Nógrád. 1975. március (31. évfolyam. 51-76. szám)

1975-03-26 / 72. szám

Segítség a pályaválasztáshoz Mai mestermunkák, mai tanulók Á középkorban a céhlegé­nyek egy-egy mester irányítá­sával hosszú ideig tanulmá­nyozták szakmájuk minden csínját-bsínját. Bizonyos idő után „rrtestermunkával” kel­lett számot adni tudásukról. Ezek közül nem egy a mai értelemben is mestermunka, az Iparmsűvészeti Múzeum fél­tett kincsei közé tartozik. Az alkotás öröméről, a szakma alapos ismeretéről és szerete- téről, művészi érzékről tanús­kodik. w Talán meglepődnek a nagy- bátonyi szakmunkástanuló fiatalok, ha mindezt az inté­zetekben nemrég látott kiállí­tással, az Alkotó Ifjúság pá­lyázat „mestermunkáival” ál­lítjuk párhuzamba. De a leg­jobb darabok megérdemlik ezt. Mesterségének címere: . rr a tu Egyszerre ősi és modern minta, kellemes színösszeállí­tás, szép kidolgozás — ez jel­lemzi Kabács Anna III. éves angol női szabó szűrrátétes térítőjét, melyet a legszebb textiles munkának éreztem. Anna Kozárdról jár az in­tézetbe, gyakorlati napokon pedig a Textilipari Vállalat jobbágyi telepére. Vajon a sok buszozás, vonatozás nem rontott az eredményein (né­gyessel jött), és hagy-e időt erre a hobbira? — Meg lehet szokni a bejá­rást. csak persze alkalmazkod­ni kell hozzá: általában le­mondok a késő délutáni, esti rendezvényekről. Ami a tanu­lást illeti: egy gyenge pontom van, a történelem, a többi jól megy. Nemrég a megyei tanulmányi versenyen nyelv­helyességből én szereztem meg az első helyet. A kézimunká- zást régóta kedvelem. A terí­tő ötletét az adta, hogy a lányok sokat dicsérték a ráté- tes mintával díszített válltás­kámat — gondoltam, ehhez hasonlót filcből kellene csi­nálni. térítőnek. Az anyag költségét az iskola fedezte. — Harmadikos vagy. ho­gyan tovább? — Drukkolok egy kicsit a vizsga miatt... De komoly ter­vem az érettségi —, ha Job­bágyiba megyek dolgozni, az üzem támogatja a további tanulást. Szóba jött otthon, 'hogy talán érdemes lenne fel­ső fokon is próbálkozni. De addig még van idő. A szak­mámat nagyon szeretem: le­hetőséget ad arra, hogy kö­vessük a legújabb divatot, megvarrjuk magunknak az egyéniségünkhöz illő ruhada­rabokat. — Milyen a kettő viszonya az iskola szakköreiben? Aki a kérdésre válaszol, valóban „illetékes”. Divéki József, a lakatos és fotószak­kör vezetője, az iskola pálya- választási felelőse. Művészi hajlam és szakmaszeretet — Kiegészítik, felerősítik egymást. Például a lakatos szakkörben műlakatos mun­kákkal, kovácsolással foglal­kozunk, amire az üzemi gya­korlaton kevesebb a lehetőség. A pályaválasztást segítő fény­képeket, diákat a fotósaim készítették. Ezek többsége is árulkodik a szakma szterete- téről. Az intézetet meglátoga- - tó általános iskolások a kiál­lított munkadarabok, termé­kek és a pályázati alkotások mellett ezeket is végignézhet­ték, hogy alaposabban megis­merkedhessenek egy-egy szak­ma lehetőségeivel, Oravecz István elsős eszter­gályos pályaválasztását más tényezők alakították. Bátyja, aki tavaly végzett és az egyetlen kitűnő eredménnyel dicsekedhet az évfolyamból, szintén ezen a területen dol­gozik. A „leg-ek” itt is kísé­rik: a gépüzem legjobban ke­reső ifjú szakmunkása pedig munka jmellett esti középisko­lába is jár. — Ezekben a dolgokban én is szeretnék hasonlítani rá — jegyzi meg. — Mi, az eszter­gályos szakkör tagjai, elsősök vagyuk, pályamunkával még nem indultunk. De év végére tervezzük, hogy rézből egy serleg-sort készítünk. Nem csak a lakatosoknak van le­hetőségük „alkotásra”. szép tárgyak készítésére. A felület megmunkálásával bronzból, rézből, fából mi is sok szépet tudunk csinálni. Jó itt — Bizonyítás volt számom­ra az első félév, és úgy ér­zem, sikerült — mondja Nagy László II. elsős szerkezetla­katos. — Osztálytársaim több­sége Salgótarjánba ment, népszerűbb szakmákat — autó-, csőszerelést — válasz­tottak. Nem bántam meg, hogy erre a kevésbé ismert szakmára jöttem. Sok tárgy­ból jobb eredményt értem el, mint az általános iskolában. Szerettem volna' egy díszasz­talt csinálni én is a pályázat­ra, csak nem sikerült megfe­lelő anyagot szerezni hozzá. Ha jövőre nem kell már Do- rogházáról bejárnom, ha ka­pok kollégiumi helyet, ’szíve­sen lennék énekkaros, szak­körös. Jó itt. G. Kiss Magdolna i krónika Sikerrel zajlott le a közel­múltban az úttörő- és zeneis­kolai zenekarok megyei ta­lálkozója, amely egyben az április 7—10-én Vácott meg­rendezendő országos ifjúsági zenekarok fesztiváljának te­rületi elődöntője volt. Három együttes vett részt a találko­zón. A balassagyarmati ze­neiskolások Händel: Kis szvit­jének előadásával nyitották műsorukat, majd Farkas: Négy tánc a lőcsei Tabulafturás könyvből című művét adták elő. Különösen ez utóbbinak frappáns előadásával értek el megérdemelt sikert. Szépen, kidolgozottan hallhattuk a fesztivál két kötelező műsor­számát, Csajkovszkij karak­terdarabjait és Sugár: Hat kis darab című sorozat kötelező számait. A zenekar az utóbbi években meglepően nagy fej­lődésen ment keresztül, ami elsősorban vezetőkarnagyuk, Réti Zoltán zeneiskolai igaz­gató nevelőmunkáját dicséri. Hangulatos színfoltja volt a hangversenynek a tari úttörők eiterazenekara, a tari úttö­rők Nógrád megyei népdalo­kat, bányászdalokat adtak elő. Vezetőjük Molnár Mihály stí­lusos összeállítása és beta­nító munkája megérdemelt sikert aratott. A salgótarjáni úttörőház zenekara Virág László ve­zényletével Vivaldi: G-dúr szimfóniájával kezdte, majd Bengráf: Négy magyar tán­cát és Ránki: Vonós minia- túrák című művét játszották. Igen szépen sikerült a két kötelező mű, a Csajkovszkij- és Sugár-d'araibok előadása, melyet a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakkö­zépiskola tanáraiból alakult szakzsüri külön kiemelt. A zsűri úgy döntött, hogy megyénket idén a nagy fej­lődést mutató balassagyarmati zeneiskolai zenekar képviseli az országos fesztiválon. Az eredményhez gratulálunk. a fesztiválon való szerepléshez sok sikert kívánunk. X Az Országos Filharmónia harmadik bérleti hangverse­nyén a közelmúltban a sal­gótarjáni városi szimfonikus zenekar neves szovjet hege­dűművésszel, Jean Ter-Mer- gerjannal adott közös műsort. A Beethoven-művekíből ösz­szeállított műsor első száma­ként a Coriolán nyitányt ját­szotta a salgótarjáni' zenekar, mely az est tálául legsikerül­tebb száma volt. Ezután ke­rült sor a D-dúr hegedűver­seny előadására. A kitűnő szovjet hegedűiskola Ter-Mer- gerjan játékán is tükröződött. A biztos hangszerkezelés, a mű tökéletes ismerete, lebi­lincselő technikai probléma- mentesség jellemezte játékát. Igaz, hogy a mű előadása erősen eltért az általunk meg­szokott, kikristályosodott ha­gyományoktól. Sokkal ro- mantikusabban hallottuk a művet tőle, mint alig egy hét­tel korábban Kóté Lászlótól, így a karmesternek, Róna Frigyesnek és a zenekarnak a legnagyobb figyelemmel kel­lett követni a szólista játé­kát. A közös muzsikálás vé­gül is a legteljesebb sikerrel járt, és szép produkciót nyúj­tottak a meglepően nagyszá­mú közönségnek. A hangverseny második fe­lében a zenekar a IV. szim­fóniát adta elő. Ez a mű a hivatásos együtteseket is pró­bára teszi. Ezért értékelhet­jük kellően a salgótarjániak előadását, akik különösen a Scherzo tétel előadásában je­leskedtek. X Bensőséges hangversenyt rendezett a Salgótarjáni Ál­lami Zeneiskola, amikor az intézet volt növendékét, Fü­zes Pétert hívta meg soron következő bérleti hangverse­nyére. Füzesi Péter, kinek édesapja is zeneiskolai ta­nár, zenéi tanulmányait a Salgótarjáni Állami Zeneis­kolában kezdte meg, zongora, cselló és kürt szakon. Itt be­fejezve tanulmányait, a mis­kolci Bartók Béla Zeneművé­szeti Szakközépiskolába ke­rült. majd érettségi után a budapesti Liszt Ferenc Zene­művészeti Főiskolára nyert felvételt, mint kürtezaikos, ez­zel egyidejűleg pedig a csel­ló-tanárképzőn is folytatta tanulmányait, melyen azóta már tanári diplomát is szer­zett. Néhány hét múlva a Zeneakadémia nagytermében ad diplomaszerző hangver­senyt Füzes Péter, mely egy­ben a kürfművészi oklevél megszerzését jelenti. Ezt meg­előzően lépett fel a napokban Salgótarjánban az intézet mai növendékei -előtt, de szép számban jöttek el a hang­versenyre régi! ismerősök, ba­rátok is. Füzes Péter — aki bár ta­nulmányait még nem fejezte be, de máris tagja a Magyar Rádió és Televízió Szimfoni­kus Zenekarának — egy-egy Mozart-, Rossini- és Dukas-mű- vet játszott Különösen, ez utóbbi szerző Villanella című darabja és a Mozart: Kon­zert rondó előadása bizonyí­totta Füzes Péter nagyszerű muzikalitását kitűnő techni­kai felkészültségét. A műsor­ban fellépett Szabó Teréz, a Zeneakadémia IV. éves zongo­raszakos növendéke, aki egyrészt, mint zongorakísérő partner szerepelt, de Mozart- és Chapin-művek előadásával szólistaként is megérdemelt sikert aratott. X A salgótarjáni városi szim­fonikus zenekar az utóbbi években többször bizonyí­totta fejlődését Ennek egyik kézzelfogható eredménye, hogy az Országos Filharmó­nia az együttest ma már nemcsak Nógrád megyében szerepelteti, hanem felkéri megyénk határain túli hang­versenyekre is. Március 19- én Szobon járt az együttes, ahol ifjúsági bérleti hang­versenyen lépett fel a zene­kar. Műsorukon Muszorgszkij: Hovanscsina című operájának előjátéka, Hidas: Preludium és allegro ja, Kodály Háry János című dal játékának ket­tőse, Weiner: Divertimentója és Erkel: Palotása szerepelt —, ez utóbbit a nagy siker miatt meg is kellett ismételni A hangversenyen —, melyet Róna Frigyes vezényelt . — Kocsis Katalin és Berczelly Ferenc énekművészek, a Ma­gyar Állami Operaház ma­gánénekesei működtek köz­éve történt Éjszakai csata a pusztán (Y. r.) így született meg Salgó­tarján felszabadításának a terve. A vállalkozás minde­nekelőtt alapos felderítést, és különleges előkészítést köve­telt. A vezetők és beosztottak szinte éjjel-nappal talpon voltak. Járták a falvakat, ta­nyákat, a megye városait, el­sősorban Salgótarjánt és Lo­soncot. A csetndörség azonban meg­tudta, hogy a partizánok a Kara/ncsból bejártak Losonc­ra. és ezért a hatóságok este hattól reggel hatig kijárási tilalmat rendeltek el. A jár­őröket felhatalmazták arra, hogy minden felszólítás nél­kül lőhetnek azokra, akik megszegik a rendelkezést. A nehéz körülmények el­lenére a nemzeti bizottságot sikerült felkeresni. A kérel­met gyorsan teljesítették: élelemmel és ruhával megra­kott lovas kocsit indítottak útnak a partizántáborba. Vál­lalták, hogy kiiniyomtatják a nógrádi inartizánok által ké­szített röpcédulákat. December harmadik heté­ben egy hatvan főből álló magyar partizánvadász cso- nort érkezett a Somoskőúj- falu-Sátoros közötti • Lakta­nyába. Céljuk az volt hogy a csendőrség segítségével fel­számolják a hegyenben tar­tózkodó t> ar t i zá n csoportokat. A partÍ7ánvadász alakulat tervéről Kovács Kálmán er­dész, pártizáncsoport-vezető tájékoztatta az egység tör­zsét. Ezért Nógrádi Sándor, Karancsberényből ' Abroni- csos-pusztára helyezte át a ha reá 11 áspon tót. A Nógrádi egységhez tar­tozó partizánok létszáma ek­kor már elérte a 300—400 főt. Az egység jelentős terü­letet tartott ellenőrzés alatt. Nógrádi Sándor december 24-én fel d erítőket küldött Salgótarjánba, hogy mérjék fel a városban uralkodó helyzetet. A felderítőket Bár­sony Máté vezette. Láttak, hogy az SS és a tábori-csend­őrök Salgótarjánból Losonc irányába kísérték a munka­szolgálatos ózdi és salgótarjá­ni munkásokat. A városban már teljes volt a zűrzavar, minden a feje tetején állt. A p>artiziäntorzsben — a felderítőik jelentése alaipján — úgy értékelték a helyzetet, hogy készenlétben kell állni, mert lehe'séges Salgótarján \ felszabadítása a munkások és partizánok együttes ere­jével. A harcállásponton gyors intézkedések születtek. Am a legkritikusabb helyzetben a rádió adóvevő-készülék tele­pe kimerült, és ezért egy időre megszűnt a partizánok összeköttetése felettes pa­rancsnokságuk kai. Sandovál Jósé, a híradók parancsnoka hatodmagával hősies vállalkozásra indult. Német katanaruháha öltözve bementek Salgótarjániba .a német ezredparancsnokságra, ahol megkeresték az ügyele­tes tisztet. Azt mondták, hogy a hadosztálytól jöttek, és azt az utasítást kapták, hogy szedjék össze az összes zsebiámpaeiemet, vagy sze­rezzenek akkumulátort, mert azonnal tovább kell vinni. A határozott fellépésre aiz ügye­letes személyesen szedte ösz- sze a körletben található zseblámpaelameket. és át­adta azokat a partizánoknak. A szikratávírót így üzembe helyezték, és az összekötte­tést megteremtették. Az egy­ség szikratávíróján Tanya Szamszomyenko rádiós 1944. december 24-én arról kaioott hírt, hogy „Debrecenben megalakult az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideigle­nes Kormány”. December 27-én, hajnali fél háromkor Veoseklő felől az erdőn keresztül mintegy 400 főnyi német katona tört az Abroncsos-pusztai tanyára. A partizánok a tanya udva­rán vették fel a küzdelmet a németekkel. A csata virrada­tig tartott. A partizánok a németek túlereje miatt kény­telenek voltak a tanyáról — észak felé — a Monosiza- hegység oldalába húzódni. Az elkeseredett harcban a né­metek halottakban szakasz­nyi erőt veszítettek, és szá­mos sebesültjük volt. A par­tizánok közül a fasiszták el­leni ütközetben halt hősi ha­lált Bandúr Árpád, Váláséi« József, Szvetlik Barna, Lapin Sándor, Kálló Gyula. Hónig József, és több olyan, parti­zán, akiknek a neve ismeret-; len. A partizánok visszavonu­lása után a fasiszták megszáll* ták Abroncsos-pusztát, és a puszta lakóin álltak bosszút. Palicsek György lakásán meg­találták a partizánok szikra­távíróját, A huszonkét éve« Szojka Pált a helyszínen agyonlőtték. Az ártatlan« másfél éves Kürti nyák Mari* ka életét kézigránáttal oltot­ták ki. A férfiakat összeszed­ték. és az udvarra terelték, reggel valamennyi ükét mun- keszázadba sorolták. A tanyán és környékén a németek garázdálkodása csakhamar véget'ért. mert a szovjet hadsereg Salgótarjáni irányából felszabadította a területet. December 29-ére virradóra a II. Ukrán Front csapatai elérték a Nógrádi partizánegység vonalát. Test-, vér a testvérrel találkozott. A partizánok munkáját Nógrádi Sándor állomány­gyűlésen értékelte. Köszö. netet mondott a hősi ellen­állásért, és bejelentette az egység feloszlását. (Folytatjuk) Dr. Szomszéd Imre Megyei filmbemutatók Keleti Márton 1952-ben ké­szítette a most felúiításbam látható Erkel című filmet, amely a magyar nemzett opera megteremtőjének. a Himnusz szerzőjének életéről szól. Étikéi Ferenc a roman­tikus magyar operairodalom legnagyobb képviselőié. Mű­veiben —- bár zenei nyelvét verbunkos elemekből fejlesz­ti ki — érezhető az olasz és a francia operazene haitása is. Operaany againak forrása a magyar történelem, a nemze­ti eszmék kifejezésére tö­rekszik. Szereplői a nemzeti múlt hősei, a nép bánatát, elnyomóttságát, örömét, vig- ságát. szerelmét éneklik. Fel­lépése és működése a magvar zeneélet valamennyi terüle­tén korszakos jelentőségű. Etelékére szobrot állítottak fel szülővárosában. Gyuláin, könyvek sora jelent meg éle­téről. munkásságáról. A film­ben alakját a fájdalmasan korán elhunyt, felejthetetlen Pécsi Sándor kelti életre. Mellette Szörényi Éva, Gábor Miklós, Major Tamás. Uray Tivadar és Ajtay Andor lát­szik fontos szerepet. A film részleteket mutat be a Bá- thori Mária, a Hunyadi Lász­ló. a Bánk bán és a Dózsa György című operákból. A részletek előadói operaházunk legkiválóbb énekesei. A Két férfi a városban cí­mű francia—olasz film fősze­repét két nálunk is nafivon népszerű francia színész. Jean Alain Deion és Jean Gabin a Két férfi a városban című film egyik jelenetében. Gabin és Alain Delon iátsz- sza. A Jósé Giovanni rendez­te bűnügyi-lélektani filmdrá­ma egy tízéves börtönbünte­tésből szabadult fiatalember életének újrakezdését beszéli el. A rendező fiimiében a franciaországi büntetöeliárás embertelen mivoltát mutatja be. felveszi a harcot az olvan előítéletekkel, amelyek meg­nehezítik. vagy éppen lehetet­lenné teszik, hogv a bünte­tett előéletű emberek újra beilleszkedhessenek a társa­dalomba. 4 NÓGRÁD — 1975. március 26., szerda 17.39: Hahó, ti fiatalok! Szójáték a cím, lévén a ha- hóti fiatalokról szó a tévé riport fi lm lében. Hahót Zala megyei kisköz­ség, s nevét fiataljai tették is­mertté — lelkes, lendületes munkájúikkal, amiért is Ma- róthy László, a KISZ KB el­ső titkára esvik beszédében megemlítette a hahótiak pél­da iáit. A televízió stábja ezt a pél­Mai tévéajánlatunk dát kívánta részleteiben is megmutatni. Ezért keresték fel a községet, s készítettek klubest keretében zaiiló mű­sort. A klubesten az időseb­bek táncolnak. énekelnek, régi néni hagyományokat ele­venítenek meg. Elhangzik a műsorban a Sági bíróné és az Egy özvegyasszonynak ti­zenkét lánya volt kezdetű nenballada. A fiatalok pedig elmond­ják, amit tettek a falu életé­ért. kulturálódásáért. A ió községi kollektíva helvet, sze­repet biztosít a fiataloknak, a KISZ-szervezetnek — s ők meg is tesznek minden tőlük telhetőt. , A hahóti példa — filmnek is érdekes, kellemes nézni­való. A közkedvelt amerikai szí* nész, Paul Newmgpi nagy fel­tűnést keltett művét, A gam­ma-sugarak hatása a százszor­szépekre címűt az Art Kino közönsége már láthatta. Ez­úttal a „úagymozik” műso­rán találkozhatunk e tiszta eszközökkel készült, kritikus filmmel. Joanme Woodward, a rendező felesége filmbeli ala­kításáért a két évvel ezelőtti cannes-i filmfesztivál legiobb női alakítás díjat kapta. Szerzői film az Art Kino keretén belül előadásra ke­rülő francia film. A bál he­gedűi. Irta, rendezte és az egyik szerepet játssza: Michel Drach. A film érdekes ötlet­tel. a történet a történetben eszközével meséli el a 'kicsit érzelmesre hangolt, de szép. őszinte filmmesét. A gyer­mekkor élményeit, a negyve­nes évek Fmnciaorsaágának világát felelevenítő film nagv sikert aratott hazájában, s a kritikák külön kiemelték Jean-Louis Trintignant es Marie Jósé Nat gazdag érzel­mű. kiváló alakításéit. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom