Nógrád. 1975. március (31. évfolyam. 51-76. szám)
1975-03-22 / 69. szám
Jelentést tettek a munkabizottságok vezetői Szünet után Kállai Gyulá- folytatta munkáját a tanács- Győri Imre, az MSZMP mk, az MSZMP Poltikai B:- kozás: a korábban megválasz- Központi Bizottságának titka- zoltsága tagjának, a Haza- tott szerkesztő bizottságok el- ra, a szerkesztő bizottság el- fias Népfront Országos Ta- nőkéi tévesztették a kongresz- nöke lépett a mikrofonhoz: núcsa elnökének elnökletével szus elé jelentésüket. Győri Imra ló\hasznosítottuk a javaslatokat Tisztelt kongresszusi — Engedjék meg, hogy jelentést tegyek a kongreszusí határozattervezet és a szervezeti szabályzat véglegesítésére kiküldött szerkesztő bizottság munkájáról. A bizottság abban látta feladatát, hogy hasznosítsa a kongresszuson elhangzott, a kongresszusnak eljuttatott, írásban benyújtott, valamint a pártértekezleteken tett javaslatokat. Munkánkat megkönnyítette, hogy a felszólalásokban, illetve a benyújtott észrevételekben sem a tervezet szövegével, sem annak szellemével lényeges ponton szemben álló vélemény nem volt. Ez azzal is magyarázható, hogy a Központi Bizottság a dokumentumok véglegesítése során messzemenően figyelembe vette és érvényesítette á párttaggyűlések, pártbizottsági ülések és pártértekezletek észrevételeit. A kongresszusi irányelvtervezethez a kongresszust megelőző vitákban több mint kétezer, a szervezeti szabályzat tervezetéhez közel ugyanennyi javaslat érkezett. Ezekből a Központi Bizottság és a Politkiai BiA NEMZETI JÖVEDELEM ALAKULÁSA Évi átlagos növekedés (7,) 1970-74 1970-75 összesen 35 Keserű Jánosné beszéde (Folytatás az h oldalról.) tárcája és igénye szerint megtalálja a keresett árucikket, hogy az export mind hatékonyabb legyen. A továbbiakban arról beszélt, hogy a rekonstrukció során igen sok régi gépet cseréltek ki korszerűre. A gépek cseréjénél azonban sokkal bonyolultabb feladat — mondotta — a magasabb technológiai követelményekkel összhangban álló szakembergárda biztosítása, a kellő szakismeret megszerzése. Egyértelműen tapasztaljuk, hogy a gyakorlott munkáskezeken, a hozzáértő stabil munkásokon nagymértékben múlik áruink minősége. Végezetül a minisztérium feladatairól beszélt. A többi között kijelentette: elsődlegesnek tartjuk a párt határozataiban kifejezésre jutó társadalmi érdekek érvényesítését. De tudjuk azt is, hogy ez csők akkor érhető el, ha összhang van a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdekek között. Ezért minisztériumi irányító munkánk központi kérdésének tartjuk e hármas érdekviszony összhangjának minél jobb megteremtését. Végezetül biztosította a kongresszust, arról, hogy a könnyűipar csaknem félmillió munkása és vezetője mindent elkövet a XI. kongresszus határozatainak valóra váltásáért. A kongresszus pénteki munkanapján felszólalt: Szaló János, a Magyar Hajó- és Darugyár pártbizottságának titkára, Szalai Gyula, a Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat kőművese, dr. Benedikt Ottó akadémikus, az MTA Számítástechnikai Intézeté nek tudományos tanácsadó ja, Csirik Imre, a füzesgyar mati Vörös Csillag Termelő szövetkezet elnöke, Gergely István, a Szolnok megyei párt bizottság első titkára, Kurucz Imre, a Budapest V. kerületi pártbizottság első titkára, Ko vács Sándor, a Nagykőrösi Konzervgyár igazgatója, Bru nó Küster, a Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt veze tősége irodájának titkára, Er mengildo Gasperoni, a San marinói Kommunista Párt el nöke, Juan Gomez, a Spanyol Kommunista Párt Végrehajtó Bizottságának tagja, Franz Diibi, a Svájci "Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, Per Israelsson, a Svéd Baloldali Párt — Kommunisták Központi Bizottságának tagja, I. Bilen, a Török Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, dr. Varga Péter, a Somogy megyei pártbizottság első titkára, Doj- csák János, a Diósgyőri Gépgyár vezérigazgatója, Tóth Imre, az ÉVM pár!bizottsági titkára, dr. Rózsa Imre sebész- adjunktus, Czidor András, a MÁV záhonyi állomásának át- rakókörzeti főnöke, Jávorszky József, a Ganz-MÁVAG hegesztője. zottság több százat hasznosított. Pártunkban már hagyománnyá vált, hogy nagy fontosságú döntések, határozatok meghozatala előtt kikérjük a párttagság véleményét. Most is támaszkodhattunk erre, és — örömmel mondhatjuk — volt mire támaszkodni. A pártc&oport-értekezleteken kívül a taggyűléseken közel kétszázezer párttag fejtette ki véleményét a dokumentumokról, pártunk politikájáról. A határozattervezet véglegesítéséhez nagy segítséget adott a kongresszusi beszámolószövege is Igazolódott a Központi Bizottságnak az az elképzelése, hogy az irányelvek vitája alapján már a kongresszus előtt határozat- tervezetet adhattunk a küldött elvtársak kezébe. Az előadó ezután kitért a szerkesztő bizottságban folyt viták alkotó jellegére, majd így folytatta: Néhány hozzászóló a határozattervezet mondanivalójával teljes egyetértésben, egyes kérdések részletezőbb kifejtését igényelte. így egyebek mellett javasolták, hogy a kongresszus fogalmazza meg: az egészségügy és szociálpolitika fejlesztési koncepcióját; a tudományos területek és a művészeti területek állami irányításának rendszerével kapcsolatos állásfoglalását. A szerkesztő bizottság mindezeket kivétel nélkül fontosnak tartja. Úgy véli, a határozattervezet tartalmazza a párt ezzel kapcsolatos fő mondanivalóját. Ennél többre a kongre6z- bzus jelenleg felelősen nem vállalkozhat. Azt javasolta a bizottság: a kongresszus ajánlja az új Központi Bizottságnak és testületeknek, az állami területeken dolgozó kommunistáknak, hogy a következő években kiemelten foglalkozzanak az említett témákkal. Az előadó a továbbiakban megemlített néhány olyan részkérdést, amely a bizottság szerint nem igényel kongresszusi állásfoglalást. Figyelembe véve a küldött elvtársak idevágó észrevételeit és a nemzetközi helyzetnek a határozattervezet elkészítése óta bekövetkezett fejleményeit, a szerkesztő bizottság kiegészítette a határozattervezet Chilére vonatkozó pontját. Ebben hangsúlyosabban követeli a fasiszta terror elítélését, a hosszabb Ideje embertelen körülmények között fogságban tartott chilei hazafiak, a Chilei Kommunista Párt főtitkárának, harcostársunknak, a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő egyéniségének, Corvalán elvtársnak a szabadon bocsátását. A kongresszust megelőző napokban fegyveres ellenforradalmi pucccskísérletre került sor az alig egy esztendeje demokratikus útra lépett Portugáliában. Portugál testvérpártunk, a portugál haladó erők megvédték vívmányaikat, de változatlanul nehéz harcok előtt állnak. A határozattervezet ezzel foglalkozó pontjában kifejezzük felháborodásunkat az ellenforradalom eme és hasonló kísérletével szemben, biztosítjuk szolidaritásunkról a portugál kommunistákat és Portugália haladó erőit. Befejezésül Győri Imre a következőket mondotta: A szerkesztő bizottság úgy látja, hogy a benyújtott és érvényesített javaslatok a beterjesztett okmányok javára váltak. A szerkesztő bizottság a beérkezett megjegyzések zömét jól tudta hasznosítani. A határozati javaslattal kapcsolatban is elmondhatjuk: pártunk Központi Bizottságának erőfeszítései nyomán, a kongresszus előtti hónapok eszmecseréjének és a kongresszus munkájának eredményeképpen sikerült olyan politikai okmányt alkotni, amely marxista, leninista: támaszkodik szocializmust építő munÓvári Miklós: Icánk eddigi tapasztalataira; merít a testvéri szocialista országok társadalomformáló gazdag tár-házából; s a szocializmus építésének általános érvényű törvényszerűségeit magyar viszonyok között érvényesítve reálisan határozza meg a következő 4—5 év feladatait pártunk, egész népünk cselekvési programját. Megköszönöm a tisztelt kongresszusnak a megválasztásunkkal tanúsított bizalmat, és kérem, hogy a szerkesztő bizottság munkájáról szóló jelentésünket fogadja el. Ezt követően Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára az MSZMP programnyilatkozata szerkesztő bizottságának elnöke tér- jesztette elő a bizottság jelentését. Reálisak a programnyilatkozatban megfogalmazott feladatok Tisztelt kongresszus. Központi Bizottságunk egy évvel ezelőtt határozta ' el, hogy elkészíti és a párt XI. kongresszusa elé terjeszti a párt új programnyilatkozatát. A tervezet elkészült és most itt fekszik a kongresszus asztalán. A vita egyértelműen azt bizonyítja, hogy az előkészítő munka megfelelő volt, a kongresszus tud dönteni ebben a fontos kérdésiben is. A kongreszsus által megválasztott szerkesztő bizottság elvégezte munkáját. Figyelmesen meghallgattuk a felszólalásokat, és örömmel állapítottuk meg, hogy a küldött elvtársiak teljes mértékben egyetértenek a tervezettel. Biztos vagyok abban, hogy ez az egyetértés nem formális, hiszen az előttünk fekvő tervezet alapos, színvonalas vitákban született meg. A vitára felkért valamennyi pártós társadalmi szerv gondosan tanulmányozta a tervezetet és az ügyhöz méltó felelősséggel tette meg javaslatait, észrevételeit. Itt, a kongresszus fórumán is szeretném megköszönni lelkiismeretes munkájukat. Az előzetes vitában több mint ezer észrevétel és javaslat hangzott el, amelynek többségét a jelenlegi szöveg már figyelembe veszi. Ezek az észrevételek jelentős mértékben javították és gazdagították a tervezetet, ® így a kongresszus elé már olyan javaslat kerülhetett, amely híven fejezi ki pártunk politikáját, s amennyire ez ma lehetséges, pontosan fogalmazza meg a fejlett szocialista társadalom építésének legfontosabb feladatait. Bár a felszólaló elvtársak valamennyien egyetértettek a tervezettel, a szerkesztő bizottság mégegyszer gondosan megvizsgálta a beterjesztett szöveget, és néhány olyan —1 főleg stiláris jellegű — változta‘ást hajtott végre, amely a politikai mondanivalót még részleteiben sem módosítja. Ezért úgy gondolom, a tisztelt kongresszus egyetért azzal, hogy ezeket a módosításokat most nem ismertetem. Engedjék meg, hogy néhány rövid megjegyzést fűzzek a programnyilatkozattal foglalkozó vitához. Szalóki Józsefné elvtársnő arról beszélt, hogy a mai fiatalok számára az 1948. évi programnyilatkozat is történelem1, s hozzátette, hogy a mai fiatal nemzedék számára a most elfogadásira kerülő programnyilatkozat ad történelmi jelentőségű feladatokat. Mi kommunisták általában nem szívesen használunk nagy szavakat, többre becsüljük az egyszerű, hétköznapi tetteket. Most azonban azt hiszem., igaza van Szaló-1 kiné elvtársinőinek. A fejlett szocialista társadalom megteremtése hazánkban a mai élő nemzedékek nagy történelmi feladata. Olyan ember- formáló és embert próbáló feladat ez, amelynek megoldása közben, kiderül, ki az aki méltó a kommunista név2 NÖGRÄD - 1975. március 22., szombat Pillanatkép a kongresszusról. Kádár János, az MSZMP KB első titkára kongresszusi küldöttekkel beszélget a tanácskozás szünetében re, ki az, aki nemcsak saa:vakkal, hanem tettekkel is képes építeni az országot, szoíj gálni a népet. Joggal beszélhetünk törtéi nelmi jelentőségű feladatról, de hozzá szeretném tenni, hogy a programnyilatkozat elfogadásával nem nyitunk új korszakot a szocializmus építésének történetében. Az új programnyilatkozat elfogadását éppen az teszi lehetővé, hogy a szocializmus alapjainak lerakása és megszilárdítása után már megkezdtük ezt a munkát, már rajta vagyunk a jó úton, létJ juk a célt, s fő vonásaiban azt is tudjuk, hogyan érhetjük azt, el. Ezután az előadó arról beszélt, hogy a fejlett szocialista társadalom nemcsak aa utókornak, hanem mór a mi/ nemzedékünknek ig épülj* Majd így folytatta: A felszólaló elvtársak beszéltek arról is, hogy a programnyilatkozatban megfogal-1 mázott feladatok reálisak. Én is biztos vagyok abban, hogy ez így van. _Mi teszi reálissá, elérhetővé céljainkat? Nemcsak gazdasági lehetőségeink pontos felmérése — bár kétségtelen, hogy erre is szükség van. Céljainkat mindenekelőtt az teszi reálissá, hogy kongresszusunkon távlati céljainkat illetően is megmutatkozott pártunk egysége. Ezt az egységet ápolni- fejleszteni, naponta újrateremteni állandó kötelességünk. Ez a legfontosabb feltétele annak, hogy meg tudjuk győz. ni programunk helyességéről egész népünket. a mi programunk végrehajtásának aranynál is értékesebb fedezete. A fejlett szocialista társadalom építése ma az MSZMP programja. Holnap, a közeli jövőben, minden bizonnyal egész népünk programja lesz. A fejlett szocialista társadalom építése azonban nemcsak magyar ügy, a fejlett szocialista társadalom nemcsak Magyarországon épül. Joggal hangsúlyozta Brezsnyev elv- társ kongresszusunkon a test- vérpártok kollek'ív erőfeszítéseinek, közös tapasztalatainak jelentőségét. Az előadó a programnyilatkozat elkészítésének külső körülményeiről beszélt, majd beszédét így fejezte be: Természetesen programot ak*' kor is készítenénk, ha az utóbbi években nem mélyült volna el a kapitalizmus általános válsága. A mai helyzetben azonban programnyilatkozatunknak fontos szerepe lehet a kapitalizmus és a szocializmus között folyó ideológiai harcban is. Programnyilatkozatunk egyike azoknak a válaszoknak, amelyeket a szocialista világ ad korunk nagy kérdéseire. További válaszunk az lesz, hogy nemcsak megtervezzük, hanem el !s végezzük a fejlett szocia- 1 ista társadalom felépítésének hatalmas munkáját. (Folytatás a 3. oldalon)
