Nógrád. 1975. február (31. évfolyam. 27-50. szám)

1975-02-01 / 27. szám

\ Tu állami építőiparban... Amit elkezd, ítst folytatjuk fi fejlődés és feltételei Életmód — változás Az építőiparban a beruházá­sok előkészítése, a kivitelezés időtartama általában, egy nap­tári évnél hosszabb időszakot vesz igénybe, és az egyes ten­denciák is hosszabb távon ér­vényesülnek. Azért, amikor az 1975-ös év elképzeléseivel kí­vánok foglalkozni, elengedhe­tetlen, hogy ne az 1974-es esz­tendő rövid értékelésével kezdjük. 1Miért szegyenfictiin If 9 A múlt év elején tudtuk, hogy nehéz esztendő előtt ál­lunk, mivel termelésünk ösz- szetétele az ipari munkák nagymértékű csökkenése mi­att kedvezőtlen irányba toló­dott el. Azt is tudtuk, hogy az új technológiák szélesebb körű alkalmazására még nem kerül­het sor. Mindezeket igyekez­tünk műszaki intézkedésekkel ellensúlyozni, de nem számol­tunk azzal, hogy az évek óta szinten tartott munkás létszá­munk 87 főve} csökken, növe­kednek az anyagellátási és nagygépellátási, valamint szál­lítási problémák- Ugyancsak nem számoltunk azokkal a be­ruházói késedelmekkel sem. amelyek egyes munkák terve­zett beindítását megakadályoz­ták és ezáltal egész programo­zásunkat felborították. Ilyen körülmények között kértük tervünk módosításának enge­délyezését, amit meg ig kap­tunk. Amiatt viszont nagyon szé­gyenkezünk, hogy a csökken­tett tervet sem sikerült csak 98 százalékra teljesíteni. Eb­ben kizárólag az október ha­vi kedvezőtlen időjárás aka­dályozott meg bennünket. Vol­tak munikaihelyeiník, ahová az anyagokat nem sikerült kiszál­lítani, ,illetve ahol a tárolt anyagokat a belvíz miatt nem tudtuk megközelíteni. Ezek felsorolásával nem azt kíván­juk bizonyítani, hogy mi sem­miért nem vagyunk felelősek. Ismerjük belső problémáinkat. Tudjuk, hogy többet is lehe­tett volna realizálni a belső tartalékokból. Az építőipari kereslet-kínálat egyensúlyának megbomlásával nehezen lehe­tett, illetve lehet tartani a munkafegyelmet. Nem volt za­vartalan az egyes részlegek fo­lyamatos munkaterülettel va­ló ellátása sem. Amit a hiányosságok ellené­re pozitívan értékelünk az, hogy dolgozóink bérszínvona­lát igaz. hogy központi segít­séggel, de az 1973. évhez vi­szonyítva 5,3 százalékkal. ma­gasabbra sikerült emelni. Egyértelmű igen 1975-ben Is döntő mér­tékben azoknak a feladatok­nak megvalósításán dolgo­zunk, amelyeket 1974-,ben kezdtünk. Ebből következik, hogy a munkáink majdnem teljes mértékben ismertek. Ami továbbra is gondot és problémát jelent, elsősorban az, hogy nincs kiemelt és fej­lesztési kölcsönnel megvaló­suló beruházásunk. Ezek ugyanis megkülönböztetett anyagellátást, kiemelt bére­zést jelentenek, a nagyo’bb vállalati jövedelem elérésének lehetőségéről nem is beszélve. Az építés-szerelési felada­tunkat 1975-re 420 millió fo­rintban határoztuk meg. Ez 7,5 százalékkal — 30 millió­val — több, mint az 1974. évi ténysízám. A termelési- érték­növekedését törvényszerűen követelik a népgazdasági elvá­rások, a megyei igények emel­kedése és nem utolsiósorban bizonyos értelemben függvé­nye a bérszínvonal növeke­désének is- Jogigial merülhet fel a kérdés, hogy? biztosítot­tak-e a termelés-növekedés feltételei. Véleményünk sze­rint igen. 1974. végére elkészült az új központi telepünk I. üteme, mely jobb ipari hátteret biz­tosít a kivitelezéshez. A PE- VA féle alagútzsaluzatos be­rendezés kihasználását bizto­sítottuk. Az Arany János ut­cában a 33-as. 34-,es jelű épü­letek szerkezete ezzel készül, de PE-VA-saerkezettel kezd­jük el a Balassagyarmaton, az 1976/77-ben átadásra kerülő 120 lakást is. Szerkezetépítési feladataink ugyancsak némi növekedést mutatnak. Ter­vünkben vállalatunk szaba- dialma alapján tízezer négyzet­méter alumínium , szendvics­panel legyártása és alvállalko­zóként való beépítése szere­pel. A vasszerkezetek beépíté­sére szervezési dokumentáció­kat dolgoztunk ki, melytől el­sősorban a vásárcsarnoki, ap- ci és selypi munkáknál vár­hatunk eredményeket- Ezek mellett bizonytalanságokkal is kell számolnunk, és nem lehet teljes . mértékben figyelmen kívül hagyni hatásukat. Ilye­nek: a földgépeink leterhelé­se még nincs biztosítva, a Franki cölöpözö gépünknek is van, szabad kapacitása. Nem várható, hogy az anyag- és vezérgépeliátás alapvetően megjavul. Az 1975. éves tervünkben dolgozóink átlagbérét tovább kívánjuk növelni, mégpedig öt százalékkal. Mivel saját erőből csak egy részét tudjuk fedez­ni, a többihez ismét központi segítséget kérünk és remé­lünk. Lakásátadási tervünk­ben 423 lakás átadása szere­pel. Takarék*-rabban — korszerűbben Az 1975. é/i feladataink na­gyok, és teljesítésük nem kis erőfeszítést igényel vállala­tunk minden dolgozójától. Hogy a feladatok megvalósítá­sára kellően felkészülhessünk, elkészítettük intézkedési ter­vünket, melyből néhány gon­dolatot a teljességre való tő­re,kvés igénye nélkül szeret­nénk 1 ismertetni. Az intézikedéseink az aláb­bi fontosabb területekre irá­nyulnak: termelő szervezete­ink dinamikus- fejlesztése, a termelékenység növelése. 02 önköltség csökkentése, a minő­ség javítása, az eszközgazdál­kodás javítása, a munkaerő, anyag- és energiatakarékos­ság. Egy-egy terület munkájának megjavítását az intézkedések egész sora segíti. Az alagút­zsalus technológia széles kö­rű kiterjesztése az egész válla­lat területére és a tíznapos szín tforduló elérése. A Szol­nok megyei ÁÉV-től átvett korszerű technológiájú óvodák megyei felhasználásának biz­tosítása. A gépi programozás általános bevezetése. A válla­latnál alkalmazott technoló­giák egységesítése és a vállal­kozásban résztvevők rendelke­zésére bocsátása. A jelentő­sebb építési feladatokra orga­nizációs dokumentációk készí­tésé, A betongyártó-kapacitás növelése, a kavicsmanipulá- ció teljes gépesítése, a konté­neres szállítás széles körű be­vezetése­A mlnőáég javítására a mi­nőségellenőrző laboratóriumi vizsgálatok számát, pontossá­gát bővítjük, megoldjuk a la­katosáruk felülvizsgált átvéte­lét, és általánossá tesszük a házi átadásokat. Csökkenteni fogjuk az anyagkészletet. Ki­dolgozzuk az anyagelszámol­tatás rendszerét. Negyedéven­ként a jelentősebb és nagyobb értéket képviselő, illetve min­den import anyag felhaszná­lásáról a munkahelyeket el­számoltatjuk. Két helyre kon­centráljuk a vasúti kirakodást. A munkaerő-takarékosságra és az ‘ energiatakarékosságra is több intézkedés született, végrehajtását premizálni fog­ják. Négy darab olajtartályt kívánunk üzembe helyezni. . hogy saját kezelésben történ­jen a tüzelő, illetve gázolaj anyag-ellátás. Rendszeres el­lenőrzést végzünk a benzin és a gázolajüzemű járműveink és gépeink fogyasztásánál. Ezek­nél adagoló, ellenőrző beren­dezést is alkalmazunk­A jogi szerződéseinkben vállalt befejezési .határidők­nek eleget kívánunk lenni.1 A lakásoknál is tartani kíván­juk a határidőket. A dolgozókkal együtt Sok mindemről szóltam, de nem említettem 'azokat a dolgozó­kat, azokat a szocialista bri­gádokat, melyektől ezeknek a feladatoknak a megvalósítását várjuk. Velük termelési ta nácskoizásokon és szocialista bri-gádvezetői értekezleten is­mertetjük az 1975. éves elkép­zeléseinket. Elmondjuk, hogy ezek megvalósítása érdeké­ben mit kérünk tőlük. Számí­tunk arra, hogy a 74-bem -be­indult kongresszusi és felsza- badúKsi szocialista munkaver­seny 75-ben tovább halad, ami ugyancsak biztosíték a felada­tok teljesítésére. Reméljük, hogy pártszervezeteink irányí­tó munka jukkái, szakszerveze­ti és KlSZ-szerveimk segítő munkájukkal ugyancsak se gítsegünkre lesznek a nehéz, de teljesíthető 75-ös feladata ink megvalósításában. Ház a Dankó-telepen nir-'i ■■ \-.1 Kispál József igazgató Nincs még két évtizede sem. hogy másként éltek a cigányok Karancslapuitőn. A férfiak egy része hegedülni járt. mások alkalmi munká­ra. zömük azonban heveré- szett az árokparton és kár­tyázott. Az asszonyok cseme­téikkel házról házra jártak, hogy valami elemózsiát kap­janak. És sokat loptak... Azóta sok vfz lefolvt a Dobroda patakon. Manapság már alig akad olyan cigánv a településen, akinek ne ’en­ne állandó munkahelye, biz­tos megélhetése, elfogadható lakása. Közülük Ráez Fe­renc portáján néztünk körül a Dankó-telepen. Ami rögvest szembetűnő: a falun túli te­lepre bevezették a villanyt, az út is jó állapotban van. Rácz Ferenc háza kimagas­lik a többi közül. Azt mond­ja, ér ez még félmillió fo­rintot is. Elhihető, hiszen há­rom szobás, kamrával, fürdő­szobával. főzőkonyhával és nappalival ellátott. — Miből építette ezt a szép. nagy házat — érdeklődünk. Magabiztos mosoly után a válasz: — Az asszonnyal hét évig gyűjtöttük a pénzt. Mindket­ten a ‘ Salgótarjáni Kohászati Üzemekben dolgozunk. Jóma­gam 28 éve, a feleségem ki­lenc esztendeje. Köszörűsök vagyunk. Kaptam már kiváló dolgozó kitüntetést is. A tervszerű előtakarékos- ság tehát meghozta gyümöl­csét. Akadt olyan hónap, ami­kor közel tízezer forintot le­raktak. összegyűlt -az anvag. Fogadott három kőművest. segédmunkásokat, négy és fél hónap után állt a ház. — Lakásszentelőt azért még nem tartottunk. A nyá­ron akarom elkészíteni a ke­rítést. tetőt a lépcső fölé. a korlátot és az erkélyt. Sokba kerül még ez is. Az épület nemcsak kívül­ről tetszetős, belülről Is iól berendezett. Televízióval, ház­tartási gépekkel felszerelt. A bútorokat nemrég vásárolták. Büszkén mutogatja a házi­gazda a háromezer-nvolcszáz forintért vásárolt perzsasző­nyegeket. és az ötezer-ötszáz forintos csillárt. Nem hival­kodom de büszkeséggel. — Gyermekük nincs. Ket­ten vannak. Miért építettek ilyen hatalmas házat? —• Húsz éve élek a telepen. Vöröskereszt titkár vagyok. Azért építettem ilyen házat, hogy ,a többi cigány is jöjjön utánam. Megmutattam, nogy aki dolgozik és nem herdál­ja el a pénzét, as* boldogul. Hát ezért! Alig negyvennégy éves. Ter­veiről mondotta Rácz Ferenc: — A következő öt évben két célt tűztünk magunk elé. Nekem öt osztályom van. az asszonynak hat. Az üzemben már szóltak, lehet iskolába jelentkezni, hogy meglegyen a nyolc osztály. Elhatároztuk, hogy elvégezzük. A ház rend­betétele után személygépko­csit vásárolunk. Hamarosan megveszem a KRESZ-könv- vet.. A jogosítványhoz is kell a nyolc osztály. A világból eddig keveset látott. Szeretné behozni m lemaradást. — Fürdőkbe akarunk utaz­ni. Egerbe. Berekfürdőre. a Balatonra, de a Kékesre is. Most ezért dolgozunk. A munka, a szép családi­otthon szinte észrevétlenül formálja az embert. Tiz esz­tendővel ezelőtt még Rácz Ferenc , sem gondolta volna, egyszer napirendre kerül, hogy jogosítványt szerezzen és Zsi­gulit vásároljon. Így változik .az életmód, a cigányok gondolkodása a Dankó-telepem Rozgonyí István 1 SZOVJET népművészeti ba­bák, űrhajók, jellegzetes bo­rítékok, köztársasági és a Magyar—Szovjet Baráti 'Tár­saság zászlai a falon, 6 a polcokon. Hangulatából érez­ni a meghittséget, a barátsá­got. Az MSZBT úttörőinek kü­lön szobája van a salgótarjá­ni Lovász József úti Általá­nos Iskolában. Barátságot ápolnak, hagyományokat őriz­nek, emlékek, adatok után kutatnak. Négy évvel ezelőtt Nógrád megyében elsőként csatlakoz­tak mint úttörők az MSZBT- mozgalomhoz. Már ennek a rövid időnek is vannak ha­gyományai. Versenyek, ve­télkedők, sok-sok levél, talál­kozó, mozi- és színházlátoga­tások, dalok és saját versek, kiállítások jelzik a négy év munkáját. A Gagarin Úttörőcsapat in­dulójának refrénjét a gyere­kek büszkén fújják, harsog­ják: „Bátrak hírnöke, Csapatunk éneke. Névadónkról szóljon, Évek szállanák. De példa ő marad. Gagarin. Gagarin a Sólyom.” Orosz tanára, az MSZBT tagcsoport vezetője, és úttö­rőcsapat-vezetője az iskolának dr. Ujlaky Istvánná: — Szép munka. Szeretem A biirálsúg 53 agy szeri! dolog csinálni. Hatalmas lelkesedés van a gyerekekben. Buzgók és gyerekesek. Ha látják, hogy a felnőtt szívesen velük együtt játszik, és segít nekik, velük örül az eredményeknek, még szívesebben, még na­gyobb kedvvel dolgoznak, így van ez az úttörőkkel is.1 Meglátni a polcokon. A gyerekek gyűjtötte jelvények, babák, poharak szabadon ki­téve, s egyikük sem nyúl hoz­zájuk, mert tudják, hogv a kincs, a gyűjtemény közös, és mindannyiuk értéke. — Sok. kis élményem, em­lékem fűződik ehhez a mun­kához. Néhány évvel ezelőtt Ynég egy kis cigánygyerekem is rendkívüli szorgalommal és kedvvel levelezett egy szovjetunióbeli kislánnyal. A véletlen folytán a szovjet kislány is cigány volt. Irt, és boldog volt, mikor megjött a válaszlevél. — Egy mondat van, amit minden hetedikesemmel meg­tanítok: „Russzkij jazik moszty druzsbil”. A nyelv a barát­ság útja. Minden évben meg­rendezzük, — s már hagyo­mányossá vált a nyolcadiko­sok versengése,— a Ki tud többet a Szovjetunióról? ve­télkedőt. A vetélkedőhöz kü­lönböző feladatokat kell meg­oldaniuk: orosz népi ételek receptjeit kell lefordítaniuk és elkészíteniük, műfordítá­sokat ( készítenek, megadott dallamra szöveget írnak, és még sok érdekes feladatot kapnak. E barátságoknak rengeteg a hasznuk. Megsze­retik az orosz nyelvet, baráto­kat szereznek maguknak, kí­váncsiakká válnak. Kemero- vóval, testvérmegyénkkel, de Podolszk várossal is, ahol Gagarin sokáig lakott, szoros kapcsolatot alakítottunk ki. Itthon pedig az iskola patro- nálójával, a VEGYÉPSZER Vállalat MSZBT tagcsoport­jával működünk, dolgozunk együtt. Legutóbb például egy vetélkedőt bonyolítottunk le közösen. —t Egy végzett tanulónk, úttörő korában volt is kinn a Szovjetunióban. Rendkívül nagy hatást gyakorolt rá. Az őrsi foglalkozásokon pedigí, ahol beszámolt társainak út­járól, a gyerekeknek sokkal nagyobb élményt jelentett, mint ha egy felnőtt mondta volna el ugyanazt. Több ta­nulónk a nyelv megszerelése után a Bolyai Gimnáziumban jelentkezik orosz, vagy angol tagozatra. Vagy egy másik példa: az országos orosz nyelvi versenyen a harmadik, negyedik helyezést a mi is­kolánk tanulói érték el. De sorolhatnám tovább, mert ide tartozik az is, mikor az úttö­rők, a szovjet rádió által meghirdetett vetélkedőre megküldték válaszaikat. Ma­guktól. A verseny felnőttek nek szólt, de azt hiszem, nem kétséges, hogy valamit ezek a gyerekek is nyertek. Egy kis plusz-tudást, ismereteket, s miközben egy másik ország életével foglalkoztak, ízelítőt is kaptak annak életéből Ilyen a mi úttörő baráti tár­saságunk. Ismerkedő és barát­kozó. REMÉLHETŐLEG, ezek a gyerekek, akik most barátsá gokat kötnek az országhatá rokon túl is. később sem ma­radnak egyedül. Mindig és mindenütt barátokra lelnek, és sehol sem érzik magukat idegennek, magányosnak. Mert — amit bizonyára ők is tudnak — a barátság nagy­szerű dolog. Bátki Ildikó A Béke és Szocializmus Vezető helyen közli a f©2 lyóirat Borisz Ponomanov- nak. az SZKP KB Politikai Bizottsága póttagjának, a köz­ponti bizottság titkárának ..A szocializmus szerepe a mai világfejlődésben” című cik­két. A fasizmus legyőzésével szabaddá vált az út a győzel­mes népi forradalmak egész sorozata előtt, amelyek el­söpörték a kapitalista rend­szert 11 európai és ázsiai or­szágban, majd Kubában is. Ez a világtörténelem második legnagyobb eseménye lett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után. A szocializ­mus 30 évvel ezelőtt kilépett az egyetlen ország keretei kö­zül. A szocialista rendszer bebizonyította életképességét és legyőzhetetlenségét. A szocialista világrendszer megalakulásával megkezdő­dött az a folyamat, amelyben a világrendszer a jelenkori történelem döntő tényezőjévé vált. Az olvasók figyelmébe ajánljuk Nemes Dezső elv­társinak. az MSZMP KB Po­litikai Bizottsága tagjának cikkét: „A népi demokrácia — a szocializmushoz vezető Út egyik történelmi formája”. A népi demokratikus forra­dalmat megvalósító országok­ban az új hatalom, a mun­kásosztály vezetésével. a munkás—paraszt szövetségre és a széles körű antifasiszta nemzeti összefogásra támasz­kodva született meg. A de­mokratikus nemzeti újjászü­letést megvalósító népi de­mokratikus forradalmak túl­léptek a polgári demokrati­kus átalakulás keretein. Olyan hatalom született, amelvben a proletariátus és a parasztság összefogása a döntő erő. még­pedig a munkásosztály veze­tésével A januári számban találjuk annak az eszmecserének az ismertetését, amelyet nem­zetközi kutatócsoport folyta­tott a fejlett szocializmus vo­násairól és sajátosságairól. NÓGRÁD - 1975. február 1., szombat 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom