Nógrád. 1975. február (31. évfolyam. 27-50. szám)

1975-02-13 / 37. szám

Harcban edződön örök barátság Felssabadutáai ünnepség Monti v AL un Moszkvában, a szovjet had­sereg központi házában szer­dán emlékünnepséget rendez­tek Budapest felszabadulásá­nak 30 évfordulója alkalmá­ból. Az ünnepségen jelen volt Vlagyimir Dolgih, az SZKP Központi Bizottságának titkára, Ivan Jakubovszkij marsall, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka, N. Arutyunjan, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa elnökségének elnökhe­lyettese. Ott volt Rapai Gyu­la. hazánk moszkvai rendkí­vüli és meghatalmazott nagy­követe. Az ünnepségen megjelent a szovjet hadsereg és a flotta számos vezető tábornoka, a moszkvai helyőrség katonai, a hazánk felszabadításáért ví­vott harcok sok veterán tá­bornoka, tisztje és katonája, a szovjet—magyar baráti tár­saság kollektív tagüzemeinek dolgozói. Nyikolaj Rozskovnak, a moszkvai városi pártbizottság titkárának megnyitó szavai után eljátszották a magyar és a szovjet himnuszt, maid Szemion Ivanov, hadsereg­tábornok, a 3. Ukrán Front volt törzsparancsnoka mon­dott beszédet. Emlékeztetett arra. hogy az 1975-ös év kü­lönösen nevezetes minden bé- keszeretö ember számára, mi­vel világszerte az idén ünnep­ük a hitleri Németország fe­lett aratott győzelem harmin­cadik évfordulóját, azét a győzelemét, amelyben a szov­jet hadsereg döntő szerepet játszott. E nevezetes év egyik nevezetes napja volt február 13., amikor a 2. és a 3. Ukrán Front, valamint a dunai flot­tilla súlyos harcok után befe­jezték a Budapesten bekerí­tett német hadseregcsoport megsemmisítését. Ivanov hadseregtábornok részletesen ismertette a buda­pesti csata történetét. Meg­emlékezett arról, hogy ebben az ütközetben a szovjet csa- natok mellett harcba léptek a legjobb magyar hazafiak, a Budai önkéntes Ezred kato­nái is. Ekkor, a fasizmus el­leni kérlelhetetlen harcban pecsételték meg vérrel a szov­jet és a magyar katonák fegyverbarátságát. Februárj­án a szovjet csapatok Budán felmorzsolták a német csapa­tok utolsó maradványait, s a magyar főváros 44 napos üt­közet után felszabadult. Elismeréssel emlékezett meg a hadseregtábornok ha­zánk eredményeiről a felsza­badulás utáni években. Kie­melte, hogy a magyar dolgo­zók önfeláldozó munkája nyomán Budapest ma szebb, mint valaha volt. s híven tük­rözi a szocializmust építő magyar nép sikereit. Róka Mihály vezérőrnagy, hazánk moszkvai katonai at­taséja fejezte ki ezután kö­szönetét a meleg baráti sza­vakért, amelyek az ünnepi ülésen hangzottak el és népe­ink, hadseregeink barátságá­nak és együttműködésének je­lentőségét méltatták. A budapesti csata történe­tét idézve Róka Mihály em­lékeztetett: Malinovszkij" és Tolbuhin marsall, a két uk­rán front parancsnoka de­cember 29-én ultimátumot intézett a bekerített fasiszta erők parancsnokához a fővá­ros lakosságának, történelmi- és műemlékeinek megkimélé- se érdekében. Az ultimátumot vivő szovjet parlamentereket a hitleristák orvul meggyil­kolták. Később, január 18-án a fasiszták újabb gaztettet vittek véghez: felrobbantot­ták a nemzedékek munkájá­val épült Duna-hidakat. De a felszabadítás folyamatát semmiként sem voltak képe­sek megállítani. Február 13- án a szovjet csapatok befe­jezték a magyar főváros fel­szabadítását. A nagy győzel­met Moszkva 324 löveg 24 össztüzével köszöntötte. Az. hogy Budapest felsza­badult — mondotta a katonai attasé — a főváros népét örök kegyeletre és hálára készteti a felszabadításban hősi halált halt és résztvett szovjet har­cosok iránt. Nélkülük, áldo­zatos küzdelmük nélkül nem indulhatott volna el a kom­munista párt vezetésével az újjáépítésért, a proletárdik­tatúráért. majd a szocializmus alapjainak lerakáséért a harc. Budapest dolgozó népe ma üdvözli felszabadítóját, a dicső Szovjetuniót és kíván soknemzetiségű lakosságának további sikereket a kommu­nizmus építésében —, mon­dotta befejezésül Róka Mihály vezérőrnagy a moszkvai em- lékiinnepségen. Török kontra az elmaradt amerikai fegyverekért Törökország az Egyesült Államok értésére adta, hogy nem tartja többé magára néz­ve kötelezőnek a török föl­dön levő amerikai katonai lé­tesítményekről kötött kétol­dalú megállapodásokat. Az ankarai döntés az amerikai kongresszus lépése nyomán született, amellyel befagyasz-, tóttá a fegyverszállításokat a NATO szövetségének. Jólértesült amerikai forrá­sok szerint a török külügymi­nisztérium jegyzéket juttatott el az amerikai nagykövethez. Ebben ugyan nem esik szó az 1969-ben aláírt egyezmé­nyek felmondásáról, csak arról, hogy Törökország „sza­badnak érzi kezét a megálla­podások által érintett létesít-, mények jövőjének alakításá­ban”. A szóban forgó létesít­mények között rakétaelőrejel­ző és -követő állomások, ket­tős katonai bázisok vannak, egyes források szerint a török kormány ide sorolja az eddig vámmentesen működő ameri­kai élelmiszeráruházakat és a postahivatalokat is. A török rádió jelentése sze­rint rendkívüli ülésre hívták össze a nemzetbiztonsági ta­nácsot. a kormány tagjaiból és katonai vezetőiből álló kon­zultatív testületet. Előzőleg a hadsereg saját katonai ta­nácsa kétnapos értekezleten vitatta meg az amerikai fegy­verszállítások beszüntetése nyomán kialakult helyzetet. (MTI) Izrael a tűzzel játszik Vlagyimir Pereszada, a Pravda kommentátora írja a lap szerdai számában: Tel Aviv döntése, amellyel a katonai stratégiai és politi­kai kialakításával foglalkozó különleges kormánybizottsá­got hoz létre Rabin miniszter­elnök vezetésével, újabb ta­nújele az izraeli vezetés há­borús készülődésének. Az utóbbi időben az izraeli vezetők úgynevezett részleges rendezési tervekkel. külön- külön folytatandó béketárgya­lások gondolatával igyekez­nek megosztani az arab or­szágok közös frontját. Az arab államokban azonban felismer­ték az agresszor „békekezde­ményezései” mögött húzódó igaza szándékokat. A megosz­tó törekvések éles visszauta­sítására találtak az arab saj­tóban, az egyiptomi és szíriai vezetők számos nyilatkozatá­ban. Ezért folyamodik most Izrael a katonai zsarolás tak­tikájához — hangsúlyozza a Pravda szemleírója. A Tel Aviv-i vezető körök igyekeznek tartóssá tenni te­rületi hódításaikat, politikai előnyöket kovácsolni, ám ez­zel csak tovább élezik, a vál­ságot, s tűzzel játszanak a Közel-Keleten. Csak az ENSZ ismeretes ha­tározatai alapján, valamennyi érintett fél érdekeinek figye­lembevételével végrehajtandó általános rendezés biztosíthat­ja az igazságos és tartós bé­két a körzetben. Genfi béke­konferencián sokoldalúan ki­dolgozandó ilyenfajta békés rendezésért szállnak síkra az arab államok, a szocialista országok, a világ haladó erői — mutat rá végezetül az SZKP KB lapjának cikke. Megbeszélések Kairó melleit Henry Kissinger amerikai külügyminiszter szerdán Kairó mellett megbeszélést folyta- • tott Szadat egyiptomi elnök­kel, a közél-keleti helyzet ren­dezéséről, A megbeszélésen Iszmail Fahmi egyiptomi kül­ügyminiszter és Hermann Ei,Its, kairói amerikai nagykö­vet is részt vett. A találkozó után az ameri­kai diplomácia vezetője újság­íróknak úgy nyilatkozott, hogy az egyiptomi államfővel átte­kintették azokat a témakörö­ket és irányokat, amelyekben a közel-keleti konfliktus ren­dezésére irányuló tárgyaláso­kat a jövőben, folytatni kell. Szadat elnök szerint a két tárgyaló fél áttekintette az egész közel-keleti problémát. „Az adott helyzetben ez tel­jesen elegendő” — mondotta az egyiptomi államfő. (MTI) 2 NÖGRÄD - 1975. február 13., csütörtök Foek Jenő a Könnyűipari Min isztéri umbau Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke Szerdán felkereste a Könnyűipari Minisztériu­mot, s megbeszélést folytatott a minisztérium vezetőivel a könnyűipar fejlesztésének gazdálkodásának főbb kérdé­seiről Kozmosz—709 A Szovjetunióban szerdán a Föld körüli térség kutatása céljából felbocsátották a Kozmosz—709. mesterséges holdat. A mesterséges hold beren­dezései előírásszerűén működ­nek. (MTI) Waldheim Bejrutban Kurt Waldheim ENSZ-fő- titkár szerdán — úton Szaúd- Arábia felé — rövid időre megszakította útját Bejrút­ban. Waldheim megbeszélést folytatott Philippe Takla li­banoni külügyminiszterrel a közel-keleti helyzetről, s az Izraeli agresszióé cselek­mények következtében ki­éleződött dél-liibanoni prob­lémákról. (MTI) Cnnepscg Budapesten (Folytatás az 1. oldalról.) ióbb társadalmi erőre, a fővá­rosi munkásságra támaszko­dott. A budapesti kommunista munkások, forradalmi hagyo­mányaikhoz híven, az elsők között csatlakoztak az ország- építés nagy feladatához. Min­den demokratikus és haladó •»rőt tömörítve, lelkesedéssel és példamutatással szervezlek és vezették a forradalom győ­zelmes kibontakozását. A párt íuutalott utal Kádár János elvtárs szavai­val szólva az akkori időkről: ..Volt már vezető erő, amely az építömunka élére állott, volt már egy nagy és önzet­len barátunk, akire számít­hattunk az élet újrarendezésé­ben, Népünk a párt hívó sza­vára hozzáfogott az ország újjáépítéséhez, az új társadal­mi rendszer felépítéséhez.” A világsajtó magyarországi csodáról cikkezett, amikor pár héttel a felszabadulás után megtartották az első színházi előadást, s megindult a gáz­szolgáltatás, amikor 1945 má­jusában kigyulladtok a vil­lanyfények, amikor 8 hónap kemény munkája révén, a szovjet katonák aktív közre­működésével Pest és Buda között megnyEt az első, , ide­iglenes híd —, ahogy a pesti­ek hívták: a „Manci”. Nem volt csoda, csali az összefogás eredménye, hogy 1945 május elsejére a víz- és csatornahá­lózat nagyobb része üzemké­pessé vált, hogy a rádió — amely teljesen elpusztult — a munkásosztály nemzetközi szolidaritásának ünnepén mű­sort sugárzott, hogy már 1946- oan létrejött közoktatásunk ma is szilárd alapja: az álta­lános iskola. Pártunk és kormányunk út- mutatásaivail, erkölcsi és anyagi támogatásával, baráta­ink segítségével, és a buda- oesti dolgozók áldozatos mun­kájának eredményeként va­lósággá vált a kommunisták 80 évvel ezelőtti munkára mozgósító jelszava. Budapest újra szép. Szebb, gazdagabb mint valaha! Hatalmas fejlődés Kicsit zsúfoltam élünk? Nem csoda! 1950-ben hét me­gyei városnak és 16 nagyköz­ségnek a fővároshoz csatolá­sával alakult ki Nagy-Buda- pest, amelynek a felszabadu­láskor alig több mint 800 ezer lakosa volt, ma .pedig 2 mil­lió 60 ezer ember lakja. Az elmúlt 25 év alatt fővá­rosunkban a szocialista ipar­ban foglalkoztatottak száma kétszeresére, a termelés hat­szorosára nőtt, és ‘itt állítják elő az ország ipari termelésé­nek 34 százalékát. Az elmúlt 25 esztendőben 260 ezer lakás épült a fővá­rosban, és mintegy 800 ezer ember költözött új, modern, a mai élet igényeinek megfelelő egészséges, komfortos lakásba. A szovjet házgyári termékek felhasználásával a felszabadu­lás óta 17 új lai&pfcelep épült. Az előadó ezután a főváros kulturális, szociális haladásá­ról szólt. Ezu'án így folytatta: Az elmúlt három’ évtized­nek azonban legnagyobb eredménye a dolgozók öntu­datának és felelősségérzeté­nek erősödése, szakmai és általános műveltségük, vala­mint a közéleti érdeklődésük növekedése, az, hogy ebben az országban és fővárosában á dolaoió ember kiteljese­dett élete, boldogulása a szo­cialista politika alanya és célja. Ennek eredményeként válik a város lakosságának mind nagyobb hányada szo­cialista értelemben vett kö­zösségi, s ha kell, áldozatot is vállaló emberré, városát szerető lokálpatriótává. A főváros V. ötéves tervé­nek előkészítésén dolgozunk. Eddigi ismereteink alapján azt mondhatom, hogy pár­tunk és kormányunk támo­gatásával és segítségével a főváros dinamikus fejlődése minden területen továbbra is biztosítva lesz. A város fel- emelkedése. gyarapodása, az itt élő emberek életkörül­ményeinek javítása érdeké­ben a következő esztendők­ben további jelentős lépé­seket teszünk. Ennek ellenére sem várható reálisan az, hogy a következő ötéves terv idő­szakában minden gondot megoldhatunk, mindén jogos igényt kielégíthetünk. Tisztelt elvtársak! Az elmondottak egyúttal ékesen bizonyítják a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt tizennyolc éve követett és a gyakorlatban jól bevált poli­tikájának eredményeit és si­kerét. Követjük a Levált utat A budapesti kommunisták pártunk XI. kongresszusára készülve ismételten kifeje­zésre juttatták, hogy jónak tartják, és magukénak vall­ják a párt marxista—leninis­ta politikáját, igénylik an­nak töretlen továbbfolytatá­sát. a megvalósulásáért — mint eddig — ezután is ké­szek harcolni, dolgozni. He­lyeslik, hogy pártunk és kor­mányunk a jövőben is meg­különböztetett figyelmet föl ­dit arra, hogy barátságunk, együttműködésünk, és egyse- / günk a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal to-, vább erősödjék. Tisztelt elvtársak! Mi budapestiek nagyon szeretjük városunkat, ragasz­kodunk hozzá. 30 évvel ez­előtt romot takarítva küz­döttünk bal praál Ittasáért. S ma is cselekvőén szeretjük ezt az önmagát szüntelenül kinövő, öreg és mégis egyre fiatalodó várost. , Beszédét a szovjet és a ma­gyar nép barátságának élte­tésével fejezte be. V. F. Promiszlov beszéde Kedves Elvtársak! Kedves magyar barátaim! Engedjék meg, hogy a moszkvai városi pártbizottság és a Moszkvai városi Tanács végrehajtó bizottsága megbí­zásából a szovjet főváros kommunistái és valamennyi dolgozója nevében szívből köszöntsem önöket és a test­véri Magyarország fővárosá­nak valamennyi lakosát a nagy és örömteljes ünnep ol- kalmából, abból az alkalom­ból. hogy 30 évvel ezelőtt szabadult fel Budapest a né­met fasiszta megszállás alól. Ez a dicső évforduló nagy politikai esemény a szocialis­ta Magyarorgzág életében, örömünnep, amelyet önökkel együtt ünnepelnek meg ezek­ben a napokban a moszkvai­ak és valamennyi szoviet em­ber, a szocialista közösség or­szágainak minden népe. Harminc évvel ezelőtt, 1945. február 13-án, nehéz, véres csaták után a szovjet hadse­reg. amellyel vállvetve har­coltak a magyar katonák, megtörte a fasiszták ellenál­lását, és Budapest teljesen telszabadult. Ez a nagyszerű esemény fontos lépés volt a Nagy Honvédő Háborúban aratott végleges győzelmünk­höz vezető úton. Ma mélységes hálával adó­zunk és fejet hajtunk a szov­jet katonák és tisztek és a magyar hazafiak ezreinek di­cső emléke előtt, akik életü­ket - áldozták a magvar néo szabadságáért és boldogságá­ért. • Budapest újjászületésé­ért. Jól tudjuk, hogy a buda­pestiek nem felejtik el az ő hőstetteiket. A német fasiz­mus elleni harcokban eleset­tek emléke arra szólít ben­nünket. hogy fáradhatatlanul erősítsük a szocialista orszá­gok testvériségét és egységét a békéért s a nemzetközi biz­tonságért folyó harcban. Az előadó szólt hazánk po­zitív szerepéről a békés épí­tésben, a szovjet—magyar testvéri viszony elmélyülésé­ről. majd forrón kívánt si­kert életünkhöz, munkánk­hoz. A nagy tapssal fogad itt beszéd után V. F. Promiszlov átadta a moszkvai pártbizott­ság és városi tanács az évfor­duló alkalmából a budapesti pártbizottsághoz és a Főváro­si Tanácshoz intézett üdvöz­lő levelét és ajándékát: Ma- toria: „Vörös tér” című fest­ményéit. Katona Imre meleg szavak­kal mondott köszönetét V. F, Promiszlovnak. Az ünnepség első része az Internacionáié hangjaival ért véget. A má­sodik részben ünnepi műsor következett. Moszkva város küldöttsége V. F. Promiszlov, az SZKP KB tagja, a Moszkvai városi Ta­nács elnöke vezetésével (jobbról a második) szerdán ellátogatott az SZMBT Gorkij fa­sori székházába, ahol találkozott Apró Antallal, az MSZMP PB tagjával, az MSZBT el­nökével. Szovjet —japán együttműködés ■egyes«» kölcsöntisen előnyős energiaügyben Szahalín-szigetén a tervek szerint júniusban kezdődnek meg a közös szovjet—japán kőolaj- és földgázlelőhely fel­tárási munkálatok. A készlet­feltárási és kitermelési együtt­működési megállapodást ia- nuárban írta alá Vlagyimir Szuskov szovjet külkereske­delmi miniszterhelyettes és Imazato Hiroki. a Sakhalin-oil Development Cooperation Co. elnöke. A japán üzleti körök nagy érdeklődést tanúsítanak a megállapodás iránt — ielen- tette ki a TASZSZ tudósító­iának adott nyilatkozatában imazato Hiroki. — Társasá­gunk kőolaj- és földgázim­porttal foglalkozik, s a fel­tárási munkákhoz szükséges gépeket, berendezéseket és anyagokat ad bérbe a Szov­jetuniónak. Jaoán jelenleg nehéz gaz­dasági helyzetben van — folytatta* nyilatkozatát Ima­zato. — Ilyen körülmények között pagy reményeket fű­zünk a Szovjetunióval való kereskedelmi kapcsolatok to­vábbi bővítéséhez, a iaoán— szovjet üzleti együttműködés sikeres fejlesztéséhez. Ha a közös kutatások során kőolajat, vagy földgázt talá­lunk a kitermelt üzemanyag egy része Japánt illeti — mondotta TASZSZ munkatár­sával folytatott beszélgetése során Vlagyimir Szuskov kül­kereskedelmi miniszterhelyet­tes. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom