Nógrád. 1975. április (31. évfolyam. 77-100. szám)

1975-04-19 / 91. szám

Új lakások Balassagyarmaton Mezőgazdaságunk fejlesztésének feladatai A z MSZMP Nógrád me­gyei Bizottsága az el­múlt év áprilisában határozatot hozott a kedve­zőtlen adottságú termelőszö­vetkezetek fejlesztésére, mely. nek tapasztalatait a párt me­gyei végrehajtó bizottsága az 1974. december 5‘i határozat alapján a közelmúltban tár­gyalta. .Viszonylag rövid idő elteltével kedvezőek a ta­pasztalatok. Jó irányú aaz­Milyen tényezők játszottak tartalékai vannak a szövetke. közre az eredmények alakulá- zeti tulajdonnak. Ahhoz, hogy sában? az elképzelések mielőbb való­sággá váljanak, az eddigiek- A fejlődés ütemét meghatá- nél korszerűbb, körültekin- rozta a növénytermesztés ked- több, takarékosabb és fegyel- vezöbb szerkezete és magasabb rnezettebb gazdálkodásra van hozamszintje. Az állattenyész- szükség. A termelöszövetkeze- tésben viszont elsősorban a tek nagyarányú egyesülésével mennyiségi előrehaladás a jel- új helyzet állt elő. Ezt kell lemző. A beruházási összegek tartalommal megtölteni, hogy jelentősebb hányadát gépesí- jói szolgálhassák a hatéko- tésre fordították, ugyanakkor nyabb gazdálkodást, mórtéktartóbban építkeztek. A daságpolitikai szemléletvál- megievő állóeszköz-állományt A fejlődés e szakaszán az tozás következett be a me zőgazdasági üzemek vezetői­nek többségénél. Meggyorsult a negyedik ötéves terv cél­korszerűsítették. Sok fiatal család kapott kényelmes otthont az utóbbi esztendőben felépült Nógrádi Sán- dor-lakótelcpen Balassagyarmaton. A gyerekek sem hiányoznak ezekből a szép otthonok­ból, a tavasz eljöttével vidám nevelésükkel, örömükkel töllik be a házak közötti parko­kat — kj — Elénk munka a földeken Teljes erővel dolgoznak a mezőgazdasági gépek a határ­ban országszerte: a szeszélyes időjárás eddig némiképp las­sította a tavasai munkákat, s most pótolják az állami gaz­daságok, szövetkezetek a le­maradást. A kora tavaszi vetések befe­Siígüség a fejlődő államuknak Ukrán vállalatok a múlt évben nagy tételben szállítot­tak Iránnak fúrószivattyúkat, valamint a földgáz- és kő­olajkutatásban alkalmazott mozgó laboratóriumokat. Számos szovjet vállalat gv árt geológiai berendezése­ket az ázsiai, afrikai és latin- amerikai államok megrende­lésére. így például Iránban, Bangladesben, Pakisztánban, Egyiptomban, Afganisztán­ban, Algériában, Kubában és másutt több mint 400 kőolaj", földgáz-, színesfém- és egyéb ásványt lelőhelyet tártak fel szovjet szakemberek. Mongólia tudományos központ/a ' Az UNESCO adatai szerint az ázsiai, afrikai és latin-ame­rikai fejlődő országokban a tudomány felvirágzásához arra van szükség, hogy egy­millió lakosra legalább ezer tudományos dolgozó jusson. Az előrejelzések szerint a fejlődő országok többsége csak 30—40 év múlva éri el ezt az arányt. A Mongol Népköztársaságban azonban már gyakorlatilag megoldó­dott ez a probléma: az ország 1,3 millió fős lakosságára több mint 1200 tudományos dolgozó jut, s közülük mint­egy ötszázan rendelkeznek doktori, vagy kandidátusi címmel. Mongóliának a tudományos dolgozók felkészítésében igen nagy segítséget nyújt a Szov­jetunió, jezddtek, s a burgonya ülte- fejlődtek az őszi kalászosok, tését, a cukorrépa, napraíor- ezért időszerű a vegyszere® ®ó vetését végzik a gazdasá- gyomirtás, s ilyenkor még a gok. A MÉM tájékoztatása zsenge befejezés előtt áll, de szerint az Alföldön előrébb az elmúlt napok viharos síze- járnak ebben a munkában, lej jelentős károkat okoztak mint a Dunántúlon és az a virágba borult őszibarack-, északi megyékben, a gyako- cseresznye- és meggyfákban, ríbb esőzés miatt itt ugyanis Több megyében a szőlőmet- a gépek gyakran nem tudtak széssel is végeztek, a Duna— rámenni a sáros földre. Most,. Tisza közén azonban még a szárazabb napok kedvező most folyik ez a munka, feltételeket teremtettek, hogy A kertészeti növények kö- megiindulhasson a kukorica zül befejezéshez közeledik a vetése is, mintegy másfél mii- hagyma dugványozása, s meg- lió hektáron termesztik a me- gyorsult a karfiol és a ká- zőgazdaságí üzemek idén ezt poszta palántázása. A talaj a fontos takarmánynövényt, víztartalma magas, ezért A korábbá évek hasonló idő- gyorsan fejlődnek az apró nö- szakában ilyenkor már elő- vények. A borsó vetése is be- rébb tartott a kukoricavetés, fejeződött, de a konzervbor- ezért az időjárási lehetőség sót szakaszosan vetik, hogy fokozott kihasználásával se- szedéskor a feldolgozók fo- gítjük elő a munkákat. lyamatosan kaphassák a szál­Az esőzések nyomán sokat lítmányokat. elért eredmények még csak a kezdetet jelentik. Azért is, A jó eredmények ellenére mert tsz-eink nagy része még . nem mindenütt tudtak élni a nem rendelkezik a biztonságos kitűzései valóra váltásának lehetőségekkel. Általában csők- gazdálkodáshoz szükséges olyan üteme. Tervszerűbbé vált a kentek a hozamokban az in- termelési szerkezettel és ala- sazdálkodás, A helyi adott- dokolatlan színvonalbeli kü- pókkal, amelyek lehetővé ten- ságoknak leginkább megfelelő lönbségek, de még mindig szá- nék, hogy egy kedvezőtlen év szerkezeti átalakítást szem mottevőek. Például: akad tsz, hatásait is gond nélkül vészel- előtt tartva, iobban kapcso" ahol az őszi búza hozama 18,1 jék át. hiszen a tavalyi kima­mázsa hektáronként, míg má- gasió eredmények mellett is sutt az átlagtermés eléri az vo]j példa rá: egyes üzemek- 58 mázsát. A burgonyater- ben pénzügyi nehézségek je- mesztés területén a szélső ér- lentkeztek, rendkívül alacsony tékek 82,6 és 300,4 mázsa kó- volt a gazdálkodás színvonala, zött ingadoztak. Hasonló a a, feladatok zöme nem új. helyzet a tejtermelésben, a gyapjú-előállításban. A tömeg- wj' gyik legfontosabb ten. takarmány-termesztésben g J nivaló továbbra is az nincs fejlődés, rendkívül ala- adottságokhoz jobban csony a hozam, mely jóval az igazodó termelési szerkezet ki- országos alatt van. Pedig egy- alakítása, amely a népgazda- értelmű, hogy az állattenyész- sági érdekek megvalósítása tésben az előrelépés fő akadá- mellett elősegíti a rendelke- lya a .megfelelő minőségű és zésre álló belső tartalékok fel­mennyiségű tömegtakarmány tárását és mozgósítását is. Ezt hiánya. kell, hogy szolgálják a takaré­kossági tervek, az üzemfejlesz- A megyei párthatározat rá- tésre kidolgozott programok, mutatott a vezetés színvonalú- amivé! egyre több helyen ren_ nak emelésére, s ezért sokat delkeznek. A fejlesztési eszkö­tettek a termelőszövetkezetek, zök koncentrálása, a meglevő Az eltelt egy év rövid idő, de állóeszközök jobb kihasználá­az egyértelműen helyes szer- sa ma már alapvető, termé­vezeti változások végrehajtá- szetes követelmény, mint sa, a tagság megnyerése és a ahogy továbbra is szem előtt gazdaságok eredményei bizo- kell tartani a szakosításon nyitják: a végrehajtott ká- nyugvó koncentráció előnyeit, dercserék többségében helye- hisz a területi egyesülések nem Fejlődési"*líterr^^megközelFtet” sek vol,tak- Ak<>! a vezetés jelentik feltétlenül a fejlődés te néhány területen pedig színvonalat emelni tudtak, ott egyedüli jarhato útját az az eredményekben is meg­Nem mondhatni állam, a megyei szervek lódtak az üzemek a népgaz­daság főbb előirányzataihoz. A termelési szerkezet ésszerű kialakítása a korábbinál erő­teljesebben tükröződik az idei termelési tervekben. Mezőgazdasági üzemeink tavalyi gazdálkodására a ki­egyensúlyozottság, tervszerű­ség volt a jellemző. Csökke­nő szántóterületen, kevesebb élőmunkával, takarékosabb költségfelhasználással, menv nyiségileg 9 százalékkal ter­meltek többet, mint 1973-ban. így a halmozott termelési ér­tékük megközelítette a két­milliárd forintot. Ezt a mun­katermelékenység lényeges emelésével érték el. Az áru­termelés 15,5 százalékkal nőtt, ugyanakkor a termelési költ­ségek csak 5.2 százalékkal. Minden eddiginél kedvezőb­ben alakult a költségszint Különösen kedvezőtlen pozitív, hogy a adottságú tsz-ek eredményben, például 11.8 szá­zalékkal többet realizáltak az átlagosnál. Másfélszer több jut fejlesztésekre, illetve kö­zel kétszerese a szociális és kul­turális alapokra az 1973. évi­átlagtól nem megfelelő módon nőtt a személyes jövedelem. Mit hoz a holnap Szorospalakon? A környék lakói az 1880- as években szénkibúvásokra akadtak a szorospataki völgyben. Ásóval, kapával a szenet kitermelték. Saját szükségletre hasznosították, vagy eladták a kovácsnak. Az első tárót az Almássy- birtokon 1904-ben nyitották meg. Tehát több mint 70 esztendeje bányásszák a szenet Szorospatakon és környékén. A szénre nagy szükség van. Emiatt a bá­nyatelepet alábányászták. Ennek kedvezőtlen követ­kezménye jelentkezett az elmúlt években. A fabarak­kok, dohos, vizes kolóniái házak még a felszabadulás előtt épültek. Állapotuk rohamosan romlott. E folya­matot gyorsította az alábá- nyászás. Repedezni kezdtek a vályog-, tégla- és kőfalak. Az intézkedés halaszthatat­lanná vált. / — Az 1970-es népszámlá­lás adatai szerint 555-en él­tek 168 lakásban Szorospa­takon — sorolja a tényeket Szabó Nándor, a Nagybáto- nyi nagyközségi Tanács tit­kára. — A lakások korsze­rűtlenek, állaguk romlott. Nem érdemes költeni rájuk. Ezért határoztuk el hosszas vita. körültekintő megfonto­lás után a bányatelep sza­nálását. Ez nem kis gondot jelent. A bányavárosban korszerű, beépített konyha­bútorral. vezetékes vízzel ellátott, közművesített laká­sokat adunk a telepről be­költözőknek. Mindezt szaná­lási terv alapján végezzük. Nincs szó a telep teljes felszámolásáról. Csak azo­kat az épületeket bontják le, amelyek helyreállítása már nem kifizetődő. A. la­kások egy részét nem bá­nyászták alá. Amelyik jó állapotban van. az marad. Azok ’ az idősebb lakók, akik házát szanálják, ám nem szívesen mennének bányavárosba. a telepen olyan épületbe költözhetnek, mely jó állapotban van. A telep felszámolásának folyamata megkezdődött. Az idén 52 család az erdők mélyén megbúvó Szorospa­takról már leköltözött. Szí­vesen változtattak lakóhe­lyet hiszen még rendes ivóvízzel sem rendelkeztek a bányatelepen. Zömmel fiatal családokról van szó. Gyermekeik a jövőben böl­csődébe. óvodába. iskolába járhatnak — korszerű kö­rülmények között. Mindez örvendetes! Am a költözkö­dés' bizonyos ellentmondá­sokat is előidéz. A bánya­városi általános iskolába már több mint 800 gyermek jár. Túlzsúfoltsága fokozó­dik. Délelőtt és délután fo­lyik a tanítás, sőt van olyan meghaladta a fejlődés általá' nos ütemet. A szövetkezeti ^“nbanf°hogy e területen a továbbra is támogatják a ked­lehetőségeket maradéktalanul vezőtlen adottságok között gaz. kihasználták volna, vannak dálkodó termelőszövetkezete­még tartalékaink; 1974-ben két. A népgazdaság jelenlegi csökkent az ösztöndíjasok szá- helyzetében nincs lehetőség ar­ma, több üzemben nem meg- ra> hogy a mezőgazdasági üze­, , felelő a fiatal szakemberekkel mek több támogatást kapja­hez képest Az egy ledolgo ,, wáni.Vnód kevés a szol- nak- Ami viszont van, kon­zolt tízórás munkanapra 107 ™ centráJtabban, céliráAyosab­forint jut, és a kedvezőtlen galah lakas és meg lehetne ^ ^ ja^teni adottságú tsz-ekben is mind- a tervszerűséget Az üzemek össze négy forinttal kevesebb. Abban, hogy termelőszövet- vezetői részéről könnyelműség A 4 5 százalékos növekedés kezeteink jó évet zártak, ben- lenne csak ebben látni az összhangban áll a part elet- ne van a munkásosztály, az előbbrelépés lehetőségét A színvonal-politikájával, s^ tér- egész társadalmunk segítség- termelés anyagi-műszaki bá­meloszovetkezeteink fejlődésé- Ezentúl az eredmények zisának javításához kellő fel­vei. Igaz, néhány helyen az elérésében nagy szerepük volt tételeket túlnyomórészt az üze­nagyobb mértékben, a mezőgazdasági üzemekben meknek saját maguknak kell tevékenykedő szocialista bri- előteremteniük javuló üzem­padoknak. A kollektívák ere- és munkaszervezéssel, a gaz­je ösztönzően hatott a minősé- dálkodás hatékonyságának nö­gi munkára, főszereplőivé vál- velősével, a vezetés színvona­lak a termelésnek. Jelenleg Iának emelésével, a rendelke­tsz-einkben 219 szocialista bri- zésre álló erőforrások célsze­gád, 3354 tag szorgoskodik. Az rű és kamatozó befektetésé­értékelés szerint a felajánlást vei. A területek adottak: a 40—50 százalékkal túlteljesí- szarvasmarha- és juhágazat tik. fejlesztése, a gépesítés, az ipar­szerű termelés, technológia A megyei pártbizottság ta- korszerűsítése, az együttműkö­valy áprilisi határozata szer- dések, kooperációk elősegítése vesen illeszkedik a mezőgaz- mind a termelőszövetkezetek daságunk fejlődésének folya- erősödésének forrásai lehet­matába. Annál is inkább, mert nek. „Források”, amelyeket a megye mezőgazdasagában táplálni kell, hogy azután mé­nem minden kedvező változás ríteni lehessen belőlük, e határozattal kezdődött el, s nem minden probléma és A párt megyei végrehajtó gond csak a határozat végre bizottsága megállapította: az nem hajtására vezethető visz- 1074 áprilisában hozott hatá­sza. A megyei pártbizottság r°zat végrehajtásának egyik határozata amellett, hogy legnagyobb eredménye, hogy hosszú távú útmutatást adott meggyorsult a kedvezőtlen a termelőszövetkezeteknek, el- adottságú üzemek felzárkózása rí m a fl. K ti /A rtrn P V ATI /lOoIrTr/wii, tanulócsoport, amely osz­tállyal sem rendelkezik, te­hát naponta vándorol! Az óvodai ellátásban is várha­tólag fokozódnak a gondok, de a tanács vezetői ezen igyekeznek úrrá lenni. A folyamat az idén to­vább folytatódik. A nyáron várhatólag újabb 52 család költözik a bányatelepről a bányavárosba. A sokgyer­mekes családok még koráb­ban lakáshoz jutnak. A zökkenőmentes lebonyolítás­ban a felvilágosító, meggyő­ző szónak szinte varázsere­je van. Párttaggyűlésen, egyéb rendezvényeken tájé­koztatták a telep lakóit: minden intézkedés az ő ér­deküket szolgálja! Leszják Ferencné, Bakos István és Pintér István tanácstagok sokat tettek azért, hogy a meggyőző szó úrrá legyen a megszokáson. Így ha a köl­tözési folyamat üteme rém lassul az év végére minden érdekelt család leköltözik a bányatelepről. .Szorospatak seanáljásának tapasztalatait a nagyközségi tanács szeptember 8-án megvitatja. Az elkerülhetet­len folyamat tanúlságait csokorba gyűjtik. Mindez az emberért történik: jobban éljen, korszerűbb körülmé­nyek közötti r. !. sősorban Nógrád megye me- a «középmezőnyhöz”, csökkent zőgazdaságának fejlődését a további differenciálódás, gyorsította meg a végrehajtás Ezeknek az üzemeknek sokol- során. dalú fejlesztésével megterem­tődik annak lehetősége, hogy Az eddigiek azt jelzik: jó a_megye gazdasága tovább fej- úton halad a megye mezőgaz- lődjön, s a korábbinál hatéko- dasága. Az idei feladatok sem nyabban szolgálja a népgazda- kisebbek azonban, mint a ta- sa2 előtt álló célok megvalósí- valyiak, vagy az azt megelő- tását, a mezőgazdasági dol- zőek voltak. A IV. ötéves terv Sozók és az egész lakosság előirányzatainak teljesítése életkörülményeinek javulását, mellett már készülni kell az üzemeknek a következő terv­ciklusra, s nem mindegy, hogy miként. Az MSZMP XI. kong­resszusának dokumentumai, a megyei pártértekezlet határo­zata, a rendelkezésre álló kö­zép- és hosszú távú tervek a termelőszövetkezetek számára biztos jövőt mutatnak. A távlatokat tekintve is nagy , fenti célok végrehajtá- /“m sát a területi pártszer­veknek, pártalapszer- vezeteknek a gazdaságszervező munka középpontjába kell ál­lítani. Lipták Sándor. a megyei pártbizottság osztályvezetője NÓGRAD - 1975. április 19., szombat t

Next

/
Oldalképek
Tartalom