsij: Hallották már a zenekarunkat? Üzemméret és lehetőségek a téeszekben (11.) A szövetkezeti demokrácia új formái

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom