Nógrád. 1975. február (31. évfolyam. 27-50. szám)

1975-02-01 / 27. szám

I

1 O 7F É

AMÍG A FÁBÓL és furnérból bútor lesz, lakások

.féltve őrzött kincse, dísze, addig a nyersanyag számos murk'.folyamaton megy keresztül. A munkafolyamatok egyiike az illesztés, összetett tevékenység. Jelenti a félkész furnérlapok rajz szerinti méretre vágását, éleinek simára gyalulását, majd a részek össze ragasztását.

— Mi öltöztetjük fel a bútorokat — vallják, nem kis büszkeséggel ‘ a balassagyar- mia.fi Ipoly Bútorgyár Rákóczi Szocialista Brigádjának tagjai, akik között szép számban találunk asszonyokat. Tizenhat ember dolgozik Lajkó Lászlómé brigádjában. Az

asszony, aki három gyermeket nevel, egy évvel ezelőtt lett brigádvezertő.

— Akkor fejeztem be éppen az öthónapos pártiskolát — emlékszik vissza. — Mégis nagyon nehezen mentem elvállalni a brigád vezetését, mert nem volt nekem ebben sörömi gyakorlatom. De a gyári vezetők csak biztattak, ne féljek semmitől, ha valami probléma lesz. szóljak), segítenek mindenben. Meggyőzr tek, és most már könnyebben megy minden.

A termelési brigádveizető, Székes György szakmunkás. Pártmegbízatásként részt vesz a^ szocialista brigádok versenyének értékelésében.

— Vádolták-e már részrehajlással? — kérdezem.

, Először csak mosolyog, együtt a többiekkel, mintha ő is meg a társai is számítottak volna erre a kérdésre.

— Korábban voltak, és ittobt még ma Is hallaná megjegyzéseket. Könnyű nektek, mondták, köztietek dolgozik az egyik- értékelő.. Ezért nyerték el már. kilencszer a Szocialista Brigád címet. De nyugodt lelki ismerettel jelenthetem ki, hogy részrehajlásról sohasem volt szó. Nem azért, mintha nem érdekelne a brigád sorsa, sikere. Igenis érdekel, de csak becsületes módon, érdem alapján. Egyébként nem Is

lehettem volna, és nem is lede hogyan?

hetnék részrehajló, mert a munka versenyt értékelő bizottság olyan egységes pont- rendszert dolgozott ki, amely kizár minden ilyen lehetőségiét. Ha valamelyik brigád teljesítette vállalását, megkapta az érte járó pontokat, ha nem. akkor nem csinálhat értük senki semmit.

A PONTRENDSZER szerint egy óra társadalmi munkáért egy pont jár. A nyolc általános iskola elvégzéséért ennél jóval több. Így előfordulhatott olyan, hogy azok, akik sok társadalmi munkát végeztek, de nem tanultak, hátrányos helyzetbe kerültek a tanulásra összpontosító brigádokkal szemben. Ez önmagában nem lenne baj, sőt. Gsaik éppen nem minden brigád összetétele egyforma: vannak olyan brigádok, amelyek eleve nem iskoláztathattak be annyi embert, mint mások, mert csaknem minden tagjuk rendelkezett az általános iskolai alapvégzettséggel. Ennek következtében nyilvánvaló, hogy az esélyek eltérőek. Többek között ezért is vették tervbe, a társadalmi és egyéni érdek következetesebb, tudatosabb figyelembevételével és egyeztetésével a pontrendszer további finomítását

A brigádnapló a kulturális vállalások között az alábbiakat tartalmazza: hetenként sa jitófelöl vasas, tapasztalatcsere-átadás. párttagsági előkészítés, politikai képzésben és kiránduláson, való részvétel. Első pililanaitna nem sok az egész. Csak később érezzük — amikor mérlegeltük, hogy többségében bejáró, családos dolgozókról, asszonyokról van sízó, akik különböznek érdeklődésben, ízlésben, felkészültségben, lakóhely és kor szerint és még számos más szempont szerint, —, hogy amit vállaltak, az nem is olyan kevés. De vajon elégségesbe — minőségben megfelelő-e ennyi napjainkban? A tudományos- technikai forradalom, a szocialista társadalom építése nem kíván-e többet a brigádoktól és tagjaiktól?

Székes György, termelési brigádvezető: — Tudjuk, hogy többet kell tennünk kulturális téren is. Mi,ndeniképp>en. valami újat kell kitalálnunk, mert ha azt mondom, hogy

3—5 éve egy helyben topogunk, akkor még mindig nagyon szépen fogalmaztam.

Pénzes István tíz évvel ezelőtt még ipari tanuló volt a gyárban, most művezető: — Olyan tervet kellene kidolgoznunk. ami több a mosta- n;rál, és érdekli az embereket. Mert hiába volt ..eldugva” a kultúrház, a galéria, csaik eljutottak oda is az ér* delel ődők.

IGEN. CSAK NEM olyan

nagy számban, minit azt a rendezvények, a kitűnő képzőművészek tárlatai megérdemelték volna. Nemrég költözött új helyre, a város szívébe mindkét említett intézmény. A változás, reméljük, jó hatással lesz a szocialista brigádok kulturális tevékenységére, aktivitására. Ez viszont már a műve/lődési központ ügye is: képes lesz-e vonzó programot nyújtani a város munkásainak? De nem hanyagolhatjuk el az üzemi kulturális propagandát sem.

A szocialista brigádok rövidesen megteszik újabb, idei vállalásaikat. A ..testresza- bott” feladatok vállalásakor ne resteljék a párt és tömeg- szervezeti, a gazdasági vezetők segítségét kérni, ha valamilyen kérdésben tanácstalanok. Ez utóbbiak viszont tartsák kötelességüknek a segítést. Az idei, kulturális vállalásoknak minőségben felül kell múlniuk a korábbiakat. Ezt diktálja az élet, a fejlődés törvénye.

— MI AZON LESZÜNK,

hogy kulturális tevékenységünkön javítsunk, — ismétli Székes György a búcsúzásnál. Majd hozzáteszi: — de erőltetni nem szabad a vállalásokat, a teherbírásnak megfelelően, ésszerű határok között kell tartani.

— sulyok —

FEKETE GYULA:

. A FIŰ

MEG A KATOMáK

(26.)

Nem, egyáltalán nem romos, szerencsére teljesen jó állapotban van a présház. Álmodhatta ő azt a múltkori hogy hadihajó tankjával szétlőtte.

Milyen jóleső megköny- nyebbüíés ez. Most már egészen biztos, hogy épségben

megvan a présház, nem lőtte szét a múltkor.

S akkor az apja is hiába kiabált vele, hogy ne lője

a szőlőhegyet. Nem vette észre az apja, hogy ő csak ál- ttiondja az egészet; azt hitte, igazából lő a tankkal, azért kiabált.

Senki sem ismeri ezt a rejtekhelyét, az benne a jó.

Valamikor szabad kéménye volt a pitvarnak, de mennyezetet húztak belülről utólag, s most csak a kandalló fölött van egy szűk kéménylyuk. A padláson pedig valóságos ki£ szoba, a hajdani szabad kémény felső része, gúla alakban elfalazva a padlástértől. Az oldalán vasaitó. akkora, amelyen egy kéményseprőinas éppen befér.

Kormos persze belülről ez a kis szoba. Annál jobb, neon ■bújnak bele a felnőttek.

Meg a lányok se igen bújnak bele; jobban féltik magukat a lányok az elkormolás- tól. A ruhájukat, a hajukat, mindent. Nelli is — a legkisebb nénje — csak egyszer mert belebújni, de 6oha azután. Pedig hányszor játszottak együtt azóta is a padláson.

Tulajdonképpen 6 nem a rejtekhely miatt szökött most fel a szőlőhegyre, hanem, hogy Márta nénjét meglesse, az újdonsült férjével együtt mit művelnek itt.

Megleste őket nyáron is, amikor hazajöttek Pestről, már mint férj és feleség. Felszökött utánuk, és össze-vissza karcolta magát a kökénybokorban.

A padlásról is lehet leeke- lódni. De csak a pitvarba látni le innen, a padlásfeljárónál. A feljáróajtó deszkái közt a hasítékon elég jól átlátni.

Most kívülről jött fel a padlásra, nem a pitvar felől. Van most egy külső feljáró is, amiről nyáron nem tudott: érdekes, hogy soha idáig nem vette észre ezt a feljárót. Pedig a létra oda van támasztva a présház végéhez, csak föl kell rajta lépni; érdekes, hányszor, de hányszor bújócs- kázott már itt, és nem vette észre, hogy oda van támasztva a létra.

S ha már itt van. a présházban. még a leskelődés előtt jó volna biztonságba helyezni a kekszet, meg a nápolyit, míg vissza nem érkeznek az őrök. Az benne a jó, hogy otthonról is közel érheti ezt a feitekhelyet: akármikor csak fölszalad. és megtörni a tarisznyát. Elfér ide. a kéménybe, kényelmesen az egész rakomány. Szép lassan felhordja az egészet. Leskelődni azutan is lehet, telik az időből: új házaáokazt csinálják egész álló ..éjszaka.

Ahogy kinéz a présház padlásáról. a kerek ablakon, ott van-e még a felfordult autó, most látja« hogy telis-tele a szőlőhegy katonákkal. De még lent. a hegy lábánál a gulyalegelő is.

• \

Mintha minden szőlőtőke egy-egy katona volna.

Es mind errefelé jönnek, ki szuronyt szegezve, ki lövésre készen tartott géppisztollyal — csendben, óvatosan lopakodnak felfelé a katonák. Oroszok, németek, magyarok vegyesen, de még egyenruhás, bilgeris nyilasok is — úgy látszik, vége lett közben a háborúnak, és megegyeztek, hogy valameddig legyen most béke. Nem gyilkolásszák tovább egymást, egyelőre nem győzött senki.

Kiáltani akart: — Ne lőjelek! Nyisztrijaty! — de nem jött M hang a torkán. Az ijedelemtől. »

4 NÓGRÁD — 1975. február 1., szombat

Húszon felül is lehet

Nem kell hivatásos népművelőnek lenni ahhoz, hogy észrevegyük, a művelődési házak öntevékeny csoportjaiban! klubjaiban, szakköreiben melyik korosztály képviselteti magát legkisebb számban. Igen, a húsz és harminc év körüliekről van szó. Köny- nyű felsorolni az okokat: legtöbben fészekrakó. fiatal házasok, az első gyerek fogadásának örömeivel, gondjaival a. munkahelyi beilleszkedés a szakmai biztonság megszerzésének feladataival elfoglalva. De ... -elfogadható-e, hogy a házasságkötéssel lezárult teljesen egy korszak az életünkben; a fiatalos szórakozásoké, a közösségi tevékenykedésé, a mozgalmas, élő társas kapcsolatoké? ' Nem, ezt a szemléletet át kellene adni a múltnak, ennek a gyökereit nem az életünket gazdagító hagyományokban leljük. Milyen úton- módon lehet változtatni ezen ?

Erőlködött, de csak halk, vinnyogó hangokat préselt ki magából, az sem hallatszott semeddlg.

Akkor vette észre, hogy nem fölfelé néznek a katonák, a padlásra, hanem mind a présház bejáratát nézi. S ebből azonnal megértette, hogy .nem őmiatta jönnek, hanem Mártira.

Le kellene kiabálni, hogy Mária néniéhez menjenek. Márti nem olyan lány, és egyetemre jár. iskolába, és úrinő lesz belőle, tanárnő, ha kitanul.

De hiába kiabálna ezeknek, bánják is azt a katonák, .kicsoda, csak nő legyen.

Futott volna, hogy szóljon Mártinak, meneküljenek.

Nem, az sem jó. Hová menekülnének már. Itt a jó búvóhely a kéménylyukban, csupaszon az sem olyan nagy baj, ha összekormozzák magukat. Majd lemoeakodhatnak a kútnál.

Futott volna, de nem érte el a talajt a lába. Súlytalanul lebegett a kerek ablaknál, és hiába kalimpált a lábával, nem haladt. Végtére a gerendákba kapaszkodva, kézzel tornászta el magát a padlásfeljáróig. amely most nyitva volt — érdekes, az előbb még nem volt nyitva —, de elkésett: alul, a pitvarban már ott tolongtak a katonák.

Várta, hogy majd Jani bátyja, a Márti férje, elébük áll. De sehol sem látta már Jani bátyját. Lehet, megkötözték. vagy talán fel is akasztották azóta.

(Folytatjuk)

Több helyen próbálkoztak megyénkben is a húszon felüliek klubjának összehívásával. A sorozatos kudarcok oka egyszerű: nagyon nehéz a közös érdeklődési területeket feltérképezni, megtalálni azt a vonzóerőt, ami törzstaggá teheti a különböző foglalkozású, helyzetű, műveltségű fiatalokat. Több sikerrel jártak a nők klubját szervező népművelők. Az egyik legjobb példa a magyarnándori. Még a kisgyerekek felügyeletének gondját is megoldották, a láinyok, asszonyok a rendezvényekre sokszor magukkal vonzzák a férfiakat is.

A legnagyobb lehetőségek talán abban a kezdeményezésben • rejlenek, amelyre Bereden találtunk hasznosítható, érdekes modellt. Ez'a házasok klubja.

— Kegyetlen nehezen indult! Az ötlet Tóth Csaba érdeme. aki sok más területen is kiépítette a művelődési kereteket itt Bereden, a ház igazgatójaként. Sajnos. ősz- szel elment a megyei művelődési osztályra. így a könyvtár mellett a művelődési házban is dolgozom. Ez a klub áll talán a legközelebb a ází- vernhez, az indulás óta tagja és vezetője vagyok.

Adamik Tiborné tehát hétfőn. szerdán, pénteken kettőtől hatig (sokszor hétig, nyolcig is) könyvtáros, délelőttönként és esténként a művelődési ház ügyeit intézi. Tavasszal fog felvételizni Debrecenben, a népifmvelés- könyvtár" szakra.

— Visszatérve a kezdeti időre: a legelső alkalommal öt házaspár jött el. Később volt olyan este. amikor kétszer harminc fiatal gyűlt össze a klubban, Azt sejtettem, ez nem lesz tartós létszám. A mostani gárda: 15 pár. törzstagok.

— Mi köti őket ehhez a klubhoz?

— Az első hetekben valószínűleg a kötetlen orogra1S.55; Örökség.

A tízrészes néprajzi filmsorozatnak egyik legérdekesebb, legszínesebb részét láthatják most a nézők. A szíjgyártó mesterség utolsó művelői szólalnak meg, bemutatva míves tnunkájukat, művészetüket. A szíj gyártás egykor praktikus mesterség volt. ma már úgy-, szólván népművészeti ág lett. „Alig kell mar lószerszám, ló sincs jószerivel” — mondja a film egyik szereplője, az öreg debreceni szíjgyártó,

mok. Amikor esténként ősszel gyülekezünk, bekapcsoljuk a magnót, beszélgetünk.. táncolunk, különböző játékokat bróbáluftk ki. felmegyünk a könyvtárba, vagy éppen pingpongoznak. Időközben bekerül a programba egy-egy szellemi vetélkedő, összetűz bennünket a tánccsoport is. ami szerves része ennek a klubnak. December 6-án. a község felszabadulásának tiszteletére rendezett ünnepségen, mutatkoztunk be. hat párossal tanultuk meg a galga- gutai páros táncot. Ebben a kis együttesben még 30 éven felüli házaspár is van! A művelődési 'ház személyzete: a takarítónő a férjével. én és a párom is buzgó táncosok vagyunk. Most tovább bővül a csoport, nyolc házaspár próbál; gyakorol az összejöveteleken.

— A gyerekek elhelyezése ngm okozoott gondot?

— Télen a legtöbb családban esténként a nagyszülők otthon vannak, vigyáznak a gyerekekre. Ha nyáron egész napos programot, kirándulást szervezünk, valami megoldást fogunk találni a gyerekek felügyeletére.

— Van-e kisugárzó hatása,' az életmódot, a szabad idő eltöltését gazdagító, alakító ereje a fiúszon felüliek társaságának?

— Bátran mondhatom, hogy igen. Több szempontból is így igaz: például a színházi előadások, a műsoros estek látogatói között a klubtagok többségét ott látom mindig, sokan vettek bérletet. Sűrűn járnak könyvtárba. Amikor együtt vagyunk a kötetlen foglalkozásokon, gyakran bekapcsoljuk a rádiót vagy a tévét — azon melegében megbeszélhetjük, ami foglalkoztat, izgat a műsorban. Ha még 15 ilyen pár lenne a művelődési ház törzsgárdáiában, érdemes lenne „átnyer gelru” a könyvtárból ide, bátrabban, biztosabban tudnám vezetni a házat!

G. Kiss Magdolna

Kathv László. S miközben csillog kezében a fekete bőr, beavat bennünket is a mesterség titkaiba.

A sorozat további részeire érdemes odafigyelni — hiszen olyan témákat dolgoznak fel az egyes filmek, mint a kakasdi betjehemes játékok, a vásározás története, a szőlőkultúra már csak töredékesen fellelhető emlékei S a sorozat utolsó filmiében Juss címen összefoglalót láthatunk majd a népművészet és a néprajz kapcsolatáról, különbségéről.

Mai tévéajántatunk

I

i