Nógrád. 1975. január (31. évfolyam. 1-26. szám)

1975-01-31 / 26. szám

Feltárni a belső tartalékokat Takarékoskodni anyaggal és energiával Nyilatkozik Antal Gyula, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek vezérigazgatója A bónvolultebb és megvál­tó ■'*. nemzetközi és hazai gazv gi élet parancsolóan megköveteli, hogy minden euüiginél gondosabb és meg­fontoltabb gazdálkodást kell folytatni,_ takarékoskodni az anyaggal' és energiával, fel­tárni a belső tartalékokat és gy ümölcsöztetni az egész gyár szakmai felkészültségét. A Salgótarjáni Kohászata Üze­mekben, a megye legnagyobb gyárában kérdéssel fordultunk Antal Gyulához, a vállalat vezérigazgatójához: — Milyen intézkedése­ket tesznek, hogy az új évben a bonyolultabb vi­szonyok között meg tudja­nak felelni a hatékonyabb és takarékosabb gazdálko­dás igényeinek? — Nagyon nehéz gazdasági év előtt állunk — kezdte be­vezetőjében a gyár vezérigaz­gatója. — Termelésünket mennyiségben 7,5, értékben pedig az új áron számítva 6,5 százalékkal szeretnénk fo­kozni. Termékeink iránt nö­vekvő igények jelentkeztek. A belföldi megrendelések ál­talában mintegy 30 százalék­kal magasabbak az elmúlt évinél. Anyagproblémák miatt anyagfélhasználóinkat általá­ban az 1974. évi bázisszinten elégítjük ki, többleteket csak a kiemelt programok teljesí­téséhez tudunk biztosítani. — Ismereteink alapján a kialakult kedvezőtlen nemzetközi árviszonyok szigorú takarékosságra in­tik az egész gyárat. — Korábban is igyekeztünk takarékos gazdálkodást foly­tatni, de most mindent átfo­gó. különtervet készítünk mind az anyaggal, mind az energiával való legtakaréko­sabb bánásmódra. A számada­tok jól érzékeltetik; hogy egész évben milyen gondosan kell bánni értékeinkkel, hi­szen közvetlen anyagból 11,3 millió forintot, üzemi segéd-' anyagokból pedig 4 millió fo­rintot szeretnénk megtakarí­tani. Ez együttvéve 1 százalé­kos anyagköltség-megtakarí­tást eredményez majd. Ebben a programban részben az anyagbetét csökkentése sze­repel, de fontos helyet kap­nak benne a megszokottnál olcsóbb, helyettesíthető anya­gok, így a festékek, csomago­lószerek, és egyéb rezsianya­gok felhasználásánál számí­tásba jöhető megtakarítások is. — A takarékossági tervben energiamegtakarítlásunk 5,2 millió forintot képvisel. Ezt a földgáz, a fűtőolaj, a vil­lamosenergia, a gőz, a sűrített levegő és a víz gazdaságosabb felhasználásával szeretnénk elérni. Olyan szervezési intéz­kedéseket foganatosítunk, me­lyek szerint a minimális lét­számmal dolgozó éjszakás csoportok foglalkoztatását le­hetőségek szerint az első, vagy a második műszakra tesszük át. Ezáltal csökkent­jük majd az alacsony hatás­fokú energiafelhasználásokat. Emellett növeljük az energia­felhasználás műszeres ellen­őrzésének területeit. Külön­választjuk a technológiái rendszereket, a fűtési vagy a világítási célokat szolgáló fel- használástól, és program-op­timalizálásokkal próbáljuk a berendezések ésszerű termelé­si viszonyait kialakítani, hogy az úgynevezett üresjáratú té­nyezők minimálisra csökken­jenek. — Takarékossági intézke­déseink között szerepel az üzemi általános költségek csökkentése is. Itt 10 millió forintot szeretnénk megtaka­rítani. A költségkereteken be­lül, az állóeszköz-fenntartási költségek csökkentése és a készletezési kamatok mérsék­lése lesz a iegfontosabb ténye­ző. — A belső tartalékok se­gíthetik az eredményes gazdálkodást? — A takarékossági intézke­désekkel összefüggő progra­mokat és az abban szereplő feladatokat gyárrészlegi és üzemi szintekre bontva adjuk ki határidők és felelősök megjelölésével — mondotta Antial elvtárs. — Ezekről a feladatokról dolgozóinkat széles körben tájékoztatjuk, hogy a szocialista brigádok vállalásaiban, az újítási fel­adattervekben, esetlegesen a meghirdetett pályázatokban kiemelt helyet kapjanak a belső tartalékok feltárásának lehetőségei. Ehhez szeretnénk igénybe venni a dolgozók sa­ját kezdeményezéseit is. a Az elkészített intézkedésekkel éves szinten 43,5 millió forint megtakarítást szeretnénk elér­ni. Ez az összeg az 1974. évi gyártási költségre vetítve 2,2 százalékos megtakarítást je­lent. — A takarékos gazdálkodás­tól és a belső tartalékok szé­les körű. tervszerű feltárásá­tól sokat remélünk. Ez az ön­magában jelentős megtakarí­tás azonban megvalósulása esetén sem jelentkezik az 1975-ös év nyereségnövelő té­nyezőjeként, mert néhány külső tényező ezt kedvezőtlen nül ellensúlyozza. A tőkés­piacon kialakult árviszonyok nem teszik lehetővé, hogy a korábban biztosítót adómen­tes visszatérítést megkapjuk a tőkésexport után. Az adó­mentes visszatérítés megszün­tetése következtében fejlesz­tési alapunkban ez évben mintegy 25 millió forint, ré­szesedési alapunkban pedig mintegy 12 millió forint csök­kenés állt elő. — Egycbb elképzelések a pénzügyi nehézségek el­lensúlyozására? — A pénzügyi nehézségek miatt különös gondot fordí­tunk az üzem- és munkaszer­vezési program Hatékony ki­alakítására. Ezalatt azt értem, hogy az 1974. évi tevékenysé­günk alapján jelentkező 20 millió forintos eredménnyel szemben J975-re üzem- és munkaszervezésből 33.2 millió forintos eredményt szeretnénk felmutatni. E szervezési prog­ramon belül különösen nagy gondot helyezünk az anyag- gazdálkodásra, az üzem- és munkaidő-kihasználás javítá- ra. Ezenkívül figyelmet for­dítunk a súlyponti berendezé­sek leterhelésének fokozására, a programozás lehetőségeinek optimálisabb kihasználáséra. Alaposan számba vesszük, hogy milyen berendezéseink és ál­lóeszközeink vannak kihaszná­latlanul, s amire nincs szük­ségünk, azokat kiselejtezzük. De törekszünk az ésszerű munkaerő-kihasználás bizto­sítására, ügyvitel-korszerűsí­tés útján az adminisztrációs munka csökkentésére, és per­sze gyártmányválasztékunk lehető legkedvezőbb kialakítá­sára is — mondotta befejezé­sül a Salgótarjáni Kohászati Üzemek vezérigazgatója. Orosz Béla T HUSZONÖTMILLIÓVAL több Akut adtak t A Páva Fehémeműgyár já- nosaknai telepének dolgozói teljesítve a XI. pártkongresz- szus és felszabadulásunk 30. évfordulójának tiszteletére tett vállalásokat, jó évet hagytak maguk mögött. ■ Huszonötmillió forinttal tel­jesítettek nagyobb tervet az előző évben. Ez többek között azt is jelenti, hogy csaknem 43 ezer darabbal több külön­böző fehérnemű került le a szalagokról. Mindezt úgy ol­dották meg, hogy az egy munkásra jutó termelési érték 22 ezer forinttal volt nagyobb, mint 1973-ban. A dolgozók is jól járták. Az egy hónapra eső munkás­bér 2178, forintról 2329 forint­ra emelkedett, ami igen meg­közelíti a megyei átlagot. Eb­ben az iparágban az előbb említett kereseti színvonalon jónak mondható, Basaltgyapót gyárat építenek Tapolcán Tapolcán megkezdték az új bazaítgyapot gyár szerelési munkálatait és ezzel befeje­zéséhez közeledik Dunántúl egyik legjelentősebb építőipa­ri beruházása. Évente 200 000 köbméter bazaltgyapotot gyár­tanak majd svéd technológiá­val és berendezésekkel. A környéken található bazaltból készítik majd a bazaltgyapot paplant, csőhéjat és lemezt. Az új tapolcai terméket az építőipar a szigetelésnél hasz­nosítja, elsősorban azokon a helyeken, ahol a szigetelő- anyagnak magas hőmérsék­lettel kell érintkeznie, így például a központi fűtések vezetékeinél. A tapasztalatok szerint a bazaltgyapot szige­telőanyag még a 900 Celsius fokos hőmérséklet hatására sem változtatja ipeg tulajdon­ságát. Az üzemszerű termelést tervek szerint a jövő év végén kezdik meg. Felelősséggel, pártszerüen FEBRUAR 1-ÉN kezdődnek a nagyüzemi pártbizottsáígok pártértekezletei. Holnap a ZIM, a síküveggyár, az állami építőipar, a nagybátonyi gépüzemek és a Volán párttag­ságának küldöttei megtisztelő kötelességük­nek tesznek eleget. Véleményt mondanak az irá nyelvekről, a szervezeti szabályzatról, a párt politikájáról és annak helyi alkalmazá­sáról. Felmerült a kérdés, hogy pártcsoport-érte- kezfeten, a vezetőségválasztó taggyűlésen so­kan és részletesen szóltak közös ügyünkről, de mit várnak most a pértértekezlettől ? Töb­bek között azt, hogy összefoglalják, értékeljék az alapszervezeteknél elhangzottakat. Párt­tagságiunk helyesli, hogy a Központi Bizott­ság vitára bocsátotta a dokumentumokat, a pártdemoikráoia érvényesülését látja benne. Most az üzemi pártbizottság tagjain és a küldötteken a sor, hogy éljenek a lehetőség­gel. Felelősséggel, sok tény felsorakoztatásával el lehet mondani, hogy a X. kongresszus ha­tározatainak végrehajtásával nagy eredmé­nyeket értünk el, Párttagságunk helyesli, hogy a Központi. Bizottság az eredmények mellett az ellentmondásokat is felismerte és határozatokat hozott a gondok megoldására. De az eredmények és az ellentmondások ho­gyan jelentkeznek ott, abban az üzemben, mi ezek alapvető oka. és hogyan lehet a to­vábbvezető utat megjelölni? Nem elegendő ismételni, hogy a demokrá­cia szélesítésével egyetértünk. Vajon ott, azon a munkahelyen az üzemi demokrácia gyakor­latának nem a kezdetén tartanak? Mi erről a kétkezi munkások véleménye? Az ifjúsági parlament tapasztalatait jól hasznosítják? Hogyan lehetne a fiatalok szóki mondását, és lendületét az üzemi demokráciában jobban kamatoztatni? , Egyértelmű a vélemény, hogy pártunk cs"k a munkával szerzett tulajdont ismerje el. De milyen vélemények hangzanak el egyes u - dokolatlanul nagy jövedelmekről? Bízón vár i &ok értékes iavasíatot lehet tenni arra. hogy a jól dolgozó embert jobbam elismerjék, a legeredményesebben dolgozók keressenek legtöbbet.. ' ' Jelentős eredményeket értünk el eszmei, ideológiai téren, a politikai és a szakmai ok­tatás” területén. De azt már erdem.es vizsgál­ni, hogy a pártszervek az igények és a lehe­tőségek szerint mindent megtettek e? Mi az arány és mi az oka, hogy sokan becsülettel eleget tesznek párt- és társadalmi kötelez«“- sebeiknek, mások meg elhúzódamak a köz- ügyektől, nem v.álmaik közösségi emberré. Jó érzés ismételten hallani, hogy egyetér- tés van a párt belső életének szdárcHt'f'ával, a fokozott erkölcsi követelményekkel. De, hogyan értsük és alkalmazzuk a feddhetet­lenség követelményét ? ORSZÁGOS és helyi politikai kérdésekben véleményt mondani, szavazni és tisztségvise­lőket válaOTtani csak megfontol tap, felelős­séggel szabad. Kívánjuk, hogy a magasba emelkedő tagsági könyv a tudatos felelősség­vállalást és a politikai elkötelezettséget je­lentse. A piros könyvek nemcsak belépője­gyül szolgálnak, hanem példamutatásra, kez­deményezésre, pártszerű, cselekvő közéleti- ségre köteleznek. Nyíltan, őszintén Pártvezetőséget választottak Palotáson HÉT KÖZSÉG hét párt­alap&zervezate tartozott az MSZMP palotásd csúcsvezető­ségéhez. A csúcsvezetőség összevont, taggyűlésen szá­molt be a párttagoknak az elmúlt négy év munkájáról. Molnár Pál, titkár nyíltan, .őszintén' és nagyon önkriti­kusan szólt az elmúlt négy évről, a fejlődésről, a meglevő gondokról. Senki sem vitatja, hogy hét község pártalapszerveze- tét irányítani nem könnyű. Különösen akikor nem az, ha vegyes az alapszervezetek összetétele. A községben dol­gozók: értelmiségiek, alkal­mazottak, zömmel padiig ter­melőszövetkezeti tagok tartoz­nak a pártalaoszervezetekhez. Ezek a tények meghatározták a palotása' csúcsrvezetőség el­múlt négy évi tevékenységé­nek irányéit is. Az összevont taggyűlésen értékelték \a csúcsvezetőség négyéves munkáját, a testüle­ti tevékenységet. Aztán szó esett valamennyi alapszerve" zet tevékenységéről. Palotá­son, például létrehoztak egy községi és egy termelőszövet­kezeti alapszervezetet. Ahol szükségesnek látták, káder­cseréket hajtottak végre az alapszenvezatekbein. Az intéz­kedések hatására az alapszer- vezeti munka színvonala szin­te valamennyi alapszervezet­nél érezhetően növekedett. Mindinkább képessé váltak területükön a párt politiká­jának megvalósítására, a párt vezető szerepének érvényesí­tésére, a község társadalmi, politikai életének irányításá­ra. A • héhalmi alapszervezet élete ugyancsak nagy lendü­lettel indult a X. kongresz- szus után. Megkezdődött a páftépítés, javult a beszámo­lóik színvonala, a párttagok aktivitása, kezdeményező készsége. De ez a fellendülés rövid ideig tartott. Több ok miatt került sor a vezetői tisztség cseréjére. A kisbágyo- ni alapszervezetnél hosszabb idő óta szinte változtatás nél­kül maradt az alapszervezet vezetősége. Ez azzal járt, hogy a vezetőség már rutinból vé­gezte feladatát, bizonyos fá­sultság jelentkezett a veze­tésben. Itt is titkári cserére került sor. Ezután erősödött az alapszervezet fegyelmi helyzete, tervszerűvé vált a tagfelvételi munka. Szarvas" giedén is titkári cserére ke­rült sor a két választás kö­zött. Ezután pezsgőbbé vált az alap6zervezeti élet, nőve­Paprika — savanyúan A szurdokpüspöki termelő- szövetkezet már évekkel eze­lőtt létrehozta tartósító üze­mét Jobbágyiban. Szezonkez­dettől — általában október­től — készítik a sültek', pe­csenyék mellé való savanyú­ságot, melynek alapanyagát, a paprikát, uborkát, káposztát saját maguk termesztik. Éven­te általában öt-hat millió fo- ririt értékű árut állítanak elő a melléküzemben dolgozó tsz- tagok. A hordókban évente 5500—6000 hektoliternyi sava­nyúság vár elszállításra, amelynek vásárlója a Buda­pesti és a Pest—Komárom— Nógrád megyei Élelmiszer­nagykereskedelmi Vállalat. A tsz a nógrádiaknak olcsób­ban adja az ecetes uborkát. Sőt, a Salgótarjánba irányí­tott árut fuvardíj nélkül szál­lítják, ennek ellenére a me­gyeszékhelyről kisebb a meg­rendelés. mint más helyről. Pedig kér esett az üzletekben a jobbágyi savanyítóüzem termékei. Képünkön a szövetkezet asszonybrigádja a savanyított paprikát üvegbe rakja. — kulcsár józsef — kedietl a beszámolók, előter­jesztések színvonala, javult a párttagság aktivitása, A NÉGY ÉVET mérlegelve az összevont taggyűlés azt állapította meg, hogy ma már az a lapszervezetékben céltu­datosabb tevékenység folyik, javult az ailapsze-rvezeti mun­ka színvonala, önállósága.' Arról is szó esett, hogy a párttagok döntő többség« megállja helyét, becsületesen, példamutatóan él és dolgo­zik. Kivívják környezetük, feletteseik és beosztottaik el­ismerését. Jól dolgozó kom­munisták vannak a növény­termesztésben, a . gépműhely­ben, a traktorokon, gépkocsi­kon, a tanácsnál, iskoláknál, egyéb munkahelyeken fizi­kai. adminisztratív, vagy ve­zetői beosztásban. Azt álla­pították meg, hogy eszmeileg, politikailag sokat fejlődött a párttagság és egyséigesebb is lett valamennyi alapszerve­zet. Az összevont taggyűlés jó­nak értékelte a pártmegbíza- tósok helyzetét, hiszen a párt­tagság nagy többségének, mintegy 90 százalékának van pártrhegbízatása. Itt külön szóltak a munkásőrök párt- megbízatásáról. Vizsgálta az összevont tag­gyűlés a tagfelvételi munka eredményeit is. A tagfelvé­telnél szigorították a követel­ményeket, előtérbe helyezték a fiatalokat, a nőket és fizi­kai dolgozókat. Szóltak az összevont tag­gyűlésien a KISZ-életröl, az ifjúsági és nőpolitikái határo­zat végrehajtásáról, a községi közös tanács pártira nyitásá­ról, a gazdasági és politikai munkáról. Több miiint 100 párttag vett részt az összevont taggyűlé­sen. Az egyszerű hallgatónak is azt kéllett megállapítania, hogy rendkívül tartalmas, nyílt és őszinte beszámolót hallhattak a párttagok. A baj talán ott van, hogy az ala­pos beszámolót és állásfogla­lást nem kísérte megfelelő vita. Igaz, hogy a párttagok nagy többségben pártcsoport- ülésen, alapszervezeti taggyű­lésen már elmondták vélemé­nyükéit a négyéves munkáról, a XI. kongresszus irányelvei­ről, a szervezeti szabályzat" tervezet módosításáról, még­is feltűnő, hogy a vitában csak öt párttag szólott AZ ÖSSZEVONT taggyűlé­sen megválasztották az új pártvezetőség titkárát, és a kilenctagú vezetőséget. A pártvezetőség titkára, Mol­nár Pál lett. A járási pártér­tekezletre tizenhét küldöttet választottak. S. L. NÓGRÁD — 1975. január 31., péntek íí 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom