Nógrád. 1975. február (31. évfolyam. 27-50. szám)

1975-02-12 / 36. szám

Javullak a feltétetek A salgótarjáni járás közművelődéséről A salgótarjáni járás terüle­tén 33 besorolt tanácsi fenn­tartású művelődési otthon jellegű intézmény és 43 köz­ségi könyvtár működik. A megyében az egyetlen járás, ahol nincs járási művelődési központ. Ennek következtében itt a József Attila Megyei Művelődési Központ hálózati­módszertani tevékenysége, se­gítsége minden más területnél fontosabb. Hargitai Attilával, a salgó­tarjáni járás közművelődési felügyelőjével beszélgetünk, — Nagyon Jó munkakap­csolatunk alakult ki a megyei Művelődési Központtal. Együttműködésünk különösen az amatőr művészeti mozga­lom vonatkozásában jelen­tős. A művelődési központ szervezésében több községünk kultúrházában tartottak térí­tésmentes műsoros esteket., és^ a mi amatőr csoportjaink is' — például a kazári hagyo­mányőrző együttes — sok helységben szerepeltek. A „vándoroltatás” művelődési le­hetőségeket teremtett a köz­ségek bejáró dolgozói számá­ra, hozzájárult a csoportok fejlődéséhez és segítette a helyi művelődési intézmények munkáját is. — Az intézmények tárgyi ellátottsága hogyan alakult az elmúlt esztendőben? — A működés feltételei kü­lönösen Karancslapujtön és Karancsalján javultak szá­mottevően. Mindkét község­ben társulásos alapon — a helyi tanács és a járási KISZ- bizottság anyagi hozzájárulá­sával a lakosság társadalmi munkájával —* bővítették, il­letve alakították át az intéz­ményt. Hasonló együttműkö­dés tanácsos lenne más községekben is, hiszen Kazá­ron, Mátraverebélyben, Nagy- bárkányban, nagyon korsze­rűtlen objektumaink vannak. Itt említeném még, hogy Kis- terenyén elvégezték a népker­ti kastély belső renoválását. Ifjúsági székházat szeretnénk berendezni benne, A felsőbb művelődésügyi szervektől négy település — Homoktere- nye, Karancslapujtő, Kistere- nye és Nagybátony község — kapott ötven-ötven ezer fo­rintot a munkásművelődés tá­mogatása címén. Ezt az össze­get ebben az évben is meg­kapják, de az idén sokkal célszerűbben és időarányosan kell felhasználni, mint azt tavaly tapasztaltuk. — A személyi feltételek ja- vultak-e? Az elmúlt év jelentős ered­ményeket hozott Hét sze­méllyel gyarapodott a járás függetlenített. népművelőinek száma s jelenleg már 19 ilyennel rendelkezünk. Cere- den, Kishartyánban, Kazáron, a községi tanácsok saját erő­ből teremtették meg a státu­sokat. Nagybátony községben, Kisterenyén, Somoskőújfalu­ban és Nagybárkányban a felsőbb szervek biztosították. — Hallottuk viszont, hogy több községben még nem megoldott a helyzet. — Sajnos, elég nagy a fluk­tuáció. Még mindig nem elég .vonzó a pálya, anyagilag, er­kölcsileg megbecsült, s ta­pasztalataink szerint eléggé magukra maradnak a népmű­velők. Kisterenyén. Mátra- rhindszenten és Mátranovák községben például hiába kí­nálják szolgálati lakással a művelődési ház Igazgatói ál­lását. nem jelentkezik a helyi szerveknek megfelelő, képzett személv. — Milyen kiemelt közmű­velődési feladatokat oldott meg a járás? — A kisterenyei palócnap két megye közös 'rendezésé­ben nagy tömegeket mozgósí­tott. Eredményesen bonyolí­tottuk le a járási úttörő kul­turális szemléket, a KISZ if­júmunkás kulturális szemlét. Sok tapasztalatot szereztünk a Csepelen rendezett, nagy si­kerű „karancsaljai napok” rendezvénysorozatán. A kü­lönböző fórumokon a legszé­lesebb körben ismertettük a járási pártbizottság közműve­lődési határozatát, * arra tö­rekszünk, hogy e megbeszélé­sek gyakorlati eredményekkel párosuljanak. — A Hazafias Népfront já­rási bizottságával közösen lét­rehoztuk a 33 tagú koordina­tív művelődési munkaközös­séget, amelynek tagjai a köz­ségekben dolgozó közoktatási, közművelődési és honismereti szakemberek. A művelődési intézmények mellett általában társadalmi vezetőségek tevé­kenykednek, segítenek a ter­vezésben, az egységes községi művelődési tervek kidolgozá­sában. A legtöbb helyen azon­ban csak névlegesen működ­nek. Ezen változtatni keik A jó működés példájaként em­líthetjük viszont a kisterenyei. a ceredi, a homokterenyei, a Somoskőújfalui társadalmi ve­zetőségek munkáját. — Ebben az évben milyen fontosabb feladatok megoldá­sát tűzték ki? — Kiemelt feladatként ke­zeljük a felszabadulás 30. év­fordulójának és a tanácsok megalakulása 25. évfordulójá­nak rendezvényeit. A konkrét feladatokon túlmenően sze­retnénk az íntézménycentri- kus gondolkodáson változtat­ni'. elérni, hogy a községi ta­nácsok és intézmények vezetői egységben gondolkodjanak. Egy-egy problémakört vitas­sanak meg sokoldalúan, be­vonva a gazdasági egységek vezetőit is. A felnőttoktatás további kiszélesítését tervez­zük, a munkásakadémiák ha­tékonyságának emelését. A községek következetesebben foglalkozzanak, a bejáró dol­gozók művelődésével. Cere- den, Karancskesziben. Ka­rancslapujtön megszervezzük a bejáró dolgozók hétvég! klubját. Salgótarján vonzás- körzetének lakói az eddiginél nagyobb mértékben vegyék használatba a megyeszékhely közművelődési szolgáltatásait. Az üzemekkel való kapcsola­tainkat tovább erősítjük. Töb­bet kell törődni a termelőszö­vetkezetek dolgozóinak műve­lődésével is. Etesen, Homokte- renyén, Mátramindszenten létrehozzuk a nyugdíjasok klubját. Nagyobb szerepet szánunk a világnézeti-politikai nevelésnek. Szorgalmazzuk a közművelődési intézmények szorosabb munkakapcsolatai­nak kiépítését. Az intézmé­nyek a rendelkezésükre álló eszközökkel ésszerűen gazdál­kodjanak, segítsék egymás munkáját, mert a közművelő dési határozat megvalósítása csak társadalmi összefogással lehetséges. Sulyok László Megyei filmbemutatók 1A változatosság hete Háborús kalandifilm é- lélektani drá­ma. fergeteges humorú víg­játék, mai társadalmi kérdéseket feszegető tör­ténet; ezt ígé­ri az új mű­sorhét film­termése, amelynek te­hát a változa­tosság a fő vonzereje. A Monológ j című szovjet ; filmet Jev­genyij Gabri- I ' v? Lovics forga­tókönyvé­má*m 1 bői Ilja Aver- bah készítette a moszk­vai „Lenfilm” stúdióban.. A film egyszerű történet egy professzorról, akit kizökkent a száraz hétköznapi életből felnőtt l?nya megjelenése, s egy fiatal tudós, aki ráveszi, hogy folytassa a munkát egy korábban megkezdett és abbahagyott tudományos el­méletén. A hősök ábrázolása pátosz nélküli, s a rendező­nek sikerül a professzor lá­nya, s az unokája viszonyá­ban, valamint magatartá­sukban újszerűén ábrázolni a ma szovjet emberét. A fő­szerepeket Mihail Gluasizkij, Margarita Tyerehova, Mari­na Nyejolova és Sztanyisz- lav Ljubsin játssza, pózok nélkül, hitelesen. A Szalad, szalad a külvá­ros című francia filmvígjá­ték ebben a műfajban az utóbbi hónapok egyik legfi­gyelemreméltóbb alkotása. A nagy sikerű, Erotlssimo ren­dezője, Gérard Pires nehéz feladatna vállalkozott, ami­kor elhatározta, hogy mulat­ságosan mutat be egy sor komoly társadalmi problé­mát. A forgatókönyv alapjá­ul egy érdekes tanulmányt szolgált, amelynek írója a Párizs környéki Meulan vá­ros polgármesternője, aki­nek legfőbb célja volt rá­irányítani a figyelmet a több ezer embent érintő problémá" ra. Szerinte a megoldásihoz nemcsak a közlekedés javítá­sa szükséges, hanem az is, hogy a munkahelyek egy ré­szét telepítsék ki a főváros­ból. A probléma tehát nálunk sem ismeretlen, s talán ezért is jósothatünk sikert e film­nek. A főszerepekben két csi­nos színésznőt. Marthe Kel­lert és Nathalie Courvalt is- menhetiitk meg. A Katarina vétke című csehszlovák film lélektani dráma. Martin Holly rendező finom eszközökkel bontja ki a férjét hazaváró, megesett asszony drámáját. Katarina szerepében Hana Pastejri ko­vát láthatjuk viszont, akit az És üdvözlöm a fecskéket című filmben ismerhettünk meg. A kocsmáros figurájá­nak megformáló ja régi isme­rősiünk; Karel Madia ta a Szent Péter esernyője című magyar film egyik főszerep­lője volt. Sylvester Szyszko Sötét fo­lyó című filmjét a balassa­gyarmati országos Madách Imre irodalmi színpadok ren­dezvénysorozata alkalmából díszbemutatón láthatta a kö­zönség. Most a salgótarjáni November 7. Filmszínházban, kerül bemutatásra. A lengyel'1 történelem drámai esemé­nyeit egy falu tükrében mu­tatja meg a rendező. Az Ek- ran kritikusa írja: „A ren­dező fájdalmas emberi sor­sok egész galériáján át ér­zékelteti a politikai problé­mák mélységét és jelentősé­gét”. Az izgalmas film fő­szerepeit Maciéj Góraj, Zyg- munt Malanowicz. Franci- szék Pieczka és Boleslaw Plotniczki alakítja. Képün­kön : Jelenet a francia film- vígjátékból. , Pető János balassagyarmati kiállításáról Pető János kiállítása lát­ható jelenleg a balassagyar­mati Horváth Endre Galériá­ban. Pető egyike azoknak a grafikusoknak, akik Hveroni- mus Bosch és Brueghel fel­(35.) Jó nehéz láda volt, kivált fölfelé, a lépcsőin. Nem vitte messzire, csak a szomszéd ut­cáiba, s ott, egy lebombázott ház kapualjában a leszakadt lépcsők alá dugta. Akármi van benne, érték. Nem kövei rakták azt teli. Üigy számított, fordul még néhányszor. Legközelebb egy szögletes kosarat fogott fél, de mire kifelé igyekezett volna, már elálltak a lejárót a nyila­sok. — Le van foglalva, rámolás nincs! Aki egy szöget elvisz, letartóztatom! — kiáltotta ép­pen az ismerős nyilas, a tus­kó fejű, Húzódott volna félre a meg­riadt tömegben a kosárral. De csak észrevette ót is, s ráför­medt: _ Teszed le rögtön!... Ne­ked semmi se elóg?... Ha még egyszer ilyen helyen ta­lállak. .. Í gy aztán maradt a láda. Tele zsebtámpaelemiméL Tudott az Avason egy fel­tört pincét — zsidópince lehe­tett az is —, de nem mert ki­menni az utcára a ládával. Az oldalzsákban hordta fel az elemet Azt sem tömte meg nagyon, inkább többször for­dult. A hóna aló kapta a végén a felfeszített, üres ládát i6. Akárki láthatta, hogy üres. Nagy érték ez, ennyi renge­teg zseblámpaelem. Bármit cserélhetne érte a mai világ­ban. Lehetséges, biciklit is. Még sohasem volt ennyi ér­tékes holmija. S ez egészen, de egészen az övé. a család­ban sem tud róla senki, azt csinálhat vele, amit akar. FEKETE GYULA: MEG A KATÖMÄK Zöld kerítése van a pince előterének, ezt jól megjegyez­te. És, hogy a kéttijrnyú templom-tói merrefedé kell in­dulni az avasi pincesorhoz, ahol a fordulóban már látni a zöld kerítést. Először arra gondolt: itt éj­szakázik most már; nincs az ilyen pincénél biztosabb óvó­hely. De ahogy az alkonyat sű­rűsödni kezdett, eszébe jutott a közeli temető. És enni sem adnak a pincében. És pokróc sincs, amivel betafcarózhat. T.rappolva futott lefelé a lejtős úton. Egy ismerős óvóhelyre ké- redzkedlett be éjszakára, ahol már máskor is szívesen lát­ták. Légiriadó volt aznap éjjel. Bombák robbantak, nem na­gyon messzire. Hajnalban már a korán ke­lők után kiszökött. De vár­nia kellett még. Csúnya idő volt; fújt a szél. csapkodott az eső. Alig kezdett világo­sodni, fölment a hegyre. Nem bombázták le éjjel a pincét. A láda is a helyén volt, a korhadó ászokfa mö­gött. az elemek is. „Ez az. hogy engem is akármi érhet — gondolta el­tűnődve a láda fölött. — Mindig közelebb a front, le is bombázhatnak itt. Éde6- anyámék meg semmit se tudnak a rejtekhelyről; po­JNÖGRÁD - 1975. február 12.. szerda csékha menne az egész. Ha legalább Magdáékat megta­láltam volna..." Ekkoriban már eszébe sem jutott Magda nénje. De ha idegen óvóhelyen keresett szállást, és vallatják. csak mondta azt is. mint a jól be­tanult leckét, hogy a nénje itt lakik valahol Egyik este- — közvetlenül azután, amikor túlságosan elcsavargott a periférián, s a szovjet páncélosok hirtelen benyomulása miatt a krump­liverembe szorult — beké­redzkedett egy kaszámyasae- rű bérház óvóhelyére, már biztonságos távolságban a lövöldözéstől. Ahogy mondta a szokásos leckét, egy ráncos képű, hu­nyort öregember fölkelt a priccsről, s közelebb jött. — Parázsó?... Nofene.., Kiderült, hogy falubelije az öregember. Azaz csak volt falubeli, mert réees-rég a városban lakik. Ismerte Magda nénjét. vagyis inkább Rezső bátyját ismerte, már innen, a városból, a vasgyár­ból. És tudta róla. hogy fa­lubelijét vette feleségül, az egyik Parázsó lányt. — Valahol a Győri-kapu­ban laknak azok — mondta. — No. várjál csak. Nem lá­tom mostanában Rezső bá­tyádat. be is vonulhatott ő. az látod, meglehet. De megtudom holnap a címét. Megkerítjük őket. várjál csak... Az utolsó pillanatban talál­kozott Magda néniével. Egv nappal később már nem ta­lálta volna otthon. Tele a lakás batyukkal. Csomagokkal, bőröndökkel. ’Üresen ásítottak a kitárt aj­tajú szekrények. Egy cseppet sem örült neki Magda. — Éppen te hiányoztál még nekem, ebben a nagy felfor­dulásban. Mint púp a hátam­ra. úgy hiányoztál nekem. Meghízott, mióta utoljára látta, kigömbőlvödött. De nem túlságosan. És bokáig érő. nagyrózsás köpönyege volt. mint otthon az úriasszonyok- nak. Rezső bácsi valahol a kö­zelben katonáskodott, és ha­zaengedték néha éjszakára. Egész éjjel pakoltak tegnap is. A menekülés végett. Főművezető volt a Vasgyár­ban az após. és elintézte, hogy egy kiürítő teherautóra ve­gyék fel Magdát Is. Igaz. csak két bőröndöt vihet pog­gyásznak. de a többi holmi­nak. s az értékeknek külön­ben is az apósék adnak maid helyet. — Most micsináljak veled? Kire hagyjalak?... Anyósom­ra nem hagyhatlak, balnak, most is beteges. Meg az iga­zat megvallva, mit szégyen­kezzek veled, nem vagy te a városi élethez szokva ... El­vigyelek Németországba? — Én mehetek. Akármikor. Az lenne még szüret, ki­jutni Németországba. Hitlert is láthatná. Meg a szárnyas­bombát. mindent. — Csak az még nem is úgy megy. hogy: akármikor... Kérdés, hogy apa el tudia-e intézni. Az apósát hivta apának. Még sosem voltak náluk, a faluba az apósék. (Folytatjuk) szabadító hatása nyomán, ta­lán Kondor Béla jözreiátszá- sára is. a mai magyar gra­fikát világszínvonalra emel­ték. Mezőkövesden született. Derkovits-díjas. fő műfajának a kőrajzot tekinti. Kiállításo­kon tíz éve szerepel itthon és külföldön. Itt Balassagyar­maton 25—30 kőrajzot állított ki a galériában. Pető akro­batikus kézügyesség és tech-, nikai tudás birtokosa. Példá­ul egyik legszebb lapia ..Zsu­zsanna és a vének” a művé­szetben számtalanszor, már Rembrandt által is felhasznait témában újat tudott nyújta­ni. A Biblia által ihletett so­rozat fő vonulata e bemuta­tónak: ..Király”, „Vak Tóbi­ás”. ..Ábrahám és Sára”, „Jó­zsefet eladják”. „Egytál len­cse”. Ide tartozik ..Noé bár­kája” címet viselő lapia. amely jó példája Pető alkotói módszerének. Tudjuk a Bib­liából. hogy Noé minden élő­lényből magával vitt bárká­jára. hogy megmentse őket az elpusztulástól. Pető e mun­kájában megnöveli Noét a bárkához viszonyítva. ígv az egész kép más jelentőséget kan. Ugyanez történik a „Ra­vatal” című képen is. amikor óriásira növeli a koporsón fekvő halott figuráját, míg a még körülötte sürgölődő em­berek apró hangyaként nyü­zsögnek körülötte. Ezáltal a halál jelentősége is megnö­vekszik. Igaz. előtte Brueghel „Bolond Grétájánál” aki őr­jöngve lángba borít mindent és Kondor Béla nyomán so­kan alkalmazták, például Ré- kasy Csaba és Gyulay Liviusz. Természetesen. mindenkinek jogában áll megnövelni egv figurát, hogy ezzel a kéosí- kon nagyobb jelentőséget kap­jon — gondolok az ikonfes­tőkre is. A művész saját nyilatko­zata szerint, a görög vázafes­tészetből Indult ki. Ezt bizo­nyítja az „Olymoosi sakk” című műve. Sötét határ a figurák finom raizos vonal- hálózatát kiemeli. Onnan in­dult ki, csak megfordította. A görög váza festészetben a fi­gurák sötét sziluettie ritmi­kusan mozog és a háttér vi­lágos általában. Petővel való beszélgetésem során szó került arról, hogy az értelem, vagy az érzelem fontosabb a mű­vészi alkotáshoz? Abban ál­lapodtunk meg. hogv az ész éppúgy munkál egv mű lét­rehozásánál. mint az érzelem. Nekem az az észrevételem, hogy nála az értelem munkál­kodik inkább. A fő falon levő egész so­rozat „Bevezető lap”, .Noé bárkája”. „Zsuzsanna és a vé­nek”, „Nyár” és ..Garabonci­ás” legjobb alkotásai közé számítanak. Ezek közül ki­emelhetném a „Bevezető lap”- ot szép kompozíciója nyalt és a „Garabonciás”-t. ahol egy kis őrjöngő rohan át a képfelületen, magával ragad­va egv füstcsóvát, épp úgv le­het egv óriási lobogó, mint egy fáklyától eredő tűz. Jánossy Ferenc Mai tévéajánlatunk 21.25: Kezdőkör. A Kezdőikor tizenegyedik adásához érkezett. Ez a so­rozat minden alkalommal két-két olyan fiatalt mutat be, akik életük, hivatásuk teljesítésének elején van­nak, az életben k.ezdő lépé­seiket, „kezdőkörüket” te­szik meg. A mai adás két résztvevője Nyáriné Tajti Anna, Üllés község tanácsának elnöke és dr. Sárospataky István fogor* vos. Nyáriné Tajti Anna mindössze húsz esztendős, a legutóbbi tanácsi választáso­kon mégis ő kapta meg a község bizalmát. Ezt meg­előzően KISZ-titkár volt. A kamera segítségével Üllés községbe is ellátogatunk, hogv megtudjuk: milyen kér­dések- foglalkoztatják a falu népét, miért is került sor Anna megválasztására, ki, miért szavazott ellene? t

Next

/
Oldalképek
Tartalom