Nógrád. 1975. március (31. évfolyam. 51-76. szám)

1975-03-30 / 76. szám

Moszkvai séták ass íizletutccakban A Kalinyin proszpekt 25 emeletes torony háza árnyékában a Moszkva Áruház fogadja a vásárlókat. (Fotó: Borba® János) Nem szeretném megismétel- csalt a könyvelésben, ötszázan ni a sokszor leírt képet a dolgoznak. Sokkal érdekesebb, GUM-oól, a mosaJkval Nagy- ahogyan az üzletek áruellátá- áruháaról, ahol naponta egy- sát biztosítják manapság a millió vásárló fordul meg és moszkvai fővárosban. Ipoly szögi égerláp Természetvédelmi (eriilcí Az ipolyszögi 106 hektár ki- lás utón a mezőgazdasági terjedésű égerlápot a Nógrád hasznosításával várt előnyök- megyei Tanács Végrehajtó Bi- kel szemben, természetes álla- zottsága természetvédelmi te- pótban hagyva az esztétikai, rületté nyilvánította. tájképi, oxigéntermelő, leve­gőtisztító és -üdítő hatásával A terület az Iooly árterének össztársadalmiink érdekeit job- egyetlen égerlápja, a hajdani bem szolgál ja. láperdők utolsó maradványa. Jelen van az égenlápok va­lamennyi jellemző növényfaj­tája. Apró békalencse-. keresz­tes békalencse-, bojtos békalen­cse-, békatutaj-, békaliliom, A határozat alapján érintet­len marad a mikro-, bogár-, puhatestűek, halak. hüllők, kétéltűek és víziszámyasok élőhelye, természetes állapot­zs’ornbék sás. hólyagos sás es ban maradnak a flóra- és nö- nyulánk sás. Villás és nyúlánk vény lóidra.) zi szempontból er- sás Cserhátban csak itt fordul tékes, fajaidban gazdag külön­élő. Ezen felül nagy kiterjedő- böző vízi- és mocsári noveny- sű ^srnádas-. vízi hanmatkásás társulások. állomány — magassagos iát- Bölcs intézkedés! A mi éle- ecsetpáasi t06 és réti csenke- . de különösen utó­szes társulásos fordulnak elő. , Réti esik (Misigumis fossdlis) dóink eletet teszi élmenygaz- egész Nógrádban tömegesen darabbá. Hajnalonként ezután csak itt található. Mintegy 120 j6 láthatjuk a gémek méltó- lészekből álló gémtelepe (szűr- jes repüléséti hallhatjuk ke üstökös gern es beugkó) vadrécék vyionsását su­Eszak-Magyarországon egye- a vaareceK zajon^asat, su dülálló. 300—400 vadréce pár hogását. Lakóhelye marad a rendszeres költőhelye, közép- kultúrnövények ellenségeit nagyságú vízimadarak százai- tító barátamknak, a ked- naik, énekesmadarak e2Jreinek , . . lelőhelye. es enekesmadaraknak. A serdülő nemzedék betekinthet «5ÄSSS11. * r-r mi szervek és magánszemélyek aranyozhatja, ha megismerte, kérték a védetté nyilvánítását, megszerette. , A terület az őr halmi Haza- Köszönet illeti elsősorban az fias Népfront MG Tsz tulajdo- őrhalmi Hazafias Népfront j . MG Tsz dolgozóit és vezetőit, na ban van. Merfegre erű t a aki,k hozzájárulásukat adták a sorsa; lecsapolásával mezogaz- terület védetté nyilvánításához, dasági művelésre alkalmassá Megértették, hogy a ma már tegyék, vagy mint ritka tér- ritkaságszámba menő, termé­... . _ .... ______ szetes úton kialakult biológiai m eszetes állapotban megtart- elóheJy _ ökoszisat!éma _ sák. Lecsapolasaval a terület érintetlenül hagyása milyen járhatóvá válik, a rejtettség fontos. Hozzájárulásukkal az megszűnik, a vízinövények he- emberi élőhely védelmet is lyét száraz viszonyokhoz szó- s^tügaljak. kott fajok foglalják el, a vízi- Az eljárás bizonyította, hogy szárnyasok a területet elhagy- a társadalmi, gazdasági és jak, a különleges értékű zöld hatósági szervek összehangolt felület, egy kellemes színfolt keinik megvédésében a környezetünkből eltűnik. Moszkva, a nyolcmillió la­kosával!, a világ negyedik leg­népesebb városa. Nappal vi­szont egy reprezentatív felmé­rés szerint, négymillióan kere­sik fel a szovjet fővárost. Az ide érkezők többsége a hiva­talos ügyek elintézése után be­vásárol. így azután a Moszkva kereskedelmét és vendéglátá­sát irányító szerveknek napon­ta több mint tízmillió ember­ről kell gond'oskodniok. t Azt is figyelembe kell ven­ni, hogy ez a Budapest lakos­ságánál négyszerié nagyohb tö­meg 875 négyzetkilométeren, fővárosunk kétmillió lakosa 525 négyzetkilométeren él. Mindennek ellenére nincs to­longás, a vásárlók nyugodtan várnak sorukra. Az árucikkek — minden, ami az üzletben, az osztályon kapható — árcédu­lákkal ellátva kint vannak a vevő előtt. Ha valami megtet­szik, megnézi az árát, leblok- koltatja a pénztárnál és megy érte a pulthoz. Így egyszerűbb, gyorsabb. Más a helyzet a mé­teres, a próbára szoruló áruk­nál. Itt bizony várni kell egy prémsapkáért, egy kalapért, ami nagy divat a szovjet fő­városban. Mindig elcsodálkoztam, ami­kor Moszkvában figyeltem az üzleteket. Sehol egy teherautó, sehol ládák sörösüvegekkel, cukrot, lisztet, hentesárut ci­pelő munkások. Mégis oda­bent a boltokban (bár ezt a ki­fejezést kevés moszkvai üzlet­re lehet alkalmazni) roskadoz­nak a pulitok friss pékárutól, a súlyos háztartási gépektől. Hogyan kerülnek ide? Az áruszállítást levitték a föld alá. Először a GUM Nagy­áruháznál valósították meg,' ahová naponta négyszáz teher- ! «utó hozza az árut. A föld alatt utcák, útkereszteződések és szigorú rend. Szükség is van rá, hiszen a földalatti labirin­tus mégsem lehet olyan tágas, széles, mint odafon,t. Ugyanéit *, módszert alkal­mazták a Moszkva új prosz- pektjein, például a Kalkiyiinon, de másutt is. A föld alá kerül­tek a raktárak. Innen teher- liítek szállítják az emeletekre az árut. Egy telefon a raktá­rosnak és ő küldi a vevő áltól keresett hűtőszekrényt, varró­gépet, fényképezőgépet, de miég egiy könyvért is mozdul a lift, ha a Moszkvai Könyvház­ban éppen nincs a polcon a kívánt kötet. Ebben a könyv- üzletben naponta húszezer ve­vőt szolgalmiak ki, akik más­fél millió kötet között válogat­hatnak: válogatnak is! — GB — érti jövő­SZABÓ LŐRINC A költő portrcya (Fotó: MTI) Hetvenöt esztendővel ezelőtt, ideig folytatta. Ebből az idő- 1900. március 31-én született bői származnak első költői kí- az Ady utáni nemzedék egyik sértetek első számypróbálko- Kiemelkedő lírikusa, Szabó Lő- zásai. rinc. Tizenkilenc évesen, Három évvel később, 1922- 1919. őszén gépészmérnöki ka- ben Föld, erdő, Isten című ^ ^ ron, jelenik meg a budapesti első verseskötetével jelentke- ü'odalmf életébe*" Sok évi Tia'll­Sajnos, lázadásának nincs ..hová”-ja; talajtalanisága fő té­maképpen jelentkezik eme korszakában: bár lázadni kell, a férfi-lelkiismeret szerint, mégis el kell fogadni ezt a világot, törvényeit. A kiútta­lanság és világnézeti kérdés megérik Igazi valójában a Különbéke című versében rög­zíti : különbékét ezért kötöttem a semmiveL ezért van, hogy csinálom, amit csinálni keli... s a leprások közt fütyürészek és nevetek. s egyre jobban kezdem szeretni a gyerekeket. Lelkiiismeretének szava nem védheti meg a ,.különbekétől’'. Kiábrándultsága a költő er­kölcsi erejét i6 aláássa. Nem tisztázza önmagának a mérhe­tetlen különbséget a haladó és a reakciós mozgalmak között. Bár szeretne közeledni a népi írókhoz, nem tudja éle­tét hozzájuk csatolni. Sőt, hisz’ átmenetileg a fasizmus­ban is. ettől reméli a züllött polgári világ megszüntetését. A Felvidék, majd Erdély Ma­gyarországhoz csatolása újabb momentumot indít Szabó Lő- rinoben: a nacionalizmust. 1936. és 1945. közötti világ­nézeti válságában nem fej­lődik költészete. Csak a Tücsökzene ciklusa példázza a felszabadulás utáni új Sza­bó Lőrinc-ulat, rátalál a köl­tő a világnézeti újjáformálés- ra. Majd a Huszonhatodik év című ligái rekviemjében ösz- szefoglailó nagy emléket állít huszonöt év szerelmének. Az 1957-ben elhunyt költő mindvégig hatalmas világné­zeti harcot folytatott önma­gával; közvetlenül nem kap­csolódott be a szocializmus egyetemen, rövidesen átiratkor sák a magyar irodalomban A ga,tós után köaeiébt> kerül szó; zik a bölcsészkarra, de egye- vándor elindul című versében üj vi,lágunikhoz. művekkel L — -v, . (- n.Mii 1 nímvin . i -w tti « irfir ln.n !í Tál • térni tanulmányait csak rövid így kiált fel: Bottal s öreg kutyámmal indultam hazulról. Dalolva mentem és torkom nem unta még az országút fáradságos énekét. — Tudod, hogy a Nap barátja voltam? ö édesítette agyamat hajnali rétek szagátxil; aztán minden csigát s kavicsot külön megmutatva látni, szeretni és csodálni tanított... fi: tentfcezik az irodalmi életben. Külön kell kiemelnünk gaz­dag műfordítói munkásságát: Örök barátóink című gyűjte­ményes műfordítás-kötetében mind az európai líra, mind a keleti népek költészete is megtalálható. Államunk elismerését tanú - sít ja Szabó Lőrinc költői és . , . , . • , , A műfordítói munkásságáról az. Az ^l®o, id,idillikus hanigoiliatú „Házak-, palotáik, palotaso- hogy Majakovszkij -fordításai - verses-könyvet lázadóbb köte- rok szépek vagytok ti, de go- ért 1954-ben József Attilá­tok követik megszólal bennük , romo,kat tótt>k 6Újtó díjat, életművéért pedig 1957­az embertelen nagyvárosi élet- n ' * 1 J b<i, _ halála évében _ Kos­forma tagadása. Gondolatai- tüzeset, tornyaitokban az íte- &uth-diíjat kapott ban felizzanak a Tanácsköz- letet” — írja egyik versében társaság emlékei: ekkor. Révész Tibor ..........................................................................................................................................................................................ii>iiiitiiiiiiitiiimiHiiiiiiii"iiitiiiiinittiiiiiiiiHiiiiiiimitii ..........................iiiiiiiiimhi........ K EMÉNY tekintetű. mo­kány ember Csitáron, a 71 esztendős Tóth István. Egész életében földműves volt. A szövetkezet nyugdíjasa. Nem kenyere ma sem a tétlenség. Lószerszámokat javít a közös­nek. Húsvéti szokásokról Csitáron — Sárgult levél, lehulltál már... Ez a kedvenc nótája — árulja el. miközben kiköszörü­li a torkát. Ezeket a dalokat énekelték húsvétkor is. A régi ruhák szakavatott ismerője viszont Mari néni. Jól megfigyelte fél évszázada, — Van még vagy nyolc pár A környékén hancúroztak, jást megsütöttük, aztán „„ , . ló — legyint. amikor behívták az öreglegá- egészet megettük. Jólesett a(>§y milyen gúnyát viseltek nyék. Megengedték neki, hogy utána ismét a csitári savanyú az egykori szilaj, csítári lege- Kézmozdulatából leolvas- fizessen egy kört, azután meg- bor. Mert boros emberek él- ható. hogy nem kétséges, a fogták és felemelték. Ezzel tek 50 évvel ezelőtt Csitáron. — Kubát, zsinórom bársony­lovaknak végleg befellegzett, befogadták a legények közé. T, , ., ... na^rA*. «V'vkés mel'énw. vas­Több lóerő fér a korszerű. Vége lett a siheder életnek. . , hogy c’.ofordult: es­tefele mar felöntötték a ga­szép traktorokba. Az öreg ház gyepe® udva­rán áll Tóth István, aki talán még a sziklából is vizet bírna fakasztani. Mellette élete pár­ja, Mari néni. Idézgetjük a múltat. Milyenek is voltak azok a régi húsvétok Csitá­ron? A szavak fűzését a ház embere kezdi el: — Elég baj volt az nekem náspágolták el a féltékeny le- - legyint az öreg. a siheder életnek. Leányok után nézhetett Le- „„LTj Néha a verekedésért — Nyakkendő még nem genykedett is Tóth István 26 at d- , ,a a verevédésért nyakamon — árul­éves koráig Amíg megnősült &om meatek a szomszédba. vol! i*z ea nyaKamon diui. eves Koráig. Anug megnősült. Bottal vagy pu&zta kéazel Ja el az öreg. A kopár hegyen még nem zöldell a fű. De ismét itt a húsvét! Mit főznek a Tóth családban ? — Amit szokás. Kocsonyát, sonkát, tojást, de lesz tvúkte- ves is — sorolja a háziasz- szony. A NÉPI KONYHA titkai — Jól jártál te velem, Pis­ta — évődik az öregasszony. gények egymást. — Te is kaptál egyszer árulja el Mari néni. A házigazda tiltakozik ugyan, de látszik, hogy kevés . , . . , . .. , meggyőződéssel. — A kocsmában bandaba a regi husvetokra terelődik a verődtünk. Bejártuk az egész szó. Mit ér a húsvét nótázás falu leányos házait. Meghara- nélkül? Annyit, mint döglött gudtak volna, ha nem me- — Olyan nem volt. hogy lónak a zab. Vagyis semmit! szemmel gyünk. Az udvaron öntöz- v®Uiki lemaradt a locsolkodás- Noszogatni sem keli. rágyújt sebben ködtünk. Két legény fogta a rí>"1 Az nem is számított vol- a nótára az udvaron. Mosolyognak, látszik, hogy nem komoly a dolog. Ismét a régi húsvétokra terelődik a A Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága és a terület használója egyetértésre jutottak abban, hogy locsapo­ben is eredményes lesz. Saskó István természetvédelmi felügyelő, Vác leányzó karját, a harmadik aa teSényinek. Még félhalottan István: vizet húzott a gémeskútból, ‘s. bejárta a falut. Az udvar- aztán nyakonöntö'te. Jutott behívtak bnmünket a ház­belőle néha a legényeknek is. *3a' Ettünk, ittunk. Kézikosár is volt nálunk. Abba raktuk Legénnyé avatása is az a tojást, amelyik nem volt cgvik régi húsvéthoz fűződik, hímes. A másik lányos háznál Már 16 éve® volt, de a kocs- tüzet raktunk az udvaron, a mába még nem mehetett be. szalonnát botra szúrtuk, a to­— Porzdk, utca... Nem hagvja abba. a másik nótát is: porzik a csitári láthatólag különö- nem hozzák lázba Tóth Tóth Istvánt. Inkább a nótá­zás híve. Rágyújt, tehát ismáf: — S rgult levél, lehulltál már.. . Elkezdi Rozgonyi István NÓGRÁD - 1975. március 30., vasárnap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom