Nógrád. 1975. február (31. évfolyam. 27-50. szám)

1975-02-26 / 48. szám

V / tanácsok 1975. évi költségvetése 56 milliárd forint Növekvő anyagi lehetőségek, jobb lakossági ellátás Dr. Papp Lajos államtitkár nyilatkozatából Az elmúlt napokban, he­tekben fontos téma foglalkoz­tatta a megyék, városok ta­nácsait: a helyi parlamentek — alapos elemző vita után — országrészek, kisebb-nagyobb települések fejlődésének pénz­ügyi kereteit szabták meg, döntöttek a kiadások és a bevételek 1975-ös összegeiről. Mennyit, s mire költenek az idén a tanácsok — ezt kér­dezte az MTI főmunkatársa dr Papp Lajos államtitkártól, a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatalának elnökétől. Az államtitkár válaszában többek között elmondta, hogy a tanácsok pénzügyi forrásai —- ahogyan az elmúlt eszten­dőkben is — 1975-ben a nép­gazdaság fejlődésével össz­hangban növekedtek. Az or- 6 'ggyűlés a tanácsok idei pénzügyi keretét mintegy 56 milliárd forintban hagyta jó­vá: ebből 33 milliárd forintot, a tavalyinál tíz százalékkal magasabb összeget tesz ki a költségvetési előirányzat, s 23 milliárd forint, a tavalyinál öt százalékkal több jut a fej­lesztési alapokra. A fejlesztés legszámotte­vőbb része a lakásfejlesztés, és az ahhoz kapcsolódó járu­lékos beruházások. Az állami lakásépítést 14,6 milliárd fo­rint szolgálja, ebből várhatóan 32 ezer tanácsi lakás kerül tető alá. A terv szerint fel­épül még további háromezer lakás is részben tanácsi, rész­ben vállalatoktól, egyéb szer­vektől átvett pénzekből. A gazdasági és kommunális in­tézmények fenntartásával kapcsolatos teendőkre ötmil- liárd forintot fordítanak, en­nek a tekintélyes summának nagy hányadát, csaknem 4,4 milliárd forintot utak, hidak fenntartására, fej újítására, a közvilágítási, parkfenn­tartási, köztisztasági, város- és községrendezési, va­lamint vízgazdálkodási fel­adatok ellátására költik. Szo­ciális és egészségügyi fel­adatokra, az intézmények fenntartására 9,5 milliárd fo­rint jut. A népesedéspolitikai határozatnak megfelelően a korábbinál nagyobb mérték­ben fejlődik a bölcsődei hálózat. Az idei tanácsi költ­ségvetés 3730 új bölcsődei hellyel számol. A tanácsol: oktatási, kulturális feladatai ellátására, intézményeik fenn­tartására az idén 13 milliárd forintot költenek. Az idén szerepel első ízben a tanácsok költségvetésében 1.5 milliárd forinttal a szak­munkástanuló-képzés, — han­goztatta többi között nyilatko­zatában dr. Papp Lajos ál­lamtitkár. Befejeződtek magyar—osztrák tárgyalások Egyezményeket írtak alá Kedden délelőtt a Kük ügyminisztériumban a Ma­gyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság közötti egyezmények aláírására ke­rült sor. Az egyezményeket Púja Fri­gyes külügyminiszter és dr. Erich Bielka, az Osztrák Köztársaság szövetségi kül­ügyminisztere írta alá. , A konzuli egyezmény szer­vesen illeszkedik a tőkés or­szágokkal az utóbbi években kötött konzuli szerződéseink sorába. Szabályozza a kon­zulátusok létesítésének kon­zuli tisztségviselők kineve­zésének rendjét, meghatároz­za a könnyítéseket, kiváltsá­gokat és mentességeket, va­lamint a konzuli feladato­kat. Egy másik szerződés a bűnügyi jogsegélyről rendel­kezik. A jogsegélyt a szerző­dő országok bíróságai és ügyészségei nyújtják egymás­nak büntető ügyekben. A kiadatási szerződés a felszabadulás után az első ilyen szerződésünk, amelyet tőkés állammal kötöttünk. A negyedik egyezmény a gazdasági, tudományos, kul­turális vagy sportcélú utazá­sokhoz illetékmentes vízum kiadását teszi lehetővé. E szerződés magáncélú utazások vízumilletékeire természetsze­rűleg nem terjed ki. Az egyezmények aláírásá­nál jelen voltak a magyar— osztrák tárgyalásokon részt­vevő küldöttségek tagjai. Ott volt dr. Markója Imre, igaz- ságügyminisztériumi állam­titkár, dr. Katona Zoltán, a legfőbb ügyész helyettese, va­lamint a Belügyminisztérium, a Külügyminisztérium több vezető beosztású munkatársa. Kedden a Külügyminiszté­riumban befejeződtek a ma­gyar-osztrák külügyminisz­teri. tárgyalások. A tárgyalásokról közleményt hoznak nyilvánosságra. (MTI? Elhunyt Bulganyin A Szovjetunió Miniszterta- ségben 80 éves korában el inácsa megrendüléssel közöl- hunyt Nyikolaj Bulganyin, a te. hogy 1975. február 24-én Szovjetunió volt miniszterel- eúlyos, hosszan tartó beteg- nöke, nyugdíjas. (MTI) Meghiúsult a görögországi államcsínykísérlet Athénból érkező hírügy • nökségi jelentések szerint n Karamanlisz-kormány szilár­dan ura a, helyzetnek, miután meghiúsította egy tiszti cso­port államcsínykísérletét. Jóllehet hivatalos adatokat a puccskísérlet méreteiről nem hoztak nyilvánosságra, megbízható forrósok szerint 28 katonatisztet — köztük egy brigádtábornokot, két vezér­őrnagyot és több századost — őrizetbe vettek. Az összeesküvők állítólag elégedetlenek voltak a kor­mány katonapolitikájával, fő­ként azzal a ténnyel, hogy a juntával korábban kapcsolatot tartott fiatal tiszteket elszi- ■ letelt északi helyőrségekbe helyezték át. „Felháborította őket, továbbá az is. hogy u Görög Kommunista Párt lega­litást nyert és képviselőket küldhetett a törvényhozásba. A puccskísérlet résztvevői le akarták tartóztatni Kara- manlisz kormányfőt és szerte az országban irányításuk alá akarták helyezni a hadsereg egységeit. Egyes feltételezések szerint terveik közt szerepelt a „fekete ezredesek juntája” vezető személyiségeinek ki­szabadítása is. Az akció időzítésével kap esolatban Athénban rámutat­nak arra, hogy idén áprilisra tervezték a hedsereg tiszti állományának szokásos évi felülvizsgálását, az előlépteté­sein illetve nyugdíjazások be jelentését. Az összeesküvő csoport még tavasz előtt lép­ni akart, nehogy az újabb tisztogatás során nagy részü­ket elbocsássák a fegyveres erők kötelékéből. (MTI) NÖGRÁD - 1975. február 26., szerda 4ndrcj Grecsko indiai vezetőknél Az indiai fővárosban tar­tózkodó Andrej Grecsko mar­sall, szovjet honvédelmi mi­niszter kedden felkereste In­dira Gandhi kormányfőt. A szívélyes, baráti légkörű be­szélgetés 6orán Andrej Grecs­ko átadta Indira Gandhinak Leonyid Brezsnyevneít, az SZKP KB főtitkárának sze­mélyes üzenetét, amely han­goztatja, hogy a szovjet— indiai kapcsolatok további bő­vítése mindkét nép javát, és az általános béke megszilár­dításának érdekeit szolgálná. Grecsko találkozott J. B. Csáván külügyminiszterrel is, majd látogatást tett Fakhrud- din Ali Ahmed köztársasági elnöknél és baráti megbeszé­lést folytatott vele a szovjet —indiai kapcsolatok sikeres fejlődésének kérdéseiről. Megyei statisztikai (Folytatás az 1. oldalról.) ugyanakkor a termelékenység javulása 5,0 százalék volt. A szocialista iparon bélül a legintenzívebb emelkedés a szövetkezeti (12,2 százalék) és a tanácsi iparban (10,0 szá­zalék) volt. Az egy munkásra jutó termelés a munkás-alkal­mazotti arány javulása követ­keztében kismértékben az előbbi mutató alatt marad. A megyei szocialista ipar termelésnövekedéséből a ter­melékenység növelésével fe­dezett hányad 35,7 százalék, szénbánya nélkül 48,1 Száza­lék volt. A megye szocialista ipará­ban foglalkoztatottak részé­re 1974-ben kifizetett munka­bér 1217 millió forint, ezen belül a munkásoké 957 millió forint volt. A foglalkoztatot­tak átlagos havi munkabére 2613 forint, munkásoké pedig 2558 forint, 1973-hoz viszo­nyítva 6,3 százalékkal emel­kedett. Az- egy foglalkozta­tottra jutó átlagkereset 1974- ben 2806 forint, az egy mun­kásra jutó pedig 2713 forint volt. növekedési ütemében meghaladta az átlagbérekét. Építőipar A megye szocialista építő­ipara éves előirányzatának szerződéssel való lekötöttsége közel 100 százalékos volt, az 1974. évi tényleges termelés azonban elmaradt a tervezet­től, sőt a korábbi évek érté­kétől is. A megyei székhelyű építőipari szervezetek saját építési-szerelési munkáinak értéke folyóáron csak 874 millió forint volt, 2,4 száza­lékkal kevesebb az 1973. évi­nél. Az építőipari termelés me. gyei szintű csökkenése teljes egészében az állami építőipar, ezen belül elsősorban a tanácsi vállalat rendkívül nagymérvű termelés-vissza­esésének következménye, a szövetkezeti építőiparban 'ugyanis folyóáron az 1973. évinél 12,4 százalékkal több saját építési-szerelési munkát végeztek^ A termeléssel csak­nem azonos mértékben rom­lott a termelékenység is. 1974-ben a megye szocialis­Magyar—NDK gazdasági együttműködés A napokban aláírt magyar—NDK árucsere-forgalmi megállapodás, amely mindkét fél részéről egyben a közel­múlt mérlegének megvonása is, híven tükrözi az országaink közötti gazdasági kapcsolatok gyors ütemű fejlődését. A KGST-be tömörült országaink komplex programiénak meg­felelően növekedett a kooperáció hazánk és az NDK között, s a múlt évi 15 százalékos emelkedés’— amely összegszerű­en végeredményben meghaladja a 800 millió rubelt — a tervezettnél is nagyobb mértékű volt. Az együttműködés újabb módszereinek számít a szako­sítás és a kooperáció. A Szovjetunió után az NDK hazánk második legfontosabb külkereskedelmi partnere, s a felmé­rések szerint tucatnyinál több fontos termékcsoport gyártá­sában működnek együtt magyar és NDK-beli vállalatok. Az együttműködés különösen a műszeriparban, az elektronikai és elektrotechnikai iparban Számottevő, ami összefügg a szocialista országok egységes számítógép-rendszerének lét­rehozásával. Több mint száz együttműködési megállapodás­ról tárgyalnak, amelynek több mipt fele hazánk könnyűipa­rának rekonstrukciójához kapcsolódik. Más szakosodások alapján az NDK bőr- és cipőipari berendezéseket, nyomdaipari gépeket. Magyarország a töb­bi között konfekció-ipari gépeket szállított, és szállít a lö­vőben is partnerének. Fejlődik a termékcsere a gépipar te­rületén: részünkről Ikarus-autóbuszokat, különleges teher­gépkocsikat, szerszámgépeket és energetikái berendezéseket exportálunk, valamint jelentős alumínium- és timföld-ex­portunk, gyógyszer-, búza- és gyümölcsszállításunk is. A,z NDK a mezőgazdasági gépeken kívül elsősorban közúti iár- műveket. textilipari és szerszámgépeket, építő- és útépítő berendezéseket, továbbá élelmiszeripari gépeket szállít. A két ország külkereskedelmében folyamatosan bővül a fo gyasztási cikkeié kölcsönös szállítása. Egyre több magneto­fon, televíziókészülék, cipő. pamutszövet és játékáru öreg­bíti hazánk iparának hírnevét német barátainknál, s az el­lentételként érkező Wartburg és Trabant személygépkocsik, textíliák és háztartási készülékek ugyancsak régóta kedvel­tek hazánkban. Az árucsere-forgalom növekedésének üteme lényegesen meghaladja az átlagost, s különösen gyors feilődés követke zett be kapcsolatainkban a közös gazdasági bizottság meg­alakításával. A néhány éve megalakult bizottságinak har­mincnál több munkaszervezete van. s minden bizonnval ez a tény is közrejátszott abban, hogy az NDK-val folytatott választékcserénk mind szélesebb körre terjed ki. Országaink szegények nyersanyagban, de még így is bizonyos mértékű nyersanyagforgalom élénkíti kereskedel­münket. Az utóbbi években kapott nagy lendületet például vegyipari együttműködésünk is. A világ első tíz ipari or­szága közé sorolható Német Demokratikus Köztársaság vegyipara közismerten világszínvonalú, s közös tevékenysé­günknek mindkét otszag egyre szélesedő körben látia hasz­nát. Az NDK könnyűiparában folyó nagyértákű rekonst­rukció a folyamatos és színvonalas ellátás alapját teremti meg. Mintegy harminc, NDK-beli. illetve magyar intézet működik együtt közvetlenül a műszaki, technológiai feilesz- tésben, a munkaszervezésben és a szakemberképzésben, B, A. ta építőiparában az egy épí­tőipari munkásra jutó saját építési-szerelési munkák ér­téke az 1973. évi 26 300 fo­rinttal szemben csak 25 500 forint volt. Az átlagon belül a minisztériumi vállalatnál a termelékenység kismértékben javult, a szövetkezeteknél pe­dig 10 százalékkal emelkedett, a tanácsi vállalatnál ugyan­akkor 25 százalékot meghala­dó mértékben csökkent, és ezzel a termelékenység érté­ke itt a legalacsonyabb. A termelékenység-romlás döntő oka, hogy a termelés csökkenése a létszám 3 százalékos növekedése mellett következett be. A megye szo­cialista építőiparában foglal­koztatottak átlagos állományi létszáma meghaladta a 6350 főt, az egy évvel korábbinál 180-nal több. Az előbbiekhez hasonló- változás következett be a munkások létszámában is. ✓ Mra ígazdn súg Megyénk mezőgazdasági üzemei 1974. évben kedvező eredményeket értek el. Nóg- rád megyében — évek óta először — nincs veszteséges termelőszövetkezet. A sikeres gazdálkodás több ágazatban már a negyedik ötéves terv célkitűzéseinek teljesítését eredményezte. A növénytermesztési ága­zatban kimelkedő a gabona­félék termésátlagának ug­rásszerű növekedése. Búzából több mint 10 mázsával tér* mett több egy hektáron, mint az előző évben, az árpából hektáronként 8 mázsa az el­ért töbtadiettermés. Javult a múlt évihez ké* pest az őszi betaka-rítású nö­vények, termésátlaga is. Kü­lönösen figyelemre méltó, a cukorrépa- és a burgonya­termesztésben elért fejlődés, ami a veiuá&terület növekedése mellett a termésátlag emel­kedésében is megnyilvánult Az időjárás okozta nehézsé­gek miatt a gazdaságok az őszi talajmunkát az optimá­lisnál lényegesen később fejezték be, ugyanakkor azon­ban búzából .mégis, többet vetettek a tervezettnél és vetésterülete a múlt évit 5 Százalékkal meghaladja. Rozsból a tervezett területnél 40 hektárral többet, őszi ár­pából pedig csaknem 40 szá­zalékkal kevesebbet vetettek. Az őszi mélyszántásnak de­cember végéig 83 százalékát végezték el. Szarv asmarha -áll omá- nvunk 2.3 százalékkal több, mint egy évvel korábban, és ennek legnagyobb része a me­zőgazdasági termelőszövetke­zetek állománynöveléséből adódik. Hasonló tendenciát mutat a juhállomány alaku­lása is, amely tíz évi csök­kenés után a múlt évben kezdett növekedni. Sertésállo­mányunk a nagy- és kisüze­mekben egyaránt csökkent, így lényegesen kevesebb, mint az előző év végén. Kü­lönösen nagymértékű, csak­nem 20 százalékos a háztáji gazdasagok állománycsökke­nése. A lakosság pénz'levételei és vásárlásai Megyénk lakosságának pénzbevételei 1974-ben 11 százalékkal meghaladták az előző évit. A pénzbevétel kö­zel 75 százalékát a bérből és fizetésből élők jövedelmei al­kotják, melyek 11,5 százalék­kal nagyobbak mint 1973- ban. Az átlagbérek és az átlag- keresetek a szállítás és hír­közlés ágazatában emelked­tek a legjobban (7. illetve 8 százalékkal) és így az ebben az ágazatban dolgozók át­lagbére, illetve átlagkeresete, a legmagasabb, 2806, illetve 2918 forint. Közel azonos nagyságú növekedés (6,3. il­letve .7,3 százalék) volt az iparban is, ennek ellenére az építőiparban dolgozók átlag­bére, illetve, átlagkeresete, még mindig magasabb az ipariakénál. Az előző évek­hez hasonlóan az,átlag a ke­reskedő emben volt a legala­csonyabb! ahol a forgalomtól függő alkalmazottak havi át­lagbére nem éri el a 2200 forintot, átlagkeresetük pe­dig csak 2300 forint volt. Ebben az évben megyénk lakossága 22 százalékkal több jelentés társadalombiztosítási járu­lékban részesült, amelyen be­lül különösen a családi pót­lék részaránya nőtt meg. A lakosság betétállománya 1974. ^december 31'én közel 20 százalékkal meghaladta az elmúlt év végi összeget. Eb: ben az évben is tovább nőtt a hitelek iránti érdeklődés. Mind a hosszú, mind pedig a közép- és rövidlejáratú hi­telekből közlal 14 százalékkal többet vett igénybe megyénk lakossága mind az előző években A hosszá lejáratú hi­telek közel kétharmada épí­tési hitel, ami az elmúlt évinél 7 százalékkal nagyobb volument képvisel. A megyei kiskereskedelmi hálózatban 1974. évben- 3734 millió forint értékű árut ad­tak el ami közel 12 száza­lékkal több mint az elmúlt évben, és 35 százalékkal ha­ladja meg az ,1970. évi for- ga’mat. A lakáskultúra fejlődését mutatja a búto.rforgalom 40 százalékos n öv el: ed és e a m ­hez azonban nagyban hozzá­járult az áremelés hírére be­következett vásárlási láz. A járműveknél a legna­gyobb érdeklődés a személy­gépkocsiik iránt volt. 1974- hfi-n az előző, évinél 24 száza­lékkal több gépkocsit vásá­roltak megyénkben, ami azonban nem fedezte teljes mértékben a keresletet, mivel az igénylők száma ennél lé­nyegesen nagyobb. Lakás és kommunális ellátás Megyékben az 1974. év fo­lyamán mintegy 1800 lakás épült. Bár ez az 1973. évinél is és az előirányzottnál ís kevesebb, a negyedik ötéves tervi célkitűzéseknek megfe­lelő, a tényleges lakásiszapo- rulat ugyanis a négy év alatt több mint 6000. A lemaradás az állami erőből épült laká­soknál jelentkezett, ezen be­lül is a célcsoportos lakásépí­tések hem kielégítő üteme miatt. A lakások közművesített- sége javult, elsősorban az új lakások kedvezőbb ellátottsá­ga következtében, állapota azonban nem kielégítő. A tervidőszakban épített laká­sok 76 százaléka két és több szobás. Az egészségügyi ellátottsá­gon belül jelentős javulás következett be a fekvőbeteg- ellátás személyi és tárgyi feltételeiben, a járóbetegélliá- tásban ugyanakkor csak kis­mérvű változás tapasztalható. Ez utóbbi területen az épü­lő salgótarjáni 36 munkahe­lyes SZTK rendelőintézet ez év végi átadása jelent majd lényegesebb- javulást. A népesedéspolitikai ha­tározat végrehajtása érdeké­ben a bölcsődei férőhelyek száma négy év alatt 80-nal növekedett, ez azonban a terv időarányos részénél ke­vesebb. Az óvodák férőhelyei­nek számát a negyedik _ öt­éves tervidőszakra előirány­zott 775-tel szemben 1455-tel bővítették az elmúlt négy év alatt, óvodai ellátottságunk tehát lényegesen kedvezőbb, mint a bölcsődei. Az oktatáspolitikai határo­zat végrehajtása a megyében fokozatosan folyik. Folyta­tódnak a körzetesítések. Az általános iskolákban ma már a tanulók 94 százaléka része­sül szakrendszerű 'oktatásban és közel 75 százaléka szako­san leadott órák aránya. ^ A tanerők száma az 1970. év­hez viszonyítva 4,2 százalék­kal nőtt. a tanuló létszám ugyanakkor 9 százalékkal csökkent, és így 1974/75. tan­év elején a megye 156 isko­lájában 25 503 gyermek ta­nult. Az előző tanévben az általános iskolák 8. évfolya­mát ■ 00-am fejezték be és a végzői 91 százaléka jelentette be továbbtanulási- szándékát. 1970. és 1974. között a me­gye középiskolái napipali ta­gozat) n tanulók száma 5 szá­zalék' jal csőikként. Alacso­nyak azonban az osztályter­mek ; és a tanerők száma is. és is y az egy osztály teremre jutó tanulók szám® a négy év előttivel azonos 33. egy tanerőre ugyanakkor 16 he­lyett 1) tanuló jut. Kedvezői hogy a szakközépiskolákba járók ará-nva a négy évvel korábbi 45 százalékról 50 százalék \fü'-é emelkedett. \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom