Nógrád. 1975. január (31. évfolyam. 1-26. szám)

1975-01-14 / 11. szám

iVem olcsó mulatság

A kongresszusi irányelvekről

Hat-nyolc nappal korábban

[ Rónai Györgyné a gépnél

Negyedéve új gépek érkeztek a termelőszövetkezetbe. Korszerűek, nagy teljesítményűek, mint amilyet a mezőgazdaság mai fejlettsége megkíván. Mégis volt valami szokatlan és különös az érkezés pillanatakor. Ezek a szerkezetek nem kerekeken járnak, sőt egyáltalán nem mozognak, az egész néhány nagyobb bőröndben elférne.

— Mifélék ezek? — kérdezték a pásztói tsz-be járók.

— Könyvelőgépek — hangzott a válasz.

Azóta felszerelték, helyükre kerültek a berendezések. Az országban eddig csupán négy termelőszövetkezetben kísérleteznek a könyvelésszámvitel teljes gépesítésével. A pásztói tsz is ezek közé tartozik.

— Kísérletezésről van szó! — hangsúlyozza dr. Bencze Barna, a gazdaság elnöke. — Az adatok gépi feldolgozása 6-8 nappal meggyorsítja a munkát, kezdve a számlázásoktól egészen a bérszámfejtésig. Másik előnye, hogy a termelőszövetkezet, az ágazatok vezetői egy héttel korábban jutnak a döntéseikhez szükséges információk birtokába.

Nem nehéz következtetni, milyen lehetőségek rejlenek ebben. Az ágazat helyzetéről kapott pontos kép, a legfrissebb adatok biztosítékai annak, hogy a lehető legkedvezőbb elhatározás szülessen,

— Mit tudnak ezek a gépek?

Az irodában az egyik Asco- ta gép kezelője, Rónai Györgyné készségesen magyarázza:

— Főkönyvi, anyag- és állóeszköz-könyvelést készítünk vele. Azt mondanom sem kell, hogy lényegesen gyorsabban végzünk feladatunkkal.

Csupán az anyagkönyveléshez nyolcezer kartont tartanak nyilván. Január elsejétől még nagyobb feladatot kell ellátniuk, hiszen egyesültek a hasznosi, a mátraszőllősi és a tari szövetkezetekkel.

— A főkönyvi kivonatot négy óra alatt tudom a géppel elkészíteni. Korábban két ember, két napi munkája kellett hozzá — mondja Rónai Györgyné.

Betáplál két-három adatot. Kattogás, zúgás, a fül számára szokatlan zajok, s az addig üresen álló másik öt rovatba is belekerülnek a

számok. Csak egy érdekesség: hogy egy-egy erőgépre havonta mennyit költenek, pontosan és könnyen kimutatható.

A másik típusú gép, a Soemtron. Antal Lászlóné belső ellenőr ismerteti, hogy mire képes.

— Bérjegyzéket készít, számláz, összesíti a munkalapokat, leltárkiértékelést végezhetünk vele. Figyelembe véve, hogy több mint nyolcszáz alkalmazott és tag dolgozik a termelőszövetkezetben, több ember munkáját venné igénybe a műveletsor.

A gépeknek másik előnyük, hogy pontosak, megbízhatóak. A hibaszázalék alacsony. Nem beszélve arról, hogy a számvitelben dolgozók munkája is könnyebbé vált.

Nem olcsó mulatság. Az öt gép, amely a könyvelés és számvitel területét átfogja, több mint egymillió forintba került.

A termelőszövetkezet „adatbankja” nemcsak a pásztóiak szolgálatában áll. Bemutató jellegű, a tapasztalatokat szívesen bocsátják más gazdaságok rendelkezésére.

Sz. Gy.

— 1 ■ ................... i

V

ezetői magatartás

—

’ A párt XI. kongresszusára készülőben különösen sok szó esik — és joggal — a vezetői magatartások, megítéléséről, a jól dolgozó vezetőkre jellemző, módszereikben is érvényesülő hármas követelményről. A politikai megbízhatóság, a szakmai képzettség, a tudás és a vezetői rátermettség igen erőteljesen hat a termelő közösségek munkájában. A jó vezetők körül nyu- godtabban és eredményesebben tevékenykedő közösség alakul ki.

Szükségszerű, sőt törvény- szerű, hogy a kollektívák vezetőinek „stilusa”, ideértve a környezettel kikovácsolt munkakapcsolatot, hasson, sőt. a környezeten is túlnő, továbbgyűrűző hatásokat keltsen. A jó és hossz szélsőségeitől kezdve mindenféle módön és árnyalatban jelentkeznek

ezek a vezetési körülmények és módszerek a közösségeit életében, gazdasági és emberi közérzetében.

A felelősség ténye — végső soron — azonos és eltűnte thetetlen.

Szállításokat végző nagy- vállalat igazgatója mondotta el nemrégiben az esetet. Bizonyos mértékig tipikusnak tekinthető, hadd adjuk tehát közre. A tizenhat telephelyük egyikénél sorozatos lemaradásokat, rossz munkaszervezést tapasztaltak. Az emberek, a brigádok elégedetlenkedtek. a keresetük, a munkaingadozásokat követve, szintén kellemetlenül „hullámzott”.

Vizsgálat indult. S a vizsgálat az egyik középvezető komoly hibáit, rossz irányítá-' si, szervezési módszereit tárta fel. Kapkodásával, rapszö- dikus és átgondolátlan intézkedéseivel okozta, elsősorban, hogy a telephely munkásai, brigádjai előnytelen .helyzetbe jutottak. Más munkakörbe helyezése szinte azonnali javulást hozott. Az emberek a telephelyen megnyugodtak. Ügy vélekedtek, hogy a szavuk, a panaszuk és a figyelmeztetésük, megfelelő tolmácsolásban, ' kellő hangsúlyt nyerve eljutott vezetőikhez. A véleménynek foganatja volt, tehát — megint csak a summázat — a munkahelyi demokrácia követelményeivel, ismérveivel sem volt baj.

Az egyik nagyüzem személyzeti és szociális igazgatója summázta korábban: munkatársainak egyik alapfeladata, hogy szinte tudomá- mányos pontossággal észlel;

jék, feltérképezzék a dolgozók munkahelyi közérzetét, mintegy rajta tartva ujjúkat az üzem ütőerén. Így, a munkahelyi légkör figyelésével, intézkedések szükségének jelzésével őrködhetnek az üzemi demokrácia érvényesülésén. Másrészt a dolgozók csoportjainak munkakörülményeit is vigyázhatják, a célszerű és hasznos vezetői elgondolások hasznát is mérhetik.

Innen, ebből az üzemből való az eset: észrevették egy időben, hogy a dolgozóknak mintegy egyötödét kitevő nők. asszonyok elégedetlenek a helyzetükkel. Sok a panaszuk, hajbakapnak — persze szóban — a helyi vezetőkkel is, több helyütt. Igen gondosan, műhelyről műhelyre vizsgálódva vették számításba a panaszok, baiok eredőit. Megállapították, hogy néhány helyi vezető — művezető, csoportvezető — nem hajtotta végre munkahelyén megfelelően a párt nőpolitikái határozatát, s a munkásasszonyok a bérezésüknél, s még néhány helyen megmutatkozó hátrányos helyzet miatt joggal méltatlankodnak.

így látják a munkások

A XI. pártkongresszus

irányelveit tanulmányozva

mind többen értek meg és vallják magukénak a párt politikáját, vállalnak részt ajz idei és a következő évek feladatainak megvalósításából. Alábbiakban munkások véleményét közöljük a pártdoku- mentumröl, az abban megfogalmazott tennivalókról, maguk és szűkebb közösségük feladatairól.

Csordás

vájár:

József, ménkesi

Munkaszervezés és fegyelem

— Olvastam a XI. kongresszus irányelveiben, hogy a világban végbemenő nagy energiaválság hatását megérzi népgazdaságunk is. Mindebből következik, hogy a bányászat sokat tehet az ener- giagondofc csökkentéséért. A ménkesi üzem terve napi kilencven vagon szén. De szervezettebb és fegyelmezettebb munkával szeretnénk napi száz vagonra teljesítemv tervünket Jelentős részt vállaltak a munkáiból szocialista brigádjaink, akik a pártkongresszus tiszteletére versenyre hívták ki valamennyi akna brigádját.

— A brigádok egyre többet tesznek a követelmények teljesítéséért. Azok a brigád tagok, akik még nem végezték el az általános iskolát, vállalták, hogy tanulnak. Segítünk egymásnak is, a közösségi szellem jó. Egy sajnálatos baleset során meghalt egyik fiatal társunk. Brigádunk vállalta, hogy rendszeresen segíti az árván maradt családot. Felépítettük a házukat, és a továbbiakban is segítünk ne- kjik, ha a szükség úgy hozza.

Fekete Gyula, a nagy bálé- uyi Mátra Tsz traktorosa:

Hatékonyabb

beruházások

ésszerűen gazdálkodjunk. Amikor a takarékosságról szólok, nem azokra a megtakarításokra gondolok, amelyeknek az áru, vagy a munka minősége látja kárát.

— Termelőszövetkezetünk vezetőségének az a törekvése, hogy évről évre többet termeljünk, és ezzel együtt a lehetőségekhez mérten emelkedjék a termelőszövetkezeti tagok, a dolgozók életszínvonala. A KB december 5-i ülésének! anyaga, az irányelvek is utalnak arra, hogy gazdaságúinknak — az is nert okok miatt — a korábbiaknál több nehézséggel kell szembenéznie. Ez visoomt a dolgozóktól, az irányítóktól egyformán következetesebb munkát, nagyobb felelősséget követel. Véleményem szerint ez a tervek sikeres teljesítésének alapvető feltétele.

Szabó Zoltán, a Iudánylia- lászi TÖVÁLL művezetője:

Az üzemi demokrácia szélesítése

\

A pértdokiumentum hangsúlyozza, hogy a soron levő feladatok megoldásában a továbbiakban is nagy feladat hárul a munkásosztályra. A munkások élet- és munkakörülményeinek, közéleti tevékenységének javításáért viszont sokat kell még tenni, vállalatunknál is. Fontos feladatnak tartom többek között az üzemi demokrácia szélesítését. Azt, hogy vállalatunknál is növekedjéka párt- és szak- szervezet szerepe a vállalati tervek kialakításában. A mostaninál nagyobb lehetőséget kell adni a fizikai dolgozóknak, hogy jobban megismerjék a vállalat gazdálkodását, és nagyobb szavuk legyen a vállalat életében. Nagyon lényegesnek tartom, hogy megfelelő összhang alakuljon ki a jogok és a kötelességek megítélésében.

— A gazdasági tennivalók közölt a munka .termelékenységének növelése, a minőség javítása szerepel az első helyen. Ez még sok kívánnivalót hagy maga után váll^?Untunknál is. A munika'dő teljes, tervszerű kihasználása, a do’gozók szakmai és politikai képzettségének növelése. a kibontakozó szocialista mun- kaver-eny továbbrejls: . ése, a szocialista brigádok tevékenv- ségének támog'-tása. nagyobb a.nvagi és erkölcsi megbecsülésük sokat segíthet céljaink megvalósításában.

Szabó László, a Nogxád megyei Építőipari Vállalat villanyszerelője:

A fiatalok

és a társada'om-ípítés

Egy ötvenfős KlSZ-alap- szervezet titkára vagyok, es így nem csak a magam, hanem a fiatalok véleményét is elmondhatom a kongresszusi irányelvekről. A fiatalságot gyakran éri az a vád a felnőttek részéről, hogy nem érdeklődnek kellőképpen a társadalmi kérdések iránt. Véleményem szerint ez nem egészen így van. A fiatalok

— ahogyan az irányelvek is fogalmaznak — betöltik politikai, társadalmi hivatásukat, ^cselekvő részesei a társadalomépítő munkának. A gondot szerintem az okozza, hogy az ifjúság nem látja mindig világosan maga előtt a célokat, a feladatokat. A kongresszusi irányelvek szólnak a KISZ, a fiatalok sajátos feladatairól is, bizonyítva, hogy a párt törődik a fiatalság problémáival, számít munkájukra. Az atapszervezeti munka, a KISZ- szervezetek pártirányitásának további javítására hívta fel a figyelmet, annak érdekében, hogy az ifjúság miniéi szélesebb rétege vegyen részt a maga területén a szociahsia társadalom építésében.

A Központi Bizottság december 5-d üléséről, a XI. pártkongresszus irányelveiből én azt a következtetésit vontam le többek között, hogy termelőszövetkezetünknek is intézkedéseiket kell tenni a takarékosabb, a gazdaságosabb, a hatékonyabb termelés érdekében. Az idén jelentős beruházásokat valósítunk meg. Kialakul a szarvasmarha-tenyésztő telep, egyéb gazdasági épületeket építünk, és korszerűsítjük a gépeket, berendezéseket. Az építkezéseknél nagy jelentősége van az észszerű takarékosságnak. Azt kell elérnünk, hogy a pénzzel, az anyaggal, az idővel takarékoskodjunk, a szövetkezeti vezetők és tagok munkájával

Intézkedések követték egymást. Fél évvel ezután már legfeljebb elvétve akadt békétlenség az említett munkahelyen.

A munkahelyi demokrácia érvényesülése, s a megfontolt vezetői döntések, intézkedések tulajdonképpen egyazon kategóriába tartoznak, öncélú különválasztásuk hiba, helytelen jelenségek forrása lehet. A vezetői rátermettség, a helyes, szocialista stílusú és módszerű vezetés egyik alap- követelménye. hogy a döntések — bármely kis csoportot, szűk réteget érintsenek is — úgy és olyannak szülessenek, hogy az emberek azt mondhassák: „erre gondoltunk, ez jó nekünk, jó annak, amit csinálunk.”

Nem arról van szó. természetesen, hogy elvtelen és gazdasági szempontból káros „kedvezésekkel” törekedjék népszerűségre bármely művezető. csoportvezető, vagy akár az igazgató. Époen ez ellenkeznék alapvetően a munkahelyi demokrácia helyesen értelmezett elveivel. Ezek nem tűrik el a kivételezettséget. hanem elsősorban az össztársadalmi érdek érvényesülését hivatottak szolgálni.

Jó döntésekkel pedig képesek is megfelelően szolgálni, az egyén és a közösség ■ javára.

' V. M.

Milliárdos iqények

Vezetőségválasztó taggyűlésre gyűlt össze az építők egyik pártalapszervezeténelc tagsága. Itt is, mint az idén minden alapszervezetnél, nagy figyelmet fordítottak a kongresszusi dokumentumok helyes értelmezésére. Véleményeket, észrevételeket és javaslatokat kértek az emberektől.

Többen éltek az alkalommal. Egyszerű kétkezi dolgozók és művezetők jelentkeztek szólásra. A párt politikájával, a dokumentumokban foglaltakkal alapvetően egyetértettek. Feltétlenül a bizalmat jelzi, hogy az alapszervezet nyilvánossága előtt közérdekű kéréseket mondtak el. Aki szóvá tette, arra gondolt, hogy javaslatát jegyzőkönyvbe foglalják, és így az eljut a felsőbb pártszervekhez, talán még a kongresszushoz is. Kifejeződött az a meggyőződés is, hogy a lakosság jelentős részét érintő kérdésekben a párt illetékes és képes dönteni, megfelelő intézkedéseket tenni.

Elhangzott olyan javaslat, hogy az egygyerekes családoknak is fizessenek családi pótlékot, az alacsony nyugdíjakat emeljék, a régi, különösen alacsony nyugdíjakat az átlagosnál nagyobb mértékben. Szerényen, de különböző indokkal megfogalmazódott az is, hogy az építőipari dolgozók is 55 éves korban mehessenek nyugdíjba, és a városhoz hasonlóan, falun is adjanak olcsó csecsemőtejet, valamint a különélési pótlékot is számítsák be a nyugdíjalapba, és ennek megfelelően több nyugdijat kapjanak az építőmunkások.

Külön-külön mindegyik kérést indokolni lehetne, a javaslattevő jószándékához nem fér kétség. Az is biztos, hogy a nagyobb juttatást szívesen fogadnák. De vajon mennyi többletkiadást jelentene államunknak csak ezen az egy taggyűlésen elhangzott javaslatok megvalósítása? Ennek kiszámítására nem vállalkozhatunk. De egyetlen adatot szeretnénk idézni. Az elmúlt évben különböző címeken 9,5 milliárd forintot juttattak a gyermekes családoknak. Ez 2,5 milliárddal több, mint az-előző évben volt.

Vajon hány egygyerekes család él az országban, hány lakosnak alacsony még a nyugdíja, és személyenként menynyivel kellene emelni? Akadnak olyan szakmák, ahonnan 55 éves korban lehet nyugdíjba menni. Bizonyára több építőipari munkás rászolgált erre a kedvezményre, de, ha ezt rendelettel általánossá tennék, vajon más szakmáik nem kérhetnék?

Tudjuk, hogy pártunk és kormányunk eddig is emelte az alacsony nyugdíjakat, és további intézkedések várhatók a nagycsaládosok és az alacsony nyugdíjasok anyagi gondjainak csökkentésére. Tőlünk gazdagabb kapitalista országokénál, de nem egy szocialista országnál is kedvezőbb a nyugdíjrendszerünk. További kedvezményeket sem sajnálna senkitől a párt, de ez nem szándék és akarat, hanem pénzügyi fedezet kérdése.

A párt legfelsőbb fóruma is csak olyan kéréseket teljesíthet, amelyekre pénz jut! Mindenki érdeke megköveteli, hogy az állami költségvetés egyensúlyát megőrizzük. A párt és az állam csak olyan többletköltségekre vállalhat kötelezettségeket, amelyeknek fedezetét megtermeltük. Az biztos, hogy a kérések és javaslatok eljutnak a legfelsőbb pártszervekhez, de ma még nem lehet mindet teljesíteni. Tőlünk, mindannyiunk munkájától függ, hogy mikor teljesülnek az igényelt.

F. L.

NQGRÁD — 1?75. január 14., kedd 3