Nógrád. 1975. február (31. évfolyam. 27-50. szám)

1975-02-11 / 35. szám

Hasznos és célravezető Országos tanácskozás Eredmények, gondok, feladatok Nemzetiségiek HASZNOS értékelésbe fogtak a rétsági já­rásban a párt-végrehajtóbizottság támogatá­sával, amikor számba vették, milyen ered­ménnyel járt eddig a. mezőgazdasági üzeme­inkben folyó munkaverseny. Meglepően ked­vező számadatok kerültek napvilágra. Többek között például az elmúlt év elején a mezőgazdasági üzemek tízemliabmillfó fo­rint értékű munkavállalásokat tettek a XI, kongresszus , és hazánk felszabadulásának harmincadik évfordulója tiszteletére. A Ba­lassagyarmaton székelő tsz területi szövetség közreműködésével elvégzett összesítés után kiderült, hogy a vállalást 25 millió forintér­tékre teljesítették. A területi szövetség a ba­lassagyarmati járás versenyére dményeit is összegezte, ahol a tizenkiilenomiUlió forint fel­ajánlást huszonhatmillió forint értékre tel­jesítették. Előrebocsátjuk, az értékelés nem végleges, gyors áttekintése csupán a verseny eredmé­nyeinek, de arra nagyon jó, hogy megerősítse mindenkiben: érdemes a versenyt ápolni, annak szellemében, dolgozni, hiszen az a többlet, ami ennek eredményeként képződik az üzemekben, a dolgozó embert szolgálja. Más egyébre is figyelmeztetnek az eredmé­nyek: arra, hogy a mezőgazdasági üzemek­ben még igen sok, nagy figyelmet érdemlő belső tartalék található, amelyek a verseny­nyel kiaknázhatok. A rétsági járásban a párt-végirehaj tóbizott­ság ülésén —. ahol a tsz területi szövetség, mint a mezőgazdasági szocialista munkaver­seny egvik istápolója is jelen volt —, nagyon határozottan leszögezték: az idei megnöveke­dett feladatok megoldásának egyik nélkü­lözhetetlen eszköze a munkaverseny, amely nélkül a termelés színvonalának emelését, a takarékossági mozgalom érvényre jutását, a gondos munkaszervezést nem lehet válóra váltani. Ezért a verseny-mozgalom fejleszté­sére. magas szinten való, gyakorlására min­denkinek kötelessége oda figyelni. A mozgalom kiszélesítésének főnk» felté­tele. hogy középpontban az ember álljon, mert. ha ezt a legfontosabb feltételt valahol is elhanyagolják, a mozgalom elhal, hiszen az ember nőikül semmi sem teljes. Ezért tehát a tsz-vezetőlc kötelessége a versenyben részt­vevő egyénnek, vagy brigádba tömörült cso­portnak, vállalásai megtételéhez segítséget nyújtani, a fettételeket kidolgozni, az elért eredményekért járó jutalmakat, kitüntetése­ket megismertetni. Szükség van, arra, hogy most az év elején újból felszínre kerüljön a szocialista munika- vereemy, újból megtegyék a versenyezni kí­vánók. felajánlásaikat. A tapasztalat ugyanié arra figyelmeztet, hogy több üzemben az év lejárta vat a versenymozgalomtól is elbúcsúz­tak, és talán még Jd is pipálták, mint az esz­tendőre előírt feladat elvégzését. A szocialis­ta munkaverseny nem esztendővel lejáró te­vékenység, hanem életre szóló hasznos, az ország, az üaem, az egyén érdekeit szolgáló téladat Ha ez így van — és ezt az igazságot meg­másítani nem lehet —, akkor a területi szö­vetség mellett hasonlóan mint Hátságon, a pártnak is szerepet kell vállalnia, hogy az idén, még animál is jobban, mint az elmúlt évben, terebélyesedjék a szocialista munka- v erse ny -m ozgaiom. A szövetkezeti tagság olyan szükségletévé váljék, mint a jó szer­szám a munkához, a magas technológia a termelékenység emeléséhez, mint a jól meg­dolgozott föld a javak termesztéséhez. Ki tudna a munkawersenyhez több segítséget nyújtaná, mint a pártala>pszervezet ? A párttagok ott élnek az üzemekben. Ki a gépen, ki az író­asztal mellett dolgozik. Ott dolgoznak a nö­vénytermesztésben, az állattenyésztésben és az élet minden területén. Ha csupán példát mutatnak, ipar jelentősen elősegítették a mozgalom sikerét. De joga van a párttagnak, az aimszervezeti taggyűlésnek, a pártvezető- segnek szám,on kérni a verseny nyilvánossá­gát, ,A versenyző emberek — akik tulajdon­képpen a közösségért vállaltak az átlagnál többet —, munkafeltételének biztosításáért szót emelni. Az élenjárókat megdicsérni, tő­lük az elismerést nem sajnálni. Sok-sok millió forintot hoz a versenymoz­gaiom, az már kiderült abból a nem végle­ges értékelésből, amit Rétságion elvégeztek. De sokan, igazán a legjobbak közé tartozó szakemberek is tanúsíthatják a verseny hasznosságát ■ Tolmácson Máté János, a föagronónius töb­bek között a legfőbb szorgalmazója a szocia­lista versenynek. Eredmény: országosan is figyeiemire méltó cukorréoatermesztési vál­lalás. Berecz Ferenc, a dejtári főagronómus sem tudja elképzelni az igazi sikert a ver­seny nélkül, amely serkentő hatással jár a dolgozó emberek között. A vezető szakem­berek jelentősen előre tudják lendíteni a versenymozgalmat. Ki, ha nem a pártaiap- srzervezet lehet legjobb hatással a szakembe­rekre, hogy részt vállaljanak ebből a mos­tantól. AZ ÜJ ESZTENDŐNEK új vágyakkal, célkitűzésekkel, magasabb eredmények el­éréséért való felkészüléssel indultunk. És meg is kívánjuk azt valósítani, mert amit még célul tűztünk, többségében teljesítettük is. Ez a md legfőbb erényünk. Nem köny- nyű a mi életünk. Sokat dolgozunk, fárado­zunk, de. eddig még megérte, és ezután is megéri. Céljaink elérését viszont a verseny- mozgalommal megkönnyíthetjük. Bobál Gyula a ruházati kereskedelem feladatairól A ruházati kereskedelem vezetői Borsos László belke­reskedelmi miniszterhelyettes elnökletével hétfőn a Gellert Szállóban tartott országos ta­nácskozáson a szakma ered­ményeit értékelték és az idei feladatokról tárgyalták. Megállapították, hogy a ru­házati kereskedelem — az ipari rekonstrukció és a ked­vező időjárás hatására — a múlt évben a tervezettnél 4—5 százalékkal nagyobb for­galmat bonyolított le. Az idei áruforgalmi terv 5 szá­zalékos növekedést irányoz elő. A várható kereslet kielé­gítéséhez a megfelelő árukí­nálat legfontosabb feltételei adottak. A Belkereskedelmi Minisztérium a Könnyűipari Minisztériummal együttesen előírta a gyermekruházati cik­kek ellátásának további javí­tását. A könnyűipari válla­latokat kötelezték arra, hogy a csecsemőruházati cikkeket, és a hozzájuk szükséges alap­anyagokat minden más ter­méket megelőzően bocsássák a kereskedelem rendelkezésé­re. A két minisztérium ki­emelt feladataként kezeli a fiatalok „öltöztetését” is. A ruházati szakma import­politikája a korábbihoz képest nem változott. A szocialista országokból elsősorban gyer­mek- és ifjúsági ruházati cik­keket szereznek be, növelik a fejlődő országokból származó importot, és felhívták a vál­lalatok figyelmét arra, hogy mellőzzék a kifejezetten luxuscikkek importját. A l'ehér táska mindig kereseti cikk • TÁSKA VISZI A HÍRÜKET Leányok, asszonyok találtak munkát a Jobbágyiban letele­pült budapesti Bőrdíszmű Szövetkezet telepén, ahol 1973. őszétől divatos fazonú női ké­zitáskákat készítenek. Termé­keiket főleg külföldi piacokra szállítják, ez is bizonyítja mi­nőségi szép munkájukat, s mindezt igen nagy tételekben, hisz’ naponta félezernyi is ké­szül az ízléses divatcikkekből. A fővárosból szállítják a ki­szabott nyersanyagot. Jobbá­gyiban csak az összeállítást végzik a betanított munkás­ként itt dolgozóik, akik esz­tendők múlva, a gyakorlati idő eltelte után szakmunkás- vizsgát tehetnek. Kulcsár József A „retikülök” formája a belső kiképzéstől a béléstől is függ. képösszeállítása Varga Józsefné és a többiek igényes munkát végeznek a pásztói A Hazafias Népfront Pász­tói járási Elnöksége a közel­múltban tárgyalta a járás községeiben élő nemzetiségi lakosság helyzetét. Érthetően a népfrorntbízottságok tevé­kenysége alapján. Arra ke­restek választ: hogyan élnek, milyen örömökben, gondok­ban osztoznak. A pásztói járás öt közsé­gében élnek szlovák anya­nyelvű nemzetiségiek. A községek bizonyos sajátossá­gokat tükröznek. Ilyenek például, hogy ezek a közsé­gek némelyike a magyar lakosságú helyiségek közé ékelődve, periférikusán he­lyezkednek el, vagy vegyes lakosnak, avagy a magyar és szlovák ajkúak arányában eltérések vannak. Számará­nyuk az öt községben 60 szá­zalék. Községenként nézve Béren 76, Bokor községben csaknem 50. Egyházasdenge- legen 54, Erdőkürlön 66, Va­nyarcon pedig 70 százalékot érnek el a falu lakóinak szá­mához viszonyítva. Érdekes megállapítást tett az elnökség. A többi között azit, hogy az öt községben élő nemzetiségieknek letele­pedésük óta az irodalmi nyelvvel igen lazává vált a kapcsolatuk, azt ma már nagyon kevesen és gyengén beszélik. A táj nyelvi kultú­ráját viszont megőrizték, az idősebb nemzedék ma is szí­vesebben beszél anyanyelvén Sok szó esett a ma hely­zetéről. Azt mindenképpen meg kellett állapítani hogy a szlovák anyanyelvű lakosság gyermekeinek óvodai és is­kolai neveléséhez, oktatásá­hoz szükséges tárgyi és sze­mélyi fal tételek a hasonló jellegű magyar települések­kel és iskolatípusokkal azonos szintén biztosítottak. Az d’iszomt. igaz, hogy az öt község közül teljesen osztott iskola csupán, Vanyarcon működik. Gondok jelentkez­nek a nevelők körében. Sok a képesítés nélküli pedagó­gus. Az iskolák korszerűsége sem kielégítő. Űj iskolára lenne szükség Vanyarcon, amelynek építéséhez a lakos­ság nagyarányú társadalmi munkát is vállal. Gondok jelentkeznek a nyelvoktatásban is. Szlovák oktatás csupán Vanyarcon van, itt sem zökkenőmente­sen. Ennek egyik legfőbb oka a szaktanárok hiánya. Ha­sonló a helyzet az óvodák­ban, ahol a nemzetiségi cso­portok nem működnek. Pe­dig az öt község párt- és ál­lamivezetése már mindent el­követett, hogy fiatalokat anyanyelvű iskolákba, tanító-, vagy óvónőképzőbe isko'áz- zon be, — sajnos, eredmény­telen, volt minden kísérlet. 7 Igen jelentős viszont az előbbrelépés a nemzetiségi községek kulturális ellátott­fárásban ságában. Üj művelődési ott­hon épült Erdőkürtön, klub* helyiséggel bővítették a va- nyarci kultúr házat, külső ée belső felújításokat végeztek másutt. Megfelelő helyiség­ben vannak a könyvtárak is, s egyre gazdagodik a szlovák nyelvű könyvek száma. Míg öt évvel ezelőtt például Va­nyarcon a több mint 2 200 kötetes könyvtárban csak öt szlovák nyelvű könyv volt, ma már több mint 150 a nemzetiségi könyvek száma. Közkedveltek a községek­ben a nemzetiségi kultúrcso- portok műsorai. Különösein Vanyarcon, Béren .szereti k ezeket a rendezvényeket. De jelentős a helyi kezdeménye­zés is. Az erdpkürti Röpülj páva-kör az elmúlt években szép sikereket ért el. rend* szeresen ott vannak a nem­zetiségi találkozókon. A va- nyarci Menyecske-kórus is sokat fejlődött. Jellemző az öntevékeny csoportokra, hogy műsorukban nagyrészt helyi szlovák népdalok szerepel­nek. Szép eredményekről szá­molhat be a vanyarci Veres Pálné Irodalmi Színpad is. A Hazafias Népfront járási elnöksége elsősorban a kul­turális tevékenységet vizsgál­ta az öt nemzetiségi köz­ségben. Az eredmények, a gondok mellett sok szó esett a feladatokról. Itt is inkább a művelődés területét ragad­nánk ki. A feladatok között említették, hogy a művelő­désügyi irányító szervek ve­zetői a nemzetiségi közsé­gekben az óvodai és iskolai okta,tó-nevelő munka tárgyi és személyi feltételeinek fo­kozatos javítása mellett for­dítsanak nagyobb gondot a gyermekek anyanyelvi okta­tására. amit a szülők is igé­nyelnek. Ennek azonban fel­tétele a képzett pedagógus. Az anyanyelvi oktatás érde­kében ösztöndíj alapításéval növeljék a szlovák nyelvet beszélő pedagógusok szá­mát. Kérik, hogy a szlovák nyelvet beszélő értelmiségiek nagyobb szakértelemmel és aktivitással vegyenek rés-zt a nemzetiségi kultúra ápolásá­ban, az öntevékeny művésze­ti csoportok szervezésében és vezetésében. Szükségesnek tartják, hogy a növekvő tu­rista-forgalom miatt is az öt községben oldják meg a két­nyelvű feliratok elhelyezését, elsősorban a középületeken, intézményeken. Természe­tesen továbbra is feladat a nemzetiségiek között végzett politikai nevelő münka szín­vonalának növelése. Eredmények, gondok és feladatok. A pásztói járás nemzetiségi községeiben a gondok megoldásával, a fel­adatok maradéktalan vég­rehajtásával isimét előbbre lehel lépni. S. L. ' KGST-ösztöndíjások A Szovjetunió számos fel­sőoktatási intézményében le­het KGST-ösztöndíjasokkal találkozni. És nemcsak a Szovjetunióban, hanem Len­gyelországban, Csehszlovákiá­ban, Magyarországon, Romá­niában. az NDK-ban és Bul­gáriában is. A ázsiai, az afri- Kai és a latin-amerikai orszá­gokból 25 000 fiatalt oktatnak a KGST-országok legjobb tan­intézeteiben. Mérnökök, köz­gazdászok. agronómusok iesz- nek és megtalálják a terve­zést, a gazdaságirányítás tu­dományát. A káderképzés, az ipari és a mezőgazdasági vezetők ki­nevelése rendkívül fontos fel­adata a fejlődő .országoknak. Ebben a szocialista országok nagy segítséget nyújtanak. A fiatal független államokban a szocialista tábor segítségével 17 felső- és középfokú iskolát, körülbelül 100 közművelődési centrumot és* iparitanuló-in- tézetet építettek fel. Ilyen a bombayi műszaki egyetem Indiában, a burmai Rangoon- ban, a conakryi Guineában, Afganisztánban a kabuli, Etiópiában a bahr-dari mű­egyetem; Maliban a bamakoi ügyviteli főiskola; Algériában a gáz- és olajipari egyetem. Ez utóbbi az első ilyen jelle­gű intézmény Afrikában. A KGST-ösztöndíj alapján való képzés egyre bővül. A KGST titkársága közölte, hogy az idei tanévben 320 ázsiai, afrikai és latin-ameri- kai ösztöndíjas kezdi el ta­nulmányait a szocialista or­szágok felsőoktatási intézmé­nyeiben. A jövőben számuk 7—8- szorosára növekszik. Tóth T-ászlóné és Kölii\ Lászlón« — ragasztóval állítják ttssze a táskaelemekei A végső alakot a varrógépekkel készítik: Nagy Vas Pálné munkatársaival együtt hiba nélkül dolgoznak | NÓGRÁD - 1975. február 11., kedd 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom