Nógrád. 1975. március (31. évfolyam. 51-76. szám)

1975-03-02 / 52. szám

( 1'^ \ nilcoto politikai légkör, kiegyensúlyozott fejlődés Szombaton Salgótarjánban, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának székházában megkezdte munkáját a megyei pártértekezlet. Részt vett a nógrádi kommunisták tanácsko. zásán Brutyó János, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, megyénk országgyűlési képvi­selője és Jakab Sándor, a Központi Bizottság tagja, a KB párt- és tömegszervezetek osz­tályának vezetője. Mellettük az‘ elnökségben foglalt helyet Balogh László, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek művezetője, dr. Boros Sándor, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságá­nak titkára, Devcsics Miklós, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára, Céczi Já­nos, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára, Gubó Erzsébet, a Nógrád me­gyei Textilipari Vállalat balassagyarmati telepének varrónője, Hoffer István, a Nógrád me. gyei Tanács elnöke, Matúz József, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára, Orosz Jánosné, a nagybátonyi gépüzem villanyszerelője, Ozsvárt József, az MSZMP Salgótarjáni városi Bizottságának első titkára, Pothornik József, az MSZMP Központi Bizottságának tag. ja, nyugdíjas, Tőzsér K. János nyugdíjas. A megye több mint hatszáz pártalapszervezetének mintegy húszezer tagját képviselő küldöttek, a kétnapos tanácskozás során megvitatják a X. pártkongresszus határozatainak végrehajtását, Nógrád megye négyéves fejlődését. Összegezik a XI. kongresszus doku­mentumai, az irányelvek és a szervezeti szabályzat vitájának megyei tapasztalatait és meg­választják a megyei pártbizottságot. A pártértekezlet elnökének, a pártértekezlet munkabizottságának - a jelölő, a mandá- tumvizsgáló és a szavazatszedő bizottság megválasztása után dr. Boros Sándor elnökleté­vel megkezdődött a tanácskozás. Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRAD A Z MSZMP NOGRÁO MEGYEI BlZOTTS AGA ES a MEGYE! 7 AM ACS LAPJA XXXI. ÉVF. 52. SZÁM ARA: 1 FORINT OT5. MÁRCIUS 2., VASÁRNAP Géczi János vitaindító előadása A pártértekezileten Géczi János, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára mondott szóbeli vitaindító előadást a XI. kongresszus megyei előkészületeiről, a X. pártkongresszus, az 1970-es megyei pártérte- kezlet határozatainak végrehajtásáról. Elöl­járójában megállapította, hogy megyénkben a politikai helyzet kedvező, a párttagság eszmei, politikai egysége, aktivitása tovább erősödött a kongresszusi készülődés során. A kommunisták magukénak vallják a párt poli­tikáját, készek cselekvőén részt venni a po­litika végrehajtásában- A munkások, a ter­melőszövetkezeti parasztok, az értelmiségi dolgozók bíznak a pártban, a párt kipróbált marxista—leninista politikájában, mert az jól szolgálja a szocialista építés ügyét, a dol­gozók érdekeit, népünk boldogulását. EGYETÉRTÉS ÉS CSELEKVŐ AKTIVITÁS Az egyetértés tettekben is kifejezésre jut Jól példázza ezt á XI. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának harmincéves év­fordulójának tiszteletére kibontakozott mun­kaverseny, améLy széles tömegmozgalommá vált és új lendületet adott a dolgozók kez­deményező készségének, alkotó kedvének. Jelentős munkasikerek születtek, amelyek elősegítették az 1974. évi tervek teljesítését. Értékesek azok az eredmények is, amelyeket a közösségi élet fejlesztésében, a tanulásban, az életmód szocialista vonásainak erősítésé­ben értek éL a kollektívák. A versenyvállalások teljesítésében a nagy­üzemi munkások, munkásközösségek járnak az élen. A tíz legjelentősebb üzemünkben a verseny eredménye: több mint százmillió fo­rint értékű többlettermék. Fokozódott az anyag- és energiatakarékosság, a korábbinál jobban kihasználták a termelőkapacitásokat, több és jelentősebb újítást nyújtottak be. Erősödött a vállalati kollektívák felelőssége üzemük jövőjéért. A kongresszusi és a fel- szabadulási versenymozgalom adott nagyobb lendületet a szocialista, munkaversenynek a mezőgazdaságban is. A felajánlások értéke meghaladja a 80 miHió forintot. Az előter­jesztés hangsúlyozta, hogy a kongresszusi és a felszabadulási munka verseny fő ereje a szocialista brigádmozgalom. Több mint 3000 brigád sok ezer dolgozója küzd munkaválla­lásuk teljesítéséért. Erősödött a verseny résztvevőinek politikai öntudata, közösségi szemlélete, szolidaritása, felelőssége és áldo­zatkészsége is. Tömegesen vettek részt ön­kéntes társadalmi munkaakcióban a kom­munista szombatokon. A továbbiakban a megyei pártbizottság el­ső titkára méltatta, hogy a kongresszusi fel­készülés, a számadás felelősségteljes mun­kája egybeesik hazánk, megyénk felszaba­dulásának 30 éves évfordulójával, s négy­éves fejlődésünkhöz a felszabadulás terem­tette meg az alapot. Üj életünket, szabadsá­gunkat a Szovjetuniónak köszönhetjük és a három évtized alatt, országunk szocialista építése során mindig éreztük az SZKP, a szovjet nép testvéri barátságát, sokoldalú, önzetlen támogatását. Megyénk párttagsága, lakosságunk nagyra értékeli ezt a barátsá­got, a tisztelet, a hála és a megbecsülés szá­mos szép példáját adtait. Az új rend építésében, az emberek tuda­tának formálásában a kommunisták jártak az élen. Példát mutattak a munkában, a szo­cialista eszmék terjesztésében. Szólt az elő­adó azokról a kommunistákról, akik a fel- szabadulástól, vagy még régebben dolgoznak, fáradhatatlanul harcolnak, becsülettel szol­gálják a párt, a nép ügyét. Megyénkben ma is közel négyezer olyan párttag él, aki a felsza­badulás előtt, illetve 1945-ben kapcsolódott be a párt munkájába, ök különösen jól ér­zékelik, hogy mai szabad életünk és holna­punk világos távlatai ennek a harcnak, a három évtized áldozatos munkájának ered­ménye. Az elmúlt négy év pedig szerves folytatása annak a nagyszerű fejlődésnek, amely a felszabadulással kezdődött hazánk­ban, megyénkben. A kongresszusi felkészülés tehát jó politikai légkörben folyik, párttag­ságunk tudátában van a felszabadulás óta megtett út történelmi jelentőségűének, jól lát­ja harcának eredményeit. FELELŐSSÉGTELJES SZÁMADÁS A beszámoló ezután a kongresszusi felké­szülés megyei tapasztalatairól adott számot. A kommunisták — a Központi Bizottság ha­tározatának szellemében — igényesen végez­ték el a számvetést a beszámoló taggyűlése­ken, az üzemi, a községi, a városi és a járá­si pártértekezleteken. Reális értékelést ad­tak munkájukról, a tanácskozásokat politikai érettség, aktivitás, őszinte, nyílt légkör jel­lemezte. A tapasztalatok alapján helyes kö­vetkeztetéseket vontak le és reális feladatter­veket fogadtak el. A kongresszusi irányelve­ket és a Szervezeti Szabályzat tervezetét tár­gyaló tanácskozásokon is felelősségteljesen nyilatkoztak a párt töretlen, marxista—leni­nista alapelveken nyugvó, de a fejlett szo­cialista társadalom gyakorlatával gazdagodó politikájáról, a pártélet alkotmányáról. Me­gyénk kommunistái kifejezésre juttatták, hogy életünk sokoldalúan igazolta a X. kong­resszus határozatainak helyességét. Nagyra értékelik azokat a döntéseket, amelyeket a Központi Bizottság hozott a X. kongresszus határozatainak végrehajtása érdekében. E határozatok ösztönzést adtak a helyi célkitű­zések megvalósításához, a meglevő ellent­mondások megoldásához, elősegítették, hogy az elmúlt négy évben jelentős eredményeket értünk el. A kommunisták és a pártonkívü- liek egyaránt azt várják a XI. kongresszus­tól, hogy erősítse meg a párt csaknem húsz éve folytatott főbb politikai irányvonalát, fej­lessze tovább társadalmunk szocialista vo­násait, alakítsa ki hosszabb távra a kommu­nizmushoz vezető út perspektíváját. A szóbeli előterjesztés a továbbiakban részletesen elemezte a pártéletet, a párttag­ság összetételét, eszmei-politikai nevelését, a vezető testületek tevékenységét. A párt tisztségviselőinek megválasztásáról szólva megállapította, hogy a választolt testületek összetétele megfelel az adott terület jellegé­nek, jól tükrözi megyénk párttagságának ösz- szetótelét. A vezetőségi tagoknak több mint a fele munkás. Az eszmei—politikai nevelő munka hatására megyénkben tovább erősö­dött a párt vezető szerepe. A kommunisták döntő többsége érti a párt politikáját és egy­re nagyobb aktivitással dolgozik a politika végrehajtásáért. A párttagság körében évről évre növekszik azoknak a tábora, akik ta­nulmányozzák a marxizmust, leninizmust, ér­deklődnek az időszerű politikai kérdések iránt. Mindennek legfőbb magyarázatát ab­ban jelölte meg az előterjesztés, hogy a me­gye kommunistái tudatosabban vesznek részt a párt politikájának végrehajtásában. Élni kívánnak azokkal a lehetőségekkel, amelye­ket a pártdemokrácia, a szocialista demokra­tizmus szélesítése nyújt. Elemezte többek kö­zött a tagfelvételi munkát, a párttagság ösz- szetételének alakulását. Az Utóbbi két évben az új párttagok mintegy háromnegyede fizi­kai dolgozó. Az alapszervezetek munkájának fejlesztéséről szólva a pártmunka mozgalmi jellegének további erősítését, a határozatok még következetesebb előkészítését, végrehaj­tását és ellenőrzését, valamint a pártvezető­ségek munkájának hatékonyabb támogatását említette a megyei pártbizottság első titká­ra. Szólt az állami szervek és a tömegszer­vezetek pártirányításáról és további felada­tairól is a párt politikájának megvalósításá­ban, a dolgozók politikai nevelésében, szak­mai és általános műveltségének gyarapításá­ban. A PART BAZISA: A MUNKÁSSÁG Jelentőségének, súlyának megfelelően fog­lalkozott a szóbeli előterjesztés a munkásság helyzetével, társadalmi, politikai tevékeny­ségével. Hogy mindezek továbbra is központi feladatot jelentenék, abban a politika osz­tályjellege jut kifejezésre — hangsúlyozta az előadó. Pártunk a munkásosztály pártja, amely következetes politikájával, a szocializ­mus felépítésével a munkásosztály nagy tör­ténelmi céljának megvalósítását szolgálja. A párt bázisa Nógrád megyébe* is mindig « munkásság volt, s törekvés az, hogy ez a bá­zis tovább erősödjék. Az eddigi tapasztala­tok azt bizonyltjaik, hogy célkitűzéseinket mindig a munkásokra — mindenekelőtt a nagyüzemi munkásokra — támaszkodva tud­tuk eredményesen megoldani. A következő években is, elsősorban a munkások állásfog- lalásától, helytállásától Ifügg a feladatok meg­oldása, a fejlett szocialista társadalom építé­se. Az elmúlt négy évben központi és helyi intézkedések sora született a munkások ölel­és munkakörülményeinek javítására. Többek között a béremelést, a munkafeltételék kor­szerűsítését, a lakáshelyzet javítását, a mun­kásművelődés fejlesztését említette a vitain­dító. Pártszervezeteink tudatosabban és kö­vetkezetesebben dolgoztak azért, hogy egyre több munkás szóljon felelősséggel az üzemi, lakóhelyi és a nagyobb közösségeket érintő politikai kérdésekről, bekapcsolódjon a köz­életbe. A nyilvánvaló eredmények ellenére sem lehetünk azonban elégedettek. Ma még nem ritka, hogy egyesek leegyszerűsítik, vul­gárisán értelmezik a munkásság társadalmi— politikai szerepének fejlesztésével összefüg­gő feladatainkat Különösen veszélyes, ha csupán frázissaerűen ismételgetik a munkás- osztály vezető szerepének szükségességéi, d« a gyakorlatban semmit sem tesznek a mun­kások helyzetének javításáért, társadalmi ak­tivitásának fejlesztéséért A munkások társadalmi, politikai aktivitá­sának fejlesztése azt is jelenti, hogy folya­matos nevelő munkával felkészítjük őket a közéletre. Ezért a pártszervezetek elsőrendű feladata, hogy rendszeresen vizsgálják a mun­kásság politikai, ideológiai helyzetét, fejlesz- szék a munkások politikai felkészültségét, eszmei tisztánlátását. Szükséges, hogy a ta­nácsok és más állami szervek, a tömegszer­vezetek is komplex módon értelmezzék a munkásság társadalmi szerepének erősítését, s az ezzel összefüggő kötelességeiket. A be­számoló hangsúlyozta, hogy megyénk mun­kásságának ügyét, a munkáspoUtikát az szol­gálja a legjobban — és csakis az szolgálja —. aki a párt politikáját hajtja végre. A párt politikájának lényege, tartalma a munkáspo­litika. A kongresszusi irányelvek, hosszú évek tapasztalatát általánosítva fogalmazza meg politikánknak ezt az alaptételét: az MSZMP továbbra is arra törekszik, hogy politikájá­val kifejezze és szolgálja a munkásosztály,1 az egész nép érdekeit. Hiszgn a munkásosz­tály történelmi céljának, a fejlett szocialista társadalomnak a felépítése egyben a szövet­kezeti parasztság és értelmiség érdeke is. Az egész társadalom szocialista fejlődésének meggyorsítását segítjük elő. Valamennyi dol­gozó osztály és réteg érdekeit is szolgáljuk, amikor erősítjük a munkásság társadalmi, politikai szerepét. A párt ifjúságpolitikájával összefüggésben két kérdést vizsgált a pártértekezlet szóbeli előterjesztése. Megállapította mindenekelőtt, hogy kedvezően változott a fiatalok megíté­lése, és a KISZ több segítséget kap a párt­szervektől, a társadalmi és tömegszerveze­tektől. Azonban a fokozottabb figyelem, a rendszeres munka ma még korántsem álta­lános. S azért az ifjúságpolitikai határozat végrehajtása még számos konkrét intézke­dést követel. / A gazdasági helyzet elemzése során meg­állapítást nyert, hogy az ipar, a mezőgazda­ság, a beruházás, a szolgáltatás, a szállítás és az^ ellátás egyaránt fejlődött. A vitaindító előadás is foglalkozott az ideológiai, a kultu­rális munka eredményeivel és gondjaival, amelyekről a pártértekezlet írásos beszámo­lója részletesen is számot adott. Végezetül a megyei pártbizottság első titkára hangsúlyoz­ta: az eredményekről szólva tudatában va­gyunk annak, hogy a sikereket a párt helyes politikájával, a kommunisták helytállásával, a munkások, a szövetkezeti parasztok, az ér­telmiségi dolgozók szorgalmas munkájával sikerült elérni. A pártértekezlet ezért köszö­netét és elismerését fejezte ki mindazoknak . akik közösségért végzett munkájukkal cse­lekvőén támogatták pártunk politikájának megvalósítását. A vitaindító előadást a pártértekezlet, kül­dötteinek élénk, sokoldalú vitája köveiie. As eredmények és gondok elemzésének alapjai az előadás, valamint a megyei pártbizottság ír - sós beszámolóija képezte —, amelyet lápunk beteő oldalain kivonatosan közlünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom