Nógrád. 1975. február (31. évfolyam. 27-50. szám)

1975-02-01 / 27. szám

Magyarnándori szeretők Valami mindig hasznosítható & \ gazdaság vezetői úgy dön­töttek, hogy az egyik régi, ki­használatlan épületet hízó- XI' arha-iistállóniak alakítják át. Az építomunkával jói halad- t"’: csupán a beton térbur­kolatának felszedése látszott hosszadalmas feladatnak. — Ha akarjátok, mi szíve­sen segítünk — mondták a szerelők a kőműveseknek. Kivopult a szocialista bri­gád. A szó legszorosabb ér­telmében ..IsidíObtáik” a kőke­mény anyagot, s ezzel elhárí­tó 1 iáik az átalakítási munka folytatásának akadályát. A b gádok kongresszusi felaján­lás:-i között szerepelt, hogy 1974. december 31-e helyett, november 7-re átadják a léte­sítményt. Az anyagmozgatás sem volt könnyű. Détár Jánosnak . tá­madt egy ötlete. A kiselejte­zett traktorok között volt egy használható- Munkaidő után bennmaradt a műhelyben társaival, s némi módosítás­sal markológépet készítettek belőle, amit már az építke­zésnél is felhasználtak. Nyolc­tíz segédmunkást spóroltaik meg vele, s jelentősen meg- . gyorsították a kivitelezés üte­mét. Szűcs László: „Speciális tan­folyamokra járnak.. Détár János: „Mind kevesebb a meghibásodás.” Hogy a ^riigád idáig elju­Korábban ilyenkor, tél közé­pén a téli gépjavítás volt ál­landóan napirenden, Nem­csak az évek haladnak, vál­nál többet nyújtani, Én is pró­bálkoztam. Értek a tekercse­léshez, bár 'nem feladatom, nem ezért alkalmaztak. Vállal­w _ _ koztam rá, hogy ha ilyen mun- toznak a feladatok is. Meg­főtt, nem ment máról holnap- ka akad, elvégzem — mond- szűnt a kampány a magyar­ra. ja- Hobbyjának úgy hódolhat, nándori gazdaság gépműhelyé­hogy közben a gazdaságnak ben. Egész éves teendő az arö- — Ä mag. a törzsgárda — pénzt, s persze időt is megta- és munkagépek felügyelete A Diósi István, Pálfalvai Béla karit. brigád egyik vállalása, hogy Pongrácz Ferenc — köré síké- minimálisra csökkentik a hí­rűit fiatal szakembergárdát A villanyszerelő kuckójában básodás okozta állásidőt. Nem összehoznunk. Olyan közössé- 6oy terebélyes polc televan panaszkodhatnak rájuk. Jobb gi szellem alakult 3d közöttük, különféle használt szerkeze- rmiínkájuk érdekében a teoh­amiit nyugodtan lehet példá- tekkel. nak állítani mások elé is — jellemzi őket Szűcs László, a maigyamándiori termelőszövet­kezet 4-es ágazatának vezető­je. A 15 ‘tagú kollektíva valóiban összeforrott. Talán ez egyik oka annak, hogy olyasmire is vállalkoznak, amire egyéb­ként nem lehet kötelezni őket. Itt van például Fodor Balázs esete- Alig több, mint egy éve került a gazdaságba, s így brigádtagnak is fiatal. Napi munkája mellett eddig 22 villanymotort tekercselt újra. — Nem dobjuk el. Valami mindig hasznosítható belőle — mutat aé alkafcrésahalmaz- ra. Détár János, az épp’ egy erőgép motorjával bíbelődik. A szer­kezet néhány perc múlva fel- bődül, a környéket kékes-fe­kete füsttel árasztja el. Az is­tállóépítésről csak annyit mond: niiika újabb, bevált lehetősé­geit is alkalmazzák. Az egyes, nagy kopásnak kitett tenge­lyekre például Polyamid Ril- zánt visznek fel. A műanyag újszerű a vashoz, lemezhez, - acélhoz szokott emberek kö- udvaron zött. Hatékonysága pedig Önindító mérhetetlen számokban. Mind­erről szívesen beszél Détár János, hisz’ a technika fejlő­dése a mezőgazdaságban kü Ionosén fontos. — Most érkeztek — mutat Szűcs László az udvaron vesz­teglő rendfelszedőkre- — Ér­teni kell hozzá a szerelőnek. A — Kevés a mozgatható em­ber. Mi tudtunk időt szakíta- , . , , ni arra is, mert hala a gépek Prospektusok keveset monda — Amikor brigádtag lettem rendszeres karbantartásának, n,a,í ezért speciális tanfo azt láttam, hogy mindenkiké- mind kevesebb a me-ghlbáso- ly^nwtera járnak az emberek, resl: miivel tudna az átlagos- dás. ' Tavaly 2g trakt<>rt „kezelniük”. A szám ugyan csekken, de nagy teljesítmé­nyű, s nem kisebb értékű gé­pek veszik át a főszerepet. A szerelők azt tartják: a fejlő­déssel illik lépést tartaniuk. Már azon is törik a felüket, hogy az idén milyen vállalá­sokat tegyenek, mert a tava­lyi célkitűzéseket maradékta­lanul teljesítették. Egész évre van megrendelésük Á Páva Fehérneműgyár iá- nosaknai telepének dolgozói az idén 11 százalékkal na­gyobb termelési érték eléré­sét tűzték célul az %lőző év­hez viszonyítva. A növekedést 100 százalékban termelékeny­ségből kívánják biztosítani. Énnek érdekében átcsoporto­sításokat hajtottak végre, több intézkedéssel javították az üzem- és munkaszervezés színvonalát. Bár januárban csak 98—99 százalékot értek el. úgy jiéz ki. hogy a megnö­vekedett termelési programot teljesíteni fogják. A ianuári lémaradást február végéig pó­tolják. Egész évre szóló megrende­léseik vannak. Két szalagtes­ten gyermekruhákat gyárta­nak a Szovjetuniónak. Másik két szalagtesten, december 31- ig köntösöket állítanak elő. Csak egy olyan szalag van. amelyiknek 8—9 hónapra van munkája.. Ez utóbbiról ke­rülnek le a pikékosztümök. A telephely dolgozói az idén 18 százalékkal több árut adnak a hazai fogyasztóknak, mint az elmúlt esztendőben. A velük szerződésben álló nyugatnémet cégnek 15—20 százalékkal növelik a bér­munkát. Ifjúmunkás rendezvény Szügy ben A 30 éve szabad hazában elnevezésű politikai vetélkedő járási döntőjére került sor Szügyben. A vetélkedőt a- KISZ balassagyarmati járási bizottsága az ifjúmunkás év keretében hirdette meg. A járási rendezvényt területi döntők előzték meg. A terü­leti döntőről továbbjutott csapatok felkészültségét mu­tatja. hogy három csapat kö­zött holtverseny alakult ki. Az első helyet, eldöntő ver­sengésből a mohorai KISZ- alapszervezet csapata került ki győztesen, megelőzve Dré- f>elypalánk és Örhalom csa­patát. A mohorai KISZ-aLip- szervezet csapata vesz részt a megyei döntőn. A színvona­las versenyért nemcsak, a versenyzőket, de a versenyt lebonyolító szügyi KISZ-alnő­szervezet fiataljait is dicséret illeti. Sz- Gy. Természeti erőforrásaink — hazai lehetőségeink A gazdaságfejieszbés-neik százalék, a világpiacon vá- csak az élelmiszeriparnak Vannak olyian objektív adott- sárolt energiahordozóké és nyújt megfelelő nyers- és ságai, feltételei, amelyek nyersanyagoké — a mennyisé- alapanyag-ellátást, bár egyes meghatározó jellegűek, mert get és nem az árat tekintve, terményekből, alapanvagok- csak hosszú távon, vagy egy- — mintegy 20 százalék. ból annak sem mindig. ■ A általán nem változtathatók A hazai nyersanyagbázis meg. Ilyen feltétel a rendel- mindössze néhány fs’ dolgozó kezés.re álló munkaerő meny- iparág teljes körű ellátását nyísége, képzettsége, amely A kongresszusi irányelvek hosszú távon, néhány évtized alatt megfelelő népesedési, oktatási és képzési politiká­val módosítható. Hasonló* képpem meg határozó, de ko­rántsem módosítható adott­ság mindaz a természeti erő­forrás — termőföld, erdő-, ás­ványi vagyon —, amellyel egy-egy ország, gazdaság rendelkezik. A magyar gazdaság termé­szeti erőforrásai egyrészt korlátozottak — a termőföl­dek. az erdők területe alig bővíthető —, másrészt szűkö­sek. Magyarország nemzeti vagyona — nem kis részben a folyamatos felhalmozás eredményeként — évről évre gyarapszik. 1961—1973. kö­zött például mintegy 70 szá­zalékkal nőtt. Ám ugyaneb­ÍSS: KONGRESSZUS áÉ# könnyűipar agrár eredőre hgzai nyersanyagbázisa — s ezúttal nem a délszaki ag­rártermékekre , gondolunk, hanem a nyers bőrre, a gyap­júra, a papír fára, a fűrész­áruikra — csak részben és egyre csökkenő mértékben fedezi szükségletet. Az elmúlt évtizedekben a geológusok intenzív kutatást- feltárást végeztek az ország­ban. egyebek között új olaj- és földgázlelő helyekkel gya­rapították egyrészt g készle­teket. másrészt a termelést. A szé’es -körű kutatás-feltá­rás egyetlen negatívuma: most már aligha számítha­tunk arra, hogy ez a munka váratlan és kedvező meglepe­téseket produkáljon, jelentő­sen gyarapítva a kitermel­hető, hasznosítható ásván.y- vagyont. Bár a tudomány és technika fejlődése épp a kő­ben. az időszakban a nemzeti zés és biztosítja. Ezek sorába tarto­zik az alumínium-feldoigio- zelmúlt évtizedekben a szer- - felhasználás és az kezeti anyagok termelésének vagyon másik fontos elemé- élelmiszer-feldolgozó ipar. új lehetőségisiit teremtette nek, a természeti erőfarrá- Minden egyéb feldolgozóipar meü — műanyagok, műszálak, sok — a termő- és nem termő — a gépipar, a textilipar, a műbőrök. műfák s.tb —. a föld. az élőfaállománv és az papír- és nyomdaipar, a bőr- mezőgazdaságban pedig nö- újonnan feltárt ásványi kincs ipar, a fafeldolgozó-ipar, s je- velte a hozamokat, irreális — vagyonértéke mindössze 12 Lentős részben a vegyipar , is lenne azt remélni, hogy a tu- százalékkal gyarapodott. — importéit alapanyagokból, dományos-technikai íorrada­Eziek a hazai természeti- félkész termékekből állítja elő lom újabb és további vívmá- gieológiai adottságok az ipar- gyártmányait. Az ipar szá- nyai nagymértékben. kedve- szferkezatben is tükröződnek, mos ágazata — pl. a vaskő - Két, két és fél évtizeddel ez- húszat, a pamutipar. a gumi* eiött az ásványi kincseiket gyártás — egyetlen napig kitermelő ágazat, a bányászat, sem 1 nélkülözheti az alap- mintegy 26 százalékkal része- anyag-behozatalit, de más sedétifc az ipar teljes termeié- iparágaikban is tucatjával séfoől. S noha, a bányászat adódnak olyan — a népgaz- termelése is jelentősen fejlő- daság szempontjából alapve- dött, részesedése a hetvenes tő jelentőségű — termékek évek eledén már 5 százalék és termékcsoportok, amelyek- alatt volt. Ennek továbbgyű- hez a nyers- ég alapanyago- rűző hatásai az alapanyagipar kát teljes egészében, de leg- rok csökkenő arányában je- alább 50 százalékon felülj Lentkeznek. A bányászat, a arányban külföldön, vásérol- kohászait, az építőanyagipar, a j-uk meg. vegyipar, továbbá a villamos- Ha összevetjük a népgaz- energia-ipár együttes része- daság anyagfelhasználását a sedlése az ipari termelésben hazái termeléssel, az állapít- a korábbi 52-—53 százalékról ható meg, hogy az ásványi 33 százalékra esett vissza, ‘ s eredetű termékek közül csak egyidejűleg nőtt a feldolgozó a bauxiit áll kellő bőségben iparágak aránya. A növekvő rendelkezésre, minden egyéb munknak alapvető érdeke, igényekhez mérten az ásványi fontos és nálunk is kitermelt hogy ésszerűen gazdálkodjék anyagok kitermelése nem tu- bányászati termékből, — _ a termelésben és a fel" d ott lépésit tartani, az ipar és nemcsak kőolajból, vasércből, használásban _ az anyaggal, a népgazdaság általános fej- kokszból, hanem bizonyos tegyen az hazai avagy im- lödiésévei. _ _ fajta agyagból, különleges p0rt eredetű. ’ Időszerű, sőt A magyar gazdasag műkő- homokból, kaolinból is szükséges ezt a létfontosságú dósénak nélkülözhetetlen fel- Importra vagyunk utalva. Te- leckét meetan,ülnünk mart tétele az energiahordozók és hót. ami van - kivétel a taM SáS az anyagok importja. A nép bauxiit — az sem elegendő, korlátozott sőt szűkös volta gazdaság összes energiakor- emellett az ásványi termé- következtében a következő dozó- és nyersanyag-szükség- kék, kincsek hosszú sora — években azzal kell számol- letének mintegy 50 százalékát nyers azbeszt, nyers foszfát, nunik, hogy a gazdasági fej- fiedezi a hazai termelési to- pánit, kén, ötvöző, férnek, lődés során a hazai nyeirs- vábbá 50 százalékát importál- nehéz színesfémek ércei — anyagibázis a jelenleginél is ni1 kell. Az energiahordozó- hiányzik szerfelett szűkös ge- kisebb mértekben fedezi és nyersanyag-ellátás források ológiai „kincstárunkból”. A majd a népgazdaság ellátását, szerinti összetétele.: a hazai népgazdaság másik anyagszol- szükségleteit. zőbbé tehetik gazdaságunk ob*- jektív adottságát, lényegesen enyhíthetik a nyers- és a,lap­anyagok hiányát. (Mellesleg a mesterséges ( szerkezeti anyagok is ásványi alapanya­gok ból, szén hi drogén ékből, készülnek, s a terméshozamok növelésénék is anyagráíordí- tás, műtrágya, növényvédő szer a teltétele.) Mindem arra vall, hogy a jelenlegi világgazdasági hely­zetitől függetlenül, még ab­ban az esetben is, ha az energiahordozók, ásványi és agrár eredetű nyersanyagok, valamint az iparcikkek ár­arányai a jelenleginél ked­vezőbbek lennének is. nép­gazdaságunknak, társadal­bermelés aránya 50 százalék/ gáltaitó ágazata, a mező- és a szocialista importé kh. 30 erdőgazdaság gyakorlatilag Garamvölgyi István ...................................................................imiiiiiiiiiiiiimiimmimiuiimiuiiiiimiiimiiiimiMiiiiinHimmitiiiiiiii...... A pásztói kommunisták számvetése Minden gyereket felvettek Körmenden — az országiban első között — száz százalékos óvodai ellátást teremtettek tár­sadalmi összefogással. A tíz­ezer lakosú nagyközség min­den óvodás korú gyermekét el tudják helyezni gyermekin­tézményben- A helyi* vállala­tok, intéamónyek, a tanacs ko­ordinálásával összefogtak az úgy érdekében, s anyagiakkal, valamint társadalmi munkával segítették az óvodaépítést. Ki­emelkedő szerepet vállaltaik az új Lacta Tápsaergyár, a mezőgazdasági főiskola, az er­dészet, a cipőgyár, valamint a ktsz-ek dolgozói. Pásztó nagyközség terüle­tén is befejeződtek a párt- alapszervezetek vezetőségvá­lasztó taggyűlései. Megvá­lasztották a nagyközségi pártértekezlet küldötteit. Pezsgővé vált ezekben a hetekben a pártélet. A tag­gyűlések légköre, a tagság aktivitása bizonyította, hogy párttagjaink milyen fele­lősséggel beszélnek a Köz­ponti Bizottság irányelvei­ről, a választások, jelentősé­géről. A 20 alapszervezetnél 86 kommunista mondott vé­leményt. A hozzászólásokból szembetűnő, hogy a fiatal párttagok és - nők bátran szóltak. Egyöntetű volt a véle­mény, hogy nagyközségünk fejlődése az utóbbi években meggyorsult. Az iparosodás, az új üzemek telepítése se­gítette a fejlődést. Kialakult a munkásság bázisa. A Váci Kötöttárugyár, a Kézműipa­ri Vállalat, a Közlekedési Nyomda kommunistái a munkásművelődés kérdései­vel sokat foglalkoztak. Az üzemek kommunistáinak pél­damutatásával mind többen iratkoznak be az általános iskolákba, a középiskolákba, •vagy vesznek részt politikai tanfolyamokon. Á betanított munkások nagy többsége a szakmunkás-képesítést sze­retné megszerezni. A nőket foglalkoztató üze­meinknél a gyermekintézmé­nyek létesítése jelentette a fő témát. Igen sok anya nem tudja . gyermekét böl­csődében, óvodában elhe­lyezni, férőhely hiánya mi­att. A jogo's igény mellett a tenniakarás. a segítés sem marad el. A taggyűléseken a párttagság egyetértett az­zal, hogy szélesíteni kell a társadalmi összefogást. Kom­munista műszakok szervezé­sével és egyéb társadalmi munkával segítséget adnak az új 100 személyes óvoda felépítéséhez. A MEZŐGÉP gyáregység kommunistái nagy felelős­séggel szóltak az anyagtaka­rékosságról, a szállítási ha­táridők biztosításáról. A Szerszám- és Készülékgyár­ban az új üzemcsarnok át­adása. áz öntöde üzembe he­lyezése, és az ezzel kapcso­latos szakmunkásgárda biz­tosítása jélenti a legfonto­sabb feladatot. A' termel gszövetkezet kom­munistái,' az esyesült nagy tsz gondjaival foglalkoznak, előtérbe helyezve a gazda­ságos termelést, a fejlesztési lehetőségek1 jobb kihasználá­sát, az ágazati rendszer tö-. kéletesítését, a tsz-dolgozók élet- és munkakörülményei­nek további javítását. Tel­jes helyesléssel fogadták a szövetkezet vezetőinek azt a javaslatát, hogy a munká­sok szállításának megoldá­sára nagyobb figyelmet kell fordítani, új autóbuszt kell vásárolni. Ügy ítéljük meg, hogy a X. kongresszus óta minden szinten tovább erősödött pár­tunk vezető, ellenőrző szere­pe. A községi pártértekezleten kerül sor arra a számve­tésre, amit az elmúlt négy évben végeztünk. Pártbizott­ságunk a realitásokból ki­indulva vizsgálja a megtett utat. Nincs szégyenkezni va­lónk, de a gondok nem' ki­csik. Kinőtte a cipőjét a köz­ség. Ma már nem a munka- lehetőség biztosítása az el­sődleges, hanem a fejleszté­sek, a lakásépítések ütemé­nek fokozása, a közel 30 ki­lométer földút megépítése, a teljes járdásítáá befejezése, új általános iskola, óvoda és bölcsőde építése, elegendő ivóvíz biztosítása, a szennyvízhálózat teljes kié­pítése. De ezeken kívül még a kulturális létesítmé­nyek bővítése, a sporttelep és park építése is fontos feladat. Tudjuk azt is,' hogy ezek nem valósulnak meg máról- holnapra. Keményen kell dolgozni azért, hogy megva­lósuljanak. Ügy véljük, hogy a község dolgozói a párt ve­zetésével képetek lesznek az elkövetkezendő években megvalósítani célkitűzésein­ket. A február 8-án összeülő nagyközségi pártértekezlet­nek lesz a feladata, hogy megvitassa a Pásztó nagy­községi pártbizottság beszá­molóját az elmúlt négy év munkájáról, kialakítsa reális állásfoglalását az elkövet­kezendő feladatok megvaló­sításához. Zeke László Nk. pb-titkár NÓGRÁD - 1975. február 1„ szombat í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom