Nógrád. 1975. január (31. évfolyam. 1-26. szám)

1975-01-09 / 7. szám

Sikeres évet zárt a Volán Kétszer ad, ' \ aki gyorsan ad A Volán 2. számú Vállalat salgótarjáni telephelyén a nemrégiben kapott Skoda autóbu­szok szerelési és javítási technológiáját a dolgozók már elsajátították. Képünkön Szeré­in! Zoltán, Gyürki Ferenc és Kiss György autószerelők az új autóbusz egyikét javítják Az. elmúlt évben eddig ta­lán még soha nem tapasztalt nehézségiekkel kellett meg­küzdenie a Volán 2. számú Vállalatnak. A népgazdaság egyre fokozódó szállításai egyébként is nagy feladatok elé állították a vállalat dolgo­zóit. amit tetézett még a rend­kívül csapadékos őszi időjá­rás, s az árvízveszély. Szinte éjt nappallá téve végezték a munkát; hatalmas mennyisé­gű építőanyagot, szenet, kö­vet, kereskedelmi árut, alap­anyagot és mezőgazdasági terméket mozgattak meg. Erő­feszítéseiknek köszönhető, hogy a MÁV krónikus ko­csihiányának ellenére, sike­Évnyitás a könnyűiparban Hatékonyabb gazdálkodással tovább javul a belföldi ellátás A felhasznált nyersanyagai- 1975-ben a terv szerint a nak 80 százalékát importáló konfekcionált és kötszövött könnyűipar az eddiginél sok- termékeket előállító iparágak kai hatékonyabb gazdálkodást termelését nagyobb arányban, tervez az idén. Az 1975. évi míg a méterárugyártókét ki­terv készítése során fő fel- sebb mértékben növelték. A a<jat a tőkés piacokon végbe- könnyűipart cikkek kiskeres' menő folyamatok követkéz- kedelmi forgalma várhatóan menyeinek előrebecslése, a várható kedvezőtlen hatások áthidalása volt. A tervszámí- tásokban már figyelembe vet' 8—7 százalékkal nő. Nemcsak a berendezéseket és az anyagokat kell az eddi ték a termelői árrendezést, s giekpől jobban, hasznosítani az idén. Miután a könnyű­iparban foglalkoztatottak szá­ma 1975-ben várhatóan mind­soron a lakosság össze 0,7 százalékkal nő. a jobb kielégítésé- tervezett többtermelés mint­a leginkább érintett ruházat^ iparban megváltoztatták az árak képzésének módszerét, ami végső igényeinek egy 90 százalékát a termeié kenység növelésével kell b.z- tosítani. Még inkább előtérbe kerül a munkaszervezés, a szakképzettség és a vezetési szint növelése, s az eddigiek­nél is hatékonyabb munka. A iV. ötéves terv utolsó hez vezet majd. Az ágazat a tervek szerint 1975-ben a termelés mennyi­ségét 6. a belföldi szállításo­kat 5, az exportot pedig 9 százalékkal növeli. Ez nem le­becsülendő célkitűzés, külö­nösen ha figyelembe vesszük, hogy 1974-ben például a tex- esztendejében különösen nagy tilgyárak — ^ egyebek mellett figyelmet igényel a beruháza- — 350 millió négyzetméter gok gondos, tervszerű előké- pamutszövetet. 38 millió S2ítése és maradéktalan vég- négyzetmetar gyapjukelmet, óhajtása, 1975-ben az egyedi 52 millió ^ négyzetméter ^ sely- nagyberuházások közül a ieg- met készítettek. Tizenkelmrl- jelentősebb a dunaújvárosi hullámvertikum és a kiskun­halasa kötöttárugyár, valamint a simontornyai bőrgyár fej­lesztése; e beruházások egyébként már az átmenet folyamatosságát is szolgálják a következő ötéves tervre (MTI) liárd forint értékű konfekció­ipari termék, 13,5 ezer tonna kötöttáru, 42 millió pár láb­beli készült, 7.3 milliárd fo­rint értékű bútor és más lak­berendezési tárgy, valamint 320 ezer tonna papír és kar­ton került ki a hazai gyárak­ból. 0* Uj lakónegyed ' Hatvanezer lakost befogadó kólatukban különbözni fog- lakótelep épül Litvánia ríiá- nak egymástól. A lakások a sodik legnagyobb városában, legkényesebb igényeket is ki- Kaunasbain. A tervezőknek si- elégítik. került megteremteni az ossz- A jelenlegi ötéves tervidő- hangot az épületcsoportok és szak végéig Litvániában még a környező táj között. Annak több lakást építenek fel, mát elleniére, hogy a házak típus- az előző ötéves tervben, ami­tervek szerint készülnek, kor minden negyedik livániái mind belső elrendezésükben, állampolgár új lakásba költö- miind f ormájukban, külső búr- aött. rült megfelelő mennyiségű cukorrépát szállítaná a hat­vani és a selyp! cukorgyárak üzemelésének biztosítására, s nem lassult le a lakás- és útépítések üteme sem. A kommunista és rendkí­vüli műszakok során is nagy­ban enyhítették a szállítási nehézségeket, s ezek eredmé­nye is, hogy 1974-iben közel 400 ezer tonnával fuvaroztak többet, mint az azt megelőző évben: az elfuvarozott súly 3 millió 400 ezer . tonnát tett ki. Számottevően nőtt az el­szállított utasok száma is: amíg 1973-ban még csak 35 milliónyian utaztak a vállalat autóbuszain, az elmúlt évben ez a szám már 37 millió 800 ezerre emelkedett. Tizenhá­rom százalékos fejlődés mu­tatkozik a teljesítményi ér­tékben: két évvel ezelőtt 284 millió forint, 1974-ben pedig már 323 millió volt a vállalat bevétele. E néhány számadat tükrében is lemérhető: sikeres évet zárt a Volán 2. számú Válla­lata. Különösen igaz ez a közmondás a helyi ta­nácsoknál, ahol az ügyintézők a legközvetle­nebb kapcsolatban állnak a lakossággal. A bölcsőtől a koporsóig — ahogy mondani szok­ták, sőt, ha arra gondolunk, hogy a gyerme­két váró anya egészségügyi és szociális hi­vatalos tennivalóival is a tanácsot keresi fel, nyilvánvaló, hogy már a születést megelőző időszakban kialakul a leendő állampolgár kapcsolata a tanáccsal. Lehetetlen lenne felsorolni mindazt, ami a tanácsok „hatáskörébe” tartozik. Hozzávető­leg mintegy húszezer jogszabály létezik, s ezen kívül még rengeteg kiegészítő, módosító rendelkezés, úgynevezett belső utasítás van érvényben. Mindezekkel szabályozzák, inté­zik az állampolgárok ügyeit, kérelmeit. Bő­ven jut tehát a jogszabályokból, rendelkezé­sekből mindenkinek. Egy-két példa csupán az érdekesség kedvéért: Egy új lakóépület „használatba vételéhez” mintegy 70 féle el­járást kell elvégezni, ennyiszer aktákat, ha­tározatokat, engedélyeket kiadni. Egy bolt nyitvatartási idejének megállapításához több mint 40 különböző engedély, jóváha­gyás szükséges. Mindez, persze, nem megy egyik óráról a másikra, de a minél jobb ügyintézés egyik alapkövetelménye mégis a gyorsaság, hiszen hangulatunkat, közérzetünket jelentősen be­folyásolja, hogy mennyi idő alatt és hogyan intézik ügyeinket A gyorsaság, szolgálatkész­ség, udvariasság tehát alapvető követelmény. Ha viszont ez így igaz, miért nem lehet in­tézményesen gyorsabbá tenni az ügyintézést? Akadálya ennek a m^r említett rengeteg előírás is, de nem kevésbé közrejátszik a ta­nácsok megnövekedett önállósága és hatáskö­re. Az eddigieknél jóval több ügyben kell dönteniük, viszont az ügyintézők száma ma­radt a régi. A nagyobb önállóság természete­sen nagyobb körültekintést, gondosságot is kíván, s ez nem gyorsítja az akták útját. A tényék önmagukért beszélnek — de valamit mégiscsak kell tenni. És lehet is, A legfontosabb a munkamódszerek megváltoztatása. Az „átfutási idő” feltétle­nül rövidíthető. És ebben a munkában egy­aránt figyelembe kell venni a felsőbb intéz­kedéseket, javaslatokat és a helyi lehetősé­geket. .Mert az is nyilvánvaló, hogy az ügy­intézés gyorsítása a legfelsőbb szinten is ér­dek. A Tanácsigazgatási Szervezési Intézet munkatársai például hosszú idő óta tanul­mányozzák a helyi államigazgatási szervek munkáját. Összegyűjtik a legjobb tapaszta­latokat, s azokat analizálják, vizsgálják, ho­gyan alkalmazható más területen. Ma már természetes, hogy a községi, kerületi, városi tanácsok ismerik legjobban a helyi igénye­ket. Sok helyen már megfelelő, az eljárásokat gyorsító módszereket dolgoztak ki, egyszerű­sítették az ügymenetet. Nos, a jó példák ter­jesztése, egy-egy gyorsító intézkedés elterje­dése sok tízezer óra megtakarítást jelenthet országszertó. A tanácsi dolgozókat segíti ez a tudományos intézet segédletekkel, iratminták­kal. Ezek ügytípusok szerint tartalmazzák, hogyan kell jegyzőkönyvet készíteni, mini a nyújt eligazítást arra, miként lehet adatok, t beszerezni, korrekt határozatokat fogalmaz­ni. A tízezernyi példányban szétküldött min­ták néhány hónap alatt észrevehetően rövi­dítették az ..átfutási időt". Ez a segítség, persze, csak akkor hoz hasz­not is. ha megfelelően és következetesen al­kalmazzák. Éppen ezért a tanácsok egyik legfontosabb belső feladata a határidők el­lenőrzése, betartása. Helyes az a módszer is, amikor még a határidő kitűzése, az ügyirat útjára indulása előtt tisztázzák, hogy meny­nyi időt tartanak szükségesnek a munka el­végzésére. Ez nemcsak az ügyfélben növeli a biztonságérzetet, de nyomon követhető, hogy hol, melyik osztályon, szakigazgatási szervnél fekszik a szükségesnél tovább egy-egy akta. Ezzel nem csupán a felelősségre vonás lehe­tősége bővül, hanem a tanács illetékesei még idejében figyelmeztethetik az érdekelteket a határidő lejártának közeledtére, sőt, még ide­jében segítséget is adhatnak ahhoz, hogy a határidő megtartását veszélyeztető akadályt elhárítsák. A központi intézkedések mellett természe­tesen szükség van a tanácsi dolgozók meg- , változó szemléletére. Több emberség, szocia­lista magatartás — ezek azok a jellemvoná­sok, amelyek segíthetnek ennek megoldásá­ban. Egyetlen példa: Négy-öt igazoló papír beszerzése az ügyféltől néha hetekkel-hóna- pokkal lassíthatja az ügy menetét. A kése­delem okát vizsgálva kiderül, hogy e papí­rok helyett elég lett volna a személyi iga­zolvány bemutatása. Vagy miért kell hosszú időt eltölteni' egy-egy születési anyakönyvi kivonat másolatának megszerzésével, ami­kor az .igazát) neip nagy ügy elintézéséhez a személyi igazolványban lévő bejegyzések is elfogadhatók? Azt az alapelvet kell mindcfi- képpen meghonosítani, hogy minden eset­ben az ügyes-bajos dolgában segítséget váró emberre "kell a figyelmet koncentrálni, s eb­ből a szemszögből vizsgálni az előírásokat. Sajnos, ma ez még sok helyen nem így van, az előírások a fontosabbak, az „ügyfél” má­sodrendű. Az MSZMP X. kongresszusa fontos felada­tul szabta az államigazgatási munka javítá­sát a lakosság ügyeinek jobb intézését. A jobb ügyintézés egyszersmind gyorsabb, em­berségesebb munkát is jelent, E. Gy. Munkában a jelölő bizottság A salgótarjáni öblösüveg­gyárban 12 pártalapszervezet készül a vezetőségválasztó taggyűlésre. A 8-as alapszer- veaebben — az energiaüzem- ben — január 15-én kerül sor a kommunisták tanácskozásá­ra, a választásra. Adtjig... Addig azonban beszél lasszúk meg az új vezetőséget — magyarázza Zsélyi József, a jelölő bizottság elnöke. Gondolatmeneté, ahogy ki­Isanysaerelők: 3—4 hét alatt átépítik a kemencét. Az alap­szervezet tagjai nemcsak a gyárban. járnak a munka kifogástalan. Egyszóval azok; akik már a korábbi években is úgy dolgoztak, úgy éltek, hogy azzal eü/nyeirték a párt­tagság bizalmát... — magya­rázza Zsélyd József, -p Mi a pártbizottság ajánlásával me­gyünk mindenkihez, igyek­szünk segíteni a választásnál. — Nem jelenti ez az irá­fejti álláspontját, világos. Az élén. Az ősszel a mezőgazda- nyitott beszélgetés a demok­alapszervezet fiatal, másfél éve alakult. Nincs túl sok ta­pasztalatuk az önálló párt- munkában. Éppen csali az él­nünk kéH az alapszervezet 80 lépéseket sikerült megten­mind a huszonkilenc tagjával — mondja Zsélyi József, akit a beszámoló taggyűlésen a jelölő bizottság elnökének vá­lasztottak. A beszélgetés azzal indul, hogy tisztázzuk: hol tartanak most? — Tulajdonkeppen a bete­gekkel nem találkoztunk még, és azokkal, akik távolabbi munkahelyen dolgoznak. Há­rom-négy párttagról van szó. A betegekhez mi magunk megyünk, a további beszélge­téseket pedig akkor folytat­juk, amikor újra itthon dol­goznak párttagjaink... A jelölő bizottság tagjai azonnal munkához láttak a megtisztelő megbízatás után. De az emberek egymás között is sokat • beszélgettek a veze- tőságválasztásról. így hama­rosan a munka eredményéről :s számot adnak a pártbizott­ságnak. a párttagságnak. — Most különösen fontos­nak tartom, hogy az alapszer­vezet valamennyi tagja véle­ményt mondjon, közösen vá­ni mostanáig. A tennivalók viszont nem kisebbednek, ha­nem sokasodnalc. S, hogy sor­ra megvalósuljon valamennyi, azért a párttagsággal 'együtt sokat tehet a jól felkészült, munkáját értő vezetőség. Ez így igaz. Azonban az energiaüzem ‘kommunistái ed­dig is megtették a magukét a kemence mellett, a pártmun- kában is. Szavuknak súlya van, ha a munkáról, vagy a politikáról beszélnek az üzem­ben az emberek. Zsélyi József tízéves művezetői gyakorlattal maga mögött, fogalmazza így tapasztalatait. Ám sietve hoz­záteszi azt is. hogy az elmúlt tíz esztendő alatt sok minden változott a gyárban. Automa­ta kemencék épültek és gene­rátorgáz helyett földgáz fűt. Más, érdekesebb, izgalma­sabb, gyorsabb, de ugyanak­kor pontosabb lett a munka is. Korábban a kisebb ke­ságd munkában is segédkez­tek. Palotáson cukorrépát szedtek, a Magyamándori Ál­lalmi Gazdaságiban pedig áll­mát. Többek között ezekről esett szó azokon a közvetlen:, gyak­ran baráti beszélgetéseken, amelyeket Zsélyi József és két társa folytatott az alap­szervezet tagjaival. Meg ar­ról, hogy ma már a gyárban dolgozó emberek is mások. Érdekli őket minden, ami kö­rülöttük történik. Így aztán a politikát sem csak a párt­tagok „figyelik”. Az üzem valamennyi munkása — 79-en vannak az energiaüzemiban — választ vár kérdéseire, két­ségeire, a kommunisták tói. Nem mindegy tehát, memnyi­rácia valamiféle csorbítását? Alig fogalmazódik a kérdés; Zsélyi József máris kész a .válasszál: — Semmiképpen* Az aftán- íásokkal tulajdonképpen nem teszünk többet, minthogy a válogatásnál segítünk. Az az­tán a tagság joga és köteles­sége is, hogy eldöntse, tok kerüljenek az ailapszervézet élére, kik irányítsák a mun­kát. .. ­Áz á tapasztalatunk, hogy párttagságunk dönt» része egyetért az előzetes elképze­lésekkel. Talán két olyan Párttag volt, akik a meglé- vőek mellett új neveket hozott szóiba. Az előzetes beszélgetések szerint úgy tűnik, Zsélyi Jó­re járatosak a politikáiban, ase'^ kimarad az alapszenvezet annak terjesztésében a párt­tagok. Ezért van különös je­lentősége a kérdésnek: kik is kerülnek az aiapszervezet élé­re? — Azok, akik poMikaflag és szakmailag egyaránt felké­szültek a munkára. Azok, mencék átépítésével hat hét akiket úgy ismernek az üzem­is elment. Most december 31-én leállt a 4-es. Zsélyi Jó­zsef úgy számolja, hogy a kőművesek, a gáz.- és vili­ben, hogy a magatartásuk is vezetőségéből. Nem sértődött meg ezért. — Miért fenném — mond­ja. — Hiszen az alapszerve- zet így is számít rám. lese- munkám bőven. Azt azért szeretném, ha olyan fiatál ke­rülne a helyemre, altível nyer­ne az alapszerveaet... Vinczc Istvánná NÖGRÁD —1925, január 9* csütörtök

Next

/
Oldalképek
Tartalom