Nógrád. 1975. március (31. évfolyam. 51-76. szám)
1975-03-29 / 75. szám
ÜLŐIT Az erősítőberendezés utolsó ellenőrzését vészi Csurgai Jenő, » moziüzemi vállalat műszerésze. —bábéi 1. felv. í - AZ újszülött new? — Salgótarjáni November T. Filmszínház. — Tulajdonképpen „ifjabb” -nak kellene mondámmá, hiszen a több mint félévszázados, becsülettel megszolgált városi mozi ubádia lesz. A képletes diskurzust Kiss Imrével, a Nógrád megyei Moziiiaesmj Vállalat igazgatójával folytatjuk, ama örvendetes esemény előzményeként, hogy április 4-én megnyitja kapuit a nagyközönség előtt a megyeszékhely legfrissebb közművelődési intézménye, Salgótarján új büszkesége, Impozkns és tetonsetős pólósa tömb, a garzon- és a csillagházak közötti térségen. Belül csupaüveg-, mánvány- és műanyagfelület, a pénztárfülkétől az előcsarnokon, büfén, ruhatáron át egészen az 503 személyes nézőtérig. — Mit tud ez az „újszülött ?” — kérdezem a vállalat igazgatóját, miközben a helyiségeket szemléljük. lastä hellyel meghaladja az ötszázat. A moziterem hossza 23. szélessége 20, 30 méter. A vetítési távolság 26 méter, az első sor távolsága pedig 9 méter a vászontól. A hatalmas vetítőterembe is beilátogatunk, amelyben már szolgáltatásra készen helyükön állanak a zömök Meopta vetítőgépek, és lámpaházak, melyek majd a műsoranyag szerint normál, taíkarásos, cinemascope vagy panoráma méretben varázsolják elénk a filmeket. Mindezek közül csak a legutóbbi méretjellemzőit említeném: a panoráma alkotásokat 17,2- szer 7,90 méteres képsíkon élvezhetjük. — A vetítés — magyarázza közben Ki6s Imre — automatikus vezérléssel történik. Az üzem közben előforduló esetleges filmszakadás észlelésére külön automata rendszer szolgál, amely diagépen „Türelmet kérünk — filmszakadás” szöveget vetít a vászonra. E felirat megjelenésével egyidőben a lójára ti lámpatesteket is bekapcsolja. A vetítőgépek képélessége a nézőtérről szabályozható. — Gondolom — felel — — Milyenek az új filmszínelsősorban azok érdeklik, ház akusztikai képességei? amikre általában jövendő közönségünk is kíváncsi. Nos, — Az erősítő berendezések néhány jellemző adat: a férő- a panoráma vetítéseknél hely a néhány köteles szolgá- sztereohatást biztosítanak. A vetítővászon mögött öt hang- szórócsoport működik, csoportonként 11 hangszóróval. A mennyezeten 15 hátsó hatású hangszóró működik. Lent, a várócsarnokban, ruhatár és, büfé fogadja a vendégeket, a dohányzás lehetőségéről azonban szemlénk idejéig nem döntött a tűz- r erdészeti hatóság. Bizonyára mindenkit érdekel, lesz-e változás az új filmszínház helyáraiban? — Igen, történik némi módosítás — kapjuk a választ az igazgatótól. A hagyományos filmek helyárai 3-tól 10 forintig terjednek a jelenlegi 2.50—8.50 helyett, a panoráma filmek helyára 5-től 14 forintig lesz. A ruhatár kötelező, és egy forint — Ezek után hallhatnánk-e valamit a műsortervezetből? — Az április 3-i avató ünnepséget követően — amikor meghívottaknak fél 2 órától, a Felszabadítás című szovjet panoráma film harmadik részét vetítjük —, negyedikétől 6-áig immár a város nagy- közönsége délutánonként féL 4-től a Vállald önmagadat című magyar, majd 6 órától, egy műsorban, a Felszabadítás c. film I—II. részét láthatja. Április 7—9 között a nagy érdeklődéssel várt új magyar filmet, a 141 perc a befejezetlen mondatból I—II. részét tekinthetik meg vendégeink. A hónap további részében műsorrendünkön szerepel még a Dal a szerelemről című érdekes japán produkció, felújítjuk felszabadulásunk első filmalkotását, a Valahol Európá- ban-t. majd a Felszabadítás IV.—V. része, a Szerelmem Elektra, a Nem zörög a ha- raszt, s A két amerikai című filmek következnek a hónapban — Utolsó kérdésnek: mit vár az „idősb” November 7- re? Mi lesz a további sorsa? — Az öreg mozi természetesen átadija magát az elmúlásnak. Végelgyengülésben szenved már de vár még rá néhány hét a megszokott óletrendrjébflL Az épületet hatvan napon belül kell átadnunk a városi tanácsnak. Addig nem áll le a vetítés, sőt, premierfilmeket láthat az a közönség is, amely nehezen válik meg a szokott, régi helytől. Mondanom sem kell azonban — fejezte be tájékoztatóját Kiss Imre igazgató —, hogy a régi, és az új között kényelem, kulturáltság, korszerűség, technikái szint tekintetében, hatalmas a minőségi különbség. Nem, lesz nehéz a választóss s ez új filmszínházunk látogatottságában, bizonyára beszédesen mutatkozik majd. (barna.) Négyen egy pokrócon Emlékezés az első óvodára Egy félbe hajtott újság nagyságúra nagyított fényképet nézegetünk. Harminc évvel ezelőtt készült az akkori óvodásokról Kisterenyén. — Ez itt — mutat egy kerek arcú fiúcskára Kaszás Ambrusné — a Pászti Gyuri. Ez a magyar ruhás kislány meg a Fodor Marika, azaz Soós Lajosné, kétgyermekes édesanya. Az amatőr fényképész kissé homályosra sikeredett fotójának ábrándos tekintetű gyermekei felnőtté értek az idők folyamán. Dolgoznak, családanyák és -apák. ök jönnek össze április elején a kisterenyei gimnázium Druzs- ba klubjában baráti beszélgetésre, felidézni a 30 év előtti óvodáskort, elmesélni egymásnak, kivel mi történt azóta, kit, hová vitt az élet forgataga, ki hol és hogyan találta meg helyét a társadalomban. 1945. április 1-ón, amikor a helyi politikai és tömegszervezetek vezetői megszervezték az óvodát, az ország legnyugatibb részén még harcok dúltak. De három nap múlva már az utolsó németet is kiverték hazánkból a felszabadító szovjet harcosok. — Egy elhagyott magánházban rendeztük be az óvodát — emlékezik Kaszás Ambrusné, a kisterenyei általános iskola gondnoka, az első óvoda vezetője. — 35—40 gyerekkel kezdtük a munkát. Azokat a gyerekeket vettük fel, akik otthon mostoha, szegényes körülmények között éltek, vagy akiknek édesapjuk a háború miatt még nem érkezett haza. Egy mondatban I^nin@nádban új drámai, színház nyitotta meg kapuit, amelyet Ifjúsági Drámai Színháznak neveztek el. Vlagyivosztokban megkezdték a Szovjet Tudományos Akadémia távol-keleti tudományos központjának kiépítését. ★ Bőr, réz és más edemektoől álló új mákroműtrágyát dolgoztak kii lett vegyészek, ezzel a műtrágyával jelentősen, növelni lehet a cukorrépa terméshozamát és cukortartalmát. Az óvodában a gyerekek rendszeresen kaptak meleg etelt, pihentek, játszottak, ünnepi műsorokra készültek, szerepeltek. Kovácsolódott a közösség. Nem csoda hát, hogy a községben hamarosan híre ment az óvodának, az ott folyó életről beszélt mindenki. Jöttek is az új jelentkezők, tömegével. Április közepén már 110 gyerek járt az óvodába. — Annyian voltunk, hogy egy pokrócon négy gyereket is el kellett ' helyeznünk a csendes pihenőkor. De ez akkor nem számított Egy dajkánk és egy szakácsnőnk volt. Úgy tudtunk dolgozni, hogy a szülők is, amikor tehették, segítettek. Sokszor maguk mentek el a környező községekbe élelemért, hogy tudjunk valamit főzni a gyerekeknek. Konyhánk változatosságát az jelentette, hogy a savanyú bab után édes babot főztünk. Ma már ez valószínűt! énül távoli, de akkor valóság volt. Az öt-hat éves gyerekek is pucolták a krumplit, csak hogy déli tizenkettőre ebéd legyen. Húst pedig akkor ettünk, amikor a szemben levő hentes, egy nagy gyermekbarát agglegény körmöt és csülköt hozott át a gyerekeknek. Soós Lajosnét lázas munkában találtam otthon. Ünnepi zászlókat varr társadalmi munkában az iskolának. Kissé molett, csupa derűs, mosolygós fiatalasszony. Meglepettsége gyorsan oldódik, szívesen beszél. — Édesapám bányász volt,’ ötünkét nevelt. Az óvoda rendkívül sokat segített rajtunk. Nagyon szerettem odajárni. Mert egymás között voltunk, rengeteget játszottunk, szerepeltünk. — Mire emlékszik akkoriból? — Nem sokra. Arra, hogy nagyon jól éreztem magamat az óvodában. Az öcsém más természetű volt, őt mindig noszogatni kellett az óvodába. Volt ott egy kis sarok, oda akasztottuk fel kampóra, egymás mellé az óvodástáskáinkat. Arra a szép rendre nagyon emlékezem. Már a gyermekben is a rend tisztasága őrződik meg legelevenebben, a háborús zűrzavar és félelmek után a nyugodt emberi élet öröme, boldogsága. A harminc évvel ezelőtt! óvodások április 3-án találkoznak Kisterenyén. Jelen lesznek a találkozón a község mai vezetői is, Jelinek Tibor tanácselnök és Kovács János, a nagyközségi pártbizottság titkára. Makovnyik András egykori óvodás, Rózsahegyi Andrásné nyugdíjas óvónő emlékezik a régiekre. De mindenki őriz valamilyen emléket magában. Ezeket gyűjtik, rakják össze együtt, egyetlen csokorba. Így éltünk egykor, így élünk most, és így élnek a gyermekeink, a ma óvodásai — vetnek számot múlttal, jelennel, jövővel —, akik műsorral köszöntik apáikat és anyáikat, felszabadulásunk évének első óvodásait. Sulyok László 1 Mai tévéajánlatunk ZOM: %A bohóc Sólyom László tévé játéka a bohóc feleségéről szól, aki hajdan maga is fényes cirkuszi csillag volt. Az idős özvegyasszony ma villamost vezet a pesti utcákon, s közben a cirkusz-porondról ábrándozik. Egyszercsak megtudja, hogy Pestre érkezett az a világhírű ügynök —, egykor neves artista —, aki különleges cirkuszi számokat gyűjt új műsorához. A bohóc felesége lázasan készül, hogy bemutassa produkcióját De felesége. egy fatális félreértés köret-: keztében éppen lánya leendő apósa előtt produkálja magát, aki komoly tudós, s gyűlöl minden „léhaságot”. Am nem is volna ez a kis játék igazi bohózat, ha a végén minden jóra nem fordulna. A címszerepben Dayka Margit komédiázik jókedvűen, tehetségesen, a többi címszerepekben Márkus Lászlót Bilicsi Tivadart Schütz Ilát, Körmendi Jánost láthatjuk. Pintér István: FEJEZETEK A MAGYAR FEGYVERES ELLENÁLLÁS TÖRTÉNETÉBŐL 2. A másik Magyarország jelentkezése A független, szabad, demokratikus Magyarországért folyó harc fő erejét a dolgozó nép legjobbjai alkották, élen a Kommunisták Magyar- országi Pártjával. A kommunisták már a háborúba lépés ■előtt, még inkább utána jól látták, hogy a háborúval nemcsak a reakció, hanem a nemzet is elpusztulhat. Mindent félretéve tehát az egész nemzet, valamennyi, a Hitlerrel való háborút elutasító magyar összefogásra szükség van, legyen az akár munkás, paraszt, hivatalnok, burzsuj, vagy birtokos, keresztény vagy zsidó, magyar vagy nem magyar nemzetiségű. Újabb Muhi, Mohács és Trianon elhárítása érdekében a Kommunisták Magyarországi Pártja felhívással fordult a nemzethez, szorgalmazva „az ország szabadságának a megvédése érdekében minden németellenes és haladó politikai erővel való együttműködést”. Hangsúlyozza a felhívás, hogy „az azonos célért felsorakozó erőknek az ország fennállását fenyegető veszély közelségében nem szabad egymást felemészteni- ök. hanem együttműködéssel kölcsönösen erősíteniük kell egymást.” A kommunisták felismerték azt is. hogy e tragikus időszakban. nem elég csak a demokratikus erők számbavé1HÓGRÁD — 1975. március 28., tele, egy második kiadású Márciusi Front megteremtése, hanem az összes Hitler-ellenes erőket tömörítő Nemzeti Har ci Frontra vagy közismer tebb néven Függetlenségi Frontra van szükség. Adódhatnak az ország életében olyan válságok — írták —, amelyek elhárítására „egész széles — mondjuk ki a szót — nemzeti összefogásra van szükség.” Mégpedig olyanra, amilyen az 1848-as szabadság- harcban bontakozott ki, amikor „a nép egyszerre harcolt a haza ezeréves földjéért, s sajátjáért, jobbágytelkének biztosításáért.” Minden kommunistát és a népfront célkitűzéseinek korábban már megnyert hazafit a kommunista párt e feladat valóra váltásának szolgálatába állított. A börtönök, internáló táborok és akasztófák árnyékában szinte ember- feletti energiával láttak hozzá a feladatok megoldásához. Lehetetlennek tűnő helyzetekben, sok esetben az osztályharc túlsó partján állókkal közvetlenül vagy közvetve vitázva érték el, hogy 1941. nyarán a még kevesek által képviselt gondolat 1941. őszére az egész ország németellenes közvéleményét lassan átalakító, és a nemzeti Ö6z- szefogást országos üggyé formáló erővé váljon. Még az e problematikával foglalkozó kutatók számára is szinte rejtély, hogyan vált lehetővé 1941 nyarán: a kommunisták által zászlót bontott nemzeti összefogás politikáját hónapokon keresztül baloldali és németellenes polgári lapok — Népszava, Magyar Nemzet, Szabad Szó, Független. Magyarország. Kis Újság — hasábjain, ha „virágnyelven” is. központi problémaként szerepeltetni. 1941 ószén a kommunisták szorgalmazására már mind többen sürgették, hogy az „elméleti vitát gyakorlati kérdések felé tereljék”. Sürgették a „mi oldalunkon jelentkező erők tömörítését” és „egy új politikai front megalakulását”. 1941. október 6-i Batthyány téri. november 1-i Kerepes úti temetőben lezajlott antifasiszta tüntetés, a közös megnyilatkozások a Népszava karácsonyi számában, a különböző antifasiszta kultúrmegmoz- dulások. ahol ezrek értették meg a József Attilától „kölcsönzött" verssorok időszerűségét és lényegét: Adj emberséget az embernek Adj magyarságot a magyarnak, Hogy mi ne legyünk német gyarmat. Ezek az előadások a nemzeti összefogás politikájának fórumává és a nemzeti függetlenség melletti lelkes politikai demonstrációkká váltak. A fenti előzmények után 1942. tavaszára az antifasiszta erők táborában megértek a feltételek „a cselekvő együttműködésre”. S így februárban a KMP kezdeményezésére megindultak a tárgyalások egy közös szerv létrehozására. 1942. március elején megjelent a Magyar Tör ténelmi Emlékbizottság felhívása. amely közös harcra, a közelgő nemzeti ünnep antifasiszta szellemben való megünneplésére hívott fel. A felhívást aláírók között kommunisták, szociáldemokraták, különböző pártállású újságírók éppúgy megtalálhatók, mint egyes szakszervezeti vezetők, kisgazdapárti politikusok. képviselők vagy művészek. 1942. március 15-én a Pe1 tőfi-szobornál és a környező utcákon lezajlott — a háború alatti legnagyobb — antifasiszta tüntetés a másik Magyarország jelenlétét mutatta, azét a Magyarországét, amely háború helyett békét, fegyverek helyett kenyeret, zsarnokság helyett demokráciát és földet követek A kormány a tüntetés után a kegyetlen megtorlás és a mézesmadzag jól ismert módszeréhez nyúlt. A kommunisták százai kerültek börtönbe és internáló táborba. Rózsa Ferencet. Rezi Károlyt, Schön- herz Zoltánt, Borkanyuk Alexát és még sok más társukat meggyilkolták. A baloldali szociáldemokraták, szakszervezeti vezetők százait frontra küldték, a polgári demokraták pedig állandó rendőri zaklatásoknak voltak kitéve. Azok akik hajlandónak mutatkoztak a Kállay- kormánnyal együttműködni egy eleve kudarcra ítélt „hintapolitikóban”, morzsákat kaptak a kormánytól, hogy azután vele együtt egy országot veszítsenek el. (Folytatjuk)
