Nógrád. 1975. február (31. évfolyam. 27-50. szám)
1975-02-26 / 48. szám
» MAI KOMMFNTÁRUNK Eluöhöh szemével Nagyüzemibbé a szemléletet is Fában szegény, erdőben gazdag ország vagyunk —szokták mondani manapság. Ebből viszont azt a következtetést kell levonnunk, hogy az erdeinket fában gazdaggá lehet tenni hozzáértő emberek közreműködésével. Az erdő- és' fafeldolgozó gazdaságokon kívül több ezer hektár erdővel a termelőszövetkezeti üzemek gazdálkodnak. A racionális föld- használat következtében a jelenlegi erdőterület fokról- fokra még növekszik. Erdőgazdálkodást szakemberek nélkül nem lehet elképzelni. Nagybátonyban, a tsz fiatal erdésze is panaszkodott a közelmúltban arról, hogy nincs például erdei motorfűrész- kezelő szakemberük, ezért a fakitermeléssel nem haladnak. Az egri erdőgazdaságnál akartak kiképezni néhány embert, a gazdaság viszont nem indított ilyen tanfolyamot, tehát a gondot nem tudják megszüntetni. Mint később kiderült, nem a nagybátonyi termelőszövetkezet egyedüli gondja, hogy nem rendelkeznek erdőművelő, fakitermelő szakemberekkel. Annyira nem, hogy a megyei tanács mezőgazdasági ■ és élelmezésügyi osztálya is kénytelen ezzel a kérdéssel foglalkozni. Amikor ezzel a MÉM-hez fordultak megoldást keresni, derült ki, hogy országosan is megoldásra vára kérdés az erdei szakmunkásképzés. A mi megyénket természeti adottságai miatt azért jobban, mint más megyét, foglalkoztat ennek a megoldásra váró feladatnak a rendezése. Nagy az erdőterület a termelőszövetkezetekben, ennek megfelelően számítanak utána a bevételre, de ha nincs, aki hozzáértően dolgozzon, semmi nem realizálódik a tervekből, legfeljebb óhaj marad. Ebből viszont megélni nem lehet. Mindenekelőtt egy dolgot nagyon lényeges tisztázni. Mégpedig azt, hogy az erdei szakmunkások kiképzése elsősorban a tsz-üzemek érdeke. Akinek tehát szüksége van ilyen szakemberre, annak magának kell azokat kijelölni,\ tanulni küldeni, tehát az iskolázandó embereket kiválasztani. Nem könnyű dolog ez sem. Arról van szó: ahhoz, hogy valaki valóban értsen is az erdei szakmunkához, legalább 1970 órás tanfolyamot kell végighallgatnia. Ez nem kis idő, különösen, ha olyan emberről van szó, akinek családja van, és arról gondoskodnia kell. Ezért, hogy az érettebb emberek nem jelentkeznek, jóllehet jártasak az erdei munkában. A jártasság viszont senkit sem jogosít fel mondjuk például egy motorfűrész kezelésére. Ahhoz megfelelő eredménnyel elvégzett iskola kell. A fiatalabb nemzedék viszont nem kapkod az erdőművelő és fakitermelő szakma után. Ez azt jelenti akkor, hogy zsákutcába jutottunk? Nem, nem erről van szó, hanem arról, hogy a szakmunkásra igényt tartó tsz- üzemeknek nagyobb gonddal, jobb kiválogatással, nem kisebb felvilágosító munkával kell az embereket tanulni küldeni. Ezt senki más, csupán ők tudják eredményesen elvégezni. A megyei tanács illetékes osztálya — segítségképpen az üzemeknek — a tanfolyam beindítására különböző _ intézkedéseket tett, egyetértésben a MÉM-mel. Az üzemeket is felkérte, jelentsék be igényeiket: hány embert küldenek ^iz iskolára. Még a legérdekel- tebb tsz-ek sem válaszoltak a kérdésre. Például: Cered, Karancslapujtő, a köztudottan nagy erdőterülettel rendelkező tsz-ek. De nem válaszolt a legutóbb erről panaszkodó Nagybátony sem. Azok viszont, akiknek biztosítani kell a tanfolyam helyét, az emberek elszállásolását, étkeztetésük elkészítését, a tsz-ek bejelentése nélkül • semmire sem mennek. —B— Indokolatlan szerénység Gondolom, nem ér bennünket olyan vád. hogy elfogultak vagyunk, amikor azt állítjuk, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben kialakult és egyre izmosodó szocialista brigádmozgalomnak még időre van szüksége ahhoz, hogy elérje a tradícióval rendelkező nagyüzemek színvonalait, sokoldalúságát es tartalmasságát, beleértve a szervezési és egyéb követelményeket is. Ez nem jelenti a mezőgazdaságban eddig elért eredmények lekicsinylését. vagy akár csak kisebbítését. Nem. mert számtalan megyei fórumon gyakran került szóba, hogy a mezőgazdaságban dolgozó. szocialista címért küzdő brigádokra nagyobb figyelmet kell fordítani. többet kell segíteni őket. ugyanakkor nagyobb erkölcsi elismerést is megérdemelnének. Egyik-másik gazdaságban már felismerték a szocialista brigádok emberformáló, közösség javát előmozdító, azt jól szolgáló szerepét és a köz■— Élezzük mi is a gondokat. Ha nem is olyan, átfogóan. mint fent az irodákban, de leaaláibb hasonló mélységben. Hiszen igazan mi tudjuk csak, akik mindennap itt dolgozunk, milyen fel nem tárt tartalékokkal lehet még számolná, s mennyi, de menynyi lehetősége van még a takarékosságnak . Alapos megfontoltsággal hangzanak a szavak. Spitzer József szájából, aki csoport* vezető is, meg az Április 4. Szocialista Brigád vezetője Sitit, Romhányban, az Építési Kerámiagyórban. Alapja van annak, amit mond: a kemencék mellett nem sokkal többen gondolkodtak még el alaposabban a teendőkön, a munkahely adta lehetőségek mérlegelésén, mint ő. Merít — miiként mondja — nem elég a termelési feladatok maradéktalan végrehajtása. a minőségileg, mennyiségileg is száz százalékos munka; az csak az alap. És ha még valamivel többet akarnak elérni, hát gondolkodni is kell. Jut rá idő munka közben. A központi, gondolat, a takarékosság, adott. Ezt kell lebontani, apró ízekre szedni, s aztán meghánjrű-vetni: mi a teendő, akad-e iobbá- tannivaló a munkahelyen? fis ha egyszer huszonhárom ember — mert ennyit tagot számlál a brigád — összeül, megbeszél, vitatkozik, felmér, javasol... L Az egyik legenergiaigényegyűlési beszámolókban nem sajnálták a legjobbaktól a dicsérő szót. nem rejtették véka alá, hogy meddig jutottak a Központi Bizottság szocialista mumkaversenv és szocialista brigádmozgalom színvonalának emeléséről szóló határozat megvalósításában. A mezőgazdaságban is sokasodik az olyan szocialista cimért küzdő kollektívák száma, melyek mint a fény. mutatják a helyes utat társaik számára. Ennek ellenére kevés helyen fogalmaztak úgy. mint a magvarnándori Mikszáth Kálmán Közös Gazdaság zárszámadó közgyűlésén: „A baromfitenyésztésben ilyen odaadó munkát és ilyen, az ágazatot magának valló embereket nem sok helyen lehet találni. Munkájukat, hozzáállásukat követendő példaként állítjuk a tagság elé. Nagyon egészséges közszellem alakult ki az itt dolgozó emberek felelősségérzetében. Odafigyelnek az eredményeket befolyásoló tényezőkre”. Ahogy én látom... sebb munkahely az övék: a padlócsempe-gyártó üzem égető kemencéi. Hatalmas mennyiségű tüzelőolajat — éves viszonylatban közel kétezer tonnát is elfogyaszt egyik-másik, és három is van belőlük egymás mellett. — A féladat adott volt: hogyan lehet úgy takarékoskodni. hogy kevesebb olaj fogyjon, viszont változatlan maradjon az égetési idő és a termékek minősége. Kísérletezni kezdtünk az adagolással. Hamar rájöttünk, hogy ha percenként egy-egy égőbe — tizenkettő van belőlük egy kemencében — két de- oitlitenrel kevesebb olajat folyatunk, változatlan hatékonysággal tudunk dolgozni, — vázolja az első eredményt a brigádvezető. Sebtiben, ott a kemence mellett számolni kezdtünk. Az havonta közel tízezer, éves viszonylatban durván százhúszezer liter folyékony energia megtakarítása.. . — Aztán azon kezdtünk el gondolkodni. szükséges-e, hogy a kemencén levő tizennyolc villanymotor mind üzemeljen? Általában egyenként 3,6 kilowattosak. sok energiát emésztenek fel. Az Ilyen és ehhez hasonló elismerés helyett csupán effajta rövid megemlékezésekkel találkoztunk: ..Hét szocialista brigád közül három érte el a címet, részükre 20 ezer forint jutáimat javaslunk. Előfordult, hogy egyik-másik beszámolóban még ilyen rövid megfogalmazásra sem jutott hely. Nem csoda, ha ezek után olyan summés vélemény alakul ki: az indokoltnál kevesebbet fordítottak a kiváló brigádok és személyek népszerűsítésére. a kimagasló eredmények tudatosabb és fokozottabb megbecsült» íré. A kongresszusi verseny tovább folytatódik. A második szakaszban jóval nagyobbak a feladatok, mint az előzőekben voltak. Van mód a legjobbak. erkölcsi megbecsülésére, mert megérdemlik azt. Ott vannak, ahol a munka neheze ahol tenni, cselekedni kell. Így hát indokolatlan a velük szemben tanúsított „szerénység”. V. K. olaszok — a tervezők — valamennyi folyamatos, állandó járatását írtiák elő, de kitapasztaltuk, feleslegesen: egy előhevítő motort nyugodtan ki lehet kapcsolni. Rövid idő alatt két jelentős észrevétel. Aztán, jött a többi. — Azt mondja egyszer az egyik brigádtagunk, Dombi László kőműves: — Tudjátok, hogy a kettes kemencében van egy boltibaj tás, ami hozzávetőlegesen tíz centiméternyi kihasználatlan égetőteret jelent? Megint összeült a brigád, gondolkodtak egy sort. s aztán kitalálták: ha ott magasabb, több rekeszes kocsikat használnak, évente közel hatvanötezer négyzetméterrel nagyobb mennyiségű mázas padlócsempét gyárhatnak le. — Ez már valóban jelentős eredmény lesz — bizonyítja az áruforgalmi osztály vezetője. — Ha mind elsoosztályú, tizennégy—tizenöt millió forintos többlethez jutunk évente. A nagy ötlet után alig telt el néhány nap. amikor a jó- szemű, örökké siilabizáló kőműves ismét odament a brigádvezetőhöz. ■ — Te, Jóska! Itt tannak az A PALOTÄSI közös gazdaság az elmúlt évtizedben jelentős változásokon ment keresztül. Megnövekedett a terület. ma már hét falu mező- gazdaságának dolgozóit tömöríti a termelőszövetkezet. A korábbi. ,.ki6” tsz-ek elnökei közül többen ma is. különböző beosztásokban serénykednek. A zárszámadó közgyűlést követően velük beszélgettünk: hogyan látták az elmúlt esztendő gazdálkodását? Kurucz Jónás a héhalmi termelőszövetkezet élén állt 1960. áprilisától az egyesülésig. Ma üzemanyagkezelő. — Sok minden megváltozott nálunk tavaly — mondja. — Az üzemegységekből a gépek összevonása nagy port vert fel. A traktorosok eleinte ..prüszköltek”, hogv nem tárhatnak haza az erőgépekkel, így azonban jelentős üzemanyagot tudtunk megtakarítani. s a munka szervezettebbé vált. Munkaszervezés. Az elmúlt év gazdálkodását ez segítette elsősorban. Amikor először került egy lap a falra, s azon a vezetők a másnapi teendőket személy szerint megjelöl- ték. voltak, akik azt kérdezték: — Minek ez? Aztán rádöbbentek: tó az. ha az ember tudja másnapi feladatát, felkészülhet rá. — Megnőtt a gépekkel dolgozók felelősségérzete. Így természetesnek tűnt. hogy az őszi nehézségek idején ment minden, mint a karikacsapás — magyarázza Kurucz Jónás, Orgoványi János a palotás! termelőszövetkezet első elnöke volt, jelenleg pedig a mák, borsó, uborka termesztését irányítja. — Csak abból tudunk osztani a tagoknak, amit megÚj oktatási szervezeti egységek a főiskolákon Az oktatási miniszter február 1-i hatállyal az esri Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán, továbbá a pécst tanárképző főiskolán angol nvelv- és irodalmi tanszéket, a szombathelyi tanítóképző főiskolán közművelődési tanszéket, a gyógypedagógiai tanárképző főiskolán gyógypedagógiai vizsgáló és tanácsadó intézetet. továbbá pszichológiai tah- széket szervezett. égetőtokok, amelyekbe a csempéket rakjuk be. Ezeket minden negyedik-ötödik égetés után javítgatni, ú.ira összefogatni kell és így hamar tönkremennek. Gondoltam én valamit... Egy-egy" ilyen tok ára háromszázötven forint, s műszakonként négyezret is használnak belőle. Megvitatták a kőműves javaslta,tát. s azóta az új módszerrel hetekig sem kell hozzányúlni az égetőtokokhoz. A gondolat ismét jelentős megtakarítást eredményez. — így van itt — mondja Spitzer József. — Örökösen gondolkodunk: hogyan lehetne még jobban, célszerűbben, takarékosabban,. Lehet és kell is ezt- csinálni. Itat nálunk jó a munkákedv, jó vezetőink vannak, mindenben segítenek bennünket, A brigádvállalásainkban is csak olyan felaján'ásokaf teszünk, amelyek célszerűek, konkrétak, mérhetők. És szerintük ez a becsületes: nem úgy van. hogy csak beírom a naplóba. .. Igen. így a becsületes: a látszat eredmények helyett a valósakat kell elérni, még ha éz a nehezebb is. A kemencékből árad a for- róság. Spitzer József összehúzza szemét és figyelőn tekint előre. És így születnek a gondoatok, nap nap után, Újabbak — munka közben, .. ' K. Gy. GONDOLATOK — HUNKA KÖZBEN termeltünk — jegyzi meg. — A tagok többsége az új vezetőség mellé állt. Csak egy példát említek: a cukorrépa betakarítása idején a dolgozók vállalásukon túl még személyenként 300 négyszögöl répa ásását végezték el. Még a beteg asszonyok is megoldották, hogy a termény ne maradjon a földben. Szűcs János tsz-elnökhelvet- tes 1969-től a múlt év kezdetéig vezette a palotást gazdaságot. Ö is a munkaszervezést tartja az elmúlt év egyik legfontosabb vívmányának: — A MUNKAFEGYELEM is sokat javult. Az éiiel-nap- pali műszakok megszervezésével a gépeket jobban ki tudtuk használni — mondja. A pontos munkakezdés, bányász -nyelven fogalmazva: .jmelegcsákány-váltás”. amikor nem a gépek, az emberek mozogtak, meghozta a várt eredményt, a termelőszövetkezet árbevétele az 1973. évhez képest több mint 16 millió forinttal emelkedett úgv. hogy a költségszint 93 százalékról 84,8 százalékra csökkent. — Még ezzel sem lehetünk elégedettek — jegyzi meg a közös gazdaság elnöke. Vájná Tamás. — A béri és egvhá- zasdengelegi szövetkezetekkel történt egyesülés újabb lehetőséget teremt a nagvüzemibb módon való gazdálkodáshoz. Ahhoz azonban a szakemberek szemléletének is ,nagv- üzemibbé” kell válni. Ez nálunk sürgős feladat... A paiiotásiak tavalvi bruttó jövedelme 18.5 millió forint. Biztonsági alapjukon soha sem volt még ennyi pénz, mint az idén. Tartozásaikat év közben időben és maradéktalanul kielégítették, s erejükből még arra is futotta. hogy 8.8 millió forint értékű beruházást is kivitelez^ zenek. J Vannak, akik azt mondják: könnyű volt „hetvenkedru” 1974-ben, mert az őszt leszámítva, kedvezett az időjárás. különösen a kalászosokra. E véleményt jól cáfolják Szűcs János szavai: — Törekedtünk az új. a gazdaságos iránt, a tudományt mind jobban felhasználtuk a termelés érdekében. A palotósiak „fejest ugrottak” az ágazati rendszerbe is.' Ez azonban csak látszat, hiszen a tsz-elnök már komoly ^ tapasztalatokkal rendeli: ezett e tekintetben is. Ahhoz, hogy bevált, nem fér hozzá kétség. Mégis előfordult, hogy időnként néhányam azt keresték: hogyan nem lehet csinálni, — Csak egy pillanatra lélegezhetünk fel, mert sokkal nehezebb év előtt állunkj mint a tavalyi. A jövedelmezőséget nekünk nem plusz befektetésekkel kell emelni, meglevő tartalékaink kihasználása minden területen ez a legfontosabb. — magyarázza Vájná Tamás. Szaporázni ?kariak a lépteket Palotáson, hogy minél előbb felzárkózzanak a ló termelőszövetkezetek közé. A zárszámadó közgyűlésen egyúttal már az idei terveket is elfogadta a tagság. Nem a sietség jele ez. a nagyobb feladatok ellátása diktálja az iramot. — VÉGRE ELÉRKEZTÜNK oda. hogy nem kell fejünket jobbna-balra kapkodni, egyenesem haladhatunk céljainkért — Kurucz Jónás mondta ezt, aki már átélt néhány szűkösebb esztendőt. Az általa értelmezett „egyenesség”, biztos alapokat jelent. Szabó Gyula 1 Megkezdte próbaüzemelését a Budapesti Harisnyagvár nagy- bátonyi gyáregysége. Jelenleg két üzemrész, a kötődé és a konfckciórészleg dolgozik, A gyár végleges üzembe helyezésére áprilisban kerül sor. Képünkön: munka közben a kötődében. (bábéi lászló felv.) NóGRÁD — 1975. február 26., szerda 5
