Nógrád. 1975. február (31. évfolyam. 27-50. szám)

1975-02-26 / 48. szám

Megyei filmbemutatók a könyvkiadásban Sorozatok a művelődésért Ismeretterjesztés Az ismeretterjesztés az el­múlt években könyvkiadá­sunk egyik legdinamikusab­ban fejlődő ágazata volt. A könyvműhelyek hasonló mun­kássága a párt közművelődé­si határozata nyomán az idén tovább gazdagodik. A politikai ismeretterjesz­tő kiadványok közül ebben fsz évben mindenekelőtt a Kossuth Kiadó: Mit kell tud­ni...? sorozatának hét új kötetét kell kiemelni, ame­lyek többségükben a közvé­leményt leginkább érdeklő problémakörökről, illetve a világpolitikában gyakran szereplő térségekről adnak tartalmas összefoglalást. A filozófiai ismeretterjesz- tést elsősorban a Gondolat Kiadó egyes kiadványai szol­gáltatják. Egyebek között: Hall: A rejtett dimenzió, és Sartre: Válogatott filozófiai művei jelennek meg. Számos jelentős kiadvány­ra számíthatnak a szociográ­fiai ismeretterjesztés iránt érdeklődők is. Itt elsőül a Gondolat Kiadó Társadalom- tudományi Könyvtár soroza­tában megjelenő Magvar marxista gondolkodás a két világháború között című mun­kát. valamint ugyanennek a kiadónak Korunk értelmisége és a magyar falu című. illet­ve Hoggarth:. Életforma és szokások című kiadványát kell említeni. A korábbinál gazdagabb választékot ígér a különböző szintű pedagógiai és pszichológiai ismeretter­jesztés. A Gondolat Kiadó ad­ja közre Hebb: A pszicholó­gia kézikönyve. Drbal—R°j- dák: A telepátia távlatai. Skemp: A matematikatainulás pszichológiája című munká­kat. A Gondolat Kiadó .nagv si­kert aratott. Miért szén? so­rozatának két új kötetét (Cso­konaitól Petőfiig, a XX. szá­zadi novella) szükséges ki­emelni. valamint a világiro­dalom A-tól Z-ig című két- kötetes lexikális kiadványt, illetve az ,.’izmusok”-sorozat ..A manierizmus” című kö­tetét. A történelmi ismeretterjesz­tésben is sok új művel ta­lálkozhatnak majd az olva­sók. A Kossuth Kiadó népsze­rű történelemsorozatának kötetei a világtörténelem je­lentős mozzanatait dolgozzák fel. Például Hollósi: A hosz­szú kések éjszakája, Falaschi: A fasizmus utolsó napjai, Berezskov: így született az ENSZ. A művészeti ismeretteriesz- tés folytatódó új vállalkozá­sa a Gondolat: Szemtől szem­ben sorozata, amelv jórészt saját írásaik. önvallomásaik alapján mutat be világhíres képzőművészeket, filmrende­zőket és másokat. Nagyszámú új kötettel jelentkezik a Corvina: A művészet kis­könyvtára sorozata, valamint az ifjúsági ismeretterjesztést segítő Műhelytitkok sorozata is. 1975-ben a közgazdasági és jogi ismeretterjesztést is fon­tos. korábbam hiányolt kézi­könyvek segítik (például a Kossuth Kiadó: Munkaügyi Lexikona, illetve a Közgazda- sági és Jogi Könyvkiadónál: A családi jog kézikönyve). Érdeklődésre tarthat számot a Kossuth Kiadó Magyarország megyéi és városai, valamint Az európai szocialista orszá­gok gazdasága 1945—1973. cí­mű kiadványa is. Több je­lentős kötettel képviselteti magát a földrajzi ismeretter­jesztés. Rendelet n középfokú oktatási intézményekről A középfokú oktatási in­tézményekről szóló korábbi törvényerejű rendelet végre­hajtási rendelkezéseit a Mi­nisztertanács kiegészítette. Eszerint a szakmunkás-bizo­nyítvánnyal, egészségügy'! szakiskolai, valamint gépíró és gyorsíró iskolai végbizo­nyítvánnyal rendelkező, to­vábbá az egészségügyi közép­fokú szaktanfolyamokon szakmai képesítési (oklevelet) szerzett dolgozók szákmai ké­pesítésük alapján és a szak­középiskola esti vagy levele­ző tagozatán folytatott ki­egészítő , tanulmányok útján szerezhetik meg a közétpisko- lai végzettséget. Az érett­ségi bizonyítványban szak­mai képesítésként a szak­munkás-képesítést, illetőleg az egészségügyi szakiskolá­ban (szaktanfolyamon) vagy a gépíró és gyorsíró iskolá­ban szerzett képesítést kell feltüntetni. A rendelet hatályba lépett. Felvétel a Szinház- és Filmművészeti Főiskolára A Színház- és Filmművé­szeti Főiskola az 1975—76- os tanévre felvételt hirdet színész szakra. A felvételre érettségizett, vagy az 1974— 75-ös tanévben érettségiző 18—22 éves fiatalok jelent­kezhetnek. A jelentkezés írásban történik, amelyhez mellékelni kell a jelentkezé­si lapot, az iskolai végzett­séget igazoló bizonyítványt, életrajzot, továbbá 50 forint vizsgadíj befizetését iga­zoló postai csekkszelvényt. Az érvényben levő mi­niszteri utasítás értelmében a művészeti főiskolára je­lentkezők egyidejűleg egy másik egyetemre, vagy fő­iskolára is jelentkezhetnek. A jelentkezés határideje: február 28. Mezőgazdasági előadói konferencia Balassagyarmaton A balassagyarmati Nö- ényvédő Állomás székhazá­én 28-ón, pénteken. 9 óra* or előadói konferenciát tar­ának. A TIT megyei szerve- etének mezőgazdasági szak- sztálya és a Növényvédő diómé« közösen rendezi a rognamot. Dr. Varró József, Mezőgazdasági és Élelme­zési Minisztérium propagan­da és tájékoztatási igazga­tóságának vezető helyettese a mezőgazdasági ismeretterjesz­tés jelentőségéről, formáiról, feladatairól szól. Dr. Pais István egyetemi tanár A kémia és a mezőgazdaság címmel tart előadást. (47.) Érdekes, hogy oroszul is Petya. Nem hitte volna, hogy ha a nevét magyarul mondja az oroszok éppúgy megértik. Később lavórt viitt be a ka­tonáknak. bár azt nem kér­tek. Aztán gyűjtést vitt be, meg egy kanna szenet, mert nem volt még begyújtva a cse répkályhóba. A parancsnok — Grisa — megveregette a vállát. — Harasó, Pétya. Jolvan. Baraao. „(Ezektől akár meg 5s ta­in u’lrtn ék oroszul — gon­dolta. — Ha itt csakugyan orosz világ lesz. mégis más az. ha beszél az ember a nyelvükön. Ugye, csak any- nyit mondtam: vóda és rög­tön másképpen néznek rám”. Szeretett volna még ma­radni velük és tanulni oroszul; De hát nem való az ilyen, mégiscsak idegen ka­tonák. Nem komáani jöttek ezek ide. És a másnapi haditervet is ilyenkor szokták megbeszélni a katonák. A parancsnok ki­osztja, kinek mi lesz a dolga — meg aztán azt hiszik, kémkedni akar. De a szobában egyedül me­gint csak azon töprengett, mit vihetne még át nekik. Nem jutott eszébe semmi, amit bevihetne. Elővette a konbrás száj­harmonikát, amelyet Hen­riktől kapott, és próbálgatta rajta a Boci, boci tarkák elég hangosan. Nem sokkal később Grisa benyitott. Hallgatta egy ide­ig. de nem volt megelégedve. —■ Nyiharaso. Davaj szu- da. 1. ö nagyon szépen tudott szájharmonikázni. A többiek is odagyűltek az ajtóra, hal- gatták és dudorásztak. Mór sajnálta, hogy elővette a szájharmonikát. Ha ez az orosz ilyen jól tud, sosem adja vissza. A katonák min­dent elvehetnek a civilektől a fronton, amit csak akar­nak. Azt mondják, badízsák- mámy, és kész. De visszaadta azután Grisa a szájharmonikát, és hozott be neki egy jó darab mar maládot, meg kenyeret. Nem az a ragacsos kenyér volt, mint a várost, de nem is az a jó hazai házikenyér. Alak­ra is másforma; nem látott még ilyen kenyeret. — Nu, Pétya. kúsáj. így kezdődött a barátsá­guk. Másnap alig várta, hogy megjöjjenek a harcból. Este­felé már arra is gondolt, esetleg a németek legyőzték őket, és lehet, soha többet nem találkozik Grisával. Szé­pen szájharmonikázott pe­dig. De megjöttek estére mind a hatan, ök győzhettek a harcban, mert egy sem hi­ányzott. Megint bekészítette nekik a vizet, a tűzrevalót. Kérdez­gette tőlük az orosz sza­vakat. és átvitte a szájhar­monikát Grisánák kérés nélkül, hogy játsszon valamit. De most neki is énekelnie kellett. Az a nóta jutott eszébe, amelyet a nénjei ta­nítottak meg vele. még egé­szen kicsi korában. Állj be Berci katonának, jobb dolgod lesz, mint apádnak, nem kell kaszálni, kapálni, csak a lányok után járni. Az volt a csudálatos, hogy Grisa az első hallásra elját­szotta a szájharmonikán. Pe­dig magyar kótája van, még­is egy hallásra e\ tudta ját­szani. A negyedik vagy az ötödik napon Grisáék elköltöztek Stefi nénitől a város másik végébe, közvetlenül a Duna mellé. Ott nem magánház­ban, szállásoltak el, hanem 4 NÓGRAD — 1975. február 26., szerda Űjabb Chaplin fiim műsoron ..Akármilyen modem mázt vesz fel a vi­lág, mindig szeretni fogja a szerelmes históriákat”, — Ezekkel a szavakkal em­lékezik meg Charlie Chap­lin Életem cí­mű önéletraj­zi regényében a Rivalda­fényről, ■ amely ezen a héten kerül film­színházainkban bemutatásra. Az 1952-ben készült film­ben Chaplin nem ' a tőle megszokott fi­gurát nyújtja Jelenet Chaplin Rivaldafény című filmjéből az elesett kis­emberről : másfajta művészi produkció­ra vállalkozott. A film női főszerepében Claire Bloomot láthatju-k. a szerepről Chap­lin így emlékezik: „A női főszereplő kiválasztásánál a lehetetlent akartam eléírni: szép. tehetséges és széles ér­zelmi skálájú színésznőt ke­restem.” Hozzátehetjük, hogy Claire Bloom, akit azóta Laurence Olivier III. Richard című filmjében is láthattunk, megfelel ezeknek a követel­ményeknek. Az ifjú balerina szerepében remekel, éppúgy, mint az Idős komikust meg­formáló Chaplin, aki ebben a femjében is sokoldalúsá­gáról győz meg bennünket. 0 írta a film forgatókönyvét, szerezte zenéjét és természe­tesen. rendezte is. A produk­cióban szerepet kapott Chap­lin színészfia. Sydney is, aki egy fiatal zeneszerzőt alakít. Román műhelyben készült A banditák alkonya című bűnügyi film, amelynek tör­ténete 1945. tavaszán játszó­dik. A felszabadult Bukares­tet ekkor még a háborút kö­vető rendezetlen. állapotok jellemzik. Az egymással ve­télkedő politikai pártok a hatalom megszerzéséért küz­denek, a kereskedők üzérked­nek, s a köz- és vagyonbiz­tonságot fegyveres banditák garázdálkodása veszélyezte­ti. Rablások és gyilkosságok követik egymást. Mihai Ro* mart, az illegalitásban, ne­velkedett kommunistát a párt szokatlan és nehéz fel­adattal bízta meg: el kell vállalnia a város egyik ..sö­tét” kerületének rendőrkapi* tányi pozícióját. Sergiu Nicolaescu alkotása a nyugati kalandfilmek fe­szültségkeltő eszközeivel dől* gozik, s érzékletes képet fest a háború utáni romániai helyzetről. A film főszerepeit Iia.rion Ciobanu, Alexand.ru Dobresicu és Gheorghe Dini* cia játssza. 20.00: világ...” A Hazafias Népfront és a Magyar Televízió külpoliti­kai vetélkedője. A verseny előzménye az az . ugyancsak a Hazafias Népfront által rendezett kerületi vetélkedő­sorozat, amelyet még tavaly rendeztek sok száz résztvevő­vel Budapesten. A legjobb játékosok a rádióban foly­tatták a játékot. Most pedig a televízió nyilvánossága előtt mérkőzik az eddigi 5 győztes. Időszerű nemzetközi kérdésekre kell válaszolniuk, s nem a lexikális tudásukat egy irodaépületben, amely romos műhelyek tőszomszéd­ságában volt. Megengedték, hogy elkísér­je őket. Segített a takarításnál, gondozta a tüzet, míg ők a kitört ablakokat foldozgatták. S hordott vizet is, mert nem működött a vízcsap. öreg este lett, mire észre­vette magát, de akkor már nem engedték el. Orosz ke­nyeret és húsos konzervet kapott vacsorára, s ott éjsza­kázott velük. Stefi néni nagy hajciíhővel fogadta másnap. éj9 a Bikáié­val a fenekére vert. Aztán a kezébe nyomta a szatyrot, menjen sorba állni. Sütött már akkor a pék. Irdatlan hosszú sor állt. Dél is jóval elmúlt, mire a veknijét megkapta, fél nap ácsorgás azért a ragacsért. (Pedig még el akart szalad­ni Grisóékhoz délelőtt, vetni a tűzre, ők nemigen érkez­nek ránézni. Tegnap is ő volt a tűzmester; azt mindennap megtehetné. Más az, ha me­leg szoba várja őket akármi­kor.) Stefi néni éppen a pincében matatott, és csak felszólt, ott az ebéd az asztalon, kapia' be egy-kettő. A hentes előtt áll már a sor; estefelé lóhúst osztanak. Hagyta az ebédet, éhes volt pedig. Sebtében Összekap- kod.ta a holmiját, s úgy lopa­kodott ki, meg sie nyikkant az ajtó. é Ahogy besöfá-tedett körü­lötte az idegen táj, úgy apadt a mehetnék jé. teszik próbára, hanem tájé­kozottságukat. ítélőképessé­güket. éleslátásukat. A ve­télkedő résztvevőinek négy kérdéscsoportra kell helye­sen. válaszolniuk. Amelyek közül az elsőt a játékvezető, Heltiai András, teszi fel. A másodikat Pálfy József, a Tv-híradóbam, elhangzott, látott események anyagából. Polgár Dénes kérdései a HÉT műsorait idézik. S végül a közönség is szóhoz jut — amolyan mini-fórum formá­jában. — telefonon beérkező kérdésekkel. A zsűri elnöke Darvasa István, a Magyar Hírlap főszerkesztője. Tulajdonképpen nem félt. Nem is olyan nagyon messze ott voltak, a tankok, a kato­nák. Legalábbis itt, a kukorica­földön nem félt a sötétség­től. De semmi kedve sem volt ahhoz, hogy a távoli, is­meretlen sötétségnek neki­vágjon. Jól jött a repülőaúgás. Most azért sem mehet, ment ha ne­tán ledobnak Sztálin-gyertyát. megláthatják a katonák őt is a fényénél. Akkor pedig lelövik, ha meglátják. Ez már a front; itt kezdődik. Ha mozog vala­mi. odapörkölnek. És nem is látni azt messzi­ről. gyerek vagy micsoda. A gyereknek is emberformája van. Csakugyan dobtak le Sztá­lin-gyertyát, de jóval mesz- szebb. a tankokon is túl. Már előbb kinézett magá­nak egy szárcsomót. Az alatt is lehetne éppen tölteni az éjszakát. De ha most, a sötétben nem indul tovább, hogyan vághat neki a koipár hegyoldalnak világo­son? Nem tudta eldönteni, mit tegyen. Azaz: pontosan tudta, mit kellene tennie. Hiszen, ha ne. kivágna a sötétségnek, ahogy még világosan elképzelte, reggelig messze elérhet. Akár a front túloldalára is. • ..Persze, ha itt hálnék a szárcsomó alatt, akkor is len­ne valahogy. Felkelnék haj­nalban. de egészen-egészen korán... alszanak még azok.” __ (Folytatjuk) Gondolatok e?y faliújságról A faliújságról, mint kom­munikációs eszközről keve­set hallani, pedig a jelentő­sége nem kevés. Üzemeink­ben, iskoláinkban munkások, diákok fóruma lehet, ahol megírhatják eredményeiket, észrevételeiket a munkáról, tanulásról, a közösségi, tár­sadalmi életünkről. Sportról, kultúráról hallatják szavu­kat, de még irodalmi próbál­kozásaikkal is jelentkezhet­nek a faliújság hasábjain. Szép példáját látni az ilyen faliújságnak — akár modell­ként is említeném — a ba­lassagyarmati Szántó Ko­vács János Szakközépiskola első B. osztályában láthatót. A diákok hú krónikásai iskolájuknak, választott hi­vatásuknak és szükebb osz­tályközösségüknek. Ügy mondják, az osztályfőnöknek hobbyja a faliújság. Csőri Lajosné nemcsak mozgósítja tanítványait az írásra. a cikkekhez való hozzáolvasás. ra. adatgyűjtésre, hanem maga is gyakran felcsan „cikkírónak”. A KISZ életé­ről, tanulásról, viselkedésről éppúgy szó esik a „hasá­bokon”. mint nevezetes év­fordulókról, híres emberik­ről. de megemlékeznek a „békés”, a mindennapi diák­életük komoly, vagy derűs eseményeiről is. Nagy érdeklődésre tarthat számot a márciusi „szám”, ahol a szükebb haza, Nóg- rád megye 1848—49-es ese­ményeit dolgozzák fel kol­lektiven, képpel illusztrálva, S bár hivatásuk gyermek- gondozás, betegápolás, egész­ségügyi munka lesz, mégis jó dolognak tartom, hogy a szakterületen kívül más is érdekli őket. hogy a szak­oktató-osztályfőnök jó peda­gógiai érzékkel a közvéle­mény- és ízlésformálást, a figyelemfelkeltést a faliújság jegyében is megkísérli. Ennek a faliújságnak ez a legfőbb tanulsága. Elekes Éva Mai tévéajánlafunk „Népek hazája, nagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom