Nógrád. 1975. február (31. évfolyam. 27-50. szám)

1975-02-13 / 37. szám

/IKRÁBÓL FONT GLÓRIA

Kulcsár József felvétele

Ünnep a hegyek között

Ünnepi hangulata volt ennek a hétköznapnak itt, a hegyek között.

Sötétbe öltözött öregek, meg kiíésülködött. nagyken- dős asszonyok igyekeztek utcahosszat, végig Homoktere- rnyén, 'le a főúton. Innen is, Oserpusztáról, Kovákról is — Nádúifaluba. Csupa mosollyal vonultak — igen, egymást érték mentükben —, ki fényesre- suvickol.t csizmában, kucsmában. ki meg pantallóban. 6 fehér ingben, nyakkendővel a gallérja között.

Mert kijár az is aas ünnepnek már. nem úgy mint récén — nem is olyan régen — amikor még uraskodónak. cafrangnak tartották, s fel nem kötötték volna a világ minden kincséért sem.

Bizony, sokat változott a világ azóta, hogy jó' húszegynéhány évvel ezelőtt errefelé is'megtartották az első zárszámadásokat. Errefelé, mert több kisebb termelőszövetkezet is volt. még 1959-ben is: külön-külön gazdálkodtak Mátracserpusztán. igaz, az még a szervezések hőskorában volt. Mátranovákon, Ho- mokterenyén és Nádúifaluban. Ezek egyesülésével jött létre a most zárszámadó közgyűlést tartó Zagyva-völgye Termelőszövetkezet.

Mert oda igyekeznek az öregek, a múlt évben végzett munka mérlegének megvonására. meg a fiatalok is. akikből csak itt-ott van mutatóban néhány. Tartjuk még egy ideig a frontot — mondogatták a kultúrház előcsarnokában pöfékelő bátyók. s kontráztak rá a némék is —. de

a legeredményesebb, pedig talán még egyetlen évben sem kellett olyan nagy nehézségekkel megküzdenünk. mint tavaly« Mégis a tervezett árbevételi tervünket, illetve hozamtervünket is túlteljesítettük. Különösen 'örvendetes, hogy növénytermesztésünk a -kedvezőtlen időiárás ellenére, oly sok rossz év után. a múlt évet sikeresen zárta.

Számottevő eredményként beszéltek a tagok is róla. mert. a 3460 hektár közös földből még a fele sem teszi ki a szántót. És az is milyen területeken fekszik ... Dombokon. hegyeken, néhány hektárnyi csak belőle a lapos. Mégis, a korszerű termelési- technológiák alkalmazásával. műtrágyázással, az eszközök hatékony felhasználásival kisikeredett a jó eredmény.

Az elnök beszámolóiéból sorra kerekedtek ki az egyes ágazatok — hét van belőlük — eredményei, de az eredménytelenségei is.

Mert akad még tennivaló a termelőszövetkezetben. Különösen az állattenyésztés fájó pontja a homokterenyeieknek: az elmúlt év árbevétele 48 százalékkal volt alacsonyabb az ezt megelőzőnél, s még az ezen a vidéken jónak feltételezett juhtenyésztés árbevétele is csak 68 százalékos a tervhez viszonyítva. Jól tudják a gondokat és már ebben az évben szeretnének egy kicsivel jobb eredményt elérni. Mert. mint mondogatták: nem mehet az sokéig, hogy 180 szarvasmarha helyett csak 164-et adjunk le, vagy hogy az értékesítésre tervezett 2500 hektoliter tej helyett csak 1700 hektolitert adjunk el.

Jónak ítélik meg az építkezési ágazat — közel 5 millió forint értéket teljesített — és az erdőgazdálkodási ágazat munkáját. Különösen ez utóbbi dolgozott eredményesen, hiszen az 1974-es év volt az első. amikor az addig ráfizetéses fakitermelést nyereségessé tették. — És még többet tudnánk elérni, ha nem lenne még mindig gond a szakmunkáshiány és a dolgozók munkahelyre szállítása —. jegyezte meg Hasznosi István vezetőerdész.

— Én is úgy látom, jó évet ^zártunk — erősítette meg az elnök szavait a közgyűlés végén Varga Istvánná, növénytermesztő. — De látjuk a feladatokat is. amelyeket a kukoricatermesztésben, az állattenyésztésben, a takarmánytermesztésben és az energiatakarékosság területén kell még megoldanunk.

Eredményes év volt. de ez nem ok az elbizakodásra. Ezt mondogatták már a fehér abrosszal terített asztalok mellett a. tagok, s a jövőre koccintottak.

Hogy még jobb legyen itt. a Mátrának . szaladó dombok között, ahol rügyet fakaszt már, s vetéseket zöldit a februári napfény.

Karácsony György

Őszinte párbeszéd

— Csaknem 120 dolgozó kér t szót, a termelési tanácskozáson — kezdi a beszélgetést Téglái Antal, a ZIM salgótarjáni gyára szakszervezeti bizottságának titkára. — Még nincs minden jegyzőkönyv a birtokunkban. A meglevőkből az derül ki, hogy a felszólalók többsége a folyamatos termelést gátló körülményeket tette szóvá, de többen a munkakörülmények kijavítását kérték.

„Folyamaiban van, intézkedtem..."

A hagyományos üzemben 290 -en jelenték még; Egymás után jelentkeztek szólásra a dolgozók. A válaszadó Gazsi Ferenc gyárrészlegvezető volt.

Barfckó Ibolya: — A fehér zomámcosikád bélelését kérem.

Gyárrésalegvezető: — Kettőt már megcsináltattam, ahogy kapjuk az anyagot, úgy készül el majd a többi is. Jó lenne a meglevőket is megkímélni.

Fekete Gyulát — A szórógépeket ki kellene javítani és újjal felszerelni. Külön köszörűgépet kérünk a szerszám köszörüléséhez. Meg kellene javítani a megmunkáló és a saerelde közötti utat.

Gyárrészlegvezető: — A szórógépelt javítása folyamatos, újra nincs pénz, külön szerszámköszörűre pedig nincs szükség. Ami van, az nagyon megfelel a célnak. Az utat . a timk már javítja.

Csülke József: — Javaslom, hogy a hagyományos gyártmányoknál is legyen technológiai ismertetés. Kérem, a zománcozó! selejtnél határozzák meg a nyers-, az alap- és a fedőzománcot, hogy az értékelés tökéletes legyen.

Gyárrészlegveze tő: — A

Lepke, Tea és Pille tűzhelyeknél a művezetők két-ihárom hetenként kötelesek szakmai oktatást tartani. A zománcanyagok különválasztását már megkezdtük, a selejtezés is úgy lesz, ahogy Csirke elvtárs kéri.

Juhász László: — Kérem a huiladéfctartályok kijavítását

és cseréjét. Ezekből több kellene. A szóróasztalok is javításra várnak. Nem megfelelő az elszívás sem. A ponthegesztő gépnél a vízlevezetőcsatorna nem viszi el a vizet. Ki kellene javítani a hegesztőgép feletti tetőt.

Gyárrészlegvezető: — Három hvűladéktartályt már kicseréltünk, a többit folyamatosan oldjuk meg. Az asztalokat később fogjuk kijavítani. Kimosóedény helyett /vödröt adunk. Az elsz£vóberen.dezást kitisztítjuk, a hegesztőgép feletti tetőjavítást megrendeltem a, tankénál.

Nagy Lászlóné: — A Lepke sütőajtó és tüzelöajtó szerszámait meg kell csináltatnunk, mert nem lehet velük pontosan dolgozni. Jó lenne, ha

ezek könnyebbek lennének. Az Öntvények nagyon kemények, ezért sok fúró eltörik. Pedig itt is jelentős összeget lehetne megtakarítani.

Gyárrészlegvezető: — A

szerszámokat megcsináltatjuk'. A súlyukat nem tudjuk csökkenteni. Az öntvények keménységéről tud a laboratórium és az öntöde. Sajnos, az öntödében nem biztatnak semmi jóvaL

Fodor Balázs: — Miért1 nincs a gáztűzhely-szerelésnél minden anyag előkészítve?

Gyárrészlegvezető: — Mert sokszor este .hatkor kapjuk m,eg azt az anyagot, aminek már kettőkor ott kellene lennie a munkahelyeken.

mos. Rakittyán István. Péter Gyula és Tóth Béla: — A fel- rakóhelyet a vasúti átjáróból helyezzék át a kazánhoz me'- letti kocsimosóra addig, amíg valamilyen súlyos baleset be nein következik.

Szál] ításvezető: — Igazuk van az elvtársaknak, nagyon veszélyes Ott rakodni. Megkérem a termelési főosztályt, hogy intézkedjék.

Fodor Dezső: — Azt mondják, hogy nekünk nem jár vé- d-őöltözetként munkaruha és halinacsizma. Kérjük jogos igényeink felülvizsgálatát.

Ez ügyiben Téglái Antal, a szakszervezeti bizottság titkára lépett közbe. Ügy tájékoztatták, hogy jó lenne még a nyár beállta előtt beszerezni.

K'k kapnak béremelést

Igazuk van

A száílitórészlegnél 32 fő jelent meg a termelési tanácskozáson. A felszólalásokra Vrana Péter szállítási vezető válaszolt.

Szeles Sándor: — Minket, gépkocsivezetőkét a mostani bérezés nem ösztönöz jobb, nagyobb teljesítményű munkára. A vezetés dolgozzon ki ösztönző bérezési formát.

Szállá tásvezető: — Ahogy hazajött az osztályvezető elvtárs. hozzákezdünk az elképzelések kidolgozásához.

Molnár János, Varga VilA félkészé ru-raktárban

Molnár Béla raktárvezető válaszolt a dolgozóik felszólalásaira, észrevételeire.

Szúrnák Mihálvmé: — Igen sok a zománcozol selejt, a tmk az utóbbi időben elhanyagolja a karbantartást.

Raktárvezető: — Az észrevételeket tolmácsolom az érintett üzemelt vezetőinek.

Bagó Jánosné: — Lesz-e béremelés, miért kapnak többet az új dolgozóik, mint a régiek?

Raktárvezető: — Lesz, hogy kik kapnak, arra most nem tudok válaszolni. Csak azoknak nagyobb a- bére, akik a gyár valamely más üzemében, húsz éve dolgoznak, s valamely okinál fogva ide kerüllek.

— Botos Sándor: — A fei*- mamacipőkef ne időre', hanem cserére adják.

Raktárvezető: — Wore írja elő a kollektiv szerződés.

Ízelítőül egy részét közöltük annak a párbeszédnek, amely a dolgozók és közvetlen vezetőik között zajlottak le a termelési tanácskozásokon. Ahol valamilyen kérdésre nem. tudtak válaszolni, azokra tizenöt napon belül írásban küldik meg az állásfoglalást.

V. K.

Kongresszusi zászlók és oklevelek

A minisztériumoknak egész sor vállalat részletesen jelentést tesz a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny első szakaszában elért ered-, menyeiről, jelezve, hogy pályáznak a legjobbaknak járó kitüntetésre, a párt Központi Bizottságának kongresszusi zászlajára.

A Központi Bizottság 22 kongresszusi zászlót alapított a versenyben kiemelkedő eredményt elért vállalatok kitüntetésére. Azok a vállalatok pályázhatnak, amelyek azon túlmenően, hogy a Kiváló Vállalat éím elnyerésének feltételeit teljesítették, az átlagosnál is jobban növelték a termelékenységet, a munka hatékonyságát, a szervezettséget, csökkentették az önköltséget, javították a minőséget, eleget tettek kooperációs kötelezettségeiknek, ta-, karékosan gazdálkodtak.

Ezúttal elsőízben a munkabrigádok is közvetlen kaphatnak magas szintű kitüntetést a szocialista, munkaver-, senyben elért eredményeikért, mégpedig az MSZMP Központi Bizottságának kongresz- szusi oklevelét, amelyet 220 élenjáró kollektíva számára alapítottak. A vállalatoknál, üzemi, gyáregységi termelési tanácskozásokon vitatják meg, hogy mely brigád a legérdemesebb a magas kitüntetésre, mely pályázatét terjesszék az illetékes fórumok elé. E pályázatok is a minisztériumi, illetve szakszervezeti zsűri útján kerülnek a felső pártszervek elé.

Falusi jegyzetek

Amire

az ief

aztán, ha nyugdíjba megyünk, vakarhatja az elnök a fejét.

Igen, gond itt is az elöregedés: ötvennyolc év a szövetkezeti tagság átlagéletkora. Elgondolkodtatóan magas szám. s meditálhat raita az ember, mi vonzza maid ide a fiatalokat. A további gépesítés? A technika? A melléküzemág?

Bár a mostani eredmények esetleg szöget üthetnek a ma még másutt, máshová eljárók fejébe, hiszen — ne hosszú időt, csak a négy évvel ezelőttit vegyük példaként — az akkori napi hetveniorin- tos kereset százegy és fél forintra növekedett már. Ami igaiz, hogy átlag, de hacsak két adatot írunk le: hogy huszonhéttől negyvennégyezer- ig terjedt a részesedések ősz- szege, s hogy Berze Árpád tag egyedül negyvennyolcezer forintot vitt haza ebben az évben, már jelent valamit.

Ez már egy ilyen kedvezőtlen adottságú téeszben nagy eredmény. — Valóban — bizonyítja Kajla József elnök, aki 1968. óta áll a gazdálkodók élén — sikeres évet zártunk. A termelőszövetke- ast fennállása óta 1974. volt

Nagyon elfoglalt emberek a termelőszövetkezetek vezetői, s így nem csoda, hogy kétszeresen is harcban, állnak az itdővel. Először az időjárással, azután pedig a percekkel, órákkal. Az előbbiről nem tehetnek, az idő azonban olyan dolog, amiből a mezőgazdasági üzemekben is naponta csupán 24 óra áll rendelkezésükre. Ebből persze csak tíz az, amit „illik” munkával eltölt en i.

A rendezvények, tanácskozások, a sok utánjárás, az ügyes-bajos dolgok intézése rengeteg időt igényel. Az élet más területeim is így vagyunk ezzel, hiszen e héten nagyon sok naptárban már a következő hétre is összegyűlt egy tucatnyi bejegyzés. A fontossági sorrendet' azután mindenki maga dönti el. Mérlegel: mii, mennyit ér, hol

vannak előtérben a közösség érdekei?

Nem véletlenül került szóba az idő. A közelmúltban az egyik termelőszövetkezet brigádrvezetőimek értekezletére toppantam be. A többnyire idősebb emberek feszült) figyelemmel hallgatták az elmúlt éy munkáját taglaló értékelést. Elmondták véleményüket is, amikor erre került a ser- A rájuk jellemző szenvedély azonban, mintha hiányzott volna a szavakból. A brigádértekezlet egyetlen szépséghibája volt, hogy azon sem a termelőszövetkezet elnöke, sem a nemrégen megválasztott párt’tit- kár nem vett részt. A jelenlevő vezetők ugyan utaltak rá. hogy „fontos” tárgyalások miatt maradtak távol és . nagyon sajnálják...

A , brigádértekezlet a szövetkezeti élet demokratizmusának egyik jelentős fóruma, amelynek .megvan a maga rangja. Az eset azt bizonyítja, mintha csak azért rendezték volna meg a brigád vezetők össze:: öve tel é t.

mert azt a zárszámadás előtt így szokás, lebecsülve a szűkei),b kollektíva szerepét, azokat a személyeket bántva, akik tavaly egész évben derekasan helytálltak, szinte lelkűket adták, hogy minél sikeresebb legyen a gazdálkodás. Lehet azonban, hogy nem volt számukra bántó, mert esetleg máskor is előfordult már.

Az elnök és a párttitkár személyzeti ügyet intézett a járásnál. Az is fontos. De a tanácskozásról .jóval előbb tudtak. hiszen az időpontot valószínűleg ők jelölték ki. Már csak azért is illett volna ott lenniük. Nem beszélve arról, hogy a vélemény, tanács vagy kritika akkor éri el igazán célját, ha jelen van a címzett is.

★

Úgy látszik, máshol is gond a munkaidő hatékony beosztása. A ba'assaayarmati Mezőgáz ,’asági Szakmunkástanuló Iskola vezetői tavaly év végéin. pályaválasztási napot tartottak. (Amikor a betakarítási munkák nehezén

már túl voltak a mezőgazdasági üzemekben.) A rendezvényire természetesen meghívtak „néhány” termelőszövetkezeti elnökölt is, több mint harmitnoat.

A rendezők azt már nem vehették természetesnek,

hogy az eseményt egyetlen elnöik sem tisztelte meg jelenlétével. pedig csupa olyan helyről invitiáliták őket a tanintézetbe, ahol nagy gondot okoz a mezőgazdaságban dolgozók utánpótlásáról való gondoskodás.

Valószínű, más sürgős dolguk akadt, arái halaszthatatlan., még arra a pár órára is. A kérdés önként adódik: egy-, szerre ennyi helyen?

Az, iskola újra rendezvényt tervez a pályaválasztás segítésére, elsősorban a termelő- szövetkezetek, a mezőgazdaság érdekében. A tavalyi tapasztalat nem vette kedvüket, hiszen komoly ügyről van szó: a jövőről.

S erre is lehet néha időt szakítaniuk a. termelőszövet-' kezetek vezetőinek.

Szabó Gyula

A kongresszusi zászlókat és okleveleket egyaránt a május 1-ét megelőző ünnepségeken adják át, a pénzjutalommal együtt. A vállalatok a kongresszusi zászlóval a Kiváló Vállalat kitüntetéssel járó összeg kétszeresét kapják, a kongresszusi oklevelet elnyert brigádok pedig brigádtagonként ötezer forint pénzjutalomban részesülnek, amit a tagok között a végzett munka arányában osztanak szét.

Ugyancsak pályázat alapján osztják ki a május 1-ét meg-, előző ünnepségeken a budapesti pártbizottság és a megyei pártbizottságok kongresszusi okleveleit, megyénként 12—15-öt, Budapesten pedig 80—120-at.

A kongresszusi zászlókat és okleveleket a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny első szakaszában, tehát 1974- ben elért kimagasló eredményekért adományozzák. A verseny folytatódik, s a má-; sodik szakaszban, vagyis 1975- ,ben elért eredményekért 1976- ban jutalmaznak. (MTI)

NÓGRÁD - 1975. február 13., csütörtök 3