Nógrád. 1975. január (31. évfolyam. 1-26. szám)

1975-01-05 / 4. szám

JiM esszíre nyúló hagyomány nálunk, hogy az évzárás egyben a számvetések idő­szaka is. Most, társadalmi életünk két nagy eseménye — felszabadulásunk 30. évforduló­ja, az MSZMP XI. kongresszusa — előtt kü­lönösen az. Pártunk kettős számadást készít a munkásosztálynak, a társadalomnak, össze­fűzi, hogy miként éltünk a szabadsággal, nmelyet három ■ évtizeddel ezelőtt a hős szov­jet nép fiai hoztak el számunkra, s hogyan 1 öltötte be történelmi küldetését — a szocia­lista társadalom építésének irányítását — a iorradalmi élcsapat az utóbbi négy és fél év során. ' A társadalmi folyamatok mély, elemző fel­tárása, a számadás, mindenkor összetett, bo- bonvoíult, nehéz feladat. Az ideológiai élet területén különösen. A dolog természetéből fakad ez. A párt Ideológiai munkája Igen sok irányú. Magéban foglalja a marxista-leni­nista elmélet alkotó elsajátítását, alkalmazá­sát, egységének és tisztaságának védelmét, to- vábbfellesztését. Keretét adja a társadalom tagjai Ideológiai képzésének, politikai neve­lésének, a tudomány, közoktatás, a közmű­velődés. a művészeti és tömegkommunikációs intézmények eszmei-politikai Irányításának. Nehéz az ideológiai munka eredményeinek felmérése azért is, mert legfőbb produktu­mát — a társadalom tudati állapotát — a legkorszerűbb technika sem képes közvetle­nül mérni, kifejezni. Ideológiai életünk a X, kongresszus utón számottevően megélénkült. Ennek forrásai, gyökerei nyilvánvalóak: a jó politikai légkör, a kiegyensúlyozott társadalmi, gazdasági fej­lődés, a" hatékony agitáció® és propaganda- munka, valamint az a tény, hogy a marxiz­mus—leninlzmus elsajátítását a társadalom tagjai 'közül mind többen az általános mű­veltség részének, a társadalmi kérdésekben való eligazodás biztos alapjának tekintik. Marxista propagandánk tartalma és formá­lja egyaránt gazdagodott. Tartalmi fejlődését mindenekelőtt az jelzi, hogy a X. kongres­szus útmutatása nyomán fokozottabban elő­térbe állította azon mélyebb összefüggések, elméleti kérdések feldolgozását, amelyek leg­inkább segítették az osztályharc mai kérdé­seinek megértését, a szocializmus hazai épí­tésének, a párt politikájának megvalósítását. A tömegpropaganda jobban összpontosított az aktuális kérdésekre, s ezzel hatékonyabban segítette a soron levő feladatok megoldását, erősítette az emberek szocialista meggyőző­dését A marxista propaganda tartalmi fejlődését Segíthette az is, hogy a társadalomtudomá­nyok új eredményei a korábbiaknál nagyobb mértékben váltak közkinccsé. Bár meg kell jegyezni, hogy még mindig nem a kívánatos ütemben. A propaganda ma is gyakran fi­gyelmen kívül hagyja — vagy későn veszi észre — a tudományok új vívmányait Oktató­munkánk fejlődését jelzi azonban, hogy a X. kongresszus óta évenként közel kétmillió em­ber vesz részt a párt- és tömegszerveaeti ok­tatásban. Pártunk az Ideológiai; politikai és tudat­formáló munka fontos eszközének tekinti a tájékoztatást, a tömegkommunikációs eszkö­zök rendszerét. A sajtó, a rádió és a televí­zió minőségi és mennyiségi tekintetben egy­aránt tovább fejlődött az utóbbi négy és fél évben. A napi-, heti-, havilapok, folyóiratok és egyéb sajtótermékek terjedelme, példány- száma, a rádió és a televízió adásideje szá­mottevően nőtt. Hazánkban ma már 2,2 mil­lió újság jut el az olvasókhoz naponta, s a la­kosság háromnegyed része hallgat rádiót, több mint kétharmada néz televíziót. A tö­megkommunikációs eszközök elkötelezett mó­don szolgálták a politikát, segítették nagy társadalmi céljaink elérését, a X. kongresz- szus határozatainak megvalósítását Tartal­masabban. élőbben mutatták be a szocialista építőm unka eredményeit, társadalmi rend­szerünk magasabbrendűségék jobban mozgó­sítottak a nehézségek leküzdésére, mint a korábbi években. A következő esztendőkben sajtónkra is nagyobb feladatok várnak. Tár­sadalmunk tagjai még több, még ponto­sabb, rendszerezettebb tájékoztatást, informá­ciót igényelnek, s joggal várják el, hogy a lapokból kivesszenek a kisebb-nagyobb pon­tatlanságok, a néhol felbukkanó ideológiai botlások. Sajtónk fontos küldetésének tart­juk, hogy érzékenyen reagáljon társadalmi etetünk negatív jelenségeire. Ostorozza mind­azt, ami nem segíti, hanem fékezi. szocialis­ta építőmunkánkat. De ezt ne kívülállóként, ne felületesen, felszínesen tegye. Mi azt vall­juk, hogy a sajtónak progresszíven — kollek­tív agitátorként és szervezőként, propagan­distaként — kell beleszólnia dolgainkba, se­gíteni munkánkat, gondjaink megoldását, 11 szóbeli információ eszközei ugyancsak ** fejlődtek az elmúlt idószakoan.. Négy év alatt a legfelsőbb párt- és állami vezetők < iaknem ezer alkalommal látogattak üzemek­be, termelőszövetkezetekbe, tudományos in­tézetekbe. Hasonló intenzitással folytatták információs és tapasztalátszerző munkájukat a budapesti és a megyei pártbizottságok, tö­megszervezetek, tömegmozgalmak vezetői, ak­tivistái is. A pártnapok, különböző politikai gyűlések, népfrontkörök és -klubok, képvise­lők, tanácstagok beszámoló gyűlései mind a tájékoztatás kereteivé és egyben a szocíalis- tá demokrácia eleven fórumaivá váltak. A párt vezető szerepének következetes betölté­séhez az élet minden területén nélkülözhe­tetlen a tömegek észrevétele, tanácsa, tapasz­talata. Ma már a pártszervezetek tevékeny­ségében is mind jelentősebb helyet foglal el környezetük, valóságuk rendszeres tanulmá­nyozása. A tömegpolitikai munka szerves ré­szeként szüntelenül elemzik a közvéleményt, vizsgálják az embereket foglalkoztató kérdé­seket, gyűjtik a tapasztalatokat. A párt a tapasztalatokat gondosan felhasználja tevé­kenységében: a határozatok, döntések előké­szítésében, kimunkálásában. Számvetés közben írta: Győri Imre, az MSZMP KB titkára Pártunk — mint azt a* irányelvek la tük­rözik — a továbbiakban még erőteljesebben munkálkodik az információs rendszer fejlesz­tésén. Különösen az információáramlás fo­lyamatosságát, rendszerességét, gyorsaságát kell javítanunk, hogy lentről felfelé és for­dítva, időben a megfelelő helyre jussanak a tájékoztatók, jelzések, hogy az indokolt és lehetséges intézkedések megtörténjenek. Ideológiai munkánk helyzetének, fejleszté­sének néhány konkrét kérdéséről külön is szólni szeretnénk. Építőmunkánk eredménye­sebbé tétele alapvetően megköveteli a terve­zőmunka fejlesztését, a távlatok mind telje­sebb kimunkálását. A jövőt, szocialista táv­latainkat mind teljesebben kell bemutatni társadalmunknak. Az embereket joggal ér­dekli és izgatja, milyen lesz a jövő, társadal­munk milyen vonásai erősödnek, terebélye­sednek, melyek halványulnak el, mi felel meg a kiteljesedő szocialista társadalom ér­tékrendjének és mi az, ami itt nem kaphat helyet Folyamatos feladata propagandamunkánk­nak, hogy hirdesse szocialista társadalmunk magasabbrendűségét bizonyító valóságunkat, azt, hogy a szocializmus politikai rendszere biztosítja a tényleges néphatalmat, a töme­gek legszélesebb részvételét az állami ügyek intézésében, a termelés, a gazdaság irányí­tásában. Rendszerünkben a szocialista de­mokratizmus fejlesztése és tökéletesítése, pár­tunk és kormányunk következetes irányvo­nalát, s csak a szocializmus képes igazi tar­talommal megtölteni az emberi jogok fogal­mát. A szocializmus az emberért van é® célja a dolgozók szükségleteinek mind teljesebb ki­elégítése.! Ideológiai tevékenységünkkel, tö- megpolitlkai munkánkkal is elő kell segíte­ni, hogy a munka mindinkább az egyén és a társadalom közös érdekében, hivatásérzettel végzett tevékenységgé, egyben létszükséglet­té váljék. A munkára, a munka megbecsülé­sére való nevelés közoktatási, pedagógiai fe­ladat is. Végső soron azonban a szocialista munka és a munkás magatartása, a pedagó­giai, a politikai és agitációs ráhatás, a mun­ka feltételeinek és szervezettségének, az üzem- és munkaszervezési feladatok helyes megoldásának és nem utolsósorban a szocia­lista elosztás elve. a munka szerinti elosztás elve következetes, összehangolt érvényesítésé­nek eredménye lesz. Bátrabban, nagyobb következetességgel is­merjük el és méltassuk a jó munkát. Segít­sünk abban, hogy olyan légkör váljon ural­kodóvá minden egyes munkahelyen és orszá­gosan is, amelyben a becsülettel végzett mun­kát tisztelet övezi, nem terem babér az ügyeskedőknek, megérdemelt bírálatban és felelősségre vonásban részesülnek azok, akik feladataikat lelkiismeretlenül, rosszul látják el. A mi társadalmunk a munka társadalma. Elő kell segíteni, hogy azok érezzék jól ma­gukat nálunk, akik a közösség javára ered­ményesen munkálkodnak, azok részesüljenek a legnagyobb megbecsülésben, akik szocialis­ta módon élnek, gondolkodnak és dolgoznak. A z irányelvek arra is figyelmeztetnek, hogy a szocializmus propagandája mellett nagyobb figyelmet kell fordítani a mai kapitalizmus teljesebb bemutatására. A mai kapitalizmus meggyőzően mutatja be a tőkés rendszer megoldhatatlan problémáit, társadalmi, politikai, szellemi és erkölcsi vál­ságát, ami megnyilvánul a kizsákmányolás és a munkanélküliség növekedésében, a szo­ciális egyenlőtlenség és a létbizonytalanság fokozódásában, a nemzeti és faji ellentétek­ben. A fejlődés olyan stádiumában vagyunk, amikor egyre jobban megmutatkozik a tőkés társadalom növekvő anarchiája. Mindezek együttesen ismételten bizonyítják, hogy a mai Időszakban is érvényes a tőkés társadalom történelmi kilátástalansógának marxi—lenini tétele. Tudományos munkánknak, propagan­dánknak, sajtónknak, napi agitáclónknak egyaránt nagyobb figyelmet kell fordítani ezekre a kérdésekre. Növeli az ideológiai munkával szemben tá­masztott követelményeket az a tény is, hogy világméretekben még soha nem csaptak ösz- sze ilyen hevesen és változatos eszközökkel az ellentétes ideológiai és politikai, valamint gazdasági érdekeket kifejező nézetek, mint napjainkban — a békés egymás mellett élés Viszonyai között. Hazánkban is akadnak — nem is kis számban — becsületes, jóhiszemű emberek, akik ma nehezebben tudnak e kér­désekben elméletileg eligazodni, akiket segí­tenünk kell abban, hogy pontosan megértsék a békés egymás mellett élés politikájának lé­nyegét. A békés egymás mellett élés szá­munkra gazdasági, tudományos-technikai együttműködést, az államközi kapcsolatokban kompromisszumokat Is jelenthet, de nem je­lenthet semmiféle megalkuvást, kompro­misszumot ideológiai téren. *» IdeoflSfeiai munkánkban következetesen le kell lepleznünk azokat az ultrabaloldali, ál­forradalmi irányzatokat, amelyek fellépnek az enyhülés, a békés egymás mellett élés politikája ellen, s a Szovjetunióra, a szocia­lista országokra szórt rágalmakkal igyekez­nek zavart kelteni a nemzetközi forradalmi mozgalomban. Határozottan visszautasítjuk a maoizmust, a jelenlegi kínai vezetés szaka- dár politikáját, amely a marxista—leninista eszmék, valamint a nemzetközi munkásmoz­galom és a kínai nép érdekeinek nyílt elá­rulása. Erősítenünk kell a hazafias interna­cionalista propagandát, amelyhez biztos el­méleti alapot adnak az irányelvek. Az MSZMP ideológiai munkájának kiemel­kedő eredménye,, hogy az utóbbi tizenöt év során jelentősen fejlődött hazánkban a tár­sadalmi tudat, a szocialista közgondolkodás. Ennek alapjait egyrészt a társadalmi való­ság, másrészt intenzív tudatformáló mun­kánk teremtette meg. A szocialista magatartás fejlődését a gaz­dasági alapon kívül erőteljesen segítették a társadalmi tudat egyéb formái, a tudomány, a jog, a politika, a művészet, a tudatformá­ló, felvilágosító munka is. Hozzájárultak a bonyolult kérdések megértetéséhez és nagy­mértékben befolyásolták a tudatos cselekvés kialakítását, a személyiség formálását. Wh olgozó népünk többsége nemcsak vall­x-m ja a szocialista együttélés normáinak létjogosultságát, hanem annak követelményei szerint él és dolgozik. A szocializmus ügye iránti odaadását, azonosulását politikai cél­jainkkal, mindennapos odaadó, szorgalmas munkájával, tettrekészségéveL, aktivitásával is kifejezi. Ezt tanúsítják a szocialista mun­kaverseny- és brigádmozgalom fejlődésének tényei, a lakosság széles körű, önkéntes tár­sadalmi munkája a város, -a község kulturá­lis és sportlétesítményeiért. Ezt bizonyítja az 1974. őszén tapasztalt nagy társadalmi ösz- szefogás, amely a mezőgazdasági termés be­takarításáért, megmentéséért, az árvízveszély leküzdéséért bontakozott kl. E nagyszerű megmozdulásokban egyaránt részt vettek és helytálltak párttagok és pártonkívüliek, munkások, parasztok és értelmiségiek, fiata­lok és idősebbek. A társadalmi tudat, a 'szocialista erkölcs fejlődését jelzi, hogy társadalmi igazságain­kat milliók védelmezik, s szállnak szembe minden olyan cselekedettel,, ami haladásel­lenes, maradi. A napi gyakorlat bizonyítja, hogy a dolgozók többsége elítéli az önzést, a harácsolást, az élősködést, minden oly'an tet­A kiadott könyvek példánysnáma nyolcszorosa h háború előttinek. A 16 000 könyv­tár sűrűn behálózza az országot, a könyvtárak polcain 57 millió könyv közül válo­gathatnak az olvasók, . tef, amely régről maradt, vagy a kispolgári gondolkodásból táplálkozik. A társadalmi kér­dések megítélésében,, a társadalom tagjai mindennapi megnyilvánulásaiban, tetteiben mindinkább a szocialista erkölcs tükröződik: az önzetlenség, a nagyobb áldozatvállalás, a közösség ügye iránt érzett felelősség. Az alig másfél évtizeddel ezelőtt a közös­ségtől idegenkedőnek tartott parasztságunk a szemünk előtt alakult át a szocialista közös tulajdon alapján boldoguló, azért aktívan cse­lekvő,“ szocializmust építő osztállyá, amely gondolkodásmódjával Is egyre inkább kötő­dik a közösségi termelés formáihoz. Növeke­dett termelőszövetkezeti parasztságunk poli­tikai, szakmai és általános műveltsége. Létszámában is jelentősen megnőtt értel­miségünk egyre szélesebb körben azonosul ideológiánkkal, hatékonyabban segíti az egész társadalom tudati állapoténak fejlődését, hű­en szolgálja a szocializmus ügyét, a munkás- osztály céljainak megvalósulását. A közgondolkodás szocialista, fejlődésének eredményei azonban nem feledtethetik, hogy társadalmunk világnézetileg még nem egysé­ges, Az alapvetően kedvező irányú fejlődés­sel egy időben és azzal ellentétesen érvénye­sülnek a szocializmustól Idegen jelenségeké? folyamatok ts. Támad almunkban még szá­mottevő a polgári, kispolgári Ideológiai be­folyás. A polgári, kispolgári szemlélet és ma­gatartás legkárosabb megnyilvánulása a köz­ügyek iránti érdektelenség, a társadalmi ér­dek háttérbe szorítása, a csoportérdeknek a társadalmi fölé helyezése, az önzés, valamint a nacionalizmus és a kozmopolitizmus, Az ilyen mentalitású ember saját személyes bol­dogulását nem a közösségben keresi, hanem külön utakon, nem vállal részt és felelőssé­get a közösség gondjaiban. Az említett nézetek nem újak és nem is először beszélünk róluk. Ezúttal sem türel­metlenségből tesszük, hanem azért, hogy aX. kongresszus ma is érvényes elveihez és gya­korlati útmutatásaihoz híven, határozottan,, nem csökkenő éberséggel, továbbvigyük a harcunkat a kispolgári önzéssel, az anyagi­assággal, a hárácsolással, a közügyektől való elfordulással, a társadalmi érdeket csorbító, minden törekvéssel, a nacionalista magatar­tással, a politikai szélsőségekkel szemben. Jó ideig számolni kell azzal, hogy az alapvetően pozitív irányú fejlődés mellett még hosszú időn keresztül gondot jelentenek az ilyen, esetenként erősödő jelenségek. A mikor szükségesnek tartjuk a kispol- gári nézetekkel, erkölcsi felfogással, magatartásmóddal szembeni erélyesebb fel­lépést, nem a kispolgársággal, társadalmunk e dolgozó rétegével szállunk szembe, nem ellene folytatunk harcot. Pártunk álláspont­ját a kispolgárság megítélésében világosan kifejezi szövetségi politikánk. A kispolgárság., mint társadalmi réteg, nagy társadalmi cél­jaink javára együtthalad a munkásosz­tállyal, a dolgozó parasztsággal, s többségük tisztességesen dolgozik, munkájával haszno­san szolgálja a közérdeket. Mi a szocialista eszméktől eltérő, azokkal szemben álló szem­létet- és magatartásmód ellen, azokkal a kis­polgári nézetekkel szemben lépünk fel, ame­lyek a társadalmi hovatartozástól, osztály­helyzettől függetlenül bárkire hatással lehet­nek. Nem a világnézetünkkel ellentétes né­zeteket, erkölcsi felfogást valló emberek el­len, hanem nézeteik ellen harcolunk. Most, amikor külső és belső körülménye­ink egyaránt fegyelmezettebb, szervezettebb gazdálkodást, ésszerű takarékoskodást köve­telnek, a társadalom érzékenyebb minden an - tjszociális jelenséggel szemben. Fokozottan szükség lesz arra is, hogy társadalmunkhoz, ügyünkhöz, a szocializmushoz hű milliók nagyobb éberséggel, határozottabb fellépés­sel segítsék az ilyen káros jelenségek leküz­dését Elsősorban a kommunistákra vár az a fela­dat, hogy elvszerű magatartásukkal, fellépé­sükkel leküzdjék a téves ellenséges nézetek és szemlélet hatásait. A kommunisták, vala­mennyi párttag kcjtelessége, hogy mindenkor következetesen, bátran képviselje és terjessze az MSZMP politikáját. Ez azonban csakis a pártonkívüliekkel kialakított véleménycseré­vel valósítható meg. Ideológiai munkánk fejlesztését illetően ma is érvényesek pártunk X. kongresszusá­nak megállapításai: „Az ideológiai munkát mindazoknak a tényezőknek figyelembevéte­lével kell továbbfejlesztenünk, amelyek hat­nak rá. A szocialista társadalom dinamikus mozgásban van, és sok eleme átmeneti jelle­gű. A helyzetből következnek világnézetünk terjesztésének feladatai, figyelembe véve a tudat, a közgondolkodás adott állapotát. El­méletünknek és propagandánknak választ kell adnia az időszerű, új, vagy akár régi, de még nyitott kérdésekre. Az adott helyzetből következően a marxizmus—leninizmus, vi­lágnézetünk oktatása és hirdetése, terjesztése a különböző ellenséges és téves nézetekkel folytatott harcban megy végbe.” Jó alapot ad ideológiai munkánk továbbfejlesztéséhez az a tény, hogy társadalmunk eszmei, politikai egysége, a munkásosztály hatalma szilárd. Pártunk vezető szerepe az élet minden terü­letén érvényesül. zövetségi politikánk elveiből követke- zik, hogy pártunk Központi Bizottsá­gának irányelvei az ideológia területén sem csupán a kommunistákhoz szólnak, hanem társadalmunk valamennyi, ügyünket magáé­nak valló tagjához. Abban a tudatban kell cselekednünk, hogy minél magasabb színvo­nalon, minél hatékonyabban végezzük ideoló­giai tevékenységünket, annál eredményeseb­ben segítjük kitűzött nagy társadalmi célja­ink megvalósítását. (Megjelent a Magyar Hírlap 1975. január, 1-t számában.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom