Nógrád. 1975. február (31. évfolyam. 27-50. szám)

1975-02-12 / 36. szám

Egy húron pendulők Megedződtek 1''' kell egy jó köizigyűlés- ä'«'? Rövid és. velős beszámo­lt. ; tanácskozást, katonásan b. .•iában” tartó levezető el­ír. í és szókimondó tagság. iNá, rrirg jó hangulat. Miind- le - a nagybátxmyi Mátra Ter­ii zöveiikezet zárszámadó k'",gyűlésén adott volt. :g több mint egy éve ir74. január 21-én inkább e vongva. mint lelkesedve- t e'c a tagok. Akkor dön- tui.tek a környék négy gazda- b/iának egyesüléséről. A fe- 6zu’fség azóta feloldódott, az ír helyzet okozta izgalmakat sí elmúlt év során na prol­ii óra fokozódó munkakedv váltotta fel. Voltaik, akik nem hi ttek az egyesülésiben, s azt tartották: a négy rossz he­lvett. egy rossz lesz. Uhlár Lsz'.ó tsz-elnököt hallgatva, m: solyogva ismerték be, hogy téveditek. A tények önmagu­kért beszélnek: a tervezett egymillió forintos nyereséget háromszorosan túlteljesítet­ték. ^ A közös gazdaság tagjai és vezetői próba előtt álltak, amellyel sikeresen megbir­kóztak. Nem ment könnyen! Hogy mégis elégedettek le­hetnek, abban közrejátszott, hogy egy célit tűztek ki: mi­nél eredményesebb gazdál­kodást folytatni. Ezért dol­goztak körömszakadtáig. Ha kellett, éjjel a műhelyiben, ha szükség volt rá, térdig érő sárban a földeiken. Az asszo­nyok ősszel kosárban, kö­tényben cipelték a kukoricát, mert látták, vezetőik jó utat mutattak. A vezetők pedig egy-egy kampány után, lehe­tőségeikhez mérten ■ jutal­maztak. Tagok és vezetőik „egy húron pendültek”. az­az ahogy közösen határozták meg tennivalóikat, úgy is hajtották végre. Nem tettek mást, mint igyekeztek ki- hiarználni adottságaikat. A nagyüzemi, keretek nyújtotta lehetőségeik felismerésével egyidőben térképezték fel eszközeiket. Variációkat ké­szítettek, hogy a legalkalma­sabbat tudják kiválasztani. Szigorú feladattervüket kö­vetkezetesen hajtották végre. Időiben történt a fejtrágyá­zás. vetés betakarítás. A kalá­szosok két hét alatt kerültek a magtárba, az állatállo­mánynak bőséges és jó mi­nőségű takarmányt biztosí­tottak. A napokban visszaté­rő anyagellátási gondok el­lenére a gépek állandóan ké­szen álltak bevetésre. A ho­zamok? Csak a négy tsz át­laga áll rendelkezésre hason- lítási alapként. Csupa re­kordtermésről beszélhetnek Helytállnak a szocialista brigádok A kongresszusi és felszaba­dulási verseny tovább folyik a Salgótarjáni Kohászati Üze­mekben. Azok az értékek, amelyeket a szocialista brigá­dok. párttagok és pártankí- vüliek létrehoztak a kong­resszusi verseny során, már vagy a mezőgazdaság, vagy a közúti járműprogram felada­tainak teljesítésében kama­toznak. Mi most a számok erejével legfeljebb annyit jelezhetünk a versenyeredményekről, hogy a vállalat a múlt. évben mintegy 6 ezer tonnával’ gyár­tott többet az előző évinél, értékben pedig a vállalat történetében először túljutot­tak a 2 milliárdos értékha­táron, 83 millió forinttal meg­tetézve azt. A szocialista bri­gádok előírt termelési felada­taikon túl 28,5 millió forintos gazdasági eredményre tettek kötelezettségvállalást, s ezt is 30 millió forint értékben teljesítették. A gyár 138 szocialista bri­gádja közül egy brigádot ér­demes közelebbről is meg­nézni. Fodor Mátyás 16 főből álló. fejszegyártó szocialista KISZ-brigádja azok közül va­ló, amelyek példásan helyt­állnak ebben a versenyben. Megtiszteltetésnek vennék, ha törekvésük és szerény ered­ményük eljutna a kongresz- szusig, példázva azt, hogy mi­lyen odaadóan támogatják a párt gazdaságpolitikájának ér­vényesülését. Fodor Mátyás brigádja pon­tokba foglalta, hogy szorgal­mukkal mit tudnak elérni a kongresszusra készülődés so­rán. A verseny eddigi szaka­szában nyereségtöbbletből 217 ezer forintot, üzemi általános költségek csökkentéséből 11,5 ezer forintot, társadalmi mun­kából 7100 forintot, összesen 235 600 forintot. tudhatnak magukénak. A brigád egy főre jutó megtakarítása 14 700 fo­rint. De konkrétan úgy is mér­hető ez az eredmény, hogy a verseny eddigi időszakában több, mint 175 tonna fejszét gyártottak. Vállalásukat ezzel 15,1 tonnával túlteljesítették. A kalapácssajtolási vállalásuk 50 tonna volt, és ezzel szem­ben 61 tonna kalapácsot saj­toltak. A görgőagyból pedig 26 tonnával gyártottak többet vállalt kötelezettségüknél. A többletgyártásból 217 ezer fo­rint többletnyereséget biztosí­tottak üzemüknek. Az üzemi általános költség csökkentése érdekében a kis- kalapácsok sajtolási technoló­giájának módosítására tettek fogadalmat. Ennek folytán a vizes köszörű helyett a száraz köszörülést tették lehetővé. A brigád tagjai 150 társa­dalmi munkaóra elvégzésére tettek fogadalmat, ezzel szem­ben a brigád 15 tagja kom­munista műszakon 120 órát teljesített, a belső gyári mun­káknál 49, az ifjúsági váltótá­bor építésénél 122, az egyéb munkák elvégzésénél pedig 64 társadalmi munkaórát vé­geztek. A brigádból betegsé­ge folytán egyedül Ipán Mi­hály nem tudott részt venni a társadalmi munkában. A ráeső társadalmi munkaórák ledolgozását azonban a brigád magára vállalta, így végül is a brigád egy főre eső tár­sadalmi munkaórája 22 órára rúgott. f Hág gazdasági kislexikon Importhányad A magyar népgazdaság egyik jellemzője, hogy fejlő­désében nagy szerepe van az importnak, tehát az anya-gok, félkész termékeik, termelőbe­rendezések, fogyasztási cikkek külföldiről történő behozatalá­nak. Ennek általános mutató­ja az, hogy a bruttó nemzeti jövedelem minden, egyszáza­léknyi gyarapítása -az import közel kétszázalékos növelésé­vel jár együtt Az importhányad annak a számszerű, százalékban meg­adott kimutatása, hogy egy bizonyos gazdasági tevékeny­séghez, egy-egy ágazat vagy vállalat termeléséhez, egy-egy termék előállításához, milyen arányiban szükséges igénybe venni imtportböl származó anyagot, félkész termeket stb. Az alábbi sízamok adnak erre példát: Az 1970-es években a szo­cialista exportra kerülő ter­mékeknél 23 százalék, a nem szocialista exportnál 22 szá- záLétk, a beruházásokra fel­használt áruknál 25 százalék volt az importhányad. Megállapítható, hogy' az imr porthányad az utóbbi 20 év­ben folyamatosan nőtt, s en­nek növekedésével a jövőben is számolnunk kell. mert a fej­leszteni kívánt ágazataink im­portigényesek (vegyipar, köny- nyűipar). életszínvonal-politi- kiánik megvalósítása, és a nem zetlközi munkamegosztás fej lődése mind több importtal jár. Ny. 1 • a nagyba tonyi termelőszö­vetkezet dolgozói. A körülmé­nyek nem sokat javultak, el­sősorban a szorgalom, a szak­maszeretet, a közösségért való odaadás játszott fősze­repet. Az egyik szakembert például korábban „eltemet­ték” a kis gazdaságban. Ta­valy bizalmat kapott, s nagyüzemi ■ körülmények kö­zött bizonyította be, hogy érti a szairmáját. A melléküzemágakban a korábbi fenegyerekek belát­ták, hogy csak akkor dolgoz­hatnak eredményesen, ha fe­gyelmezettek. E főágazat ár­bevételi tervét 108 százalékra teljesítette. Volt persze arra is példa, hogy nem. használt a szép szó, fegyelmit kellett adni. A múlt esztendő az üzem- és munkaszervezés csatája is volt. Óramű pontossággal váltak valóra az elképzelé­sek. A szövetkezetben dol­gozó kommunisták határo­zott fellépése, a valóságos helyzetfeltárás egyértelmű­en mutatott rá: csak akkor születhetnek sikerek, ha min­denki érzi a felelősséget saját munkaterületén. Sok volt a tennivaló egy évvel ezelőtt a közös gazda­ságban. Többek között a szo­cialista munka verseny-moz­galom alapjainak megterem­tése is. Ma már négy szocia­lista kollektíva serénykedik a termelőszövetkezetben. Nagy szerepük volt a gazda­ság ellőtt álló és a pártkong­resszus tiszteletére tett fel­ajánlások teljesítésében egy­aránt. Egy szakasz lezárult a nagybétonyi Mátra Termel ő- szovetkeaetben. Az ő példá­juk is bizonyítja, hogy az egjiesüléssel csak nyerhetnek a mezőgaadasáigfoan dolgozók. 34 millió forintos árbevételü­ket nem volt könnyű teljesí­teni. A műit év azonban ar­ra is jó volt, hogy meged- ződitek a dolgozók és a vezetők egyaránt, mert az idei év sem lesz könnyebb. A tagok örülnek. Mindem egyes hozzászólásból ez tük­röződött. Munkájuk eredmé­nyét látják, azt. hogy nem­volt hiábavaló fáradozni. A közösnek is. nekik is több jutott. A nagybátonyi határban megerősödve zöldéi az őszi. vetés. 1974-ben a termelőszö vetkezet dolgozói nemcsak egy évre gondoltak: megala pozták , jövőjüket hosszabb távon is* Szabó Gyula VAJON hogyan érvényesül az üzemi demokrácia a mun­kapadnál? Mi az, amiben ott lent dönthetnek? Az itt szü­letett vélemények, javaslatok hogyan jutnak tovább? Erről beszélgettünk legutóbb a Sal­gótarjáni Bányagépgyárban Jávor Gyula műhely-bizottsá­gi titkárral és Mocsári Zoltán szocialista brigádvezetővel. Először furcsán néztek rám, mintha azt kérdezték volna: tulajdonképpen mire is va­gyok kíváncsi? Azután mégis szót értettünk. — Négy lakatoscsoport ’és az . acélsüvegüzem tartozik a műhelybizottsághoz. Ná­lunk a műhelyek gazdája a művezető. „Tasakban” szállít- ia a feladatot. Ebben mind­az megtalálható, amit gyár­tani kell. Ha a brieádvezető valami hibát talál, akkor kér­dezhet, sőt egész a tervezőig eljuthat, hogy tisztázza a vi­tás kérdést. A végrehajtás megszervezése viszont már az ő feladata — mondta Jávor Gyula, a iyiűhelybizottsáé tit­kára. — Nálunk viszonylag ió a szervezettség, mert a muniia- laookkal párhuzamosan az üzemi dics-pécs-er feladata, hogy az anyagot is biztosítsa. Mikor egy gyártmányhoz hoz­záfogunk. akkor már általá­ban kialakul., hoav mivel kezdhetjük, mire kell még időközben várni. Sainos. sok ilven eset van. Igyekszünk persze úgy szervezni a mun­kát. hoav egy-egy termékhez ha hozzáfogunk, lehetőleg ne kelljen időközben félreten­nünk. Sokszor ez elkerülhe­tetlen. — mondja Mocsári Zoltán. A MOLMáR TESTVÉREK f. ■ Az Ötvözetgyár méltán megbecsült dolgozói a Molnár testvérek. János, István és Pál egy szocialista brigádban dolgoznak, s mindhárman hegesztők. Munkájukat mind mennyiségi­leg, mind minőségileg kifogást alánul végzik. Istvánt és Pált 1974-ben felvették a párt tag­jainak sorába. A Molnár testvérek — munkájukkal — példaként állnak a gyár dolgozói előtt. Képünkön: munkakezdés előtt ellenőrzik a hegesztőkészüléket (bábéi László íelv.) Korszerűsítik az üzemi rendelőket Emelik a főfoglalkozású üzemi orvosok fizetését kapcsán számos új egészáiég­Űj feladatokkal bővül az Országos Munikaegésizségügyi Intézet tevékenysége: a jövő­ben Országos Munka- és Üzemegészségügyi Intézet né­ven ez a szakintézet látja el az üzemegészségügy központi koondinációs és szakmai ta- nácsaidó-dlllieniőírző feladatait is. Az elmúlt két évtized alatt széles körű — üzemorvosi — üzemegészségügyé hálózat jött létre hazánkban. A nagy ipa­ra üzemekben több mint 460 főfoglalkozású, a kisebb üze­mekben pedig több mint ezer részfoglalkozású üzemi orvos, összesen másfél millió munkás és alkalmazott ellátásáról gon­doskodik. Az ipari termelés növekedé­sét és a technika fejlődését azonban nem mindig követte az egészségvédelem megfelelő fejlődése. A vállalatok gyak­ran nem ott javították a mun­kavégzés feltételeit, ahol az egészségkárosító hatások és azok mértéke azt elsősorban megkövetelte volna. Ugyan­akkor a termelés fejlődése nonito hatas is keletkezett. Az üzemegészségügyi pálya ma még nem eléggé vonzó az orvosok körében. A vállala­tok vezetői számos esetben nem tekintik partnerüknek az üzemi orvost, nem vonják be a dolgozóik munkakörülmé­nyeit, egészségvédelmét köz­vetlenül érintő döntések meg­hozatalaiba. Az üzemi orvo­sok sokrétű, nehéz munkájuk során nem egyszer egyedül inaradtaik. munkájuk anyagi megbecsülése sem érte el a kívánt mértéket; s eddig nem gondoskodtak kellően helyet­tesítésükről, képzésükről, to­vábbképzésükről sem. Ezért a tervek szerint — új állások létesítésével — első­sorban a főfoglalkozású üzem­orvosok számát növelik a kö­vetkező években. Ennek érdekében a területi vezető üzemi főorvosokat is be kívánják vonni a megyék gyógyító-megelőző intézmény­hálózatának vezetésébe. Az üzemorvosok munkájá­nak fokozottabb erkölcsi- anyagi megbecsülése érdeké­ben— 1975. július 1-e — átla­gosan 1000 forinttal emelik a főfoglalkozású üzemorvosok bőrét, s ezizel párhuzamosan biztosítani kívánják számukra a szakképesítés, továbbképzés és a tudományos munka lehe­tőségeit is. A tervek szerint az üzemi egészségügyi szolgálattal nem rendelkező vállalatok, üzemek és gazdaságok dolgozóit to­vábbra is az általános gyó­gyító-megelőző intézmjéinyek keretében kívánják ellátni. A minisztérium vezetői úgy,arak­kor hangsúlyozzák, az üzem­egészségügy! feladatok megol­dáséiban to/vábbra is alapvető szerep jut a vállalatoknak, mert az egészséges munka kö­rülmények biztosítása, a fog­lalkozással, illetve a munka­helyi körülmény ekkel össze- függő egészségügyi ártalmak megelőzése, változatlafiúl a ter­melés alapvető feltételei közé tartozik. (MTI) demokrácia Előfordul, amikor az üzem­vezető. vagy a művezető a brigádvezető tudta nélkül ad utasítást? — Az utóbbi időben ilyen­re nem emlékszem, de talán az emberek nem is hallgat­nának rá. Régen kialakult gyakorlat nálunk, hogy a mű­vezető a csoportvezetőin ke­resztül intézkedik. Ha vala­kinek az előírt technológiá­val kapcsolatban észrevétele van. azt is a csoportvezetőyel közli. Hogy van-e vélemény? Erre is tudnák néhány példát említeni. A bányai szállítószalagok­nál a feszítőszekrénv-mere- vítő rács 60-szor 60-as anyag­ból volt tervezve. A lakato­soknak tehát ebből kellett volna legyártaniuk. Ezt köve­tően a forgácsolók legyalul­ták simára, vagyis 40-szer 30- as méretre. Nem volt ilyen anyagunk, ugyanakkor 30 da­rab feszítőszekrény legyár­tásáról volt szó. Javasoltuk, hog'v 40-es lemezből — ami egyébként hulladékként kellő mennyiségben rendelkezésre , állt — legyártjuk. Ugyanis ez ugyanúgy megfelel annak a célnek. mint a korábbi és ráadásul gyalulásra sincs szükség. Ehhez azpnfean meg kellett szerezni az engedélyt. Meg is kaptuk és azóta így csináljuk. Jelentős munka- és anyagmegtakarítással iárt. Ha már a véleményekről van szó. akkor úgy érzem, hogv itt nemcsak véleményt adtunk. hanem cselekedtünk is — mondja Mocsári Zoltán. — Hasonló méretmódosítáé volt a páncélpajzstető gyár­tásánál is. Itt 30 darabnál 1176 kilogramm anyagot ta­karítottunk meg, aminek az értéke csaknem hétezer forint. Az anyagnormán belül, a két nagy visontai haj tófejnél a szabástervet átdolgoztuk itt a brigádnál. Ezt is engedélyez­tetni kellett, sőt a tervezővel is megbeszélni az elképzelé­seinket. Az eredmény: 18 tábla úgynevezett expandált iárdalemezt megtakarítottunk. Ezt csak azért mondtam el. mert nálunk a vélemény, a döntési hatáskör valahogy így jelentkezik. Említhetném még a tervekben vállalt ha­táridők lerövidítését is. ami ugyancsak munkásvéleménvt fejez ki. Arról van szó. hogy az utasításokat gondolkodva, kritikusan hajtjuk végre és szólunk, amikor valamit cél­szerűbben, gazdaságosabban is meg lehet oldani — mond­ta a briaádvezető. Amit elmondott, az az érem egyik oldala. Mi az. amiben önállóságuk van? Gondolok itt a bérekre, a premizálásra, a jutalmazásra. — Időszerű is most ez a kérdés, mert ismét bérfejlesz­tésre készülünk. Az is korábbi gyakorlat már nálunk, hogv a keretet műhelyb izottsá g i. művezetői szinten kapjuk meg és ezt csoportokra oszt­juk. Végső soron a brigádve­zető és a bizalmi tárgyalja meg személyre szólóan ele­mezve. hogy ki. mennyit ér­demel. Ok ismerik a szakkép­zettséget. a munkában való részvételt és azt. hogy tu­lajdonképpen ki. mennyit ér­demel — mondja a műhelybi­zottság titkára. — VAN IS vita sok eset­ben. de végül mégis sikerül egy nevezőre jutni — szól közibe a brieádvezető. majd így folytatja. — Persze min­dig volt reklamáció, de an­nak mégiscsak a munkahe­lyen lehet a legjobban meg­magyarázni, hogyha nem ré­szesült bérfejlesztésben, vagv esetleg kevesebbet kap. hoav miért van az. Hiába is men­ne a felsőbb vezetéshez, ami­kor itt csoporton belül ismer­jük a munkáját. Ugyanígy történik azután a célfelada­tok végrehajtásáért iáró ju­talom elosztása is. Úgy ér­zem, hogy mindig sikerül szót értenünk és itt a munkapa­doknál nincs is különösebb baj a demokratizmussal. Ha valakinek problémája van. ott vannak a különböző fó­rumok, szóvá teheti. Újabban már írásbeli választ is kap rá. Talán felsőbb szinten ne­hezebb már megfelelni az üzemi demokrácia követel­ményeinek. "mert ahogy fel­felé megyünk, mindig bonyo­lultabbak a kérdések — mondta. Mocsári Zoltán. B. J. NQGRAD — 1975. február 12,, szerda

Next

/
Oldalképek
Tartalom