Nógrád. 1975. február (31. évfolyam. 27-50. szám)

1975-02-12 / 36. szám

Egy húron pendulők

Megedződtek

1''' kell egy jó köizigyűlés- ä'«'? Rövid és. velős beszámolt. ; tanácskozást, katonásan b. .•iában” tartó levezető elír. í és szókimondó tagság. iNá, rrirg jó hangulat. Miind- le - a nagybátxmyi Mátra Terii zöveiikezet zárszámadó k'",gyűlésén adott volt.

:g több mint egy éve ir74. január 21-én inkább e vongva. mint lelkesedve- t e'c a tagok. Akkor dön- tui.tek a környék négy gazda- b/iának egyesüléséről. A fe- 6zu’fség azóta feloldódott, az ír helyzet okozta izgalmakat sí elmúlt év során na prolii óra fokozódó munkakedv váltotta fel. Voltaik, akik nem hi ttek az egyesülésiben, s azt tartották: a négy rossz helvett. egy rossz lesz. Uhlár Lsz'.ó tsz-elnököt hallgatva, m: solyogva ismerték be, hogy téveditek. A tények önmagukért beszélnek: a tervezett egymillió forintos nyereséget háromszorosan túlteljesítették. ^

A közös gazdaság tagjai és vezetői próba előtt álltak, amellyel sikeresen megbirkóztak. Nem ment könnyen!

Hogy mégis elégedettek lehetnek, abban közrejátszott, hogy egy célit tűztek ki: minél eredményesebb gazdálkodást folytatni. Ezért dolgoztak körömszakadtáig. Ha kellett, éjjel a műhelyiben, ha szükség volt rá, térdig érő sárban a földeiken. Az asszonyok ősszel kosárban, kötényben cipelték a kukoricát, mert látták, vezetőik jó utat mutattak. A vezetők pedig egy-egy kampány után, lehetőségeikhez mérten ■ jutalmaztak. Tagok és vezetőik „egy húron pendültek”. azaz ahogy közösen határozták meg tennivalóikat, úgy is hajtották végre. Nem tettek mást, mint igyekeztek ki- hiarználni adottságaikat. A nagyüzemi, keretek nyújtotta lehetőségeik felismerésével egyidőben térképezték fel eszközeiket. Variációkat készítettek, hogy a legalkalmasabbat tudják kiválasztani. Szigorú feladattervüket következetesen hajtották végre.

Időiben történt a fejtrágyázás. vetés betakarítás. A kalászosok két hét alatt kerültek a magtárba, az állatállománynak bőséges és jó minőségű takarmányt biztosítottak. A napokban visszatérő anyagellátási gondok ellenére a gépek állandóan készen álltak bevetésre. A hozamok? Csak a négy tsz átlaga áll rendelkezésre hason- lítási alapként. Csupa rekordtermésről beszélhetnek

Helytállnak a szocialista brigádok

A kongresszusi és felszabadulási verseny tovább folyik a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben. Azok az értékek, amelyeket a szocialista brigádok. párttagok és pártankí- vüliek létrehoztak a kongresszusi verseny során, már vagy a mezőgazdaság, vagy a közúti járműprogram feladatainak teljesítésében kamatoznak.

Mi most a számok erejével legfeljebb annyit jelezhetünk a versenyeredményekről,

hogy a vállalat a múlt. évben mintegy 6 ezer tonnával’ gyártott többet az előző évinél, értékben pedig a vállalat történetében először túljutottak a 2 milliárdos értékhatáron, 83 millió forinttal megtetézve azt. A szocialista brigádok előírt termelési feladataikon túl 28,5 millió forintos gazdasági eredményre tettek kötelezettségvállalást, s ezt is 30 millió forint értékben teljesítették.

A gyár 138 szocialista brigádja közül egy brigádot érdemes közelebbről is megnézni. Fodor Mátyás 16 főből álló. fejszegyártó szocialista KISZ-brigádja azok közül való, amelyek példásan helytállnak ebben a versenyben. Megtiszteltetésnek vennék, ha törekvésük és szerény eredményük eljutna a kongresz- szusig, példázva azt, hogy milyen odaadóan támogatják a párt gazdaságpolitikájának érvényesülését.

Fodor Mátyás brigádja pontokba foglalta, hogy szorgalmukkal mit tudnak elérni a kongresszusra készülődés során. A verseny eddigi szakaszában nyereségtöbbletből 217 ezer forintot, üzemi általános

költségek csökkentéséből 11,5 ezer forintot, társadalmi munkából 7100 forintot, összesen 235 600 forintot. tudhatnak magukénak. A brigád egy főre jutó megtakarítása 14 700 forint.

De konkrétan úgy is mérhető ez az eredmény, hogy a verseny eddigi időszakában több, mint 175 tonna fejszét gyártottak. Vállalásukat ezzel

15,1 tonnával túlteljesítették. A kalapácssajtolási vállalásuk 50 tonna volt, és ezzel szemben 61 tonna kalapácsot sajtoltak. A görgőagyból pedig 26 tonnával gyártottak többet vállalt kötelezettségüknél. A többletgyártásból 217 ezer forint többletnyereséget biztosítottak üzemüknek.

Az üzemi általános költség csökkentése érdekében a kis- kalapácsok sajtolási technológiájának módosítására tettek fogadalmat. Ennek folytán a vizes köszörű helyett a száraz köszörülést tették lehetővé.

A brigád tagjai 150 társadalmi munkaóra elvégzésére tettek fogadalmat, ezzel szemben a brigád 15 tagja kommunista műszakon 120 órát teljesített, a belső gyári munkáknál 49, az ifjúsági váltótábor építésénél 122, az egyéb munkák elvégzésénél pedig 64 társadalmi munkaórát végeztek. A brigádból betegsége folytán egyedül Ipán Mihály nem tudott részt venni a társadalmi munkában. A ráeső társadalmi munkaórák ledolgozását azonban a brigád magára vállalta, így végül is a brigád egy főre eső társadalmi munkaórája 22 órára rúgott.

f Hág gazdasági kislexikon

Importhányad

A magyar népgazdaság egyik jellemzője, hogy fejlődésében nagy szerepe van az importnak, tehát az anya-gok, félkész termékeik, termelőberendezések, fogyasztási cikkek külföldiről történő behozatalának. Ennek általános mutatója az, hogy a bruttó nemzeti jövedelem minden, egyszázaléknyi gyarapítása -az import közel kétszázalékos növelésével jár együtt

Az importhányad annak a számszerű, százalékban megadott kimutatása, hogy egy bizonyos gazdasági tevékenységhez, egy-egy ágazat vagy vállalat termeléséhez, egy-egy termék előállításához, milyen arányiban szükséges igénybe venni imtportböl származó

anyagot, félkész termeket stb.

Az alábbi sízamok adnak erre példát:

Az 1970-es években a szocialista exportra kerülő termékeknél 23 százalék, a nem szocialista exportnál 22 szá- záLétk, a beruházásokra felhasznált áruknál 25 százalék volt az importhányad.

Megállapítható, hogy' az imr porthányad az utóbbi 20 évben folyamatosan nőtt, s ennek növekedésével a jövőben is számolnunk kell. mert a fejleszteni kívánt ágazataink importigényesek (vegyipar, köny- nyűipar). életszínvonal-politi- kiánik megvalósítása, és a nem zetlközi munkamegosztás fej lődése mind több importtal jár. Ny. 1 •

a nagyba tonyi termelőszövetkezet dolgozói. A körülmények nem sokat javultak, elsősorban a szorgalom, a szakmaszeretet, a közösségért való odaadás játszott főszerepet. Az egyik szakembert például korábban „eltemették” a kis gazdaságban. Tavaly bizalmat kapott, s nagyüzemi ■ körülmények között bizonyította be, hogy érti a szairmáját.

A melléküzemágakban a korábbi fenegyerekek belátták, hogy csak akkor dolgozhatnak eredményesen, ha fegyelmezettek. E főágazat árbevételi tervét 108 százalékra teljesítette. Volt persze arra is példa, hogy nem. használt a szép szó, fegyelmit kellett adni.

A múlt esztendő az üzem- és munkaszervezés csatája is volt. Óramű pontossággal váltak valóra az elképzelések. A szövetkezetben dolgozó kommunisták határozott fellépése, a valóságos

helyzetfeltárás egyértelműen mutatott rá: csak akkor születhetnek sikerek, ha mindenki érzi a felelősséget saját munkaterületén.

Sok volt a tennivaló egy évvel ezelőtt a közös gazdaságban. Többek között a szocialista munka verseny-mozgalom alapjainak megteremtése is. Ma már négy szocialista kollektíva serénykedik a termelőszövetkezetben.

Nagy szerepük volt a gazdaság ellőtt álló és a pártkongresszus tiszteletére tett felajánlások teljesítésében egyaránt.

Egy szakasz lezárult a nagybétonyi Mátra Termel ő- szovetkeaetben. Az ő példájuk is bizonyítja, hogy az egjiesüléssel csak nyerhetnek a mezőgaadasáigfoan dolgozók. 34 millió forintos árbevételüket nem volt könnyű teljesíteni. A műit év azonban arra is jó volt, hogy meged- ződitek a dolgozók és a vezetők egyaránt, mert az idei év sem lesz könnyebb.

A tagok örülnek. Mindem egyes hozzászólásból ez tükröződött. Munkájuk eredményét látják, azt. hogy nemvolt hiábavaló fáradozni. A közösnek is. nekik is több jutott.

A nagybátonyi határban megerősödve zöldéi az őszi. vetés. 1974-ben a termelőszö vetkezet dolgozói nemcsak egy évre gondoltak: megala pozták , jövőjüket hosszabb távon is*

Szabó Gyula

VAJON hogyan érvényesül az üzemi demokrácia a munkapadnál? Mi az, amiben ott lent dönthetnek? Az itt született vélemények, javaslatok hogyan jutnak tovább? Erről beszélgettünk legutóbb a Salgótarjáni Bányagépgyárban Jávor Gyula műhely-bizottsági titkárral és Mocsári Zoltán szocialista brigádvezetővel. Először furcsán néztek rám, mintha azt kérdezték volna: tulajdonképpen mire is vagyok kíváncsi? Azután mégis szót értettünk.

— Négy lakatoscsoport ’és az . acélsüvegüzem tartozik a műhelybizottsághoz. Nálunk a műhelyek gazdája a művezető. „Tasakban” szállít- ia a feladatot. Ebben mindaz megtalálható, amit gyártani kell. Ha a brieádvezető valami hibát talál, akkor kérdezhet, sőt egész a tervezőig eljuthat, hogy tisztázza a vitás kérdést. A végrehajtás megszervezése viszont már az ő feladata — mondta Jávor Gyula, a iyiűhelybizottsáé titkára.

— Nálunk viszonylag ió a szervezettség, mert a muniia- laookkal párhuzamosan az üzemi dics-pécs-er feladata, hogy az anyagot is biztosítsa. Mikor egy gyártmányhoz hozzáfogunk. akkor már általában kialakul., hoav mivel kezdhetjük, mire kell még időközben várni. Sainos. sok ilven eset van. Igyekszünk persze úgy szervezni a munkát. hoav egy-egy termékhez ha hozzáfogunk, lehetőleg ne kelljen időközben félretennünk. Sokszor ez elkerülhetetlen. — mondja Mocsári Zoltán.

A MOLMáR TESTVÉREK

f. ■

Az Ötvözetgyár méltán megbecsült dolgozói a Molnár testvérek. János, István és Pál egy szocialista brigádban dolgoznak, s mindhárman hegesztők. Munkájukat mind mennyiségileg, mind minőségileg kifogást alánul végzik. Istvánt és Pált 1974-ben felvették a párt tagjainak sorába. A Molnár testvérek — munkájukkal — példaként állnak a gyár dolgozói előtt. Képünkön: munkakezdés előtt ellenőrzik a hegesztőkészüléket (bábéi László íelv.)

Korszerűsítik az üzemi rendelőket

Emelik a főfoglalkozású üzemi orvosok fizetését

kapcsán számos új egészáiégŰj feladatokkal bővül az Országos Munikaegésizségügyi Intézet tevékenysége: a jövőben Országos Munka- és Üzemegészségügyi Intézet néven ez a szakintézet látja el az üzemegészségügy központi koondinációs és szakmai ta- nácsaidó-dlllieniőírző feladatait is.

Az elmúlt két évtized alatt széles körű — üzemorvosi — üzemegészségügyé hálózat jött létre hazánkban. A nagy ipara üzemekben több mint 460 főfoglalkozású, a kisebb üzemekben pedig több mint ezer részfoglalkozású üzemi orvos, összesen másfél millió munkás és alkalmazott ellátásáról gondoskodik.

Az ipari termelés növekedését és a technika fejlődését azonban nem mindig követte az egészségvédelem megfelelő fejlődése. A vállalatok gyakran nem ott javították a munkavégzés feltételeit, ahol az egészségkárosító hatások és azok mértéke azt elsősorban megkövetelte volna. Ugyanakkor a termelés fejlődése

nonito hatas is keletkezett.

Az üzemegészségügyi pálya ma még nem eléggé vonzó az orvosok körében. A vállalatok vezetői számos esetben nem tekintik partnerüknek az üzemi orvost, nem vonják be a dolgozóik munkakörülményeit, egészségvédelmét közvetlenül érintő döntések meghozatalaiba. Az üzemi orvosok sokrétű, nehéz munkájuk során nem egyszer egyedül inaradtaik. munkájuk anyagi megbecsülése sem érte el a kívánt mértéket; s eddig nem gondoskodtak kellően helyettesítésükről, képzésükről, továbbképzésükről sem.

Ezért a tervek szerint — új állások létesítésével — elsősorban a főfoglalkozású üzemorvosok számát növelik a következő években.

Ennek érdekében a területi vezető üzemi főorvosokat is be kívánják vonni a megyék gyógyító-megelőző intézményhálózatának vezetésébe.

Az üzemorvosok munkájának fokozottabb erkölcsi- anyagi megbecsülése érdekében— 1975. július 1-e — átlagosan 1000 forinttal emelik a főfoglalkozású üzemorvosok bőrét, s ezizel párhuzamosan biztosítani kívánják számukra a szakképesítés, továbbképzés és a tudományos munka lehetőségeit is.

A tervek szerint az üzemi egészségügyi szolgálattal nem rendelkező vállalatok, üzemek és gazdaságok dolgozóit továbbra is az általános gyógyító-megelőző intézmjéinyek keretében kívánják ellátni. A minisztérium vezetői úgy,arakkor hangsúlyozzák, az üzemegészségügy! feladatok megoldáséiban to/vábbra is alapvető szerep jut a vállalatoknak, mert az egészséges munka körülmények biztosítása, a foglalkozással, illetve a munkahelyi körülmény ekkel össze- függő egészségügyi ártalmak megelőzése, változatlafiúl a termelés alapvető feltételei közé tartozik. (MTI)

demokrácia

Előfordul, amikor az üzemvezető. vagy a művezető a brigádvezető tudta nélkül ad utasítást?

— Az utóbbi időben ilyenre nem emlékszem, de talán az emberek nem is hallgatnának rá. Régen kialakult gyakorlat nálunk, hogy a művezető a csoportvezetőin keresztül intézkedik. Ha valakinek az előírt technológiával kapcsolatban észrevétele van. azt is a csoportvezetőyel közli. Hogy van-e vélemény? Erre is tudnák néhány példát említeni.

A bányai szállítószalagoknál a feszítőszekrénv-mere- vítő rács 60-szor 60-as anyagból volt tervezve. A lakatosoknak tehát ebből kellett volna legyártaniuk. Ezt követően a forgácsolók legyalulták simára, vagyis 40-szer 30- as méretre. Nem volt ilyen anyagunk, ugyanakkor 30 darab feszítőszekrény legyártásáról volt szó. Javasoltuk, hog'v 40-es lemezből — ami egyébként hulladékként kellő mennyiségben rendelkezésre , állt — legyártjuk. Ugyanis ez ugyanúgy megfelel annak a célnek. mint a korábbi és ráadásul gyalulásra sincs szükség. Ehhez azpnfean meg kellett szerezni az engedélyt. Meg is kaptuk és azóta így csináljuk. Jelentős munka- és anyagmegtakarítással iárt. Ha már a véleményekről van szó. akkor úgy érzem, hogv itt nemcsak véleményt adtunk.

hanem cselekedtünk is — mondja Mocsári Zoltán.

— Hasonló méretmódosítáé volt a páncélpajzstető gyártásánál is. Itt 30 darabnál 1176 kilogramm anyagot takarítottunk meg, aminek az értéke csaknem hétezer forint. Az anyagnormán belül, a két nagy visontai haj tófejnél a szabástervet átdolgoztuk itt a brigádnál. Ezt is engedélyeztetni kellett, sőt a tervezővel is megbeszélni az elképzeléseinket. Az eredmény: 18 tábla úgynevezett expandált iárdalemezt megtakarítottunk. Ezt csak azért mondtam el. mert nálunk a vélemény, a döntési hatáskör valahogy így jelentkezik. Említhetném még a tervekben vállalt határidők lerövidítését is. ami ugyancsak munkásvéleménvt fejez ki. Arról van szó. hogy az utasításokat gondolkodva, kritikusan hajtjuk végre és szólunk, amikor valamit célszerűbben, gazdaságosabban is meg lehet oldani — mondta a briaádvezető.

Amit elmondott, az az érem egyik oldala. Mi az. amiben önállóságuk van? Gondolok itt a bérekre, a premizálásra, a jutalmazásra.

— Időszerű is most ez a kérdés, mert ismét bérfejlesztésre készülünk. Az is korábbi gyakorlat már nálunk, hogv a keretet műhelyb izottsá g i.

művezetői szinten kapjuk meg és ezt csoportokra osztjuk. Végső soron a brigádvezető és a bizalmi tárgyalja meg személyre szólóan elemezve. hogy ki. mennyit érdemel. Ok ismerik a szakképzettséget. a munkában való részvételt és azt. hogy tulajdonképpen ki. mennyit érdemel — mondja a műhelybizottság titkára.

— VAN IS vita sok esetben. de végül mégis sikerül egy nevezőre jutni — szól közibe a brieádvezető. majd így folytatja. — Persze mindig volt reklamáció, de annak mégiscsak a munkahelyen lehet a legjobban megmagyarázni, hogyha nem részesült bérfejlesztésben, vagv esetleg kevesebbet kap. hoav miért van az. Hiába is menne a felsőbb vezetéshez, amikor itt csoporton belül ismerjük a munkáját. Ugyanígy történik azután a célfeladatok végrehajtásáért iáró jutalom elosztása is. Úgy érzem, hogy mindig sikerül szót értenünk és itt a munkapadoknál nincs is különösebb baj a demokratizmussal. Ha valakinek problémája van. ott vannak a különböző fórumok, szóvá teheti. Újabban már írásbeli választ is kap rá. Talán felsőbb szinten nehezebb már megfelelni az üzemi demokrácia követelményeinek. "mert ahogy felfelé megyünk, mindig bonyolultabbak a kérdések — mondta. Mocsári Zoltán.

B. J.

NQGRAD — 1975. február 12,, szerda