Nógrád. 1975. március (31. évfolyam. 51-76. szám)
1975-03-02 / 52. szám
\ TANÁCSKOZIK A MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLET 11. A gazdaság és (Folytatás a 2. oldalról) A megye gazdasága — a két pártértekezlet között — a párt gazdaságpolitikai célkitűzésének megfelelően fejlődő/, t. Sikeresen halad a negyedik ötéves tervben meghatározott feladatok végrehajtása, Előreláthatólag mintegy 9 milliárd forint beruházás valósul meg, 3.2 milliárddal több, mint az előző tervidőszakban. Gazdaságunkban nagyarányú változás-ment végbe, egyes területeken a tervezettnél gyorsabb ütemű a fejlődés. Korszerűsödött a termelés technológiája, kedvezően változott a gyártmányszerkezet, javult a minőség és a szervezettség. A gazdasági növekedés eredményei alapján jelentősen emelkedett az életszínvonal. Javult a lakosság foglalkoztatottsága, kedvezően változtak az élet- és munkakörülmények, fejlődtek településeink. Á pártszervezetek gazdaságszervező munkája A főbb gazdasági folyamatokat a pártszervek és-szervezetek irányították, szervezték és ellenőrizték. Legfontosabb feladatuknak a negyedik ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítását, a gazdasági szerkezet átalakítását, a gazdálkodás hatékonyságának javítását tekintették. Állástfoglaltak a területüket érintő valamennyi fontosabb gazdaságpolitikai kérdésben. Javult koordinációs tevékenységük. Eredményesebben léptek fel — az egységes szemlélet és cselekvés érdekében —az olyan néze'ek és gyakorlat ellen, amelyek lebecsülik a fejlődést, eredményeinket, elválasztják egymástól a politikai és gazdasági feladatokat, s a lehetőségektől elvonatkoztatott, irreális fogyasztói igényeket táplálnak. A pártszervezetek arra törekedtek, hogy a dolgozók megértsék: a gazdasági szerkezet változása fontos politikai feladat. Bizonyított iák, hogy a termelési szerkezet korszerűsítése, a jobb üzem- és munkaszervezés, a hatékonyabb gazdálkodás, az életszínvonal emelkedésének legfontosabb tartaléka. A gazdásági kérdésekkel differenciáltan foglalkoztak, nagyobb figyelmet fordítottak a határozatok helyi végrehajtására. Pártszerveink tapasztalataikat továbbították az irányító szerveknek, intézkedéseket kezdeményeitek a helyi problémák megoldására. A pártértekezlet elé terjesztett írásos beszámoló ugyanakkor szóvá tette azt is, hogy a gazdaságszervező tevékenység néhány területen elmaradt a növekvő követelményektől. Ezért mindenekelőtt a tervszerűség és a vezetés színvonalának javítására, a belső tartalékok feltárására, valamint a vállalatok és telephelyek közötti kapcsolat erősítésére ösztönözte a pártszerveket, az -alapszervezeteket a megyei pártbizottság. A termelés és a fogyasztás elvének és gyakorlatának összhangját a népgazdasági, a csoport- és az egyéni érdekek körültekintő egyeztetését, a határozatok végrehajtásának még következetesebb ellenőrzését hangsúlyozta végezetül a beszámoló. Az ipar, az építőipar helyzete Ezekután a megyei pártbizottság (rá90s előterjesztése részletesen elemezte a megye iparszerkezetének változását, az ipar, az építőipar helyzetét, eredményeit, a gazdasági hatékonyság alakulását, valamint a szocialista m u nkaverseny-mozgalom szerepét, tudatformáló hatását Az elmúlt négy esztendő alatt gazdaságunkban növekedett az ipar és az építőipar szerepe. A negyedik ötéves terv során — 4,2 milliárd forintos beruházással — tovább fejlődik anyagi-technikai bázisa. A folyamatban levő szerkezeti átalakulás következtében — a kitermelőipar (szénbányászat) részarányának csökkenése mellett —jelentősen megnőtt a feldolgozóipar aránya. A megye legnagyobb iparága ma a gép- és fémtömeg- cikk-dpar. Az új beruházások tovább erősítik építőanyag-iparunk nagy hagyományokkal rendelkező üzemeit, a síküveggyártás fejlesztésével új alapanyagtermelő bázis épül ki. A fejlesztés hatására a megye iparában nőtt a könnyűipar, ezen belül a textilipar aránya. Gyorsult az ipar műszaki fejlődése. A rekonstrukciók — egyre több helyen — új technológia, modem technika bevezetésével jártak. A korszerű energiahordozók alkalmazása — különösen az üveggyártásnál — segítette a termékek minőségének javítását. A rekonstrukciók társadalmi hatása — az üzem- szervezés és a szakmai képzés széles körű kibontakoztatásával — túlnő az1 üzemi kereteken. Az ipar területi elhelyezkedése is kedvezőbb, jobban, egyenletesebben igazodik a meglevő munkaerőbázishoz. A hagyományos ipari centrumok mellett gyorsan nő Balassagyarmat, Pásztó, Szécsény, Rétság és Romhány ipari üzemeinek szerepe. Szaporodott a kis- és középüzemek száma. Az ipari struktúra változására a hagyományos üzemek rekonstrukciója, az új üzemek telepítése és a szénbányászat megváltozott szerepe a jellemző. Az ipar fejlődését alapvetően a hagyományos nagyüzemek határozzák meg. A rekonstrukció és bővítés eredménye, hogy ezekben az üzemekben nőtt legnagyobb mértékben a ternjelés, korszerűsödött a gyártmányszerkezet, csőkként a gazaz életszínvonal daségtalan termékek termelésének aránya. A vállalatok termékei versenyképesek lettek, piaci helyzetük javult. A legnagyobb fejlődés az üveg- és kerámiaipar, valamint a kohászati üzemek területén következett be. A beruházási költségek növekedése miatt a vártnál lassúbb ütemben valósul meg a bányagépgyár rekonstrukciója és elmaradt néhány központilag tervezett beruházás. Az ipartelepítés eredményeként az elmúlt négy évben 13 új üzemben indult meg a termelés. A fűtőberendezések gyára, a rádió- technikai gyár, a kábelgyárr a VEGYÉP- SZER, a textil- és nyomdaipari üzemek új, dinamikusan fejlődő gyáregységek. Ezeket a beruházásokat a 290 millió forintos központi iparfejlesztési alap és a tanácsi fejlesztési támogatás tette lehetővé. Az új üzemek politikai, gazdasági hatása telephelyükön egyre nagyobb. Még most sem tisztázott néhánynak a helyzete, és a tervezett termelést sem érték el mindenhol. A modem csarnokokban viszonylag nagyarányú az elavult gépek száma, hiányzik a műszaki követelményeknek megfelelő korszerű géppark. A szénbányavállalat az energiaszerkezet korszerűsítése, az igények változása miatt jelentősen csökkentette termelését. Harminc aknát zártak be, több mint 8 ezer munkahely szűnt meg. Az ezzel járó feszültségek feloldása nagy erőfeszítéseket igényelt a párt-, állami és gazdasági szervektől. A politikai, a gazdasági, a szociális intézkedések jól szolgálták a vállalat és a dolgozók helyzetének rendezését. A kialakított melléküzemek — sokrétű. tevékenységük és korszerűtlen műszaki berendezéseik ellenére — segítették a foglalkoztatási problémák enyhítését. A megváltozott energiahelyzet hosszabb távon szükségessé tette a vállalat jelenlegi széntermelését. A műszaki színvonal, a feltárási, elő- vájási munkák lemaradása azonban már ma is hátráltatja a hatékonyabb munkát és a tervek teljesítését. A megye szocialista iparának termelési értéke — a nagyarányú szerkezeti változás miatt — 1970. és 1972 között nem növekedett A termelési szint 1973-ban 6,4 százalékkal volt nagyobb az előző évinél, 1974-ben pedig 7,1 százalékkal. A termelést meghaladó mértékben nőtt elsősorban a szocialista országokba irányuló export Nagyüzemeinknél — viszonylag rövid idő alatt — átalakult a gyártmányszerkezet, a termékek korszerűbbek lettek- A korábbi műszaki-technológiai lemaradásuk mérséklődött A termelés gyorsabb emelkedését aaonbfln nehézségek és fogyatékosságok fékezik. Helyenként még nem alakult ki a piac igényeinek megfelelő profil, rendezetlenek a kooperációs kapcsolatok, az anyagellátás és a szállítás nem mindig folyamatos. Néhány üzemben nem fordítottak kellő gondot a minőségi követelményekre. A szervezetlenség is kedvezőtlenül hatott a folyamatos munkára, a munkafegyelemre, a teljesítményekre. Az építőipari üzemek termelése a tervidőszakban folyó áron 33,6 százalékkal emelkedett. Az eredmények alapját az üzemfejlesztés, a termelékenység javítása, a korszerűbb technológia alkalmazása és a 900 fős létszámnövekedés képezte. Az építőipar fejlődése és az építési igények korlátozása az elmúlt években egyensúlyt teremtettek a beruházásoknál! Hitnek következményeként legfontosabb ipari létesítményeink általában határidőre elkészülnek. Aa állami vállalatok mellett, a szövetkezeti és egyéb új építőipari szervezetek egyre tevékenyebbek a fejlesztési feladatok megvalósításában. Stabilizálódott törzsgárdájuk is. Az állami építőipari vállalatok a fejlődés ellenére nem elég körültekintőek az építési szervezés ütemességében és a vállalkozási, a szerződési fegyelem betartásában. A települések fejlesztésével együttjáró kommunális, kulturális létesítmények építését — elsősorban az alacsonyabb jövedelmezőségük, másrészt az igényesebb munkaszervezés miatt — nem szívesen vállalják. E területen jelentős az elmaradás. Nem javult kellő mértékben a vállalati munkafegyelem, a szervezettség és a vezetés színvonala sem. A megyei tervező- és beruházó vállalatok tevékenysége nem fejlődött a kívánt mértékben. A mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és az élelmiszeripar Az elmúlt négy év a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok eddigi tevékenységének legeredményesebb időszaka volt. Mezőgazdasági üzemeink folytatták a korábban megkezdett. az adottságoknak jobban megfelelő termelési szerkezet kialakítását és a szakosodást. Ez tervszerűbb termelésfejlesztéssel és intenzívebb gazdálkodással párosult. Fejlesztésre 1,4 milliárd forintot fordítottak a gazdaságok, nőtt az állóeszköz-állomány értéke, javult az észközellátottság. Különösen a gépi beruházások aránya emelkedett, a mezőgazdaságban is megjelentek a komplex gépsorok. Az épületberuházásokat elsősorban az új, szakosított állattartótelepek és a meglevő épületek rekonstrukciója jelentette. A gazdaságok középtávú terveiket teljesítették, több területen túlteljesítették. A halmozott termelési érték 1974-ben meghaladta a 2 milliárd forintot. A termelés a tervezett 2—3 százalék helyett átlagosan 6—7 százalékkal emelkedett. Ezt az eredményt termelékenyebb munkával, csökkenő földterületen, alacsonyabb tag- és alkalmazotti létszámmal érték el. A mezőgazdaság négyéves fejlődése azért is figyelemre méltó, mert termelőegységeink mintegy kétharmada kedvezőtlen adottságú. Ezekben a gazdaságokban az átlagosnál lényegesen magasabbak a költségek, a nyereség viszonylag alacsony. A gazdaságok nagyobb része saját erejéből képtelen a biztonságos gazdálkodáshoz szükséges tartalékolásra. A tervidőszak első felében jelentős volt a veszteséges egységek száma (évente 10—12 tsz került szanálásra). A pénzügyi egyensúlyt a jelentős állami támogatással, az adottságokhoz jobban igazodó termelési szerkezettel, az egyre javuló gazdálkodóssal is csak részben sikerült megteremteni. Az elmúlt években meggyorsult a termelőszövetkezetek egyesülése. A folyamat alapját az a felismerés képezte, hogy a kis területű gazdaságokban korlátozottak a korszerűbb termelőeszközök alkalmazásának lehetőségei. Az egyesülések eredményeképpen — 1970 és 1975 között — a termelőszövetkezetek száma 77-ről 50-re, az állami gazdaságoké 6-ról 3-ra csökkent, és 1120 hektárról 1663 hektárra nőtt a gazdaságok átlagos szántóterülete. A racionálisabb gazdálkodás érdekében megindult a művelhető földterületek előnyösebb hasznosítása- A mezőgazdaság anyagi-technikai bázisának gyorsabb fejlesztése növelte a társulások szerepét. A gazdaságok többsége egyre jobban felismerte ennek fontosságát A kibontakozó kedvező folyamatot azonban akadályozza, hogy a vezetők egy része a társulást csupán a csoportérdekek szempontjából ítéli meg. Ezután a beszámoló részletesen elemezte'» mezőgazdasági ágazatok, a növénytermesztés és az állattenyésztés fejlesztését, a mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenységét, a háztáji és a kisegítő gazdaságok szerepét, az erdőgazdaság gyarapodását, valamint az élelmiszeripar helyzetét. A növénytermesztés és az állattenyésztés fejlesztésére a korszerűsítés, az intenzívebb munka, az erőteljes szakosodás volt a jellemző. Hatásuk a hozamok emelkedésében jelentkezik. Ez, valamint az élelmiszeriparban végrehajtott rekonstrukció eredményezte, hogy a városokban és a nagyobb településeken megoldódott a tejellátás, javult a kenyér-, és a húsellátás is. Am a jelentős fejlesztéssel sem sikerült biztosítani néhány élelmiszerből az ellátás folyamatosságát és a megfelelő választékot, különösen a kisebb településeken. Mindez változatlanul felveti a háztáji és a kisegítő gazdaságok termelésének ösztönzését, mindenekelőtt az ellátás folyamatos javítása szempontjából. Eredményes volt a mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenysége is. bár az erőforrások és az igényelhető támogatás hatékonyabb felhasználása e tevékenység fejlesztésének további lehetőségeit kínálja, elsősorban a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetekben. Az állami erdőgazdaság munkája ugyancsak javult az elmúlt években. Az erdőgazdálkodás, a -telepítés és a fafeldolgozás mértéke számottevően gyarapodott A pártértekezlet beszámolója gondos helyzetelemzés után szabta meg a mezőgazdasági üzemek soron következő feladatait. £zek többek között: az adottságokhoz még jobban igazodó termelési szerkezet kialakítása, a racionális földhasznosítás, az iparszerű termelési rendszerek kialakítása. Továbbra is a megkezdett szakosodási folyamatok folytatására, társulások létrehozására ösztönözte a gazdaságokat. Ugyanakkor felhívta a figyelmet a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek az eddiginél hatékonyabb segítésére, szilárdítására. A szállítás, a hírközlés, a kereskedelem és a szolgáltatás A szállítás, a hírközlés, a kereskedelem és a szolgáltatás helyzetéről szólva megállapítást nyert, hogy a szállítás és a kereskedelem a korábbinál magasabb színvonalon elégítette ki a lakosság és a termálok igényeit, bővült a szolgáltatás, A közlekedés fejlesztésére mintegy 800 millió forintot fordítanak a megyében, amelynek eredménye az úthálózat, a teher- és személyszállító járműpark korszerűsítésében jelentkezik. Tovább folytatódik a vasúti berendezések rekonstrukciója is. A hírközlés fejlődése azonban csak minimális volt, és a jelenlegi állapotok gátolják a megfelelő, folyamatos, gyors információcserét. A kereskedelem fejlesztése ugyancsak egyenletesen történt a tervidőszakban, összesen mintegy 150 milliós beruházás valósult meg, amely több mint 100 új kereskedelmi egység megnyitását, a bolthálózat korszerűsítését, az ellátás további javítását teszi lehetővé. A lakossági Szolgáltatás esetében viszont csak mérsékelt javulásról adott számot a pártbizottság. A szolgáltatás szerkezete azonban korszerűvé vált, különösen a gépjármű- és a háztartásigép-javítás, a mosás és a vegytisz- títás hálózata bővült. Megemlítette a beszámoló, hogy az állami vállalatok mellett a kisiparosok és a kiskereskedők szolgáltató- tevékenysége is jelentős. A további feladatokról szólva a közúti személy- és teherszállítás korszerűsítését, a vasúti berendezések felújítását, a hírközlés fejlesztését, a szolgáltatás erőteljesebb javítását hangsúlyozta az írásos előterjesztés. Településfejlesztés Településeink — mindenekelőtt a városok és a járási székhelyek — tovább fejlődtek. Erre a célra 1,8 milliárd forintot fordítanak a tanácsok. A differenciált fejlesztés eredKűlfődl megrendelők Igényeit it kivólóon elégíti ki a VEGYÉPSZER salgótarjáni gyáregysége. A Szovjetunióba, műszaki berendezések irányításához szükséges vezérlőpultokat szállítanak, melyek szerelését az újonnan letelepedett gyár szocialista brigádjai végzik ménye, hogy csökkent az eHátásbefl különbség az azonos szerepkörű települések között. Az anyagi erőforrások — bár a tervezett öszr szeget túlhaladják — nem teszik lehetővé mindenütt a jogos igények kielégítését A lakásépítési tervünket túlteljesítjük, öt év alatt mintegy 9700 lakás épül, ebből 4500 többszintes lakóház. A lakásépítés üteme különösen a két városban gyorsult meg. A tervidőszak alatt a lakásépítés költségei jelentősen emelkedtek. Ez részben azzal magyarázható, hogy kimerültek az olcsóbb helyi anyagkészletek, az építkezéseken korszerűbb — egyben drágább — építési módszereket alkalmaztak, ezenkívül növekedtek az anyagárak is. Megkezdődött, illetve folytatódott Salgótarján, Balassagyarmat, Nagybátony és Kiste- renye közműhálózatánál^ rekonstrukciója, bővítése, építése. Terv szerint épül a regionális vízmű II. lépcsője. Társulásos alapon öt törpe vízmű készült el. A további tíz építését* szűkös viznyerési lehetőségek és a megnövekedett költségek késleltetik. A nagyobb mér-; tékű közműfejlesztéssel is csak korábbi elmaradásunkat sikerül mérsékelni. Salgótarján távfűtése — a hiányzó tartalékkapacitás miatt — továbbra sem megnyugtató. Ahogy a megyei pártbizottság beszámolója megállapította, közintézményekben, közhasznú létesítményekben is gazdagabbak lettek településeink az elmúlt négy év alatt. Nagyrészt vállalati támogatással és társadalmi ösz- szefogással a tervezettnél több óvoda épült fel. Bővült az általános iskolai tantermek száma, elkészül nyolc községi művelődési c* t- hon, felépült a TIT-székház, a balassagyarmati középiskolai kollégium, műhelyterem és a sportcsarnok, Rétságon a művelődési központ. A zeneiskola épületében megkezdte működését megyénk egyetlen felsőfokú inbézmé(Folytatás a 4. oldalon) *
