Nógrád. 1975. március (31. évfolyam. 51-76. szám)
1975-03-30 / 76. szám
A hármas Csókolóztak is FELMÉRÉSEK, empirikus tapasztalatok bizonyítják a szocialista brigádok rendkívüli jelentőségét egy-egy üzem életében. Tevékenységükkel, aktivitásukkal példát mutatnak, s viszik előre magukkal a többieket. A brigádmozgalom hármas jelszava szerint dolgoznak. Mit jelent ez a hármas jelszó: szocialista módon dolgozni, tanulni, élni? Válaszunkat — egyszerűen — úgy fogalmazhatjuk meg, hogy a szocialista társadalom írott és íratlan szabályainak a betartását jelenti, azt, hogy többet, minőségileg is jobbat és szebbet termelünk; hogy a tanulásban nem állunk meg. a változó világgal, a fejlődő társadalommal tudatosan lépést tartunk; hogy a szocialista erkölcs normái szerint élünk együtt: a közösségben, a közösségért. Csekei István, a salgótarjáni öblösüveggyár Nógrádi Sándor finomcsiszoló brigádjának tagja nagyin őszintén foga'.- mazotl. amikor tevékenységük iránt érdeklődtem: — Szocialista módon már tudunk dolgozni, tanulni is. Most szocialista módon élni kell jól megtanulnunk. Az aranykoszorús szocialista brigád tevékenységét, életét vizsgálva próbálok igazolást keresni a hallottakra. A brigád elmúlt évi termelését 108,4 százalékra teljesítette. A kongresszusi és fel- szabadulási munkaverseny után éves termelési tervét és « vállalt társadalmi munkaórák számát felemelte, újabb selejtesük ken lést szavazott meg. A 410 vállalt társadalmi munkaóra helyett 654 órát teljesítettek. A gyár vezetőinek véleménye szerint a brigád eredményes munkájával jól segíti a gazdasági célkitűzések megvalósítását. A 42 tagot számláló brigádban kivétel nélkül mindenki rendelkezik a nyolc osztályos alapvétzettségge,. Szakmunkátok. Mindnyájra részt vesznek valamilyen oktatási formában. Többen járnak középiskolába. Az elmúlt évben ketten tettek sikeres jelssó jegyében érettségi vizsgát. Szakmai és általános képzettségük képessé teszi őket a gyár valamennyi árufajtájának a termelésére. Kilencen kiváló dolgozók. A Szellemi vetélkedők rendszeres résztvevői, több alkalommal értek el előkelő helyezést A BRIGÁD kulturális tevékenységét Csekei István szervezi. — A városközpontban lakom — mondja a barna, bajuszos fiatalember. — Így minden rendezvényről tudomást szerzek. Aztán idebent a gyárban ajánlom, műsorfüzeteket osztok szét. Igaz, néhányszor már felsüJtem a szervezéssel. — Eredményiek nincsenek kudarcok nélkül — jegyzi meg tárgyilagosan a brigád markáns arcú, ősz halántékú, tapasztalt vezetője, Bohurát István. — Nagyon a szájuk íze szerint kell lenni annak a színházi í előadásnak, hogy minél többen megtekintsék. A csiszolókorongok alatt sikoltanak az üvegpoharak. Végig ebben a fület hasogató sikongásban beszélgetünk. Kevés az idős üvegcsiszoló. Mondják: az ember idegrendszere nem bírja ezt a zajt a nyugdíjas korig elviselni. Csupa fiatal ember a gépek mellett. Az átlagéletkor 25 év. — Külön-külön elmegyünk időnként színházba, meg csoportosan a tárlatokra, de a szervezés nagyon nehéz — említi Bohurát István. — Hogy miért? Nagyon sok összetevője van ennek. Például két mű.- szakban dolgozunk, a brigád zöme vidéki, családos ember, vagy éppen fiatal házas. S amikör innen egy fiatal lányka férjhez megy, és főleg ha a férje -nem itt dolgozik, nem jó néven veszi, ha a felesége brigádrendezvény címén elmarad. Ugyanez természetesen érvényes fordítva is. Máshol is hallottam már erről. a nézetein szerint, idejét múlt házastársi szemléletről, amely önző módon akadályokat gördít a másik fél közösséggel szembeni kötelezettségeinek teljesítése elé, vagy meg is akadályozza. A jövőt illetően azonban derűlátó vagyok, s bízom benne, hogy egyszer. — talán nem is olyan sokára —ez a helytelen szemlélet is a múlté lesz. — Persze lehet együtt is szórakozni, művelődni — szól Bakos Gyula. — Egy 11 és 5 éves fiam van. Amikor elmegyünk valahová a feleségemmel, elhelyezzük őket a nagyszülőknél. — Havonta egyszer azért csak módját lehetne ejteni a közös művelődésnek — mondom ki. ami szüntelen bennem motoszkál. — A vidékieknek, a családosoknak sem esne különösen nehezükre az egyszeri, alkalmankénti továbbmara- dás. Kicsit elvitatkozunk ezen — aztán egyetértünk. Simó Alajos, aki jó munkájáért a KISZ kb dicsérő oklevelét kapta, két gyermek édesapja: — Valóban tagságunknak kellene nagyobb érdeklődést tanúsítania a kultúra iránt. Mert a legnagyobb nehézségeket mégiscsak ez okozza. El kellene érnünk, hogy mindenki érezze a művelődés szükségszerűségét. Akkor csinálhatnánk például egy-egy mindenkit érdeklő témában vitadélutánokat. Megbíznánk valakit közülünk a felkészüléssel, és beszélgetnénk. HAZAFELÉ Csekei István szavai „döngicséltek” a fülemben: szocialista módon élni kell jobban megtanulnunk. S ezt senki sem tudná — úgy vélem — pontosabban megfogalmazni. Mert sokat tud ugyan már a tagság, amit több minden bizonyít, de a fejlett szocializmus építése ennél is többet kíván. Örülök, hogy ezt felismerték, és hiszem, ha e felismerésből indulnak ki mindennapi munkájuk során, akkor kulturális vállalásaik színvonala is — amellyel ugyan a jó brigádok közé tartoznak — felzárkózik termelő tevékenységük színvonala mellé. A termelésben már rég magasra emelték a mércét, ezután magasabbra emelik a kultúrában is. Sulyok László Gábornak az okányi Emmi volt a mindene. Együtt jártaik be a korai vonattal a városa gimnáziumba. Emmi okos, természetes lány volt, akáir a napsugár. A vonaton közösen tanultak, s örültek egymás jó feleletének. Tavasszal még csókolóztak is: úgy kezdték, mint tapasztalatlan gyerekek, később belemelegedtek. Az 1940-es, szünidőben felutaztak Pestre a vásárba. A fák között csatangoltak, figyelték a kavarodó tömeget, felültek az óriáskerékre, odaálltak a gyorsfényképész elé, s innen kilépve egy sárga sátorra figyeltek fel. rajta felírás: ..Óriási szenzáció! Rádió-laboratórium”. Kíváncsian beléptek a sátorba. Tölcsérbe kellett valamit mondani jó pénzért, s a hang örök emlékül megmaradt. Gábor fize'ett. Emmi a tölcsér elé állt, és beleéne- kelt: Drágám, ha ,jön az est. A csillagokat sose keresd: Csalfák a csillagok. A két szemem szebben ragyog! Pár perc múlva kezükben volt a viaszlemez. A sátor előtt Emmi pirulva odanyújtotta: — Gábor, ezt neked adom. örök emlékbe! Később elmaradtak a találkák. Gábort leventegyakorlatra idézték, céllha lőtt. kúszott. kézigránátot doboít. ölni tanították. S egy napon különös levelet hozott a postás. Ez állt benne: „Ki tudja, mikor találkozhatunk, Gabikám! Fél óra múlva átadnak bennünket a csendőrök a németeknek ! Átrohant Okányba. Már nem találta ott Emmit. Evekig gondolt a lányra. Kereste a Vöröskereszt útján is. de hiába. Aztán telt az idő. szovjet csapatok jöttek. A Nemzeti Bizottság Gábort kinevezte községi főjegyzőnek, majd győzött a Kommunista Párt. s tanácselnök lett. A hivatali gondok, az új világ, az új környezet kiverte fejéből Emmit. És persze az a harminc év sem kis idő, ami azóta eltelt. A nőtanécs titkárnőjének is csűingelő volt a hangja. Esküvő. s már egy gyerek gő- gicsőit nekik esténként. — Nyakunkon a húsvét! — szólt a napokban a felesége. — Takarítanom kell. Remélem, segítsz, Gábor! Jó férjhez méltóan kiverte a pokrócokat, letörölte a port. Filmszínházaink április 17-én mutatják be Révész György Az öreg című legújabb filmjét, amely Gáli Istvánnak a felszabadulási pályázaton dijat nyert regényéből készült. A filmváltozatban két különböző korú és sorsú ember kerül össze. Hogyan alakul az együttlét, hogyan hatnak kölcsönösen egymásra — erről beszél a film. A munkáskörnyezetben játszódó, aktuális témájú alkotás főszerepeit Latinovits Zoltán, Harsányt Gábor, Haumann Péter és Dayka Margit játssza. ............................................................. jiiiimiiiiiiiMiiimiiiiiiimii iHltHUlliilllllllimillllliiiiiiiHiiilllmi„».„imilll,nil«iwilHwum.......iimiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiitmimmmiiimiii uiiiiiiiiimmiiiiimiiiiimiiMimii ■■■■>•„ P intéf István: 3. Van-e kiút csak Nyugat felé? 1942—43 telén Sztálingrádnál Hitler elszenvedte legnagyobb vereségét. Megfordult a kocka. Ettől kezdve a Vörös Hadsereg győzelmet győzelemre halmozott. De nemcsak Hitlert. hanem „szövetségeseit” is kiheverhetetlen csapás érte a Volga és a Don pantián. Köziül! volit Magyarország is. hisz a Don-kanyarban, Voronvezs térségében elpusztult a 2. magyar hadsereg. 1A súlyos vérveszteség, a iron* on ..a magvar nép önérzeté! vérig sértő német maga- tar'ismertté válása, a növekvő német igények miatt az ország gazdaságii helyzetének gyors romlása mindenekelőtt a háború elleni és a társadalmi elégedetlenség erőteljes je- 1 entkezésében. mutatkozott meg. A kormány szembetalálta magát az ..oktaían béke utáni vágyakozással”. ..a fertőző kishitűségéé'”, az államférfiak szavainak „kétségbe vonós s faként a nácik oldalán várható vereség, a győzelemben való kételkedés növekedésével. A csendőri. rendőri jelentések egész sora a munkások nyugtalanságéiról, az állandó bérkövetelésekről, elégedetlenségről, „a baloldali eszmék”, „a kommunista tanok” gyors terjedéséről, a.,robbanás” veszélyeiről írnak. 1918—1919, a forradalmak lii- dérce egyre gyakrabban jelenik meg a magyar uralkodó osztályok előtt. • A fronton és az országban végbement változások az uralkodó osztály körében is. főként ellentéteik kiéleződésében éreztették hatásukat. A nácik feltétlen hívei, az imredvsték és nyilasok újabb katonai és gazdasági segítséget követeltek, mindent a frontnak meggyőződést hangoztattak. A helyzettel reálisan számolói! — ide tartozott maga a miniszterelnök Kátlav Miklós is — belátták, ha nyíltan nem mondták is ki. hogy Hitler elveszítette a háborút. Ezért ők olyan „hazardírozó” politikába kezdtek, amelynek lényegét a következőkben foglalhatnánk össze: Anglia és Amerika nem engedheti meg, hogy a szovjet csapatok a szovjet területek után. Közép- és Délketet- Európáit is felszabadítsák. Mi mást céloznia Churchill azon terve, hogy a Balkánon nyitja meg a 2. frontot. Ha ez igaz, márpedig Kállayék elképzelhetetlennek tgrtotitak mást a kormány feladata a következő: Változatlanul harcolni a szovjetek ellen, miközben Nyugat felé meg kell kezdeni a különbéke tapogatódzásokat és abban a pillanatban, amikor az angolszász csapatok partra szállnak a Balkánon és elérik Magyarország határait, kilépni a háborúból. Káilay külpolitikai elképzeléseinek volt egy belpolitikai változata is. Ennek lényege: mindenáron megakadályozni, hogy a háború végén Magyarországon 1918 és 1919-hez hasonló szituáció alakul ion ki. hogy a tulajdonviszonyokban forradalmi változásokra kerüljön sor. Ez utóbbi érdekében a_ kormány változatlan hevességgel üldözte a kommunistákat és a velük szinoatiaáló- kat. hogv megakadályozza az antifae'szta harc legkövetkezetesebb erejének talDraáUáeát. S még inkább, hogy megakadályozza ar, országban társadalmi méreteket öltő elégedetlenség’ és azt tudatos cselekvéssé kovácsolni akaró KMP-vel való találkozást. Sajnos az SZDP. a szaikszervezetek jobboldalid vezetői, és a Kisgazdapárt jobbszámva is jórészt elfogadta a KáLlav-féle alternatívát, és rajtuk keresztül e j politika jelentős tömegeket tudott befolyásolni. A kiváltási politika nemcsak befolyásolta. hanem távol is tartotta a dolgozókat az. aktív, eredményre is vezető háború- ellenes harctól, a tömegmeg- mozdulásoktóL Éppen e politika miatt „aß antifasiszta szövetségnek különleges nehézségei adódtak” állapította meg Kádár János., aki ebben az időben is a párt vezetője volt. Ugyanis nem kevesebbről volt szó részükről, mint olyan nemzeti összefogásról, amely kirekeszti a közös küzdelemből a kommunistákat, olyan összefogásról. amely nemcsak a náci Németország és magyar kiszolgálóik. hanem a Szovjetunió és a kommunisták ellen is irányul. A kivárási politika különösen veszélyes szakaszába lépett 1943 őszén, amikor a Nyugat fedé kiugrás hangoztatása éppúgy, mint a Szovjetunió és a nyugati hatalmak közötti ellentétek felülkerekedésére apeiiláiás csak arra volt jó. hogy félrevezesse a tömegeket. Eltakarja előlük az alapvetően megváltozott katonai- politikai helvzetet. azt. hosv a felszabadítót nem Nyugatról, hanem Keletről kell várni. A kommunisták ezért szokatlanul éles formában vetették fel: végre tudomásul kell venni, hogy kudarcra van ítélve minden olyan törekvés, amely a háborúból való kilépésnél számításon kívül hagyja a Szovjetuniót, és csak g nyugati szövetségesekre kívánja építeni terveit: a kiugrás belső feltételeinél pedig nem épít az am'ii fasiszta ellenállás következetes erőire, eleve kizárja a tömegek forradalmi lendületében rejlő óriási lehetőségeket. Van azonban kiút az egyre válságosabbá váló helyzetből — szögezte le a kommunista párt. „Ez az út a kemény és bátor harc útja teljes és félreérthetetlen szakítás a reakcióval. Káilay jelszavaival.” 1943 őszén már a munkásság soraiban Í6 erősödik az aktív harc akarása. A csepeli, diósgyőri munkások megmozdulása. a mezőtúri asszonyok tüntetése, a bányászok antifasiszta tömeggyülései, s általában a szervezett dolgozók politikai aktivitásának felélénkülése mind a komoly változás előjelei. 1944 február iában már Bajcsy-Zsilinszky Endre is felismerte. hogy az általa is hosa- szú időn át támogatott ki váráéi politika csődbokitika, Az idő azonban miár kevés volt ahhoz. hogy a tömegek erejével vessenek véget az amitf fasiszta harcot gátló politikának. v 1944. március 19-én bekövetkezett Magyarország nénié* megszállása. (Folytatjuk) 4 NÓGRÁD - 1975. március 30., vasárnap Belemerült a munkába, mikor felesége kikiáltott hozzá: — Mi ez. Gábor? Valami régi lehet! Kipróbálom! Recsegést. sercegést hallott a nagyszobából. utána egy csilingelő női hangot énekelni: Drágám, ha jön az est. A csillgokat sose keresd. Csalfák a csillagok. A két szemem szebben ragyog! Egész gerincén fájdalom futott át: ' — Zárd el! Azonnal zárd el! — ordított Gábor. Átrohant a nagyszobába, a lemez után nyúlt, a tű recsegve karcolta keresztbe. A lemez kicsúszott kezéből és csörrenve hullt a padlóra. — Szép segítség, mondhatom! — tette csípőire kezét a felesége. Gábor fogta a seprőt, és riadt engedelmességgel a szemétlapátra söpörte a törött lemezdarabokat. Amikor felállt, vizes volt a szeme. Átölelte feleségét, és fojtott hangon suttogta: — Bocsáss meg. drágám! Kellemes ünnepeket! Dénes Géza Mai tévéajánlatunk 20.10: Hazai esték. Döntőjéhez érkezett — tizedik adás után — a Hazai totók vetélfcedősorozat. A színhely — ezúttal a négy főiskolai város — Eger, Nyíregyháza, Pécs és Szeged. A csapatok kibővítve állnak rajthoz. A kérdésekre bárki válaszolhat, a négy főiskolai város nézőközönsége is segíthet a versenyzőknek. A hagyományos formában lebonyolított vetélkedő zsűrije a stúdióban hallgatja s pontozza a válaszokat. A kérdéseket az előző tíz adás anyagára építve állították össze. Szerepelnek azok a tájak, -városok, jellegzetessér gek, amelyek az előző adásokban már feltűntek. S tulajdonképpen az derül majd ki, melyik-.főiskola csapata dolgozta fel legjobban az előző adósok anyagát. És a március 30-i vetélkedő dönti el a végső helyezést, jelöli ki a nyertes főskolaj csapatot, amelyre szép jutalom vár. Nő Bulgária lakosba r 1974. végén Bulgáriában, 8 706 000 ember élt. 60 500-zal több az előző évinél. Az újszülöttek száma elérte a 141 500-at. csaknem kétezerrel több, mint az előző esztendőben. Az ezer főre jutó születési arányszám Bulgáriában 16.2- ről 16 3-ra nőtt, a halálozási aránvszám pedig 9.5-ről 9.3- ra csökkent. A bolgár demográfusok arra számítanak, hogy a következő 2—3 évben a születési 'arányszám tovább javul, s eléri a kívánatos 18 ezreléket. A Bolgár Kommunista Párt és a bolgár kormány mindent megtesz a gyermekek éle'- és nevelési feltételeinek javítására, Bulgáriában tovább módosult a városi és a falusi lakosság aránya is. A városi lakosság elérte az 58.8 százalékot (ami 1974-ben 41.2 száza- Iákra csökkent az előző évihez.) a falusi lakosságé pedig 41.2 százalékra csökkent. A változást elsősorban a városok lakosságának gyorsabb növekedése, bizonyos társadalmi-gazdasági tényezők, valamint az a körülmény magyarázza. hogy egyes falvaktan az életfeltételek megköze- 1T ették a városiakét és ezért számos ilyen települést várossá nyilvánítottak.
