Nógrád. 1975. január (31. évfolyam. 1-26. szám)

1975-01-05 / 4. szám

A félévi értesítő Hétfőn reggel — a kéthe­tes téli vakáció után — me­gyénk alsó és középfokú ok­tatási intézményeiben ismét megszólalnak a tanítás kez­detét jelző csengők. A máso­dik félév első tanítási napján a szokottnál csendesebbek lesznek a tanulók, magatar­tásukon is meglátszik majd. hogy izgalommal, várakozás­sal belső feszültséggel várják az utolsó tanítási órát. Akkor kapják kézhez a félévi értesí­tőt. Holnap ennek megfelelő­en. közel 30 ezer általános- és középiskolai tanuló viszi haza a félévi „bizonyítványt”. Nem csoda, ha az üzemek­ben, intézményekben hivata­lokban dolgozó szülők a holnapi munka végeztével, a szokottnál jobban igyekeznek haza. mert ők is izgulnak, napközben sokszor elgondol­kodnak azon, hogy milyen lesz a gyermek félévi értesí­tője? ÉRTÉKMÉRŐ, ÖSZTÖNZŐ OKMÁNY A bizonyítványosztás min­dig jelentős nap, s talán nincs is olyan család a me­gyében, ahol holnap ne esne szó az iskola oktató-neve­lő munkájáról, a pedagógu­sokról, a gyermekek eredmé­nyeiről, sikereikről, az esetle­ges kudarcokról. A tanulók számára a félévi értesítő mint határozott „ítélet” a fárado­zásának, szorgalmának elis­merését jelenti és egyben ibiátorítáist, ösztönzést, útmu­tatást ad a további tanulás­hoz. Így a félévi értesítő egy­részt értékmérő, másrészt ösztönző, további erőfeszíté­sekre sarkalló okmány, amit az osztályfőnök — a tanári testület döntése alapján — jegyez be az ellenőrzőbe. A félévi értesítőben kife­jezésre jut a tanuló első fél­évi teljesítménye, az elsajá­tított művelődési anyag isme­retének mértéke, a közösségi magatartása, az általános em­beri tulajdonsága. Az a tény, hogy az eredmé­nyeket, a tudás árnyalatokban gazdag sokrétűségét, minőségi sokféleségét kellett most is a pedagógusoknak a jegyek korlátozott mennyiségi sorá­hoz hozzárendelni, lelkiisme­retes munkát igényelt a ne­velőtestületektől is az ér­demjegyek megállapítása. Az iskolával jó kapcsolatot kiala­kító szülőt, aki a szülői érte­kezleteken, a tanári fogadó­órákon érdeklődött gyermeké­nek tanulmányi eredménye felől, nem érheti különösebb meglepetés. A TÚLZOTT SZÜLŐI BECSVÁGY HATÁSA Sajnos, a szülők egy ré­szénél elég gyakori az érdem­jegyek fetisizálása és minden eszközzel küzdenek a jobb jegyekért. Ennek okait egy­részt a túlzott szülői becs­vágyban kereshetjük. Nem értékelik kellően a gyermeke­ik képességeit, adottságait, s a jó jegyek megszerzésére kényszerítik" őket. Azok a szülők,, ,akik pedagógiai já­ratlanságuknál fogva a tanuló minden szabad idejét, sőt még az esti órákat is lefog­lalva hajtják a gyermeket, gyakran negatív hatást válta­nak ki. Sokszor fordult már élő. hogy az osztályzatokért való „könyörtelen harc” köz­ben a szülő már észre sem vette, hogy nem a gyermek érdekeiért küzd, á »vermek undorral tanul, haraggal gondol az iskolára, tanárra, tanítóra. A szülőknek is abból az alapgondolatból kell kiindul­ni a félévi értesítő kézhez­vétele után, amiből az iskolá- mak.i Nines olyan gyermek, akinek ne lenne figyelemre méltó érdeklődése, képessége, hajlama. Ezeket a képessége­ket kell a tanulóban kibonta­koztatni. Az iskolai tanulás „közös vállalkozás”, tehát a jó eredmériyt a második félév­ben is csak a szülők, a pedagógusok és a tanulók jól összehangolt munkájával le­het megtartani és továbbfej­leszteni, vagy a hibákat korri­gálni, javítani. DIFFERENCIÁLT SEGÍTSÉGGEL A félévi értesítő megmu­tatja a tanulmányi munkában elért eredményt, a siker fo­kát, vagy a lemaradás mérté­két. Az értékelés rámoltat a gyengébb pontokra, s utal arra, hogy differenciált segít­séggel hol, milyen tárgyakból kell javítani. A továbbtanulni szándéko­zók sokkal jobban mint ed dig, a pályaválasztásuknak megfelelő tárgyak tanulására fordíthatják a figyelmet,, mi­ntán a miniszteri rendelet alapján nincs átlagosztályzat. Így eredményesebben készül­hetnek fel leendő élethivatá­sukra az iskolai tanulmánya­ik során, mert a tanulók megítélésében az eddigi mechanikus osztályzat helyett a sokoldalú mérlegelés, a személyiség, a képesség és a tehetség értékelése került előtérbe. Gy. L. RÁDIÓ MŰSOR-AJÁNLAT r 'Az őrség krónikásai. Hagy Piroska műsora. (Ja­nuár 5. vasárnap, Petőfi rádió — 10.W» Hogy lök «X* * króniká­sok? Például: Avas Kálmán- •né, a panszlki könyvtáros. Művelt, bölcs parasztasszpny, aki egymaga kicsi könyvtárra való néprajzi Tanulmányt irt már, megörökítve ismeretlen vagy ei-eltűnő népszokásokat, tényeket, emberi arcokat. Vagy Gellert Károlyné őri- szentpéteri tanár, aki lokál- patrióta szeretettel, de mégis tudós tárgyilagossággal mo­nográfiát készített az őrség­ről. Gellert Károly festő és szobrász, nemcsak helybeli la­kos, hanem e tájnak is avatott művésztanúja. Varga Sándor fazekasmester, aki ta­lán e mesterség legjobbja ezen a vidékien. S végül: Vörös Nettí néni, a kifogyha­tatlan „nótefa”, aki több mint négyszáz őrségi népdalt gyűjtött össze... — Az őrség tizennyolc fa­luból án — mondja a műsor szakértője — Árpádkori tele­pülés valamennyi. Határőr- falvak voltak, lakosai se jobbágyok, se nemesek. Sajá­tos társadalmi és földrajzi el­helyezkedésük hagyományőr­zővé tette a népet, s zárttá a tájat, mely a nagyobb váro­soktól eléggé távol esett. Az Őrség még ma is egyfajta rezervátum: apró telepítések­re. sőt 4—5 házas „S2er”~ekre oszlik. Könnyű a dolga itt ® riporternek. Csak figyelnie kell az , jrókás” mintával dolgozó fazekasra, lesni, ho­gyan készül a káposztásfazék meg a „bugyog a” -korsó: csak be kell kapcsolni a mikrofont, s hallgatni A hálálratáncolta- tott leány balladájának őrségi változatát és a többi csodá­latos ősi éneket; csupán meg kell kísérelni szóval megele­veníteni a panszki szoknyás harang-tornyot, a szép. régi házak látványát. S természe­tesen szólni kell az Aípok nyúlványain kapaszkodó jó Hlatú fenyvesekről is... Biza kodva abban, hogy az újab­ban turistalátványosságként is mindinkább jelentős hazai tájegység lökéről: történel­méről is képet adhat e rövid krónikában. Űj könyvek A Kossuth Könyvkiadó megjelentette Jurij Szuroveev: Ernst Fischer ideológiája és esztétikája című tanulmány- kötetét, amely a modern re­vizionista nézetek marxista kritikáját adja. A Gondolat Könyvkiadóval közösen adta ki a Kossuth Jaques Duclos emlékiratainak első kötetét, amely Harcaim, emlékeim címmel jelent meg, s az 1910- tól 1945-ig terjedő, esemé­nyekben gazdag három és fél évtized francia történelmébe •ad bepillantást. A Móra Ifjúsági Könyvki­adó újdonságai közt találjuk Kertész Erzsébet: Csipkebolt Brüsszelben című könyvét; az új Csíkos-könyv Jósika Júlia életregényét tartalmazza. Dá­vid Antal történelmi regénye az Erdély nagy romlása; Ne­mes Nagy Ágnes és Szecskó Tamás verses képeskönyve a Mit látunk az utcán? A Del­fin könyvek sorozatában je­lent meg AnatöíTj Sztaszj; Zöld útvesztő című ifjúsági regénye, az ungvári Kárpáti" Kiadóval közös gondozásban. Ugyancsak i ezzel a kiadóval közös kiadású a Szergej Mi- hajlov bájos állatmeséit tar­talmazó kis kötet, melyet Róna Emy illusztrált. A ma­gyar—csehszlovák közös kia­dás keretében két gyermek­könyv került ki a nyomdából; az egyik — Milos Macourek tollából — meséket tartalmaz, Jakub és a kétszáz nagypapa címmel, a másikban szlovák népmesék találhatók. A na­posholdas paripa címmel. A Búvár zsebkönyvek sorozatá­nak új kötete a vadvirágokat mutatja be. Újabb kiadásban jelent meg Szász Imre gyer­mekregénye, a Kisanna Kert- országban és Szepes Mária Pöttyös Panni című meséje. A fiataloknak nyújtanak hasznos és kellemes olvas­mányt a Kozmosz-könyvek. A Kozmosz-szerkesztőség új kiadványai között szerepel­nek Oriana Fallaci szocioló­giai riportja, A haszontalan nem, vagy amint az alcím a tartalomra utal, Utazás a nő körül. Második kiadásban lá­tott napvilágot Hollós Ervin dokumentum regénye, a Har­minckét nevem volt. Több érdekes újdonság ta­lálható az Akadémia Kiadó most megjelent könyvei közt. Gerő . Zsuzsa tanulmánya a gyermekrajzok esztétikumá­nak problematikáját kutatja. Turóczi-Trostler József köny­ve Petőfi Sándor világirodal­mi hatásával foglalkozik, Pe­tőfi belép a világirodalomba címmel A Szoeflőgiai tanu­lmányok új kötete Szántó Miklós könyve, a Munkaidő­csökkentés és életmód. Ismét kapható a hosszú- éveken át nélkülözött Idegen szavak és kifejezések szótára, melynek gazdag anyagát Bakos Ferenc szerkesztette, Fábián Pál köz­reműködésével. Az Európa Könyvkiadó je­lentette meg Emmanuil Roi- djsz regényét, a Johanna r.ö - pápát. Harmadik kiadásban látott napvilágot Sólein Aléchem elbeszéléskötete. a Tóbiás a, tejesemben. Megje­lent George Sand egyik leghíresebb regénye, a Maup- rat, a japán. Akutagava elbe­széléskötete. A vihar kapujá­ban. Waiter Scott kisregé­nyeinek válogatása, A fekete törpe. Alekszej Tolsztoj: Első Péter című történelmi regé­nye, Németh László művészi fordításában immár hatodik kiadásban kerül as olvasók kezébe. Mai tévéajánlatunk ‘ZQ.Vk Caíe de Pacás A franca film izgalmas, for­dultai eseményekkel teld kri­mi. A történet röviden.: az elő­kelő párizsi társasáig szilvesz­terikor a Cafe de Paris mulató­ban gyulák össze. Asztalt fog­laltatott a Mines újságíró is, altit nagyképűsége* fennhéjázó modora miatt sokan, nem ked­velnek. Éjfélkor — szokás saeaárat — néhány peresre el­alszanak a fények, — s mire meggyújtják a lámpákat, az Újságáé már haiott. Kétségte­len, — gyilkosság történt. De vajon ki a gyilkos? Hiszen ott a társaságban az újságíró fele­sége, egy idegen férfival, ott a lánya vőlegényével, akiihez aiz apa nem engedte hozzámen­ni a lányt, ott szilveszterez­nek azok a riportaajanyad, akik pénzzel akarták megveszteget­ni, hogy ne írjon piszkos kis ügyeikről, s akikről az újságíró mandent megárt. — Ifjúsági fórumok után (3J Azelőtt sohasem fStott ilye« fenyőtobozt; másformák Ma­gyarországon. Nagyon tetszet­tek neki ezek a szétnyílt fe­nyőtobozok. Valósággal egy apró kis gyerek-karácsonyfa mindegyik. összeszedett egy ölre valót De ugyan hová tehetné. Az oldalzsák degeszre tömve. Kedvetlenül .elhajigálta a tobozokat. Az apraján kezdte, utoljára maradtak a szebbek. A legszebbiket azért nem dob­ta el. Bedugta egyelőre az in­ge alá. Keresett még egy fenyőto­bozt, s megcélozta vele a bo­zót széléről leselkedő kutyát. Rövidre sikerült. , Dobott még egyet-kettőt, aztán visszament a faházba,' és megpróbálta belegyömö­szölni a tarisznyába a Gábor bácsiéktól örökölt elemózsiás csomagot. Orosz katonai oldalzsák volt eredetileg ez a tarisznya. Imitt-amott átlyukasztotta a golyó, de hát nem mákot tar­togat ő benne. A nyilasoktól jobb oldalzsákot kapott, az majdnem új volt még. De elcserélte később; dugóhúzós, gyöngyház nyelű bicskát adott érte egy ‘ orosz katonalány. Grisától kapta ezt a mosta­ni oldalzsákot. Amikor felde­rítette, hogy a szálláshelyen, a pincében el van falazva egy hordó bor. Igazi orosz prém­FEfLETE GYŰL41 EG A KATONÁK sapkát is kapott: akkor Grisá­tól; ha lehajtotta, a legna­gyobb télben sem fázott a füle­Ideát vették el tőle a prém­sapkát Azóta csak ez a rossz leventesapkája van, falán az utolsó rongy rajta, ami még hazai. Szerencse, jjogy tava- szodik lassacskán. Azt a prémsapkát nagyon megszerette. Milyen jó volna az most, ha megvolna. De lehetne azt viselni nyáron is, ha felhajtja az ember. Haza­mehet, ha sikerül megint ta­lálkoznia Grisaval, semmi mást nem kér tőle, csak egy ugyanolyan prémsapkát, amit ideát elvettek tőle, és a kály­hába hajítottak a magyarok. Nem ingyen kérné. Errefelé is voltak pincék. S ahol pin­cék vannak, ott dugeszbornak is lenni kell. De még a bornál is többet éme, ha errefelé is szerezhet­ne olyan nőket, mint Pesten. Vagy ha Mari nénjét meg­találná. Szeretné ő. lehetsé­ges az oroszokat is, katona — az katona. És abban mind egyforma a katona, hogy a NÓGRAD — 1975. január 5,, vasárnap rajtavaiót is odaadná a nő­nek. Az a baj, hogy nincs meg a másik tarisznyája; többet érne most, ha megvolna, akármilyen gyöngyház nyelű bicskánál. És a zsebeibe sem fér már semmi. Pedig az ennivaló is fontos. Kivált itt, idegenben. Míg nem értik, vagy nem akarják megérteni, ha magya­rul kér ennivalót. ! Leterítette a kabátját, és kirakott rá mindent sorjában a tarisznyából. Majd a zse­beiből, s az inge alól is. Így legalább azt is meglátná, ha valamit elcsakliztak ezek. Pisztolytáska. Egyelőre ko­szos zsebkendőikkel van ki­tömve. De kerülhet még ha­záig egy belevaló pisztoly. Bőr levélitárca. Fénykép Van benne: egy egészen csu­pasz nő, csak a feje nem látszik. Az iratokat már el­dobta, és eldobhatná éppen a nőt is, nézte eleget. De mit nyer azzal helyet, semmit. És lehet majd otthdn mutogatni. Kár, hogy a feje nem látszik, így épp azt nem tudni, szép nő-e, vagy sem. Patkópénztárca. Most újra megszámolta a pénzt, hjány­taíanrt! megrótt a ISO pengő 42 fillér — ehhez sem nyúl­tak. Pedig ki zsebelhették vol­na, míg aludt Bár lehetséges, hogy nem jó itt a magyar pénz csakugyan semmire. Bicskák. A szépek, három darab. A gyöngyház nyelű du­góhúzós, egy csontnyelű, két késsel és egy görbe pengéjű, ez a legélesebb. Akármit in­kább eldob, mint ezeket. Bicska. Sarajevo pengéjű. Ez a használatos. Kéznél tartja, a nadrágzsebben; nem olyan kár érte, ha el talál veszni. Csipkés női melltartó. Ab­roncs van bele varrva. Jó lesz valamelyik nénjének az otthoniak közül. Még össze is vesznek rajta, kár vplna el­dobni. önfaorotva, pengével. Kicsit rozsdás a penge, de ki lehet smirglizni, kellhet ez pár esztendő múlva. És ez jobb is, mint az apjáé, mert ezzel a legkönnyebb borbély nélkül borotválkozni. Gyufa. Igaz. csak egy pak­li, de nagy kincs ez máma. Még ennivalót is kaphat ér­te. Hamarább, mint pénzért, az biztos. Bár lenne még egy zsákkal, az ilyet a legköny- nyebb csereberélni. Vekkeróra. Járni nem jár, de ha felhúzza, csenget. Ak­kor pedig megvan a belseje, vagyis meg lehetne csinálni. Volt egy. zsidó órás a faluban, igaz, deportálták. De azóta szabadulhatott, nem bántják odaát a zsidókat. (fjolyiatjuly. Hasznos besziélgétés. vita alakult ki a közelmúlt délu­táni áréiban, a salgótarjáni KISZ-szarvezetek klubjaiban. A beszélgetés partnerei a KISZ-taigok és a vezetőségi ta­gok. A téma pedig: a KISZ központi bizottság idei, április 17-i határozata. A rendkívül fontos dokumentum feldolgo­zásának negyedik szakaszában a tagság mondta el vélemé­nyét a határozat jelentőségéről, végrehajtásának eddigi ered­ményeiről. A néhány vitás kérdést is tisztázó beszélgeté­sek nagyszerű lehetőségei vol­tak ezek a véleménycseréknek. A megyeszékhelyen 30 al­kalommal rendeztek vitafóru­mot. A fórum résztvevői el­mondták, hogy a határozat megismertetése nagy energi­át, jelentős agitációs munkát követelt a vezetőségi tagoktól. Másrészt a tagoknak sem ele­gendő csupán meghallgatni az erről szóló előadást, meg is kell érteni, be is kell fogadni azt. Örömmel fogadták a KISZ-ta- gok a határozatot, hiszen ez­által mérhetővé, konkréttá vált a mozgalmi munka. Min­den egyes fiatal részt vállal a közösség érdekében végzett munkából, úgy, hogy egyúttal saját fejlődését is szolgálja, gazdagítja szakmai, politikai ismereteit, bővíti általános is­meretanyagát. A fiatalok a határozat szel­lemében megtették vállalása­ikat. A vállalási rendszer kia­lakításánál — az egyéni elbe­szélgetések alkalmával — fi­gyelembe vették az akcióprog­ram célkitűzéseit. Mindenki részt vállalt egy-egy akció, rendezvény lebonyolításá­ban. P erase, wem ment mindez ilyen egyszerűen, zökkenő- mentesen,. Minden egyes KISZ-itaggal meg kellett ér­tetni, milyen vállalást vár tőle az alapszervezet. Kez­detiben sokan nem értették, •hogy miért fogadják el fel­ajánlásként egyikőjüktffl. a 8. általános osztály elvégzését, míg a másiktól a politikai oktatás vezetését várják. De mindenkinek képességei sze­rint kell részt vállalnia a szervezet immkatjetodk úgy; hogy a vállalás teljesítése va­lóban plusiz feladatot jelent­sen, s egyéni fejlődését is szolgálja. Néhány ádapszenveaet sze­gényes akcióprogramot ké­szített. Rádöbbentek, hogy ezzel hibát követtek el, hiszen tartalmatlan akció- programból jó vállalási rend­szert lehetetlen felépíteni.' Kiegészítették hát az akció- programot, s így . vállaltak feladatokat. A .szervezetek éleéébea mérföldkő volt az egyéni vál­lalások megtétele. Megélén­kült, frisefobé vált mozgalmi munkájuk. Sok helyen, gya­korta elhangzott: ha már am ember elvállal valamit, és azt írásba is adja, azért már felelősséget is érez,, s kötél«»-; Bégének tartja végrehajtani. * A felelősségérzet fokozódat sát már eddig is számos renj dezvény bizonyítja. A bong­resszus-i. Tniunika-venseny k&p« osan feleiénlcüifcek asz ifjúságü munkaverseny formái. Sóig helyen kommunista műsza­kot tartottak, politikai ve­télkedőket rendeztek. Rész« vettek a fiatalok az ifjúmun­kás művészeti fesztiválon; ott voltak a sportversenye­ken, társadalmi munkában.' Eredményes beszámolót tel­tek az állami iskolákban, a marxista—leninista esti egye­temen, és a középiskolák esti tagozatán. Azon vannak a fiatalok* hogy becsülettel eleget tegye­nek vállalt feladataiknak. Elvárják azonban, hogy mim­ikájuk közben segítsék, ér­tékeljék őket. Sajnos, ez nem mindenütt történt még meg. Nagy szükség lenne pe­dig arra, hogy a KISZ-tagok munkáját folyamatosan fi­gyelemmel kísérjék, segítsék értékeljék. Önbizalmat, ösz­tönzést ad ez,a fiataloknál:, s könnyebbséget a vezetőségi tagoknak, akkor «(mikor a mozgalmi év értékelésére ke­rül majd sor. Tersztyánsaky Rudolf KISZ salgótarjáni városi 1 bizottságának munkatársa Homoktereayeá óvodások

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom