Nógrád. 1975. február (31. évfolyam. 27-50. szám)

1975-02-26 / 48. szám

I

A kongresszusi irányelvek tükrében:

Gazdasági fejlődésünk realitása:

A növekedés gyorsításának forrásai

III lehetővé teszi. az erőforrást a vállalatok

A termel őbe ren de zés e k elsősorban a folyamatbai.

kihasználásának javítása — levő beruházásaik; befejező- A gazdaság versenyképes- ahol lehetséges — indokol- sere koncentrálják. A gaz- *;k ek megtartása és javí- tá teszi — a műszakszám dasági egyensúly javítását tasa állandó megújulást kő* növelését. Meg kell azonban szolgálja az az intézkedés is, vetel. A megújulásnak tér- jegyezni, hogy vállalataink mely szerint újonnan kez- mészetesen vannak anyagi kissé egyoldalúan az exten- dődő vállalati beruházások- eroíorrásokhoz kötött korlá* zív kihasználás mutatóit ki- hoz állami támogatás és tai. Tapasztalataink szerint sérik figyelemmel. és ha hitel csak különösen imdo- azonban a legnagyobb korlát mód van rá. azt növelik, költ esetben mindenekelőtt , az emberekben van: a meg- Ritkábban hallunk a gépi a gyorsan kivitelezhető. a szokott Ságban, a régihez va* berendezések intenzív, vagyis gazdaságos tőkés viszonylatú ló ragaszkodásban. Ez termé- a munkarenden belüli kihász- kivitelt növelő vagy az lm* szefces emberi tulajdonság. A hálásának javításáról, pedig portot gazdaságosan helyet vállalatok vezetői azonban e téren, különösen nagy tar- t esi tő fejlesztésekhez nyújt* nem engedhetik meg maguk- talékaink vannak. A termelő- ható. Az állami beruházá- nak ezt a fajta konzervatiz- berendezések intenzív kihasz* sok kömében is olyan iintéz- rnust. Társadalmi felelőssé- nálásának javítása is szűk- kedések születtek, amelyek a gük abban van. hogy ösztön- ségessé teszi a szervezettsági folyamatban levő programok z"k és megszervezik a meg- kultúra növelését. A terme- megvalósításának gyorsításá- ú óriást. hogy kezdeményezik lesi és a termelést kiszolgá- ra irányulnak, ék támogatják az újat az ló folyamatok korszerű meg- Eddig lényegében a gazéi őre mutatót, s a dolgozó- szervezése nélkül , nem kép- dasági egyensúly javítása kát felkészítik a változásra, zelhető el a gépek üzemidőn oldaláról közelítettük a fel- Akár a termékszerkezet belüli produktív kihasználá* adatokat, illetve a feladatok korszerűsítése, akár a lekö- sának javítása. összefüggő láncolatát és

tött munkaerő hatékony mű- Az állóeszköz-állomány mint láttuk. a gazda- ködtetése oldaláról közelít- extenzív kihasanálásának ja- sági egyensúly javítása nem jük a hatékonyság növelését, vitásával, a termékszerkezet az egyik vagy a másik telnem hagyható figyelmen ki* korszerűsítésével, a seevezett- adat megvalósítását követeli vüll a lekötött állóeszközök ség színvonalának javításá- nem valósítható meg az egyik összetételének a vizsgálata. ya-1 jelentős pótlólagos rá- feladat, ha a másikat elha- A népgazdaság termelő- fordításokat takaríthatunk nyagoljuk. ágaiban- ugyanis igen lassú a meg. A fejlesztés egyik mód- A gazdasági hatékonyság- régi, elavult berendezések ja a beruházás. Eddig első- nak az eddigieknél és a ter- se'eitezése. Évente átlagosan sorban ezt az utat jártuk, vekben figyelembe vettnél az állóeszközök 1,4 százaié- ezt a módszert választottuk, nagyobb arányú javulása új, kát selejtezik ki. Ez az arány Tény, ho-gy a fejlesztésnek pótlólagos erőforrásokat is — figyelembe véve az álló- ez viszonylag egyszerű mód- teremt, amelyek lehetővé te- eszköz-állomány évi 6—6,5 ja. De egyben a legkockáza- hetik a gazdasági egyensúly százalékos növekedését — tosabb is. A hatékonyság ja- erőteljesebb javítása mellett 27—28 éves átlagos pótlási vitását szem előtt tartó gaz- a gazdaságnövekedés ütemé- citolusidőnek. cserélődésnek dasági vezető számára a be- nek a meggyorsítását. Hangfelel meg. ruházás rendszerint a fejlesz- súlyozni kell azonban, hogy

A termelésipolitifcában tési variánsok között az utol- a növekedésnek a tervezettazonhan elkerülhetetlenül só helyen szerepel; vagyis hez képesít történő gyorsítása előtérbe kerülnek a fokozott akkor folyamodik ehhez az csak abban az esetben kö- minőségi követelmények, s eszközhöz, ha a feltárható vetkezhet be — az életszínezek feltételeként az elavult, tartalékokkal már nem érhe- vonal célok és az ország csak drágán fenntartható ál- tő el a kitűzött gazdasági külgazdasági egyensúlyának lóeszközállományt gyorsabb cél, veszélyeztetése nélkül —. ha

ütemben keli kiselejtezni. Ez A vállalati beruházásokra arra a gazdasági hatékonv- esy.ben a meglevő, illetve az előirányzott összeg ■ 1975-ben ság „arányos” javulása fe* újonnan üzembe helyezett mintegy 68 milliárd forint — dezetet teremt, korszerű gépeik és berende- 6—7 százalékkal nagyobb a Dr. Varga György

zések jobb kihasználását is tavalyinál. Célszerű, ha ezt (Vége)

V

Üj

létesítmények

A rétsági járásban a tanács nagy gondot fordít a községek fejlesztésére. Rétság nagyközségben nyolc lakást, sportöltözőt építettek. Bánkon a hétvégi telken meghosszabbították az utat, és a villanyhálózatot. Rétságon a lakosság jobb ellátása érdekében új vágóhidat is létesítettek. Minderre több mint 5.5 millió forintot fordítottak. Nagy jelentősége van a Diós- jenőn elvégzett óvoda korszerűsítésének. amelyet több mint egymillió forintért végeztek el. Rom,hányban a község szennyvízhálózatának megépítésére is sor kerül. amelyhez az üzemek jelentős összeggel járulnak hozzá.

Számvetés három vyáirc<rysóí*bcn

A MEZŐGÉP három Nóg- mezőgazdaságban igen hereto d megyei gyáregységében sett cikkekből 28 millió fo- elvégezté'k az elmúlt évi mun- rint értékűt gyártott. Az érkáról szóló számvetést. Mind- sekvadkerti üzem az idén három üzem az éves tervét május 1-én ünnepli fennállá* 100,8 százalékra teljesítette, sának 25. évfordulóját. Ez a Éves termelési értékük 130 gyáregység az elmúlt éVben millió forint, amely 9,5 szá- egy dolgozóra vetítve 22 százalékkal több. mint volt az zalékkal növelte termelési érelőző esztendőben. A gyár- tekét. A pásztói gyáregység, egységek munkájukkal zö- 1974-ben átszervezte a mun- mében a mezőgazdaság ige- kát az exporttermékek gyár- nyeiit elégítették ki. Mivel tására. Ők készítik az NDK feladataikat jói teljesítették, részére az E—512. típusú a tervezett 21.2 millió forint kombájn egyiií fontos egy- nyereséget kifizetik: ségét, a ferde fel,hordót.

Mindhárom gyáregység Az idén a kisiterenyeieknek külön-külön is szorgalmasan 12 millió forint értékű pót- dolgozott. De ezek közül is alkatrész, a pásztóiaknak pe- kiemelkedik a kistérén yed dig az NDK-ha irányuló ex- üzem, amely a pótalkatré- portszáliításofcnak kell eleszek gyártásával hívta fel ma- get tenniük. 50 millió forint gára a figyelmet. Ebből a értékben.

„Télen, tavasszal, gyerekeknek való bundazsákot, nyáron pedig autók üléshuzatát gyártjuk!” — fogadtak Szátokon, az Általános Ruházati Szövetkezet miniüzemében, ahol a 12 leány és asszony hulladék szőrméből készíti ake-retett termékeket. 1973. májusban hozták létre a sziráki részleget, hogy a dolgozni akáró idősebbeknek is biztosítsanak munkalehetőséget. A község jól járt az üzemmel, valószínűleg a fővárosiak is megtalálják számításukat. És ha mindehhez hozzávesszük, hogy az it; készült termékek hiánycikkeket pótolnak, hisz a gyerekeknek való bundazsAk ugyancsak kelendő, a termékek másik része pedig — az üléshuzat — dollárért kerül külföldre, akkor egész népgazdaságunk, így valamennyien örülhetünk a szitokiak munkájának. A szőrmehul- ladékot pedig egyéb módon nem lehetne hasznosabbá tenni. Képünkön: Az elkészült termékek minőségét ellenőrzik Hrivta Gyuláné részlegvezető, valamint Sztreharsaki Andtosmé és Tnenovszki Pálné dolgozók. — kulcsár József —

A szófiai metró

A Szovjetunió műszaki segítséget nyújt a szófiai metró első szakaszának építéséhez. 1975. és 1980. között 10.5 kilométer hosszú metróvonal épül, 12 állomással. A szófiai metró egy-egy kocsija 170 utast szállíthat. A metrósze- relvények kocsijai éppúgy « Szovjet Mdtyiscsinszkij üzem ben készülnek, mint annak idején a budapesti metróé.

Az állomások falát csiszolt gránittal. fehér és fekete márvánnyal, kerámiával, üveggel díszítik. A metróvonalak keresztezési pontjaiban az állomásokat különböző szinteken alakítják majd ki. Az utasok hagyományos lépcsőkön. illetve mozgólépcsőkön érkezhetnek az állomásokra.

Előzetes számítások szerint a szófiai metró — amelynek teljes hossza 25 kilométer lesz — évente átlagosan 215 millió utast fog szállítani. A metróvonatok óránkénti átlagos sebessége meghaladja majd a 40 kilométert. A metró építésénél nehézséget okoz, hogy Szófia alatt régi építmények, várfalak találhatók. A bolgár főváros rendkívül gazdag meleg ásványi forrásokban is.

Tulajdonosi

szemlélettel

r !

A SALGÓTARJÁNI Kohászati Üzemekből az elmúlt

Azt. hogy egy termelőszö- Gépesítés — gondokkal

vetkezetnek milyen génekre 1

van szüksége, elsősorban vetésszerkezete határozza meg. A nőtincsi közös gazdaságban tavaly tovább, egvszerűsödött a növénytermesztés összetétele. Túlsúlyban kalászosok és úgynevezett olajos-növények kerültek a földbe. Az egyesülés első évében, rögtön- a kezdetén ezt engedték a gépek is

— Öreg. leromlott gépparkot vettünk át — mondia Kertész János főmezőgazdász.

A feladatok ellátásához sok gép hiányzott, mint például szántóföldi kultivátor, borona, bálázó. Megoldatlan volt a vetés, úgy kellett a régi vetőgépeket átalakítaniuk. * A korábbi kis termelőszövetkezeteknek nem állt módjukban korszerű, a nagyüzemi gazdálkodást magasabb színvonalon szolgáló gépekre szert tenni.

AGROKER ölelésüket visszaigazolta. A termelés technikai feltételein levő „lyukakat” toldozeatták- foltozgatták. úgy ahogv tudták. azaz, amit a pénzük engedett. A egyesüléskor

Sok a hasonló

• wfl

„cipó

— A Gödöllői Agrár-tudományi Egyetem fejlesztési tervet készít a gazdaság egész területére. Műszaki fejlesztésünk első, feladata a tipizálás. Olyan domborzati viszonyok között gazdálkodunk, ahol, elengedhetetlen a néav- kerék-meghajtás. Egyéb szempontokat is figyelembe véve, az MTZ—82-es típusú gépekre szeretnénk lassan áttérni — magyarázza a főmezőgaz- dáSz.

A típusváltás valóban lassú folyamat, hiszen áz erre a célra fordítható összes nagysága meghatározott. 1974-ben például mintegy 3 millió fo- örültek. ha az riintot használtak fel gépes íegy-egy megren- tésre. s főként a hiányzó.

alapvető eszközöket pótolták. Az idén gépek vásárlására ugyanennyit szándékoznak költeni. Többek között takar- mánybetakarítók, két IFA következmény: tehergépkocsi, műtrágyaszóró

hét különböző adapterek kellenek a mezőtípusú erőgépekből tevődött gazdasági termelés biztonsáössze a géppark, gosabbá tétele érdekében.

— A

traktorok cserélését alkatrészellátási gondok is indokolják. Tavaly a kampánymunkák idején vol-t rá példa, hogy egyik gépből a másikba tettük át a motort, csak valamelyik • használható legyen. Jelenleg is a huszonhárom erőgépből csupán hét, amely dolgozi-k. Igaz ebben az időszakban ez elég — veszi át a szót Zoltai Gvörgy. a tsz fiatal gépcsoportvezető- je. — Az emberek hegeszte- nek. esztergálnak. rég eldobott szerkezeteket vesznek/ elő. hogy az öreg gépeket még használhatókká tegyék.

A gépészmérnöknek van egy vágva:

— Óriási a fejlődés a me- zőgazdasásban. Egymást követik az úiabbnál úiabb gépek. technplógiá-k. csak épp a iavítóműhely marad a régi. Korszerűtlen, gyakran egészségtelen körülmények között kell a karbantartást végezni. A két kocsiállás kevés, legalább a duplájára lenne szükség. Van a gazdaságnak egy félig befejezett épülete. Ott szeretnénk műhelyt kialakítani. ha lesz pénzünk rá — mondja.

Egyelőre azonban szoros- kodni kell.

Nőtincsen is. mint általában Nógrád megyében, az átlagosnál rövidebb a gépek élettartama.

— Egy gépnek legalább három évig kell üzemképesnek lennie. Öt évnél tovább már nem érdemes tartani. A lecserélést viszont nehezíti, hogv kedvezőtlen adottságok között gazdálkodunk, s ígv az eredményeink sem kimagaslóak, azaz kevesebb iut fejlesztésre — panaszkodik Kertész János.

Az egyesülés előtt még kevesebb jutott. A lehetőségek most kedvezőbbek, egyrészt a gépek kihasználtságát, másrészt a beszerzését illetően. Sok termelőszövetkezet iár hasonló cipőben. A nőtincsiek előtt nehéz évek állnak, mert a régi. elhasznált gépeket nem váltja fel máról holnapra az új. Ügy tartják: öt-hat esztendő kell hozzá, amíg a mai elképzelések valóra válhatnak.

Sz. Gy.

évben 197 ezer tonna készárut szállítottak el a megrendelők részére. Ha ennek a nagy mennyiségű terméknek a nagyságát érzékelni akarjuk, akkor egymás mögé kell képzelnünk mintegy 19 ezer vasúti teherszállító kocsit, és mintegy 3 ezer tehergépkocsit, teherbíró képességük, teljes kihasználásával. Ha viszont a gyár közlekedési és szállítási dolgozóinak munkáját akarjuk lemérni, akkor az előbb említett szállítási eszközök duplájára gondoljunk, hiszen a késztermékek előállításához ugyanilyen nagy mennyiségű anyagot előbb fogadni kell az üzemben. S akárhogy vesz- szük: a rakodás é$ szállítás munkája nehéz is, bonyolult is, igényes is.

Most azonban ezekhez még a gazdaságosságra való fokozottabb törekvés feladata is párosul. Sőt az 1975-ös termelési program teljesítése megkívánja, hogy az elmúlt év amúgy is hosszú szerelvényei után további 1500 megrakott vagont kapcsoljanak.

Érthető a kíváncsiság: a kohászati üzemek közlekedési és szállítási szakemberei hogyan akarnak megfelelni a megnövekedett feladatoknak?

Krenács Rezső, a közlekedési és szállítási üzemek műszaki vezetője fontosnak tartja, hogy 1975-ben a tulajdonosi tudat fokozottabban éljen a dolgozókban, s * hogy gyümöl- csöztetni kell a szállítási üzem teljes szellemi és fizikai» erejét. Emellett, vagy ezzel együtt tovább kell javítani a szállítási és rakodási munka belső mechanizmusát. Előre megtervezett munkaszervezési programot kidolgozni és annak végrehajtását maradéktalanul meg is kell követelni. Az üzemnél továbbra is számolni kell munkaerőhiánnyal, ezért a lehető legésszerűbben kell kialakítani a munkarendet, de a rendelkezésre álló • anyagmozgató gépek kihasználásának fokozásában is. vannak még tartalékok. Egyszóval az élő munkaerő racionális felhasználása mellett a gépi berendezéseket is a lehető legjobban ki kell használni. Krenács elvtárs szerint a gazdaságosabb megoldásokra is figyelmet kell fordítani, ezért kívánatos sürgősen kialakítani a közúti szállítások anyagnormáit. Ezen túlmenően értékelemzést végrehajtani a be- és kirakodási munkáknál, hogy ezzel még érzékletesebben felismerjék a gazdaságosabb megoldások lehetőségeit.

Hogy az 1975-ös év megnövekedett feladatai és a takarékos gazdálkodás előírásai ezúttal is megvalósulnak, arra biztosíték a közlekedési és szállítási üzem dolgozóinak egyetértő véleménye és gyakorlata. A feladatok megismerése után kialakult közhangulat máris a tulajdonosi szemlélet fokozottabb jelenlétére utal. Tóth Zsigmond, az üzem dolgozója a vezetőivel azonos hőfokon keresi a célravezető megoldásokat. Figyelmeztet, hogy az anyag- és energiatakarékosság mellett az emberi energiával is takarékoskodni kell.

Fiikor Bertalan tapasztalata egy másik fontos dologra hívja fel a figyelmet. A szegek elszóródása a vállalatra nézve önmagában is káros. A szegszóródás következtében azonban a targoncáknál is nagyon gyakori a ' defekt. A szeghulladékok részére két lemezláda készítését javasolja az illetékeseknek.

Tóth Zoltán a meglevő targoncaáUomány jobb kihasználása érdekében emelt szót. Akadnak, ahol a targoncák órákig kihasználatlanul állnak, más helyeken viszont éppen a jobb anyagmozgatás és szállítás érdekében targoncára lenne szükség.

Sólya János az ésszerűbb munkára figyelmeztetett, hiszen előfordul, hogy a szükségesnél többször mozgatják az anyagot; helytelenül rakják meg a kocsikat, vagy figyelmetlenségből összekeverednek az anyagok.

SOK APRÓNAK látszó, de igen értékes javaslat. A sikeres munka szerkezeti elemei ezek. Olyan élő intelmek, amelyek figyelembe vételével az eddiginél is gyorsabban, rövidebb határidővel, a gazdaságosság és takarékosság mai igényei szerint fogadják, kirakják, készáruval szakszerűen vagonírozzák és útnak indítják az 1975-ös évnek mind a 20 ezer 500 vasúti kocsiját. A terv törvénye szerint, és mintha sajátjdk lenne. Orosz Béla.

i