Nógrád. 1975. március (31. évfolyam. 51-76. szám)

1975-03-04 / 53. szám

\ Skoda Ferenc az MSZMP Balassagyarmati városi Bizottságának első titkára Felszólalásában a vároeooli- tikáról, az e területen elért eredményekről, gondokról és a további tennivalókról szólt. Bevezetőül- elmondotta, hogy Balassagyarmat, mint a megye második városa, ielentősen fejlődött az elmúlt években. A városi pártbizottság a vá­rospolitikai tennivalók között két lényeges dologgal foglal­kozott erőteliesebben. Egy­részt az átfogó szocialista vá­rospolitika kialakítására, az erőforrások mozgósítására, koordinálására törekedett, másrészt a pártalapszerveze- itek irányítására, segítésére fordított nagy gondot, hogv azok mindinkább betölthes­sék politikai irányító szere­püket. A tapasztalatok ugyan­is azt igazolják, ha a párt- szervezetek munkája nem egyenletes, azt megsínyli a várospolitikai feladatok tel­jesítése. A várospolitikai fel­adatok megoldásának elha­nyagolása pedig gyengíti a pártszervezetek politikai be­folyását. környezetükre gya­korolt hatását. A városi pártbizottság első titkára a továbbiakban az el­múlt négy év eredményeit összegezte. Tovább folytató­dott a város iparosítása, a vá­rosfejlesztési tervek megvaló­sítása. Felépülitek a tervezett lakások, amelyek nagy részét munkások kapták. A fejlődés mellett azonban gondként je­lentkezik, hogy még mindig nem sikerült pótolni a laká­sok egy résziének, az oktatási és a gyermekintézmények, a művelődési' ház, a kórház kor­szerűtlenségét, zsúfoltságát összességében — állapította meg Skoda Ferenc— a város fejlődébe érezhetően tovább erősítette a lakosság bizalmát pártunk politikája iránt, amely aktív, cselekvő támoga­tásban nyilvánul meg. A továbbiakban Skoda Fe­renc hangsúlyozta, hogy a vá­rospolitikai és a pártpolitikád munka központi kérdése volt és marad a jövőben is a párt­vezetőségek és pártalapszer- vezetek irányítása, a pártélet színvonalának fejlesztése Ezért a várospolitikai munká­ban a városi pártbizottság minden területén jelentőségé nek megfelelően foglalkozik t pártszervezetekkel. Termé­szetesen politikai szempontból meghatározó jelentőségűek az üzemi pártszervezetek. Ta­pasztalatok egész sora igezoi- ja, ha az üzemekben, akadozik a munka, az kihat az égésé, város politikai életére. Ezért a pártbizottság úgy szervez: munkáját, hogy mindenekelőtt az üzemi pártszerveaetekei segítsék, rendszeresen konzul, táljának a közős dolgokról, és segítséget adjanak gondja­ik megoldásához. Összességében, ahogy a fel­szólalás során a pártbizottság első titkára megállapította, az elmúlt években tovább gazda­godott a pártbizottság alap­szervezeteket irányitó tevé­kenysége. A közelmúltban megtartott beszámoló taggyű­lések bizonyították, hogy az alapszervezetek mint szerve­zett politikai közösségek, so­kat fejlődtek. A párttagság politikailag érettebb, nőtt fe­lelősségérzete. fegyelmezettebb a pártmunkában, a határoza­tok végrehajtásában. Igénye­sebb és kritikusabb önmagá­val. a pártszervezetek vezető­ségével. és a városi pártbi­zottság munkájával szemben. Gyorsabban reagálnak az ese- rriényekre. munkamódszereik mindinkább az új követelmé­nyekhez igazodnak. A párt- alapszervezebek többsége ké­pes arra. hogy az alapvető kérdésekben érvényre juttassa a párt vezető szerepét, és ha­tékonyan szolgálja a város- po'itikai célkitűzések követ­kezetes megvalósítását. Kovács Árpádné sül hogy a párt cső portok ön­álló szervezeti egységet alkot­nak. Tevékenységüknek, a fi Zománcipari Művek salgótar- kommunisták kezdeményezó- •ján* Kvógátiak csoportvezetője készségének, munkájának fon­tos szerepe van minden terü­leten. Ugyanakkor a pártcso­portok még sokat tehetnek a párttagok neveléséért, jó isko­lái lehetnek a tisztségviselők nevelésének. A továbbiakban a köamúve. lődés-politikai határozat vég­rehajtásáról, a közművelődés, mindenekelőtt a munkásmű­velődés társadalmi szerepéről szólt az előadó. Rámutatott, hogy társadalmunk fejlődésé­nek fontos feltétele a munká­sok szakmai, politikai és ál­talános műveltségének fejlesz­tése. Hangsúlyozta, hogy a pártszervezeteknek, a szoci­alista brigádoknak rendkívül nagy szerepe van abban, hogy felkeltsék a munkásokban a rendszeres művelődés igényét. Számot adott azokról az ered­ményekről is, amelyeket e te­rületen a gyárban. elértek. Megemlítette, hogy a munká­sok rendszeres képzése mel­lett a gyár vezetése arra tö­rekszik. hogy megoldja a gyermekgondozási szabadsá­gon levő kismamák képzését is. ról. hogy a közoktatás-politi­kai határozat megjelenése óta az iskolai zártság oldódott, a társadalmi kapcsolatok ré­vén közelebb került az élet­hez. Mint mondotta, a vi­lágnézeti nevelésben kiemel­kedő szerep jut az ifjúsági mozgalomnak. A KISZ poli­tikai jellegének erősítésével hozzájárul, hogy a szocialista világnézet etikai normákban, magatartásmódban jusson ki­fejezésre. Hangsúlyozta, hogy a szocializmus építését csak a szocialista hazafiság. az in­ternacionalizmus marxista— leninista módon való értelme­zésével, oktatásával segíthetik hatékonyan a pedagógusok. A hozzászólás további része azzal; foglalkozott, hogy a közoktatási munkában. to­vábbra is megkülönböztetett figyelemmel segítik a fizikai dolgozók gyermekeit. E tekin­tetben a kommunista pedagó­gusok járnak az élen. A je­lenleginél nagyobb eredmé­nyeket azonban csak akkor lehet elérni, ha, megszűnnek a művelődésből eredő hátrá­nyok, és egyszintre hozzák az intézmények tárgyi, és szemé­lyi feltételeit. Utalt arra is. hogy a közok tatásban nagy szerepe van az óvodai neve­lés iskolaelőkészítő funkciójá­nak. Az általános iskolai kép­zésben pedig a pedagógiai módszerek fejlesztését. az eszközellátottság növelését ítélte fontosnak. Mint mon­dotta a megyei tanács anyagi segítsége révén mérséklődött az általános iskolák közötti színvonalkülönbség, ám még mindig magas az elavult, rossz feltételek között műkö­dő iskolák száma. Kifogásolta az oktatási beruházások kése­delmes megvalósítását. Vasárnap, a pártértekezlet második napján. Hotter Ist­ván, a pártértakezáet elnöke nyitotta meg a vitát. Ozsvárt Ferenc az MSZMP Salgótarjáni járási Bizottságának első titkára Bevezetőként arról beszélt, hogy az elmúlt négy esztendő feiladiatainiak végrehajtása nagy erőfeszítést követelt a megyei pártbizottságtól, az alsóbb pártszervektől, -szer­vezetektől egyaránt. Az új ipari üzemek telepítése, a re­konstrukciók megvalósítása, a kedvezőtlen adottságú mező- gazdasági termelőszövetkeze­tek helyzetének erősítése, a községpali'tikai célkitűzések valóra váltása mind azt bizo­nyítja. hogy a megye párt­tagsága, a dolgozók többsége helyesli, elfogadja és cselek­vőén támogatja a párt politi­káját. A pártmunka közép­pontjába a határozatok végre­hajtása. a végrehajtás színvo­nala és ellenőrzése került. Erősödött a testületek felelős­ségérzete, a vitakészség. A döntések megalapozottabbak. körültekintőbbek és konkré­tabbak lettek. Kiemelte a já­rási pártbizottsásoknál létre­hozott területfelelősi rendszer jelentőségét. Részletesen szólt az alsóbb pántszervek munkája közvet­len, helyszíni segítésének ta­pasztalatairól, Az üzemi, a községi pártbizottságok, párt­vezetőségek mellett kiemelt helyet kapott az alapszerve­zetek munkájának segítése, ellenőrzése. A határozatok alapján tett szervezeti intéz­kedések, a kialakított helyes módszerek jó előfeltételeket teremtettek a tartalmi munka javítására. Ezt követően a tagfelvételi munka négyéves tapasztala­tait elemezte a járási pártbi­zottság első titkára. Megálla­pította. hogy az újonnan fel­vett párttagok nevelése volt az egyik legfontosabb feladat, azonban ezt a munkát még tovább szükséges erősíteni az aiapszervezetek'ben. A fő fi­gyelmet a fizikai munkások, a szakmunkások, a fiatalok és a nők párttaggá nevelésére for­dították, és fordítják a jövő­ben is. E következetes munka eredménye, hogy a pártban, a járás pártalapszervezeteiben nőtt a fizikai munkások ará­nya. Herczeg Isiván a Lanipart ZIM salgótarjáni gyárának pártbizottsági titkára A pártszervezetek gazda- ságiirányító és -szervező mun­kájával kaipcsoflatbajn utalt arra, hogy a gyár kommunis­tái megtárgyalták az idei év gazdálkodásával, a takarékos­sággal, és a tartalékok feltá­rásával összefüggő feladato­kat. A tennivaló tehát az, hogy minden szinten javítsák a gazdaságszervező és -ellenőr­ző munkát. Növeljék a fele­lősséget a dolgozók és a gaz­dasági vezetők körében egy­aránt. A munkások többsége egyre inkább érti a párt, a pártszer- vek céljait. Azt. hogy minden intézkedés érdekeik megyaló- suilását szolgálja. Növelik akti'Viitásiukat. helytállásukat, ami jól kifejeződik a kong­resszusi és felszabadulási munikavensenyiben. Jól látják, sezt tükrözik a vállalások is, hogy az eredményesebb gaz­dálkodás egyik alapvető esz­köze a létszám-takarékosság, az élőmunka hatékonyságá­nak növelése. Mindez ésszerű átcsoportosításokat kíván és a képzettség további növelését. Számos észrevétel, kritika, se­gítő szándékú vélemény bizo­nyítja, hogy a párttagság sok­oldalúan foglalkozik a taka­rékos és hatékonyabb gazdál­kodás megvalósításának kér­désével. Utalt arra, hogy ja­nuár 1-tÖl intézkedéseket tet­tek a kieső munkaidő csök­kentésére, a dolgozók egész­ségének védelmére, s fokoz­zák a poffliitikai felvilágosító munkát a dolgozóik mozgósí­tása érdekében, Felsorolta azokat a belső tartalékokat, amelyek feltárása lehetővé te­szi a takarékos gazdálkodást. Hangsúlyozta, hogy ez nem kampányfeladat. Olyan in­tézkedéseket kell foganatosíta­ni, amelyeknek később sem lesz kedvezőtlen hatása, nem okoz többletráfordítást és eredménycsökkenést. Többször hallani olyan vé­leményt — mondotta a felszó­laló —, hogy a belső tartalé­kok hasznosításával csínján kell bánni, mert elfogynak. Ettől nem kell félni, mivel a termelés, a gazdálkodós és az ■értékesítés változó körülmé­nyei miatt évről évre újrater­melődnek. A meglevő erőfor­rások nem megfelelő kihasz­nálása miatt ugyanúgy el kell marasztalni az illetékeseket, mint a nem kielégítő, pazarló gazdálkodásért. Ezért további szemléletbeli változásra van szükség. Kedvelő jelenségek tapasztalhatók. Sokan vannak, akik egészséges türelmetlen­séggel tekintenek a feszültsé­gekre, fogyatékosságokra, szen­vedélyesen szembeszállnak a káros jelenségekkel, ostoroz­zák a lustaságot, a tehetetlen­séget. A dolgozók többsége vállalja az áldozatot, az erőfe­szítést. mert látja és tudja, hogy ez mozgatórugója fejlő­désünknek, egyéni gyarapodá­suknak. Befejezésül szóit ar­ról, hogy a gyár párttagsága párt-feladatkén t jelölte meg a személyes példamutatást az ésszerűbb gazdálkodós megva­lósításában. Dr. Kovács László a megyei bíróság elnöke Hozzászólásában a szocia­lista törvényességgel, a köz­renddel és közbiztonsággal foglalkozott. Elmondotta, hogy az állampolgárok több­sége tiszteletben tartja a tör­vényeket. Szocialista társa­dalmi rendünk szilárd, az állampolgárok jogai érvénye­sülnek, az erre hivatott álla­mi szervek intézkedéseikkel ezt segítik. A rendőri szer­vek a lakosság támo­gatásával küzdenek a rend es a biztonság védelméért. Ebből kiveszik részüket a munkásőrök, az önkéntes rendőrök is. Beszélt arról, hogy a X. kongresszus után megvalósult a büntető tör­vénykönyv módosítása. To­vább fejlődött a jogalkalma­zás, jogpolitikai irányelvek, jogszabályok születtek a társadalom fokozott védel­mére. A belügyi, ügyészi és bírósági szervek ezeknek a jogszabályoknak megfelelően végzik munkájukat. Dr. Kovács László ezután a bűncselekmények visszaszorí­tására tett erőfeszítésekről, a nevelő tevékenység fokozásá­ról szólt. Mint mondotta, a tudatformálásban jelentkező eredmények e területen is kedvezően éreztetik hatásu­kat. Javulnak az emberi kap­csolatok, kevesebb a vita, a pereskedés. Az igazságügyi Szervek munkája is hozzájá­rul az emberek neveléséhez, tudatuk formálásához. E munkához egyre nagyobb se­gítséget kapnak a párt- és a társadalmi szervektől, va­lamint az állampolgárok je­lentős részétől. A pártszervek figyelemmel kísérik, értéke­lik és segítik e szervek mun­káját. Tőzsér K. János nyugdíjas hányás* Elöljáróban a négyéves munka eredményeiről szólt, majd részletesen foglalkozott a fiatalok helyzetével, mun­kájával, az ifjúságpolitikai határozat végrehajtásával. Megállapította, hogy az idős kommunisták szemlélete 60- kat változott az ifjúság meg­ítélésében. Ügy számolnak velük, mint azzal az erővel, amely a jövőt alakítja, for­málja. Ezért a fiatalok neve­lésében jelentős feladat hárul az idősebb generációra. Kísér­jék figyelemmel a fiatalok te­vékenységét, segítsék őket abban, hogy még eredménye­sebbé. ésszerűbbé tegyék munkájukat. — tanácsolta. Nagyon fontos, hogy az idő­sebb dolgozók, munkatársak és párttagok ne legyenek türelmetlenek. Igyekezzenek megérteni. hogy a fiatalok már más körülmények között nőttek fel, más a gondolko­dásmódjuk is. (Folytatás a 4. oldalon) Elöljáróiban elmondotta: a 5UM öiaiOszervezetei az elmúlt négy évben arra törekedtek, hogy következetesen végre­hajtsák a X. pártkongresszus határozatait. Az alapszerve­zetek munkája kedvezően ala­kult. Mindebben nagy része van annak, hogy aiz irányító pártszervek, közöttük a gyári pártbizottság következetes volt a különböző határozatok feldolgozásában, végrehajtásá­ban. ellenőrzésében. A titkári és egyéb értekezletek, tanács­kozások lehetőségiét adtak a határozatok egységesebb értel­mezésére, amély növelte a ti -zitségviselők, a párttagság aktivitását. Rendszeresebbé vált a pártmegbízatások adá­sa, és a végzett munka elle- aocaése. Mindinkább érvénye. Lőrincz Gézáné a balassagyarmati Szántó Kovács János Szakközépiskola igazgatóhelyettese A megye kulturális életében bekövetkezett változások ered. mén.yeiről szólt, majd azt tag­lalta, hogy a művelődési fel­adatok megoldásához milyen mértékben járult hozzá a közoktatás. Hangsúlyozta, hogy a nevelési feltételek a korábbinál kedvezőbbek, mert a megyie lakosságában, külö­nösen az ifjúságpolitikai hatá­rozatok végrehajtása során erősödött a felelősségérzet a fialtatok neveléséért. Szólt af­A pártértekezlet szünetében a küldöttek nagy érdeklődéssel figyelik az eredményeinket bemutató kiállítást.----------------———— -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------I B EFEJEZTE MUNKÁJÁT A MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLET i

Next

/
Oldalképek
Tartalom