Nógrád. 1975. január (31. évfolyam. 1-26. szám)

1975-01-05 / 4. szám

Eleresztett gyeplő r „RENGETEG statisztikánk különösen nagy mértékű — okoz, és újabb Sremelkedést.----------------Infláció ellen is ilyen házi Persze, a nyersanyagok mel­v an, de valójában fogalmunk patikaszerekkel védekeztek, lett a pénztulajdonosok (el- sincs arról, ,hogy mi történik” j\ hivatalos kamatlábakat sősorban magánszemélyek) ' nyilatkozta a Newsweek- csaknem megduplázták. Az mást is gyűjtenek: aranyat, nek az amerikai elnök egyik árak emelkedése is ebbe a ingatlant, niűtárgvat. S ezek gazdasági tanácsadója. A má- „védekezés” kategóriába tar- árai is rakétaszerű gyorsaság- sik így beszélt: „Az elöréjel- tozik. Az infláció megfékező- gal emelkednek. Az arany zési adatokban semmi sem szoigáló hagyományos unciája (54,2 gramm) a sza­volt, amiből erre (az infláció módszerek azonban ez alka- badpiacop 1974. elején 80 ilyen arányára) lehetett volna lommal nem használtak. Az dollárba került, most már 170 következtetni”. Másszóval: az otthon előidézett infláció dollár fölött ' yan. Az íngat- amerikai tanácsadók mindent ugyanis kívülről is erősödött, lanok áía megtöbbszöröződött, elkövettek azért, hogy elhá- a közgazdászok az infláció egy_egy Renoir- vagy Picasso- rítsák a felelősséget maguktól érne újabb válfaját „impor- képért dollármilliókat fizet­sz árak — 1973. elején tör- tált”-nak nevezték el. A mos- nek. tént — robbanásszerű növeke- tani inflációs folyamatot ép- vrcerzK-/wánnnrnNfC dése és az infláció azóta Is pen flz otthon ' előidézett és VISSZARÁNT ARP DTUN tartó magas szir\tJe miatt. Pe- az importált infláció együttes hát ismét a magas árakhoz, a a _korlSAny akkoriban hatása teszi súlyossá. De tőkés világ pénzügyi válságé- tobbször nyilatkozta, hogy ke- honnan ez az import ár- hoz. A pénzügyi válság ter- zeben tartja a gyeplőt, es emelkedés? mészetesen nem mindig je-' szükség eseten elereszti, vagy Előző két cikkünkben szól- lent gazdasági' válságot, de fekezi a lovakat (vagyis ^ az tunk a két alapvető okról, annak elindítója lehet. A nrakat es a béreket.) Aztán az Egyesült Államok kormá- tartófl és magas szintű inná- hirtclen úgv^ tűnt. hogy ez a nyának felelősségéről, amely ció — amely úgy is felfogha- biztos kezű adminisztráció évtizedeken át nemzetközi tó, mint a beteg gazdasággal mégis elengedte a kantárt... méretekben űzte a „fenn az járó árulkodó láz — hosszú Az inflációnak egyik válfa- ernyő, nincsen kas'* pénzügyi távon általános leromláshoz ját a közgazdászok^ így ne- politikát, és rendszeresen tűi- vezethet. Hogy csak néhány vezik: ..homo »made” ott- költekezett, hiányát pedig következményt említsünk, a hon csinált. Ez a házilag pénzkibocsátással — méghoz- belföldi árak növekedése gyártott infláció minden fej- za nem is akármilyen pénz, csökkenti a reáljövedelmet, ez lett tőkésországban jelentke- hanem nemzetközi kulcsva- értékesítési nehézségeket zett, mértéke évente 3—5 szá- iuta (dollár) — fedezte. A okoz. Az embereik keveseb- zalék között ingadozott. Oka: nyersanyagárak emelkedése bet vásárolnak. A termelés a tőkés kormányok rendsze- pedig a sző szorp6 értelmében ennek nyomán visszaesik. Ez rasen többet költenek, mint „olajat öntött a tűzre". például a nyugati autóiparban amit ^ a nemzeti jövedelem a nyersanyagárak emelke- máris bekövetkezett. A tér­ié betűvé tenne. Az államhaz- dése tulajdonképpen termé- melés visszaesése pedig tartások ^hiánya nem ritkán a szétég folyamat. Az iparcik- vagy azzal jár. hogy ez a 10—15 százalékot is eléri. Azt kek berendezések árának jelenség végiggyűrűzik az ts mondhatnánk: ezeket az emelkedése az elmúlt évti- ipar egészén, (hiszen például országokat az jellemzi, hogy zedekben lényegesen mégha- az autóipar hanyatlása vissza- mindenki, az egyén és az ál- (adta a nyersanyagokét, és veti a csavargyártást, a gu­ez a fejlődő országokat súj- mi gyártást éppúgy, mint más, tóttá. Hiszen termékeikért autóval kapcsolatos iparága- egyre kev^ebb árut kaptak kát), vagy külföldi piacokat cserébe, s ez lefékezte gaz- keresnek a vállalatok árucik- daságuk fejlődését. A mos- kük számára. A nemzetközi dezte. A bankbetétek utáni tani robbanásszerű nyers- piac viszont szűkül, hiszen az kamatláb emelésével pedig anyagár-emelkedés azonban infláció nyomán a legtöbb sikerült megakadályoznia, olyan ütemű, hogy több tér- országban fizetési nehézségek hogy az infláció a gazdasági méknél máris meghaladta azt keletkeznek, ezért csökkentik életben nagyobb nehézségeket a mértékei amelyet a reális a behozatalt. A növekvő ex­okozzon. A kapitalista orszá- cserearányok megkövetelné- port-orientáció, a szűkülő gokban szinte már megszokott nek. És itt megint a mono- Piac kiélezi a versenyt a tő­ritmussá v4U az a rend, hogy póliumok „érkiigazító” 6ze- kés államok között és felfo­Infláció (3 ) Egy év az erdőmunkások háta mögött Aa Ipolyridléká Erdő- és A kívülálló csak as J®a*l csaknem 10 millió Jut e eél- Fafeldolgozó Gazdaság szék* favágómunkát, a kitermelést ra.) házában állandóan nagy a tartja «zárnom. Az elmúlt év- Utakat építettek, rakodókat nyüzsgés. Ügy is szokták bem az előirányzatnak megfe- korszerűsítettek. Mindezt a mondani, hogy minden erdei lelően 206 ezer köbméter fát termelékenység növelése ér­át, s minden erdész útja ide termeltek. Rönköt, bányafát, dekében. Az eredmény: iá vezet. Csaknem 70 ezer hek- papírfát, feldolgozni valót és millió forint nyereséget tor­tán terület erdő, cserjés, cse- tűzifát. Hogy miből má lesz, veztek, s bár az adatok még metekert tartozik a gazdaság azt már az erdőben el kell fennhatósága alá, 16 termelő dönteni. Az erdészet dolgozói­egység, 2200 erdészeti doügo- nak ebben nagy a féLelössé- zó. Azzal az anyaggal gazdái- güik, hiszen elég valamelyiket kodnak, amivel nem mond- rosszul darabolni s az értékes hatná, hogy bővelkedünk: fá- anyag mehet a tűzifák közé. vak Akáccal, fenyővel, tölgy­gyei, bükkel... GÉPEK AZ ERDŐBEN Soabad ég alatt nem véglegesek, biztos, hogy 3—4 millióval túlteljesítették tervüket. 2074-BEN TERMELIK KI lám is tö.bbet költ, mint amennyit megengedhetne magának. Ezt a takarón túli nyújtózkodást az állam na­gyobb pénzkibocsátással fe­az áremelkedést béremelés repe az elsődleges. Egyes kozza a lappangó érdekelten- követte, majd azt újra ár- országok és mammut-vállala- téteket Az országokon belül emelés, nagyobb — állami — tok ugyanis^— miként régen pedig a munkásosztály és a méretben pedig a pénzrom- a műgyűjtők — nyersanyagot tőkésosztály ellentétei lesznek lást adóemelés, kamatlábeme- gyűjtenek."igyekeznek a még élesebbek, mert a tőkés állam lés, állampapírok vétele vagy elérhető águkat minél na- megpróbálja az infláció nö- eladása — majd' ismételt gy0bb téteTben megvásárolni, vekvő terheit a bérből és fi- péhzromlás. , felhalmozni, hogy biztosít- zetésből élők nyalkába varrni. A NYUGATI KORMÁNYOK »ák a maguk számára a vi­szonylag olcsóbb anyagot. Ez (Következik: i. Ki a néhány éve kezdődött — természetesen a piacon hiányt válság árát?) Kedvezőbb lehetőségek as egyetemi, főiskolai ide genny elv-oktatásban K. Y. fizesse r Az oktatási miniszter — egyetértésben az illetékes tár­cák vezetőivel — utasításban szabályozta a felsőoktatási in­tézményekben folyó idegen • nyelvek oktatását. Eszerint a cél az, hogy a hallgatók ta­nulmányaik során legalább fokon való tanulása között Ä nyolcadik félév végén Ismét záróvizsgát tesznek, de a má­sodik záróvizsgán már ez utób­bi három képzési forma va­lamelyikéből adnak számot Az első és a második záró­egy idegen nyelvet olyan fo- vizsga az előírt időpontnál ko­kon ismerjenek meg, amely rabban is, bármely félév vé- — a képzésnek megfelelő — gén letehető), szakirodalom önálló tanulmá­nyozására képessé teszi őket. Cél továbbá az is, hogy tegye lehetővé még egy idegen nyelv hasonló fokú elsajátítását és társalgási szintű nyelvtudás megszerzését is. Részletesen fölsorolja az uta­sítás. hogy kik mentesülnek az idegen nyelvi képzés alól. majd kimondja: Az idegen nyelveket a felsfi- , oktatási intézményekben leg­alább heti két órában kell és legfeljebb heti 4 órában lehet. ‘ oktatni. A kötelező nyelvok­tatás egész időtartama alatt —r azokban a félévekben, ame­lyekben a kötelező nyelvok­tatási órák száma a heti ket­tőt nem haladja meg — a tan­rendbe heti' két fakultativ (vá­lasztható) nyelvórát is be kell állítani. Azokban a félévek­ben. amelyekben a diákok kö-. telező nyelvi képzésben nem vesznek részt, heti négy fa­kultatív nyelvóra is beállít­ható. Az egyetemeken a kötelező idegen nyelvi képzés időtar­tama, nyolc félév. A képzési ’ idő első felében (az első— negyedik félévben) a hallga­tók orosz nyelvet tanulnak, s a negyedik félév végén zá­róvizsgát tesznek. A képzési idő második felében (az ötö­dik—nyolcadik félévben) ■ az egyetemisták választhatnak az orosz társalgás, a második ide­gen nyelv kezdöfokon, vagy a második idegen nyelv, haladó Az egyetemeken az orosz nyelven kívül a kari tanács által megállapított — legalább két — másik idegen nyelvet Is kell oktatni. A diákok az orosz nyelven kívül akár kö­telező, akár választható okta­tás keretében egy Időben csak egy idegen nyelvet tanulhat­nak. KERESETT TERMÉK KÜLFÖLDÖN IS A jó gazda nemcsak a má­ra, de a holnapira is gondol. Ezt tartják szem ellőtt az A darabolást szafcnyelven Ipolyvidéki Erdő- és Faíel- „hosztolásinaik” hív jóik. A he- dolgozó gazdaságban is. Az Ívesen végzett munkafázis erdők karbantartása, az után - Az elmúlt év sikereiről, 20—2i5 százalékkal magasabb , pótlásról való gondoskodás, gondjairól beszélgetünk. Aki árbevételt jelenthet. legalább olyan fontos, mint a „állja” a kérdéseket: Musnai _ Ahhoz, hogy 162 milliós kivágás. Csak a hatásban van Károly, a gazdaság tervosztá- árbevételi tervünket teljesít- különbség. Amit tavaly tele- lyának vezetője. hessük, mtoden egyes doügo- PÍtettek, az akácfélék kivéte­— Jói zártuk az elmúlt áldozatos helytállására 1°°—120 év ™úlVil évet, — mondja. — Dlrwani- v°lt szükség. A kongresszusi be A jövő erdészei je­kus fejlődésünkben több té- munkaverseny új lendületet ’ollik; 'rial'd színes csíkkal, ki­nyerő játszott közre. Termé- adott munkánknak — sorolja termetesre, keink külföldön is keresettek, a tervosztály vezetője. — Telepítésre és felújításra Igyekeztünk legnagyobb mér- Az erdők csendjét már rég- rreintegy 20 millió forintot te kiben kihasználni e lehető- óta gépek verik fel. Az utób- fordítottunk. E területen saj- séget. bi években a vállalat a tea- nos- alacsony színvonalú a Olaszországba, Ausztriába meléed rendszerek meghonosf- papírfát szállítottak. Az tását tartja a legfontosabb NSZK-ba, Svédországiba fű- feladatnak. Ehhez gépek kel­rész ipari termékeik, «paletta- lenek, mert nem könnyű a elemek jutottak eL A fában szabad ég alatt, az időjárás gazdag országokban1 is elisme- viszontagságainak kitett erdé- rően nyilatkoztak a vállalat dolgozók munkája, szállítmányairól. Az árbevétel«- — A rakodás gépesítése' Sóztok. Keresik az új teámn­ál aikuilását kedvezően befolyá- volt a „legszoirítóbb” gon- lógiáikat, miiként lehetne dol- solta az alapanyag világpiaci dunk. Sikerült néhány spécié- gukat könnyíteni? árának emelkedése. Exportból lis erdészeti géppel gyamapod- Jó évet zárt a gazdaság, több mint 36 millió forint be- minik. Tavaly különböző be- Nemcsak a számok mutatják vételhez jutott a gazdaság. rendezésekre 7,5 millió íorin- ezt. Leolvasható a dolgozók: Rendkívül összetett a mun- tot költöttünk — magyarázza arcáról ás. A Jól végzett mun ­kájuk. Kitermelés, a feidolgo- Musnai Károly. (Két szám ka öröme csillag arcukon, pe­zás egy része, értékesítés, fel- összehasonlításként: egy év- dig * fák között erősen csíp a újítás, telepítés. vei ezelőtt 6, az idén már szélt Szabó Gyula gépesítésünk.. Csupán az elültetett cseme­téknek ötmillió az értékük, hát még a munkának. Ápolni, gondozni a növényt. Tavaly már kísérleteztek: 566 hektá­ron vegyszeres gyomirtást vé­Régebben; mondfiotnánS úgy is, a hőskorban, meg­tisztelő szóvirágokkal Illették őket: a munka láthatatlan harcosai, a névtelen hősök. — Igen, ők voltak a külső szemlélő előtt az ismeretlen háttér; azok az emberek, tak Láthatatr lanok „%T — - --ü mjiuTVK, n fontos munkát. Hiszen, indulhatna-e a já­rat, h« csupán egyetlenegy aprócska csavar nem lenne a helyén? Biztosan utazhat­nánk-«, h* csupán egyszer. _ 2. számú Volán autó- egyetlen egyszer nem töltenék akik sokat tettek ugyan, ám buszai, addig rá egy évre már fel kellően a motort fáz­ott. ahol az elismeréseket majdnem hárommillióval olajjal? Nem utaznánk-e osztogatták, nagyon kevé&- többen — a statisztikai ada- monózuaabham egy piszkos­szer kerültek előtérbe. Mert tok szerint, pontosan 2 mii- ronda autóbuszon? , ,. nem ők vitték végbe a nagy Hó 800 ezerrel — vettek Dehogynem: történéseket — csak elősegí- részt az utasforgalomban. s hogy mindemnek az el­lettek azok létrejöttét Nemcsak kimondva, leír- íenkezője az nekik kö­Csak elősegítették..; va is nagy szám. S. hogy szönhető. * 5S2 A huszonhárom Mun­Azt mondja Ravasz Béla, utaz&sra, * erről csak annyit i <fak a Volán 2. számú Vállalaté- mondott Adorján Jóméi, az Swfr*0**“ -te h^^f^LÍeS‘ nak üzemvezetője: JHa vala- autóbusz-karbantartó üzem T'."”. ki nagyon akarná, példát ve- ezocialista brgiádveze*ője: ^ ^K-tamen* d 1^ hetne ezekről az 'emberekről „Semmi különöset nem csi­Jól dolgoznak, megbízható, náltunk. Igyekeztünk a , . becsületes munkáaok. Sehogy munkát a tőlünk telhető leg- ^/^SjSRTvS­három évre. aztán négy lett ilyen eredménnyel sikerült jobban, zárni az 1974-es évet, abban elvégezni.’ nagy részük van nekik is. Mire is célzott az üzem­vezető? Hát arra, hogy amíg 1973- ban 35 millió utast szállítot­le gbecsüle tesebben lánlhoz. Az egyik drezdai gyáriban tanultam ki a le­mezlakatos szakmát; elhe- helyezkedhettem volna más­utt i»- de nem éreznéan ma­gam sehol jobban. Visszajöt­tem.” Vajon, mí vonzza Me, ml fiatalember., s bár közben be­_______1* —V miként Ptntér Istvánt is­I gaz is: mit kellene még ezenkívül beleadni a munká­ba? „Hát, a leiket, az embert” — vallja Kun László, s sza­vait társai bizonygatják. He­tedik éve dolgozik már itt a vonult katonának, és kitanult egy másik szakmát. mégis ide tért vissza. / Ide, a láthatatlanokhoz. S ez nemcsak hagzatoa hogy megmaradjanak ezen a cseppet sem ^látványos m unka területen ? Jó itt. mondogatják, meg-1. szójáték: többet vannak a le- Jó*-fill. ____ ___«alAaVnakea tlV ^Zeitem — lOgaláMZtflí s üllyesztett szerelóaknabark. . mint a műhely olajos beton- ^lamelyútojük ján. Ha betoppan hozzájuk az ember, nézelődhet egy kis ideig mire a várakozó au­tóbuszok alól előjön vala­ki. .. A könyökét nyújtotta üd­vözlésre Adorján József, a hétközna­pok sablonéban, de nem hangBOtt idegenül a szájából 3 nem « tormát, hanem a tar­talom lényegét érezte ki be­lőle az ember. — No, meg a pépéből is kijövünk, — tért rá a dol­A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet előzetesen megvizsgál minden üzleti forga­lomba kerülő rádió- és tv-készüléket. Jelenleg három Videoton gyártmányú tele­víziót „vallatnak” a különféle műszerekkel gazdagon felszerelt laboratóriumokban. Ké- pünkön; ellenőrzik a Videoton új, 15 cm-ea képátmérőjű tv-jét. brigád egyik, a délelőttös V^i ^ De” cspStjámk vezetője, mert egészen addig olajos. De hát ^7 ez termésaetee-: jó motor ^ neM^tben Kap ­olaj nélkül nincs. St» míg ráadásul bele is keli nyúlniq ellenőrizni, kielégítően mű- a9ékL ködik-e a fékberendezés, ^ ~ ninesenek-e apró. rejtett bt- ^ Ar”i~ bák a gépkocsi lelkében, bi- zony. nem marad tiszta az ott dolgozó keze. ^ lgecL’ «**”? *» De ez — miként a látogatót hatatlanok___ maradnak, hi^ s em — a legkevésbé zavarja, g?fn a hétkóznapok ” őket. Hiszen a lényeg: hibát- sahan csak art^lattwA. bogii lanul, kívül-belül tisztán tá- a bus^ fényesen fsiiu vozzanak el a műhelyből, az '^g a de tovább elő- és a belvárosi forgalmat emberi értékűik. . . lebonyolító autóbuszok. Mert fl3 Mmeretten ««W u ők végzik ezt a látszólag je- s önmagunk előtt is.-. len Lék télén, ám ha belegon- ^ | , Karácsony György | NOGRAD -13^ jpnoárl-'óradtPüM /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom