Nógrád. 1975. március (31. évfolyam. 51-76. szám)

1975-03-15 / 63. szám

\ -r» ~*mr\ i • ■­1989-ben helyezték üzembe a salgótarjáni öblösüveggyárban az olasz importból vásá­rolt Olivottó kehely- és pohá rkészítő automata gépet. A g ép percenként 20 poharat ké­szít és kezelését mindössze hat személy végzi. Képünkön: Kakukk Dezső gépész, az automata gép egyik kezelője, munkavégzés közben. — bábéi falv. — n BVÉP TÚL«« IDOMÁBA RS (II.) Mare a nehéziparért A nehézipar kulcsüzemei- ben szervezetlen, megfelelő gyors emelése parancsolóan nek államosítását követelő vezetés nélkül álló, hónapról megköveteli, hogy hitelgaz- nyilatkozatnak több százezer hónapra deficitet mutató, ha- dálkodásunkban is létrejöjjön budapesti dolgozó tömegtün- nyatló vállalatokat vett át az végre az elengedhetetlen terv- tetése adott nyomatékot. állam. 65 000 fizikai dolgozó szerűség, amelynek előfelté- Csakhamar a Kisgazdapárt termelésének értéke alig ha- tele a Nemzeti Bank és a demokratái, élükön Dobi 1st- ladta meg a havi 67 millió három nagybank államosftá- vánnal, szintén nyilatkozat- forintot. 1348. márciusában sa.” A magyar nagytőke érez- ban hangoztatták, hogy egyet- ugyanazokat az árakat alapul te, hogy ez a lépés végzetes értének a munkáspártokkal véve 71 000 fizikai munkással csapást mér rá, legfontosabb es a Nemzeti Parasztpárttal, a termelés értéke elérte a pozícióinak egyikétől fosztja Ilyformán a Kisgazdapárt 166 milliót, magasan túlszár- meg — és azonnal megindí- reakciós szárnya elszigetelő- nyalta a hároméves terv elő- tóttá a bankok államosítása dött, vereséget szenvedett. irányzatát. Termelésünk túl- ellen a politikai harcot. De a nehéziparért folyó haladta az 1038-as szintet és Kőszegi Frigyes harc ezzel még korántsem fe. saját szanálási munkatér- KVSru>*ir»rft- jeződött be. A nagytőkének vünkben a vállalatok ele tu- oonetKeziK. vissza kellett vonulnia, de zött előirányzatot is. miközben az MKP minden A NIK vezetői a deficit­erejét a stabilizáció, a forint mentességet bejelentő sajtó megteremtésének és megszi- értekezleten azt is elmond- lárdításának feladatai kötöt- ják, mi tette ezeket az ered- lék le, ismét lélegzethez jutott ményeket lehetővé: az álla- és ellentámadásba ment át. A mosílással járó előnyök. A po- támadás kerülő úton indult, litikai és gazdasági fejlődéssel, a cél az államosítás hitelének az államosítás kiterjesztésével, lerontása volt. E végből so- a dolgozók mind szé'lesebt rozatos cikkekben az állami rétegei látják, hogy az or- szénbányászatot igyekeztek szágot maguknak építik. A hamis színben feltüntetni, profitért való verseny helyé- majd a Kis Üjság több ve- be, a gyárak közti együttmű- zércikkben a demokrácia ál- ködés lépett: segítik egymás lamosítási politikáját rágal- gyártási tapasztalatokkal mazta. Ennek ellenére a kor- nyersanyaggal, megosztják e, mány kiküldött a nehézipari rendeléseket és mindegyik üzemekhez vállalatvezetőket, üzem a maga vonalán foko November 21-én Vas Zoltán, zottan rendezkedik be típus az MKP vezető gazdasági gyártásra. A legfontosabb szakembere kijelenti, hogy „a azonban a dolgozók lelkese nehézipari nagyüzemek álla- dése, növekvő munkakedve, mi kezelésbe vételét soron munkaversenye, kívül meg kell oldani.” No- a stabilizáció nemcsak a vember 23-án a Minisztert»- dolgozók életszínvonalát emel nács rendeletet ad ki a ne- te fel: „stabilizálta” a tóké- hízipari központ megalakító- ^eket is. Fokozott élességgel sftól, ezzel a nehézipar a vetődött fel a kérdés: Kinek Weiss bárók kezéből az állam építjük az országot? A Ma irányítása alá kerülti gyár Kommunista Párt III. Ezzel a nehéziparért folyó kongresszusa ezt felelte: h^ofiak ismét új fejezete „Nem a tőkéseknek, a nép- keídődött. Ha eddig a nehéz- nek építjük az országot!” ipar Irányításának átvételéért. a kongresszus után követ- most az állami kezelésbe ju- kező hónapokat elsősorban a tott üzemek termelésének nehézipar állami kezelésbe emeléséért. folyik a küzdelem, vétele vette igénybe. A ban- A nehézségeket súlyosbítja, kok állami ellenőrzése még hogy a jobboldali szociálde- csak program maradt. Antos mokraták szabotázsát is le István pénzügyi államtitkár, kell küzdeni. Sok bajt okoz 1947. májusi nyilatkozata sze- a deficit is, amely az 1947-es rjnt „a bankokra vonatkozó év egyes hónapjaiban egyene- ellenőrzési szabályok több, sen a stabilizációt veszélyez- mint egy fél éve készen van- Wtl. nak, de nem valósultak meg.” Mindezeket a nehézségeket Az időközben leleplezett ősz- az MKP céltudatos gazdasági szeesküvés megmutatta, hogy politikája és a mögéje fel- a harc végsőkig kiéleződött és az ellenség semmilyen eszköztől sem riad vissza. Döntő lépésre volt tehát szükség. 1947. május 9-én, a stabilizációt bejelentő gyűlés A reakció igazi arca. Kőnkre,eezu8Í küldölt Gazdag tapasztalattal AMIKOR hazaérkezett a falujába, már köztudott volt, hogy Hegedűs Andrást, az őrhalmi termelőszövetkeziet voltam község párttitkárát. — IGEN, AKKOR párttitkárát kongresszusi küldöttnek választották. Nem kezett természete a feltűnés, inkább rás, a munka pontos végzése. A a pártalapszervezet titkára örhalomban — emlé- vissza Hegedűs And­ii gyelemmel hallgatták a bizottságban is a szövetkezeti parasztság érdekelt képvise­li. A megyei pártértekiezleten meggyőző erővel érvelt a szövetkezeti demokrácia mel­lett. hogy erősödjön a terme­lőszövetkezet tagjaiban a tu- Azóta megszakítás nélkül 'ajóonotc felelősség. Azt természete is nyugodt. Min- szószólója a nagyüzemi me- mondta erről: dent alaposan megfontoló, zőgazdálkodásnak. Ez volt fő ~ Magasabb szinten kell Szokatlan náls, d© amikor a gondolata, amikor a járási rnozoj munkát vétóznii, Gh— megbízasit tudomására hoz— jfjúsáigi sz6'TV6zj6*t vezetőjeként h/ez pödi© nélkíilözihetetlon ták„ kipirosocLott az arca,. Be- végezte munkáját, ezen fára- az emberek felelőssége s tisz­dozott. amikor más politikai ^ gondolkodása... munkaterületen dolgozott. És SZORGALMASAN készül amikor megérett a parasztság Hegedűs András a kongireoz­vallotta: — Nagy felelősségnek tóm. tar­Tulaj dóriképpen azért esett gondolatában a nagyüzemi szusra. Felelősséggel, mint rá a választás, hogy a kong- gazdálkodás jelentősége, ve- amilyen felelősséggel készült ressíjuson, megyénk egyik lük együtt alakították meg a mindenre, ami az emberelő kép viselőiéként vegyen részt. A mozgalomban már hosszú évek vannak mögötte. Az életét termelőszövetkezetet. A saját sorsával kapcsolatos. Nem községén kívül részt kért ő elzárkózva. Ezekben a na- a járás más részében is a pókban emelkedett a látoga­de ismerte a nagybirtok foj­togató terpeszkedését a kis­paraszti gazdaságok fölött, A két tehénkével vonszolt. földesúr csillogó hintája, szegényemberben terrné­parasztgverekként szervező munkából. Hegedűs tóinak a szarna. Meglett föld- kßzdte az apja mellett, aki András őszinte szóval, tiszta művelők, fiatalabb képkeze- pár hold földjéből tartotta el szándékkal kérte a földműve- lök, növénytermesztő asz- csáládját. Ha gyerekként is, lő embereket, lépjenek a párt szonyok keresik fel. Az életű által javasolt útra. A szép rőd beszélnek, liogv a párt­emlékek ellágyítjá.k az em- titkáruk vigye azt el a bért. Hegedűs is felsóhajtott: kongresszus, színe elé. — A parasztemberek nem Este, amikor csend borul a megkopott szekérnek nagy csalódtak. Amit a párt ígért, falura, akkor pedig a párt- ívben kellett kitérnie, ha jött betartotta. A szövetkezeti pa- titkár kel útra, hogy eszmét rajtok is helytálltak... cseréljen egiy-egy családdal. Hegedűs Andrásnak szén Sok-sok tapasztalattal gaz- szetes ösztönként aztán kiala- emberi vonása, hogy a föld- dagodva tér haza. Jegyzetei­kül t a gyűlölet az úri rend művelő emberhez kötődő ben rendezi. gondolatait,' iránt, s ez fordította a fiatal szálai nem vékonyodtak, ha- mert ki tudja, nem lesz-e Hegedűs András figyelmét is nem erősebbek lettek. Évek szüksége arra a párt legma- a politika felé. Azt mondja óta a járási párt-végrehajtó- gasabb fórumán. — B — magyarázatként: — Ezen keresztül láttam lehe4őségét kiszabadulni a földbirtok fojtogatásából. A fiatal parasztiegénv fel- isolierte azt is, hogy tudás nélkül csak vágyakozás a for- radalom. A tanulás évei kö­vetkeztek. Középiskolai sike­res vizsgával, mezőgazdasági tudományt nyújtó arany kalá­szos ismeretekkel maga mögött, érte a felszabadulás. És amikor az újonnan alakult kommunista párt hívta, azon­nal a párttagok soraiba lé­pett. Bégebben, még az ötve­nes évek elején volt egy néipgvűlés örhalomban. Ün­neplőbe öltözött, komor em­berek sorakoztak, hogy a fa­lu színe előtt beszéljenek a nagyüzemi mezőgazdálko­dásról. Egy vékony fiatalem­ber emelkedett szólásra. Csend lett, a jelenlevők nagy 23 ország a lavaszi BNV-n Az 1975. évi tavaszi Budapesti tatja be leßkorstceröbb jryArtená* Nemzetközi Vásárra eddig hét szocialista ország és 16 európai, Illetve tengerentúli tökésállam, valamint Nyugat-Berün 648 cége jelentette be részvételét. A legna­gyobb kiállítók ezútta/1 is a Szov­jetunió, az NDK, Ausztria és az NSZK. A külföldi vállalatokon kívül 591 magyar ipari, kereskedelmi válla­lat vesz részt az ezúttal másod­ízben sorra kerülő tavaszi szako­sított vásáron. A hazai vállalatok kiállítási anyagának összeállításá- ba/n nagy hangsúlyt kap az or­szág felszabadulásának 3D. évfor­dulója, a három évtized alatt el­ért sikerek, gazdasági eredmé­nyek bemutatása.. Valamennyi kiállítók 9 ágazat­ban (műszeripar, híradáfetechni­nyait. A szocialista országok in­formációs irodáit a K-épületben rendezik majd be. A múlt évi első szakosított vá­sár sikere nyomán nőtt a nemzet­közi érdeklődés, s ennek megfe­lelően nőtrtek a kiállítási terület­igények is. A vásárra felépül a több mint 5000 négyzetméteres D- rsairnok. a legtöbb korszerűtlen régi épületet lebontották. így mintegy 300 négyzetméternyi fe­dett ki Anitáid terűletteí bővült a vásárközpont. Fejlesztették a közműhálózatot, s bővül a büfék* elárusító standok területe. Egyébként a tavaszi vásár kez­dete és befejezése (május 21—29.) az eddigi gyakorlattól eltérően a hét közepén lesz, így a vásár ka, irodagép- és számítástechnika, idejére cfrcuk egy bét. vége esik. energiatermelés és vildamosgéogyár- Ezúttal is öt szálúnál napot ron­tás, fémmegmunkálás-kohászat, deznek, hiszen a vásár mint a be- építőipar-klímatechnika, közieké- ruhózási javak seregszemléje tu­dás-anyagmozgatás, könnyűipari lajdonképpen nem a nagyközön- a.lapanyag- és gépgyártás, vala- ségnek, hanem & szaJkembereknelfl mim vegyipar és bányászat) mu- szól. sorakozó, a termelés érde­keit szívükön viselő nehéz­ipari dolgozók együttes mun­kája küzdi le. A magyar ne­hézipar termelésének, gaz. dálkodásának alakulása 17 évfordulóján az MKP képvi- hónappal az államosítás után, selője hangoztatta: „A tize- élő bizonyítékká válik az ál- dik hónapban levő stabilizáció 1 a (nos i tás ügye mellett. A tapasztalatai azt mutatják, NIK. egy héttel az MKP 1947. hogy nem lehet meggyorsítani őszi kormányprogramjában ki- gazdasági életünk talpraállí- tűzött idő előtt, leküzdi a de- tását, ha tűrjük a nagyban- ficitet és 1948. április utolsó kok harácsolását... A három­hetében így fordul a kor- éves terv a dolgozók élet­műövhöz: „1946. decemberé- színvonalának komoly és .VÄWWWAWCTWiV. I\\V\V\V\\V\\V\\\\\\\V\VÍV\\\\\\VA\\\V\\V\\\^^^^ ,Atmkor bezárták a bá­----------------nyákat, jöttek I de a föld alól is dolgozni. Kemény, veszélyt és hátat gömyesztő munkát megszo­kott emberek, akik nemigen válogatnak, s hegyeset köp­nek arra, hogy: nehéz. Mi ez nekünk? - hősködtek néhány fo£Xó)’. napig, de aztán már kevesebb 6 1 ' lenéző szó bukott ki az ösz- szeszorított fogúk közül. S Sötét háttőrbe/v kemény arcok régen csatlakoztak másik soriak. Két dolgoznak itt. Nem csoda háti hogy bármily nehéz is a* öntvények mintájának ho­mokba formázása, mégis ki­tartanak az emberek. Mert ők kezdték a munkát, és úgy bennük vannak a mozdulatok, az erőlködések, hogy meg sem tudnának lenni nélküle. csak nem maradok már el én nem is sem tőlük!” (Fodor Balázs, hozzánk a brigád voltunk addig, de ^4agB( aki kívülállóként 6zem- Komor-feketén állnak egy- ugyanott, ugyanazt a munkát léu ezt a piszkoSj poros mim­„ i más mögött a formázógépek, végezzük; minek hát kompit- ^ ^ el sem tudja kép„ ahogy elmaradt a régi munka Lent, s fent a magasban kaim a dolgot.... Úgy gon- a5eini> hogy meg lehet ezt is magasztalása, úgy tünedeztek óramű pontossággal siet a dolom, utokepes garda va- szerejn] _ És megszerettetni, el ők is közülünk. Nem tu- szállítósor. Azt mondják: hajt- gyünk, bar elhiheti, ^ nem arnit a brjgá<i tud, így dóm, akadt-e egy még muta- ía az embert, nincs megállás, kenyerem a dicsekves. De közösen. Például, a Bellák tóba? Bányász voltam én is, A csőkígyóban éleset szisszent hat minek tagadnánk le, jvuklós is nálunk kezdte, 14 majd tíz esztendeig, de azt a sűrített levegő és beleülj a amit csinálunk. Mint a rnult- évesen, vízhordó fiúként. Ma­mondom: ember az, aki itt fekete formázóhomokba. Fel- kor is... Jönnek, s mondjak, gunkhoz szoktattuk, nevel- •“ (Pintér László, mű- száll a por és masztosra íes- veradas lesz. Hat jo, megyünk gettük £s ma: jó szakmun­ti az izzadt arcokat. majd egy párán. Aztán a kás, munkásőr, KISZ-tagJ „.Negyvenéves vagyok még végén 9 liter vert adtunk. Korponai Jancsi meg segéd- csak, de már a huszonkette- És a 6ok társadalmi munka... munk£s voit. Ma az egyik dik tavasz ez, amit itt meg- Ha valahol rá kell verni, legjobban dolgozó fiatal és gárpászmát ’táncolnak körbe, érek. Szeretem ezt a ronda építkezni, földet hányni, vagy párttag 1S.” (Kakukk Géza, ott, az öntöde homloka közt, munkát. Pedig nem is nőt- mást, mindenhol^ ott va- gépi formázó). marad.” vezető). Besüt-e ide a nap? Nem. Avagy mégis: egyetlen su­feketén tem-szép magasra, mint a gyünk. A múlt évben volt > Ne higgye. a magasba szálló, libbenő porfelhők. „Huszonhat éve dolgozom látszom, de bírom... már, majdnem egyhuzamban ményszik az ember itt, az öntödében. Ha jól em­...... hogy csupa többi, olyan izmosnak sem közöttünk nem is egy, aki 90 angyal-emberrel beszélgetett. Megke- órát rááldozott a szabad jyünt mindenkinek, természe- idővel. idejéből. Meg itt van a kong- tesen nekik is vannak hibá- Meg hajtja az is, hogy több resszusi munkaverseny. Akár lk; dolgozhatnának egy ki­lékszem, egyetlen egyszer legyen a brigádnak. Mert az hiszi, akár nem, a héten a csjyel jobban és a munkafe­váltam csak meg a formázó' géptől: amikor bevonultam. De visszajöttem, mert meg­szoktam már a munkát. Pe­dig nehéz, monoton, íárasz fontos. Hiszen tizennégy éve múlt évi pótvállalásra is gy^iemhen is vannak még vagyunk már így együtt, rávállaltunk még. Hogy bír- „rejtett tartalékaik." De nem közösek a gondjaink, örö- juk-e? Kemény gyerekek lehetünk maximalisták. Tud- meink, együtt txsszankodunkj vagyunk. De ez csak amolyan nehéz körülmények kö­s vigyorgunk egymásra, ha szólás, mert én is 42 éves ^ fáradoznak. Ü ott tó, piszkos. De keresni lehet: besikerül egy még jobb ered- múltam már és lassan a hu- vannak a legjobbak között, néha, amikor semmi sem gá- mény. Emlékszem, hogyan szadik évet hajtom le itt az akik megérdemlik, s magú­tól, rettenetesen ráverünk, csapkodtuk egymás vállát, öntödében.”. (Telek Gyula, i^á teszik a vállalat és a Csináltam már 140 százalékot, amikor aranykoszorús szocia- brigádvezető). népgazdaság nagy feladatait, de volt úgy, hogy 190-et is. lista brigád lettünk. Ötödször, Atlétatrikós felsőtesttel haj- és azon munkálkodnak, hogy Azt mondják, dől hozzánk a persze... Hát még, amikor ladoznak, karjukon megfe- azok meg is valósuljanak." pénz. Hát igaz, néha a négy csak meghallottuk, hogy: No, szülnek az izmok, ömlik a (Monostori Ottó, az öntödei és fé] ezret is hazavisszük, de elvtársak! Maguk elnyerték a fekete homok a formaszek- gyárrészleg vezetője), mi beleadunk a 8 órába apait- Vállalat Kiváló Brigádja cí- rénybe, s a vibrátor hangja Lehet h°Sy félig-med­anyait. No, meg a brigád is met! Olyan jólesett ezt ha}- dübörögve olvad a többi gép _______!. dig ismétlésekbe e z a kemény, lanit Az idén újra megpró- szűnni nem akaró lihegésébe. bocsátkozunk, de végszóként így báljuk! Sikerül-e duplázni?” Azt mondják; beszéljek han- hadd írjuk le: a ZIM salgó­visszahúzott, összeszokott csapat. napközben nem nagyon fé- (Gyetvai Tibor, gépi formázó). ROsan, mert a csendes szót tarjáni gyárának egyesült rünk egymáshoz; kezünknek, Fény villan a sötétben, itt nem értik. Kun Béla—MSZBT brigádja szemünknek, eszünknek ott mágnesként tapad rá a „Amikor 1952. december ötször kapta meg a szocialis­kell lenni a munkán, de mű- szem. Vigyázz! szól valaki, 21-én, Sztálin születésnapja ta brigádverseny arany koszo­tűzgolyók frees- tiszteletére, felavatták az ön- rúját, és egyszer nyerte el a szak után... Jön hozzám s szikrázó múltkor a szakszervezetis, csennek embernél magasabb- tödénket, az egyik legmoder- Vállalat" Kiváló” Brigádja 'ci- hogy: — Szakikám! Itt van ra. Csapolnak. Karvastag su- nebb volt az országban. So- met... gárban zubog a lángoló vas- kan közülünk már akkortól Karácsony György két színházjegy, elmégv feleségeddel? — A többiek? patak. — kérdezem vissza. — Per­„Jól sze, hogy mennek! Akkor mo6t megvagyunk mi itt; már 36-an. Merthogy NÓGRÁD — 1975. március 15., szombat T

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom