Nógrád. 1975. január (31. évfolyam. 1-26. szám)
1975-01-09 / 7. szám
Sikeres évet zárt a Volán Kétszer ad, ' \ aki gyorsan ad A Volán 2. számú Vállalat salgótarjáni telephelyén a nemrégiben kapott Skoda autóbuszok szerelési és javítási technológiáját a dolgozók már elsajátították. Képünkön Szeréin! Zoltán, Gyürki Ferenc és Kiss György autószerelők az új autóbusz egyikét javítják Az. elmúlt évben eddig talán még soha nem tapasztalt nehézségiekkel kellett megküzdenie a Volán 2. számú Vállalatnak. A népgazdaság egyre fokozódó szállításai egyébként is nagy feladatok elé állították a vállalat dolgozóit. amit tetézett még a rendkívül csapadékos őszi időjárás, s az árvízveszély. Szinte éjt nappallá téve végezték a munkát; hatalmas mennyiségű építőanyagot, szenet, követ, kereskedelmi árut, alapanyagot és mezőgazdasági terméket mozgattak meg. Erőfeszítéseiknek köszönhető, hogy a MÁV krónikus kocsihiányának ellenére, sikeÉvnyitás a könnyűiparban Hatékonyabb gazdálkodással tovább javul a belföldi ellátás A felhasznált nyersanyagai- 1975-ben a terv szerint a nak 80 százalékát importáló konfekcionált és kötszövött könnyűipar az eddiginél sok- termékeket előállító iparágak kai hatékonyabb gazdálkodást termelését nagyobb arányban, tervez az idén. Az 1975. évi míg a méterárugyártókét kiterv készítése során fő fel- sebb mértékben növelték. A a<jat a tőkés piacokon végbe- könnyűipart cikkek kiskeres' menő folyamatok követkéz- kedelmi forgalma várhatóan menyeinek előrebecslése, a várható kedvezőtlen hatások áthidalása volt. A tervszámí- tásokban már figyelembe vet' 8—7 százalékkal nő. Nemcsak a berendezéseket és az anyagokat kell az eddi ték a termelői árrendezést, s giekpől jobban, hasznosítani az idén. Miután a könnyűiparban foglalkoztatottak száma 1975-ben várhatóan mindsoron a lakosság össze 0,7 százalékkal nő. a jobb kielégítésé- tervezett többtermelés minta leginkább érintett ruházat^ iparban megváltoztatták az árak képzésének módszerét, ami végső igényeinek egy 90 százalékát a termeié kenység növelésével kell b.z- tosítani. Még inkább előtérbe kerül a munkaszervezés, a szakképzettség és a vezetési szint növelése, s az eddigieknél is hatékonyabb munka. A iV. ötéves terv utolsó hez vezet majd. Az ágazat a tervek szerint 1975-ben a termelés mennyiségét 6. a belföldi szállításokat 5, az exportot pedig 9 százalékkal növeli. Ez nem lebecsülendő célkitűzés, különösen ha figyelembe vesszük, hogy 1974-ben például a tex- esztendejében különösen nagy tilgyárak — ^ egyebek mellett figyelmet igényel a beruháza- — 350 millió négyzetméter gok gondos, tervszerű előké- pamutszövetet. 38 millió S2ítése és maradéktalan vég- négyzetmetar gyapjukelmet, óhajtása, 1975-ben az egyedi 52 millió ^ négyzetméter ^ sely- nagyberuházások közül a ieg- met készítettek. Tizenkelmrl- jelentősebb a dunaújvárosi hullámvertikum és a kiskunhalasa kötöttárugyár, valamint a simontornyai bőrgyár fejlesztése; e beruházások egyébként már az átmenet folyamatosságát is szolgálják a következő ötéves tervre (MTI) liárd forint értékű konfekcióipari termék, 13,5 ezer tonna kötöttáru, 42 millió pár lábbeli készült, 7.3 milliárd forint értékű bútor és más lakberendezési tárgy, valamint 320 ezer tonna papír és karton került ki a hazai gyárakból. 0* Uj lakónegyed ' Hatvanezer lakost befogadó kólatukban különbözni fog- lakótelep épül Litvánia ríiá- nak egymástól. A lakások a sodik legnagyobb városában, legkényesebb igényeket is ki- Kaunasbain. A tervezőknek si- elégítik. került megteremteni az ossz- A jelenlegi ötéves tervidő- hangot az épületcsoportok és szak végéig Litvániában még a környező táj között. Annak több lakást építenek fel, mát elleniére, hogy a házak típus- az előző ötéves tervben, amitervek szerint készülnek, kor minden negyedik livániái mind belső elrendezésükben, állampolgár új lakásba költö- miind f ormájukban, külső búr- aött. rült megfelelő mennyiségű cukorrépát szállítaná a hatvani és a selyp! cukorgyárak üzemelésének biztosítására, s nem lassult le a lakás- és útépítések üteme sem. A kommunista és rendkívüli műszakok során is nagyban enyhítették a szállítási nehézségeket, s ezek eredménye is, hogy 1974-iben közel 400 ezer tonnával fuvaroztak többet, mint az azt megelőző évben: az elfuvarozott súly 3 millió 400 ezer . tonnát tett ki. Számottevően nőtt az elszállított utasok száma is: amíg 1973-ban még csak 35 milliónyian utaztak a vállalat autóbuszain, az elmúlt évben ez a szám már 37 millió 800 ezerre emelkedett. Tizenhárom százalékos fejlődés mutatkozik a teljesítményi értékben: két évvel ezelőtt 284 millió forint, 1974-ben pedig már 323 millió volt a vállalat bevétele. E néhány számadat tükrében is lemérhető: sikeres évet zárt a Volán 2. számú Vállalata. Különösen igaz ez a közmondás a helyi tanácsoknál, ahol az ügyintézők a legközvetlenebb kapcsolatban állnak a lakossággal. A bölcsőtől a koporsóig — ahogy mondani szokták, sőt, ha arra gondolunk, hogy a gyermekét váró anya egészségügyi és szociális hivatalos tennivalóival is a tanácsot keresi fel, nyilvánvaló, hogy már a születést megelőző időszakban kialakul a leendő állampolgár kapcsolata a tanáccsal. Lehetetlen lenne felsorolni mindazt, ami a tanácsok „hatáskörébe” tartozik. Hozzávetőleg mintegy húszezer jogszabály létezik, s ezen kívül még rengeteg kiegészítő, módosító rendelkezés, úgynevezett belső utasítás van érvényben. Mindezekkel szabályozzák, intézik az állampolgárok ügyeit, kérelmeit. Bőven jut tehát a jogszabályokból, rendelkezésekből mindenkinek. Egy-két példa csupán az érdekesség kedvéért: Egy új lakóépület „használatba vételéhez” mintegy 70 féle eljárást kell elvégezni, ennyiszer aktákat, határozatokat, engedélyeket kiadni. Egy bolt nyitvatartási idejének megállapításához több mint 40 különböző engedély, jóváhagyás szükséges. Mindez, persze, nem megy egyik óráról a másikra, de a minél jobb ügyintézés egyik alapkövetelménye mégis a gyorsaság, hiszen hangulatunkat, közérzetünket jelentősen befolyásolja, hogy mennyi idő alatt és hogyan intézik ügyeinket A gyorsaság, szolgálatkészség, udvariasság tehát alapvető követelmény. Ha viszont ez így igaz, miért nem lehet intézményesen gyorsabbá tenni az ügyintézést? Akadálya ennek a m^r említett rengeteg előírás is, de nem kevésbé közrejátszik a tanácsok megnövekedett önállósága és hatásköre. Az eddigieknél jóval több ügyben kell dönteniük, viszont az ügyintézők száma maradt a régi. A nagyobb önállóság természetesen nagyobb körültekintést, gondosságot is kíván, s ez nem gyorsítja az akták útját. A tényék önmagukért beszélnek — de valamit mégiscsak kell tenni. És lehet is, A legfontosabb a munkamódszerek megváltoztatása. Az „átfutási idő” feltétlenül rövidíthető. És ebben a munkában egyaránt figyelembe kell venni a felsőbb intézkedéseket, javaslatokat és a helyi lehetőségeket. .Mert az is nyilvánvaló, hogy az ügyintézés gyorsítása a legfelsőbb szinten is érdek. A Tanácsigazgatási Szervezési Intézet munkatársai például hosszú idő óta tanulmányozzák a helyi államigazgatási szervek munkáját. Összegyűjtik a legjobb tapasztalatokat, s azokat analizálják, vizsgálják, hogyan alkalmazható más területen. Ma már természetes, hogy a községi, kerületi, városi tanácsok ismerik legjobban a helyi igényeket. Sok helyen már megfelelő, az eljárásokat gyorsító módszereket dolgoztak ki, egyszerűsítették az ügymenetet. Nos, a jó példák terjesztése, egy-egy gyorsító intézkedés elterjedése sok tízezer óra megtakarítást jelenthet országszertó. A tanácsi dolgozókat segíti ez a tudományos intézet segédletekkel, iratmintákkal. Ezek ügytípusok szerint tartalmazzák, hogyan kell jegyzőkönyvet készíteni, mini a nyújt eligazítást arra, miként lehet adatok, t beszerezni, korrekt határozatokat fogalmazni. A tízezernyi példányban szétküldött minták néhány hónap alatt észrevehetően rövidítették az ..átfutási időt". Ez a segítség, persze, csak akkor hoz hasznot is. ha megfelelően és következetesen alkalmazzák. Éppen ezért a tanácsok egyik legfontosabb belső feladata a határidők ellenőrzése, betartása. Helyes az a módszer is, amikor még a határidő kitűzése, az ügyirat útjára indulása előtt tisztázzák, hogy menynyi időt tartanak szükségesnek a munka elvégzésére. Ez nemcsak az ügyfélben növeli a biztonságérzetet, de nyomon követhető, hogy hol, melyik osztályon, szakigazgatási szervnél fekszik a szükségesnél tovább egy-egy akta. Ezzel nem csupán a felelősségre vonás lehetősége bővül, hanem a tanács illetékesei még idejében figyelmeztethetik az érdekelteket a határidő lejártának közeledtére, sőt, még idejében segítséget is adhatnak ahhoz, hogy a határidő megtartását veszélyeztető akadályt elhárítsák. A központi intézkedések mellett természetesen szükség van a tanácsi dolgozók meg- , változó szemléletére. Több emberség, szocialista magatartás — ezek azok a jellemvonások, amelyek segíthetnek ennek megoldásában. Egyetlen példa: Négy-öt igazoló papír beszerzése az ügyféltől néha hetekkel-hóna- pokkal lassíthatja az ügy menetét. A késedelem okát vizsgálva kiderül, hogy e papírok helyett elég lett volna a személyi igazolvány bemutatása. Vagy miért kell hosszú időt eltölteni' egy-egy születési anyakönyvi kivonat másolatának megszerzésével, amikor az .igazát) neip nagy ügy elintézéséhez a személyi igazolványban lévő bejegyzések is elfogadhatók? Azt az alapelvet kell mindcfi- képpen meghonosítani, hogy minden esetben az ügyes-bajos dolgában segítséget váró emberre "kell a figyelmet koncentrálni, s ebből a szemszögből vizsgálni az előírásokat. Sajnos, ma ez még sok helyen nem így van, az előírások a fontosabbak, az „ügyfél” másodrendű. Az MSZMP X. kongresszusa fontos feladatul szabta az államigazgatási munka javítását a lakosság ügyeinek jobb intézését. A jobb ügyintézés egyszersmind gyorsabb, emberségesebb munkát is jelent, E. Gy. Munkában a jelölő bizottság A salgótarjáni öblösüveggyárban 12 pártalapszervezet készül a vezetőségválasztó taggyűlésre. A 8-as alapszer- veaebben — az energiaüzem- ben — január 15-én kerül sor a kommunisták tanácskozására, a választásra. Adtjig... Addig azonban beszél lasszúk meg az új vezetőséget — magyarázza Zsélyi József, a jelölő bizottság elnöke. Gondolatmeneté, ahogy kiIsanysaerelők: 3—4 hét alatt átépítik a kemencét. Az alapszervezet tagjai nemcsak a gyárban. járnak a munka kifogástalan. Egyszóval azok; akik már a korábbi években is úgy dolgoztak, úgy éltek, hogy azzal eü/nyeirték a párttagság bizalmát... — magyarázza Zsélyd József, -p Mi a pártbizottság ajánlásával megyünk mindenkihez, igyekszünk segíteni a választásnál. — Nem jelenti ez az iráfejti álláspontját, világos. Az élén. Az ősszel a mezőgazda- nyitott beszélgetés a demokalapszervezet fiatal, másfél éve alakult. Nincs túl sok tapasztalatuk az önálló párt- munkában. Éppen csali az élnünk kéH az alapszervezet 80 lépéseket sikerült megtenmind a huszonkilenc tagjával — mondja Zsélyi József, akit a beszámoló taggyűlésen a jelölő bizottság elnökének választottak. A beszélgetés azzal indul, hogy tisztázzuk: hol tartanak most? — Tulajdonkeppen a betegekkel nem találkoztunk még, és azokkal, akik távolabbi munkahelyen dolgoznak. Három-négy párttagról van szó. A betegekhez mi magunk megyünk, a további beszélgetéseket pedig akkor folytatjuk, amikor újra itthon dolgoznak párttagjaink... A jelölő bizottság tagjai azonnal munkához láttak a megtisztelő megbízatás után. De az emberek egymás között is sokat • beszélgettek a veze- tőságválasztásról. így hamarosan a munka eredményéről :s számot adnak a pártbizottságnak. a párttagságnak. — Most különösen fontosnak tartom, hogy az alapszervezet valamennyi tagja véleményt mondjon, közösen váni mostanáig. A tennivalók viszont nem kisebbednek, hanem sokasodnalc. S, hogy sorra megvalósuljon valamennyi, azért a párttagsággal 'együtt sokat tehet a jól felkészült, munkáját értő vezetőség. Ez így igaz. Azonban az energiaüzem ‘kommunistái eddig is megtették a magukét a kemence mellett, a pártmun- kában is. Szavuknak súlya van, ha a munkáról, vagy a politikáról beszélnek az üzemben az emberek. Zsélyi József tízéves művezetői gyakorlattal maga mögött, fogalmazza így tapasztalatait. Ám sietve hozzáteszi azt is. hogy az elmúlt tíz esztendő alatt sok minden változott a gyárban. Automata kemencék épültek és generátorgáz helyett földgáz fűt. Más, érdekesebb, izgalmasabb, gyorsabb, de ugyanakkor pontosabb lett a munka is. Korábban a kisebb keságd munkában is segédkeztek. Palotáson cukorrépát szedtek, a Magyamándori Állalmi Gazdaságiban pedig állmát. Többek között ezekről esett szó azokon a közvetlen:, gyakran baráti beszélgetéseken, amelyeket Zsélyi József és két társa folytatott az alapszervezet tagjaival. Meg arról, hogy ma már a gyárban dolgozó emberek is mások. Érdekli őket minden, ami körülöttük történik. Így aztán a politikát sem csak a párttagok „figyelik”. Az üzem valamennyi munkása — 79-en vannak az energiaüzemiban — választ vár kérdéseire, kétségeire, a kommunisták tói. Nem mindegy tehát, memnyirácia valamiféle csorbítását? Alig fogalmazódik a kérdés; Zsélyi József máris kész a .válasszál: — Semmiképpen* Az aftán- íásokkal tulajdonképpen nem teszünk többet, minthogy a válogatásnál segítünk. Az aztán a tagság joga és kötelessége is, hogy eldöntse, tok kerüljenek az ailapszervézet élére, kik irányítsák a munkát. .. Áz á tapasztalatunk, hogy párttagságunk dönt» része egyetért az előzetes elképzelésekkel. Talán két olyan Párttag volt, akik a meglé- vőek mellett új neveket hozott szóiba. Az előzetes beszélgetések szerint úgy tűnik, Zsélyi Jóre járatosak a politikáiban, ase'^ kimarad az alapszenvezet annak terjesztésében a párttagok. Ezért van különös jelentősége a kérdésnek: kik is kerülnek az aiapszervezet élére? — Azok, akik poMikaflag és szakmailag egyaránt felkészültek a munkára. Azok, mencék átépítésével hat hét akiket úgy ismernek az üzemis elment. Most december 31-én leállt a 4-es. Zsélyi József úgy számolja, hogy a kőművesek, a gáz.- és viliben, hogy a magatartásuk is vezetőségéből. Nem sértődött meg ezért. — Miért fenném — mondja. — Hiszen az alapszerve- zet így is számít rám. lese- munkám bőven. Azt azért szeretném, ha olyan fiatál kerülne a helyemre, altível nyerne az alapszerveaet... Vinczc Istvánná NÖGRÁD —1925, január 9* csütörtök