Nógrád. 1975. január (31. évfolyam. 1-26. szám)
1975-01-09 / 7. szám
Mit tettünk a társadalom művelődéséért? ✓ \ ■ Minden évváltozás szükség- múlt év első telében kísérle- óvodai, iskolai oktató-nevelő szerű velejárója a számve- teztük ki megyénkben azt a munkát, a lehetőségekhez tés. A gyárak, intézmények, komplex előadássorozatot, mérten a legszorosabban kap- hivatalok — s folytathatnánk melyet az országos központ csolódva a tananyaghoz. Nő- tovább a sort — ilyenkor ki- dolgozott ki az iparban dolgo- vekedett a szovjet, illetve a vétel nélkül mind arra kíván- zó fizikai dolgozók szánkra, népi demokratikus országok- csiak: mit tettek, milyen Tíz helyen folytak a kísérle- ben készült filmek nézőinek eredményeket értek el az el- tek, s valamennyi esetben a száma. Ennek alakulásá- Vnúlt esztendőben. Mert egy igazolták a várakozást. Egy- ban nagy szerep jutott a kü- közösség mindig ^zen, a sike- egy téma több oldalú meg- lönböző filmsorozatoknak, rek számbavételén méri le közelítése, megvilágítása fo- például a szovjet filmek fesz- leginkább magát, szerez erőt kozza az érdeklődést, széle- tiváljának. Akcióinkban feles önbizalmat további mun- sebb körű ismereteket nyújt, adatokat vállaltak a Hazafias kajához. Jelentős eredménynek tar- Népfront aktívái is, akiknek tóm, hogy növekedett a fizi- tevékenysége jól segítette a Mozgalmas évet hagytunk kai dolgozók érdeklődése elő- haladó, gondolati tartalmú magunk mögött; különösen adásaink iránt, össztevékenv- filmjeink forgalmazását. Van mozgalmasat, a közművelődés ségünk több mint 50 százaié- azért szépséghibánk is: az vonatkozásaiban. A központi kát rnunkáskörnyezetben fej- előző évihez képest csökkent közművelődési párthatározat, tettük ki. a magyar filmek látogatói majd az ennek nyomán szü- részaránya. Ezen javítani szeleteit megyei és kisebb ható- — Tartalmi szempontból retnénk az elkövetkezendők- sugarú párthatározatok, fel- továbbra is az embercent- 5en ^ sikerekhez visszatérve adattervek meghatározták rikusságot tartom alapvető- az0nban jóleső érzéssel jelentközművelődésünk fejlesztésé- nék, az idén is hasznosan hetem ki hogy társadalmi nek fő irányát, kijelölték a szeretnénk szolgálni pártunk kapcsolataink jelentős mérték- legfontosabb célkitűzéseket, általános, gazdasági és kul- ben kiszélesedtek. Bizonyára Megvalósításuk megkezdődött, lurális politikáját. Munkánk a közművelődési határozat- és folyamatos. Erről vallanak világnézeti megalapozottad- r,ak ;s köszönhető, hogy az a megyei hatókörű művelő- gát kívánjuk még inkább erő- üzemek, gazdasági szervek, dési intézmények vezetői is, síteni azzal, hogy nem csu- iskolák' szívesebben fogad- akiket az 1974-es esztendő ál- pán a korszerű, marjxista— nak bennünket működnek taluk legjelentősebbnek tar- leninista eszméket terjeszt- együtt velünk a filmkultúra tott eredményeiről kérdez- jük, hanem következetesebben terjesztésében. Az üzemi szaktünk. vesszük fel a harcot a szó- szervezeti bizottságok például r ‘ jj cializmustól idegen elméle- Salgótarjánban több előadáGalfi Árpád, a TIT Nogiad tekkel, felfogasokkal szem- sunkra szerveztek közönsé- megyei szervezetének titka- ben. Szeretnénk a szervezet geh ra: mozgalmi jellegét erősíteni, mind több értelmiségit — — Ami a jövőt illeti, to— Tevékenységünket, mind tagságától függetlenül is — vább szeretnénk szélesíteni tartalmi, mind módszerbeli bevonni tudományos ismeret- tömegkapcsolatainkat. Az új szempontból igyekeztünk min- terjesztő munkánkba. tömegszervezeti oktatási év dig a követelményekhez iga- témaköreinek hatékonyabb zítani, újszerűvé tenni, tér- Kiss Imre, a Nógrád me- feldolgozását odaillő filmek- mészetesen a folyamatossá- gyei Moziüzemi Vállalat igaz- kel kívánjuk segíteni. Filmgot megőrizve. Az elmúlt gatőja: klubok létesítését tervezzük esztendőben több előadást tar- ' munkásfiatalok és szocialistottunk, több tanfolyamot ve- — Az 1973-as évet és az ta brigádok számára. Méltó, zettünk, nagyobb hallgatóság- éves tervünket is túlszámya- képpen kívánjuk ünnepelni ra tettünk szert, mint az elő- ló eredményekkel zártuk az hazánk felszabadulásának 30. ző évben. Rendezvényeink- 1974-es esztendőt. Ez meg- évfordulóját. Ebből az alka- nek azonban nem elsősorban mutatkozik — többek között lomból felszabadulási film- az érdekesség, a kuriozitás — a filmforgalmazás, a né- sorozatot rendezünk 30 nabiztosított sikert, hanem az, zőszám növekedésében, a gyobb filmszínházban. Felké- hogy tartalmukban közelebb filmklubok, az Art Kinók, az szülünk az új salgótarjáni kerültek az emberek min- ifjúsági és gyermekmese- mozi átadására. Megyénk vá- dennapi problémáihoz, s az mozik számbeli gyarapodásé- rosaiban, s lehetőség szerint a őket izgató kérdésekre tudó- ban. Megyénkben jelenleg 7 járási székhelyeken egy-egy mányos megalapozottságú vá- filmklub, 3 Art Kinő, 41 isko- magyar film ünnepi bemuta- laszt adtak. Ismeretterjesz- lásmozi és 13 mesemozi mű- tóját szervezzük meg, ankéttő tevékenységünk hatéko- ködik. Ezek egy része a film- tál egybekötve. Ennyit ízelí- nyabb lett, erősödött világ- ízlés formálásán, a filmtörté- tőül idei terveinkből, nézeti megalapozottsága, po- nett és filmesztétikai ismerelitikai elkötelezettsége. A teken túl, jól szolgálja az (Folytatjuk) Hegyei intézményvezetők az elmúlt év munkájúról (l.) is éneklő nemzet hazájában (Hl.) Együtt szárnyaltak a forradalmi dalok Az együttes a forró hangulatú fesztivál után hat helyen mutatta be műsorát. A sort a Rhonda völgyében fekvő bányászváros, Treorchy nyitotta meg. Tredegar, Pontar- dulacs, Abercrave, Trecyon és Terndal zárta a sort. A zeneértő közönség számára minden bizonnyal sokáig emlékezetes lesz Kérdi Ferenc, Dér Antal szólóéneke és a kórus által bemutatott műsor. A vendéglátók közben, nem fukarkodtak az utaztatással sem Szebbnél-szebb tengerparti helyekre, Cairdiffba és más városokba látogatott a csoport. A napi több órás próba és a szereplések mellett is jutott idő múzeum- ésbar- Langlátogatásra, városnézésre. Két polgármesteri fogadáson is jelen volt a salgótarjáni kórus. Elsősorban a car- diffi polgármesterrel Albert Huish-el való találkozás emlékezetes. Ö éppen akkor fo ■ __ g adta a dal szerelmeseit, ^‘ionál£ amikor Angliában a valaszAlbert Huish, a hatvannyolc éves polgármester az angol munkáspárt válasz- tében jelen volt Abri László- tási győzelméről, És ezen az né kulturális attasé. Mivel estén is —- ki tudja hányad- Walesben először volt magyar szór — 'felcsendült az Inter- est, így a vendéglátók óriási Igen, az Interna- jelentőséget tulajdonítottak a ., , , ... . , , cionálé! Ezen a baráti talál- jeles eseménynek. Ezen az tasok voltak. Mint mondot- kazón — melyet két nap esten is bebizonyosodott: van szavú, mü,iva követett a magyar est egy olyan nyelv, amit minták: az első halk munkáspárti Cardiff ban. polgármester Albert jó volt hallani a szakszer- denki megért, az pedig a zeamikor a kórus veze Huish, veZietJi vezetőktől: „Nagyon ne, az ének... Együtt itOl VGl, . 1 „ J i.n rtlrnunlr n ra tTiQilif alr o f o.l m ! szar* elégedettek vagyunk a sze- nyaltak a forradalmi dalok. tagjaival beszélgetett, n?m replésükkel, a koncertek szín- Sok élménnyel gazdagodott győzte hangsúlyozni: „Ep- vonaj^Val” vHangoztatták to- a két hét alatt a Bányász fér- pen a napokban erkeztem y^bá: ^ kapcsolatokat szé- .fiskar. Egy bizonyos, és ebben vissza TT , oznvjetumoDo:. lesíteni kívánjuk, mindaddig, azonos volt a vélemény: „NeUgyanis Volgograd a testver- am;g ^Lunk is a. szocializ- künk magyaroknak, e kis or- varosunk. mus útjára lépünk.” A sok- szag lakóinak nincsen okunk Igen baráti volt a hangulat sok elismerő szó mellett min- szégyenkezésre. Meggyőződazon az esten is, amikor a den dalosnak bordó nyakken- tünk a létbizonytalanságról, a vendéglátók a walesi estet dót és egy-egy rádiót nyújtót- munkanélküliségről, a magas rendezték. Az Esplanade Ho- tak át. árakról, és azokról az etlenttelben feloldódtak a kedé- Ugyancsak az Esplanade mondásokról, amelyekkel egy lyek. A bányászszakszervezet Hotel adott otthont a magyar vezető kapitalista ország mind vezetői felszabadultam beszél- estnek is, ahol a londoni ma- jobban küzd. tek a győzelemről, mármint gyár nagykövetség képvisele- D, L. T ekintély tisztelet Szülő és pedagógus együttműködése A tanítónő hétfőtől kezdve amikor szükség van a hétfő zon benne. Csak akkor tanul naponta mondogatta a kis el- óta, naponta emlegetett írás- tőle jól és szívesen, ha pél- sősöknek, hogy szombatra egy füzetre.” daként tiszteli. Ez pedig csak írásfüzetet kell hozniuk. A Másnap Zsuzsi volt az akkor lehetséges, ha otthon is szeleburdi Zsuzsi csak félfül- egyetlen, aki nem hozott fü- ilyen % szellemben beszélnek lel figyelt a tanító nénire, no zetet, de hozott helyette egy eiőtte a szülők, meg különben is „messze van nagyon elgondolkoztató üze- A tanítónő sem csorbítja somég ( szombat, ráérünk arra netet: „Azt kérdezted apukám, ha a szülők tekintélyét a ta- még!” — gondolta. Pénteken hogy honnan akasszon le pén- nítványok előtt. Nem mondja teken 6 óra után egy írásfüze azután ismét figyelmeztette a tanítónő a gyerekeket arra, hogy: „Holnap van az a nap. (6.) FEKETE GYŰL4: dugja. Majd a kebelébe Elfogy az, még ma. Azért csak kár volt azt a jó oldalzsákot elcserélni a bicskáért. Bár azóta kerített volna másikat, ha ráteszi a célt. De cipelni éppen elég ezt az egyet is. Kellene egy újabb rejtekhely; az volna még a legjobb. Csak nem Németországban. Most lehet AFIŰ EG A KATÓ NÄK Ameddig vissza tudott emlékezni, mindig háború volt. I Régebben nem bombáztak a háborúban, azt csak mostanában kezdték. És a front is csak mostanában ért el idáig. Egészen kicsi volt még, Parázsó nagyapa térdén lovagolt, szüretkor, este a tűznél; akkor is a háborúról beszélgettek az emberek. Er— Kiskutyám, gyere... madár képében boszorkányok re nagyon jól emlékszik, mert Gyere ide... repkedtek, rikácsoltak a ma- rögtön ott elképzelte, hogy ő Megint egy darab kenyér, gasban. az ágak közt, olyan most jgazi lovon lovagol, és mászkálni, „A magyar szó, az lehet ne- rajokban, hogy az ég elsöté- igazándiból is huszár lesz keresztül a határon, mert itt ki furcsa” — gondolta. tült... majd. És ha elmegy a háboa front. De a front se lesz A kutya most már hozzá- Hirtelen megállt, nekifor- rúba, lekaszabol minden elmindig itt. Ki tudja, mikor szegődött, és kettesben indul- dúlt a legvastagabb fatörzs- ienséget. jöhetne át az eldugott hol- tak lefelé, a kövesúthoz. nek, és torkaszakadtából rá- Ezt olyan erősen elképzelmiért. Ahogy távolodtak a kis kiáltott... te, ott, a tűznél, hogy azonÉs nehéz volna itt eliga- faházikótól, a fiút egyre in- — Hóéi! túl is, ha megkérdezték, mi zodni, még ha a faluk nevét kább meglepte valami szó- A kutya elugrott mellőle, akar lenni, ha megnő, gontudná is. Ki van éppen írva rongás. Sokszor érezte idáig és kicsit messzebb, gyana- dolkodás nélkül rávágta: huitt is a falu neve a táblára, is, hogy minden más, mint kodva, menekülésre készen szart de azt egészen másképp otthon, de soha ennyire, mint megállt. Törött görbebot volt a legmondják ezek. most, a hallgatag és komor De más semmi. Se hang, kedvesebb lova, rossz karikás Frrieke« Via „svana? a «tó fences közepén. Amerre né- se mozgás a közelben. ostor foszladozó szíja a kör,rdelíes na ugyanaz a szó mindenfelől száleevenes. — Gvere ide... No. van is leírva, a magyar maazt, (pedig úgy gondolja), tét. Azt mondja, hogy lehet- hogy: „De rendetlen a te ne annyi esze a tanító néni- anyukád, Istvánka! Már egy nek, hogy akkor már zárva hete nincs gomb a kabátodon, van a papírbolt.” Igazán felvarrhatta volna A tanítónő lélegzete is el- már!”. Legfeljebb azt mond- akadt az „öntudatosan” elha- ja: „Istvánka, kérd meg szé- dart „üzenet” hallatán. Ha- pen édesanyádat, hogy varrja ragszig a gyermekre? Nem! fel a kabátodra a gombot.” Csak . a hanyagságáért, hogy Amint a példákból látjuk, utolsó nap, pénteken este ennek a tekintélytiszteletre szólt, hogy reggelre kell a fü- nevelésnek kölcsönösnek kell zet. (6 óráig a napközi ott- lennie. A két szövetségesnek, honban vol). Amit mondott, a szülőnek (apának és anyá- azt nem ő találta ki, csak to- nak) és a pedagógusnak a vábbította. Arról majd a szü- gyermek érdekében szorosan lői értekezleten beszél név együtt kell működnie. Segíte- nélkül, de külön felkeresi niük kell egymást, mert csak- Zsuzsi szüleit Is. A többiek- is összhangban történő nevekel azért kell ilyen megtör- léssel lehet eredményt elérni, tént eseteket ismertetni, mert vagy megsokszorozni azt. úgy látszik még mindig nem Gondoljunk csak arra, hogy kérte eléggé nyomatékosan a zsuzsj milyen szemmel néz gyárul olvassa el, a német meg németül. Az orosz meg biztosan oroszul olvassa el. A kutya hegyesen ült az ajtófélnél, és várakozón leste a készülődést. zett, mindenfelől szálegyenes, — Gyere ide... No, gyere tőfék; karácsonyra igazi, fé- óriás fatörzsek, mint mese- hát... nyes pléhkardot hozott neki beli Góliát-katonák; még az Rekedt volt a hangja, s a legidősebb nénje Jézuskája az egy-két csenevész bokor mint az idegené. Később ju- — nagyon szeretett huszárt is, amely a fenyők alá beté- tott eszébe a kötél. Meg kel- játszani. Kékre-zöldre verte vedt, csupaszon meresztgette lett volna markolnia a kö- egy ízben az anyja, mert a véznácska gallyait; a hatal- telet a derekán, úgy kiáltani, kertben mind levagdosta a más törzsek alatt mindenütt Azért megkönnyebbült, kardjával a még éretlen makMagára kanyarította az ol- ugyanaz a süppedős, a feke- amikor a fenyvesből kiért, fejeket, dalzsákot a fiú, és felhajtotta téllő szőnyeg, gyantás fenyő- Itt egy széles párkányra Csak később, már az a kabátgallért, — öntudatla- illattól nehéz levegő — kanyarodott az ösvény, s föl- kólában, látott a jegyző fiá- nul az apja mozdulatával, semmi sem emlékeztetett az tárult előtte a táj. Kevesebb nál felhúzható tankot, dugós- Még egyszer körülnézett, fi- otthoni erdőre. Már messziről zölddel még, mint a fenyves, puskát, meg olyan repülőt, gyelmesen. észrevette és szivdobogva fi- de szemre mégis barátságo- amely körbe-körbe repült az — Gyere no, kiskutyám, gyelte a legvastagabb, legöre- sabb. asztal fölött, ha kikötötték. Gyerünk. gebb fákat, szinte várta, hogy Jobbra lent, a völgyben, Akkor elgondolta, hogy Dobott neki egy csipetnyi mennydörgő pincehangon rá- száz füstölgő kéményével a esetleg nem huszár lesz. kenyeret. szól valamelyik: „Mit keresel falu. Nyelte magába a te- Csak az az egy biztos, hogy A kutya felkapta. Szaglá- te itt, gyerek, mért zavarod herautókat; két tömör ősz- valamilyen katona, szott még egy kicsit a földön, a nyugalmunkat!”... Maga lopban tülekedtek a járművek Szerette hallgatni az em aztán csak megállt a faház sem tudta már, olvasta-e, a kövesúton. Szakadozott li- bérekét a tűznél. Vagy a előtt, és fülét hegyezve fi- vagy filmen látta, de egy basorban civilek meneteltek hosszú őszi-téli estéken, ami- gyelte, ahogy ő az ösvényre ilyesforma erdőben tévedt el az árokszélen; cipelték mo- kor összejöttek, kóstolgatták kapaszkodva távolodik. magaforma kislány. és le- tyójukat, mint a széttúrt boly- az újbort. Mindig szóba keVisszfordult a tisztás szélé- hajoltak hozzá a dörmögö ból hangyák a babot. rült a háború. Nemcsak a röl, s füttyentett. hangú öreg fák, és fekete Magasan állt már a nap a mai helyzet, a régebbi idők menekülők háta mögött, s is, amikor Parázsó nagyapa a 4 . . _ I fehéren világítottak a távoli Doberdónál harcolt. NÖGRÁD = 1975. január 9., csütörtök [ szülőket erre az első két szümajd a tanító nénire, akinek kék ködökből a hegycsúcsok. (Folytatjuk) iői értekezleten hogy őrizzék, _ az „elölte tisztán és ma- sot növeljék si tanítónő tekin- gasan álló _ édesapja félfog- télyét az otthoni beszelgete-* hegyről oda meri üzenni, hogy sek kapcsán. Kérte, ne be- .jehetne annyi esze”. De nem szeljenek róla bíráló hangon kevésbé súlyos hiba lenne, ha a gyermek előtt. Ha úgy vé- _ mondjuk _ Istvánka talk, hogy valami hibát köve- n{tónője ragadtatná el magát tett el, vagy^ rosszul ítélkezett, és minősítené „rendetlen”-nek — hiszen o is tevedhet ak- az édesanyát a gyermek előtt, kor keressék fel, mondjak Sem az egyik sem a másik meg szemtol szembe amit rossz példának nem szabad helytelenítenek, es ne a gyér- előfordulnia! Szemtől szembe mek előtt romboljak a tekin- kell bírálni, ha erre okot lá- télyét! tunk és főképpen: sohasem a Fontos, hogy a gyermek sze- gyermek füle hallatára! resse, tisztelje a tanítónőjét, igazságosnak tartsa, megbíz- Dr. Gergely Károlyné Mai tévéajánlatunk 18.30: Gondolj arra, hogy részt Vett a' mozgalomban. Ä volt egy bátyád... fiatal forradalmár egy csepePataki István emlékezetére li szabotázsakció szervezése készült ez a film. Pataki 1st- közben bukott le 1944. no- ván emlékezetére, akinek fia- vember 23-án,. A körülmények tál életét akkor oltotta ki a még ma is tisztázatlanok. A fasiszták golyója, amikor a Margit körúti börtönbe, majd felszabadító szovjet csapatok Sopronkőhidára került. 1944. már Üllőnél jártak, amikor december 24-én két társával Budapestet már ostromgyűrű együtt kivégezték Pataki Ist- vette körül, de a menekülő vánt. Búcsúlevelét a családja fasisza hatalom még ekkor is csak két év elteltével kanta bosszúra vágyott. meg. Megszólal a műsorban Kígyós Sándor rendező, Ja- Saílai Jenő, aki szemtanúja novich Sándor operatőr és volt a kivégzésnek, s akinek Vértessy Sándor riporter meg- feljegyzései alapján később, a szólaltatják Margitét, Pataki felszabadulás után méltó mó- Istvan, húgát, aki maga is dón temették el a mártírokat.
