Nógrád. 1975. március (31. évfolyam. 51-76. szám)

1975-03-04 / 53. szám

V / (Folytatás az 1. oldalról.) végrehajtása igényli, Eziért a létesítmények építése tovább­ra is kiemelt feladat. Számít a tanács a lakosság széles kö­rű összefogására, a gazdasági egységek további atfyagi .tá­mogatására is. Fontos feladat a lakossági szolgáltatás foko­zott fejlesztése. Indokolja a nők egyre nagyobb arányú munkába állasa, a 44 órás munkahét általánossá válása, az idegenforgalom várható növekedése, az életmód ked­vező változása. Hangsúlyozta, hogy megyénk fejlődését; a lakosság 'életkörülményeinek! javítását alapvetően a nép­gazdaság teherbíró képessége határozza meg, az viszont raj­tunk múlik, miiként élünk a biztositott lehetőségekkel. Befejezésül Hoffer István elmondotta, hogy a tanácsok és az apparátus tagjai, a ta­nácsokban dolgozó kommunis­ták helyesliác és támogatják a párt politikáját, felkészültek a megyei pártértekezlet, a XI. kongresszus határozatai vég­rehajtására. Megtisztelő és egyben nagy felelősséget is jelent az a megkülönböztetett figyelem, amelyet a pántszer­vek tanúsítanak a tanácsok munkája iránt Klimó Isivánné nagybátonyi területi pártbizottság titkára ' élményéit említette, Elmom­lottá, hogy ehhez, a határo­satok sokoldalú megismerése mellett mindenekelőtt a párt­tagság politikai képzettségé­nek növelése szükséges. Ezért Nagybatonyban az utóbbi idő­ben sokat tettek. Átszervezték a pártoktatást, propagandista - kluibot hoztak létre. Az a tö­rekvés érvényesül, hogy a hallgatók mindinkább megta­lálják az elmélet, és a gya­korlat szerves kapcsolatát. Az idei jó tapasztalatok arra össztönzik a pártbizottságot, hogy e módszert» a jövőben tovább folytassák és kiszéle­sítsék. Ezután arról szólt, hogy a határozatok végrehajtásához milyen közvetlen segítséget igényelnek az alapszervezetek. Többek között az allapszerve- zeti tisztségviselők rendszeres informálását, az alapszerveze- tek munkájának helyszíni se­gítését említette. Javasolta, hogy a párthatározatok meg­valósításába az alapsaerveze- tek vonják be az idős, mun­kában és politikáiban jártas kommunistákat, akik tapasz­talataik felhasználásával szí­vesen segítenek. Fontos, hogy a központi és a helyi dönté­sek megvalósításához kérjék a tömegszervezetekben, dolgo­zó kommunistáik segítségét is. Lipták József az SZMT vezető titkára Reálisnak ítélte meg az ér­tékelést, amelyet a pártbizott­ság előterjesztése»a szakszer­vezetekről adott. Az elisme­rés, a munkát javító javaslat a több mint 80 ezer tagot számláló szakszervezeti moz­galomnak, a 15 ezer tisztség­viselőnek szól, kiknek túlnyo­mó többsége odaadóan, és eredményesen dolgozik a ha­tározatok végrehajtásáért. A korábbinál lányegsen kedvezőbbek a lehetőségek, és az eddi,ginéi jóval többet te­hetünk a párt politikájának megvalósításáért — mondottá, majd a szakszervezetek me­gyed szervei, az ott dolgozó kommunisták tevékenységé­ről beszélt. Fő feladatuknak tartották a párt határozataira, a megyei pártsaervek által megszabott feladatokra való gyons, és időbeni reagálást. Ezek szellemében fogalmaz­ták meg tennivalóikat, és mozgósították az aktívákat. Azon. fáradoztak, hogy a me­gyében a különböző szakszer­vezeti szervek gyorsabban és egységesebben sorakozzanak fel a párt határozatai mellett, tegyenek hatékony intézkedé­seket a faladatok megvalósítá­sára. Hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek páírtirányítása ma mindenekelőtt elvi-politi­kai irányítást jelent. Ezért fo­kozottabban szükséges, hogy a szakszervezetek rendszeres önkontrollt végezzenek, terv­szerűen és többször tekintsék át tevékenységüket. Vizsgál­ják, hogy megtettek-e, és megtesznek-e mindent a kü­lönböző sziptű szakszervezet szervek a párt határozatainr végrehajtásáért. Foglalkozott a szakszerveze­tek kettős feladatával. A me­gye szakszervezeti szervei azon dolgoztak, hogy ellássák a termelést segítő és nevelő, va­lamint érdekvédelmi funkciói­kat. Megállapította, hogy a termelést segítő, nevelő tevé­kenység tovább fejlődött, ha­tékonyabb lett. Mindez kife­jezésre jut a feladatok szerve­zésében, a dolgozók moagósi- tásában, a szocialista brigád- moegalonh támogatásában, a gazdasági hatékonyságban, a kongresszusi verseny eredmé­nyeiben. Az érdekvédelmei te­vékenységben is a termelés elsődlegessége a kiinduló alap, ez teszi lehetővé az eredmé­nyes érdekvédelmet. Különö­sen a tennivalók egységes ér­telmezésében és végrehajtá­sában sokat léptek előre üze­mi, alapszervezieti és vállalati szinten. Jogos az igény, hogy e tevékenység a munkahelye­ken, és a műhelyekben is jó legyen. Erősíteni kell az össz­hangot a bér, a jövedelem és munkafeltételek kérdésében. i A kongresszus irányelvei és a megyei küldöttértekezlet előterjesztései feladatként szabják meg a szakszervezeti nevelő munka fejlesztését. Ez­zel a legteljesebb mértékben egyetértünk — mondta a fel­szólaló, majd utalt arra, hogy miként akarják a lehetősége­ket jobban kiaknázni. Beszélt az üzemi művelődési intézmé­nyek, könyvtárak segítségéről, amelyet a munkásművelődés kibontakoztatásához, tartal­mának javításához adnak. Zsuffa Miklós a Nógrádi Szénbányák Vállalat igazgatója Hozzászólásában a párttag­ság eszmei-politikai egységé­ről, a cselekvési egység alap­járól beszólt. Elsőként a párt­szervek és -szervezetek határo­zatainak egységes értelmezé­sét és végrehajtásának köve­Holma Miklós a nézsai Május 1. Termelőszövetkezet elnöke Bevezetésül hangsúlyozta, hogy megyénk gazdasági szer­kezetében jelentős a mezőgaz­daság súlya, hiszen az ágazat termelési értéke meghaladja az évi kétmilliárd forintot, és az aktív keresők egyharmadát foglalkoztatja. Az évenkénti egyenletes termelésnövekedés biztosíték arra, hogy megvaló­sulnak a negyedik ötéves terv mezőgazdásági célkitűzései Nógrádiban. Mint mondotta, megyénk mezőgazdaságának vizsgálata azért is érdemel megkülönböztetett figyelmet, mert a mezőgazdasági üzemek kétharmada rendkívül kedve­zőtlen körülmények között gazdálkodik. Utalt arra, hogy a megyei pártbizottság a megye sajátos helyzetét, és a népgazdasági érdékeket figyelembe véve 1974 áprilisában értékelte a kedvezőtlen adottságú mező- gazdasági üzemek helyzetét, fejlesztésének lehetőségeit. Megállapította, hogy a kedve­zőtlen adottságú üzemek helyzetének megoldása hosszú távú feladatot jelent, ezért mindinkább gyorsítani szük­séges a helyi adottságoknak leginkább megfelelő termelési szerkezet, kialakítását, A nö­vénytermesztés szerkezetvál­tozását összhangba kell hoz­ni az állattenyésztés fejleszté­si elképzelésével, és segíteni e gazdaságok kiegészítő tevé­kenységét. A továbbiakban arról szólt, hogy a gazdálkodási színvonal javítása egyik legfontosabb feladata a mezőgazdasági üze­meknek. Követelményként je­lölte meg többek között, hogy a gazdaságok gyorsabban al­kalmazkodjanak a szabályozó­rendszer adta lehetőségekhez. Ehhez viszont mindenképpen szükséges, hogy a szabályozó­eszközök hosszabb távon nyújtsanak biztonságot, A me­gyei párthatározat értelmében olyan üzemfejlesztési tervek készültek, amelyekhez tudo­mányos intézetek adtak segít­séget. Szükséges, hogy a me­zőgazdasági üzemek megis­merjék, és az üzemifejlesztési tervekben figyelembe vegyék az átfogó fejlesztési tervek célkitűzéseit. Végezetül a me­zőgazdasági üzemek egyesü­léséről', társulásáról szólt, mint a gazdasági fejlődés újabb nagy lehetőségéről. A terme­lőszövetkezeti egyesülések, társulások, a termelési koope­rációik nagymértékben előse­gíthetik az iparszerű mező- gazdiasáigi termelés szélesítését, a hatékonyabb gazdálkodást. 2 NÖGRAD - 1975, március 4„ kedd Felszólalása elején azzal foglalkozott, hogy a párt és kormány rendelkezései milyen segítséget nyújtottak a gaz­daságtalan termelésű bányák leállításához, s hogy a körül­tekintő gondoskodás meg­nyugvással töltötte el a me­gye bányászait. Olyan próba­tételnek jellemezte az elmúlt időszakot, amely során sike­rült feloldani a feszültségeket, A párt gondoskodását nem­csak a visszafejlesztéssel kap­csolatosan hozott intézkedé­sek következetes megvalósí­tásában tapasztalták, hanem a X, kongresszust követő 6zinte valamennyi központi bizottsági határozatban. Ilyen tényezőként említette, hogy a bányászat már rendelkezik ötéves előrelátással, s mindez lehetővé teszi a tervszerűbb, szervezettebb munkát. Nem­csak a termeléssel kapcsolatos jövő tisztázódott, hanem a stabilitáshoz szükséges tenni­valók is egyértelműen meg­fogalmazódtak. A bányászok­tól az ötéves tervben éven­ként a népgazdaság egymillió tonna szenet vár, és kiala­kultak az igények kielégíté­séhez szükséges fejlesztési le­hetőségek is. A megmaradt, legnagyobb szénvagyonnal rendelkező bányákban na­gyobb műszaki fejlesztésre lesz mód. Megkezdődött az elhasználódott gépi berende­zések kicserélése. Olyan új berendezések kerültek a ter­melésbe, amelyek számottevő műszaki színvonalemelkedést jelentenek, ugyanakkor köny- nyebbé és veszélytelenebbé teszik a bányamunkát. A megyei pártbizottság útmuta­tásának megfelelően megkü­lönböztetett figyelmet fordí­tanak az új fejtések előkészí­tését célzó feltárási és elővá- jási munkára. A lehetőségek nagy felelős­séget is jelentenek a bányá­szoknak, a kommunistáknak és elsősorban a vezetésnek. A jelenlegi helyzet módot ad arra, hogy a medence geoló­giai körülményei között bebi­zonyítsák: a nógrádi bányá­szok képesek lépést tartani az iparág fejlődésével, és a műszaki fejlesztésben is fel­zárkóznak az élenjáró szén- medencékhez. Ehhez további szemléletváltozásra van szük­ség. Fel kell lépni az önkép­zés lebecsülése ellen, meg kelj szüntetni a rutin vezetést, azt a felfogást, amely kényel­mességből elutasítja az újat. E tekintetben egészséges fej­lődés van kialakulóban. Ma már a szocialista brigádok versengenek a korszerű gé­pekért. Pedig ez nagyobb hozzáértést, felelősségvállalást követel. Az új berendezések­kel országosan is figyelemre méltó eredményeket értek el. Hatása jelentkezik abban, hogy a tavalyi lemaradás után az idén nemcsak az ese­dékes tervet teljesítették, ha­nem terven felül több mint 11 ezer tonna szenet adtak. Befejezésül szóvá tette, hogy a bányászat munkaerő­helyzetének távlati biztosítá­sával kapcsolatos határozat végrehajtása lassú. Ezért az érdemi munka meggyorsítását, a határozat eredeti szellemé­nek érvénnyesülését szorgal­mazta. A jövő biztosítása ér­dekében pedig több éve szü­netelő szénkutatás erőtelje­sebb megkezdését kérte. Ezután á küldöttek vitájá­nak, a pártértekezlet mun­kájának vezetését Balogh László, a Salgótarjáni Kohá­szati Üzemek művezetője vet­te át. Nádasdi Ferencné a karancssági Egyesült Erő Termelőszövetkezet állat­tenyésztési brigádvezetője A termelőszövetkezeti pa­rasztság szocialista fejlődésé­ről szólva a karancssági ter­melőszövetkezet eredményei­ről tájékoztatta a pártértekez­let részvevőit. Bemutatta, hogy az elmúlt években a szövetkezeti tagság — minde­nekelőtt a párttagság — és a vezetők együttműködése ered­ményesebbé tette a közös munkát. A meglevő hibák orvoslásával, az állam jelen­tős támogatásával elérték, hogy emelkedett a szövetke­zet termelési éréke, a gazdál­kodás színvonala. Megálla­pította, hogy az eredményes gazdálkodás feltétele az egy­séges vezetés, a vezetők és a tagok jó összhangja, együtt­működése. A korszerű techni­ka alkalmazása mellett erő­södött a szövetkezeti tulajdon* nőtt a tagok életszínvonala, hatékonyabban érvényesül a szövetkezeti demokrácia. A pártszervek és -alapszerveze­tek nevelő munkája elsősorban a tagság kollektív, tulajdono­si szemléletét és azt a felfo­gást erősítette, hogy az em­ber megítélésének alapja a munka. Az elért eredmények­hez hatékonyan hozzájárult a gondolkodásmódjában meg­változott szövetkezeti tagság, kiknek többsége szakmailag és politikailag rendszeresen képezi magát. Ezt kővetően a dolgozó nők helyéről, szerepéről be­szélt, mindenekelőtt arról, amelyet a szövetkezet életé­ben betöltenek. Kiemelte, hogy a párt nőpolitikái ha­tározatának végrehajtása so­rán számottevő változások következtek be a termelőszö­vetkezeti asszonyok életében. Munkájuk, rendszeres műve­lődésük az egész családot felemelik. Egyenlő elbírá- rálásban részesülnek a férfi­akkal, és mind nagyobb sze­repet kapnak a vezetésben Hangsúlyozta azonban, hogy ma még számos gond nehe­zíti a nők eredményesebb munkáját, tanulását és köz­életi tevékenységét. Többe között a kereskedelmi ellá tás javítását, s a helyi óvoda építésének gyorsítását hang­súlyozta. Füssy József a KISZ Nógrád megyei bi­zottságának első titkára Bevezetésül elmondotta. hogy megyénkben a párttag- gyűléseken, pártértekezlete­ken sok szó esett az Hiúság­ról. fiataljaink munkáiéról, magatartásukról. Mindez iel- zi, hogy fokozódott az Hiúság iránti társadalmi figyelem, fontos társadalompolitikai kérdéssé vált. Jóleső érzés, hogy pozitív iellegű változás történt az Hiúság megítélésé­ben. Ezután arról szólt, hogy a fiatalok jelentős része tuda­tosan kéoezi magát, növeli műveltségét, fiyíltan , javasol és bírál, lelkesen vesz részt a politikai, társadalmi felada­tok megoldásában. A szemlé­let gyökeres megváltozásában, az Hiúságról való gondosko­dás fokozásában alapvető volt az öt évvel ezelőtt hozott if­júságpolitikai határozat. a végrehajtására készült megyei pártbizottsági intézkedési terv. Beszámolt Füssv ."ózsef arról is. hogy az elmúlt idő­ben megyénk Hiúsága 150 par­lamenten vitatta meg felada­tait. A parlamentek tapasz­talatai alapján megállapítha­tó. hogy a közéletben a KISZ- szervezetek, a KlSZ-tagok rendkívül sokat, és felelősség­teljesen dolgoztak. A parla­mentek mozgatóerői voltak a demokratikus formák tarta­lommal való megtöltésének. Hozzájárult a KISZ politikai jellegének erősítéséhez. A Politikai Bizottság érté­kelte az ifjúságpolitikai hatá­rozat végrehajtásának tapasz­talatait. Megjelölte az ifjúság nevelésében a párt- és KISZ- szervezetek további lenniva­Mt és megfogalmazta azokat ’■ igényeket, melyek telje- ítését joggal várja a szocia- ista társadalom minden szer­vezetétől. Beszéde további részében a KISZ kb tavaiv áprilisi határozatával foglal­kozott. Hangsúlyozta, hogy a határozat nyomán figyelemre méltó pezsgés indult meg a KISZ-szervezetek életében. A KISZ-nek a jövőben is a pártpolitika megvalósítását kell szolgálnia. Ezért a továb­biakban. a XI. kongresszus határozatainak és a megyei pártértekezlet állásfoglalásá­nak végrehajtására mozgósít­ják a megye KISZ-tagiait. egész ifjúságát. Pohánka Sándor a Nógrád megyei- Állami Építőipari Vállalat művezetője A megye építőiparának dol­gozói az elmúlt években nagy felelősséggel munkálkod­tak az ipartelepítés, a re­konstrukciók. a lakásprogram magvalósításáért, hangsúlyoz­ta bevezetőjében a felszólaló. Az idén már a következő öt­éves tervre áthúzódó beru­házások kivitelezése is elkez­dődik. A vállalat kommunis­tái — a zökkenőmentes át­menet biztosítása érdekében — a hatékonyság növelését, a belső tartalékok fokozott feltárását tartják a fejlődés kulcskérdésének. Ezért a vál­lalat intézkedési tervet dol­gozott ki a Központi Bizott­ság 1974. decemberi határo­zatának végrehajtására. A felszólaló ezt kővetően * kivitelezéseket gátló körülmé­nyekről beszélt. Sok esetben gondot okoz a beruházások lassú és nem elég körültekin­tő előkészítése, a hiányos építésszervezés. Az építkezé­sek meggyorsultak, de to­vábbra is gond a befejező munkák technikai színvonalá­' ' ' wir ’ ■ "v? ; ff .. - ' ' nak javítása, s még mindig túlzottan magas az élőmunka­igény. Előfordul, hogy szerve­zetlenség nehezíti a folyama­tos munkavégzést., Akadozik az anyagellátás, a szállítás, építés közben többször módo­síttat a terveket, s mindez hátráltatja a kivitelezést. Ezek megszüntetésére az építőipar­ban dolgozó kommunisták a szocialista szerződések bővíté­sét kezdeményezték. A termelékenység növelése érdekében továbbra is legfon­tosabb feladat a vállalat mű­szaki-technikai színvonalának emelése. A szakmunkások képesek az újabb technológi­ák elsajátítására, a kivitelezési fegyelem szilárdítására. Vége­zetül hangsúlyozta: az építő­ipar előtt álló feladatok meg­kívánják. hogy a munkások és vezetők szívügyüknek te­kintsék a gazdasági haté­konyság kibontakoztatását, a munkaszervezés javítását, a belső tartalékok Cél tárását. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom