Nógrád. 1975. január (31. évfolyam. 1-26. szám)
1975-01-05 / 4. szám
Sport és tudomány AZ ELMÚLT évtizedben ezt a kiét SBŐfc „tudomány” és „sport” egyse gyakrabban hallottuk egymás mellett emlegetni. Nem ok nélkül. Azt már senki sem vonja kétségbe, hogy az élsport mai fejlettsége mellett nem nélkülözheti a technikai vívmányokat és a tudományos kutatások eredményeit. A teljesítmény fokozásáért folytatott küzdelemben szinte észrevétlenül eljött az a pillanat, amikor a fenti két szó már egybeolvadt, és a sporttudományt, mint létezőt kezdték emlegetni a tudományos világban. A testnevelés és sport tudományát, amely irnmár több mint kéttucat önálló diszciplínából tevődik össze, minden országban, köztük hazánkban is, csak igen lassan lehetett elfogadtatni. Létjogosultságához azonban ma már nem férhet kétség. (Viszonylagos kidolgozatlansága, fehér foltjai sem mondanak ennek ellent, jelentőségét természetesen nem pillanatnyi fejlettsége, hanem társadalmi funkciója határozza meg.) Az új tudomány hazai megteremtésében úttörő szerepet vállalt a Magyar Testnevelési Főiskola Tudományos Kutatóintézete, amely a sporttudomány kultúrfilozófiai és történelmi alapvetését igyekszik elvégezni. A sporttudományt jellemezve mindenekelőtt komplexitását (összetettségét) kell kiemelnünk. Ahhoz például, hogy a sportolók edzettségének vizsgálatakor objektív adatokat kapjunk és' megbízható eredményekre jussunk, számos tudományág gyakorlati segítségére van szükség az orvostudománytól az elektronikus műszeriparig, a lélektantól • szociológiáig. Emeljük ki most ez utóbbit, hiszen századunk tudományos életének amúgy is egyik jellemző sajátossága, a szociológiának (a társadalmi élet jelenségeinek a vizsgálata) a térhódítása Az általános szociológiából egymás után válnak ki a szakszociológiák, amelyek a társadalmi lét legkülönbözőbb területeit vizsgálják. Így a társadalom struktúráját és mobilitását, az úgynevezett kis- és nagycsoportok kérdéseit, ezek hierarchiáját és kapcsolatukat a makrostruktúrával, az ember-munka viszonyt, a munkateljesítménnyel összefüggő tényezőket, a művészet, irodalom stb. szociológiai vonatkozásait. Épp azért, mert a szodoíSgiaí vizsgálatok úgyszólván az élet minden területére kiterjednek, nem lehet kivétel ez alól a sport sem, amellyel az említett tudomány egyik legfiatalabb, tulajdonképpen még kiforratlan ága, a sportszociológia foglalkozik. Ez a tudományág a sportot nem önmagában, hanem mint társadalmi jelenséget, az egyetemes kultúra részét, mindennapi etetünk egyik összetevőjét veszi nagyító alá. S ilyenkor még az is, akinek hivatása a sport, aki nap mint nap gyakorlati kapcsolatban áll vele, s ért vagy érteni vél egyes területeihez, kénytelen észrevenni, hogy az oly sokszor emlegetett szó tartalma kibővül, a saó korábban ismeretlen értelmet nyert Nyilvánvalóvá válik ugyanis, hogy a sport összefügg a társadalom egész struktúrájával, rétegeződésével, anyagi-technikai fejlettségével, köze van a családhoz, munkához, a tudomány számos ágához, az egészség- és környezetvédelemhez, sőt a politikához, a nemzetközi kapcsolatok alakulásához. Egyszóval átszövi egész életünket. A sportszociológia mjTtdezek tudatában vizsgálja a sportot és a sportoló személyiségét. A sportolás ezek szerint nem más, mint a társas érintkezés, az „önmegvalósítás” egyenlő esélyekre épült formája. A sportszociológia vizsgálódásainak egyik legjelentősebb területe az egyén és a csoport, a csoport és a csoport kapcsolata. Az egyén és a csoport szoros kapcsolatban áll egymással, az egyénnek jogai és kötelezettségei vannak a csoporttal szemben, és fordítva, a csoport az egyéni teljesítményt igényű. Mindez természetesen nem Setidegen, meddő szemlélődés. A vizsgálatok az egyén és a közösség számára gyakran konkrét segítsége* nyújtanak, bár nem elsősorban a teljesít- ményfokozás más irányból sokoldalúan tár mogatott kérdésében. A sportoló — mint nem sportoló — számára is kézzelfogható támogatást jelentenek például az un. életútelemzések, segíthetik abban, hogy személyes igényei ne kerüljenek ellentétbe a társadalom igényeivel és lehetőségeivel. Gyakran tapasztaljuk, hogy egy-egy sikerekben gazdag sportkarrier befejezése után megválaszolatlan marad a kérdés: hogyan tovább, és sajnos sokszor látjuk azt is, hogy válasz hiányában az egykori sikerember élete menthetetlenül zátonyra fut.. Hasonló célokat szolgálnak az életmódvizsgálatok, amelyek a sportoló személyiségének szociális, erkölcsi, demográfiai, kulturális ösz- szetevőit kutatják. Ezek többek között azért sem közömbösek a társadalom számára, mert a reflektorfényben élő, néha egekig magasztalt sportember formálja környezetét, nemcsak társainak, az emberek — elsősorban fiatalok — tömegének szolgál ilyen vagy olyan példával, pozitív vagy éppen demoralizáló hatása pedig lényegesen nagyobb, mint az úgynevezett hétköznapi emberé. S fontos ezekben a vizs gátatokban az is, hogy megmutatják a sportolók társadalmi ré- tegeződését, szociális helyzetét, kulturális színvonalát. Olyan tényeket tárnak fel, amelyek ismeretében az ésszerű sportveaetés hatékonyabb intézkedéseket hozhat. A sportszociológia vizsgálatai ae említetteken kívül kiterjedhetnek sok speciális területre, így a városi, a falusi, az üzemi vagy az iskolai sportra, az élsportra és a tömegsportra, a sport és a szabad idő összefüggéseire stb. Mindezek a felmérések olyan adatok sokaságát szolgáltatják a gyakorlati munkát végző szakembereknek, amelyek nélkül ma már nem lehet a versenysport eredményességét fokozni és a tömegsport hatókörét növelni. Mindebből persze JSthatÓ, hogy * aportszociológia nem közvetlenül növeli az egyes sportoló készségeit, állóképességét, általában fizikai és akarati tulajdonságait, s ezek által elért teljesítményét, hanem az edzők, vezetők, módszertani szakemberek: közvetítésével fejti ki hatását az egész sporttársadalom — és nem utolsósorban az egész sportoló társadalom — mozgására, fejlődésére. AZ ŰJ TUDOMÁNYÁGAT még kevesen művelik nálunk, bár szórványos kísérletekről, felmérésekről is hallottunk. A minőségi ugrás akkor következett be, amikor 1969- ben a sporlszociológia hivatalosan is létjogosultságot nyert: a Testnevelési Főiskola felvette oktatási programjába, s a főiskola tanárai hozzáláttok megalapozásához és a kísérleti módszerek kidolgozásához. Ma már, akárcsak szerte a világon, a sport területen kiugró eredményeket produkáló országokban egy-egy világversenyre való felkészülésbén, vagy akár a sport utánpótlásának hosszabb időt igénybe vevő felkutatásában, sőt, az egész társadalom életmódjának alakításában nélkülözhetetlennek tűnő feladatot töltenek be a sportszociológia eredményei. 1. . J&. tamil 6, A. A sport mint kulturális tényező Általánosan elfogadja mindenki alapelvként, hogy a testkultúra az egészséges életvitel tartozéka, megelőzheti a betegséget, a korai elöregedést. Az is lassan axiómává válik, hogy a XX. század második felében jelentkező krónikus mozgáshiány egyetlen megoldása a testkultúra általános kiterjesztése, korlátainak eltörlése. Alapvető probléma mutatkozik viszont annak eldöntésében, hogy a testkultúra hol és milyen módon illeszthető az általános kultúrába. A létesítmények és eszközök természetesen az anyagi kultúra tartományába tartoznak, míg a tevékenységek meghatározása, formái, szabályai, kétségtelenül a szellemi kultúra részei. Ilyenformán felvetődik az a kérdés. hogy esetleg a fizikai kultúrának nincsenek önálló vonásai, egyedi jellege. A tapasztalat, az eleven szemlélet azonban nem ezt mutatja. A testedzés a sportmozgás, vagyis azok a műveletek, amelyek a testi fejlesztést szolgálják, nem vonhatók be egyértelműen sem a szellemi, sem az anyagi kultúra fogalomkörébe, annak ellenére sem, hogy azokkal összefüggésben vannak. Nem vitás, hogy a testkultúrával szemben támasztott igények állandóan változtak attól függően, hogy az ember természetátalakító tevékenységének milyen szakaszában tart. Az ember, aki megteremti a maga létbiztonságát, a továbbiakban már a mind nagyobb kényelem elérésére törekszik. A testkultúra az évezredek alatt igen rugalmasan alkalmazkodott a társadalom igényeihez, illetve az adott formákhoz. Az alapvető cél azonban mindenkor egy harmónia elérése, pontosabban az ember fizikai, szellemi egyensúlyának megteremtése. A testkultúra nem az anyagi és a szellemi kultúra része, hanem harmadikként csatlakozik ezekhez, mint bizonyos fokig önálló kategória. A testkultúra fogalomkörébe nemcsak a test nevelése, ésszerű karbantartása, fejlesztése tartozik, hanem a test ápolása is. A testi képességek fejlesztése közben akarati, erkölcsi és egyéb tényezők is edződnek az emberben. Mindezeket mérlegelve kiviláglik, hogy a testkultúra nagyon is jelentős része a kultúra fogalomkörének az élet valamennyi területén szükségszerűségként jelentkezik, mint a nevelés, a szórakozás, az egészség, a testi-lelki egyensúly megteremtésének hathatós módszere, fogalom6 NÓGRAO = »75. január Swtotorofl» Párbeszéd Skóciában — Te, Ktacfcl Miért oszlott fel a csapatod? Elvesztettétek a kedveteket? — Nem — válaszolta. — Á labdát!.« GROTESZK — Mikor lehet egy focisztár miniszterelnök? — Ha lemond fele fizetéséről. Hogy volt*«* Az esztendő sporttörténete — sorokban Sikereire* és csalódásokat, játsza a Ferencvárosban. Az Európa Kupában a Tatabá- örömöket és kudarcokat sűrí- 1967. évi aranylabdás futbal- nya megvédi elsőségét, tő pillanatokban gazdag esz- lista 258 gólt lőtt 'bajnoki ta- tendőt zár a magyar sport, lálkozókon. Januártól decemberig bőven .^prjlíS 11.: Dallasban az amerikai úszók bajnokságán a vendég Verrasztó Zoltán a 200 yar- dos hátúszásban, meglepetéshe- Ál19. : Felavatják a 75 éves jubileumát ünneplő Ferencvárosi Torna Club új labdarúgó-stadionját. 20. : Eppelheimben a magyar női tekeválpgatott váratlanul világbajnokságot nyer. 29.: Az utánpótlás labdarúgó-válogatott az Európádon tőben legyőzi az akadt esemény, amely izgalomban tartotta a sok százezres szurkolótábort. azokat, akik figyelemmel kísérik a sportélet eseményeit. Következő összeállításunk azokat az re> megszerzi a második eseményeket villanja fel, *yet Naber, az Egyesült amelyek az óév sport- iam°k bajnoka mögött. , történetének legérdekesebb, 13-: Újvidéken az asztalit®- bajnoki döntőben legyőzi legemlékezetesebb epizódjai ni»z Európa-bajnokságom Ma- NDK-t (4:°, az első mérkőzés voltak. g°s Judit, a Magos—Lotaller 2:3 volt) es ezzel első. női és a Jónyer—Klampár férfipáros aranyérmet nyer. JÜNIUS 17.: Dortmundban a magyar labdarúgó-válogatott 72 éves Az Újpesti Dózsa egvtörténetének egyik legsúlyo- más után hatodszor nyeri a sabb vereségét szenvedi el: labdarúgó-bajnokságot. 5:0-ra kikap az NSZK csapa- 6.: Dr. Fenyvesi Csaba tátóil. Hasonló kudarc 1961- olimpiai bajnok párbajtőröző ben Chile ellen (1:5), azt a magyar bajnokságon sil- megélőzően 1943-ban Svédor- lyos sérülést szenved. Achil- 6zág ellen (2:7) érte a magyar les-ínszakadás miatt hóna- csapatot. pokra harcképtelenné válik. 20.: A BVSC párbajtőr- 8.: Megszakítás nélkül ötöd- együttese Heidenheimben szőr Európa Kupa-győztes a a bajnokok Európa Statisztika női asztali teniszJANÜÁR 21.: Kedves ünnepség: Csapó Géza kajakozónak é6 Tor- dasi Ildikó vívónőnék átadták az 1973. év legeredményesebb magyar sportolóinak megszavazott vándorserieget. FEBRUÁR 7. : Az új esztendő első figyelemre méltó magyar rekordja: Rudolf Erika fedettpályás atlétikai versenyen 187 centit ugrik a magasba. 8. c Megjelenik a magyar labdarúgó-bajnokság átszervezéséről szóló rendelet: az 1974—75-ös szezontól az eddimegnyera Kupáját MÁJUS 1.: A Magyar Népköztársa- gi 226 helyett csak 116 csapat sági Kupa döntőjében a Fe- szerepel az országos bajnok- rencváros labdarúgócsapata Ságban, megszűnik az NBI/B. 3:l-re legyőzi a Komlót. 15.: A kontinens labdarúgótornáján, MÁRCIUS csapata, 15.: Az Országos Testneve - Jési és Sporthivatal határozatot hoz a magyar atlétikai fejlesztéséről. 30.: Súlyos kudarc a nizzai sakkolimpián; az éremre esé- legrégíbfe lyes magyar válogatott csaká a Közép- 6. helyet foglalja el. K. M. J3x Magyarország aszíaBte- msz-válogatottja Moszkvában 6:l-es bravúros győzelmet arat a Szovjetunió ellen és egy játszmával megelőzve a svédeket, megnyeri az Európa Ligát 16. : Jerevánban a Drozába Kupa súlyemelő-versenyen Kőszegi György, a lepkesű- lyú szakításban 106 kilóval új világrekordot állít feL 17. : Albert Flórián (33 évesen) befejezi aktív pályafutását: 350. bajnoki mérkőzését Vádolnak ax „alattvalók99 A szépségkirálynők, a különböző „Miss”-ek népes tábora újabb taggal gyarapodott. Londonban nemrégen megválasztották a „Miss fociszurkolót”, vagyis a lelátó szépségkirálynőjét, akit Lynn Charltonnak hívnak. Szép és fiatal. Hogyan is lehetne másként? . A fociszurkolók azonban rossznéven veszik, hogy szépségkirálynőjük fején nem fociból készült koronát hord. hanem hajat és még valamit: Miss Lynn elárulta ugyanis, hogy kizárólag a Newcastle csapatának szurkol, amiért most több „alattvalója” részrehajlással vádolja. Egy királynő — szerintük — álljon magasan a focipártok, a meg nem adott tizenegyesek és az ordító gólhelyzetek fölött... Félévi bizonyítvány a megyei I* osztályban M. Oe*ar K, n 16:35 A már joíto napokat is joros 4—4 mérkőzésen játJ megélt csapatnak a megyei I. szőttek. Heten csak egyszer- osztályban nem ment a já- kétszer jutottak szóhoz. A ték. Üjaibib vérveszteség házi góllövőlista túl szegény, gyengítette a csapatot. Tru- Kovács F. 5, Balázs 3, Macz- bin távozásával. Három győ- kó 2 és heten csak 1—1 gólt zelern és egy döntetlen, ami lőttek. Újra a veterán Macz- az ősz folyamán a tarsolyuk- kő volt a csapat legjobbja, ba került, a pontokat illetően. Tízszer játszott jól. Bacsa 8, SzügyÖt 1:0, St. Bányagép- Kovács F. és Mezei 6—6, Fagyára* 2:1. Hugyagot .7:0-ra bián és Sinkó 4—4 esetben lépték le, s egy szerény pan- mondhatta ezt magáénak, tocska a döntetlenért. Két Mezei egyszer a mezőny leg- mérkőzésen nem kaptak gólt jobbja is volt. Maczkó a hajós 7 találkozón gólképtelen,- nokság menete közben 175. nek bizonyultak. Bacsa és bajnoki mérkőzését jubilálta, Balogh 15—15, Fábián és Ko- Hét kiállítás sújtotta a csapa- vács F. 14—14, Farkas F. I.. tot. E magas szám rossz Maczkó és Mezei 12 12, Csó- sportszerűség kövefckezmé- kási és Gál I. 11—11, Kremnl- . .... , csán G. 9. Danicz, Gál I« y „210 0 latta a haKU Sinkó 8—8, Farkas L., Szalai mérkőzéseket. 7—7, Balázs 6, Czencz és Ma- Toriczky Tranzisztor i Az olaszországi Cosenzában a játékosok nemrégen hevesen tiltakoztak egy játékvezetői döntés ellen. De egy fanatikus szurkoló még ennél is tovább ment: saját tranzisz11-est megadott. X szerencsétlen játékvezető olyan súlyosan megsérült, hogy hosszú ideig a mérkőzést nem vezethette. Amikor a találkozó végén,' Mascia bíró fejéhez, mivel az a vendégcsapat javára egy toros rádióját vágta Ruggero erősen támolyogva öltözőjébe ................................. " vánszorgott, az asztalán egy c édulát talált a következő szöveggel. Teljes felgyógyulásáig ingyen gyógykezelem. Dr. X. Y. Mascia első útja, hatalmas turbánnal a fején, a megadott címen az orvoshoz vezetett és így szólt hozzá: — Sporttárs! ön biztosan játékvezető volt, hogy ily készséges és szolgálatkész hozzám.. 1 — Az orvos tagadolag rázta fejét, majd miután Mascia kérdően tekintett rá, így szólt:— Hát akkor miért kezel engem ingyen?..') — Ha minden áron tudni akarja — felelte az orvos meglepett páciensének — én vágtam a fejéhez a tranzisztoros rádiómat... Kiméi m akciónál » védők WwbeazóUdk. Becsülik a bírót Az egyik angliai újság házassági rovatában a következő apróhirdetés jelent meg: „Szépnek mondott, temperamentumos, a legszebb korban levő hölgy türelmes házastársai keres. Volt fvbbaUbi- rók előnyben!*,
