Nógrád. 1975. március (31. évfolyam. 51-76. szám)
1975-03-02 / 52. szám
TANÁCSKOZIK A MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLET \__________________________________________________________________ __________________________________ I . A társadalmi viszonyok fejlődése A megye! pártbizottság rendszeresen foglalkozott a társadalompolitikai kérdésekkel. Fokozódott a pártszervezetek, az állami szervek és intézmények, a termelőüzemek és a társadalmi szervezetek törekvése e feladatok megoldására. A közös erőfeszítések eredménye, hogy társadalmi viszonyaink tovább fejlődtek, erősödtek szocialista vonásaik. Növekedett a szocialista tulajdon. Az állami vállalatok termelőalapjai 28, a szövetkezeteké 50 százalékkal gyarapodtak. Folytatódott a szövetkezeti földtulajdon kialakulása. Ma már a szövetkezetek által használt föld 51 százaléka közös tulajdonban van. Az elmúlt négy év alatt folytatódott a megye társadalmi szerkezetének átalakulása. A szocialista építőmunka, az ipar és a mező- gazdaság fejlődésének eredményeként további változások mentek végbe az alapvető osztályok és rétegek egymáshoz való viszonyában és az egyes társadalmi csoportokon belül is. Nőtt a munkások, az értelmiségiek és s nyugdíjasok, csökkent a mezőgazdasági dolgozók száma és aránya. Mérsékelten emelkedett a megyében a lakosság száma, a foglalkoztatottság növekedési üteme pedig lassult t A munkásság helyzete, társadalmi, politikai tevékenysége Tovább erősödött a munkásság meghatározó szerepe a politikai, gazdasági, ideológiai és a kulturális életben, a helyi feladatok kialakításában. Állásfoglalásának, magatartásának jelentős a hatása, tiszteletet és megbecsülést vált ki a lakosság minden rétegében. Példamutatása magával ragadja a megye egész lakosságát Megyénkben jelenleg 73 ezer munkás él, ez az aktív keresők 66 százaléka. A munkásság létszáma az elmúlt években — az iparosítás I és az iparszerkezet átalakulása következtében ! — 6 ezerrel emelkedett. Nőtt a gép- és fém- | feldolgozó, a textil- és az építőiparban foglalkoztatottak aránya, tovább csökkent a szén- bányászatban dolgozók száma. Ennek követ- | keztében megváltozott a munkásság szerke- > zeti összetétele. Ma a 10 kiemelt nagyüzemünkben több mint 20 ezer munkás dolgozik. A munkások körében kedvezően alakult a politikai hangulat. Fejlődésünk ered- I ményeinek, a kommunisták tevékenységének, | példájának döntő hatása van a munkásság ' széles tömegeinek állásfoglalására: helyeslik és támogatják politikánkat. A nagyüzemi munkások döntő szerepet játszanak politikai és gazdasági célkitűzéseink megvalósításában, kezdeményezői a szocialista munkaverseny új formáinak, alapvető erői a szocialista brigádmozgalomnak. A megyei pártbizottság — a X. kongresszus és a KB határozatainak szellemében — megkülönböztetett figyelmet fordított a munkások társadalmi, politikai szerepének fejlesztésére, helyzetének javítására. A központi és helyi intézkedések hatására javult anyagi, szociális és kulturális helyzetük, különösen az utóbbi két évben jelentősen emelkedett jövedelmük. 1973/74-ben 38 ezer munkás részesült béremelésben. Az ipari munkások havi átlagos keresete 1974-ben 17 százalékkal meghaladta az 1972. évit, és néhány nagyüzemben — 1970-hez viszonyítva — a növekedés elérte a 30—35 százalékot. A jövedelmek alakulásában számottevő szerepet kaptak a béren kívüli pénzbeni és egyéb juttatások, többek között a társadalombiztosítási kiadások összege 37 százalékkal emelkedett. A megkülönböztetett gondoskodás eredményeként javult a munkások lakáshelyzete, az új állami lakások 60 százalékát munkások kapták, a munkáslakás-építésl akcióban 800 család jutott új otthonhoz. Emelkedett a munkások politikai, Ideológiai műveltsége. Nőtt érdeklődésük, tájékozottságuk, tovább gyarapodtak ismereteik a hazai társadalmi, politikai, gazdasági és a nemzetközi kérdésekben. Jól segítette politikai, ideológiai ismereteik fejlődését, hogy növekedett részvételük a szervezett politikai oktatásban. A párt tömegpropaganda-tanfolya- main tanuló munkások száma 1200-zal emelkedett, bentlakásos pártiskolai tanfolyamokon — 4 év alatt — több mint 2 ezer munkás tanult. Annak ellenére, hogy erősödtek a kedvező tendenciák, a munkások társadalmi, politikai szerepe még nem bontakozott ki a szükséges és lehetséges méretekben. Elemezte az írásos előterjesztés azokat a gondokat is, amelyek ma még nehezítik ezt a munkát. Többek között az ingázó munkások helyzetét, ez új üzemekben a munkássá válás ellentmondásait. néhány esetben a kedvezőtlen munkafeltételeket, egyes munkásrétegek szakmai és politikai képzettségének fogyatékosságait említette. A szövetkezeti parasztság a szocialista haladás útján A termelyszöve .kezetekben jelenleg 22 ezer t ig és alkalmazott dolgozik. Ez 5 ezerrel kevesebb, mint 1979-ben A termelőszövetkezeti gazdálkodás nagyüzemi és szocialista vonásainak erősödése további változásokat eredmé* nyezett a parasztság társadalmi, gazdasági helyzetében, politikai erkölcsi arculatában, életmódjában. A közös gazdálkodás folyamatában évről évre jobban elsajátítja a korszerű termelési eljárásokat, a fejlett technikát. A szövetkezeti tulajdon erősödése, a növekvő életszínvonal, a szövetkezeti demokrácia hatékonyabb érvényesülése és a pártszervek nevelő munkája egyaránt a parasztság kollektív tulajdonosi szemléletét, a szövetkezetért és a nagyobb közösségért érzett felelősségét, és azt a felfogást erősítette, hogy az ember megítélésének alapja a munka. Kifejezésre jut ez a szocialista brigádmozgalom fejlődésében és a termelőszövetkezeti dolgozók aktív közéleti tevékenységében. A tanácstagok egyötöde termelőszövetkezeti tag. A szövetkezeti parasztok élet- és munka- körülményei egyre közelebb kerülnek a munkásokéhoz. A termelőszövetkezeti tagok magas átlagos életkora azonban nehezíti a szakmai, a politikai és az általános műveltség gyorsabb ütemű emelését. A régi gondolkodásmód. egyes tovább élő lconzervtív hagyományok, előítéletek és a vallás lassítják a szocialista életmód fejlődését, az éle'.célok korszerűsödését. A társadalombiztosítás területén a termelőszövetkezeti tagokat érintő megkülönböztetések feszültségeket okoznak, és kedvezőtlenül befolyásolják a szövetkezetek munkaerő-utánpótlását. Az értelmiség helyzetének alakulása Az értelmiség létszáma 13 százalékkal nőtt a 4 év alatt, és jelenleg meghaladja az 5 ezret. összetétele a megye fejlődésének, szükségletének megfelelően változott. Javultak élet- és munkakörülményei, a pályakezdőké az átlagosnál is jobban. Jelentős szerepe van gazdasági építőmunkánk eredményeiben, a megye gazdasági szerkezetének módosulásában, a termelés, a kultúra, az egészségügy, a közigazgatás fejlődésében. Fejlődésére pozitívan hatott a fokozódó közéleti tevékenység, a kötelezettségek bővülése. Az értelmiség döntő többsége elkötelezte magát a szocializmus mellett, megnövekedett társadalmi felelősséggel él, és aktívan vesz részt a párt politikájának megvalósításában. A korábbinál nagyobb szerepet vállal a társadalmi, politikai szervezetek munkájában is. Vannak azonban olyan értelmiségiek is, akik közömbösek a társadalmi, politikai kérdések iránt, bizonytalanok az ideológiai, világnézeti kérdésekben, sőt időnként a szocializmustól idegen szemlélet és magatartás is előfordul. Egyeseknél szakmai igénytelenség is tapasztalható. Ezek a jelenségek azért érdemelnek figyelmet, mert fékezik az értelmiség társadalmi hivatásának teljesebb kibontakozását. A szocialista nemzeti egység a társadalmi viszonyok fejlődésének talaján tovább erősödött, csökkent a szociális különbség a lakosság egyes rétegei és csoportjai között. A társadalmi, politikai gyakorlat és az eszmei, politikai nevelő munka eredményeként szilárdabb lett megyénk lakosságának elkötelezettsége a szocializmus ügye mellett, fokozódott a közéleti aktivitás. Mindebben szerepe ▼an a megye munkássága és szövetkezeti parasztsága közötti politikai és gazdasági kapcsolatok erősödésének. Érdekeik, élet- és munkakörülményeik, szemléletük és életmódjuk közeledett egymáshoz, együttműködésük sokoldalúbbá vált, a szövetség tartalma gazdagodott. A párt- és társadalmi szervezetek tevékenysége eredményesen segítette elő a közös érdekek tudatosíiását, a részleges érdek- különbségekből és a kölcsönös tájékozatlanságból fakadó átmeneti ellentmondások feloldását. A munkás-paraszt szövetség erősödése kedvező alapot biztosít ahhoz a harchoz, amelyet a munkásosztály vezetésével a lakosság valamennyi rétegének összefogásáért folytatunk szocialista céljaink megvalósítása érdekében. Az ifjúság nevelése A párt ifjúságpolitikai határozatának megvalósításáért pártszervezeteink, az állami _ és társadalmi szervezetek céltudatos erőfeszítéseket tettek. Ennek eredményeként reálisabb az ifjúság helyzetének, magatartásának,^ szerepének megítélése. Fokozódott a felelősség, a gondoskodás az ifjúságért. Javult a fiatalok képviselete a párt-, az állami, a társadalmi szervezetek testületéiben. Kedvezőbbek számukra a munkahelyi feltételek, a lakásviszonyok, a művelődési és a szórakozási lehetőségek. Ugyanakkor fejlődött az ifjúság cselekvő készsége is társadalmi, politikai célkitűzéseink megvalósításáért. Döntő többségük megállja helyét a munkában és a tanulásban. Nőtt érdeklődésük a közösség ügyei, a politikai kérdések iránt, és igényük is a szakmai képzettség, a műveltség, gyarapítására. Közéleti aktivitásuk kibontakozását jól szolgálták a különbőz® ifjúsági fórumok, például a rendszeresen összehívott ifjúsági parlamentek. Az ifjúságpolitikai határozat végrehajtása során azonban csak mérsékelt előrehaladás mutatkozik a fiatalok eszmei-politikai nevelésében. Az erőfeszítések főleg szervezeti és anyagi intézkedésekben jutottak kifejezésre. Nem erősítették eléggé a fiatalok felelősségét saját sorsukért, jövőjükért, nem segítették eléggé eszmei-politikai tisztánlátásukat. A nők helyzete, közéleti szerepe A X. kongresszus által megerősített nőpolitikái határozat végrehajtásának eredményeként számottevő változás következett be a nők életében. Társadalmi fejlődésünk fontos vonása, hogy teljes egyenjogúságuk megvalósítása megyénkben is tudatosan irányítóit, társadalmi üggyé válik. A pártszervek és szervezetek eredményesen segítik, ellenőrzik a nőkről szóló határozat végrehajtását, az állami, társadalmi és gazdasági szervek munkájának koordinálását. A nők munkáját nta jobban becsülik, elismerik. Fokozódó társadalmi szerepüket foglalkoztatásuk növekedése is mutatja. Az ipartelepítés, a rekonstrukciók, s különösen a könnyűipar fejlődésének eredményeként az elmúlt három év alatt 40,6 százalékról 66 százalékra nőtt a dolgozó nők aránya. Politikai, világnézeti nevelésük tudatosabb. A jelentős fejlődés ellenére sem sikerült azonban még a megfelelő szintre emelni a nők általános és szakmai műveltségét. Az iparban, a mezőgazdaságban a dolgozó leányok, asszonyok ’jözött kevés a szakképzett munkás. Társadalmi aktivitásuk fejlődött, bár még jelentős a politikailag közömbös nők száma. Közéleti tevékenységük fokozásában szükség van a „második műszak”, a gyermekneveléssel, a családellátással összefüggő terhek folyamatos csökkentésére Is. Az állami élet és a szocialista demokrácia A pártszervezetek aktívan tevékenykedtek a szocialista demokrácia fejlesztéséért, szélesítéséért. Érvényesülését — a társadalmi élet különböző területein — kedvezően befolyásolta, hogy fejlődött a pártdemokrácia, példamutató volt a párttagság közéleti tevékenysége. Arra törekedtünk, hogy a szocialista demokrácia elvei helyesen érvényesüljenek a gyakorlatban, a jogokkal együtt erősödjön a felelősség, az állampolgári fegyelem is. E munka eredményeként fokozódott a la- kosság társadalmi aktivitása. Különösen * munkahelyi közösségekben bontakozott ki hatékonyan, és a poli: kai, gazdasági, kulturális munka javítását, színvonalának emelését szolgálta. Átmeneti visszaesés után ismét fellendült a településeket fejlesztő társadalmi munka, amely egyre jobban betölti alapvető feladatát: a településfejlesztési és társadalompolitikai célok együttes megvalósítását Az aktivitás egyre fontosabb területe a társadalmi és tömegszervezetekben folyó tevékenység. Megyénk lakosságának egyre nagyobb része dolgozik e területeken, állítja társadalmunk fejlődésének szolgálatába alkotó energiáját A tanácsok munkája A tanácsok a párt politikájának megfelelően, az alkotmány és a tanácstörvény szellemében tevékenykednek. Többségük jól élt a Tnegnövekedett önállósággal, a bővülő hatáskörrel. Következetesebben, eredményesebben dolgoznak a központi célkitűzések megvalósításán is. Munkájukban erősödtek a demokratikus vonások, növekedett a lakosság részvétele a feladatok meghatározásában, végrehajtásában. A társadalmi, gazdasági és más állami szervekkel is javult együttműködésük. 'f Huszonöt éves eredményes munkájuk alapján tanácsaink élvezik a lakosság bizalmát. rA legutóbbi választások során a választópolgárok nagy felelősséggel választották meg a tanácstagokat. Nőtt a testületekben a fizikai dolgozók, a nők és a fiatalok aránya. A tanácstagok testületi munkája és választókerületi tevékenysége tervszerűbb, színvonalasabb lett Aktívan, felelősséggel vették részt a fő feladatok meghatározásában, végrehajtásában. A tisztségviselők és szakigazgatási szervek tevékenységükkel eredményesen szolgálták a testületek munkáját Egyre teljesebben értelmezik és gyakorolják a tanácsok ön- kormányzati funkciójukat is. Tervező munkájuk javult, gazdaságszervező feladataikat összességében eredményesen oldották meg. Célszerűbben használták fel a rendelkezésükre álló anyagi eszközöket is. Az államigazgatási munka hatékonyabbá vált a lakosság ügyeinek intézése szakszerűbb és gyorsabb letf A tanácsok munkájának jelentős fejlődése ellenére a tanácsi munka néhány területen még nem elég hatékony. Nem aknázza ki azokat a lehetőségeket sem, amelyek a gazdasági egységekkel, a társadalmi szervezetekkel való együttműködésben rejlenek — állapította meg többek között a megyei pártbizottság beszámolója. Ezért mindenekelőtt a népképviseleti, az önkormányzati és az államigazgatási munka javítására, a különböző szintű testületek tevékenységének fokozására, a gazdaságszervező munka tervszerűségére és ellenőrzésére, valamint a választók bevonására a döntések előkészítésébe, végrehajtásába és ellenőrzésébe, hívta fel a figyelmet. Az üzemi demokrácia ___ A szocialista demokrácia alapvető terület# az üzemi demokrácia. Az elmúlt négy évben nagy lépést tettünk jelentőségének felismerésében, tisztáztuk fejlesztésének fő irányait. Ennek kedvező hatása fokozatosan érvényesül. Fejlesztése üzemi pártszervezeteink tevékenységében egyre inkább elfoglalja a jelentőségének megfelelő helyet, és nőtt a gazdasági vezetők felelőssége is e tekintetben. Valamennyi üzemben kedvezőbbé váltak a feltételek ahhoz, hogy a politikai, társadalmi szervezetek bekapcsolódjanak az üzemi demokrácia fórumainak fejlesztésébe. Nőtt a dolgozók érdeklődése és igénye is e fórumok tartalmi munkájának javítása iránt. A kezdeti eredmények mellett az üzemi demokrácia fejlesztésének jelentős tartalékai még kiaknázatlanok. A fórumok működésében sok a formális elem, nem szolgálják elég hatékonyan a vezetők és a dolgozók kölcsönös tájékoztatását, a problémák és javaslatok nyílt vitáját. Megfelelő információk hiánya és olykor a vezetők érdektelensége, figyelmetlensége sem ösztönzi a dolgozók kezdeményezéseit. Megyénkben nehezíti az üzemi demokrácia fejlődését, hogy az országos nagyvállalatok részét képező gyárak, gyáregységek nyilvántartási, értékelési rendszere bonyolult, áttekinthetetlen, s ez gátolja a gyors és hiteles tájékoztatást (Folytatás a 3. oldalon) A
